02022R0110 — HU — 31.01.2022 — 000.002


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A TANÁCS (EU) 2022/110 RENDELETE

(2022. január 27.)

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról

(HL L 021, 2022.1.31., 165. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A TANÁCS (EU) 2023/195 RENDELETE  (2023. január 30.)

  L 28

220

31.1.2023


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 108, 7.4.2022, o 68 (2022/110)




▼B

A TANÁCS (EU) 2022/110 RENDELETE

(2022. január 27.)

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza a 2022-ben a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

2. cikk

Hatály

(1)  

Ez a rendelet az alábbi halállományokat kiaknázó uniós halászhajókra vonatkozik:

a) 

európai angolna (Anguilla anguilla), nemes korall (Corallium rubrum) és nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) a 4. cikk b) pontjában meghatározott Földközi-tengeren;

b) 

vörös garnéla (Aristeus antennatus), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus) és bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) a Földközi-tenger nyugati térségében a 4. cikk c) pontjában meghatározottak szerint;

c) 

szardella (Engraulis encrasicolus) és szardínia (Sardina pilchardus) a 4. cikk d) pontjában meghatározott Adriai-tengeren;

d) 

szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus), közönséges nyelvhal (Solea solea), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) a 4. cikk d) pontjában meghatározott Adriai-tengeren;

e) 

óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és vörös garnéla (Aristeus antennatus) a 4. cikk e) pontjában meghatározott Tuniszi-csatornában, a 4. cikk f) pontjában meghatározott Jón-tengeren és a 4. cikk g) pontjában meghatározott Levantei-tengeren;

f) 

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) a 4. cikk h) pontjában meghatározott Alborán-tengeren;

g) 

spratt (Sprattus sprattus) és nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) a 4. cikk i) pontjában meghatározott Fekete-tengeren.

(2)  
Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Ezeken túlmenően a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) 

„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

b) 

„rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

c) 

„teljes kifogható mennyiség” (TAC):

i. 

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése szerinti kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii. 

minden más halászatban az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható halmennyiség;

d) 

„kvóta”: a TAC-nak az Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada;

e) 

„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;

f) 

„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;

g) 

„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

h) 

„halcsoportosulást előidéző eszköz” (FAD): a tenger felszínén lebegő lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások érvényesek:

a) 

„GFCM földrajzi alterületek”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott területek;

b) 

„Földközi-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–27 földrajzi alterületeken található vizek;

c) 

„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületeken található vizek;

d) 

„Adriai-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 17 és18 földrajzi alterületeken található vizek;

e) 

„Tuniszi-csatorna”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterületeken található vizek;

f) 

„Jón-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterületeken található vizek;

g) 

„Levantei-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 24, 25, 26 és 27 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

h) 

„Alborán-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 1–3 földrajzi alterületeken található vizek;

i) 

„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott GFCM 29 földrajzi alterület.

II. CÍM

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

I. FEJEZET

Földközi-tenger

5. cikk

Európai angolna

(1)  
Ez a cikk az európai angolna (Anguilla anguilla) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó, nevezetesen a célzott, a járulékos és a rekreációs célú halászatra a Földközi-tenger valamennyi tengervizén, ideértve az olyan édesvizeket és átmeneti brakkvizeket is, mint a lagúnák és a torkolatok.
(2)  
Az uniós halászhajók számára az egyes tagállamok által meghatározandó három egymást követő hónapnyi időszakban tilos az európai angolna halászata a Földközi-tenger uniós és nemzetközi vizein. A halászati tilalmi időszaknak összhangban kell állnia az 1100/2007/EK rendeletben foglalt állománymegőrzési célkitűzésekkel, a hatályos nemzeti állománygazdálkodási tervekkel és az európai angolnának az érintett tagállamokban jellemző időszakos vándorlási mintájával. A tagállamok a tilalmi időszak hatálybalépése előtt legalább egy hónappal, de legkésőbb 2022. január 31-ig közlik a Bizottsággal az általuk meghatározott időszakot.
(3)  
A tagállamok nem léphetik túl az európai angolna tekintetében az 1100/2007/EK rendelet 2. és 4. cikkével összhangban elfogadott nemzeti állománygazdálkodási terveik útján megállapított és végrehajtott maximális fogási mennyiséget vagy halászati erőkifejtést.

