A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)
2024. december 5. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Vámunió – A vámtartozás keletkezése és beszedése – 952/2013/EU rendelet – A Kínából származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes vámok beszedése – Késedelmi kamatok beszedése a 952/2013 rendelet alapján – A késedelmi kamaton felül késedelmi pótlék kiszabását is előíró nemzeti szabályozás”
A C‑506/23. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Curtea de Apel Bucureşti (bukaresti ítélőtábla, Románia) a Bírósághoz 2023. augusztus 8‑án érkezett, 2022. december 16‑i határozatával terjesztett elő
a Network One Distribution SRL
és
az Agenția Națională de Administrare Fiscală – a Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București,
az Agenția Națională de Administrare Fiscală – a Direcția Generală de Administrare a Marilor Contribuabili,
az Autoritatea Vamală Română – Direcţia Regională Vamală Bucureşti,
a Ministerul Finanţelor – Direcţia Generală de Soluţionare a Contestaţiilor
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),
tagjai: N. Jääskinen, a kilencedik tanács elnöke, a nyolcadik tanács elnökeként eljárva (előadó), D. Gratsias és M. Gavalec bírák,
főtanácsnok: T. Ćapeta,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– |
a román kormány képviseletében E. Gane, R. I. Haţieganu és A. Wellman, meghatalmazotti minőségben, |
– |
az Európai Bizottság képviseletében F. Moro, M. Salyková és E. A. Stamate, meghatalmazotti minőségben, |
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o., a továbbiakban: Vámkódex) 114. cikkének értelmezésére vonatkozik. |
2 |
E kérelmet a Network One Distribution SRL (a továbbiakban: Network One), Romániában a hozzáadottérték‑adó (héa) hatálya alá tartozó gazdasági társaság és az Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București (nemzeti adóhatóság – bukaresti regionális pénzügyi főigazgatóság, Románia), az Agenția Națională de Administrare Fiscală – Direcția Generală de Administrare a Marilor Contribuabili (nemzeti adóhatóság – kiemelt adózók főigazgatósága, Románia), az Autoritatea Vamală Română – Direcția Regională Vamală București (román vámhatóság – bukaresti regionális vámigazgatóság, Románia) és a Ministerul Finanțelor – Direcția Generală de Soluționare a Contestațiilor (pénzügyminisztérium – panaszok elbírálásával foglalkozó főigazgatóság, Románia) között a Network One‑nal szemben azon okból kiszabott késedelmi kamatok és késedelmi pótlék kivetése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi nem fizetett meg egy dömpingellenes vámot a kitűzött határidőn belül. |
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2988/95/EK, Euratom rendelet
3 |
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18‑i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 1995. L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.) „Közigazgatási intézkedések és szankciók” című II. címe tartalmazza annak 4. cikkét, amely a következőképpen rendelkezik: „(1) Főszabályként minden szabálytalanság a jogtalanul megszerzett előny elvonását vonja maga után:
[…] (2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása a megszerzett előny, valamint – megfelelő rendelkezés esetében – az átalány alapján meghatározható kamat elvonására korlátozódik. […] (4) Az e cikkben előírt intézkedések nem minősülnek szankciónak.” |
4 |
E rendelet 5. cikke ekképp rendelkezik: „(1) A szándékosan elkövetett vagy gondatlanságból okozott szabálytalanságok a következő közigazgatási szankciók kiszabását vonhatják maguk után: […]
[…]
(2) A jelen rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő ágazati szabályokban rögzített rendelkezések sérelme nélkül egyéb szabálytalanságok csak azokat az (1) bekezdésben felsorolt, büntetőjogi szankcióval nem egyenértékű szankciókat vonhatnak maguk után, amennyiben az ilyen szankciók elengedhetetlenek a szabályok helyes alkalmazásának biztosításában.” |
Az 502/2013/EU rendelet
5 |
A Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 990/2011/EU végrehajtási rendeletnek az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő módosításáról szóló, 2013. május 29‑i 502/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 153., 17. o.) 1. cikke az (1) és (4) bekezdésében a következőképpen rendelkezett: „(1) Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Kínai Népköztársaságból származó, a 87120030 és az ex87120070 (TARIC‑kód 8712007091 és 8712007099) KN‑kód alá tartozó, motorral nem rendelkező kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de bele nem értve az egykerekűeket) behozatalára. […] (4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” |
A Vámkódex
6 |
A Vámkódex „Szankciók alkalmazása” című 42. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „(1) Minden tagállamnak rendelkeznie kell a vámjogszabályok betartásának elmulasztásáért kiszabott szankciókról. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. (2) Amennyiben igazgatási szankciók alkalmazására kerül sor, azok többek között a következők közül az egyik, vagy mindkét formát ölthetik:
|
7 |
E kódex „Késedelmi kamat” című 114. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő: „(1) Késedelmi kamatot kell felszámítani a behozatali vagy kiviteli vám összegére az előírt időtartam lejártának napjától a megfizetés napjáig. Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, a késedelmi kamatláb megegyezik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az Európai Központi Bank által az esedékesség hónapjának első napján a fő refinanszírozási műveletek vonatkozásában alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével. Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, a késedelmi kamatláb megegyezik az adott hónap első napján a nemzeti központi bank által a fő refinanszírozási műveletek vonatkozásában alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével, illetve ha egy tagállam esetében nem áll rendelkezésre a nemzeti központi bank kamatlába, az ezzel leginkább egyenértékű, a tagállam pénzpiacán a kérdéses hónap első napján alkalmazott kamatláb két százalékponttal növelt mértékével. (2) Ha a vámtartozás a 79. vagy a 82. cikk alapján merült fel, vagy ha a vámtartozásról szóló értesítés egy áruátengedést követő ellenőrzés eredménye, a behozatali vagy kiviteli vám összegén felül késedelmi kamatot kell felszámítani, a vámtartozás keletkezésének napjától a közlés napjáig. A késedelmi kamatot az (1) bekezdésnek megfelelően kell megállapítani.” |
A román jog
8 |
A 2015. július 20‑i legea nr. 207/2015 privind Codul de procedură fiscală (az adózás rendjéről szóló 207/2015. sz. törvény; Monitorul Oficial al României, I. rész, 2015. július 23‑i 547. szám; a továbbiakban: az adózás rendjéről szóló törvény) 1. cikkének 20. és 33. pontja a következőképpen rendelkezik: „20. kamat – olyan járulékos adóteher, amely a főkövetelés jogosultjának az adós által a fő adókötelezettségek határidőben történő megfizetésének elmulasztása miatt okozott kárral egyenértékű; […] 33. késedelmi pótlék – olyan járulékos adóteher, amely a fő adókötelezettségek határidőben történő megfizetésének az adós által történő elmulasztása miatti szankciót jelenti.” |
9 |
E törvénykönyv 173. cikkének (1) bekezdése előírja: „A határidőben történő fizetés adós általi elmulasztása esetén a határidő lejártát követően késedelmi kamatot és késedelmi pótlékot kell fizetni.” |
10 |
Az említett törvénykönyv 174. cikkének (1) és (5) bekezdése ekképp rendelkezik: „(1) Kamatot a késedelem minden egyes napja után fel kell számítani, a fizetési határidő lejártát követő naptól kezdve az esedékes összeg megfizetésének napjáig. […] (5) A kamat mértéke a késedelem minden egyes napja után 0,02%.” |
11 |
Ugyanezen törvénykönyv 176. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „(1) Kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után fel kell számítani, a fizetési határidő lejártát követő naptól kezdve az esedékes összeg megfizetésének napjáig. A 174. cikk (2)–(4) bekezdésében és a 175. cikkben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (2) A késedelmi pótlék mértéke a késedelem minden egyes napja után 0,01%. (3) A késedelmi pótlék nem szünteti meg a kamatfizetési kötelezettséget.” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
12 |
