1

Fellebbezésében a Grail, LLC az Európai Unió Törvényszéke 2022. július 13‑iIllumina kontra Bizottság ítéletének (T‑227/21, EU:T:2022:447) hatályon kívül helyezését kéri a Bíróságtól, amely ítéletben a Törvényszék elutasította először is a francia versenyhatóságnak a Grail, Inc. feletti kizárólagos irányítás Illumina, Inc. általi megszerzésére irányuló összefonódás vizsgálata iránti kérelmének helyt adó, 2021. április 19‑i C(2021) 2847 final bizottsági határozat (COMP/M.10188 – Illumina/Grail ügy), másodszor a görög, belga, norvég, izlandi és holland versenyhatóságok ezen áttétel iránti kérelemhez való csatlakozás iránti kérelmeinek helyt adó 2021. április 19‑i C(2021) 2848 final, C(2021) 2849 final, C(2021) 2851 final, C(2021) 2854 final és C(2021) 2855 final bizottsági határozatok, valamint harmadszor az Illuminát és a Grailt az említett áttétel iránti kérelemről tájékoztató 2021. március 11‑i bizottsági levél megsemmisítése iránti keresetet.

2

Az association française des juristes d'entreprise (francia vállalati jogászok szövetsége; a továbbiakban: AFJE) és az Európai Vállalati Jogászok Szövetsége (European Company Lawyers Association; a továbbiakban: ECLA) a Bíróság Hivatalához 2023. január 9‑én benyújtott iratokkal az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 130. és 190. cikke alapján beavatkozási kérelmet nyújtott be a jelen ügyben a Grail által előterjesztett kérelmek támogatására.

3

Miután a Bíróság hivatalvezetője az AFJE és az ECLA által benyújtott beavatkozási kérelmeket kézbesítette a feleknek az eljárási szabályzata 131. cikkének (1) bekezdése alapján, amely e szabályzat 190. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó, az Illumina, a Grail és az Európai Bizottság az előírt határidőn belül észrevételeket nyújtott be e kérelmekre.

4

Míg az Illumina és a Grail jelezte, hogy támogatja ezeket a beavatkozási kérelmeket, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmeket el kell utasítani.

5

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében – a tagállamok közötti, az Európai Unió intézményei közötti, illetve a tagállamok és az Unió intézményei közötti jogviták kivételével – a beavatkozáshoz való jog megillet minden olyan személyt, aki valószínűsíteni tudja, hogy e jogvita kimeneteléhez jogos érdeke fűződik.

6

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint „a jogvita kimeneteléhez fűződő jogos érdeknek” az e rendelkezés értelmében vett fogalmát a jogvita tárgyára tekintettel kell meghatározni, és úgy kell érteni, mint maguknak a kérelmeknek az elbírálásához fűződő közvetlen és fennálló érdeket, és nem mint a felhozott jogalapokhoz vagy érvekhez fűződő érdeket. A jogvita „kimenetelén” ugyanis a végleges határozatot kell érteni, amelyet a meghozandó ítélet rendelkező része tartalmaz (a Bíróság elnökének 2019. február 7‑i végzése, Bayer CropScience és Bayer kontra Bizottság, C‑499/18 P, nem tették közzé, EU:C:2019:107, 5. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

7

E tekintetben különösen azt kell megvizsgálni, hogy a beavatkozást kérelmezőt közvetlenül érinti‑e a megtámadott aktus, és a jogvita kimeneteléhez fűződő érdeke biztos‑e. Márpedig főszabály szerint a jogvita kimeneteléhez fűződő érdek csak akkor tekinthető kielégítően közvetlennek, ha e kimenetel megváltoztathatja a beavatkozást kérelmezőnek a jogi helyzetét (a Bíróság elnökének 2019. február 27‑i végzése, Uniwersytet Wrocławski és Lengyelország kontra ERA, C‑515/17 P és C‑561/17 P, nem nyilvános, EU:C:2019:174, 8. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

8

Ugyanakkor az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az olyan reprezentatív szakmai szövetség, amelynek célja a tagjai érdekeinek védelme, beavatkozhat, ha a jogvita olyan elvi kérdéseket vet fel, amelyek érinthetik ezeket az érdekeket (a Bíróság elnökének 2019. október 1‑jei Bizottság kontra Ville de Paris és társai végzése, C‑179/19 P, nem tették közzé, EU:C:2019:836, 7. pont; a Bíróság elnökének 2022. szeptember 1‑jei Google és Alphabet kontra Bizottság végzése, C‑48/22 P, nem tették közzé, EU:C:2022:667, 7. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ezért azt a követelményt, hogy az ilyen szövetségnek a jogvita kimeneteléhez fűződő közvetlen és fennálló érdekkel kell rendelkeznie, teljesítettnek kell tekinteni, ha a szövetség bizonyítja, hogy ilyen helyzetben van, függetlenül attól, hogy a jogvita kimenetele módosíthatja‑e magának a szövetségnek a jogi helyzetét.

