Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

a nyugati vizeken a bizonyos fajok halászatában alkalmazandó kirakodási kötelezettség 2021–2023-as időszakban történő végrehajtása részletes szabályainak meghatározásáról

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2021–2023-as időszakban e rendeletnek megfelelően alkalmazandó az északnyugati vizek uniós vizein (ICES 5, 6 és 7 alterület), a délnyugati vizek uniós vizein (az ICES 8, 9 és 10 alterület (az Azori-szigetek körüli vizek)), valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 övezetben (a Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizek) folytatott tengerfenéki és nyílt vízi halászatra.

„Flamand hálópanel”: a merevítőrudas vonóháló azon utolsó kúpos szakasza, amelynek:

—

hátulsó fele közvetlenül csatlakozik a zsákvéghez,

—

a felső és az alsó hálószakasza legalább 120 mm szembőségű (csomók közötti távolság) hálóanyagból készül, valamint

—

kifeszített hossza legalább 3 m;

„Seltra-hálópanel”: olyan szelektáló eszköz, amely:

—

a zsákvég egyenes szakaszában egy négyes osztatú hálószakaszban elhelyezett, legalább 270 mm szembőségű (rombusz alakú) hálószemekből szőtt, vagy legalább 300 mm szembőségű (négyzetes) hálószemekből szőtt felső hálópanel,

—

legalább 3 méter hosszúságú,

—

legfeljebb 4 méter távolságra helyezkedik el a zsákkötéltől, valamint

—

szélessége eléri a vonóháló felső hálópanelje felső rétegének teljes szélességét (azaz szegélytől szegélyig ér);

„hálórácsos szelektáló eszköz (Netgrid)”: kettős osztatú vonóhálóba illesztett négyes osztatú háló, amelyben egy legalább 200 mm szembőségű, rombusz alakú szemekből álló döntött hálórács a vonóháló tetején lévő menekülőnyíláshoz vezet;

„CEFAS-hálórács”: a Környezeti, Halászati és Akvakultúra-központ által a norvég homár ír-tengeri halászatához kifejlesztett hálórácsos szelektáló eszköz;

„lengőhálós vonóháló”: a norvég homár halászata során kifogott közönséges tőkehal, foltos tőkehal és vékonybajszú tőkehal mennyiségének csökkentése céljából kifejlesztett hálóráccsal felszerelt vonóháló;

„kőterelő kötél”: a merevítőrudas fenékvonóhálókat módosító halászeszköz-kiegészítő, amely annak megakadályozására szolgál, hogy kövek és szikladarabok jussanak a vonóhálóba, és kárt tegyenek akár a halászeszközben, akár a kifogott állatokban;

„bentoszkiengedő panel”: nagyobb szembőségű vagy négyzetes szemű léhésből készült hálómező, amelyet vonóhálók – többnyire merevítőrudas vonóhálók – alsó hálómezőjébe illesztenek abból a célból, hogy bárminemű bentikus anyag és tengerfenéki törmelék még azelőtt eltávolítható legyen a hálóból, mielőtt a zsákvégbe jutna;

„kelta-tengeri védőkörzet”: az ICES 7f és 7 g körzeten belüli vizek, valamint a 7j körzetnek az é. sz. 50°-tól északra és a ny. h. 11°-tól keletre eső része;

„Voracera”: helyi tervezésű és építésű, gépesített horogsor, melyet a Spanyolország déli részén, az ICES 9a körzetben nagyszemű vörösdurbincsra halászó kisüzemi halászflotta használ.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:

az ICES 6 és 7 alterületen csapdákkal és kosarakkal (halászeszközkódok ( 1 ): FPO, FIX és FYK) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);

az ICES 7 alterületen legalább 100 mm szembőségű fenékvonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);

az ICES 7 alterületen a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, rendkívül szelektív halászeszköz-kiegészítőkkel kombinált, 70–99 mm szembőségű fenékvonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);

az ICES 6a körzet parttól számított tizenkét tengeri mérföld széles sávjában 80–110 mm szembőségű feszítőlapos vonóhálóval (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus).

