10.10.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 339/7 |
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó 2018. évi tájékoztatási intézkedések támogatása
(2017/C 339/07)
1. BEVEZETÉS – HÁTTÉR
E pályázati felhívás alapja a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1).
Erre a pályázati felhívásra irányadó még az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i módosított 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i módosított 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) (a továbbiakban: az alkalmazási szabályokat megállapító rendelet).
A pályázati felhívás az 1306/2013/EU rendelet 45. cikkében meghatározott tájékoztatási intézkedéseknek a 2018. évi költségvetési előirányzatok terhére történő finanszírozására irányul.
A tájékoztatási intézkedés olyan tájékoztatási események önálló és koherens együttese, amelyek megszervezésére egyetlen költségvetés keretében kerül sor.
2. CÉLOK, TÉMÁK ÉS A CÉLKÖZÖNSÉG
2.1. Célok
A pályázati felhívás általános célja, hogy erősítse az Európai Unióba vetett bizalmat valamennyi polgár – mind a mezőgazdasági termelők, mind pedig a mezőgazdasági tevékenységet nem folytatók – körében. A közös agrárpolitika (KAP) az összes uniós polgárt érintő szakpolitika, és egyértelműen be kell mutatni, hogy milyen előnyökkel jár számukra. A legfontosabb kérdéseknek és üzeneteknek teljes mértékben összhangban kell lenniük az 1306/2013/EU rendelet 45. cikke értelmében a KAP-pal kapcsolatban végrehajtandó tájékoztatási intézkedésekre vonatkozó bizottsági jogi követelménnyel.
A széles nyilvánosságot tekintetve célja az, hogy a közvélemény figyelmét felhívja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára a KAP révén nyújtott uniós támogatás jelentőségére.
Az érdekelt felek szempontjából pedig az érdekeltekkel (elsősorban a mezőgazdasági termelőkkel és a vidéki térségekben tevékenykedő további érintettekkel) való kapcsolatfelvétel a cél, annak érdekében, hogy rajtuk keresztül eljussanak a KAP-pal kapcsolatos információk a helyi választókhoz és a szélesebb nyilvánossághoz is.
2.2. Téma
A tájékoztatási intézkedésekre irányuló pályázatoknak szemléltetniük kell, hogy a KAP miként járul hozzá az Európai Bizottság politikai prioritásainak teljesítéséhez.
Tükröződnie kell bennük, hogy a KAP olyan szakpolitika, amely valamennyi európai uniós polgár érdekét szolgálja, sok szempontból hatással van az életükre, továbbá erősíti az Unióba vetett bizalmat a polgárok, a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági tevékenységet nem folytatók körében egyaránt.
A pályázatoknak ki kell térniük arra, hogy a KAP miként járul hozzá a következőkhöz:
— |
a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások elősegítése a vidéki térségekben, valamint az életképes vidéki közösségek fenntartása az Unió egész területén, |
— |
a tudás, az innováció és a digitalizáció előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban, |
— |
a környezeti fenntarthatóság és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség erősítése, |
— |
a generációs megújulás előmozdítása és a vidéki térségek gazdasági-társadalmi szerkezetének megszilárdítása, |
— |
a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelmezésének biztosítása az agrár-élelmiszeripari láncon belül az európai mezőgazdasági termelés életképességének fenntartása és a családi gazdálkodási modell jövőjének biztosítása érdekében, |
— |
az egészséges táplálkozás népszerűsítése a gyermekek és a felnőttek körében biztonságos és fenntartható módon termelt, minőségi élelmiszerek fogyasztása révén, valamint a mezőgazdasági termékek uniós iskolaétkeztetési programokon keresztül történő terjesztése, ami nagymértékben hozzájárul a Bizottság egészséges életmódra irányuló kezdeményezéséhez. |
2.3. Célközönség
A 2.2. szakaszban meghatározott téma célközönsége a lakosság (különös hangsúlyt helyezve a városi fiatalokra) és/vagy a mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki térségekben tevékenykedő további szereplők.
Konkrétabban a következők:
— |
Diákok, tanárok és egyetemi hallgatók: új megközelítéseket kell alkalmazni a fiatalokkal való kommunikáció során annak érdekében, hogy tisztában legyenek a KAP-pal és annak jelentőségével számos területet illetően: például az éghajlatváltozás jelentette kihívások, az élelmiszerek, az egészséges és minőségi étkezés mint választott életmód terén, valamint a 2017. augusztus 1-jén hatályba lépett új uniós iskolatej-, iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program kapcsán. |
— |
A széles nyilvánosság: a KAP-pal kapcsolatos tájékoztatás keretében a szakpolitika tartalmával szemben nagyobb hangsúlyt kapnának az európai mezőgazdaságról, valamint a gazdálkodásnak a társadalomban betöltött szerepéről alkotott – megalapozott és téves – elképzelések. Egyúttal azt is jobban meg kell értetni, hogy milyen jelentős mértékben járul hozzá az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat a tágabb értelemben vett európai uniós gazdaság teljesítményéhez. |
— |
Érdekelt felek: még inkább tudatosítani kell a KAP hozzájárulását a vidéki térségek gazdasági növekedéséhez, különösen a kkv-k tekintetében. Ismertebbé kell tenni a vidékfejlesztési programokon keresztül nyújtott hozzájárulást, amelyek révén a 2014–2020 közötti időszakban az EU közel 100 milliárd EUR-t ruház be az európai vidéki térségek fejlesztésébe. Hangsúlyt kell helyezni továbbá a fenntartható termelési gyakorlatok és az egyéb olyan intézkedések támogatására is, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és segítik az azokhoz való alkalmazkodást. |
3. INDIKATÍV ÜTEMEZÉS
|
Szakaszok |
Dátum és időtartam |
a) |
A pályázati felhívás közzététele |
2017. október |
b) |
A pályázatok benyújtásának határideje |
2017. december 15. |
c) |
Értékelési időszak |
2018. február |
d) |
A pályázók tájékoztatása |
2018. március |
e) |
A támogatási megállapodások aláírása |
2018. április |
A tájékoztatási intézkedések időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
4. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉS
A tájékoztatási intézkedések társfinanszírozására előirányzott teljes költségvetés becsült összege 4 000 000 EUR.