6. cikk

Nemes korall

(1)  
Ez a cikk a Földközi-tengeren a nemes korall (Corallium rubrum) – célzott és rekreációs célú – begyűjtésére irányuló, az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma és az uniós halászhajók által begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége, valamint az uniós begyűjtési tevékenységek nem haladhatják meg az I. mellékletben meghatározott szinteket.
(3)  
A (2) bekezdés hatálya alá tartozó uniós halászhajók számára tilos a nemes korall tengeren történő átrakása.
(4)  
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a nemes korall rekreációs célú halászat keretében történő begyűjtését, fedélzeten tartását, átrakását vagy kirakodását.

7. cikk

Nagy aranymakrahal

(1)  
Ez a cikk a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi kereskedelmi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
A nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a II. melléklet határozza meg.

II. FEJEZET

A Földközi-tenger nyugati térsége

8. cikk

Tengerfenéken élő állományok

(1)  
Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
A vonóhálós halászhajók és a horogsoros hajók legnagyobb megengedett halászati erőkifejtését e rendelet III. melléklete határozza meg. A tagállamok a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével összhangban szabályozzák.
(3)  
A Földközi-tenger nyugati részének uniós vizein tartózkodó uniós halászhajók tekintetében alkalmazandó maximális fogási korlátok tagállamok közötti elosztását e rendelet III. melléklete határozza meg.
(4)  

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések:

a) 

A halászati lehetőségek tagállamok általi, e rendeletben meghatározott elosztásának összhangban kell állnia az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkében meghatározott kritériumokkal.

b) 

A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

— 
az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék,
— 
az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások,
— 
a 847/96/EK rendelet 3. cikke, illetve az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások,
— 
a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek,
— 
az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

9. cikk

Adattovábbítás

A tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 10. cikkének megfelelően rögzítik és továbbítják a Bizottsághoz a halászati erőkifejtési adatokat.

Amikor a tagállamok e cikkel összhangban megküldik a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat, a halászati erőkifejtési csoportok III. mellékletben meghatározott kódjait használják.

III. FEJEZET

Adriai-tenger

10. cikk

Kis méretű nyílt vízi fajok

(1)  
Ez a cikk az Adriai-tengeren szardínia (Sardina pilchardus) és szardella (Engraulis encrasicolus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a IV. mellékletben meghatározott szinteket.
(3)  
A kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális – kW-ban, bruttó tonnatartalomban (BT) és a hajók számában kifejezett – flottakapacitását a IV. melléklet határozza meg.

11. cikk

Tengerfenéken élő állományok

(1)  
Ez a cikk az Adriai-tengeren a szürke tőkehal (Merluccius merluccius), a norvég homár (Nephrops norvegicus), a közönséges nyelvhal (Solea solea), a piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és a bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
Az e cikk hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást a IV. melléklet határozza meg.
(3)  
A tagállamok halászati napoknak az ugyanazon földrajzi területen belüli, és/vagy az azonos halászeszközökhöz tartozó halászati erőkifejtési csoportok között történő átvitelével módosíthatják a IV. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtés-kiosztásukat, feltéve, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények által támogatott nemzeti átváltási tényezőt alkalmaznak.
(4)  
A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkével összhangban szabályozzák.

12. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a IV. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

IV. FEJEZET

Jón-tenger, Levantei-tenger és Tuniszi-csatorna

13. cikk

(1)  
Ez a cikk a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában az óriás garnéla (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális számát az V. melléklet határozza meg.

V. FEJEZET

Alborán-tenger

14. cikk

(1)  
Ez a cikk az Alborán-tengeren a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott, horogsoros és kézi horogsoros kereskedelmi célú halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a VI. mellékletben meghatározott szinteket.

