A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hetedik tanács)

2017. november 21. (*)

„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése és 94. cikke – Fogyasztóvédelem – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Devizaalapú hitelszerződés – Az alapeljárás ténybeli és szabályozási hátterére, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolása szükségességének indokaira vonatkozó kellően pontos ismertetés hiánya – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

A C‑259/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2017. május 16‑án érkezett, 2017. március 31‑i határozatával terjesztett elő a

Rózsavölgyi Zoltán,

Rózsavölgyi Zoltánné

és

az Unicredit Leasing Hungary Zrt.,

az Unicredit Leasing Immo Truck Zrt.

között folyamatban lévő eljárásban,


A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, C. Toader és A. Prechal (előadó) bírák,

főtanácsnok: N. Wahl,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a Bíróság eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 4. cikke (2) bekezdésének és 5. cikkének értelmezésére irányul.

2        Ezt a kérelmet a Rózsavölgyi Zoltán, illetve Rózsavölgyi Zoltánné és az Unicredit Leasing Hungary Zrt., illetve az Unicredit Leasing Immo Truck Zrt. között a devizaalapú hitelek adósra hárított árfolyamkockázatára vonatkozó, állítólagosan tisztességtelen szerződési feltétel jogkövetkezményeinek tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

 Jogi háttér

3        A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint:

„Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.”

4        A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése a következőképpen szól:

„A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek [helyesen: A feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak való megfelelésére, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek].”

5        Ezen irányelv 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Olyan szerződések esetében, amelyekben a fogyasztónak ajánlott valamennyi feltétel vagy a feltételek némelyike írásban szerepel, ezeknek a feltételeknek világosnak [helyesen: feltételeknek mindig világosnak] és érthetőnek kell lenniük. Ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó. Ez az értelmezési szabály nem alkalmazandó a 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárások vonatkozásában.”

6        Az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”

7        A Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A Bírósághoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések szövegén kívül az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmazza a következőket:

a)      a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tények rövid ismertetése vagy legalább a kérdések alapját képező tények ismertetése;

b)      az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalma, és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlat;

c)      azon okok ismertetése, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint azt a kapcsolatot, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít.”

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

8        Rózsavölgyi Z. 2008. június 16‑án 5 092 000 Ft (hozzávetőleg 16 630 euró) összegű devizaalapú hitelszerződést kötött egy személygépkocsi megvásárlása céljából. Rózsavölgyi Z.‑né kezesként működött közre.

9        A szóban forgó szerződés egy állítólagosan tisztességtelen feltételt tartalmaz, amelynek joghatásaképpen az árfolyamkockázat Rózsavölgyi Z.‑re hárul.

10      Az említett szerződést 2014. április 10‑én felmondták. Ezt követően az Unicredit Leasing Hungary Rózsavölgyi Z.‑nek és feleségének a fennmaradó összeg vonatkozásában fizetési felszólítást küldött. A Rózsavölgyi házaspár a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult, és a felmondás érvénytelenségének megállapítását kérte.

11      A kérdést előterjesztő bíróságnak többek között az árfolyamkockázattal kapcsolatos, állítólagosan tisztességtelen feltétel szerződésbe foglalásának joghatásait illetően merülnek fel kérdései.

12      E körülmények között a Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      Tekintettel különösen arra, hogy amennyiben a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása tisztességtelennek minősül, akkor az a szerződés teljes (és nem részleges) érvénytelenségét eredményezi, a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát meghatározó feltétel tisztességtelenségéből fakadó semmisség alkalmazása (ahol a feltétel a továbbiakban nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve), járhat‑e olyan következménnyel (pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül), hogy annak köszönhetően a szerződés jogi minősítése ténylegesen vagy hatásait tekintve módosul, így különösen devizaalapú kölcsönszerződés (ahol a kölcsönszerződésből eredő követelések valamely külföldi pénznemben kerülnek meghatározásra és nyilvántartásra /a továbbiakban: a követelés pénzneme/[,] és ezen követelések a belföldi pénznemben teljesítendőek /a továbbiakban: a teljesítés pénzneme/) forintkölcsön‑szerződésnek legyen tekintendő?

1.1.      Feltéve, hogy a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát meghatározó feltétel tisztességtelenségéből fakadó semmisség alkalmazása járhat olyan következménnyel, hogy annak köszönhetően a szerződés jogi minősítése ténylegesen vagy hatásait tekintve módosul, ezen jogi minősítésben bekövetkezett változás járhat‑e olyan következménnyel (pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül), hogy a jogviszony egyes pénzügyileg releváns paraméterei akár a fogyasztóra nézve hátrányosan is módosulnak (pl. jegybanki alapkamat vagy forintkölcsönökre alkalmazott piaci alapú kamatmérték visszaható hatályú alkalmazása a szerződés szerinti alacsonyabb kamatmérték helyett)?

2)      A tisztességtelenség jogkövetkezménye abszolút érvényű és tisztán jogkérdés vagy a tisztességtelenség jogkövetkezményének levonásakor jelentőséget lehet tulajdonítani

(1)      más, a tisztességtelenséggel érintettől eltérő szerződéstípusok szerződési gyakorlatának;

(2)      egyes gazdaságilag közvetlenül érintett szereplők (devizaalapú kölcsönök esetében pl. az ún. devizaadós társadalmi csoport és a bankrendszer) feltételezett sérülékenységének; vagy

(3)      egyes gazdaságilag közvetlenül nem érintett harmadik személyek vagy csoportok érdekeinek, így pl. annak, hogy a semmisség következtében az ún. devizaadós társadalmi csoport tagjai végeredményben, a számszaki elszámolást figyelembe véve akár túlnyomórészt jobban is járhatnak az ún. forintadós társadalmi csoport tagjainál?

3)      A [93/13 irányelv] 3. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése, 5. cikke és 6. cikk (1) bekezdése (azaz a tisztességtelenség megítélése és annak jogkövetkezménye) szempontjából az árfolyamkockázat viselését a fogyasztóra hárító feltétel (azaz a kockázatviselést szabályozó szerződéses rendelkezés/ek összessége/) minősülhet‑e több feltételnek?

4)      A [93/13 irányelv] 6. cikk (1) bekezdése (miszerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve) értelmezhető‑e akként, hogy adott feltétel (nem annak bizonyos szakasza, hanem a teljes vizsgált feltétel) lehet úgy teljes mértékben tisztességtelen[,] avagy egyszerre részben tisztességes és részben tisztességtelen, hogy az részben alkalmazható, azaz abból (pl. egyéni bírói mérlegelés függvényében) bizonyos mértékig kötelezettségek származhatnak a fogyasztóra nézve (azaz hatását tekintve mindkét esetben csak bizonyos mértékig tisztességtelen), pl. bírósági határozat, nemzeti jogszabály által meghatározott speciális jogkövetkezmény, jogszabályi vagy jogegységi határozati rendelkezés alkalmazásán keresztül?

4.1.      Feltéve, hogy a [93/13 irányelv] 6. cikk (1) bekezdése értelmezhető akként, hogy adott teljes feltétel lehet úgy teljes mértékben tisztességtelen[,] avagy egyszerre részben tisztességes és részben tisztességtelen, hogy az részben alkalmazható, azaz abból bizonyos mértékig kötelezettségek származhatnak a fogyasztóra nézve (azaz hatását tekintve mindkét esetben csak bizonyos mértékig tisztességtelen); az, hogy a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó vizsgált feltétel tisztességtelensége okán a teljes kölcsönszerződés érvénytelennek minősül, járhat‑e olyan következménnyel, hogy a számszaki elszámolás tekintetében összességében hátrányosabb helyzetbe kerül a fogyasztó és kedvezőbbe a másik[,] professzionális szerződő fél, mintha a szerződés elsődleges tárgyát meghatározó vizsgált feltétel tisztességtelensége okán a kölcsönszerződés csupán részben minősülne tisztességtelennek (miszerint a szerződés további feltétel[e]i változatlan tartalommal továbbra is kötik a feleket)?