A támogatás maximális összege 500 000 EUR.
Az összeg rendelkezésre állásának feltétele, hogy a 2018. évi költségvetési tervezetben szereplő előirányzatok a 2018. évi költségvetésnek a költségvetési hatóság általi elfogadását követően elérhetővé váljanak, vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerében elérhetők legyenek.
A Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló összes pénzeszközt.
5. ELFOGADHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK
— |
A pályázatokat a pályázatok benyújtására a 3. szakaszban megállapított határidőn belül kell benyújtani (a címet lásd a 14. szakaszban). |
— |
A pályázatokat írásban (lásd a 14. szakaszt), a következő webhelyen elérhető pályázati és költségvetési űrlap kitöltésével kell benyújtani: https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu |
— |
A pályázatokat az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. A pályázatok mihamarabbi elbírálásának elősegítése érdekében ugyanakkor azt tanácsoljuk a pályázóknak, hogy a pályázatokat angol, francia vagy német nyelven készítsék el. |
— |
Az egyes pályázók – ideértve az egyetlen gazdálkodó egységnek minősülőket is – erre a pályázati felhívásra csak egy pályázatot nyújthatnak be. |
E követelmények teljesítésének elmulasztása a pályázat elutasítását vonhatja maga után.
6. TÁMOGATHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK
6.1. Támogatható pályázók
A pályázóknak (és adott esetben a hozzájuk kapcsolódó jogalanyoknak) valamely uniós tagállamban létrehozott jogi személynek kell lenniük.
Az alkalmazandó nemzeti jog értelmében jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok csak akkor pályázhatnak, ha képviselőik jogosultak jogi kötelezettségvállalásokat tenni a nevükben, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából ugyanolyan garanciákat képesek nyújtani, mint a jogi személyek.
Az igazoló dokumentumokat a pályázati űrlappal együtt kell benyújtani.
A természetes személyek, valamint a kizárólag e pályázati felhívás keretében való fellépés végrehajtásának céljával létrehozott jogalanyok nem tartoznak a támogatható pályázók körébe.
Példák a támogatható szervezetekre:
— |
nonprofit szervezetek (magán vagy állami), |
— |
állami hatóságok (országos, regionális, helyi), |
— |
európai szervezetek, |
— |
egyetemek, |
— |
oktatási intézmények, |
— |
kutatóközpontok, |
— |
magánvállalatok (például kommunikációval és médiával foglalkozó cégek). |
Kapcsolódó jogalanyok
Azon jogi személyek, amelyek a pályázókkal olyan jogi vagy tőkekapcsolatban állnak, amely nem korlátozódik a tájékoztatási intézkedésre, illetve amelyet nem kizárólag annak végrehajtása céljából hoztak létre, (pl. hálózatok, szövetségek, szakszervezetek tagjai) kapcsolódó jogalanyként vehetnek részt, és a 11.2. szakaszban meghatározottak szerint nyújthatnak be elszámolható költségeket.
A jogi és tőkekapcsolat nem korlátozódhat a tájékoztatási intézkedésre, illetve nem szolgálhatja kizárólag annak végrehajtását. Mindez azt jelenti, hogy a kapcsolat a támogatás odaítélésétől függetlenül is létezik, a pályázati felhívás közzététele előtt már élő volt, és a tájékoztatási intézkedés lezárulta után is érvényben marad.
A jogi és tőkekapcsolat három fogalmat fed le:
i. |
Kontroll: a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) meghatározásának megfelelően. Kedvezményezettel kapcsolatban álló jogalany lehet például:
|
ii. |
Tagság: a kedvezményezett jogi szempontból hálózatnak, szövetségnek, társulásnak vagy hasonlónak minősül, amelyben a javasolt kapcsolódó jogalanyok szintén részt vesznek, vagy mind a kedvezményezett, mind a javasolt kapcsolódó jogalanyok ugyanannak a jogalanynak (hálózatnak, szövetségnek, társulásnak vagy hasonlónak) a tagjai. |
iii. |
A közjogi szervek vagy köztulajdonban lévő jogalanyok esete: A köztulajdonban lévő jogalanyok és a közjogi szervek (a nemzeti, európai vagy nemzetközi jog értelmében ilyenként létrehozott jogalanyok) nem minden esetben tekinthetők kapcsolódó jogalanyoknak (például állami egyetemek vagy kutatóintézetek). |
Az állami szférában a következők tekintendők kapcsolatban állónak:
— |
decentralizált irányítás esetében az adminisztráció különböző szintjei (a nemzeti, regionális vagy helyi minisztériumok, amennyiben külön jogalanyok) tekinthetők az államhoz kapcsolódónak, |
— |
állami hatóság által adminisztrációs feladat ellátására létrehozott, az állami hatóság által felügyelt közjogi szervek. E feltétel teljesülését a közjogi szervet létrehozó alapokmány vagy egyéb alapító okirat alapján kell ellenőrizni. Nem feltétel, hogy a szervet részben vagy teljesen az állami költségvetés finanszírozza (pl. az állammal kapcsolatban álló iskolák). |
A következők nem tekintendők kedvezményezetthez kapcsolódó jogalanyoknak:
— |
a kedvezményezettel (beszállítói) szerződésben vagy alvállalkozói szerződésben álló jogalanyok, közszolgáltatások nyújtásában a kedvezményezett koncessziós jogosultjai vagy felhatalmazottai, |
— |
a kedvezményezettől pénzügyi támogatásban részesülő jogalanyok, |
— |
a kedvezményezettel egyetértési megállapodás alapján vagy közös javak kapcsán rendszeresen együttműködő jogalanyok, |
— |
azok a jogalanyok, amelyek a támogatási megállapodás értelmében konzorciumi megállapodást kötöttek, |
— |
azok a jogalanyok, amelyek az ikerintézményi projektek céljából együttműködési megállapodást kötöttek. |