VI. FEJEZET

Fekete-tenger

15. cikk

A sprattra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása

(1)  
Ez a cikk a Fekete-tengeren a spratt (Sprattus sprattus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvótát, e kvóta tagállamok közötti elosztását és adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

16. cikk

A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása

(1)  
Ez a cikk a Fekete-tengeren a nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.
(2)  
A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti elosztását, valamint adott esetben a funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

17. cikk

A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása

A nagy rombuszhal halászatára a 16. cikk szerint engedéllyel rendelkező uniós hajók a hajók teljes hosszúságától függetlenül nem halászhatnak évente 180 halászati napnál többet.

18. cikk

A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak

Az uniós halászhajók számára a Fekete-tenger uniós vizein április 15. és június 15. között tilos a nagy rombuszhal halászata, ideértve a nagy rombuszhal átrakását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.

19. cikk

A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1)  

A halászati lehetőségeknek az e rendelet 15. és 16. cikkében meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) 

az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) 

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások; és

c) 

az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2)  
A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

20. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a Fekete-tenger uniós vizein kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a VII. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A FÖLDKÖZI-TENGERI ÁLTALÁNOS HALÁSZATI BIZOTTSÁG NEMES KORALLRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVE KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Földközi-tengeren a nemes korallra vonatkozó halászati engedélyek legnagyobb megengedett számát és a begyűjtött mennyiség maximális szintjét.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) földrajzi alterületeit (a továbbiakban: a GFCM földrajzi alterületek) jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:



Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Corallium rubrum

COL

Nemes korall



1. táblázat.

A halászati engedélyek legnagyobb száma (1)

Tagállam

Nemes korall COL

Görögország

12

Spanyolország

(2)

Franciaország

32

Horvátország

28

Olaszország

40

(1)   

Azaz a nemes korall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók és/vagy búvárok száma, illetve az egy búvárból és egy hajóból álló párok száma.

(2)   

Összhangban a spanyol vizeken a nemes korall begyűjtésére vonatkozóan bevezetett átmeneti tilalommal.



2. táblázat.

A begyűjtött mennyiség élőtömegtonnában kifejezett maximális szintje

Faj:

Nemes korall

Corallium rubrum

Övezet:

a Földközi-tenger uniós vizei (GFCM 1–27 földrajzi alterületek)

COL/GF1-27

Görögország

1,844

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Spanyolország

0  (1)

 

Franciaország

1,400

 

Horvátország

1,226

 

Olaszország

1,378

 

Unió

5,848

 

TAC

Nem releváns/Nem született róla megállapodás

(1)   

Összhangban a spanyol vizeken a nemes korall begyűjtésére vonatkozóan bevezetett átmeneti tilalommal.




II. MELLÉKLET

A NAGY ARANYMAKRAHAL ÁLLOMÁNYAIVAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE

Az e mellékletben szereplő táblázat meghatározza a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a Földközi-tenger nemzetközi vizeit jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:



Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Coryphaena hippurus

DOL

Nagy aranymakrahal

A nemzetközi vizeken tevékenységet folytató hajók részére kiadott halászati engedélyek legnagyobb száma ( 1 )



Tagállam

Nagy aranymakrahal DOL

Olaszország

797

Málta

130




III. MELLÉKLET

A TENGERFENÉKEN ÉLŐ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI TÉRSÉGÉBEN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkében meghatározottak szerint állománycsoportonként meghatározzák a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést (halászati napokban), valamint a maximális fogási korlátokat és a Földközi-tenger nyugati térségében bármilyen típusú vonóhálóval ( 2 ) tengerfenéki állományokra halászó hajók és a tengerfenéki állományokra halászó fenékhorogsoros hajók teljes hosszát.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az (EU) 2019/1022 rendeletben és az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:



Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Aristaeomorpha foliacea

ARS

Óriásgarnéla

Aristeus antennatus

ARA

Vörös garnéla

Merluccius merluccius

HKE

Szürke tőkehal

Mullus barbatus

MUT

Bajuszos vörösmárna

Nephrops norvegicus

NEP

Norvég homár

Parapenaeus longirostris

DPS

Piros ostorgarnéla

Halászati napokban kifejezett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés

a) 

Vonóhálós hajók az Alborán-tengeren, a Baleár-szigeteken, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületek) ►M1   ( 3 ) ◄



Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Bajuszos vörösmárna (GFCM 1, 5, 6 és 7); szürke tőkehal (GFCM 1, 5, 6 és 7); piros ostorgarnéla (GFCM 1, 5 és 6); norvég homár (GFCM 5 és 6).