5)      5.1.      Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet‑e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik[,] professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint a kölcsönszerződés alapján teljesítendő törlesztőrészlet összege meghaladhatja a másik[,] professzionális szerződő fél által lefolytatott hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált fogyasztói jövedelem összegét, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C‑26/13. szám alatt folyamatban volt ügy [2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítélet (EU:C:2014:282)] indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik[,] professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

5.2.      Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet‑e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik[,] professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses rendelkezés, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint a kölcsönszerződés alapján mindenkor fennálló tőketartozás összege meghaladhatja a másik[,] professzionális szerződő fél által lefolytatott hitelképességi vizsgálat keretében bevizsgált, a fogyasztó rendelkezésére álló fedezeti vagyon értékét, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást ír elő[,] és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C‑26/13. szám alatt folyamatban volt ügy [2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítélet (EU:C:2014:282)] indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik[,] professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

5.3.      Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet‑e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik[,] professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, miszerint (1) az árfolyamváltozásnak nincs felső határa, (2) az árfolyamváltozás lehetősége valós, vagyis a kölcsönszerződés futamideje alatt is bekövetkezhet, (3) annak köszönhetően a törlesztőrészlet összege korlátozás nélkül megemelkedhet, (4) az árfolyamváltozás kapcsán nem csak a törlesztőrészlet összege, hanem a tőketartozás összege is korlátozás nélkül megnőhet, (5) a lehetséges veszteség végtelen nagyságú, (6) a szükséges biztonsági intézkedések hatása korlátozott és folyamatos figyelmet kíván, (7) amelyet a másik[,] professzionális szerződő fél nem vállal biztosítani, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő[,] és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C‑26/13. szám alatt folyamatban volt ügy [2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítélet (EU:C:2014:282)] indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik[,] professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

5.4.      Különös tekintettel arra, hogy elképzelhető, akár létező tagállami bírói gyakorlat vagy jogszabály szerinti következtetés szerint a devizaalapú kölcsönszerződések esetében a fogyasztó az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték miatt adósodott el devizában, aminek ellenében kizárólagosan ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, továbbá arra, hogy szintén elképzelhető, akár létező tagállami bírói gyakorlat vagy jogszabály szerinti következtetés szerint a szerződési terheknek a kölcsönszerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása a tisztességtelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy a semmisségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia, továbbá tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő[,] és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, illetve az Európai Unió Bírósága előtt C‑26/13. szám alatt folyamatban volt ügy [2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítélet (EU:C:2014:282)] indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható, hanem annak fogyasztó által értékelhetővé tétele is; tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet‑e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján a másik[,] professzionális szerződő fél által (egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett és alkalmazott, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezett figyelemfelhívást az árfolyamváltozás futamidő (legalább kezdő időszaka) alatt várható iránya, minimális és/vagy maximális mértéke tekintetében (pl. a forward árfolyamszámítás módszertanára és/vagy a kamatparitás elvére alapítottan /amelynek értelmében a devizaalapú kölcsönök tekintetében a kamatelőny, azaz a LIBOR [London Interbank Offered Rate] vagy az EURIBOR [Euro Interbank Offered Rate] kamat BUBOR [Budapest Interbank Offered Rate] kamatnál alacsonyabb szintje nagy biztonsággal prognosztizálható árfolyamveszteséghez vezet fogyasztói oldalon, azaz a teljesítés pénznemének árfolyama romlik a követelés pénznemének árfolyamához képest/)?

5.5.      Tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet‑e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik[,] professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, amely egzakt módon (pl. legalább a fogyasztó által vállalt futamidővel azonos időtartamot felölelő, a teljesítés és a követelés pénznemek árfolyamainak egymáshoz viszonyított múltbeli alakulását tartalmazó adatsor/grafikon számszerűsítve) bemutatja az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításából várhatóan eredő valós adósi kockázatot, tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő[,] és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, továbbá az Európai Unió Bírósága előtt C‑26/13. szám alatt folyamatban volt ügy [2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítélet (EU:C:2014:282)] indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható a másik[,] professzionális szerződő féltől, hanem az is, hogy a fogyasztó a tájékoztatás alapján képes legyen értékelni is a rá áthárított árfolyamkockázat rá nézve – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is, és ennélfogva az általa felvett kölcsön teljes költségét?

