23.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/33


Az Østre Landsret (Dánia) által 2018. február 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A kontra Udlændinge- og Integrationsministeriet

(C-89/18. sz. ügy)

(2018/C 142/44)

Az eljárás nyelve: dán

A kérdést előterjesztő bíróság

Østre Landsret

Az alapeljárás felei

Felperes: A

Alperes: Udlændinge- og Integrationsministeriet

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Amennyiben a házastársak közötti családegyesítésre olyan „új korlátozásokat” vezettek be, amelyek első ránézésre sértik az 1/80 határozat (az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulás létrehozásáról szóló, az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti 1963. szeptember 12-i megállapodással kapcsolatos társulás fejlesztéséről szóló, 1980. szeptember 19-i 1/80 társulási tanácsi határozat) 13. cikkében foglalt „standstill” klauzulát, és ezeket a korlátozásokat az Európai Unió Bíróságának a 2016. április 12-i C-561/14. sz. Genc ítéletében (1) (lásd még: 2014. július 10-i Dogan ítélet (2) [C-138/13, EU:C:2014:2066]) elismert „sikeres beilleszkedéssel” kapcsolatos megfontolások igazolják, egy olyan szabály, mint a külföldiekről szóló dán törvény (Udlændingeloven) 9. § -ának 7) bekezdése – amely szerint egyebek mellett a Dániában tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár és annak házastársa közötti családegyesítés általános feltétele az, hogy a pár erősebben kötődjön Dániához, mint Törökországhoz – úgy tekintendő-e, hogy „azt valamely közérdeken alapuló nyomós ok indokolja, alkalmas a törvényes cél elérésének biztosítására, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket”?

2)

Az 1. kérdésre adott igenlő válasz esetén, aminek eredményeként a kötődésre vonatkozó követelmény általában alkalmasnak minősül arra, hogy a beilleszkedésre irányuló célkitűzés megvalósulását biztosítsa, lehetséges-e a korlátozás tesztjének és az arányosság követelményének megsértése nélkül:

i.

olyan gyakorlat alkalmazása, amely alapján, amennyiben a tagállamban tartózkodási engedéllyel rendelkező házastárs (a referenciaszemély) először 12–13 évesen vagy később érkezett Dániába, a referenciaszemély tagállamhoz való kötődésének értékelése során jelentős súllyal esnek latba a következő körülmények: az illető vagy körülbelül 12 évig hosszú távon jogszerűen tartózkodott a tagállamban vagy a tagállamban tartózkodott és állandó munkaviszonya volt a tagállamban, amely jelentős kapcsolatot és a tagállam nyelvén való kommunikációt is jelentett a munkatársakkal és az ügyfelekkel, és amely jelentős megszakítások nélkül legalább négy vagy öt évig fennállt, vagy oly módon tartózkodott a tagállamban és rendelkezett ott állandó munkaviszonnyal, hogy az nem jelentett jelentős kapcsolatot és a tagállam nyelvén való kommunikációt a munkatársakkal és az ügyfelekkel, és amely jelentős megszakítások nélkül legalább hét vagy nyolc évig fennállt,

ii.

olyan gyakorlat alkalmazása, amely alapján a kötődésre vonatkozó követelmény teljesülése ellen szól, ha a referenciaszemély jelentős köteléket tartott fenn a hazájával, a hazájába való gyakori vagy hosszabb látogatások formájában, míg a rövidebb vakáció vagy oktatási célú tartózkodás nem szól az engedély megadása ellen;

iii.

olyan gyakorlat alkalmazása, amely alapján erőteljesen a kötődésre vonatkozó követelmény teljesülése ellen szól, ha az úgynevezett „megházasodott, elvált, majd újraházasodott” helyzet áll fenn


(1)  A Bíróság 2016. április 12-i ítélete (ECLI:EU:C:2016:247)

(2)  A Bíróság 2014. július 10-i ítélete (ECLI:EU:C:2014:2066)