< 12 m

1 921

0

0

EFF1/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

20 641

0

0

EFF1/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

38 728

4 372

0

EFF1/MED1_TR3

≥ 24 m

13 640

5 320

0

EFF1/MED1_TR4



Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Vörös garnéla (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7).

< 12 m

0

0

0

EFF2/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

968

0

0

EFF2/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

9 805

0

0

EFF2/MED1_TR3

≥ 24 m

7 871

0

0

EFF2/MED1_TR4

b) 

Vonóhálós hajók Korzikán, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínián (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületek) ►M1   ( 4 ) ◄



Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Bajuszos vörösmárna (GFCM 8, 9, 10 és 11); szürke tőkehal (GFCM 8, 9, 10 és 11); piros ostorgarnéla (GFCM 9, 10 és 11); norvég homár (GFCM 9 és 10).

< 12 m

0

177

2 534

EFF1/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

0

709

38 110

EFF1/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

0

177

25 629

EFF1/MED2_TR3

≥ 24 m

0

177

3 421

EFF1/MED2_TR4



Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Óriásgarnéla (GFCM 8, 9, 10 és 11).

< 12 m

0

0

419

EFF2/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

0

0

3 091

EFF2/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

0

0

2 489

EFF2/MED2_TR3

≥ 24 m

0

0

333

EFF2/MED2_TR4

c) 

Fenékhorogsoros hajók az Alborán-tengeren, a Baleár-szigeteken, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 földrajzi alterületek)



Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Bajuszos vörösmárna (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7); szürke tőkehal (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7)

< 12 m

9 433

6 432

0

EFF1/MED1_LL1

≥ 12 m és < 18 m

2 148

93

0

EFF1/MED1_LL2

≥ 18 m és < 24 m

74

0

0

EFF1/MED1_LL3

≥ 24 m

29

0

0

EFF1/MED1_LL4

d) 

Fenékhorogsoros hajók Korzikán, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínián (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületek)



Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Bajuszos vörösmárna (GFCM 8, 9, 10 és 11); szürke tőkehal (GFCM 8, 9, 10 és 11)

< 12 m

0

1 650

33 187

EFF1/MED2_LL1

≥ 12 m és < 18 m

0

51

4 748

EFF1/MED2_LL2

≥ 18 m és < 24 m

0

0

26

EFF1/MED2_LL3

≥ 24 m

0

0

0

EFF1/MED2_LL4

Maximális fogási korlát

e) 

Vörös garnélára (Aristeus antennatus) vonatkozó halászati lehetőségek az Alborán-tengeren, a Baleár-szigeteken, Észak-Spanyolországban és az Oroszlán-öbölben (GFCM 1, 2, 5, 6, 7 földrajzi alterületek) a fogások élőtömegtonnában megadott maximális mennyiségében kifejezve



Faj:

Vörös garnéla

(Aristeus antennatus)

Övezet:

GFCM 1, 2, 5, 6, 7

(ARA/GF1-7)

Spanyolország

872

 

 

Franciaország

56

 

 

Olaszország

0

 

 

Unió

928

 

 

TAC

Nem releváns

 

A fogások maximális mennyisége

▼C1

f) 

Vörös garnélára (Aristeus antennatus) és óriásgarnélára (Aristaeomorpha foliacea) vonatkozó halászati lehetőségek Korzikán, a Ligur-tengeren, a Tirrén-tengeren és Szardínián (GFCM 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületek) a fogások élőtömegtonnában megadott maximális mennyiségében kifejezve



Faj:

Vörös garnéla

(Aristeus antennatus)

Övezet:

GFCM 8, 9, 10, 11

(ARA/GF8-11)

Spanyolország

0

 

 

Franciaország

9

 

 

Olaszország

250

 

 

Unió

259

 

 

TAC

Nem releváns

 

A fogások maximális mennyisége



Faj:

Óriásgarnéla

(Aristaeomorpha foliacea)

Övezet:

GFCM 8, 9, 10, 11

(ARS/GF8-11)

Spanyolország

0

 

 

Franciaország

5

 

 

Olaszország

365

 

 

Unió

370

 

 

TAC

Nem releváns

 

A fogások maximális mennyisége

▼B




IV. MELLÉKLET

AZ ADRIAI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonként határozzák meg a halászati lehetőségeket és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket, a kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát is beleértve.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:



Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Engraulis encrasicolus

ANE

Szardella

Merluccius merluccius

HKE

Szürke tőkehal

Mullus barbatus

MUT

Bajuszos vörösmárna

Nephrops norvegicus

NEP

Norvég homár

Parapenaeus longirostris

DPS

Piros ostorgarnéla

Sardina pilchardus

PIL

Szardínia

Solea solea

SOL

Közönséges nyelvhal

1.   Kis méretű nyílt vízi fajok (GFCM 17 és 18 földrajzi alterületek)

A fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége



Faj:

kis méretű nyílt vízi fajok (szardella és szardínia)

Engraulis encrasicolus és Sardina pilchardus

Övezet:

a GFCM 17 és 18 földrajzi alterület uniós és nemzetközi vizei

(SP1/GF1718)

Olaszország

35 394

 (1)

A fogások maximális mennyisége

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Horvátország

56 304

TAC

Nem releváns

(1)   

Szlovénia esetében a mennyiségek a 2014-es fogási szinten alapulnak, és nem haladhatják meg a 300 tonnát.

A kis méretű nyílt vízi fajokra aktívan halászó vonóhálós hajók és erszényes kerítőhálós hajók maximális flottakapacitása



Tagállam

Halászeszköz

A hajók száma

kW

BT

Horvátország

PS

249

77 145,52

18 537,72

Olaszország

PTM-OTM-PS

685

134 556,7

25 852

Szlovénia (1)

PS

4

433,7

38,5

(1)   

A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 13. pontjának megfelelően Szlovénia halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3000 halászati napot.

2.   Tengerfenéken élő állományok a GFCM 17 és 18 földrajzi alterületen

A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés (halászati napokban) a GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületen (Adriai-tenger) a tengerfenéken élő állományok halászatához használt vonóhálótípusonként és flottaszegmensenként.



 

 

 

 

 

Halászati napok 2022-ben

Halászeszköz típusa

Földrajzi terület

Érintett állományok

Teljes hajóhossz

Erőkifejtési csoport kódja

OLASZORSZÁG

HORVÁTORSZÁG

SZLOVÉNIA (1)

Vonóháló (OTB)

GFCM 17 és 18 földrajzi alterület

Bajuszos vörösmárna; szürke tőkehal; piros ostorgarnéla és norvég homár

< 12 m

EFF/MED3_OTB_TR1

3 521

10 388

 

≥ 12 m és < 24 m

EFF/MED3_OTB_TR2

79 139

24 202

 

≥ 24 m

EFF/MED3_OTB_TR3

6 934

2 173

 

Merevítőrudas vonóháló (TBB)

GFCM 17 földrajzi alterület

Közönséges nyelvhal

< 12 m

EFF/MED3_TBB_TR1

200

0

 

≥ 12 m és < 24 m

EFF/MED3_TBB_TR2

3 747

0

 

≥ 24 m

EFF/MED3_TBB_TR3

3 726

0

 

(1)   

A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 13. pontjának megfelelően Szlovénia halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3000 halászati napot.

A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók és merevítőrudas vonóhálót használó hajók maximális flottakapacitása



Tagállam

Halászeszköz

A hajók száma

kW

BT

Horvátország

OTB

495

79 867,99

13 267,99

Olaszország

OTB-TBB

1 363

260 618,37

47 148

Szlovénia (*1)

OTB

11

1 813,00

168,67

(*1)   

A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 9. c) pontjában és 28. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók az OTB-felszerelést használó és a 9. c) pontban említett referencia-időszak alatt 1000 napnál rövidebb ideig halászati tevékenységet folytató nemzeti flottákra. Az OTB-felszerelést használó aktív flotta halászati kapacitása a referencia-időszakhoz képest legfeljebb 50 %-kal növekedhet.




V. MELLÉKLET

A JÓN-TENGEREN, A LEVANTEI-TENGEREN ÉS A TUNISZI-CSATORNÁBAN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok meghatározzák a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában a tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:



Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Aristaeomorpha foliacea

ARS

Óriásgarnéla

Aristeus antennatus

ARA

Vörös garnéla

a) 

A Jón-tengeren (GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület) történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma



Tagállam

Óriásgarnéla a GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület uniós vizein

Vörös garnéla a GFCM 19, 20 és 21 földrajzi alterület uniós vizein

Görögország

263

263

Olaszország

410

410

Málta

15

15

b) 

A Levantei-tengeren (GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület) történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma



Tagállam

Óriásgarnéla a GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület uniós vizein

Vörös garnéla a GFCM 24, 25, 26 és 27 földrajzi alterület uniós vizein

Olaszország

80

80

Ciprus

6

6

c) 

A Tuniszi-csatornában (GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 jelű földrajzi alterületek) történő halászatra engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma



Tagállam

Óriásgarnéla a GFCM 12, 13, 14, 15 és16 földrajzi alterület uniós vizein

Vörös garnéla a GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 földrajzi alterület uniós vizein

Spanyolország

2

2

Olaszország

320

320

Ciprus

1

1

Málta

15

15




VI. MELLÉKLET

AZ ALBORÁN-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

A horogsorral és kézi horogsorral ejtett fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége



Faj:

Nagyszemű vörösdurbincs

Pagellus bogaraveo

Övezet:

az Alborán-tenger uniós vizei (GFCM 1–3 földrajzi alterület)

SBR/GF1-3

Spanyolország

225

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Unió

225

 

TAC

Nem releváns/Nem született róla megállapodás




VII. MELLÉKLET

A FEKETE-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként élőtömegtonnában határozzák meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott valamennyi halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

Az alábbi táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza e melléklet céljára:



Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Sprattus sprattus

SPR

Spratt

Scophthalmus maximus

TUR

Nagy rombuszhal



Faj:

Spratt

Sprattus sprattus

Övezet:

a Fekete-tenger uniós vizei (GFCM 29 földrajzi alterület)

(SPR/F3742C)

Bulgária

8 032,50

 

Analitikai kvóta

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Románia

3 442,50

 

Unió

11 475

 

TAC

Nem releváns/Nem született róla megállapodás



Faj:

Nagy rombuszhal

Scophthalmus maximus

Övezet:

a Fekete-tenger uniós vizei (GFCM 29 földrajzi alterület)

(TUR/F3742C)

Bulgária

75

 

Analitikai TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Románia

75

 

Unió

150

 (*1)

TAC

857

 

(*1)   

2022. április 15. és június 15. között tilos mindennemű halászati tevékenység, ideértve az átrakást, a fedélzeten tartást, a kirakodást és az első értékesítést is.



( 1 ) Az 1343/2011/EU rendelettel összhangban ezt a kvótát kizárólag 2022. augusztus 15. és december 31. között lehet lehalászni.

( 2 ) TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP.

►M1  ( 3 ) A vonóhálós hajókra vonatkozó, fent említett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésen túl egy adott tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára további halászati napokat oszthat ki az adott tagállam részére az érintett flottaszegmensre vonatkozóan rendelkezésre álló halászati erőkifejtés összesen 2 %-ának az erejéig, feltéve, hogy: ◄

a) 

az említett hajók 45 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat; vagy

b) 

az említett hajók mélytengeri halászat céljára 50 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból az 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat; vagy

c) 

az említett hajók olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt használnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken az összes tengerfenéken élő faj növendék egyedeiből, vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; vagy

d) 

az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége.