5.6.      Különös tekintettel arra, hogy elképzelhető, akár létező tagállami bírói gyakorlat vagy jogszabály szerinti következtetés alapján a devizaalapú kölcsönszerződések esetében a fogyasztó az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték miatt adósodott el devizában, aminek ellenében kizárólagosan ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, továbbá tekintettel arra is, hogy a vonatkozó nemzeti jogszabály írásbeli kockázatfeltárást írhat elő[,] és nem a kockázat fennálltának puszta deklarálását és telepítését, illetve az Európai Unió Bírósága előtt C‑26/13. szám alatt folyamatban volt ügy [2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítélet (EU:C:2014:282)] indoklásának 74. pontja értelmében nem csupán a kockázat fogyasztó által felismerhetővé tétele elvárható, hanem annak fogyasztó által értékelhetővé tétele is; tisztességesnek, azaz világosnak és érthetőnek minősülhet‑e a gazdasági következmények tekintetében az a törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik[,] professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel, amely nem tartalmaz kifejezetten olyan figyelemfelhívást, amely egzakt módon (pl. legalább a fogyasztó által vállalt futamidővel azonos időtartamot felölelő múltbeli adatokra alapítottan kifejezetten és számszerűsítve) bemutatja a forintkölcsönök esetében alkalmazott BUBOR és a devizaalapú kölcsönök esetében alkalmazott LIBOR vagy EURIBOR közötti várható kamatnyereség mértékét?

6)      A törvényben előírt, szükségképpen általános jelleggel megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség alapján (a másik[,] professzionális szerződő fél által alkalmazott, egyedileg meg nem tárgyalt és általános szerződési feltételként) megszerkesztett, az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződéses feltétel tisztességességének megítélése körében a bizonyítási teher mennyiben terheli a fogyasztót és/vagy a másik[,] professzionális szerződő felet annak megítélése körében, hogy a fogyasztónak az őt visszavonhatatlanul kötelező tárgybeli szerződéses feltétel vonatkozásában az alapos megismerésre volt‑e tényleges lehetősége a kölcsönszerződés megkötését megelőzően (93/13 EGK irányelv 3. cikk (3) bekezdés és melléklet 1.i) pont)?

7)      Olyan szolgáltatóknak tekintendőek‑e a saját devizaárfolyamot alkalmazó, a fogyasztókkal szerződő[,] professzionális szerződő fél hitelintézetek a devizaalapú kölcsönszerződések tekintetében – azaz olyan tranzakciók tekintetében, amelyek olyan szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek ára pénzpiaci árfolyam‑ingadozásokhoz kapcsolódik –[,] akik az ár alakulására nem képesek befolyást gyakorolni ([93/13 irányelv], melléklet 2.c) pont)?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

13      Az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

14      A jelen ügyben ezt a rendelkezést kell alkalmazni.

15      Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikkel létrehozott együttműködés keretében az uniós jog nemzeti bíróság számára hasznos értelmezésének szükségessége megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza az általa felvetett kérdések ténybeli és jogszabályi hátterét, vagy legalábbis kifejtse azokat a ténybeli körülményeket, amelyeken e kérdések alapulnak (2017. május 10‑i de Lobkowicz ítélet, C‑690/15, EU:C:2017:355, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2017. június 27‑i Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania ítélet, C‑74/16, EU:C:2017:496, 26. pont). A Bíróság ugyanis kizárólag a nemzeti bíróság által rendelkezésére bocsátott tények alapján ítélheti meg az uniós jogi rendelkezés értelmezését (2017. július 13‑i Túrkevei Tejtermelő Kft. ítélet, C‑129/16, EU:C:2017:547, 43. pont; 2017. július 26‑i Superfoz – Supermercados ítélet, C‑519/16, EU:C:2017:601, 44. pont).

16      Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmára vonatkozó követelmények kifejezetten szerepelnek az eljárási szabályzat 94. cikkében, valamint az Európai Unió Bírósága által a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan megfogalmazott ajánlások (HL 2016. C 439., 1. o.) 15. pontjában, amelyek alapján valamennyi előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmazza a következőket: „a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tényeknek a rövid ismertetése vagy legalább az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések alapját képező ténybeli adatok ismertetése”, „az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalma és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlat”, valamint „azon okok ismertetése, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint az a kapcsolat, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapjogvitában alkalmazandó nemzeti jog között felállít” (2017. július 13‑i Ingsteel és Metrostav ítélet, C‑76/16, EU:C:2017:549, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

17      Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokban szereplő információknak nem kizárólag azt kell lehetővé tenniük, hogy a Bíróság hasznos válaszokat adhasson, hanem azt is, hogy a tagállamok kormányai és az egyéb érdekeltek az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke értelmében előterjeszthessék észrevételeiket. A Bíróság feladata arra ügyelni, hogy ez a lehetőség biztosított legyen, figyelembe véve, hogy a fent hivatkozott rendelkezés értelmében csak az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot kézbesítik az érdekelt feleknek (2017. július 13‑i Szoja ítélet, C‑89/16, EU:C:2017:538, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

18      A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nyilvánvalóan nem felel meg a jelen végzés 15. és 16. pontjában említett követelményeknek.

19      Ugyanis, bár az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy Rózsavölgyi Z. devizaalapú hitelszerződést kötött, a kérdést előterjesztő bíróság nem ismerteti a szóban forgó hitelszerződés megkötésének és teljesítésének konkrét részleteit, különösen pedig a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó, az első kérdésben hivatkozott szerződési feltételeket.

20      A kérdést előterjesztő bíróság azt sem fejti ki, hogy az árfolyamkockázat milyen módon és milyen mértékben hárul a Rózsavölgyi házaspárra. Egyébiránt azt sem pontosítja, hogy a szóban forgó szerződési feltételek mennyire érthetőek a fogyasztó számára, és mennyire teszik lehetővé részére az általa vállalt kockázatok felmérését.

21      A kérdést előterjesztő bíróság a negyedik kérdésében nem fejti ki, hogy miként lenne hátrányos az alapeljárás felperese számára a szerződés érvénytelenségének megállapítása, amennyiben a szóban forgó feltétel állítólagos tisztességtelensége okán a teljes szerződés érvénytelennek minősülne.

22      Továbbá az alapügy ténybeli háttere egyes – az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolásához elengedhetetlen – elemeinek hiányos ismertetésén túl a kérdést előterjesztő bíróság nem fejti ki kellően pontosan és világosan azon okokat, amelyek alapján számára a kért értelmezés az alapügy megoldása szempontjából szükségesnek vagy hasznosnak tűnik, illetve az alapjogvita és a megfogalmazott kérdések közötti konkrét kapcsolatot sem ismerteti.

23      Márpedig emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az előzetes döntéshozatalra utalást nem az általános vagy hipotetikus kérdésekkel kapcsolatos tanácsadó vélemények megfogalmazása indokolja, hanem az uniós jogot érintő jogvita tényleges megoldásának szükségessége (2017. szeptember 27‑i Puškár ítélet, C‑73/16, EU:C:2017:725, 123. pont).

24      A fentiekből egyrészt az következik, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem teszi lehetővé a Bíróság számára, hogy a kérdést előterjesztő bíróság részére az alapjogvita eldöntéséhez hasznos választ adjon, sem pedig a tagállamok kormányai, illetve az egyéb érdekeltek számára, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke alapján észrevételt tegyenek, másrészt pedig, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nem teszi lehetővé annak biztosítását, hogy a Bíróságnak az előterjesztett egyes kérdésekre adott válasza ne valamely hipotetikus jellegű problémával kapcsolatos állásfoglalással legyen egyenlő.

25      Meg kell azonban állapítani, hogy fennmarad a kérdést előterjesztő bíróság azon lehetősége, hogy új előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszen elő, ha a Bírósággal közölni tudja az annak határozathozatalához szükséges valamennyi elemet (2016. május 12‑i Security Service és társai végzés, C‑692/15–C‑694/15, EU:C:2016:344, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26      A fenti megfontolások összességére tekintettel az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell állapítani, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

 A költségekről

27      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

A Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) 2017. március 31i határozatával előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

Luxembourg, 2017. november 21.



A. Calot Escobar

 

A. Rosas

hivatalvezető

 

a hetedik tanács elnöke



*      Az eljárás nyelve: magyar.