1. A jelen gyakorlati végrehajtási rendelkezések (a továbbiakban: GYVR) kifejtik és pontosítják az eljárási szabályzat bizonyos rendelkezéseit, céljuk pedig az, hogy a felek képviselői és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek számára lehetővé tegyék azon – különösen az eljárási iratok és mellékletek benyújtásával, azok megjelenítésével, fordításával és a tárgyalások során a tolmácsolással kapcsolatos – tényezők figyelembevételét, amelyekkel a Törvényszéknek számolnia kell.

2. Az eljárási szabályzat 1. cikkében foglalt fogalommeghatározások a jelen GYVR-re is alkalmazandók.

3. A Hivatal irodái az alábbi címen találhatók:

4. A Hivatal irodái minden munkanap nyitva vannak. A szombaton, a vasárnapon és az eljárási szabályzat 58. cikkének (3) bekezdésében említett jegyzéken szereplő hivatalos munkaszüneti napokon kívül valamennyi nap munkanapnak minősül.

5. Ha valamely, a fenti 4. pontban említett munkanap az intézmény tisztviselői és alkalmazottai számára munkaszüneti napnak minősül, a nyitvatartási idő alatt a Hivatalban ügyeletet kell biztosítani.

6. A Hivatal nyitvatartási ideje a következő:

7. A tárgyalás kezdete előtt félórával az e tárgyalásra idézett személyek beléphetnek a Hivatal irodáiba.

8. A Hivatal nyitvatartási idején kívül az eljárási szabályzat 72. cikkének (4) bekezdése szerinti melléklet, valamint az eljárási szabályzat 147. cikkének (6) bekezdése, 205. cikkének (2) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárási iratok éjjel-nappal bármely időben érvényesen benyújthatók az Európai Unió Bírósága épületeinek bejáratainál szolgálatot teljesítő portásnál. A portás feljegyzi a benyújtás napját és időpontját – e feljegyzése hitelesen bizonyítja az említett tényeket –, és átvételi elismervényt ad ki róla.

9. A Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyekben az iratanyagokba felvett valamennyi dokumentumot be kell jegyezni a nyilvántartásba.

10. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján benyújtott tájékoztatásokat vagy mellékleteket is, amelyek kezelését a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata szabályozza.

11. A nyilvántartásba történő bejegyzéseket folyamatos, növekvő számozással kell jelölni. A bejegyzéseket az eljárás nyelvén kell megtenni. Tartalmazniuk kell különösen a benyújtás és a bejegyzés időpontjait, az ügy számát és az irat jellegét.

12. Az elektronikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy semmilyen bejegyzést ne lehessen törölni, illetve hogy a bejegyzés későbbi módosítását fel lehessen ismerni.

13. Az eljárási szabályzat 125c. cikkének megfelelően, az egyezség útján történő rendezésre irányuló, az eljárási szabályzat 125a–125d. cikke szerinti eljárás keretében benyújtott iratokat külön nyilvántartásba kell bejegyezni, amelyre nem vonatkoznak az említett szabályzat 36. és 37. cikke szerinti szabályok.

14. A keresetlevél nyilvántartásba vételekor vagy valamely előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek a Bíróság által az alapokmány 50b. cikke alapján történő továbbításakor az ügyet sorszámmal látják el, amelyet egy „T-” előz meg, valamint az év megjelölése követ.

15. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket, a beavatkozási kérelmeket, a kijavítás vagy értelmezés iránti kérelmeket, a határozathozatal elmulasztásának orvoslása iránti kérelmeket, a perújítási kérelmeket, a mulasztási ítélet elleni ellentmondásokat vagy a harmadik személy jogorvoslati kérelmeit, a költségek megállapítása iránti kérelmeket és a folyamatban lévő keresetekkel vagy előzetes döntéshozatali ügyekkel kapcsolatos költségmentesség iránti kérelmeket az alapügyével megegyező sorszámmal látják el, amelyet a meghatározott különleges eljárásra utaló megjegyzés követ.

16. A kereset benyújtását megelőzően előterjesztett költségmentesség iránti kérelmet sorszámmal kell ellátni, amelyet egy „T-” előz meg, valamint az év megjelölése és a költségmentesség iránti kérelemre utaló megjegyzés követ.

17. Az a kereset, amelynek benyújtását megelőzte egy azzal kapcsolatos, költségmentesség iránti kérelem, ugyanazt az ügyszámot kapja, mint a kérelem, a költségmentesség iránti kérelemre utaló megjegyzés nélkül.

18. Ha a Bíróság a hatályon kívül helyezést követően visszautalja az ügyet, az ügy ugyanazt a számot kapja, amellyel korábban, a Törvényszék előtti eljárásban ellátták; e számot a visszautalásra vonatkozó megjegyzés követi.

19. A szóban forgó megjegyzéseket a jelen GYVR 1. melléklete pontosítja.

20. Az ügy sorszámát – ideértve az esetleges megjegyzéseket – a felek megjelölésével együtt fel kell tüntetni az eljárási iratokon, az üggyel kapcsolatos levelezésben, továbbá a Törvényszék kiadványaiban, valamint az ügyre vonatkozó, a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokban és tájékoztatásokban. Ha az eljárási szabályzat 66., 66a. vagy 201. cikke alapján bizonyos adatok kihagyásra kerülnek, a felek megjelölését ennek megfelelően ki kell igazítani.

21. Az ügy iratanyaga tartalmazza az eljárási iratokat, adott esetben a mellékletekkel együtt, továbbá az ügy elbírálása szempontjából figyelembe veendő minden egyéb dokumentumot, valamint a felekkel folytatott levelezést és a kézbesítések bizonyítékait. Az iratanyag tartalmazza továbbá adott esetben a tanácsülésekről készült jegyzőkönyvek kivonatait, a felekkel tartott megbeszélésről készült jegyzőkönyvet, a közvetlen keresetek esetében a tárgyalásra készített jelentést, a tárgyalási jegyzőkönyvet és az olyan tárgyalásról készített jegyzőkönyvet, amelyen bizonyításfelvétel történt, valamint az ezen ügyben nyilvántartásba vett határozatokat és megállapításokat.

22. Az ügy iratanyagába felvett minden dokumentumon fel kell tüntetni a fenti 11. pont szerinti nyilvántartási számot és egy sorszámot. Ezenkívül a felek, a nemzeti bíróságok és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek által benyújtott eljárási iratokon és ezen iratok esetleges másolatain az eljárás nyelvén fel kell tüntetni a benyújtás napját és a nyilvántartásba történő bejegyzés napját.

23. Az eljárási iratok és mellékleteik bizalmas és nem bizalmas változatait elkülönítve helyezik el az ügy iratanyagában.

24. A fenti 15. pontban említett különleges eljárásokra vonatkozó dokumentumokat elkülönítve helyezik el az ügy iratanyagában.

25. Az egyezség útján történő rendezésre irányuló, az eljárási szabályzat 125a. cikke szerinti eljárás keretében benyújtott iratokat az ügy iratanyagától elkülönített iratanyagban kell elhelyezni.

26. Az ügyben benyújtott és az ügy iratanyagába felvett eljárási iratot és annak mellékleteit nem lehet egy másik ügy előkészítése érdekében felhasználni.

27. A Törvényszék előtti eljárás befejezését követően az ügy iratanyaga, valamint az eljárási szabályzat 125c. cikkének (1) bekezdése szerinti iratanyag lezárásáról és archiválásáról a Hivatal gondoskodik. A lezárt iratanyag jegyzéket tartalmaz az ügy iratanyagába felvett valamennyi dokumentumról, továbbá tartalmazza a kézbesítések bizonyítékait, valamint a hivatalvezető által tett azon megállapítást, amely tanúsítja az iratanyag teljességét.

28. Az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján benyújtott tájékoztatások vagy mellékletek kezelését a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata szabályozza.

29. A hivatalvezető harmadik személyek kérelmére a végzésekről – kizárólag annyiban, amennyiben azok nyilvánosan még nem hozzáférhetők, és nem tartalmaznak bizalmas adatokat – másolatot, a nyilvántartásból pedig kivonatot ad.

30. A felperes és az alperes képviselői a Hivatal irodáiban betekinthetnek az ügy iratanyagába.

31. Azon felek képviselői, akiknek az eljárási szabályzat 144. cikke alapján megengedték a beavatkozást, az ügy iratanyagába ugyanolyan betekintési joggal rendelkeznek, mint a felperes és az alperes, az eljárási szabályzat 144. cikkének (5) és (7) bekezdésére is figyelemmel.

32. Ha közvetlen keresetek alapján indult ügyeket egyesítenek, valamennyi félnek a képviselői betekinthetnek az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagaiba, az eljárási szabályzat 68. cikkének (4) bekezdésére is figyelemmel. Ezzel szemben e betekintési jog nem áll fenn akkor, ha az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján közös tárgyalást tartanak.

33. Az a személy, aki az eljárási szabályzat 147. cikke alapján, ügyvédi képviselet igénybevétele nélkül költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő, betekinthet a költségmentességre vonatkozó iratanyagba. Amennyiben az ilyen személy képviseletére ügyvédet jelölnek ki, az ezen iratanyagba történő betekintés joga egyedül e képviselőt illeti meg.

34. Az eljárási iratoknak, valamint adott esetben azok mellékleteinek bizalmas változatába csak azok a felek tekinthetnek be, akik vonatkozásában nem kértek vagy biztosítottak bizalmas kezelést.

35. Az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján benyújtott tájékoztatásokat vagy mellékleteket illetően lásd a fenti 28. pontot.

36. A fenti 30–35. pontban foglalt előírások nem vonatkoznak az eljárási szabályzat 125c. cikkének (1) bekezdése szerinti iratanyagba való betekintésre. Az e külön iratanyagba való betekintést az eljárási szabályzat ugyanezen rendelkezése szabályozza.

37. Az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselői vagy az alapeljárásban részt vevő olyan felek, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, a Hivatal irodáiban betekinthetnek az ügy iratanyagába, ideértve a Törvényszéknek megküldött nemzeti iratanyagot is.

38. Előzetes döntéshozatali ügyek egyesítése esetén az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselői vagy az alapeljárásban részt vevő olyan felek, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, betekinthetnek az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagába. Ezzel szemben e betekintési jog nem áll fenn akkor, ha az eljárási szabályzat 214. cikke alapján közös tárgyalást tartanak.

39. Az a személy, aki az eljárási szabályzat 239. cikke alapján, ügyvédi képviselet igénybevétele nélkül költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő, betekinthet a költségmentességre vonatkozó iratanyagba. Amennyiben az ilyen személy képviseletére ügyvédet jelölnek ki, az ezen iratanyagba történő betekintés joga egyedül e képviselőt illeti meg.

40. A Törvényszék ítéleteinek és végzéseinek eredeti példányait minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ezen ítéleteket és végzéseket meg nem változtatható elektronikus formátumban, időrendben, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren kell tárolni. Az ítélet vagy a végzés hiteles változatának elektronikus példányát ki kell nyomtatni, és el kell helyezni az ügy iratanyagában.

41. A Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon végzéseit, amelyeket ítélet vagy végzés kijavítása keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit vagy végzéseit, amelyeket ítélet vagy végzés értelmezése keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit, amelyeket mulasztási ítélet elleni ellentmondás keretében hoztak, minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítéleteit vagy végzéseit, amelyeket harmadik személy jogorvoslati kérelme vagy perújítás keretében hoztak, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren akként kell tárolni, hogy azok mellett elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon ítélete vagy végzése, amelyet e határozatok érintenek, másrészt pedig a hivatalvezető által aláírt olyan dokumentum, amely magyarázó jegyzetet tartalmaz.

42. Ha a Törvényszék ítéletét vagy végzését kézzel írták alá, a Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott, kijavításról vagy értelmezésről szóló határozatát, illetve minősített elektronikus aláírással ellátott olyan határozatát, amelyet ellentmondás, harmadik személy jogorvoslati kérelme vagy perújítás keretében hoztak, az érintett ítélet vagy végzés margóján fel kell tüntetni. A határozat minősített elektronikus aláírással ellátott hiteles változatának másolatát ki kell nyomtatni, és papírváltozatban mellékelni kell az ítélet vagy végzés eredeti példányához.

43. Ha a Törvényszék kézzel aláírt határozata tárgyában a Bíróság fellebbezés vagy felülvizsgálat alapján határozatot hozott, a Törvényszék határozatát papírváltozatban akként kell tárolni, hogy mellette elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Bíróság érintett ítéletének vagy végzésének a Törvényszék Hivatala részére megküldött változata, másrészt pedig a Törvényszék határozatának margóján a hivatalvezető által aláírt magyarázó jegyzet.