Az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak a további halászati napokban részesülő halászhajók jegyzékét, valamint értesíti a Bizottságot a kiosztott további halászati napok számáról.

Az érintett tagállam továbbá minden hónapra vonatkozóan értesíti a Bizottságot az említett további kiosztott mennyiségből levonandó alkalmazott erőkifejtésről, és ennek során az említett további kiosztott mennyiségre vonatkozó egyedi jelentéstételi kódokat használja (EFF1/MED1_TR1_AA, EFF1/MED1_TR2_AA, EFF1/MED1_TR3_AA, EFF1/MED1_TR4_AA és EFF2/MED1_TR1_AA, EFF2/MED1_TR2_AA, EFF2/MED1_TR3_AA, EFF2/MED1_TR4_AA).

Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak az a), b), c) és d) pontban említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódóan rendelkezésre álló összes információt.

A halászati erőkifejtés összesen 2 %-át az érintett tagállam megfelelő flottaszegmense részére 2022. január 1-jétől kiosztott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés alapján kell kiszámítani.

►M1  ( 4 ) A vonóhálós hajókra vonatkozó, fent említett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésen túl egy adott tagállam a lobogója alatt közlekedő hajók számára további halászati napokat oszthat ki a szóban forgó tagállam számára az érintett flottaszegmensre vonatkozóan rendelkezésre álló halászati erőkifejtés összesen 2 %-ának az erejéig. ◄

Erre a tagállamnak akkor van lehetősége, ha:

a) 

az említett hajók 45 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a szürke tőkehal növendék egyedeiből ejtett fogásokat; vagy

b) 

az említett hajók mélytengeri halászat céljára 50 mm szembőségű négyzetes halószemekből álló zsákvéggel ellátott vonóhálót használnak annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 25 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező vörös garnélákból az 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat, valamint hogy legalább 25 %-kal csökkentsék a 35 mm-nél rövidebb páncélhosszal rendelkező óriásgarnélákból a 8, 9, 10 és 11 földrajzi alterületen ejtett fogásokat; vagy

c) 

az említett hajók olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszközt használnak, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB tudományos tanulmánya szerint azt eredményezik, hogy a 2020-as évhez képest legalább 25 %-kal csökken az összes tengerfenéken élő faj növendék egyedeiből, vagy legalább 20 %-kal az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége; vagy

d) 

az érintett tagállam olyan területeket alakított ki, ahol ideiglenes halászati tilalom van érvényben annak érdekében, hogy legalább 25 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj növendék egyedeiből ejtett fogások mennyisége, vagy legalább 20 %-kal csökkenjen az összes tengerfenéken élő faj ívó egyedeiből ejtett fogások mennyisége.

Az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak az ilyen további halászati napokban részesülő halászhajók jegyzékét, valamint értesíti a Bizottságot a kiosztott további halászati napok számáról.

Az érintett tagállam továbbá minden hónapra vonatkozóan értesíti a Bizottságot az említett további kiosztott mennyiségből levonandó alkalmazott erőkifejtésről, és ennek során az említett kiosztott mennyiségre vonatkozó egyedi jelentéstételi kódokat használja (EFF1/MED2_TR1_AA, EFF1/MED2_TR2_AA, EFF1/MED2_TR3_AA, EFF1/MED2_TR4_AA és EFF2/MED2_TR1_AA, EFF2/MED2_TR2_AA, EFF2/MED2_TR3_AA, EFF2/MED2_TR4_AA).

Az érintett tagállam legkésőbb október 15-ig benyújtja a Bizottságnak az a), b), c) és d) pontban említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódóan rendelkezésre álló összes információt.

A halászati erőkifejtés összesen 2 %-át az érintett tagállam megfelelő flottaszegmense részére 2022. január 1-jétől kiosztott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből kell kiszámítani.