9

A beavatkozási jog ilyen, a reprezentatív szakmai szövetségek javára történő tág értelmezése ugyanis azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye az uniós bírósághoz benyújtott ügyek körülményeinek jobb értékelését, elkerülve ugyanakkor a nagyszámú egyedi beavatkozást, amely veszélyeztetné az eljárás hatékonyságát és megfelelő lefolytatását (lásd ebben az értelemben: a Bíróság elnökének 1997. június 17‑iNational Power és PowerGen kontra Bizottság végzése, C‑151/97 P(I) és C‑157/97 P(I), EU:C:1997:307, 66. pont; a Bíróság elnökének 2019. október 1‑jei Bizottság kontra Ville de Paris és társai végzése, C‑179/19 P, nem tették közzé, EU:C:2019:836, 12. pont). Márpedig a saját nevükben eljáró természetes és jogi személyektől eltérően a reprezentatív szakmai szövetségek kérhetik, hogy a Bíróság elé terjesztett jogvitába ne az egyéni érdekek, hanem inkább tagjaik kollektív érdekeinek védelme céljából avatkozzanak be. Az ilyen szövetség beavatkozása ugyanis átfogó perspektívát nyújt azon kollektív érdekek tekintetében, amelyekre a jogvita kimenetelét meghatározó elvi kérdés vonatkozik, és így jellegénél fogva lehetővé teszi a Bíróság számára az elé terjesztett ügy körülményeinek jobb értékelését.

10

Ennélfogva a jelen végzés 8. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, és különösen amint az a Törvényszék ítélkezési gyakorlatból következik (lásd: a Törvényszék kibővített harmadik tanácsa elnökének 2021. október 6‑iIllumina kontra Bizottság végzése, T‑227/21, EU:T:2021:672, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), egy szövetség akkor avatkozhat be valamely ügyben, ha először is az érintett ágazatban működő vállalkozások jelentős számát képviseli, másodszor a célja magában foglalja tagjai érdekeinek védelmét is, harmadsorban az ügy az érintett ágazat működését érintő elvi kérdéseket vethet fel, és negyedszer ezért a meghozandó ítélet jelentősen érintheti a tagjai érdekeit.

11

Az AFJE és az ECLA által benyújtott beavatkozási kérelmek érdemi részét e feltételek fényében kell megvizsgálni, amely feltételeket jóvá kell hagyni.

12

Keresetei alátámasztására az AFJE és az ECLA először is arra hivatkozik, hogy a jelen ügyben szóban forgó összefonódás által érintett gazdasági ágazatban tevékenykedő tagok jelentős számát képviseli. Az AFJE a Franciaország területén működő vállalati jogászok teljes közösségét képviseli, és a francia gazdaság valamennyi ágazatát lefedi. Ami az ECLA‑t illeti, ez a vállalati jogászok 22 európai szövetségének ernyőszervezete, és így az európai gazdaság valamennyi ágazatát lefedő vállalati jogászok szövetségeinek közös érdekeit képviseli. Másodszor, az AFJE és az ECLA, amelynek célja a jogállamiság és a jogbiztonság elvének megőrzése Európában, felelős tagjai érdekeinek védelméért és megóvásáért. Harmadszor, a jelen ügy elvi kérdéseket vet fel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20‑i 139/2004/EK tanácsi rendelet (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.) 22. cikkének értelmezésével kapcsolatban, amely a különböző gazdasági ágazatok jogi ügyleteit érinti. Negyedszer, az AFJE és az ECLA által képviselt érdekeket jelentősen érintheti a fellebbezés kimenetele. Különösen, ami az összefonódásokat illeti, a vállalati jogászok számára lehetővé kell tenni, hogy egyértelmű és kiszámítható eljárásokat alkalmazzanak annak elkerülése érdekében, hogy az őket alkalmazó vállalkozásokat az ilyen műveletek ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság ne hozza nehéz helyzetbe, vagy ne kényszerüljenek egy már megkezdett vagy akár lezárt ügylet megszakítására.

13

Márpedig ez az érvelés nem teszi lehetővé a jelen beavatkozási kérelmek elfogadását.