Ha a tájékoztatási intézkedésben részt vesz kapcsolódó jogalany, akkor a pályázatnak:
— |
a pályázati űrlapon meg kell neveznie a kapcsolódó jogalanyokat, |
— |
tartalmaznia kell a kapcsolódó jogalanyokkal kötött írásos megállapodást, |
— |
tartalmaznia kell a kapcsolódó jogalanyok támogathatóságát és ki nem zárandóságát igazoló dokumentumokat. |
A pályázók támogathatóságának értékelése érdekében a pályázóknak és a kapcsolódó jogalanyoknak az alábbi igazoló dokumentumokat kell benyújtaniuk:
— |
magánjogi szervezet: a tagállami hivatalos közlöny kivonata, az alapszabály másolata, a cégjegyzék vagy a kamarai névjegyzék kivonata, a héaigazoló okirat másolata (azokban az országokban, ahol a cégjegyzékszám és a héaszám megegyezik, a két utolsó dokumentum közül csak az egyiket kell benyújtani), |
— |
közjogi szervezet: a közjogi szervezetet létrehozó állásfoglalás, határozat vagy más hivatalos dokumentum másolata, |
— |
jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok: arra vonatkozó igazoló dokumentumok, hogy képviselőjük (képviselőik) felhatalmazással rendelkezik (rendelkeznek) arra, hogy az entitás nevében jogi kötelezettséget vállaljon. |
Brit pályázók esetében: Kérjük annak figyelembevételét, hogy a támogathatósági kritériumoknak a támogatás teljes időtartama alatt meg kell felelni. Amennyiben az Egyesült Királyság a támogatási időszak alatt kilép az EU-ból és nem köt olyan megállapodást, amelynek értelmében biztosított a brit kérelmezők folyamatos jogosultsága, a támogatási megállapodás II.17. cikke (A megállapodás Bizottság általi megszüntetése) alapján az uniós finanszírozás folyósítását meg kell szüntetni – amennyiben lehetséges, a projektben történő további részvétel fenntartásával, – vagy ki kell lépni a projektből. |
6.2. Az e pályázati felhívás keretében támogatható tevékenységek és a végrehajtási időszak
A. |
A tájékoztatási intézkedéseknek egy vagy több alábbi vagy az alábbiakhoz hasonló tevékenységre kell kiterjedniük (a felsorolás nem kimerítő jellegű):
|
B. |
A tájékoztatási intézkedések végrehajtása a következő szinteken történhet:
|
C. |
Nem támogatható tevékenységek:
|
D. |
A tájékoztatási intézkedések indikatív végrehajtási időszaka:
|
7. KIZÁRÁSI KRITÉRIUMOK
7.1. Kizárás
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben kizárja a pályázót a pályázati eljárásban való részvételből:
a) |
a pályázó csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van; |
b) |
jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a pályázó megszegte a székhelye szerinti ország joga, az engedélyezésre jogosult tisztviselő országának joga, illetve a szerződés teljesítési helye szerinti ország joga alapján fennálló, adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét; |
c) |
jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a pályázó súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen az alábbiakat:
|
d) |
jogerős ítélet megállapította, hogy a pályázó bűnös az alábbiak valamelyikében:
|
e) |
a pályázó az uniós költségvetésből finanszírozott valamely szerződés, támogatási megállapodás vagy támogatási határozat teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit, ami a szerződés idő előtti felmondásához, kötbér kivetéséhez vagy más szerződéses szankciókhoz vezetett, vagy amit az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Számvevőszék tárt fel az ellenőrzések és vizsgálatok folyamán; |
f) |
jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a pályázó a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (10) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el; |
g) |
súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, korrupció, egyéb bűncselekmények, a szerződés teljesítése alatti lényeges hiányosságok vagy szabálytalanság esetén a pályázóra az alábbiak vonatkoznak:
|
7.2. Korrekciós intézkedések
Amennyiben a pályázó úgy nyilatkozik, hogy esetében fennáll a fentiekben (lásd: 7.4. szakasz) felsorolt, kizárást indokoló helyzetek egyike, ez esetben megbízhatóságának igazolására meg kell adnia, hogy milyen intézkedéseket hozott a kizárást indokoló helyzet orvoslására. Ezen intézkedések között lehetnek az ismételt előfordulás megelőzése, valamint a kártérítés vagy pénzbírság teljesítése érdekében hozott technikai, szervezeti vagy személyzeti intézkedések. A meghozott korrekciós intézkedéseket megfelelően ismertető, releváns igazoló dokumentumokat mellékletként csatolni kell a nyilatkozathoz. Ez nem vonatkozik a 7.1. szakasz d) pontjában említett helyzetekre.
7.3. A pályázati felhívásból való kizárás
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem ítélhet oda támogatást olyan pályázónak, aki
a) |
a 7.1. szakasszal összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van; |
b) |
az eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt információk tekintetében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta ezen információk benyújtását; |
c) |
korábban pályázati dokumentumok készítésében vett részt, és ez másként nem orvosolható versenytorzulást eredményez. |
Ugyanezek a kizárási kritériumok vonatkoznak a kapcsolódó jogalanyokra is.
Közigazgatási és pénzügyi szankciók szabhatók ki azokra a pályázókra vagy adott esetben azokra a kapcsolódó jogalanyokra, amelyek hamis nyilatkozatot tesznek.