44. A Törvényszék minősített elektronikus aláírással ellátott azon határozatait, amelyek tárgyában a Bíróság fellebbezés vagy felülvizsgálat alapján határozatot hozott, egy hosszú távú archiválásra fenntartott különleges szerveren akként kell tárolni, hogy azok mellett elválaszthatatlan módon szerepeljen egyrészt a Bíróság érintett ítéletének vagy végzésének a Törvényszék Hivatala részére megküldött változata, másrészt pedig a hivatalvezető által aláírt olyan dokumentum, amely magyarázó jegyzetet tartalmaz.

45. A hivatalvezető a szakértői vélemény beszerzését és a tanú kihallgatását elrendelő végzés végrehajtása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

46. A hivatalvezető felhívja a tanúkat a költségeiket és jövedelemkiesésüket igazoló iratok benyújtására, a szakértőket pedig a költségeikről és tevékenységük díjáról készített elszámolás előterjesztésére.

47. A hivatalvezető rendelkezik arról, hogy a Törvényszék pénztára kifizesse a tanúknak és a szakértőknek az eljárási szabályzat alapján fizetendő összegeket. Ezen összegek vitatása esetén a hivatalvezető döntéshozatal érdekében az elnökhöz fordul.

48. Ha a közvetlen keresetek esetében valamely fél vagy beavatkozást kérelmező ismétlődően megsérti az eljárási szabályzatban foglalt előírásokat vagy a jelen GYVR-t, a hivatalvezető az eljárási szabályzat 139. cikkének b) pontjával összhangban hivatali díjat számít fel, amelynek összege nem haladhatja meg a 10 000 eurót.

49. Ha a költségmentesség címén kifizetett összegeknek, a tanúknak vagy szakértőknek kifizetett összegeknek, vagy a Törvényszék részéről felmerült azon költségeknek, amelyek az eljárási szabályzat 139. cikkének a) pontja értelmében elkerülhetők lehettek volna, a Törvényszék pénztára javára történő behajtása iránt kell intézkedni, a hivatalvezető felszólítja az ezen összegeket viselni köteles adóst arra, hogy fizesse meg az említett összegeket.

50. Ha a fenti 48. és 49. pont szerinti összegeket a hivatalvezető által megállapított határidőn belül nem fizetik meg, a hivatalvezető felkérheti a Törvényszéket, hogy hozzon végrehajtható végzést, és szükség esetén elrendeli annak végrehajtását.

51. A hivatalvezető gondoskodik az eljárási szabályzatban előírt adatoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

52. A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyék a benyújtott keresetekkel, a Bíróság által továbbított előzetes döntéshozatal iránti kérelmekkel és az eljárást befejező határozatokkal kapcsolatos közleményeket, kivéve azt az esetet, ha az eljárást befejező határozatot bármely kézbesítést megelőzően meghozzák.

53. A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy az eljárási szabályzat 202. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket az említett szabályzat 202. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek mellett közzétegyék, biztosítva a személyes adatok védelmét.

54. A hivatalvezető gondoskodik a tárgyalásoknak az eljárási szabályzat 110a. és 219. cikke szerinti közvetítésének lebonyolításáról, a Törvényszék által elfogadott határozat tiszteletben tartása mellett.

55. A hivatalvezető gondoskodik a Törvényszék ítélkezési gyakorlatának a Törvényszék által megállapított kritériumok tiszteletben tartásával történő nyilvánossá tételéről. E kritériumokat elérhetővé kell tenni az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

56. A kézbesítendő irat másolatához csatolni kell egy levelet, amely tartalmazza az ügyszámot, a nyilvántartásba vételi sorszámot és az irat jellegéről a tömör összefoglalást.

57. A keresetlevélnek az alperes részére történő sikertelen kézbesítése esetén a hivatalvezető határidőt tűz ki a felperesnek arra, hogy – az esettől függően – a kézbesítés céljára további információkkal szolgáljon, vagy nyilatkozzék arról, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy újabb kézbesítés céljából az ő költségén bírósági hivatalsegéd közreműködését vegyék igénybe.

58. Az eljárási szabályzat 58. cikkének (2) bekezdése, amely szerint, ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le, csak akkor alkalmazható, ha a teljes határidő – ideértve a távolságra tekintettel járó határidőt is – utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik. A hivatalos munkaszüneti napok jegyzékét évente közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján (https://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_7040/).

59. A határidő meghosszabbítása iránti kérelmet megfelelő indokolással kell ellátni, és idejében be kell nyújtani a megállapított határidő lejártát megelőzően.

60. Az eljárási szabályzat 86. cikkének (1) bekezdése szerinti határidő meghosszabbítása iránti kérelmet e határidő lejárta előtt, vagy ha a Törvényszék kézbesíti azt a határozatot, amelynek értelmében a szóbeli szakasz mellőzésével határoz, e kézbesítést követően haladéktalanul be kell nyújtani. E kérelmet meg kell indokolni, és abban meg kell jelölni azt a jogi aktust, amely a megsemmisíteni kért jogi aktus helyébe lép, vagy azt módosítja, továbbá meg kell jelölni a 86. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított azon határidők kezdő időpontját, amelyeken belül a keresetlevél kiigazítását indokoló jogi aktus megsemmisítése kérhető. Az eljárási szabályzat 86. cikkének (1) bekezdése szerinti határidő vonatkozásában nem lehet a 86. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított határidőkön túli meghosszabbítást engedélyezni.

61. Egynél több alkalommal csak kivételes indokok alapján lehet a határidőt meghosszabbítani.

62. A Törvényszék az igazságszolgáltatási feladatainak ellátása során gondoskodik arról, hogy az igazságszolgáltatás nyilvánosságának elvét és a polgárok tájékoztatását összeegyeztesse a személyes adatok védelmével és az előtte folyamatban lévő ügyekben említett bizonyos egyéb adatok védelmével. Az eljárási szabályzat e területen alkalmazandó rendelkezései figyelembe veszik azon két eljárástípus sajátosságait, amelyekre a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik. Egyrészt az adatoknak a közvetlen keresetek esetében történő kihagyására vonatkozó 66. és 66a. cikkről, másrészt pedig az előzetes döntéshozatali ügyekben a névtelenségre és az adatok kihagyására vonatkozó 201. cikkről van szó.

63. A Törvényszék előtti eljárásban részt vevő bármely fél képviselője az eljárási szabályzat 66. cikke alapján kérelmet nyújthat be valamely természetes személy – akár az általa képviselt fél, akár harmadik személy – személyes adatainak az eljárás keretében történő kihagyása iránt annak érdekében, hogy az érintett személy személyazonossága ne kerüljön nyilvánosságra.

64. A Törvényszék előtti eljárásban részt vevő bármely fél képviselője az eljárási szabályzat 66a. cikke alapján kérheti, hogy a természetes személyek személyes adatain kívüli egyéb adatokat – például a jogi személy nevét vagy az üzleti titok körébe tartozó adatokat – hagyják ki a nyilvánosság számára hozzáférhető dokumentumokból.

65. A beavatkozást kérelmező képviselője ugyanezekkel a lehetőségekkel rendelkezik.

66. Az adatok kihagyása iránti kérelmet az eljárás folyamán bármikor elő lehet terjeszteni, ugyanakkor annak érdekében, hogy az adatok kihagyásának tényleges érvényesülése ne sérüljön, fontos, hogy e kérelem már az érintett adatokat tartalmazó első eljárási irat benyújtásakor, de mindenképpen az érintett ügyre vonatkozó információk interneten történő közzétételét vagy terjesztését megelőzően beérkezzen a Törvényszék Hivatalához.

67. A kérelmet külön iratban kell benyújtani, és abban pontosan meg kell jelölni a kérelem által érintett adatot vagy adatokat.

68. Az eljárási szabályzat 66a. cikke szerinti, a természetes személyek személyes adatain kívüli egyéb adatok kihagyására irányuló kérelmet olyan jogos indokokkal kell alátámasztani, amelyek igazolják, hogy ezeket az adatokat ne hozzák nyilvánosságra.

69. Hacsak nem állnak fenn különleges körülmények, a Törvényszék kitakarja az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben említett természetes személyek vezetéknevét és utónevét, adott esetben pedig az azonosításukat lehetővé tévő egyéb adatokat is, amennyiben e műveletet a kérdést előterjesztő bíróság a kérelmének megküldését megelőzően, illetve a Bíróság a kérelemnek a Törvényszék részére történő továbbítását megelőzően nem végezte el. Az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek az észrevételeikben kötelesek tiszteletben tartani az így elvégzett kitakarást.

70. Mindazonáltal, ha a Törvényszék előtti előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevő fél azt kívánja, hogy személyazonossága vagy az alapeljárásban érintett egy vagy több természetes személyre vonatkozó személyes adatok – függetlenül attól, hogy ez utóbbiak esetében felekről vagy a jogvita vonatkozásában harmadik személyekről van-e szó – a Törvényszék elé terjesztett előzetes döntéshozatali ügy keretében ne kerüljenek nyilvánosságra, vagy épp fordítva, ha e fél azt kívánja, hogy személyazonossága és az említett adatok ezen ügy keretében nyilvánosságra kerüljenek, a Törvényszékhez fordulhat annak érdekében, hogy az döntsön abban a kérdésben, hogy szükséges-e részben vagy egészben kitakarni a szóban forgó ügyre vonatkozó adatokat, illetve törölni kell-e a már elvégzett kitakarást. Annak érdekében, hogy biztosított legyen az ilyen kérelem hatékonysága, azt a lehető leghamarabb, de mindenképpen az üggyel kapcsolatos közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele vagy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek részére történő kézbesítése előtt kell előterjeszteni.

71. Annak érdekében, hogy megkönnyítse a névtelenséggel érintett ügyek megjelölését és azonosítását, a Törvényszék főszabály szerint fiktív névvel látja el azokat az előzetes döntéshozatali ügyeket, amelyekben névtelenség biztosítására került sor. E fiktív név nem felel meg az eljárásban részt vevő felek valódi nevének, főszabály szerint pedig nem felel meg létező neveknek sem.

72. A tagállamokat, az EGT-Megállapodásban részes más államokat, az EFTA Felügyeleti Hatóságot, valamint az intézményeket az egyes ügyekben kijelölt meghatalmazott képviseli. A meghatalmazottat tanácsadó vagy ügyvéd segítheti. A többi felet az alapokmány 19. cikkében és az eljárási szabályzat 51. cikkében előírt feltételek szerint ügyvédnek kell képviselnie. Azok az egyetemi vagy főiskolai oktatók, akik olyan tagállamok állampolgárai, amelyek jogszabályai lehetővé teszik számukra, hogy bíróság előtt eljárjanak, a Törvényszék előtt az alapokmány 19. cikke értelmében az ügyvédek számára elismert jogokkal rendelkeznek.

73. A képviselőnek meg kell felelnie az alapokmány 19. cikkében előírt valamennyi követelménynek, ha pedig ügyvédről, illetve egyetemi vagy főiskolai oktatóról van szó, akkor az általa képviselt féltől függetlennek kell lennie.

74. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban a Törvényszék az alapeljárásban részt vevő felek képviseletét illetően figyelembe veszi a kérdést előterjesztő bíróság előtt irányadó eljárási szabályokat is. Így minden olyan személy, aki a felet e bíróság előtt képviselni jogosult, a Törvényszék előtt is képviselheti őt, ha pedig a nemzeti eljárási szabályok ezt lehetővé teszik, az alapeljárásban részt vevő feleknek joguk van arra, hogy saját maguk ismertessék írásbeli vagy szóbeli észrevételeiket. Amennyiben e tekintetben kétség merül fel, a Törvényszék bármikor beszerezheti a releváns információkat e felektől, képviselőiktől vagy a kérdést előterjesztő bíróságtól.

75. Az ügyek egyesítése esetén azon fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti azon érdekelt részére, aki ezt kéri, kézbesítik az egyesített ügyek iratanyagaiban szereplő, az eljárásban való részvétele szempontjából releváns iratokat és határozatokat, adott esetben nem bizalmas változatban. A fél vagy az érdekelt az ügyről a nyilvántartásból származó, az eljárás nyelvén kiállított kivonatot is kap, továbbá kérheti olyan iratok vagy határozatok kézbesítését, amelyeket részére eredetileg nem kézbesítettek.

76. Ezt követően a fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt részére kézbesíteni kell – adott esetben nem bizalmas változatban – az egyesített ügyekben benyújtott összes eljárási iratot és az ilyen ügyekben meghozott összes határozatot.

77. Mivel az eljárási szabályzat 142. cikkének (3) bekezdése értelmében a beavatkozó fél a jogvitát a beavatkozáskori állásában fogadja el, a beavatkozás megengedésekor kézbesíteni kell részére az ügy iratanyagában szereplő, az eljárásban való részvétele szempontjából releváns iratokat és határozatokat, adott esetben nem bizalmas változatban. A beavatkozó fél az ügyről a nyilvántartásból származó, az eljárás nyelvén kiállított kivonatot is kap, továbbá kérheti olyan iratok vagy határozatok kézbesítését, amelyeket részére eredetileg nem kézbesítettek.

