–

a Syndicat Uniclima képviseletében A. Le Mière avocat,

–

a francia kormány képviseletében A.‑L. Desjonquères és N. Vincent, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében P. Ondrůšek, E. Sanfrutos Cano és F. Thiran, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17‑i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 157., 24. o.; helyesbítés: HL 2007. L 76., 35. o.) 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének, a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26‑i 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 96., 357. o.) 2. cikke 14. pontjának és 4. cikkének, a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/68/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 189., 164. o.; helyesbítés: HL 2015. L 157., 112. o.) 2. cikke 31. pontjának és 3. cikke (2) bekezdésének, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 150., 195. o.; helyesbítés: HL 2016. L 151., 21. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Syndicat Uniclima és a ministre de l’intérieur (belügyminiszter, Franciaország) között az arrêté du 10 mai 2019 modifiant l’arrêté du 25 juin 1980 portant approbation des dispositions générales du règlement de sécurité contre les risques d’incendie et de panique dans les établissements recevant du public (a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a tűz‑ és pánikveszély elleni biztonsági szabályrendeletet kiegészítő és módosító különböző rendelkezéseket jóváhagyó 1980. június 25‑i rendeletet módosító 2019. május 10‑i rendelet; JORF, 2019. május 17., 20. sz. szöveg) jogszerűsége tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

Az 517/2014 rendelet 1. cikke értelmében:

„E rendelet célja, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén védje a környezetet. Ennek megfelelően ez a rendelet:

4

A 2014/68 irányelv (37) és (62) preambulumbekezdése értelmében:

[…]

5

Ezen irányelv 1. cikke kimondja:

„(1)   Ez az irányelv a 0,5 bar nyomást meghaladó legnagyobb megengedhető nyomásnak (PS) kitett nyomástartó berendezések és rendszerek tervezésére, gyártására és megfelelőségértékelésére vonatkozik.

(2)   Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:

[…]

[…]”

6

Az említett irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]”

7

Ugyanezen irányelv „Forgalmazás és üzembe helyezés” című 3. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a nyomástartó berendezéseket vagy rendszereket csak akkor lehessen forgalmazni és üzembe helyezni, ha megfelelő telepítés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

(2)   Ezen irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy olyan követelményeket határozzanak meg, amelyeket szükségesnek tartanak annak biztosítása érdekében, hogy a személyek, különösen a munkavállalók védve legyenek az érintett nyomástartó berendezések vagy rendszerek használata közben, feltéve, hogy ez nem jelenti e berendezések vagy rendszerek ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő módosítását.”

8

A 2014/68 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése ekként rendelkezik:

„A tagállamok a túlnyomás miatti kockázatokra hivatkozva nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem gátolhatják olyan nyomástartó berendezések vagy rendszerek forgalmazását vagy üzembe helyezését a gyártó által meghatározott feltételekkel, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.”

9

Ezen irányelvnek „A kockázatot jelentő nyomástartó berendezések és rendszerek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások” című 40. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Ha valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságai okkal feltételezik, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó nyomástartó berendezés vagy rendszer kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a háziállatokra vagy a vagyontárgyakra, akkor az érintett nyomástartó berendezésen vagy rendszeren az ezen irányelvben megállapított valamennyi vonatkozó követelmény tekintetében értékelést végeznek. […]

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a nyomástartó berendezés vagy rendszer nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt az ahhoz szükséges kiigazító intézkedések megtételére, hogy a nyomástartó berendezés vagy rendszer megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – egy általuk meghatározott, a kockázat jellegével arányos, észszerű határidőn belül – vonja ki a nyomástartó berendezést vagy rendszert a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

[…]

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok minden megfelelő átmeneti intézkedést meghoznak a nemzeti piacukon forgalmazott nyomástartó berendezések vagy rendszerek betiltására vagy korlátozására, piaci forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

[…]”

10

Az említett irányelv „Uniós védintézkedési eljárás” című 41. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő berendezést vagy rendszert kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.”