(2)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazandó a kelta-tengeri védőkörzetben halászó hajókra, feltéve, hogy az alábbi szelektív halászeszközök egyikét használják:

legalább 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező;

a 12 méternél rövidebb hajók esetében legalább 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező;

Seltra-hálópanel;

az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) VI. mellékletének B. részében említett, 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács vagy azzal egyenértékű hálórácsos szelektáló eszköz;

100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

kettős zsákvég, amelynek felső zsákvége legalább 90 mm szembőségű, T90 típusú léhésből készült, és egy legfeljebb 300 mm szembőségű elválasztó hálópanellel van felszerelve.

(3)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazandó az ICES 7a körzetben halászó hajókra, feltéve, hogy az alábbi szelektív halászeszközök egyikét használják:

legalább 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező;

a 12 méternél rövidebb hajók esetében legalább 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező;

Seltra-hálópanel;

az (EU) 2019/1241 rendelet VI. mellékletének B. részében említett, 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

CEFAS-hálórács;

lengőhálós vonóháló.

(4)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az egyedeket haladéktalanul és egészben vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:

—

az ICES 7d körzet vizein a parttól számított hat tengeri mérföld távolságon belül, de az azonosított halbölcsőhelyeken kívül, 80–99 mm szembőségű zsákvéggel felszerelt feszítőlapos vonóhálót (halászeszközkódok: OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) használó, olyan hajók által kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb közönséges nyelvhal (Solea solea) tekintetében, amelyek:

—

legfeljebb 10 méter hosszúságúak és legfeljebb 221 kW motorteljesítménnyel rendelkeznek; valamint

—

legfeljebb 30 méter mélységű vizekben legfeljebb kilencven perces időtartamig vontatnak halászeszközt;

—

az ICES 7e körzet vizein a parttól számított hat tengeri mérföld távolságon belül, de az azonosított halbölcsőhelyeken kívül, 80 mm-nél nagyobb szembőségű zsákvéggel felszerelt feszítőlapos vonóhálót (halászeszközkód: OTB) használó, 12 méternél rövidebb hajók által kifogott, a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb közönséges nyelvhal (Solea solea) tekintetében.

(2)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott közönséges nyelvhalak visszadobásakor az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az északnyugati vizeken (ICES 6 és 7 alterület) bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúakra (Rajiformes).

(2)

A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden évben a lehető leghamarabb, de legkésőbb május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alkalmazásának alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti mentességet a kakukkrájára is alkalmazni kell. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden évben a lehető leghamarabb, de legkésőbb május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alkalmazásának alátámasztására, ideértve a kakukkrája-fogásokkal és -visszadobásokkal, valamint a kakukkrájával kapcsolatos vitalitási vagy túlélésiarány-kutatásnak az érintett halászati tevékenységekben történő előrehaladásával kapcsolatos előzetes információkat. A HTMGB minden év július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(4)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott rájaalakúak visszadobásakor az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:

az ICES 7d–g körzetben tükörhálóval (halászeszközkódok: GTR, GTN, GEN, GN) kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

az ICES 7d–g körzetben feszítőlapos vonóhálóval (halászeszközkódok: OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

az ICES 7a–g körzetben 221 kW-nál nagyobb motorteljesítményű, kőterelő kötéllel vagy bentoszkiengedő panellel felszerelt merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

az ICES 7a–g körzetben merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó, legfeljebb 221 kW motorteljesítményű vagy legfeljebb 24 m hosszúságú, 12 tengeri mérföldön belüli halászat céljára épített és halászeszközt legfeljebb kilencven perces időtartamon át vontató hajók által kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

az ICES 7d körzetben dán kerítőhálóval (halászeszközkód: SDN) kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);

▼M1

az ICES 7b–k körzetekben kerítőhálóval (SSC) fogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa).

▼B

(2)

A c) és d) pont szerinti mentességek esetében a közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden évben a lehető leghamarabb, de legkésőbb május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be e mentességek alkalmazásának alátámasztására, ideértve a simalepényhal-fogásokkal és -visszadobásokkal, valamint a vitalitási vagy túlélésiarány-kutatásnak az érintett halászati tevékenységekben történő előrehaladásával kapcsolatos előzetes információkat. A tagállamok továbbá 2021. május 1-jéig benyújtják az elfogadott ütemterv teljesítési menetrendjét. A HTMGB 2021. június 30-ig értékeli ezeket az információkat.

(3)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott sima lepényhalakat haladéktalanul vissza kell engedni.

A csapdákkal és kosarakkal kifogott fajokra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 5 alterületen (az 5a körzet kivételével és az 5b körzeten belül kizárólag az uniós vizeken), valamint az ICES 6 és 7 alterületen csapdákkal és kosarakkal (halászeszközkódok: FPO, FIX, FYK) kifogott fajok tekintetében.

(2)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott halak visszadobásakor az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 6 alterületen erszényes kerítőhálóval kifogott makrélára és heringre, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a kifogott halakat az erszényes kerítőháló egy adott (az alábbi (2) és (3) bekezdésben meghatározott) százalékos mértékig történő bezárása előtt („kinyerési pont”) visszaengedik a tengerbe;

az erszényes kerítőháló jól látható bójákkal van ellátva, amelyek egyértelműen jelzik a kinyerési pont határát;

a hajó és az erszényes kerítőhálós eszköz elektronikus rögzítő- és nyilvántartó rendszerrel van felszerelve, amely dokumentálja, hogy az egyes halászati műveletek során mikor, hol és milyen mértékben használták az erszényes kerítőhálót.

(2)

A kinyerési pontnak a makrélahalászatban az erszényes kerítőháló záródásának 80 %-ánál, a heringhalászatban pedig annak 90 %-ánál kell lennie.

(3)

Ha a körbekerített halrajban elegyedik a két faj, a kinyerési pontnak az erszényes kerítőháló záródásának 80 %-ánál kell lennie.

(4)

A kinyerési pont után tilos visszaengedni a kifogott makréla- és heringegyedeket.

(5)

Visszaengedés előtt a körbekerített halrajból mintát kell venni a faji összetétel, a méretbeli összetétel és a mennyiség megbecslése céljából.

(6)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 7e és 7f alterületen gyűrűs szákkal folytatott, kvótákkal nem szabályozott célfajokra irányuló halászat keretében fogott makrélára és heringre, amennyiben az e cikk (1)–(5) bekezdésében és az e rendelet 15. cikkében meghatározott követelménynek értelemszerűen teljesülnek.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 8 és 9 alterületen fenékvonóhálóval (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TB, TBB, OT, PT és TX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus) tekintetében.

(2)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 8 és 9 alterületen bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúakra (Rajiformes).

(2)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott rájaalakúak visszadobásakor az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.

(3)

A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2022. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2022. július 31-ig értékeli ezeket a tudományos információkat.

(4)

Az (1) bekezdésben említett mentességet a kakukkrájára a következők szerint kell alkalmazni:

az ICES 8 és 9 alterületen tükörhálóval kifogott egyedek esetében. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2023. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a tükörhálóval kifogott kakukkrájára vonatkozó mentesség alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2023. július 31-ig értékeli ezeket a tudományos információkat;

az ICES 8 alterületen fenékvonóhálóval kifogott egyedek esetében. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2023. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be a fenékvonóhálóval kifogott kakukkrájára vonatkozó mentesség alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2023. július 31-ig értékeli ezeket a tudományos információkat.

A nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 9a körzetben a voracera kisüzemi halászeszközzel kifogott nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo), valamint az ICES 8 és 10 alterületen és az ICES 9a körzetben horoggal vagy horogsorral (halászeszközkódok: LHP, LHM, LLS és LLD) kifogott nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) tekintetében.

(2)

A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2023. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be az ICES 8 alterületen, valamint az ICES 9a körzetben horoggal vagy horogsorral kifogott nagyszemű vörösdurbincsra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alkalmazásának alátámasztására. A HTMGB 2023. július 31-ig értékeli a benyújtott tudományos információkat.

(3)

Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott nagyszemű vörösdurbincsok visszadobásakor az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni.

A szardellára, a fattyúmakrélákra és a makrélára vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó a kisüzemi erszényes kerítőhálóval fogott szardellára (Engraulis encrasicolus), fattyúmakrélákra (Trachurus spp) és makrélára (Scomber scombrus) vonatkozóan, feltéve, hogy a hálót nem húzzák ki teljesen a fedélzetre.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az északnyugati vizeken a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján, figyelemmel a (2)–(7) bekezdésre:

▼M2

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), vízközi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7d és 7e körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

▼B

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót (GN, GNS, GND, GNC, GTN, GTR, GEN, GNF) használó hajók által az ICES 7d–g körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