78. Ezt követően az eljárási szabályzat 144. cikkének (7) bekezdése értelmében a beavatkozó fél részére kézbesíteni kell – adott esetben nem bizalmas változatban – az ügyben benyújtott összes olyan eljárási iratot és az ügyben meghozott összes olyan határozatot, amelyet a felperes és az alperes részére kézbesítenek.

79. A beavatkozással kapcsolatos fenti pontok az előzetes döntéshozatali ügyekre nem alkalmazandók. Az előzetes döntéshozatali ügyekben kizárólag az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek, továbbá adott esetben az alapokmány 24. cikkének második bekezdése alapján felkért uniós intézmények, szervek vagy hivatalok terjeszthetnek elő írásbeli vagy szóbeli észrevételeket.

80. Az eljárási szabályzat 64. cikkével összhangban és a 68. cikk (4) bekezdése, a 104. cikk, a 105. cikk (8) bekezdése, valamint a 144. cikk (7) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül a Törvényszék kizárólag azokat az eljárási iratokat és mellékleteket veszi figyelembe, amelyeket a felek képviselői megismerhettek, és azokról nyilatkozhattak.

81. Ebből következik, hogy az eljárási szabályzat 103–105. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül a felperes által az alperes vonatkozásában az ügy iratanyaga egyes adatainak bizalmas kezelése iránt benyújtott kérelem nem vehető figyelembe. Az alperes hasonlóképpen nem nyújthat be ilyen kérelmet a felperes vonatkozásában.

82. Ugyanakkor a felperes vagy az alperes kérheti, hogy az ügy iratanyagának egyes bizalmas adatait az eljárási szabályzat 144. cikkének (7) bekezdésével összhangban ne közöljék a beavatkozó féllel.

83. Minden egyes fél kérheti azt is, hogy az egyesített ügyekben részt vevő valamely fél az egyesítéssel érintett iratanyagok bizonyos adataiba azok állítólagosan bizalmas jellege miatt az eljárási szabályzat 68. cikkének (4) bekezdésével összhangban ne tekinthessen be.

84. Az, ha az ügy iratanyagában szereplő valamely adatot az egyik féllel nem közölnek, eltérést jelent az eljárásnak az eljárási szabályzat 64. cikkében megfogalmazott kontradiktórius jellegéhez, valamint a bírósági vita nyilvánosságához képest. Ezt az eltérést így szigorúan kell alkalmazni.

85. Ha valamely ügyben beavatkozási kérelmet terjesztenek elő, a felperesnek és az alperesnek a hivatalvezető által megállapított határidőn belül nyilatkozniuk kell azzal kapcsolatban, hogy a beavatkozás megengedése esetében szándékukban áll-e kérelmet előterjeszteni az iránt, hogy a beavatkozást kérelmezővel szemben kezeljék bizalmasan a már az ügy iratanyagához csatolt eljárási iratokban és mellékletekben foglalt bizonyos adatokat. Ha a beavatkozást megengedik, felhívjuk azt a felperest vagy alperest, aki ilyen szándékot jelzett, hogy terjesszenek elő bizalmas kezelés iránti kérelmet. Ha sem a felperes, sem az alperes nem jelzett ilyen szándékot, a benyújtott eljárási iratokat és mellékleteket a fenti 77. pontban megállapított feltételek mellett közölni fogják a beavatkozó féllel.

86. A felperesnek és az alperesnek a beavatkozás megengedéséről szóló értesítés kézbesítését követően benyújtott valamennyi eljárási iratot és mellékletet illetően a benyújtásukkal egyidejűleg adott esetben bizalmas kezelés iránti kérelmet kell előterjeszteniük. Ilyen kérelem hiányában a benyújtott eljárási iratokat és mellékleteket a fenti 77. pontban megállapított feltételek mellett közölni fogják a beavatkozó féllel.

87. A bizalmas kezelés iránti kérelmet külön iratban kell benyújtani. E kérelem nem nyújtható be bizalmas változatban, következésképpen pedig nem tartalmazhat bizalmas adatokat, mivel azt kézbesítik az összes félnek.

88. A bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azt a felet, akivel szemben a bizalmas kezelést kérik.

89. A bizalmas kezelés iránti kérelemnek szigorúan a szükséges mértékre kell korlátozódnia, továbbá semmi esetre sem terjedhet ki valamely eljárási irat egészére, és csak kivételes esetben terjedhet ki valamely melléklet egészére. A védeni kívánt érdek sérelme nélkül általában ugyanis megküldhető az eljárási irat és a mellékletek olyan, nem bizalmas változata, amelyből egyes szövegrészeket, szavakat vagy számokat töröltek.

90. A bizalmas kezelés iránti kérelmet megfelelően meg kell indokolni. E kérelemben pontosan meg kell jelölni a kérelemmel érintett elemeket vagy szövegrészeket. E kérelemnek megfelelő, pontos és teljes körű indokolást kell tartalmaznia az egyes elemek vagy szövegrészek bizalmas jellegéről. Az ilyen kérelem nem korlátozódhat az információ természetének ismertetésére. A felperesnek és az alperesnek meg kell győződnie arról, hogy az előadott indokok megfelelnek azoknak az információknak, amelyek bizalmas jellegét állítják.

91. Felhívjuk a felperest és az alperest annak biztosítására, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem alátámasztása érdekében általuk felhozott indokok maradjanak igazoltak. Különösen, a bizalmas kezelés iránti kérelem nem vonatkozhat olyan információkra, amelyek már nyilvánosak, vagy amelyeket a beavatkozó felek már ismernek vagy ismerhetnek, többek között azért, mert azok az iratanyagon belül egyéb helyen már megtalálhatók, vagy azok az iratanyag egyéb elemeiből vagy jogszerűen hozzáférhető egyéb információkból könnyen levezethetők. A felperes vagy alperes nem szorítkozhat annak kijelentésére, hogy az érintett információk nem nyilvánosak és nem is ismertek harmadik személyek számára, vagy hogy valamely dokumentumot olyan harmadik személy szolgáltatott, aki nem válaszolt a felperes vagy az alperes azon felhívására, amelyben annak megjelölését kérte tőle, hogy a dokumentumot lehet-e közölni a beavatkozó felekkel.

92. A bizalmas kezelés iránti kérelem főszabály szerint nem vonatkozhat olyan kereskedelmi, pénzügyi vagy ipari információkra, amelyek már elavultnak számítanak többek között azért, mert azok öt évvel azelőttiek, vagy annál is régebbről származnak, kivéve ha a kérelmező bizonyítja, hogy különleges körülmények folytán azok továbbra is bizalmas jellegűek.

93. Az eljárási irat(ok) bizalmas kezelése iránti kérelem benyújtásakor a félnek be kell nyújtania a szóban forgó eljárási irat és annak valamennyi melléklete teljes körű nem bizalmas változatát, amelyből törölték a kérelemmel érintett elemeket vagy szövegrészeket. Megfelelően indokolt esetekben a félnek engedélyezni lehet, hogy e nem bizalmas változatot a bizalmas kezelés iránti kérelem benyújtását követően, a Törvényszék által meghatározandó határidőn belül nyújtsa be. Ha ugyanazon eljárási irat vonatkozásában egyszerre több felperes vagy több alperes kéri a bizalmas kezelést, fel lehet hívni őket arra, hogy egyeztessenek annak érdekében, hogy ezen iratról olyan közös, nem bizalmas változatot állíthassanak össze, amelyből az alábbi 94. pontnak megfelelően törölték a kérelmükkel érintett elemeket vagy szövegrészeket.

94. Azokat az elemeket, amelyeket a felperes vagy az alperes a beavatkozó felekkel szemben bizalmasan kíván kezeltetni, nem elég egyszerűen kitakarni az azokat tartalmazó dokumentumok nem bizalmas változatában. Amikor csak lehetséges, a bizalmas adatok helyén szögletes zárójelben rövid ismertetést vagy megjelölést kell feltüntetni, amely lehetővé teszi az adatok jellegének, adott esetben pedig azok tartalmának megértését (például a következő megjegyzések alkalmazhatók: természetes személy neve, üzleti titokként védett szerződési kikötés). A számszerűsített adatok esetében a megjelöléseknek lehetővé kellene tenniük, hogy egy értéktartomány segítségével megismerhető legyen azok nagyságrendje. Csak kivételes esetekben fordulhat elő, hogy az információt egyszerűen kitakarják, feltéve hogy a nem bizalmas változatban megmaradó elemek kontextusa lehetővé teszi az információ természetének megértését.

95. A bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozottságának alátámasztására irányuló megjelölések hiánya vagy elégtelensége a kérelem Törvényszék általi elutasításának alapjául szolgálhat.

96. A fenti 87., 88., 93. és 94. pontnak nem megfelelő bizalmas kezelés iránti kérelem tekintetében a hivatalvezető hiánypótlásra hívja fel az érintett felet. Ha a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a bizalmas kezelés iránti kérelem továbbra sem felel meg a jelen GYVR-ben foglalt előírásoknak, érdemben nem vehető figyelembe, és valamennyi érintett eljárási iratot és mellékletet a fenti 77. és 78. pontban megállapított feltételek mellett közölni fognak a beavatkozó féllel.

97. A beavatkozó fél nem nyújthat be bizalmas kezelés iránti kérelmet az eljárásban részt vevő többi féllel szemben.

98. Ha több ügy egyesítése várható, a feleknek a hivatalvezető által megállapított határidőn belül nyilatkozniuk kell azzal kapcsolatban, hogy kérik-e a már az egyesítéssel érintett ügyek iratanyagaihoz csatolt eljárási iratokban és mellékletekben foglalt bizonyos adatok bizalmas kezelését.

99. A feleknek az ezt követően benyújtott valamennyi eljárási iratot és mellékletet illetően a benyújtásukkal egyidejűleg adott esetben bizalmas kezelés iránti kérelmet kell előterjeszteniük. Ilyen kérelem hiányában a benyújtott eljárási iratokat és mellékleteket hozzáférhetővé fogják tenni az egyesített ügyekben részt vevő többi fél számára.

100. A fenti 87–96. pont az ügyek egyesítése esetén előterjesztett bizalmas kezelés iránti kérelmekre megfelelően alkalmazandó.

101. Az eljárási szabályzat 91. cikkének b) pontja szerinti bizonyításfelvétel címén a Törvényszék felhívhatja a felet, hogy nyújtson be az ügyre vonatkozó tájékoztatásokat vagy mellékleteket.

102. Amennyiben ilyen bizonyításfelvételt rendelnek el, az érintett fél pedig azt állítja, hogy az ügyre vonatkozó bizonyos tájékoztatások vagy mellékletek bizalmas jellegűek, e tájékoztatások vagy mellékletek kezelését az eljárási szabályzat 103. cikke szabályozza. A szóban forgó szabályozás a felperes és az alperes között nem biztosít semmilyen eltérést a kontradiktórius eljárás elvétől, hanem ezen elv alkalmazásának részletes szabályait fejti ki.

103. E rendelkezés értelmében a Törvényszék először is vizsgálatot folytat le arra vonatkozóan, hogy a tájékoztatásoknak vagy mellékleteknek a jogvita elbírálása szempontjából van-e jelentőségük, majd megvizsgálja azok bizalmas jellegét. A Törvényszéket nem köti az, ha valamely más hatóság korábban bizalmas kezelést biztosított. A Törvényszék megvizsgálja, hogy a tájékoztatás vagy melléklet ténylegesen bizalmas jellegű-e. Így:

104. A valamely dokumentumba való betekintést megtagadó intézményi aktus jogszerűségének felülvizsgálata keretében a Törvényszék az eljárási szabályzat 91. cikkének c) pontja szerinti bizonyításfelvétel útján elrendelheti e dokumentum benyújtását.

105. A jogvita okafogyottá tételének elkerülése érdekében az intézmény által benyújtott dokumentumot nem küldik meg a többi félnek.

106. Az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a felperes vagy az alperes – saját kezdeményezésére vagy a Törvényszék által elrendelt bizonyításfelvétel keretében – az Európai Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő tájékoztatásokat vagy mellékleteket nyújthat be. E rendelkezés (3)–(10) bekezdése tartalmazza az ilyen tájékoztatásokra vagy mellékletekre alkalmazandó eljárási szabályokat.

107. Figyelembe véve az Uniónak, illetve egy vagy több tagállamának a biztonságát vagy nemzetközi kapcsolatainak irányítását érintő tájékoztatások vagy mellékletek érzékeny és bizalmas jellegét, az eljárási szabályzat 105. cikkében kialakított szabályok alkalmazása szükségessé teszi az említett tájékoztatások vagy mellékletek magas szintű védelmének biztosítására irányuló megfelelő biztonsági rendelkezés megalkotását. E rendelkezést a Törvényszék 2016. szeptember 14-i határozata tartalmazza.

108. Minden eljárási irat első oldalán fel kell tüntetni a következő adatokat:

109. Az elektronikus úton történő feldolgozás megkönnyítése érdekében az eljárási iratokat a következőképpen kell megjeleníteni:

110. Minden eljárási iratnak tartalmaznia kell a fél meghatározott döntésre irányuló kérelmeit, amennyiben azok előadását az eljárási szabályzat megköveteli, illetve a fél egyéb kérelmeit, ha pedig az irat terjedelme meghaladja az öt oldalt, akkor a felépítésének rövid ismertetését vagy tartalomjegyzéket.

111. A felek jogi érvelésének az eljárási irat fő szövegében kell szerepelnie, nem pedig a lábjegyzetekben, amelyeknek elsődlegesen az a céljuk, hogy az eljárási iratban idézett dokumentumok hivatkozásait tartalmazzák.

112. Az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében és a felek érdekeire is tekintettel az eljárási iratokat fordításuk elősegítése céljából egyszerű és pontos nyelvezetben kell megszövegezni, mellőzve a csak az adott nemzeti jogrendszerrel összefüggésben érthető szakkifejezések használatát, amennyiben ez nem elengedhetetlen. Az ismétléseket kerülni kell, az összetett, közbevetéseket és alárendeléseket tartalmazó, hosszú mondatok helyett pedig lehetőség szerint a rövid mondatokat kell előnyben részesíteni.

113. Ha a felek a beadványukban vagy az észrevételeikben a nemzeti jog vagy az uniós jog valamely konkrét szövegére vagy szabályozására utalnak, e szöveg vagy szabályozás hivatkozásait pontosan kell megadni, mind e dokumentum elfogadásának időpontját és – amennyiben lehetséges – a közzétételének időpontját, mind pedig az időbeli hatályát illetően. Hasonlóképp, ha valamely bírósági határozat vagy főtanácsnoki indítvány tartalmát vagy szövegrészletét idézik, kérjük a feleket, hogy jelöljék meg mind az érintett ügy megnevezését és számát, mind pedig a határozat vagy az indítvány európai esetjogi azonosítóját („European Case Law Identifier”, ECLI) és a szóban forgó kivonat vagy szövegrészlet pontos hivatkozásait.

114. Ha az eljárási irathoz mellékletek tartoznak, a mellékletek jegyzékének az eljárási irat végén kell szerepelnie, oldalszámozással vagy anélkül. A mellékletek jegyzéke nélkül benyújtott mellékletek nem fogadhatók el.

115. A mellékletek jegyzékének minden egyes mellékletre vonatkozóan fel kell tüntetnie a következőket:

116. A Hivatal munkájának megkönnyítése érdekében javasolt, hogy a mellékletek jegyzékében a színes mellékleteket jelöljék meg.

117. Eljárási irat melléklete kizárólag az ezen eljárási irat szövegében említett és a mellékletek jegyzékében megjelölt, az eljárási irat tartalmának bizonyításához vagy megvilágításához szükséges dokumentum lehet.

118. Az eljárási irat mellékleteit olyan módon kell elrendezni, amely megkönnyíti a dokumentumok Törvényszék általi elektronikus feldolgozását, és kizárja az összetévesztés lehetőségét. Így a következő előírásokat kell betartani:

119. A benyújtott mellékletre történő valamennyi hivatkozásban meg kell jelölni a melléklet számát, ahogyan az a mellékletek jegyzékében szerepel, és azt az eljárási iratot, amelyhez a mellékletet csatolták (például: a keresetlevél A.1. melléklete).

120. A felek jogi érvelésének az eljárási irat fő szövegében kell szerepelnie, nem pedig az esetlegesen csatolt mellékletekben, amelyeket általában nem fordítanak le.

121. Valamennyi eljárási iratot kizárólag elektronikus úton, az e-Curia alkalmazáson (https://curia.europa.eu/e-Curia) keresztül, a Törvényszék 2024. július 10-i határozatában és az e-Curia alkalmazás használati feltételeiben foglaltak tiszteletben tartásával kell benyújtani a Hivatalba, kivéve az alábbi 123–125. pontban említett eseteket. E dokumentumok elérhetők az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

122. Az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtott eljárási iratok és mellékleteik fájlformátumúak. E fájlok Hivatal általi feldolgozásának megkönnyítése érdekében javasolt az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján elérhető, az e-Curia használati útmutatójában foglalt gyakorlati tanácsok követése, nevezetesen:

123. Azon általános szabály, amely szerint minden eljárási iratot az e-Curián keresztül kell benyújtani a Hivatalba, nem járhat az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 147. cikkének (6) bekezdésében szabályozott esetek sérelmével.

124. Ezenkívül az eljárási irat azon mellékleteit, amelyeket ezen irat szövege említ, és amelyeket azok jellege miatt nem lehet az e-Curián keresztül benyújtani, az eljárási szabályzat 72. cikke (4) bekezdésének megfelelően postai úton külön meg lehet küldeni vagy tényleges átadás útján el lehet juttatni a Hivatalba, feltéve hogy ezeket a mellékleteket az e-Curián keresztül benyújtott irat mellékleteinek jegyzéke tartalmazza. A mellékletek jegyzékében meg kell jelölni azokat a mellékleteket, amelyeket külön nyújtanak be. E mellékleteknek az eljárási irat e-Curián keresztül történő benyújtását követően legkésőbb tíz napon belül be kell érkezniük a Hivatalhoz. A benyújtást a fenti 3. pontban megjelölt címen kell teljesíteni.

125. Ha technikailag lehetetlennek bizonyul valamely eljárási iratot az e-Curián keresztül benyújtani, a képviselőnek a Törvényszék 2024. július 10-i határozatának 8. cikkében meghatározott eljárási cselekményeket kell elvégeznie. Az irat azon példányának, amelyet a Törvényszék 2024. július 10-i határozatának 8. cikke második albekezdése alapján az e-Curián kívüli egyéb módon nyújtanak be, tartalmaznia kell a mellékletek jegyzékét, valamint az ott említett összes mellékletet. Az eljárási irat így benyújtott példányát nem kell saját kezűleg aláírni.

126. A hivatalvezető teljes egészében vagy részben megtagadja az eljárási szabályzatban nem meghatározott eljárási iratoknak, adott esetben pedig mellékleteknek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét. Kétség esetén a hivatalvezető az elnökhöz fordul annak érdekében, hogy ő határozzon.

127. Az eljárási szabályzatban kifejezetten előírt esetek kivételével, valamint az alábbi 135. pont sérelme nélkül az olyan eljárási iratokat, amelyeket az eljárás nyelvétől eltérő nyelven fogalmaztak meg, nem jegyzik be a nyilvántartásba, és nem veszik fel az ügy iratanyagába sem. Ezzel szemben az eljárási irathoz csatolt azon mellékleteket, amelyekhez nem csatoltak az eljárás nyelvén készült fordítást, bejegyzik a nyilvántartásba, és felveszik az ügy iratanyagába. Ha azonban az elnök úgy határoz, hogy e mellékletek lefordítása szükséges az eljárás megfelelő lefolytatásához, a hivatalvezető felhívja az érintettet a hiány pótlására, annak elmulasztása esetén pedig a mellékleteket eltávolítja az iratanyagból.

128. Ha a fél vitatja azt, hogy a hivatalvezető teljes egészében vagy részben megtagadja valamely eljárási iratnak vagy mellékletnek a nyilvántartásba történő bejegyzését és az ügy iratanyagába történő felvételét, a hivatalvezető az elnök elé terjeszti a kérdést annak eldöntése érdekében, hogy a szóban forgó iratot vagy mellékletet el kell-e fogadni.

129. A hivatalvezető biztosítja, hogy az ügy iratanyagába felvett eljárási iratok és mellékleteik megfeleljenek az alapokmány és az eljárási szabályzat rendelkezéseinek, valamint a jelen GYVR-nek.

130. Adott esetben határidőt állapít meg a felek számára a benyújtott eljárási iratok alaki hiányosságainak megszüntetésére.

131. Ha a keresetlevél nem felel meg a jelen GYVR 2. mellékletében meghatározott követelményeknek, azt a Hivatal nem kézbesíti, és észszerű határidőt tűz ki a hiánypótlásra. A hiánypótlás elmulasztása a kereset elfogadhatatlanság miatti elutasítását eredményezheti, az eljárási szabályzat 78. cikkének (6) bekezdésével és 177. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

132. Ha a keresetlevél nem felel meg a jelen GYVR 3. mellékletében meghatározott alaki követelményeknek, azt később kézbesítik, és észszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra.

133. Ha a keresetlevél nem felel meg a jelen GYVR 4. mellékletében meghatározott alaki követelményeknek, azt kézbesítik, és észszerű határidőt tűznek ki a hiánypótlásra.

134. A fenti 131–133. pontban említett hiánypótlási esetek szükség szerint a keresetlevélen kívüli egyéb eljárási iratokra is alkalmazandók.

135. Ha valamely nem tagállam harmadik személytől származó beavatkozási kérelmet nem az eljárás nyelvén fogalmaztak meg, a hivatalvezető – mielőtt azt kézbesítené a felek részére – felhívja az érintettet a hiány pótlására. Ha a hivatalvezető által e célból meghatározott határidőn belül benyújtják az említett kérelemnek az eljárás nyelvén megfogalmazott változatát, az első, az eljárás nyelvétől eltérő nyelven benyújtott változat benyújtásának időpontját veszik figyelembe az eljárási irat benyújtásának időpontjaként.

136. Minden eljárási irat első oldalán fel kell tüntetni a következő adatokat:

137. Az elektronikus úton történő feldolgozás megkönnyítése érdekében az eljárási iratokat a következőképpen kell megjeleníteni:

138. A beadványoknak vagy az írásbeli észrevételeknek tartalmazniuk kell azokat a válaszokat, amelyeket az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre javasol, ha pedig a terjedelmük meghaladja az öt oldalt, akkor a felépítésük rövid ismertetését vagy tartalomjegyzéket.

139. Az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek jogi érvelésének az eljárási irat fő szövegében kell szerepelnie, nem pedig az esetlegesen csatolt mellékletekben, amelyeket általában nem fordítanak le, és nem is a lábjegyzetekben, amelyeknek elsősorban az a céljuk, hogy az eljárási iratban hivatkozott dokumentumokra vonatkozó hivatkozásokat tartalmazzanak.

140. Ha az eljárási iratokat nem az e-Curián keresztül vagy valamely más elektronikus továbbítási eszköz útján küldik meg a Törvényszéknek, azokat úgy kell megjeleníteni, hogy csak az egyik oldalon szerepeljen szöveg (recto), és könnyen eltávolítható eszközökkel kell összefogni, nem pedig olyan merev rögzítőeszközökkel, mint a ragasztó vagy a tűzőkapocs.

141. Az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltekre is tekintettel az eljárási iratokat fordításuk elősegítése céljából egyszerű és pontos nyelvezetben kell megszövegezni, mellőzve a csak az adott nemzeti jogrendszerrel összefüggésben érthető szakkifejezések használatát, amennyiben ez nem elengedhetetlen. Az ismétléseket kerülni kell, az összetett, közbevetéseket és alárendeléseket tartalmazó, hosszú mondatok helyett pedig lehetőség szerint a rövid mondatokat kell előnyben részesíteni.

142. Ha az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek az irataikban a nemzeti jog vagy az uniós jog valamely konkrét szövegére vagy szabályozására utalnak, e szöveg vagy szabályozás hivatkozásait pontosan kell megadni, mind e dokumentum elfogadásának időpontját és – amennyiben lehetséges – a közzétételének időpontját, mind pedig az időbeli hatályát illetően. Hasonlóképp, ha valamely bírósági határozat vagy főtanácsnoki indítvány tartalmát vagy szövegrészletét idézik, kérjük az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket, hogy jelöljék meg mind az érintett ügy megnevezését és számát, mind pedig a határozat vagy az indítvány európai esetjogi azonosítóját („European Case Law Identifier”, ECLI) és a szóban forgó kivonat vagy szövegrészlet pontos hivatkozásait.

143. Ha az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt úgy ítéli meg, hogy beadványát vagy észrevételeit nem kellene az eljárási szabályzat 202. cikkének (3) bekezdése alapján közzétenni az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján, erről kifejezetten nyilatkoznia kell, akár az e beadvány vagy ezen észrevételek továbbítását kísérő levélben, akár pedig olyan külön levélben, amelyet az eljárás későbbi szakaszában, de mindenképp legfeljebb három hónappal az arról szóló értesítést követően juttatnak el a Hivatalhoz, hogy az első főtanácsnok nem terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, vagy a Bíróság azon határozatának kézbesítését követően, hogy a Törvényszék határozatát nem vizsgálja felül, vagy a felülvizsgálat tárgyában hozott ítélet kihirdetését követően.

144. Ha az eljárási irathoz mellékletek tartoznak, a mellékletek jegyzékének az eljárási irat végén kell szerepelnie, oldalszámozással vagy anélkül. A mellékletek jegyzéke nélkül benyújtott mellékletek főszabály szerint nem fogadhatók el.

145. A mellékletek jegyzékének minden egyes mellékletre vonatkozóan fel kell tüntetnie a következőket:

146. A Hivatal munkájának megkönnyítése érdekében szükséges, hogy a mellékletek jegyzékében a színes mellékleteket megjelöljék.

147. Eljárási irat melléklete kizárólag az ezen irat szövegében említett és a mellékletek jegyzékében megjelölt, az eljárási irat tartalmának bizonyításához vagy megvilágításához szükséges dokumentum lehet.

148. Az eljárási irat mellékleteit olyan módon kell elrendezni, amely megkönnyíti a dokumentumok Törvényszék általi elektronikus feldolgozását, és kizárja az összetévesztés lehetőségét. Így a következő előírásokat kell betartani:

149. A benyújtott mellékletre történő valamennyi hivatkozásban meg kell jelölni a melléklet számát, ahogyan az a mellékletek jegyzékében szerepel, és azt az eljárási iratot, amelyhez a mellékletet csatolták (például: az észrevételek A.1. melléklete).

150. Ha előzetes döntéshozatal iránti kérelmet továbbítanak a Törvényszék Hivatalához, ezt követően az arra vonatkozó bármilyen eljárási iratot a következőképpen kell benyújtani a Törvényszék Hivatalához:

151. A Hivatalhoz csak az eljárási szabályokban kifejezetten említett iratok nyújthatók be. Ezen iratokat az előírt határidőkön belül, az eljárási szabályzat 205. cikkében meghatározott követelményeket betartva kell benyújtani.

152. Az eljárási szabályzat 205. cikkének (3) bekezdése szerint az eljárási határidők szempontjából kizárólag az eredeti példány Hivatalhoz történt benyújtásának napja és órája irányadó. Ezért a határidők elmulasztásának elkerülése érdekében nyomatékosan tanácsoljuk, hogy a szóban forgó iratot ajánlott vagy elsőbbségi küldeményként adják fel, több nappal az irat benyújtására megállapított határidő lejártát megelőzően, sőt a szóban forgó iratot személyesen adják át a Törvényszék Hivatalában, vagy a Hivatal nyitvatartási idején kívül az Európai Unió Bírósága épületeinek portáján, ahol a portás a benyújtás napjának és órájának az iraton történő feltüntetésével igazolja ezen irat átvételét.

153. Az eljárási iratoknak az e-Curián kívüli elektronikus továbbítási eszköz útján történő benyújtása az eljárási határidők betartása szempontjából csak azzal a feltétellel vehető figyelembe, hogy az irat eredeti példánya mellékletekkel együtt ezen eredeti példány másolatának e továbbítási eszköz útján történő elküldését követően legfeljebb tíz nappal maga is beérkezik a Hivatalba. Ezért ezt az eredeti példányt közvetlenül a másolat elküldését követően haladéktalanul el kell küldeni vagy át kell adni, anélkül hogy azon bármely – mégoly jelentéktelen – javítást vagy módosítást tennének. Az eredeti példány és a korábban továbbított másolat közötti eltérések esetén csak az eredeti példány benyújtásának napját veszik figyelembe.

154. A fenti 122. pont az előzetes döntéshozatali ügyekben teljesített benyújtásokra is alkalmazandó.

155. Ha valamely eljárási irat nyilvánvalóan eltér a fenti 136–149. pontban foglalt előírásoktól, különösen pedig az ezen irat terjedelmére vonatkozó, az alábbi 159. pontban foglalt útmutatásoktól, a hivatalvezető felhívhatja az iratot benyújtó felet, hogy a benyújtott irat hiányosságait rövid határidőn belül pótolja.

156. Az eljárási szabályzat 1. cikke szerinti közvetlen keresetek esetében a beadványok maximális oldalszáma a következő.

157. A Törvényszék az oldalszámok felső határainak túllépését csak a jogi vagy ténybeli szempontból különösen bonyolult ügyek esetében engedélyezi.

158. A mellékletek jegyzékét és az esetleges tartalomjegyzéket a beadvány maximális oldalszámának meghatározása szempontjából nem kell figyelembe venni.

159. Különleges körülményektől eltekintve, az eljárási szabályzat 202. cikke alapján benyújtott írásbeli észrevételek lehetőleg ne haladják meg a 20 oldalt.

160. Az esettől függően a fenti 156. és 159. pontban előírt maximális oldalszámot jelentősen meghaladó oldalszámú beadvány esetén hiánypótlásnak van helye, kivéve ha az elnök ettől eltérően rendelkezik.

161. Ha a felet a beadvány túlzott terjedelem miatt történő hiánypótlására hívják fel, a beadványt – amelynek terjedelme hiánypótlást indokol – később kézbesítik.

162. A keresetlevélben kötelezően feltüntetendőket az eljárási szabályzat 76. cikke tartalmazza.

163. A keresetlevél bevezető részét a jogvita alapjául szolgáló tényállás rövid bemutatásának kell követnie.

164. A keresetlevél elején vagy végén pontosan meg kell jelölni a kereseti kérelmeket.

165. A jogi érvelést a felhozott jogalapok szerint kell tagolni. Általában célszerű a felhozott jogalapoknak a jogi érvelést megelőző, vázlatos ismertetése. Ezenkívül javasolt a felhozott jogalapok mindegyikét címmel ellátni annak érdekében, hogy azok könnyen azonosíthatók legyenek.

166. A keresetlevéllel együtt szükség esetén be kell nyújtani az eljárási szabályzat 78. cikkében említett dokumentumokat is. Ezenkívül biztosítani kell, hogy az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett dokumentumok felhívás alapján az eljárás bármely szakaszában benyújthatók legyenek.

167. A keresetlevélhez csatolni kell a jogalapok és a felhozott főbb érvek összegzését, amely azon közlemény megszövegezésének megkönnyítésére irányul, amelyet az eljárási szabályzat 79. cikke alapján kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

168. A Törvényszék általi feldolgozás megkönnyítése érdekében kérjük, ügyeljenek arra, hogy a jogalapok és a felhozott főbb érvek összegzését:

169. A tíznél több felperes által benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az e felek jegyzékét tartalmazó táblázatot.

170. A Törvényszék általi feldolgozás megkönnyítése érdekében kérjük, hogy e táblázat:

171. Ha a keresetlevelet költségmentesség iránti kérelem benyújtását követően nyújtják be, amely az eljárási szabályzat 147. cikkének (7) bekezdésével összhangban felfüggeszti a keresetindítás határidejét, ezt a keresetlevél elején fel kell tüntetni.

172. Ha a keresetlevelet a költségmentesség iránti kérelemről határozó végzés, vagy – ha e végzésben nem jelölnek ki a költségmentességet kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet – a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet kijelölő végzés kézbesítését követően nyújtják be, a keresetlevélben fel kell tüntetni azt a napot, amikor a felperesnek a végzést kézbesítették.

173. A keresetlevél formai szempontból történő elkészítésének megkönnyítése érdekében hasznos lehet, ha a felek képviselői tanulmányozzák az „Ellenőrző lista: Keresetlevél” dokumentumot és a tájékoztató jellegű keresetlevél-mintát, amelyek elérhetők az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

174. Az ellenkérelemben kötelezően feltüntetendőket az eljárási szabályzat 81. cikkének (1) bekezdése tartalmazza.

175. Az ellenkérelem elején vagy végén pontosan meg kell jelölni az alperes kérelmeit.

176. A felperes által állított tények vitatásának kifejezettnek kell lennie, és pontosan meg kell jelölni az érintett tényeket.

177. Mivel az eljárás jogi kereteit a keresetlevél határozza meg, az ellenkérelemben kifejtett érvelést lehetőség szerint a keresetlevélben előadott jogalapoknak vagy kifogásoknak megfelelően kell tagolni.

178. A fenti 166. pont az ellenkérelemre megfelelően alkalmazandó.

179. Az EUMSZ 270. cikk alapján indított ügyekben tanácsos, hogy az intézmények az ellenkérelemhez csatolják az idézett, az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki nem hirdetett általános hatályú jogi aktusokat, megjelölve az elfogadásuk, a hatálybalépésük és adott esetben a hatályon kívül helyezésük időpontját.

180. Mivel a jogvita középpontjában álló jogalapokat vagy kifogásokat a keresetlevélben és az ellenkérelemben alaposan kifejtették (vagy vitatták), a válasz és a viszonválasz célja az, hogy lehetővé tegye a felperesnek és az alperesnek, hogy valamely fontos kérdést illetően pontosítsák az álláspontjukat vagy finomítsák az érvelésüket, továbbá hogy válaszoljanak az ellenkérelemben és a válaszban felhozott új körülményekre.

181. Ha az eljárási szabályzat 83. cikkének (3) bekezdése alapján az elnök megjelöli azokat a kérdéseket, amelyekre ezen eljárási iratokban lehetőleg ki kell térni, a felek e kérdésekkel kapcsolatban lehetőleg egyeztessenek.

182. A keresetlevélnek tartalmaznia kell az eljárási szabályzat 177. cikkének (1)–(3) bekezdése alapján feltüntetendő adatokat és információkat.

183. A keresetlevéllel együtt be kell nyújtani az eljárási szabályzat 177. cikkének (3)–(5) bekezdésében említett dokumentumokat is.

184. A fenti 163–166. és 171–173. pont a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyekben benyújtott keresetlevelekre megfelelően alkalmazandó.

185. A válaszbeadványban kötelezően feltüntetendőket az eljárási szabályzat 180. cikkének (1) bekezdése tartalmazza.

186. A válaszbeadvány elején vagy végén pontosan meg kell jelölni az alperes vagy a beavatkozó fél kérelmeit.

187. A beavatkozó fél által benyújtott válaszbeadvánnyal együtt be kell nyújtani az eljárási szabályzat 177. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett dokumentumokat is, amennyiben e dokumentumokat korábban, az eljárási szabályzat 173. cikkének (5) bekezdésében foglaltak ellenére még nem nyújtották be.

188. A fenti 166., 176. és 177. pont a válaszbeadványra megfelelően alkalmazandó.

189. Ha a fellebbezési tanács előtti eljárásban – a felperes kivételével – részt vevő valamely fél a keresetlevél részére történő kézbesítésekor a megtámadott határozatot olyan szempontból szándékozik vitatni, amelyre a keresetlevélben nem hivatkoztak, akkor e félnek a válaszbeadványának benyújtása során csatlakozó keresetet kell előterjesztenie. E csatlakozó keresetet külön iratban kell előterjeszteni, és annak meg kell felelnie az eljárási szabályzat 183. és 184. cikkében meghatározott követelményeknek.

190. Csatlakozó kereset esetén az eljárásban részt vevő többi fél válaszbeadványt nyújthat be, amelynek tárgya a csatlakozó keresetben előadott kérelmekre, jogalapokra és érvekre korlátozódik.

191. Az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek – amennyiben szándékukban áll – kifejthetik a valamely nemzeti bíróság által feltett kérdésekre vonatkozó észrevételeiket. Ezen észrevételek célja, hogy a Törvényszék számára felvilágosítást nyújtsanak e kérelem tartalmáról, különösen pedig arról, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre milyen válaszokat kellene adni. Az így benyújtott észrevételeket az eljárás írásbeli szakaszának befejezésekor kézbesítik valamennyi érdekeltnek.

192. Jóllehet ezen észrevételeknek teljeskörűnek kell lenniük, különösen pedig tartalmazniuk kell azt az érvelést, amely megalapozhatja a Törvényszék által a feltett kérdésekre adandó választ, a jogvitának az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett jogi vagy ténybeli hátterét nem szükséges újból előadni, kivéve ha ez az ismertetés további észrevételeket igényel.

193. Annak érdekében, hogy a beadványokat vagy írásbeli észrevételeket az eljárási szabályzat 202. cikkének (3) bekezdése alapján közzé lehessen tenni az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján, alapvető fontosságú, hogy ezek az iratok ne tartalmazzanak személyes adatokat.

194. Annak a felperesnek vagy alperesnek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti azon érdekeltnek, aki a tárgyaláson történő meghallgatását kéri, ez iránt indokolással ellátott kérelmet kell előterjesztenie az attól számított három héten belül, hogy a feleket értesítették az eljárás írásbeli szakaszának befejezéséről. Ezen indokolásnak – amely nem tévesztendő össze a beadványokkal vagy az írásbeli észrevételekkel, és lehetőleg ne haladja meg a három oldalt – annak konkrét értékelésén kell alapulnia, hogy miért lenne hasznos a szóban forgó fél számára a tárgyalás, valamint meg kell jelölnie az ügy iratanyagának azon elemeit, vagy azon érveket, amelyeknek a tárgyaláson történő teljesebb kifejtését vagy cáfolatát e fél szükségesnek tartja. A tárgyaláson lefolytatandó viták irányának pontosabb meghatározása érdekében ne csupán olyan általános jellegű indokolással szolgáljanak, amely arra szorítkozik, hogy például az ügy jelentőségére utal.

195. Amint az kitűnik az eljárási szabályzat 106. cikkéből, a Törvényszék vagy hivatalból, vagy pedig a felperes vagy az alperes kérelmére tart tárgyalást.

196. Ha a felperes vagy az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő indokolással ellátott kérelmet, a Törvényszék dönthet úgy, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz a keresetről.

197. Amint az kitűnik az alapokmány 20. cikkének negyedik bekezdéséből, az eljárás szóbeli szakasza főszabály szerint két különálló részből áll: az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek meghallgatása céljából tartott tárgyalásból és a főtanácsnok indítványának ismertetéséből. Az alapokmány 20. cikkének ötödik bekezdése értelmében ugyanakkor a Törvényszék – amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügy semmilyen új jogkérdést nem vet fel – úgy is határozhat, hogy az ügyben a főtanácsnok indítványa nélkül dönt.

198. Tárgyalás tartására nem kerül sor feltétlenül minden ügyben. A Törvényszék minden olyan esetben tárgyalást tart, amikor ez hozzájárulhat az ügynek és jelentőségének jobb megértéséhez, függetlenül attól, hogy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek ez iránt kérelmet terjesztettek-e elő, vagy sem.

199. Ha az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt nem vett részt az eljárás írásbeli szakaszában, viszont a tárgyaláson történő meghallgatását kéri, és ez iránt indokolással ellátott kérelmet terjeszt elő, a Törvényszék tárgyalást tart.

200. Az elnök kitűzi a tárgyalás határnapját és időpontját, szükség esetén pedig azt elhalaszthatja.

201. A Hivatal gondoskodik arról, hogy a tárgyalás megtartását legalább egy hónappal megelőzően megidézze a feleket vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket a tárgyalásra, azon különleges helyzetek sérelme nélkül, amelyekben a körülmények a felek rövidebb határidővel történő idézését indokolják. Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 106a. cikke vagy 214. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tart, a tárgyalásra szóló idézésben meg kell jelölni azokat az ügyeket, amelyekre e tárgyalás vonatkozik.

202. Az eljárási szabályzat 107. cikkének (2) bekezdésével és 215. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tárgyalás elhalasztása iránti kérelemnek csak kivételes körülmények esetén lehet helyt adni. Ilyen kérelmet csak a felperes vagy az alperes, illetve előzetes döntéshozatali ügyekben az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt terjeszthet elő, azt megfelelően meg kell indokolni, szükség esetén mellékelve hozzá a megfelelő igazoló iratokat, és azt az idézést követően a lehető legrövidebb időn belül meg kell küldeni a Törvényszéknek.

203. Minden egyes tárgyalás előtt a hivatalvezető a tárgyalóterem bejáratánál kifüggesztteti a következő információkat: a tárgyalás határnapját és időpontját, az eljáró ítélkező testületet, a tárgyalásra kerülő ügy vagy ügyek számát és a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek nevét.

204. Az előadásokhoz használandó bizonyos műszaki eszközök igénybevétele iránti kérelmet legalább két héttel a tárgyalás határnapja előtt kell benyújtani. Ha az elnök a kérelemnek helyt ad, az ilyen eszközök használatának módját a Hivatallal kell egyeztetni, mégpedig a műszaki vagy gyakorlati jellegű esetleges korlátok figyelembevétele érdekében. Az előadás egyetlen célja, hogy szemléltesse az ügy iratanyagában foglalt adatokat, vagyis nem tartalmazhat új jogalapokat vagy új bizonyítékokat. Az ilyen előadások adathordozóit az ügy iratanyagába nem veszik fel, következésképpen pedig azokat a többi félnek nem kézbesítik, kivéve ha az elnök ettől eltérően rendelkezik.

205. Tekintettel az Európai Unió Bíróságának épületeibe történő belépéssel járó biztonsági intézkedésekre, javasoljuk a képviselőknek és az alapeljárás azon feleinek, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket annak érdekében, hogy a tárgyalás megkezdését legalább 20 perccel megelőzően megjelenjenek a tárgyalóteremben.

206. Szokás, hogy a tárgyalás lefolytatását illetően rövid megbeszélésre kerüljön sor az ítélkező testület tagjai, valamint a képviselők és az alapeljárás azon felei között, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni.

207. A tárgyalás optimális előkészítésének biztosítása érdekében a feleket és képviselőiket arra is felhívjuk, hogy jelezzék a Törvényszéknek mindazon különleges intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a tárgyaláson való tényleges részvételüket, különösen akkor, ha fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyekről van szó.

208. A tárgyaláson való részvétel előkészítése érdekében felhívjuk a képviselőket és az alapeljárás azon feleit, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, hogy tanulmányozzák az „Ellenőrző lista: Tárgyalás” dokumentumot, amely elérhető az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

209. Ha a fél képviselője nem kíván a tárgyaláson megjelenni, kérjük, hogy erről az idézést követően rövid időn belül értesítse a Törvényszéket.

210. Ha a Törvényszék vagy az előadó bíró a gondos igazságszolgáltatás érdekében célszerűnek tartja, az előadó bíró a tárgyalás előkészítésére szolgáló, tárgyalásra készített összegző jelentést állít össze. A Törvényszék mindent megtesz annak érdekében, hogy három héttel a tárgyalás előtt a tárgyalásra készített összegző jelentést eljuttassa a felek képviselőihez.

211. Ha a Törvényszék úgy határoz, hogy az eljárási szabályzat 106a. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tart, az egyes érintett ügyekben külön-külön állítanak össze tárgyalásra készített összegző jelentést vagy valamennyi ezen ügy vonatkozásában közösen, kivéve ha a Törvényszék vagy az előadó bíró ettől eltérően rendelkezik. E jelentéseket vagy e jelentést az érintett ügyek szerinti valamennyi eljárási nyelven kézbesítik az e tárgyalásra megidézett összes félnek.

212. Az előadó bíró által összeállított, tárgyalásra készített összegző jelentés a jogalapok megjelölésére, valamint a felek érveinek tömör összefoglalására szorítkozik.

213. A felek a tárgyalásra készített összegző jelentésre vonatkozó esetleges észrevételeiket a tárgyaláson adhatják elő. Ilyen esetben ezen észrevételek előadásának tényét a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítik.

214. A tárgyalásra készített összegző jelentés a tárgyalás napján a tárgyalóterem bejáratánál a nyilvánosság számára hozzáférhető, kivéve ha a Törvényszék elrendeli a nyilvánosság teljes kizárását.

215. Ha valamely fél az eljárási szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontja alapján a nyelvhasználati szabályoktól való olyan eltérést szándékozik kérni, amely arra irányul, hogy a tárgyalás során az eljárás nyelvétől eltérő nyelvet használhassanak, a kérelmét legalább két héttel a tárgyalás határnapja előtt be kell nyújtania annak érdekében, hogy lehetővé tegye a tárgyalás megfelelő előkészítését.

216. A tárgyalásra történő idézés során az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket az esettől függően arról is tájékoztatni kell, ha az ügyet adott esetben a főtanácsnok indítványa nélkül bírálják el.

217. A tagállamok azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy a tárgyaláson való részvétel során saját hivatalos nyelvüket vagy nyelveiket használják, valamint a harmadik országok azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban való részvételük során az eljárási szabályzat 44. cikkében említett nyelvek valamelyikét használják, az alapokmány 23. cikke szerinti többi érdekeltnek az eljárás nyelvén kell felszólalnia, amelynek meghatározása az említett szabályzat 45. cikkének (4) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelően történik.

218. Felhívjuk az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket, hogy rövid időn belül jelezzék többek között azt, hogy részt kívánnak-e venni a tárgyaláson, továbbá annak az ügyvédnek, meghatalmazottnak vagy egyéb személynek a nevét, aki őket a tárgyaláson képviselni fogja, valamint azt a beszédidőt, amellyel rendelkezni kívánnak. Az alapeljárásban részt vevő feleket felhívjuk arra is, hogy amennyiben szándékukban áll, ugyanezen határidőn belül az eljárási szabályzat 45. cikke (4) bekezdésének megfelelően nyújtsanak be a nyelvhasználati szabályoktól való eltérés iránti kérelmet. Az eltérés lehet részleges is, és vonatkozhat többek között a tárgyalás során esetlegesen feltett kérdésekre adott válaszokra is. Ilyen esetben az érintett fél kezdeti szóbeli előadását és a tárgyaláson elhangzottakra adott végső választ az eljárás nyelvén kell előadni.

219. A Hivatal idézéseire adott késedelmes vagy hiányos válasz – különösen nyelvi szempontból – veszélyeztetheti a tárgyalás megfelelő lefolytatását, ennélfogva pedig azt, hogy a tárgyalás a Törvényszék előtt folyamatban lévő jogvita elbírálása szempontjából mennyire lesz hasznos.

220. A fenti 206. pontban említett megbeszélés során az előadó bíró, adott esetben pedig a főtanácsnok felhívhatja a képviselőket és az alapeljárás azon feleit, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, hogy a tárgyalás során bizonyos kérdésekről nyújtsanak további pontosítást, vagy a szóban forgó ügy egyik vagy másik sajátos vetületére részletesebben térjenek ki.

221. A felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselőinek talárban kell megjelenniük, ezért pedig felhívjuk őket, hogy hozzák magukkal saját talárjukat. Arra az esetre, ha a képviselők nem rendelkeznének talárral, a Törvényszék fenntart számukra néhány talárt, mivel azonban e talárok korlátozott számban és méretben állnak rendelkezésre, az érintett képviselőket felhívjuk, hogy ezt előzetesen jelezzék a Törvényszéknek. Az alapeljárás azon feleinek, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, nem kell talárban megjelenniük.

222. A Törvényszék előtti tárgyalás főszabály szerint három különálló részből áll:

223. A feleknek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteknek kell mérlegelniük, figyelemmel a tárgyalás fenti 222. pontban meghatározott céljára, hogy valóban szükséges-e a szóbeli előadás, vagy elegendő egy egyszerű utalás az írásbeli észrevételekre vagy beadványokra. A tárgyalás során ilyenkor elegendő a Törvényszék kérdéseire adandó válaszokra összpontosítani. Ha a képviselő a szóbeli előadás szükségessége mellett dönt, ajánlatos egyes kérdések ismertetésére szorítkoznia, a többi kérdés esetében pedig a beadványokra utalnia.

224. Ha a tárgyalás megtartása előtt a Törvényszék az eljárási szabályzat 89. cikkének (4) bekezdésével vagy 210. cikkének (1) bekezdésével összhangban felhívja a feleket vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket arra, hogy szóbeli előadásaikat egy vagy több meghatározott kérdésre összpontosítsák, a szóbeli előadások során először ezekre a kérdésekre kell kitérni.

225. Az egyértelműség és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szóbeli előadást a Törvényszék tagjai a lehető legjobban megértsék, emlékeztetni kell arra, hogy inkább ajánlott jegyzetek alapján, szabadon beszélni, mint felolvasni egy szöveget. Ajánlatos továbbá, hogy a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselői a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítsék az ügy ismertetését, és a rövid mondatokat részesítsék előnyben. Ezenkívül felhívjuk a képviselőket, hogy szóbeli előadásaikat tagolják, és előre ismertessék az ennek megfelelően általuk követni kívánt szerkezetet.

226. Annak érdekében, hogy a Törvényszék bizonyos technikai jellegű kérdésekről felvilágosítást kaphasson, az ítélkező testület elnöke engedélyezheti a felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek képviselőinek, hogy átadják a szót olyan személyeknek, akik – jóllehet nem rendelkeznek képviselői jogállással –, kedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy állást foglaljanak. E személyek csak az érintett fél vagy érdekelt képviselője jelenlétében és felelőssége alatt működnek közre. Mielőtt átvennék a szót, e személyeknek meg kell adniuk a személyazonosságukat.

