1)

Elégséges-e ahhoz, hogy egy munkáltató által a munkavállalóval szemben előterjesztett kereset a 18–21. cikk hatálya alá tartozzon, hogy a kifogásolt megatartást a munkáltató a munkavállaló egyéni munkavállalási szerződésének megsértéseként is értelmezhette volna – még abban az esetben is, ha a munkáltató által előterjesztett kereset nem a szerződés megsértésén alapul, nem kifogásolja azt és nem is hivatkozik rá, hanem (például) a tényállás összefoglalásának 26. és 27. bekezdésében bemutatott jogalapokra hivatkozik?

2)

Másként fogalmazva, helyes-e annak alapján elvégezni a vizsgálatot, hogy egy munkáltató által a munkavállalóval szemben előterjesztett kereset csak abban az esetben tartozik a 18–21. cikkek hatálya alá, amennyiben a keresetet ténylegesen a munkaszerződésben foglalt kötelezettségre alapozták? Amennyiben ez a helyes vizsgálat, az következik-e ebből, hogy a kizárólag olyan kötelezettségszegésen alapuló kereset, amely a munkaszerződéstől függetlenül merült fel (és adott esetben az nem olyan kötelezettség, amelybe a munkavállaló „szabad elhatározásából” beleegyezett), nem tartozik az 5. szakasz hatálya alá?

3)

Amennyiben a fenti vizsgálatok egyike sem helyes, mi a helyes vizsgálat?

1)

Az olyan vizsgálat tekintendő-e helyesnek, amely szerint a kereset akkor tartozik az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, amennyiben a panasszal érintett magatartás szerződésszegésnek tekinthető, még akkor is, ha maga a munkáltató által előterjesztett kereset nem a szerződés megsértésén alapul, nem kifogásolja azt és nem is hivatkozik rá?

2)

Másodlagosan, az a vizsgálat tekintendő-e helyesnek, amikor a kereset csak akkor tartozik az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, ha a kötelezettség, amelyen ténylegesen alapul, szerződéses kötelezettség? Amennyiben ez a helyes vizsgálat, következik-e ebből, hogy az olyan kötelezettségszegésre hivatkozó kereset, amely a munkaszerződéstől függetlenül merült fel (és adott esetben az nem olyan kötelezettség, amelybe az alkalmazott „szabad elhatározásából” beleegyezett), nem tartozik az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá?

3)

Amennyiben a fenti vizsgálatok egyike sem helyes, mi a helyes vizsgálat?

1)

mind A, mind B társaság egyazon vállalatcsoport tagja;

2)

X alperes ténylegesen az ügyvezető igazgatói tisztséget tölti be a vállalatcsoportnál (ahogyan azt P. Bosworth tette az Arcadia vállalatcsoport esetében, lásd korábban a tényállás összefoglalójában, a 14. pontban); X munkaviszonyban áll a csoport egyik társaságával, az A társasággal (vagyis az A társaság munkavállalója, ahogyan P. Bosworth volt az egyes időszakokban, lásd a tényállás összefoglalójában, a 15. pontban); és a nemzeti jog szerint nem a B társaság munkavállalója;

3)

az A társaság keresetet indít X ellen, és az 18–21. cikk hatálya alá esik; valamint

4)

a csoport egy másik társasága, a B társaság szintén keresetet indít X ellen hasonló magatartás miatt, mint amely az A vállalat X elleni kereset alapja;

1)

Függ-e a válasz attól, hogy fennállt-e X és B társaság között az 5. szakasz értelmében vett „egyedi munkaszerződés”, és amennyiben igen, mi a helyes vizsgálat annak eldöntésére, hogy volt-e ilyen szerződés?

2)

B társaságot X „munkáltatójának” kell-e tekinteni az egyezmény II. címének 5. szakasza szempontjából, illetve B vállalat X-szel szembeni keresetei (lásd feljebb a 4. pont 4) alpontját) ugyanúgy a 18–21. cikkek hatálya alá esnek-e, ahogyan A társaság X-szel szembeni keresetei a 18–21. cikk hatálya alá esnek? Így különösen:

3)

Amennyiben a fenti vizsgálatok egyike sem helyes, mi a helyes vizsgálat?