7.4. Igazoló dokumentumok
A pályázóknak és a kapcsolódó jogalanyoknak alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy a költségvetési rendelet 106. cikke (1) és (2) bekezdésében, valamint 107. cikkében említett helyzetek egyike sem vonatkozik rájuk; ehhez ki kell tölteniük a pályázati felhívás űrlapjához csatolt, a következő webhelyen hozzáférhető megfelelő nyomtatványt: http://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures/
E kötelezettségnek az alábbi módokon lehet eleget tenni:
i. |
a pályázó nyilatkozatot ír alá a saját és a kapcsolódó jogalanyok nevében, VAGY |
ii. |
a pályázó és a kapcsolódó jogalanyok mindegyike külön nyilatkozatot tesz saját nevében. |
8. KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK
8.1. Pénzügyi kapacitás
A pályázóknak elegendő stabil finanszírozási forrással kell rendelkezniük ahhoz, hogy a projekt teljes időtartama alatt folytathassák tevékenységüket, másrészt ahhoz, hogy maguk is részt tudjanak venni annak finanszírozásában. A pályázók pénzügyi kapacitása a pályázattal együtt benyújtandó alábbi igazoló dokumentumok alapján kerül elbírálásra:
a) |
alacsony összegű támogatások (≤ 60 000 EUR):
|
b) |
60 000 EUR-nál nagyobb összegű támogatások:
VAGY
VAGY
|
Ha a benyújtott dokumentumok alapján az engedélyezésre jogosult tisztviselő gyengének ítéli a pályázó pénzügyi kapacitását, akkor
— |
további információkat kérhet. |
Ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy ítélte meg, hogy a pályázó pénzügyi kapacitása nem kielégítő, elutasítja a pályázatot.
8.2. Működési kapacitás
A pályázóknak rendelkezniük kell a javasolt tájékoztatási intézkedés elvégzéséhez szükséges szakmai alkalmassággal és képzettséggel. E tekintetben a pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk, és csatolniuk kell a következő igazoló dokumentumokat:
— |
a tájékoztatási intézkedés irányításáért és végrehajtásáért elsősorban felelős személyek szakmai önéletrajza vagy profiljának ismertetése (adott esetben – például az oktatás területét érintő pályázatok esetében – a témába vágó publikációk jegyzékével együtt). A tájékoztatási intézkedés irányításáért felelős személynek legalább ötéves, hasonló projektekben szerzett tapasztalattal kell rendelkeznie; |
— |
a szervezet tevékenységi jelentése; |
— |
az adott pályázati felhívás szakpolitikai területéhez vagy a végrehajtandó tájékoztatási intézkedéshez kapcsolódó korábbi projektek és tevékenységek felsorolása (legfeljebb 4 projekt/tevékenység). |
9. ODAÍTÉLÉSI KRITÉRIUMOK
A tájékoztatási intézkedést alkotó kommunikációs eszközöknek és fellépéseknek kapcsolódniuk kell egymáshoz, továbbá koncepciójuk és céljaik tekintetében egyértelműeknek kell lenniük.
A tájékoztatási intézkedések keretében végzett tevékenységeknek konkrét eredményeket kell hozniuk az adott intézkedés időtartama alatt.
A tájékoztatási intézkedéseknek a pályázati szakaszban meg kell határozniuk a várt releváns eredményeket (lásd a 3. számú pályázati űrlapot).
A pályázatnak tartalmaznia kell a tájékoztatási intézkedés várt eredményeinek/hatásainak mérésére szolgáló releváns (minőségi és mennyiségi) mutatók jegyzékét (lásd a 3. számú pályázati űrlapot).
A pályázatok elbírálásának szempontjai a következők:
1. |
Az intézkedés relevanciája: a szükségletek és az elérendő konkrét, mérhető, reális és releváns célok, valamint az innovatív jelleg előzetes értékelése. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5) |
2. |
Az intézkedés hatása: téma, üzenet, célközönség, részletes program, ütemterv és az utólagos értékelés módja. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5) |
3. |
Az intézkedés hatékonysága: a javasolt források felhasználásának költséghatékonysága. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5) |
4. |
A projektmenedzsment minősége: a javasolt intézkedés részét képező különböző tevékenységek végrehajtását szolgáló eljárások és munkamegosztás színvonala. (25 pont; az előírt minimális pontszám 12,5) |
A pályázat minőségére legfeljebb 100 pont adható. Az előírt minimális összesített pontszám 60 pont, és minden egyes kritérium esetében el kell érni a maximálisan adható pontszám 50 %-át.
Csak azok a pályázatok kerülhetnek fel a rangsorra, amelyek valamennyi kritérium tekintetében elérik az előírt minimális pontszámot. Az előírt minimális pontszámok elérése nem jelenti automatikusan a társfinanszírozás odaítélését.
10. JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
Abban az esetben, ha a Bizottság támogatást ítél oda, megküldi a pályázónak a támogatási megállapodást – amely az összegeket euróban tartalmazza, és részletesen meghatározza a finanszírozás feltételeit és mértékét –, valamint a felek közötti megállapodás hivatalos megkötését célzó eljárásra vonatkozó információkat.
A kedvezményezettnek az eredeti megállapodás két példányát alá kell írnia, majd haladéktalanul vissza kell küldenie a Bizottságnak. A megállapodást a Bizottság írja alá utoljára.
Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy egy támogatás odaítélése nem hoz létre jogosultságot a következő évekre nézve.
11. PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
11.1. Elszámolható költségek
Az elszámolható költségeknek meg kell felelniük valamennyi alábbi kritériumnak:
— |
a költségek a kedvezményezettnél merültek fel; |
— |
a tájékoztatási intézkedés időtartama alatt merülnek fel, kivéve a zárójelentések és könyvvizsgálói igazolások költségeit; A költségek elszámolhatóságának időszaka a támogatási megállapodásban meghatározott időpontban kezdődik el. Ha a kedvezményezett bizonyítani tudja, hogy a tájékoztatási intézkedést már a megállapodás aláírása előtt meg kell kezdeni, a költségek elszámolhatóságának időszaka a megállapodás aláírása előtt is megkezdődhet. Az elszámolhatósági időszak semmilyen körülmények között nem kezdődhet meg a támogatás iránti pályázat benyújtásának időpontja előtt. |
— |
szerepelnek a becsült költségvetésben; |
— |
a támogatás tárgyát képező tájékoztatási intézkedés végrehajtásához szükségesek; |
— |
azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatával összhangban kerültek meghatározásra; |
— |
megfelelnek az alkalmazandó adóügyi és szociális jogszabályok előírásainak; |
— |
észszerűek, indokoltak, és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás követelményeinek, különösen a gazdaságosság és a hatékonyság tekintetében. |
A kedvezményezett belső számviteli és ellenőrzési eljárásainak lehetővé kell tenniük a tájékoztatási intézkedésre vonatkozóan bevallott költségek és bevételek közvetlen egyeztetését a megfelelő számviteli kimutatásokkal és igazoló dokumentumokkal.
Ugyanezek a kritériumok vonatkoznak a kapcsolódó jogalanyoknál felmerülő költségekre.
Az elszámolható költségek egyaránt lehetnek közvetlenek és közvetettek.
11.1.1. Elszámolható közvetlen költségek
A tájékoztatási intézkedéshez kapcsolódó elszámolható közvetlen költségek azok a költségek, amelyek:
a fentebb ismertetett támogathatósági feltételek figyelembevételével a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, konkrét költségekként azonosíthatók, és közvetlenül az intézkedésre könyvelhetők. Ilyenek például a következők:
a) |
a kedvezményezettel kötött munkaszerződés vagy azzal egyenértékű megbízási okmány értelmében munkát végző és a tájékoztatási intézkedéshez rendelt személyzet költségei, amennyiben ezek a költségek összhangban állnak a kedvezményezett rendes javadalmazási politikájával. Az említett költségek magukban foglalják a tényleges béreket, valamint a társadalombiztosítási járulékokat és a javadalmazásban foglalt, jogszabályilag előírt egyéb költségeket. Magukban foglalhatnak kiegészítő javadalmazást is, ideértve a kiegészítő szerződések alapján teljesítendő kifizetéseket az említett szerződések jellegétől függetlenül, feltéve, hogy kifizetésükre ugyanolyan típusú munka elvégzése vagy szakértelem nyújtása esetén következetesen, az igénybe vett finanszírozás forrásától függetlenül kerül sor. A kedvezményezettel kötött, munkaszerződéstől eltérő tárgyú szerződés értelmében munkát végző vagy harmadik fél által a kedvezményezetthez fizetség ellenében kihelyezett természetes személyek költségei belefoglalhatók az ilyen személyzeti költségekbe, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:
A közvetlen személyzeti költségek ajánlott számítási módszerei a függelékben találhatók. |
b) |
utazási költség és napidíj, amennyiben ezek megfelelnek a kedvezményezett utazással kapcsolatos szokásos gyakorlatának; |
c) |
a megállapodásban megszabott követelményekből közvetlenül adódó költségek (tájékoztatás, a tájékoztatási intézkedés egyedi értékelése, ellenőrzés, fordítás, sokszorosítás), beleértve az előírt pénzügyi biztosítékok költségeit, feltéve, hogy a kapcsolódó szolgáltatások beszerzése a támogatási megállapodásban a végrehajtási szerződésekre vonatkozóan megállapított feltételeknek megfelelően történt; |
d) |
az alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatban felmerülő költségek, feltéve, hogy a támogatási megállapodásban az alvállalkozói szerződések tekintetében megállapított feltételek teljesülnek; |
e) |
a támogatási megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés hiányában a kedvezményezett által fizetett illetékek, adók és díjak, elsősorban a hozzáadottérték-adó (héa), feltéve, hogy ezeket az elszámolható közvetlen költségek tartalmazzák. |
11.1.2. Elszámolható (általános) közvetett költségek
„Közvetett költség” az a költség, amely nem kapcsolódik közvetlenül a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához, és így közvetlenül nem rendelhető ahhoz hozzá.
A tájékoztatási intézkedés teljes elszámolható közvetlen költségének 7 %-át kitevő átalányösszeg számolható el közvetett költségként, amely a kedvezményezettet az adott intézkedés kapcsán terhelő általános adminisztrációs költségnek felel meg.
A közvetett költségek nem tartalmazhatnak olyan költségeket, amelyek más költségvetési tétel alatt már szerepelnek.
Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy ha az EU vagy az Euratom költségvetéséből működési támogatásban részesülnek, a működési támogatás által lefedett időszak(ok)ra nem számolhatnak el közvetett költségeket, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy a működési támogatás nem fedezi a tájékoztatási intézkedés semmilyen költségét.
Ennek bizonyítására a kedvezményezettnek elvben az alábbiakat kell biztosítania:
a) |
olyan analitikus költségelszámolási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a működési támogatáshoz és a tájékoztatási intézkedésre irányuló támogatáshoz hozzárendelhető különféle költségek elkülönítését (köztük az általános költségekét is). E célból a kedvezményezettnek olyan megbízható számviteli kódokat és elosztási kulcsokat kell alkalmaznia, amelyekkel biztosítható a költségek méltányos, objektív és reális módon történő elosztása. |
b) |
külön kell nyilvántartania:
|
Ha a működési támogatás teljes mértékben fedezi a kedvezményezett rendes éves tevékenységeit és költségvetését, akkor a kedvezményezett a tájékoztatási intézkedésre irányuló támogatás keretében nem jogosult a közvetett költségei térítésére.
11.2. El nem számolható költségek
a) |
tőkemegtérülés és a kedvezményezett által fizetett osztalékok; |
b) |
adósság- és adósságszolgálati költségek; |
c) |
veszteségekre vagy adósságokra képzett tartalék; |
d) |
kamattartozás; |
e) |
kétes tartozások; |
f) |
árfolyamveszteségek; |
g) |
a Bizottságtól érkező átutalásokra a kedvezményezett bankja által felszámított költségek; |
h) |
a kedvezményezett által bevallott, az Unió költségvetéséből fedezett támogatásban részesülő másik tájékoztatási intézkedés keretében fedezett költségek; Ilyen támogatások a tagállamok által odaítélt és az uniós költségvetéséből finanszírozott támogatások, valamint az uniós költségvetés végrehajtása keretében a Bizottságtól eltérő szervek által odaítélt támogatások is. Különösen az EU vagy az Euratom költségvetéséből működési támogatásban részesülő kedvezményezettek a működési támogatás által lefedett időszak(ok)ra nem számolhatnak el közvetett költségeket, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy a működési támogatás nem fedezi a tájékoztatási intézkedés semmilyen költségét. |
i) |
természetbeni hozzájárulás harmadik felektől; |
j) |
túlzott vagy meggondolatlan kiadások; |
k) |
levonható héa. |
11.3. Támogatási formák
11.3.1. A ténylegesen felmerült költségek térítése
A támogatás meghatározása úgy történik, hogy a 60 %-os maximális társfinanszírozási arányt alkalmazzák a ténylegesen felmerült és elszámolható, a kedvezményezett, illetve a hozzá kapcsolódó jogalanyok által bevallott költségekre.