227. A szóbeli előadások időtartama az ügy jellegétől vagy különleges bonyolultságától, új tények meglététől vagy hiányától, a tárgyalás résztvevőinek számától és eljárási jogállásától, valamint attól függ, hogy adott esetben sor kerül-e pervezető intézkedésekre. Az egyes felpereseknek és alpereseknek, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteknek 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig 10 perc áll rendelkezésére a szóbeli előadásukhoz (a közvetlen keresetek esetében, az egyesített ügyekben tartott tárgyalás vagy közös tárgyalás esetén az egyes felpereseknek és alpereseknek ügyenként 15 perc, az egyes beavatkozó feleknek pedig ügyenként 10 perc áll rendelkezésére), kivéve ha a Hivatal e tekintetben más útmutatást adott. E korlátozás csak magukra a szóbeli előadásokra vonatkozik, és nem foglalja magában a tárgyaláson feltett kérdésekre, valamint a többi képviselő észrevételeire történő válaszadáshoz szükséges időt.

228. Amennyiben a körülmények megkövetelik, e rendes időtartamtól a közvetlen keresetek esetében a tárgyalás határnapját legalább két héttel megelőzően (vagy megfelelően indokolt kivételes körülmények esetén e határidőn belül később is), illetve az előzetes döntéshozatali ügyekben a tárgyalásra szóló idézésre adott válaszban eltérést lehet kérni a Hivataltól, megfelelően megindokolva azt, és megjelölve a szükségesnek ítélt időtartamot. A beszédidő meghosszabbítása iránti ilyen kérelmeket követően a képviselőket vagy az alapeljárás azon feleit, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, értesítik a szóbeli előadásokra rendelkezésükre álló időtartamról.

229. Ha valamely fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt képviseletében több képviselő jár el, közülük főszabály szerint legfeljebb kettő szólalhat fel, és szóbeli előadásaik együttes időtartama nem haladhatja meg a fenti 227. és 228. pontban meghatározott időtartamot. A bírák által feltett kérdésekre, valamint a többi képviselő észrevételeire történő válaszadás lehetősége azon képviselők részére is biztosított, akik a szóbeli előadások előterjesztésében nem vettek részt.

230. Amennyiben több fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti több érdekelt képviseli ugyanazt az álláspontot a Törvényszék előtt, képviselőik a tárgyalást megelőzően egyeztessenek annak érdekében, hogy a szóbeli előadások során ne kerüljön sor ismétlésekre. Az érintett felek vagy érdekeltek képviselőinek ugyanakkor ügyelniük kell arra, hogy csak az általuk képviselt felek vagy érdekeltek nevében foglaljanak állást, a közvetlen keresetek esetében pedig tartsák tiszteletben az eljárási szabályzat 84. cikkét, amely meghatározza, hogy az eljárás során milyen feltételek mellett lehet új jogalapot felhozni a Törvényszék előtt.

231. Amennyiben a képviselő a Bíróság, a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék valamely ítéletéből idéz, azt annak szokásos megnevezésével és az ügy számával jelölje meg, valamint adott esetben hivatkozzon a releváns pont(ok)ra.

232. Felhívjuk a felszólalókat és azokat a személyeket, akik a tárgyaláson jogosultak átvenni a szót, hogy tartsák tiszteletben az adatok vonatkozásában a kérdést előterjesztő bíróság vagy a Törvényszék által esetlegesen biztosított névtelenséget, kihagyást vagy kitakarást, és tartózkodjanak az olyan személyes adatokra történő utalástól, amelyek lehetővé tehetik az érintett személyek (újbóli) azonosítását.

233. A közvetlen keresetek esetében az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdésével összhangban a felperes és az alperes a tárgyalás során kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő. Ilyen esetben ajánlatos kellő számú példányt előkészíteni (köztük adott esetben olyan változatot is, amely a beavatkozók tekintetében nem bizalmas). A többi felet e bizonyítékok elfogadhatóságáról és tartalmáról meg kell hallgatni a tárgyalás során, vagy adott esetben, ha az eljárás szóbeli szakasza a tárgyalás berekesztését követően is nyitott marad, a tárgyalást követően írásban.

234. A felek vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekeltek tevékeny részvétele a tárgyalás végén befejeződik. Azon kivételes esettől eltekintve, amikor a Törvényszék az eljárási szabályzat 113. vagy 222. cikke alapján újból megnyitja az eljárás szóbeli szakaszát, az említett felek vagy érdekeltek a továbbiakban nem tehetnek írásbeli vagy szóbeli észrevételeket többek között a főtanácsnok indítványára reagálva, miután az elnök már berekesztette a tárgyalást.

235. Ha valamely fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt képviselője, illetve az alapeljárásban részt vevő azon fél, aki jogosult ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, egészségügyi okokból (például olyan akadályoztatás folytán, amely egyéni egészségi állapottal függ össze, vagy járványhelyzetre tekintettel elrendelt helyváltoztatási korlátozásokból ered), továbbá a biztonsággal összefüggő indokok vagy egyéb komoly indokok alapján (például a légi közlekedés ágazatában történő munkabeszüntetés miatt) akadályoztatva van abban, hogy fizikailag jelen legyen olyan tárgyaláson, amelyre idézést kapott, a képviselőnek vagy az érintett félnek külön iratban indokolással ellátott kérelmet kell előterjesztenie az iránt, hogy a tárgyaláson videokonferencia útján vehessen részt.

236. Annak érdekében, hogy a kérelmet a Törvényszék érdemben el tudja bírálni, azt az akadályoztatás okának ismertté válását követően haladéktalanul be kell nyújtani, és annak tartalmaznia kell a következőket:

237. Azon fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti azon érdekelt részére, aki videokonferencia alkalmazása iránti kérelmet terjesztett elő, a Hivatal kézbesíti az elnök által a kérelem tárgyában hozott határozatot. Az említett kérelmet és az említett határozatot az ügyben részt vevő többi fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti többi érdekelt részére is kézbesíteni kell.

238. Ha e határozat helyt ad a kérelemnek, akkor azt a személyt, akinek elérhetőségeit a képviselő vagy az alapeljárásban részt vevő azon fél, aki jogosult ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, a kérelmében előzetesen megadta, az Európai Unió Bíróságának technikai szervezeti egységei megkeresik annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megszervezzék a technikai és tolmácsolási próbákat, amelyeken a képviselőnek vagy a félnek kötelezően részt kell vennie.

239. Ha a próbák eredményesnek bizonyulnak, a fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt ténylegesen videokonferencia útján vehet részt a tárgyaláson, amiről a többi felet vagy érdekeltet értesíteni kell. Ha a próbák nem bizonyulnak eredményesnek, a feleket vagy az érdekelteket értesíteni kell a következményekről azzal kapcsolatban, hogy a tárgyalást változatlanul meg kell-e tartani vagy el kell halasztani.

240. A videokonferencia tárgyalásokon történő alkalmazásához jó minőségű hang- és képátvitel, valamint tökéletesen stabil csatlakozás szükséges, amelyeket a tárgyalás megtartását megelőző próba során kell felmérni.

241. A Törvényszék e tekintetben fenntartja magának a jogot, hogy meghatározza azt a műszaki megoldást, amely megfelelő biztonsági és megbízhatósági szintet biztosít ahhoz, hogy lehetővé tegye a megfelelő kapcsolatot, következésképpen pedig azt, hogy a felek hasonló feltételek mellett tudjanak ténylegesen részt venni a tárgyaláson, mint amelyek a személyes megjelenés mellett tartott tárgyalások során érvényesülnek. Valamely meghatározott videokonferencia-berendezés vagy virtuális értekezletek megtartására szolgáló bármely egyéb rendszer használata csak a Törvényszék általi jóváhagyást követően, és csak akkor engedélyezhető, ha megadják a kapcsolat minőségére és stabilitására vonatkozó valamennyi szükséges biztosítékot. E tekintetben felhívjuk a feleket, hogy tanulmányozzák az Európai Unió Bíróságának internetes honlapját (https://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_7040/), mind azon technikai előfeltételeket illetően, amelyeknek a feleknek eleget kell tenniük, mind pedig a videokonferencia útján tartott tárgyaláson való részvétel keretében figyelembe veendő gyakorlati ajánlásokat illetően.

242. Ha a képviselő vagy az alapeljárásban részt vevő azon fél, aki jogosult ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, videokonferencia útján vesz részt a tárgyaláson, csak azt a nyelvet használhatja, amelyen az eljárási szabályok értelmében felszólalni jogosult, a jövőbeli változások lehetőségét fenntartva pedig csak az e nyelvre történő tolmácsoláshoz férhet hozzá.

243. Azok a gyakorlati ajánlások, amelyek a videokonferencia útján felszólaló képviselőknek vagy az alapeljárásban részt vevő azon feleknek szólnak, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, megtalálhatók az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

244. A tolmácsolás megkönnyítése érdekében a képviselők vagy az alapeljárásban részt vevő azon felek, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, előzőleg e-mailben (interpretation@curia.europa.eu) küldjék meg szóbeli előadásuk esetleges szövegét vagy írásbeli vázlatát a Tolmácsolási Igazgatóság számára.

245. A szóbeli előadások megküldött jegyzeteinek bizalmas kezelése biztosítva van. A félreértések elkerülése végett a fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt nevét meg kell jelölni. A szóbeli előadások jegyzetei nem kerülnek be az ügy iratanyagába, és azokat a tárgyalást követően megsemmisítik.

246. A képviselőket és az alapeljárásban részt vevő azon feleket, akik jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, emlékeztetni kell arra, hogy adott esetben a Törvényszéknek mindössze néhány tagja hallgatja a szóbeli előadásokat azon a nyelven, amelyen azok elhangzanak, mások a szinkrontolmácsolást követik. A tárgyalás legmegfelelőbb lefolytatása és a szinkrontolmácsolás minőségének fenntartása érdekében feltétlenül ajánlott, hogy e képviselők és e felek lassan és a mikrofonba beszéljenek.

247. Hasznos jelezni a tárgyalás előtt a tolmácsoknak azt, ha a képviselők vagy az alapeljárásban részt vevő azon felek, aki jogosultak ügyvédi közreműködés nélkül is bíróság előtt eljárni, egyes szövegek vagy dokumentumok részeit szó szerint kívánják idézni, különösen ha azok nem szerepelnek az ügy iratanyagában. Ehhez hasonlóan hasznos lehet jelezni nekik az esetlegesen nehezen lefordítható kifejezéseket is.

248. A hivatalvezető az eljárás nyelvén minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

249. Ha az eljárási szabályzat 106a. cikke vagy 214. cikke alapján több ügyben közös tárgyalást tartanak, az érintett összes ügy vonatkozásában azonos tartalmú jegyzőkönyvet kell elhelyezni minden egyes ügy iratanyagában azon a nyelven, amely az adott ügyben az eljárás nyelve.

250. A Törvényszék tárgyalásai az eljárási szabályzat 110a. és 219. cikkében megállapított feltételek szerint közvetítés tárgyát képezhetik majd, az említett cikkek (8) bekezdései szerinti határozat hatálybalépését követően.

251. Ha a fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelt úgy ítéli meg, hogy azt a tárgyalást, amelyre idézést kapott, nem kellene közvetíteni, erről írásban tájékoztatja a Törvényszéket, részletesen kifejtve az álláspontját igazoló körülményeket. Ezen indokolásnak – amely nem tévesztendő össze a beadványokkal vagy az írásbeli észrevételekkel, és lehetőleg ne haladja meg a három oldalt – annak konkrét értékelésén kell alapulnia, hogy miért nem lenne célszerű a tárgyalás közvetítése. A Törvényszék által hozandó döntés irányának pontosabb meghatározása érdekében ne csupán olyan általános jellegű indokolással szolgáljanak, amely arra szorítkozik, hogy például az ügynek a szóban forgó fél vagy érdekelt szempontjából fennálló érzékenységére utal.

252. A feleket, illetve az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket a tárgyalás előtt megfelelő időben értesítik a Törvényszék döntéséről.

253. Ha a tárgyalás közvetítés tárgyát képezte, a közvetítés a tárgyalás berekesztését követően legfeljebb egy hónapig elérhető marad az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján. Ha az a fél vagy az alapokmány 23. cikke szerinti azon érdekelt, aki e tárgyaláson részt vett, úgy ítéli meg, hogy a tárgyalásról készült videofelvételt el kellene távolítani az említett honlapról, kérelmet nyújthat be a Törvényszékhez, amelyben ismerteti azokat a körülményeket, amelyek igazolhatják ezt az eltávolítást. Ha e kérelemnek helyt adnak, a szóban forgó felvételt haladéktalanul el kell távolítani a honlapról.

254. Jóllehet a Hivatal értesíti a feleket és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteket az eljárást befejező ítélet kihirdetésének időpontjáról, adott esetben pedig arról az időpontról, amikor a főtanácsnok az őket érintő ügyben ismertetni fogja az indítványát, e felek és érdekeltek nem kötelesek Luxembourgba utazni.