14

Elsősorban, az AFJE és az ECLA nem bizonyítja, hogy a jelen jogvita kimenetele a jelen végzés 6. és 7. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében érintené az ő érdekeit vagy tagjai érdekeit. Mivel ugyanis sem ezeket a szövetségeket, sem tagjaikat nem érinti a jelen ügyben szóban forgó összefonódás, amit egyébként nem is állítanak, a meghozandó ítélet rendelkező része nem gyakorolhat közvetlen és tényleges hatást a jogi helyzetükre.

15

Másodsorban, az AFJE és az ECLA nem bizonyítja, először is, hogy a jelen végzés 10. pontjában foglalt elvek szerint a jelen ügyben szóban forgó összefonódás által érintett ágazatban működő vállalkozások jelentős számát képviseli, másodszor, hogy az összefonódás ezen ágazat működését érintő elvi kérdéseket vethet fel, és harmadszor, hogy tagjai érdekeit a meghozandó ítélet jelentősen érintheti.

16

Meg kell jegyezni ugyanis, hogy a jelen ügyben szóban forgó összefonódás a rák korai felismerésére szolgáló, új generációs szekvenálással (next‑generation sequencing, azaz NGS) végzett vérvizsgálatok, tágabb értelemben pedig a gyógyszeripari és/vagy orvostechnikai eszközök ágazatát érinti.

17

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy bár – amint az a jelen végzés 9. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik – a reprezentatív szakmai szövetségek beavatkozási jogára vonatkozó tág értelmezés célja, hogy lehetővé tegye az uniós bírósághoz benyújtott ügyek körülményeinek pontosabb értékelését, miközben elkerüli a nagyszámú egyedi beavatkozást, amely veszélyeztetné az eljárás hatékonyságát és megfelelő lefolytatását, nem célja ugyanakkor, hogy lehetővé tegye olyan nem reprezentatív szervezetek beavatkozását, amelyeknek csak közvetett és hipotetikus érdeke fűződik a jogvita megoldásához.

18

Ha a Bíróság elfogadja, hogy a vállalati jogászokat képviselő szövetség olyan indokok alapján, mint amilyeneket az AFJE és az ECLA felhozott, beavatkozhat egy olyan ügyben, mint a jelen ügy, akkor ebből az következik, hogy egy ilyen szövetség az uniós bíróságok előtt folyó, az uniós jog valamely versenyjogi rendelkezésének értelmezését érintő legtöbb eljárásba is beavatkozhatna, mivel az ilyenfajta eljárásokban mindig felhozhatók hasonló indokok.

19

A fentiekre tekintettel tehát azt a következtetést kell levonni, hogy az AFJE és az ECLA – függetlenül attól, hogy reprezentatív szakmai szövetségnek minősül‑e, és hogy célja‑e a tagjai érdekeinek védelme – nem bizonyította, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében érdeke fűződik az ügy kimeneteléhez. Ezért a beavatkozási kérelmüket el kell utasítani.

20

Ezt a következtetést nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy az uniós bíróságok bizonyos esetekben elfogadták az ügyvédek és jogtanácsosok reprezentatív szakmai szövetségeinek beavatkozását, mivel ezek az ügyek olyan elvi kérdéseket érintettek, amelyek érinthették tagjaik érdekeit. E tekintetben különösen emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság elnökének 2018. július 5‑iUniwersytet Wrocławski és Lengyelország kontra ERA végzése (C‑515/17 P és C‑561/17 P, nem tették közzé, EU:C:2018:553) alapjául szolgáló ügyben feltett kérdés a valamely félnek az uniós bíróságok előtti jogi képviselete esetén a függetlenség feltételének az olyan jogi képviselő általi betartására vonatkozott, akit e félhez külsős oktatóként nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó polgári jogi szerződés köt, és ezért olyan elvi kérdést képezett, amely érintheti a jogtanácsosokat képviselő szakmai szövetség érdekeit.

21

A fentiekből következik, hogy az AFJE és az ECLA nem bizonyította, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének második bekezdése értelmében érdeke fűződik az ügy kimeneteléhez, és következésképpen a beavatkozási kérelmeiket el kell utasítani.

22

Az eljárási szabályzat 138. cikke (1) bekezdés alapján, amelyet ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel az AFJE és az ECLA beavatkozási kérelme tekintetében pervesztes lett, és a Bizottság kötelezte a költségek viselésére, a jelen beavatkozási kérelmekkel kapcsolatos költségeik viselésére kell kötelezni.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnöke a következőképpen határozott: