Az Înalta Curte de Casație și Justiție (Románia) által 2019. november 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem –FX, CS és ND elleni büntetőeljárás

(C-859/19. sz. ügy)

(2020/C 201/06)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Înalta Curte de Casație și Justiție

Vádlottak:

FX, CS, ND

A másik fél az eljárásban:

Parchetul de pe lângă Înalta Curte de Casaţie și Justiţie – Direcţia Naţională Anticorupţie

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdését, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (1) bekezdését, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 58. cikkét és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. július 26-i [egyezményt felváltó], az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikkét, hogy azokkal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv, a Curtea Constituțională a României (alkotmánybíróság, Románia) határozatában elrendeli, hogy újból el kell bírálni egy meghatározott időszakban elbírált, jelenleg fellebbezési szakaszban lévő korrupciós ügyeket amiatt, hogy a legfelsőbb bíróságnál nem hoztak létre korrupciós ügyekre szakosodott ítélkező testületeket, bár elismerték az azokat alkotó bírák szakosodását?

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [(2) bekezdését], hogy azokkal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv jogellenesnek minősíti a legfelsőbb bíróság kollégiuma (többek között az előléptetés időpontjában a legfelsőbb bíróság büntetőtanácsába történő előléptetéshez szükséges szakosodási követelményt teljesítő bírókból álló) ítélkező testületének összetételét?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jog elsőbbségét, hogy az lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróság mellőzze az alkotmánybíróság olyan határozatának az alkalmazását, amely határozatot az alkotmánybíróság alkotmányossági jogvitával kapcsolatos ügyben hozott, és amely a nemzeti jog értelmében kötelező erejű?

(1) HL 2015. L 141, 73. o.

(2) HL 2017. L 198, 29. o.