255. Az indítvány és az ítélet szövegét a Hivatal kézbesíti a feleknek és az alapokmány 23. cikke szerinti érdekelteknek, továbbá azt a rendelkezésre álló nyelveken közzéteszik az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

256. Az eljárási szabályzat 147. cikkének (2) bekezdésével összhangban a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához formanyomtatvány használata kötelező. E formanyomtatvány az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető az Európai Unió Bíróságának internetes honlapján.

257. Az a költségmentességet kérelmező, akit a költségmentességi formanyomtatvány benyújtásakor nem képvisel ügyvéd, a megfelelően kitöltött és aláírt formanyomtatvány papírváltozatát az eljárási szabályzat 147. cikkének (6) bekezdése alapján postai úton vagy tényleges átadás útján benyújthatja a Hivatalhoz a fenti 3. pontban megjelölt címre. A saját kezű aláírást nem tartalmazó formanyomtatványt nem dolgozzák fel.

258. Ha a költségmentességet kérelmezőt a költségmentességi formanyomtatvány benyújtásakor ügyvéd képviseli, a benyújtást az eljárási szabályzat 72. cikkének (1) bekezdése alapján kell teljesíteni, figyelembe véve a fenti 121. pontban foglalt előírásokat.

259. A költségmentességi formanyomtatvány lehetővé teszi a Törvényszék számára, hogy az eljárási szabályzat 147. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően rendelkezésére álljon minden ahhoz szükséges információ, hogy érdemben el tudja bírálni a költségmentesség iránti kérelmet. Ezek a következők:

260. Ahhoz, hogy a kérelmét figyelembe lehessen venni, a kérelmezőnek a költségmentességi formanyomtatvánnyal együtt be kell nyújtania a fenti 259. pont szerinti információkat alátámasztó iratokat is.

261. Szükség esetén a költségmentességi formanyomtatvánnyal együtt be kell nyújtani az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 78. cikkének (4) bekezdése szerinti dokumentumokat. Ezenkívül biztosítani kell, hogy az eljárási szabályzat 51. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett dokumentumok felhívás alapján az eljárás bármely szakaszában benyújthatók legyenek.

262. A megfelelően kitöltött költségmentességi formanyomtatványnak és az igazoló iratoknak önmagukban érthetőknek kell lenniük.

263. Ha a kérelmező anélkül nyújtja be ismételten a kérelmét, hogy az újabb kérelem új körülményeken alapulna, a kérelmet nem veszik nyilvántartásba, a kérelmezőt pedig erről értesítik.

264. A Törvényszék azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy az eljárási szabályzat 89. és 90. cikke alapján további tájékoztatást kérjen, vagy dokumentumok benyújtására hívjon fel, a költségmentesség iránti kérelmet nem lehet függelékek utólagos benyújtásával kiegészíteni. Az ilyen függelékeket elutasítják, ha azokat a Törvényszék erre irányuló felhívása nélkül nyújtják be. Kivételes esetekben a kérelmező kedvezőtlen anyagi helyzetének bizonyítására irányuló igazoló iratokat utólagosan is el lehet fogadni, amennyiben azok késedelmes benyújtását megfelelően megindokolták.

265. A költségmentesség iránti kérelem benyújtásának a keresetindítási határidőre a kérelemről hozott végzés kézbesítéséig, vagy ha e végzés nem jelöl ki ügyvédet a költségmentességet kérelmező képviseletére, akkor a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet kijelölő végzés kézbesítésének időpontjáig felfüggesztő, nem pedig megszakító hatálya van. Így a keresetlevél benyújtására fennmaradó határidő rendkívül rövid lehet. Javasoljuk tehát a költségmentesség ügyvéd által megfelelően képviselt kedvezményezettjének, hogy fordítson különös figyelmet a jogszabályi határidő betartására.

266. Ha az alapeljárásban részt vevő fél a Törvényszék előtti eljárás költségeit teljes egészében vagy részben nem képes viselni, az eljárás során bármikor költségmentességet kérelmezhet az eljárási szabályzat 239–241. cikkében meghatározott feltételek szerint.

267. Az a költségmentességet kérelmező, akit nem képvisel ügyvéd, a költségmentesség iránti kérelmének papírváltozatát postai úton vagy tényleges átadás útján benyújthatja a Hivatalhoz a fenti 3. pontban megjelölt címre. A saját kezű aláírást nem tartalmazó kérelmet nem dolgozzák fel.

268. Ha a költségmentességet kérelmezőt a költségmentesség iránti kérelmének benyújtásakor ügyvéd vagy erre feljogosított, ügyvédi jogállással nem rendelkező személy képviseli, a benyújtást az eljárási szabályzat 205. cikkében megállapított szabályok szerint kell teljesíteni.

269. Ahhoz, hogy a költségmentesség iránti kérelmeket figyelembe lehessen venni, azokhoz csatolni kell minden olyan információt és szükséges igazoló iratot, amelyek lehetővé teszik a Törvényszék számára a kérelmező valós gazdasági helyzetének értékelését. Ezért e szempontból fontos, hogy a költségmentességet kérelmező a Törvényszék rendelkezésére bocsássa mind az általa kapott különböző jellegű jövedelmeket és juttatásokat igazoló dokumentumokat (például illetményelszámolást, bankszámlakivonatot vagy valamely hatóság vagy társadalombiztosítási szerv által kiállított dokumentumot), mind pedig az általa viselendő kiadásokkal kapcsolatos dokumentumokat (például bérleti szerződést vagy kölcsönszerződést, eltartott gyermek iskoláztatási költségeiről szóló igazolást, felszámított tiszteletdíjakról szóló igazolást vagy számlákat). Mivel a Törvényszék előzetes döntéshozatali ügyekben a tagállami bíróság kérelmére jár el, az alapeljárásban részt vevő feleknek esetleges költségmentesség iránti kérelmüket először e bírósághoz vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához kell benyújtaniuk, mert a Törvényszék által biztosított költségmentesség a nemzeti szinten biztosított költségmentességhez képest csak másodlagos jellegű. Az eljárási szabályzat 239. cikkének (3) bekezdése értelmében, ha a kérelmező a kérdést előterjesztő bíróság előtt már költségmentességben részesült, akkor be kell nyújtania e bíróság határozatát, és pontosítania kell, hogy mit fedeznek a már megítélt összegek.

270. Ha a Törvényszék a költségmentesség iránti kérelemnek helyt ad, a Törvényszéket egyedül a jogsegély és a kérelmező Törvényszék előtti képviseletének költségei terhelik, adott esetben az ítélkező testület által megállapított összeghatáron belül.

271. Az eljárási szabályzat 152. cikkének (1) bekezdésével összhangban a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelmet külön iratban, az esettől függően a keresetlevél, illetve az ellenkérelem benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell az ügy rendkívüli sürgősségének indokait, valamint az egyéb releváns körülményeket.

272. A Hivatal általi azonnali feldolgozás megkönnyítése érdekében a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelem első oldalán meg kell jelölni, hogy e kérelmet az eljárási szabályzat 151. és 152. cikke alapján nyújtják be.

273. A gyorsított eljárást kérő fél által benyújtott keresetlevél vagy ellenkérelem terjedelme főszabály szerint nem haladhatja meg a 25 oldalt. E keresetlevelet vagy ellenkérelmet a fenti 162–172. pontban vagy a fenti 174–179. pontban előírtaknak megfelelően kell benyújtani.

274. Javasolt, hogy a gyorsított eljárást kérő fél kérelmében jelezze az érintett beadvány (keresetlevél vagy ellenkérelem) azon jogalapjait, érveit, illetve szövegrészeit, amelyek csak akkor kerülnek ismertetésre, ha nem kerül sor gyorsított eljárásra. Az eljárási szabályzat 152. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat a kérelemben pontosan, az érintett bekezdések számának megjelölésével kell meghatározni.

275. Javasolt, hogy a fenti 274. pontban említetteket tartalmazó, gyorsított eljárásban történő határozathozatal iránti kérelem mellékleteként az érintett beadvány rövidített változata is benyújtásra kerüljön.

276. Ahhoz, hogy azt a lehető leghamarabb fel lehessen dolgozni, e rövidített változatnak a következő előírásoknak kell megfelelnie:

277. Ha a Törvényszék az eljárási szabályzat 151. cikkének (3) bekezdése alapján a beadvány rövidített változatának benyújtását kéri, a rövidített változatot ellenkező rendelkezés hiányában a fenti előírások alapján kell elkészíteni.

278. Az alperesnek egy hónapon belül kell válaszolnia:

279. Ha a Törvényszék azelőtt utasítja el a gyorsított eljárás iránti kérelmet, hogy az alperes ellenkérelmét benyújtotta volna, az eljárási szabályzat 154. cikkének (1) bekezdése szerinti, e beadvány benyújtására vonatkozó egy hónapos határidő további egy hónappal meghosszabbodik.

280. Ha a Törvényszék azt követően utasítja el a gyorsított eljárás iránti kérelmet, hogy az alperes az eljárási szabályzat 154. cikkének (1) bekezdése szerinti egy hónapos határidőn belül ellenkérelmét benyújtotta, e félnek a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelem elutasításáról szóló határozat kézbesítésétől számított további egy hónap áll rendelkezésére ellenkérelme kiegészítésére.

281. A gyorsított eljárás keretében – mivel az eljárás írásbeli szakasza főszabály szerint egy beadványváltásra korlátozódik – az eljárás szóbeli szakaszára kerül a hangsúly, és az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követően rövid időn belül tárgyalásra kerül sor. A Törvényszék ugyanakkor úgy határozhat, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határoz, amennyiben a felperes és az alperes az elnök által megállapított határidőn belül jelzi, hogy lemond a tárgyaláson való részvételről, a Törvényszék pedig úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei kellően fel vannak tárva.

282. Ha a Törvényszék nem engedélyezte beavatkozási beadvány benyújtását, a beavatkozó fél csak szóban adhatja elő észrevételeit, amennyiben tárgyalásra kerül sor.

283. Az eljárási szabályzat 237. és 238. cikke értelmében valamely előzetes döntéshozatali ügyben a kérdést előterjesztő bíróság kérelmére vagy hivatalból gyorsított eljárást lehet alkalmazni.

284. Az eljárási szabályzat 156. cikkének (5) bekezdésével összhangban a végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelmet külön iratban kell benyújtani. A kérelemnek az alapeljárásban benyújtott keresetlevélre – ideértve a keresetlevél mellékleteit is – történő utalás nélkül önmagában is érthetőnek kell lennie.

285. A Hivatal általi azonnali feldolgozás megkönnyítése érdekében a végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelem első oldalán meg kell jelölni, hogy e kérelmet az eljárási szabályzat 156. cikke alapján nyújtják be, adott esetben pedig azt, hogy e kérelem az eljárási szabályzat 157. cikkének (2) bekezdésén alapuló kérelmet tartalmaz.

286. A végrehajtás felfüggesztése vagy egyéb ideiglenes intézkedések iránti kérelemben először is meg kell jelölni a jogvita tárgyát, továbbá világosan és tömören a kereset alapjául szolgáló ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kereset megalapozottságát (fumus boni iuris). Másodszor, e kérelemben pontosan meg kell jelölni a kért intézkedés(eke)t. Harmadszor, e kérelemben indokolással ellátva és iratokkal alátámasztva meg kell jelölni a sürgősségre okot adó körülményeket.

287. Az eljárási szabályzat 156. cikke (4) bekezdésének második mondata értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a rendelkezésre álló valamennyi olyan bizonyítékot és felajánlott bizonyítékot, amelyek az ideiglenes intézkedések elrendelésének igazolására szolgálnak. Így az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak olyan konkrét és pontos adatokkal kell rendelkeznie, amelyeket részletes és – szükség esetén – hitelesített okirati bizonyítékok, illetve felajánlott bizonyítékok támasztanak alá, és amelyek bemutatják, hogy az ideiglenes intézkedést kérő fél milyen helyzetben van, továbbá lehetővé teszik annak értékelését, hogy a kért intézkedések elmaradása valószínűleg milyen következményekkel járna.

288. Mivel az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek lehetővé kell tennie, hogy a fumus boni iurist gyorsított eljárás keretében értékeljék, a kérelem nem ismételheti meg az alapeljárásban benyújtott keresetlevél teljes szövegét.

289. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős elbírálásának lehetővé tétele érdekében annak terjedelme főszabály szerint nem haladhatja meg a 25 oldalt, figyelembe véve ugyanakkor az érintett területet és az ügy körülményeit.

290. E GYVR hatályon kívül helyezi a 2016. július 13-án (HL 2016. L 217., 78. o.), 2018. október 17-én (HL 2018. L 294., 23. o.) és 2023. február 1-jén (HL 2023. L 73., 58. o.) módosított, valamint 2018. október 17-én (HL 2018. L 296., 40. o.) helyesbített, 2015. május 20-i gyakorlati végrehajtási rendelkezéseket (HL 2015. L 152., 1. o.), és azok helyébe lép.

291. E GYVR-t az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.