▼M2

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a flamand hálópanellel felszerelt, 80–119 mm szembőségű TBB halászeszközt használó hajók által az ICES 7d–h, 7j és 7k körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

▼B

a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) esetében az e fajból a következők által ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a:

: az ICES 7b, 7c és 7e–k körzetben, legalább 100 mm szembőségű fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX) halászó hajók, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya nem haladja meg a 30 %-ot, a merevítőrudas vonóhálók kivételével;

ii.

az ICES 7b, 7c és 7e–k körzetben, legalább 80 mm szembőségű hálóval halászó hajók, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja a 30 %-ot;

iii.

az ICES 7b, 7c és 7e–k körzetben, legalább 80 mm szembőségű, flamand hálópanellel felszerelt merevítőrudas vonóhálóval halászó hajók;

az ICES 7a körzetben homoki garnélára halászó hajók által legalább 31 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálóval (TBB) folytatott tengerfenéki vegyes halászatban:

a minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb halegyedek együttes mennyisége, amely tengerfenéki vegyes halászatban nem haladhatja meg a sima lepényhal teljes éves fogásának 0,85 %-át, illetve a vékonybajszú tőkehal teljes éves fogásának 0,15 %-át;

▼M1

a disznófejűhal-félék (Caproidae) esetében fenékvonóhálót (OTT, OTB, TBS, OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB) használó hajók által az ICES 7b, 7c és 7f–k körzetben e fajból bármilyen halászeszközzel ejtett teljes éves fogás legfeljebb 0,5 %-a.

▼B

a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei esetében a 80–119 mm szembőségű (BT2) merevítőrudas vonóhálót (TBB) használó hajók által az ICES 7 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a; valamint a fenékvonóhálót (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) használó hajók által e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a a következő feltételek teljesülése esetén:

az ICES 7f és 7 g körzetben, a 7h körzetnek az é. sz. 49° 30′-tól északra és a 7j körzetnek az é. sz. 49° 30′-tól északra és a ny. h. 11°-tól keletre eső része, olyan TR2 hajók esetében, amelyek fogásain belül vagy a vékonybajszú tőkehal aránya, vagy az ördöghalfélék, a szürke tőkehal, illetve a rombuszhalak együttes aránya meghaladja az 55 %-ot;

ii.

az ICES 7 alterületen, a fent említett területen kívül a TR2 hajók esetében.

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a 80–119 mm szembőségű (BT2) és fokozottan szelektív (flamand hálópanel) merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7a körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

az aranylazac (Argentina silus) esetében a legalább 100 mm szembőségű (TR1) fenékvonóhálót (OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) használó hajók által az ICES 5b körzetben (uniós vizek) és az ICES 6 alterületen e fajból bármilyen halászeszközzel e területeken ejtett teljes éves fogás legfeljebb 0,6 %-a.

a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBB, TBN, TBS, TB, TX) használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajokból tengerfenéki vegyes halászat során ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

a makréla (Scomber scombrus) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBB, TBN, TBS, TB, TX) használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajokból tengerfenéki vegyes halászat során ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei esetében a norvég homárnak (Nephrops norvegicus) a legfeljebb 119 mm szembőségű fenékvonóhálót (OTB, OTT, OT, TBN, TB) használó hajók által a Skóciától nyugatra fekvő, ICES 6a körzetbeli vizeken folytatott halászatában a foltos tőkehal teljes éves fogásának legfeljebb 3 %-a, feltéve, hogy a hajók használják az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, rendkívül szelektív halászeszköz-kiegészítőket;

a kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) esetében az ICES 5b, 6 és 7 alterületeken e fajra irányuló, nyílt tengeri vonóhálós hajóval folytatott, a faj fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító ipari halászat keretében ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a germon (Thunnus alalunga) esetében az ICES 7 alterületen vízközi páros vonóhálóval (PTM) folytatott germonhalászat keretében ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a makréla (Scomber scombrus), a fattyúmakrélák (Trachurus spp.), a hering (Clupea harengus) és vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a vízközi vonóhálót (OTM és PTM) használó, az ICES 7d övezetben makrélára, fattyúmakrélákra és heringre irányuló nyílt vízi halászat keretében vízközi vonóhálót (OTM és PTM) használó, legfeljebb 25 méter teljes hosszúságú nyílt tengeri vonóhálós hajók által ejtett teljes éves fogás legfeljebb 1 %-a.

(2)

A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2023. május 1-jéig további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdés a), d), g), j) és k) pontjában meghatározott kivételek alkalmazásának alátámasztására.

(3)

Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott de minimis kivétel 2022. december 31-ig alkalmazandó.

(1)

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a délnyugati vizeken a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján:

a szürke tőkehal (Merluccius merluccius) esetében a vonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTM, PTM, OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a vízközi vonóhálót, merevítőrudas vonóhálót és fenékvonóhálót (halászeszközkódok: OTM, PTM, OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT és TX) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GN, GND, GNC, GTN, GTR és GEN) használó hajók által az ICES 8a és 8b körzetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

a nyálkásfejű halak (Beryx spp.) esetében a horgot és horogsort (halászeszközkódok: LHP, LHM, LLS és LLD) használó hajók által az ICES 10 alterületen e fajokból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen a fattyúmakrélákból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben a fattyúmakrélákból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

a makréla (Scomber scombrus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a makréla (Scomber scombrus) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 övezetben e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 3 %-a;

a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen a rombuszhalakból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a rombuszhalak (Lepidorhombus spp.) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen a rombuszhalakból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a;

az ördöghalfélék (Lophiidae) esetében a vízközi vonóhálót, merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTM, PTM, OTB, OTT, PTB, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, SSC, SPR, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen az ördöghalfélékből ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

az ördöghalfélék (Lophiidae) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen az ördöghalfélékből ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a;

▼M1

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a vízközi vonóhálót, merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTB, OTT, OTM, PTB, PTM, TBN, TBS, TBB, OT, PT, TX, TM, SSC, SPR, SDN, SX, SV) használó hajók által az ICES 8 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5%-a.

▼B

a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a kopoltyúhálót (halászeszközkódok: GNS, GND, GNC, GTR és GTN) használó hajók által az ICES 8 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a;

o) a szardella (Engraulis encrasicolus) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, TBB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 8 és 9 alterületen e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, TBB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a alterületnek a Cádizi-öbölbeli részében e fajból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a nyelvhalak (Solea spp.) esetében a merevítőrudas vonóhálót, fenékvonóhálót és kerítőhálót (halászeszközkódok: OTT, OTB, PTB, OT, PT, TBN, TBS, TX, SSC, SPR, TB, TBB, SDN, SX és SV) használó hajók által az ICES 9a alterületnek a Cádizi-öbölbeli részében a nyelvhalakból ejtett teljes éves fogás legfeljebb 1 %-a;

a kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) esetében az ICES 8 alterületen a kék puhatőkehalra irányuló, vízközi vonóhálóval (OTM) és vízközi páros vonóhálóval (PTM) folytatott – a kék puhatőkehal fedélzeten való feldolgozását szolgáló, a szurimi alapját biztosító – nyílt vízi vonóhálós halászat keretében ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a germon (Thunnus alalunga) esetében az ICES 8 alterületen vízközi páros vonóhálóval (PTM) és vízközi vonóhálóval (OTM) folytatott germonhalászat keretében ejtett teljes éves fogás legfeljebb 5 %-a;

a szardella (Engraulis encrasicolus), makréla (Scomber scombrus) és fattyúmakréla (Trachurus spp.) esetében az ICES 8 alterületen nyílt vízi vonóhálóval folytatott szardella-, makréla- és fattyúmakréla- halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a;

a fattyúmakrélák (Trachurus spp.) és makrélák (Scomber scombrus) esetében az ICES 8, 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2.0 körzetben erszényes kerítőhálóval (PS) folytatott halászatban ejtett teljes éves fogás legfeljebb 4 %-a, a szardellák (Engraulis encrasicolus) esetében pedig a teljes éves fogás legfeljebb 1 %-a.

(2)

(3)

Az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott de minimis kivétel 2022. december 31-ig alkalmazandó.

A 8. cikk szerinti mentesség alapján visszaengedett halmennyiséget és a 8. cikk (5) bekezdése szerinti mintavétel eredményét naplózni kell.

Az (EU) 2019/2239 és az (EU) 2019/2237 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti.

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg. Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2063 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. augusztus 25.)	L 421	6	26.11.2021
►M2	A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2290 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2022. augusztus 19.)	L 303	12	23.11.2022