11.3.2. Átalányösszeg
Az elszámolható közvetlen költségek 7 %-át kitevő átalányösszeg a kedvezményezettet a tájékoztatási intézkedés kapcsán terhelő általános adminisztrációs költségeknek megfelelő közvetett költségek fedezésére. Az átalányösszeg kifizetésére a kiszámításának alapjául szolgáló költségek és hozzájárulások elfogadását követően kerül sor.
A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatának megfelelőségére vonatkozó feltételek
A kedvezményezett köteles biztosítani, hogy az elszámolható költségek bevallására alkalmazott költségelszámolási gyakorlat megfeleljen az alábbi követelményeknek:
a) |
az alkalmazott költségelszámolási gyakorlat a kedvezményezett rendes alkalmazott költségelszámolási gyakorlata. E gyakorlatot a kedvezményezett köteles következetesen, objektív kritériumok alapján, a finanszírozás forrásától függetlenül (uniós vagy más forrás) alkalmazni; |
b) |
a bevallott költségek közvetlenül egyeztethetőek az általános könyvelésben rögzített összegekkel; valamint |
c) |
a bevallott költségek meghatározására alkalmazott költségkategóriák nem tartalmaznak el nem számolható költségeket és más támogatási formák által fedezett költségeket. |
11.4. Költségvetési egyensúly
A tájékoztatási intézkedés becsült költségvetését mellékelni kell a pályázati űrlaphoz. Ebben a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
A költségvetést euróban kell elkészíteni.
Azoknak a pályázóknak, akik esetében a költségek nem euróban merülnek fel, az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az Infor-euro weboldalon (http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm) közzétett átváltási árfolyamot kell használniuk.
A pályázóknak gondoskodnia kell arról, hogy a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához szükséges források ne származzanak teljes egészében az EU által nyújtott támogatásból.
A tájékoztatási intézkedés társfinanszírozása az alábbi formákban történhet:
— |
a kedvezményezett saját forrásaiból, |
— |
a tájékoztatási intézkedés saját bevételéből, |
— |
harmadik felektől származó pénzügyi támogatásból. |
A társfinanszírozás tartalmazhat harmadik felektől származó természetbeni hozzájárulásokat is, azaz olyan nem pénzügyi forrásokat, amelyeket harmadik felek díjmentesen bocsátanak a kedvezményezett rendelkezésére. A harmadik felek ezzel kapcsolatos költségei – pl. az önkéntes munka, ülésterem ingyenes biztosítása stb. – nem számolhatók el a támogatás keretében.
A természetbeni hozzájárulás értéke nem haladhatja meg:
— |
a ténylegesen felmerült és számviteli bizonylatokkal kellően alátámasztott költségeket, |
— |
vagy ilyen dokumentumok hiányában a szóban forgó piacon általánosan elfogadott költségeket. |
A természetbeni hozzájárulásokat a tájékoztatási intézkedésre elkülönített források teljes összegének megjelenítése érdekében külön kell feltüntetni a becsült költségvetésben. Az egységértéküket az ideiglenes költségvetésben értékelik, és a későbbiekben nem változtatható.
A természetbeni hozzájárulásoknak meg kell felelniük a nemzeti adózási és társadalombiztosítási szabályoknak.
11.5. A végleges támogatási összeg kiszámítása
A támogatás végleges összegét a Bizottság számítja ki az egyenlegkifizetéskor. A kiszámítás a következő lépésekben történik:
1. lépés: a visszatérítési ráta alkalmazása az elszámolható költségekre és az átalány hozzáadása
Az 1. lépésben szereplő összeget a 11.3.1. szakaszban meghatározott visszatérítési rátának a Bizottság által elfogadott elszámolható költségekre való alkalmazásával és a 11.3.2. szakasz szerinti átalányösszeg alkalmazásával kell kiszámítani.
2. lépés: a támogatás maximális összegére való korlátozás
A Bizottság által a kedvezményezettnek kifizetett teljes összeg semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a támogatási megállapodásban feltüntetett maximális támogatási összeget. Ha az 1. lépésben meghatározott összeg meghaladja ezt a maximális összeget, akkor a támogatás végleges összege lecsökken az utóbbi összegre.
3. lépés: Csökkentés a haszonszerzés tilalma miatt
„Nyereség”: az 1. és a 2. lépést követően kapott összeg és a tájékoztatási intézkedés teljes bevétele együttes értékének és a tájékoztatási intézkedés összes elszámolható költségének a pozitív különbözete.
A tájékoztatási intézkedés összes elszámolható költsége a Bizottság által jóváhagyott teljes konszolidált elszámolható költség. A tájékoztatási intézkedés teljes bevétele az egyenlegkifizetési kérelem kedvezményezett általi elkészítésének napján megállapított, termelt vagy visszaigazolt teljes konszolidált bevétel.
Bevételnek kell tekinteni az alábbiakat:
a) |
a tájékoztatási intézkedés saját bevételei; |
b) |
a harmadik felek által a kedvezményezettnek vagy ahhoz kapcsolódó jogalanynak nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amennyiben azokat a harmadik fél kifejezetten a Bizottság által térített tájékoztatási intézkedés elszámolható költségeinek finanszírozására nyújtotta. |
Nem tekintendők bevételnek az alábbiak:
a) |
harmadik felek által nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amennyiben azok felhasználhatók a támogatási megállapodás szerinti elszámolható költségeken kívüli költségek fedezésére; |
b) |
harmadik felek által a végrehajtási időszak végén fel nem használt összegek visszafizetésének kötelezettsége nélkül nyújtott pénzügyi hozzájárulások. |
Nyereség keletkezésekor az a Bizottság által jóváhagyott tájékoztatási intézkedés tényleges elszámolható költségei végleges visszatérítési rátájának arányában kerül levonásra.
4. lépés – Csökkentés szabálytalan végrehajtás vagy más kötelezettségszegés miatt
A Bizottság csökkentheti a támogatás maximális összegét, ha a tájékoztatási intézkedés végrehajtása nem volt megfelelő (vagyis ha azt nem, illetve rosszul, részben vagy késedelmesen hajtották végre), vagy ha a megállapodásban foglalt más kötelezettségek nem teljesültek.
A csökkentés mértéke arányos a tájékoztatási intézkedés szabálytalan végrehajtásával, illetve a kötelezettségszegés súlyosságával.
11.6. Jelentéstételi és kifizetési mechanizmusok
11.6.1. |
A kedvezményezett a következő kifizetéseket kérheti, feltéve, hogy a támogatási megállapodás feltételei teljesülnek (pl. kifizetési határidők, felső határok stb.). A kifizetési kérelmeket a támogatási megállapodásban részletezett alábbi dokumentumoknak kell kísérniük:
Gyenge pénzügyi kapacitás esetén a fenti 8.1. szakasz alkalmazandó. |
11.7. Egyéb pénzügyi feltételek
a) A támogatások halmozásának tilalma
Egy tájékoztatási intézkedés csak egy támogatást kaphat az EU költségvetéséből.
Az uniós költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség. Ennek biztosítása érdekében a pályázóknak a támogatás iránti pályázatban fel kell tüntetniük az uniós finanszírozásból származó azon forrásokat és összegeket, amelyeket ugyanazon pénzügyi évben ugyanazon tájékoztatási intézkedés vagy annak egy része tekintetében, illetve a pályázó működéséhez kaptak vagy igényeltek, valamint az ugyanazon tájékoztatási intézkedés tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozásokat is.
b) A visszamenőleges hatály tilalma
Már végrehajtott tájékoztatási intézkedéshez visszamenőlegesen nem nyújtható támogatás.
Már megkezdett tájékoztatási intézkedésre csak abban az esetben ítélhető oda támogatás, ha a pályázó a támogatás iránti pályázatban be tudja bizonyítani, hogy a tájékoztatási intézkedésnek a támogatási megállapodás aláírása előtti megkezdésére valóban szükség volt.
Ilyen esetekben a finanszírozásra jogosult költségek felmerülésének időpontja nem lehet a támogatás iránti pályázat benyújtásánál korábbi időpont.
c) Végrehajtási szerződések/alvállalkozók bevonása
Amennyiben a tájékoztatási intézkedés végrehajtásához beszerzési szerződések (végrehajtási szerződések) odaítélése szükséges, a kedvezményezettnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat vagy (adott esetben) a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat alapján kell odaítélnie a szerződést, elkerülve az összeférhetetlenséget.
60 000 EUR-t meghaladó értékű végrehajtási szerződés esetén a kedvezményezett köteles betartani az e pályázati felhíváshoz csatolt támogatásimegállapodás-minta szerinti kiegészítő szabályokat.
A kedvezményezettnek egyértelműen dokumentálnia kell a pályázati eljárást, és a dokumentációt meg kell őriznie egy esetleges ellenőrzés esetére.
A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti ajánlatkérő szerv minőségében eljáró jogalanyoknak és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti közszolgáltató ajánlatkérőknek be kell tartaniuk az alkalmazandó nemzeti közbeszerzési szabályokat.
A kedvezményezettek alvállalkozókat vonhatnak be a tájékoztatási intézkedés részét képező feladatok elvégzésére. Ebben az esetben biztosítaniuk kell, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra és az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó fenti feltételek mellett az alábbi feltételek is teljesülnek:
a) |
az alvállalkozásba adott feladatok nem a tájékoztatási intézkedéshez kapcsolódó legfontosabb feladatok; |
b) |
a tájékoztatási intézkedés természete és a végrehajtásához szükséges eszközök miatt indokolt az alvállalkozói szerződésbe adás; |
c) |
az alvállalkozók bevonásának becsült költségei egyértelműen azonosíthatók az előzetes költségvetésben; |
d) |
az alvállalkozók bevonását, ha a tájékoztatási intézkedés leírása nem rendelkezik róla, a kedvezményezettnek be kell jelentenie, és a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A Bizottság a jóváhagyást megadhatja:
|
e) |
a kedvezményezettek biztosítják, hogy a kedvezményezettekre vonatkozó, a támogatási megállapodásban felsorolt bizonyos feltételeknek (például láthatóság, titoktartás stb.) az alvállalkozók is eleget tegyenek. |
d) Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás
A pályázatok nem vetíthetik elő pénzügyi támogatás nyújtását harmadik felek részére.
12. A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA
12.1. A kedvezményezettek részéről
A kedvezményezetteknek egyértelműen jelezniük kell az Európai Unió hozzájárulását minden kiadványban, illetve minden olyan tevékenységgel összefüggésben, amelyhez igénybe vették a támogatást.
Ezzel kapcsolatosan a kedvezményezettek kötelesek minden kiadványukon, poszterükön, programjaikon, valamint a társfinanszírozott projekt keretében megvalósított bármely más produktumon jól láthatóan feltüntetni az Európai Bizottság nevét és emblémáját.
Ehhez a https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu webhelyen elérhető szöveget, emblémát és felelősségkizáró nyilatkozatot kell használniuk.
Ha ez a követelmény nem teljesül maradéktalanul, a kedvezményezett támogatása a támogatási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően csökkenthető.
12.2. A Bizottság részéről
A természetes személyeknek fizetett ösztöndíjak, valamint a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások kivételével az egy pénzügyi év folyamán odaítélt támogatásokhoz kapcsolódó valamennyi információt legkésőbb a támogatások odaítélésének pénzügyi évét követő év június 30-áig közzé kell tenni az Európai Unió intézményeinek valamely honlapján.
A Bizottság a következő információkat teszi közzé:
— |
a kedvezményezett neve, |
— |
a kedvezményezett címe, amennyiben jogi személyről van szó, a NUTS 2 szinten meghatározott térséget, amennyiben a kedvezményezett természetes személy és a lakóhelye az EU területén található, vagy az ezzel egyenértékű térséget, ha a lakóhelye az EU területén kívül található, |
— |
a támogatás tárgya, |
— |
az odaítélt összeg. |
A pályázó indokolt és kellően alátámasztott kérésére a Bizottság eltekint a közzétételtől, amennyiben e közzététel veszélyeztethetné az érintett egyéneknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy sérti a kedvezményezettek kereskedelmi érdekeit.
13. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
A pályázati felhívásra történő jelentkezés a személyes adatok (például név, cím, önéletrajz) rögzítésével és feldolgozásával jár. A személyes adatok feldolgozása a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban történik. Eltérő közlés hiányában a kérdések és a bekért személyes adatok a pályázatoknak a pályázati felhívás szerinti elbírálására szolgálnak, és azokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság R5. egysége kizárólag ebből a célból fogja feldolgozni.
A Bizottság felveheti a személyes adatokat a korai felismerési és kizárási rendszerbe, amennyiben a kedvezményezett a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) bekezdésében és 107. cikkében említett helyzetek valamelyikében van (további információk a következő webhelyen található adatvédelmi nyilatkozatban olvashatók:
http://ec.europa.eu/budget/library/explained/management/protecting/privacy_statement_edes_en.pdf)
14. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS
A pályázatokat a 3. szakaszban meghatározott határidőn belül kell benyújtani.
A pályázatok benyújtására vonatkozó határidő lejárta után a pályázatok nem módosíthatók. Ha azonban bizonyos szempontok tisztázására vagy elírás kijavítására van szükség, a Bizottság adott esetben kapcsolatba léphet a pályázóval az értékelési eljárás során.
A pályázókat írásban tájékoztatják a kiválasztási folyamat eredményéről.
Papíron történő benyújtás
A pályázati űrlapok a következő honlapon érhetők el: https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu
A pályázatokat a megfelelő formanyomtatványon, megfelelően kitöltve, dátummal ellátva kell benyújtani. A pályázatokat a pályázó szervezet nevében jogilag kötelező érvényű kötelezettségek vállalására jogosult személynek kell aláírnia.
Adott esetben a pályázó külön lapokon nyújthatja be az általa szükségesnek ítélt további információkat.
A pályázatokat az alábbi címre kell benyújtani:
European Commission Unit AGRI. B.1 |
Call for proposals 2017/C 339/07 |
To the attention of Head of Unit |
L130 4/053 |
1049 Bruxelles/Brussel |
BELGIQUE/BELGIË |
— |
postai úton, mely esetben a postai bélyegzőn szereplő dátum tekintendő hitelesnek; |
— |
személyesen, mely esetben az átvételi elismervény kelte tekintendő hitelesnek; A benyújtás igazolásaként a Bizottság központi postabontó osztályán a küldeményt átvevő tisztviselőtől aláírt és keltezett elismervényt kell kérni. Az osztály hétfőtől csütörtökig 8.00 és 17.00 között, pénteken 8.00 és 16.00 között tart nyitva. Szombaton, vasárnap és a Bizottság munkaszüneti napjain zárva tart. |
— |
futárszolgálattal, ekkor a feladás időpontját a futárszolgálat átvételi elismervényének keltezése igazolja. |
Személyes kézbesítés/expressz küldemény esetén az alábbi címet kell használni:
European Commission |
Central Mail Service |
Avenue du Bourget, no 1/Bourgetlaan 1 |
1140 Brussels/Brussel |
BELGIQUE/BELGIË |
A faxon vagy e-mailben küldött pályázatok nem fogadhatók el.
Kérjük, a nyomtatott példány mellett a pályázók ugyanabban a borítékban elektronikus formában is nyújtsák be a pályázatot és annak valamennyi mellékletét, amihez adathordozóként CD-ROM vagy USB-kulcs használata javasolt. Az irányadó változat a nyomtatott változat. A pályázatok elfogadhatóságát a papíron benyújtottak alapján bírálják el.
Elérhetőségek:
Kérdésekkel a következő kapcsolattartó ponthoz lehet fordulni: agri-grants@ec.europa.eu
A kérdések benyújtásának határideje: 2017. december 1., 24.00.
A legfontosabb kérdések és válaszok közzétételre kerülnek az alábbi webhelyen: http://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu
Mellékletek
— |
A pályázati űrlap (és a benyújtandó dokumentumok felsorolása) a következő honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu |
— |
A támogatási megállapodás mintája a következő webhelyen érhető el: https://ec.europa.eu/agriculture/grants-for-information-measures_hu |
— |
A jogi személyekre vonatkozó űrlap a következő webhelyen érhető el: http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/legal_entities/legal_entities_en.cfm |
— |
A pénzügyi adatlap a következő webhelyen érhető el: http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/financial_id/financial_id_en.cfm |
— |
Becsült költségvetés |
— |
Kiadási táblázat |
— |
Bevételi táblázat |
— |
A pénzügyi és technikai jelentés sablonja |
(1) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 362., 2012.12.31., 1. o.
(4) HL L 182., 2013.6.29., 19. o.
(5) HL L 192., 2003.7.31., 54. o.
(6) HL L 300., 2008.11.11., 42. o.
(7) HL L 309., 2005.11.25., 15. o.
(8) HL L 164., 2002.6.22., 3. o.
(9) HL L 101., 2011.4.15., 1. o.
(10) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).