2016. március 18. és 2017. szeptember 28. között a Network One hagyományos kerékpárokat, elektromos kerékpárokat és pótalkatrészeket importált Romániába, amelyek vonatkozásában a 2016. március 30. és 2017. szeptember 28. közötti időszakban különböző szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru‑nyilatkozatokat nyújtott be a román vámhatóságokhoz. E nyilatkozatokban az szerepelt, hogy az importált áruk származási országa Thaiföld. |
13 |
Az ezen áruk tényleges származására vonatkozó, 2018. július 30‑án végzett vámellenőrzést követően a Direcția Generală Regională a Finanțelor Publice București – Direcția Regională Vamală București (bukaresti regionális adóügyi főigazgatóság – Bukaresti Regionális Vámigazgatóság) arra a következtetésre jutott, hogy az említett áruk Kínából, nem pedig Thaiföldről származnak. |
14 |
2019. szeptember 25‑én e hatóság egy ellenőrzési jegyzőkönyvet, valamint egy, a helyzet rendezésére vonatkozó határozatot fogadott el (a továbbiakban: rendezési határozat), amelyekből az tűnik ki, hogy a Network One‑nal szemben az 502/2013 rendelet alapján 1739090 román lej (RON) (hozzávetőleg 366896 euró) összegű dömpingellenes vámot vetettek ki. Ezenkívül az említett hatóság megállapította, hogy a Network One olyan járulékos adóterhet köteles fizetni, amely egyrészt a dömpingellenes vámhoz kapcsolódó, a Vámkódex 114. cikke szerinti, összesen 183209 RON (hozzávetőleg 38652 euró) összegű késedelmi kamatokból, másrészt pedig az adózás rendjéről szóló törvény 176. cikkének jogcímén összesen 158312 RON (hozzávetőleg 33399 euró) összegű késedelmi pótlékból állt. |
15 |
2019. október 7‑én a Network One megfizette az 502/2013 rendeletben előírt dömpingellenes vámnak és a pótléknak megfelelő összegeket. |
16 |
E társaság ezt követően panaszt nyújtott be az említett ellenőrzési jegyzőkönyvvel és a szabályossá tételről szóló határozattal szemben, amelyet a Direcția Generală de Administrare a Marilor Contribuabili – Serviciul soluționare contestații (kiemelt adózók főigazgatósága – panaszok elbírálásával foglalkozó szolgálat, Románia) 2020. június 25‑i közigazgatási határozatával elutasított. |
17 |
2020. december 7‑én a Network One keresetet indított a Tribunalul București (bukaresti törvényszék, Románia) előtt e határozattal és a rendezési határozattal szemben. E tekintetben e társaság többek között azt állította, hogy a Vámkódex 114. cikke egy tételben egyesítette a kamatokat és a pótlékokat, és vitatta az adózás rendjéről szóló törvénykönyvben előírt bírságok kiegészítő jellegű alkalmazását, mivel álláspontja szerint e bírságok ugyanazon fő adótartozáshoz kapcsolódnak. E tekintetben a Network One arra hivatkozott, hogy e magatartás sérti a Vámkódex 114. cikkét, mivel indokolatlanul növelte a kiszabott büntetéseket. E bíróság 2021. április 6‑i ítéletével elutasította e keresetet. |
18 |
A Network One fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a Curtea de Apel Bucureștihez (bukaresti ítélőtábla, Románia), a kérdést előterjesztő bírósághoz. |
19 |
E bíróság arra keresi a választ, hogy a Vámkódex 114. cikke lehetővé teszi‑e a nemzeti vámhatóság számára, hogy egy olyan adóstól, aki nem fizette meg a vámtartozást az előírt határidőn belül, a nemzeti jog szerinti késedelmi kamaton felül késedelmi pótlék megfizetését is követelje. |
20 |
E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság először is megjegyzi, hogy az adózás rendjéről szóló törvény, amely a Vámkódex kiegészítéseként alkalmazandó, lehetővé teszi, hogy az előírt határidőn belül meg nem fizetett adóalanyra késedelmi kamatot és késedelmi pótlékot vessenek ki, amelyek céljai eltérőek. Ugyanis, míg e kamatok az olyan adós által az állami költségvetésnek okozott kár megtérítését biztosítják, aki nem fizette meg időben az adótartozást, az említett pótlékok az ezen adóssal szemben kiszabott szankciónak minősülnek. Az ilyen eltérő célok – mint a jelen ügyben is – teszik lehetővé a késedelmi kamatok és a késedelmi pótlék együttes kiszabását. |
21 |
Másodsorban e bíróság emlékeztet arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően, amikor valamely uniós szabályozás a rendelkezései megsértése esetére nem ír elő különös szankciókat, vagy ezen a ponton a nemzeti törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekre utal, a tagállamok kötelesek minden intézkedést megtenni, amely alkalmas az uniós jog hatályának és érvényesülésének biztosítására. |
22 |
Márpedig, bár az 502/2013 rendelet nem ír elő semmiféle szankciót rendelkezéseinek megsértése esetére, 1. cikkének (4) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy főszabály szerint a vámokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ami a jelen ügyben lehetővé tette a Vámkódex 114. cikkének alkalmazását. Egyébiránt a vámhatóságok éppen e cikk alapján írták elő a dömpingellenes vámon felül a vámtartozás keletkezésének időpontjától a vonatkozó értesítés időpontjáig számított „késedelmes pótlékokat”. |
23 |
Harmadsorban, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az azon lehetőséggel kapcsolatos kétségeit, hogy a Vámkódex 114. cikke szerint kivethető‑e együttesen a késedelmi kamat és a késedelmi pótlék, amennyiben a vámtartozást az előírt határidőn belül nem fizették meg, a Bíróságnak a Vámkódex által hatályon kívül helyezett és felváltott, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.) vonatkozó ítélkezési gyakorlata nem oszlatja el. |
24 |
E körülmények között a Curtea de Apel București (bukaresti ítélőtábla) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: „Úgy kell‑e értelmezni az uniós jogot és különösen a [Vámkódex] 114. cikkét, hogy azzal ellentétes az olyan közigazgatási gyakorlat, amely az alapügyben szereplőhöz hasonló körülmények között a dömpingellenes vám összegével összefüggésben a [Vámkódex] 114. cikkében előírt késedelmi pótlékon felül a nemzeti szabályozásban (az adózás rendjéről szóló törvény) külön előírt késedelmi pótlékot szab ki az adóalannyal szemben?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
25 |
Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a Vámkódex 114. cikkét, hogy azzal ellentétes egy olyan nemzeti közigazgatási gyakorlat, amelynek értelmében az e cikkben előírt késedelmi kamaton felül a nemzeti szabályozás által előírt késedelmi pótlékot is ki lehet szabni. |
26 |
Először is meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésének szövegében a szerinte a Vámkódex 114. cikkében előírt „késedelmi pótlékra”, nem pedig „késedelmi kamatra” hivatkozik. Ugyanakkor, még ha e cikk román nyelvi változata többször is említi a „késedelmi pótlék” („penalitățile de întârziere”) kifejezést, e cikk címéből („Dobânda la arierate”) kifejezetten az tűnik ki, hogy az e cikkben előírt intézkedés a „késedelmi kamat” beszedése, nem pedig valamely pótlék kiszabása. |
27 |
E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogi rendelkezés egyes nyelvi változatainak megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben. Egy uniós jogi aktus az egységes alkalmazása, és ennélfogva egységes értelmezése érdekében ugyanis nem vizsgálható elszigetelten valamelyik nyelvi változatában, hanem a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek a részét képezi, figyelembe véve többek között az összes nyelvi változatot (2024. március 21‑iCBR [Hémianopsie] ítélet, C‑703/22, EU:C:2024:261, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
28 |
Márpedig egyrészt, ami a Vámkódex általános rendszerét és célját illeti, meg kell állapítani, hogy annak nem célja, hogy szankciót vagy pótlékot írjon elő a vámjogszabályok megsértésének esetére. E kódex 42. cikkének (1) bekezdéséből ugyanis az következik, hogy ilyen szankciókat a tagállamoknak kell előírniuk. |
29 |
Másrészt és mindenesetre, számos nyelvi változatban a Vámkódex 114. cikke inkább a „késedelmi kamat”, mint a „késedelmi pótlék” fogalmára utal, mint például – többek között – a spanyol („Intereses de demora”), a német („Verzugszinsen”), az angol („Interest on arrears”), a francia („Intérêts de retard”), az olasz („Interesse di mora”), a holland („Vertragingsrente”), a lengyel („Odsetki za zwłokę”), a portugál („Juros de mora”), a finn („Viivästyskorko”) vagy a svéd („Dröjsmålsränta”) nyelvi változatban. |
30 |
A fentiekre tekintettel a Vámkódex 114. cikkének román nyelvi változatában a „késedelmi pótlék” kifejezés említéséből nem lehet arra következtetni, hogy az e cikkben előírt intézkedés nem a késedelmi kamat beszedése, hanem inkább késedelmi pótlék kiszabása. |
31 |
Másodsorban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság a Vámkódex által hatályon kívül helyezett és felváltott 2913/92 rendelet 232. cikkének (1) bekezdését illetően megállapította, hogy „[a] késedelmi kamat célja […] a fizetési határidő be nem tartásából eredő következmények enyhítése, nevezetesen annak elkerülése, hogy a vámtartozás adósának ne származzon jogtalanul előnye abból, hogy az e tartozás címén fizetendő összegek az annak megfizetésére megállapított határidő lejártát követően is a rendelkezésére állnak” (2011. március 31‑iAurubis Balgaria ítélet, C‑546/09, EU:C:2011:199, 29. pont). |
32 |
Ennek megfelelően a késedelmi kamatok célja tehát a fizetési határidő túllépéséből eredő következmények enyhítése, és azon előnyök kompenzálása, amelyeket a gazdasági szereplő az adótartozás késedelmes megfizetéséből jogalap nélkül húz, nem pedig az ilyen késedelem szankcionálása. |
33 |
Ezenkívül, amint arra a jelen ítélet 28. pontja emlékeztet, a Vámkódex 42. cikkének (1) bekezdése lényegében azt írja elő, hogy a tagállamok feladata a vámjogszabályok megsértésének szankcionálása, és a kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. E cikk (2) bekezdése egyébiránt pontosítja, hogy e szankciók – mint a jelen esetben is – többek között a vámhatóságok által kivetett pénzügyi teher formáját ölthetik magukra. |
34 |
E tekintetben a Bíróság egyébiránt már emlékeztetett arra, hogy a vámjogi szabályozással bevezetett rendszerben előírt feltételek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó uniós jogszabályok harmonizálásának hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik a számukra megfelelőnek tűnő szankciók megválasztása. E hatáskörüket azonban az uniós jog és e jog általános elveinek tiszteletben tartásával, ennélfogva az arányosság elvére figyelemmel kell gyakorolniuk (2020. március 4‑iSchenker ítélet, C‑655/18, EU:C:2020:157, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
35 |
A Bíróság különösen azt állapította meg, hogy a nemzeti jogszabály által előírt közigazgatási, illetve büntető intézkedések nem léphetnek túl azon, ami az e jogszabály által jogszerűen elérni kívánt célok megvalósításához szükséges, és ezenfelül e célokhoz képest nem lehetnek túlzottak sem (2020. március 4‑iSchenker ítélet, C‑655/18, EU:C:2020:157, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
36 |
Egyébiránt a 2988/95 rendelet 4. cikke lényegében azt mondja ki, hogy a szabálytalanság főszabály szerint a jogtalanul megszerzett előny elvonását vonja maga után, és ezen elvonás növelhető az átalányjelleggel meghatározható kamatokkal. E rendelkezésben kifejtésre kerül, hogy az abban előírt intézkedések nem minősülnek szankciónak. Ezzel szemben e rendelet 5. cikke úgy rendelkezik, hogy a szándékosan elkövetett vagy gondatlanságból okozott szabálytalanságok közigazgatási szankciók kiszabását vonhatják maguk után, nevezetesen olyan összeg megfizetését, amely a jogtalanul szerzett vagy kicsalt összeget – adott esetben kamataival együtt – meghaladja. |
37 |
A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 176. cikkében előírt késedelmi pótlék az azon adóssal szemben kiszabott bírságnak minősül, aki az adótartozást az előírt határidőig nem fizette meg. |
38 |
Így a fentiek összességére tekintettel meg kell állapítani, hogy a nemzeti jog által előírt ilyen szankció főszabály szerint nem összeegyeztethetetlen az uniós joggal, e szankció arányosságának a kérdést előterjesztő bíróság általi vizsgálata fenntartása mellett. |
39 |
A fenti indokok összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Vámkódex 114. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes egy olyan nemzeti közigazgatási gyakorlat, amelynek értelmében az e cikkben előírt késedelmi kamatokon felül a nemzeti jog által előírt késedelmi pótlékot is ki lehet szabni. |
A költségekről
40 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott: |
Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 114. cikkét |
a következőképpen kell értelmezni: |
azzal nem ellentétes egy olyan nemzeti közigazgatási gyakorlat, amelynek értelmében az e cikkben előírt késedelmi kamatokon felül a nemzeti jog által előírt késedelmi pótlékot is ki lehet szabni. |
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: román.