11

Az arrêté du 25 juin 1980 portant approbation des dispositions générales du règlement de sécurité contre les risques d’incendie et de panique dans les établissements recevant du public (a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a tűz‑ és pánikveszély elleni biztonsági szabályrendeletet kiegészítő és módosító különböző rendelkezéseket jóváhagyó 1980. június 25‑i rendelet (JORF, 1980. augusztus 14.) 2019. május 10‑i rendeletből eredő változatának (a továbbiakban: 1980. június 25‑i rendelet) a gyúlékony hűtőközegeket használó berendezésekre vagy létesítményekre vonatkozó CH 35. cikke „A gyúlékony hűtőközegek használata esetén alkalmazandó rendelkezések” című (3) bekezdésének első albekezdésében úgy rendelkezik, hogy e bekezdés többi albekezdésének rendelkezései „nem alkalmazandók a CE‑jelöléssel ellátott, hermetikusan lezárt berendezésekre”.

12

E rendelkezések között szerepelnek a gyúlékony hűtőközegeket szállító csővezetékeken a leszerelhető szerelvények – kivéve az egységek csatlakoztatására szolgáló szerelvények – létesítését tiltó rendelkezések, valamint a csővezetékeknek a nyílt törések minden kockázata elleni védelmét, illetve a talajtól számított minimális magasságban történő felszerelését előíró rendelkezések, továbbá az ilyen közegeket cseppfolyósított formában szállító csővezetékek belső átmérőjét korlátozó rendelkezések, valamint a bizonyos osztályokba tartozó anyagokra vonatkozóan az ilyen anyagokat tartalmazó berendezések hőszigetelését előíró rendelkezések, illetve a gyúlékony hűtőközegeknek a hűtőkörökben áramoltatható mennyiségét előíró rendelkezések.

13

A Syndicat Uniclima többek között azt kéri, hogy a kérdést előterjesztő bíróság semmisítse meg az 1980. június 25‑i rendelet CH 35. cikke (3) bekezdésének első albekezdését, arra hivatkozva, hogy az általa bevezetett, arra vonatkozó feltétel, hogy a gépeknek, elektromos berendezéseknek vagy nyomástartó berendezéseknek hermetikusan lezártnak kell lenniük, a 2006/42 irányelvben, a 2014/35 irányelvben és a 2014/68 irányelvben előírtakhoz képest további követelménynek minősül, holott e berendezések CE‑jelöléssel rendelkeznek, és ennélfogva megfelelnek ezen irányelvek követelményeinek. Következésképpen az ilyen feltétel, azon túl, hogy sérti az említett irányelveket, ellentétes az EUMSZ 34–36. cikkel.

14

A kérdést előterjesztő bíróság szerint többek között a 2014/68 irányelv 2. cikkének 31. pontjából és 3. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy amennyiben az ezen irányelv hatálya alá tartozó berendezés megfelel az általa előírt alapvető biztonsági követelményeknek, amit a CE‑jelölés feltüntetése is tanúsít, e berendezés szabadon mozoghat az Unió piacán.

15

E bíróság arra is rámutat, hogy az 1980. június 25‑i rendelet CH 35. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében a gyúlékony hűtőközegeknek a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben elhelyezett berendezésekben való használatának feltételeként előírt biztonsági követelmények nem alkalmazandók a CE‑jelöléssel ellátott berendezésekre, feltéve azonban, hogy e berendezések „hermetikusan lezártak”.

16

E körülmények között a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

17

A kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések a 2006/42, a 2014/35 és a 2014/68 irányelv értelmezésére vonatkoznak, amelyek mindegyikét az EUMSZ 114. cikk alapján fogadták el, és amelyek a CE‑jelöléssel ellátott berendezések forgalmazására és üzembe helyezésére vonatkozó feltételek oly módon történő harmonizálására irányuló, egyenértékű rendelkezéseket tartalmaznak, hogy ne csak e berendezések Unión belüli szabad mozgását biztosítsák, hanem többek között a személyek egészségének és biztonságának magas szintű védelmét is.

18

Ezenkívül a 2014/68 irányelv 1. cikke (2) bekezdése f) pontjának i. és iii. alpontjából kitűnik, hogy e három irányelv nem együttesen alkalmazandó. Így, ha valamely berendezés egy kifejezetten e berendezésre vonatkozó irányelv hatálya alá tartozik, a többi irányelv nem alkalmazandó.

19

A fentiekre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a 2014/68 irányelv fényében kell vizsgálni, azzal a pontosítással, hogy ezen utóbbi irányelv rendelkezéseinek értelmezése értelemszerűen érvényes a 2006/42 irányelv és a 2014/35 irányelv megfelelő rendelkezéseire is.

20

A kérdést előterjesztő bíróság az együttesen vizsgálandó kérdéseivel lényegében arra vár választ, hogy a 2014/68 irányelv 2. cikkének 31. pontjával és 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a személyek egészségének és biztonságának tűzveszélytől való védelme érdekében a gyúlékony hűtőközegeket használó nyomástartó berendezésekre és rendszerekre vonatkozóan az ilyen berendezések forgalmazásával vagy üzembe helyezésével kapcsolatban – annak ellenére, hogy rendelkeznek CE‑jelöléssel – olyan követelményeket ír elő, amelyek nem szerepelnek az ezen irányelvben előírt alapvető biztonsági követelmények között.

21

A 2014/68 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelv a 0,5 bar nyomást meghaladó legnagyobb megengedhető nyomásnak (PS) kitett nyomástartó berendezések és rendszerek tervezésére, gyártására és megfelelőségértékelésére alkalmazandó. Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése lényegében azt írja elő, hogy a tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az ilyen berendezéseket és rendszereket csak akkor lehessen ezen irányelv 2. cikkének 15. és 17. pontja értelmében véve forgalmazni és üzembe helyezni, ha megfelelnek az irányelvben megállapított követelményeknek. Az említett irányelv I. melléklete ennek megfelelően meghatározza a tiszteletben tartandó „alapvető biztonsági követelményeket”.

22

A 2014/68 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdése pontosítja, hogy a tagállamok a túlnyomás miatti kockázatokra hivatkozva nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem gátolhatják olyan nyomástartó berendezések vagy rendszerek forgalmazását vagy üzembe helyezését a gyártó által meghatározott feltételekkel, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, és CE‑jelöléssel vannak ellátva, annak érdekében, hogy ne sérüljön az ezen irányelv által követett, a (62) preambulumbekezdésben meghatározott cél (lásd a 2014/68 irányelvvel hatályon kívül helyezett, a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló,1997. május 29‑i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [HL 1997. L 181., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 19. kötet, 86. o.; helyesbítés: HL 2011. L 93., 38. o.] vonatkozásában: 2022. február 10‑iDIMCO Dimovasili M. I. K. E. ítélet, C‑499/20, EU:C:2022:93, 22. és 25. pont).

23

A 2014/68 irányelv (37) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének 31. pontja értelmében a „CE‑jelölés” lehetővé teszi a gyártó számára annak jelzését, hogy a nyomástartó berendezés vagy rendszer megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban foglalt követelményeknek. Így e jelölés tanúsítja, hogy e berendezések és rendszerek megfelelnek ezen követelményeknek, és ez a tágabb értelemben vett megfelelőségértékeléssel járó átfogó folyamat látható következménye.

24

Ebből következik, hogy a tagállamok nem írhatnak elő a 2014/68 irányelv I. mellékletében említett alapvető biztonsági követelményeken túlmenően további követelményeket a CE‑jelöléssel ellátott berendezésekre és rendszerekre e berendezések és rendszerek forgalmazását és üzembe helyezését illetően.

25

Mindazonáltal ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan követelményeket határozzanak meg, amelyeket szükségesnek tartanak annak biztosítása érdekében, hogy a személyek, különösen a munkavállalók védve legyenek az érintett nyomástartó berendezések vagy rendszerek használata közben, feltéve, hogy ez nem jelenti e berendezések vagy rendszerek ezen irányelvben meghatározottaktól eltérő módosítását. E rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a személyek biztonságának garantálása érdekében bizonyos követelményeket ír elő a nyomástartó berendezések vagy rendszerek telepítésével vagy használatával kapcsolatban, a CE‑jelöléssel ellátott berendezéseket is beleértve, amennyiben e szabályozás nem eredményezi e berendezések módosítását, és nem minősül az EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikk által tiltott korlátozásnak (lásd ebben az értelemben: 2022. február 10‑iDIMCO Dimovasili M. I. K. E. ítélet, C‑499/20, EU:C:2022:93, 26–28. pont).

26

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy az 1980. június 25‑i rendelet a gyúlékony hűtőközegeket használó berendezéseknek a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben történő használatát a jelen ítélet 12. pontjában felidézett bizonyos előírások betartásától teszi függővé. Ugyanakkor az 1980. június 25‑i rendelet CH 35. cikke (3) bekezdésének első albekezdése e követelményeknek a CE‑jelöléssel ellátott, gyúlékony hűtőközegeket használó berendezésekre való alkalmazásának mellőzését ahhoz a feltételhez köti, hogy e berendezések hermetikusan zártak legyenek.

27

Ez a feltétel azonban nem szerepel a 2014/68 irányelvben, különösen az irányelv I. mellékletében meghatározott alapvető biztonsági követelmények között. Márpedig, amint a jelen ítélet 24. és 25. pontjában megállapításra került, a 2014/68 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének hatálya nem terjed ki a CE‑jelöléssel ellátott berendezések és rendszerek forgalmazására és üzembe helyezésére vonatkozó további követelményekre. Következésképpen a tagállamok nem írhatnak elő ilyen további követelményeket, függetlenül attól, hogy azok az érintett berendezések vagy rendszerek módosításával járnak‑e, vagy sem.

28

E körülmények között, a francia kormány állításával ellentétben a tagállamok az említett berendezések forgalmazása és üzembe helyezése kapcsán nem írhatnak elő a 2014/68 irányelvben előírtakon túl további követelményeket, még akkor sem, ha azok „e berendezéseknek kizárólag a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben történő használatára […] és a különleges tűzbiztonsági kockázatokra” vonatkoznak. Az ilyen nemzeti követelmények ugyanis megfosztanák hatékony érvényesülésüktől az ezen irányelvben előírt harmonizációs intézkedéseket.

29

Egyébiránt a többek között az említett irányelv 40. és 41. cikkében előírt és ebben az összefüggésben a francia kormány által hivatkozott védintézkedési eljárás kétségtelenül lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy intézkedéseket fogadjanak el a CE‑jelöléssel ellátott berendezésekre és rendszerekre vonatkozóan, amennyiben olyan berendezéseket vagy rendszereket azonosítanak, amelyek nem felelnek meg az alkalmazandó uniós jogi rendelkezéseknek, vagy ha ezeken belül olyan hiányosságot tárnak fel, amely veszélyeztetheti a személyek biztonságát, ugyanakkor előírja számukra, hogy erről haladéktalanul tájékoztassák a Bizottságot annak megállapítása céljából, hogy ezen intézkedések indokoltak‑e. Ezt az eljárást azonban per definitionem az érintett berendezések forgalomba hozatalát és üzembe helyezését követően folytatják le, és így nem terjedhet ki az 1980. június 25‑i rendelet CH 35. cikke (3) bekezdése első albekezdéséhez hasonló rendelkezésre.

30

Végül hangsúlyozni kell, hogy az a körülmény, hogy e rendelet a meglévő nemzeti szabályozást az 517/2014 rendelet azon követelményeinek figyelembevétele érdekében módosítja, amelyek a többek között a hűtőberendezésekben, légkondicionáló berendezésekben és hőszivattyúkban használt fluorozott szénhidrogének használatának felhasználásának csökkentését írják elő a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, nem teheti kérdésessé a 2014/68 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének a jelen ítélet 27. pontjából következő értelmezését. Ugyanis, noha e rendelet az 1. cikkének b) pontja értelmében bizonyos, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, illetve ilyen gázokkal működtetett termékek és berendezések forgalomba hozatalát illetően feltételeket állapít meg, nem szabályozza a 2014/68 irányelv hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések és rendszerek tervezését, gyártását és megfelelőségértékelését.

31

A fenti indokokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2014/68 irányelv 2. cikkének 31. pontjával és 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a személyek egészségének és biztonságának tűzveszélytől való védelme érdekében a gyúlékony hűtőközegeket használó nyomástartó berendezésekre és rendszerekre vonatkozóan az ilyen berendezések és rendszerek forgalmazásával vagy üzembe helyezésével kapcsolatban – annak ellenére, hogy rendelkeznek CE‑jelöléssel – olyan követelményeket ír elő, amelyek nem szerepelnek az ezen irányelvben előírt alapvető biztonsági követelmények között.

32

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. május 15‑i 2014/68/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 31. pontjával és 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (2) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nyilvánosság számára nyitva álló intézményekben a személyek egészségének és biztonságának tűzveszélytől való védelme érdekében a gyúlékony hűtőközegeket használó nyomástartó berendezésekre és rendszerekre vonatkozóan az ilyen berendezések és rendszerek forgalmazásával vagy üzembe helyezésével kapcsolatban – annak ellenére, hogy rendelkeznek CE‑jelöléssel – olyan követelményeket ír elő, amelyek nem szerepelnek az ezen irányelvben előírt alapvető biztonsági követelmények között.