18.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 437/33

2017. szeptember 21-én benyújtott kereset – Alkarim for Trade and Industry kontra Tanács

(T-667/17. sz. ügy)

(2017/C 437/41)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Alkarim for Trade and Industry LLC (Tal Kurdi, Szíria) (képviselők: J.-P. Buyle és L. Cloquet ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2017. július 10-i (KKBP) 2017/1245 határozatot;

—

a felperesre vonatkozó részében semmisítse meg a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. július 10-i (EU) 2017/1241 tanácsi végrehajtási rendeletet;

—

kötelezze a Tanácsot az eljárás összes költségének viselésére, beleértve a felperes részéről felmerült költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a tények nyilvánvalóan hibás értékelésére alapított jogalap, mivel a Tanács egyáltalán nem bizonyítja, hogy a felperes egy nemzetközileg elismert szíriai konglomerátum.

A felperes szerint az említett, teljes egészében téves állítás a tanácsi megközelítés számos ténybeli pontatlanságára rámutat.

Ezenfelül a felperes bizonyítottnak tartja, hogy a felperes nem nagyvállalat, hanem a kis- és középvállalkozások uniós jogszabályok szerinti fogalommeghatározásának felel meg, és egyáltalán nem elismert nemzetközileg.

Emellett úgy véli, hogy a Tanács nem vette figyelembe sem a 2017. április 6-i Alkarim for Trade and Industry kontra Tanács ítéletet (T-35/15, nem tették közzé, EU:T:2017:262), sem a 2017. május 11-i Abdulkarim kontra Tanács ítéletet (T-304/15, nem tették közzé, EU:T:2017:327), amely ítéletekben a Törvényszék a Tanács által vétett nyilvánvaló értékelési hibák miatt megsemmisítette a felperessel, illetve Wael Abdulkarimmal szemben alkalmazott szankciókat.

2.

A második, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel:

—

a megtámadott intézkedések a felperes nemzetközi kereskedelmi tevékenységeinek megszüntetését eredményeznék, mivel a felperes az üzleti tevékenységének jelentős részét európai beszállítókkal és ügyfelekkel folytatja;

—

a megtámadott intézkedések egyébiránt számos megkötött és folyamatban lévő szerződést semmissé tennének, és indokolatlanul vonnák maguk után a felperesnek az ügyfeleivel és a szerződő feleivel szembeni szerződéses és szerződésen kívüli felelősségének érvényesítését. A felperes teljességgel aránytalannak tartja az ilyen szankciót.

3.

A harmadik, a tulajdonhoz való jog és a szakmai tevékenység gyakorlásához való jog aránytalan megsértésére alapított jogalap, mivel a Tanács által elfogadott szankciók az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvébe ütközően szükségképpen megsértették a felperes tulajdonhoz való jogát, valamint gazdasági tevékenységek gyakorolásához való jogát. A felperes úgy véli, hogy nem gátolható a tulajdonnal való zavartalan rendelkezésben és a gazdasági szabadságában, és mindez igazolja a megtámadott intézkedések felperesre vonatkozó részükben történő megsemmisítését.

4.

A negyedik, a hatáskörrel való visszaélésre alapított jogalap, mivel a Tanács által elfogadott intézkedések semmilyen hatást nem gyakorolnak a szíriai rendszerre, és a felperes folyamatosan megőrizte az aktuális hatalomtól való függetlenségét. Ezért a felperes szerint a Tanács által elfogadott szankciók megalapozatlanok és minden bizonyítékot nélkülöznek, továbbá nem a szíriai rendszerre, hanem – általa nem ismert okok miatt – kizárólag a felperesre irányulnak.

5.

Az ötödik, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 296. cikk (2) bekezdésében előírt indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap. E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a megtámadott intézkedések Tanács általi indokolása hiányos, és egyetlen olyan konkrét és releváns információra sem tesz utalást, amely alapján a felperes megismerhetné, hogy miért tekintik őt „egy nemzetközileg elismert szíriai konglomerátum[nak], amely kapcsolatban áll a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberként jegyzékbe vett Wael Abdulkarimmal”.