2020. július 3-án benyújtott kereset – KS kontra Frontex

(T-409/20. sz. ügy)

(2020/C 279/66)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: KS (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)

Alperes: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az elbocsátásról szóló, 2019. augusztus 30-i határozatot, és szükség esetén a panaszt elutasító 2020. március 23-i kifejezett határozatot;

—	semmisítse meg a segítségnyújtás és kártérítés iránti kérelmet elutasító 2020. február 13-i határozatot;

—	kötelezze az alperest szerződésen kívüli felelősség címén 250 000 euró összegben meghatározott kártérítés megfizetésére;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A kereset szerződéses alkalmazotti szerződés felmondásáról szóló határozatra irányuló részének alátámasztására a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, az indokolás hiányára és a meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított jogalap.

2.	A második, a „besúgó” Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 21a. cikkének (3) bekezdésében és 22a. cikkének (3) bekezdésében előírt státuszának megsértésére alapított jogalap.

3.	A harmadik, az eljárással való visszaélésre alapított jogalap.

A negyedik, a tisztességes eljáráshoz való jognak, és konkrétan a védelemhez való jognak, az ártatlanság vélelmének, a gondossági kötelezettségnek, a pártatlansági, semlegességi és objektivitási kötelezettségnek a megsértésére, valamint a bizalom megszűnésével kapcsolatban hivatkozott okok ténylegességének és igazoltságának megállapításával kapcsolatos vizsgálat lefolytatásának hiányára és az alkalmazottak közötti egyenlőtlenségre alapított jogalap.

5.	Az ötödik, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap.

6.	A hatodik, a segítségnyújtási és a gondoskodási kötelezettség megsértésére, valamint a megfelelő ügyintézési kötelezettségnek és az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap.

A kereset segítségnyújtás iránti kérelem elutasításáról szóló határozatra irányuló részének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, az indokolás hiányára és a meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított jogalap.

2.	A második, a „besúgó” személyzeti szabályzat 21a. cikkének (3) bekezdésében és 22a. cikkének (3) bekezdésében előírt státuszának megsértésére alapított jogalap.

3.	A harmadik, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap.

A kereset kártérítés iránti kérelem elutasításáról szóló határozatra irányuló részének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, a személyzeti szabályzat 26. cikkének, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2018. L 295., 39. o.; helyesbítés: HL 2019. L 290., 42. o.) a megsértésére alapított jogalap.

2.	A második, a munkahelyi jólléttel és valamennyi alkalmazott munkakörülményével összefüggésben a gondoskodási és a megfelelő ügyintézési kötelezettség megsértésére alapított jogalap.

3.	A harmadik, a személyzeti szabályzat 21a. cikke (3) bekezdésének és 22a. cikke (3) bekezdésének, valamint a segítségnyújtási, a gondoskodási és a megfelelő ügyintézési kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalap.