3.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 104/36

A Törvényszék (első tanács) T-602/15. sz., Liam Jenkinson kontra Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Eulex Kosovo ügyben 2016. november 9-én hozott végzése ellen Liam Jenkinson által 2017. január 25-én benyújtott fellebbezés

(C-43/17. P. sz. ügy)

(2017/C 104/52)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Liam Jenkinson (képviselők: N. de Montigny, J.-N. Louis ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Eulex Kosovo

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-602/15. sz. ügyben 2016. november 9-én hozott végzését, amennyiben az elutasítja a fellebbező által indított keresetet és őt kötelezi az eljárás költségeinek viselésére;

—	hozzon határozatot a keresetről;

—	az alpereseket kötelezze mindkét eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező azt kifogásolja, hogy az Unió Törvényszéke kizárólag a fellebbező által aláírt, utolsó határozott idejű szerződésen alapuló jogvita tekintetében állapította meg hatáskörét.

Kifogásolja emellett azt – még ha a Törvényszék indokolását e tekintetben pontosnak is kellene tekinteni, ami nem várható –, hogy a Törvényszék nem hozott határozatot a vitatott szerződéses jogviszony végére, ekként pedig az utolsó határozott idejű szerződésre alapított több kérelemről. A megtámadott végzés jogellenessége ugyanis kitűnik az indokolás tömörségéből, amely ezen a ponton olyannyira rövid, hogy nem teszi lehetővé annak megértését, hogy a Törvényszék az iratok érdemi elemzése nélkül hogyan állapíthatta meg – az utolsó határozott idejű szerződéssel kapcsolatos jogvita kivételével – hatáskörének hiányát kizárólag a választottbírósági kikötés fennállása alapján, holott a fellebbező ennek a kikötésnek az érvényességét és jogserűségét vitatta.

A fellebbező kifogásolja továbbá azt is, hogy a Törvényszék egyáltalán nem vette figyelembe az intézmények mulasztásának fennállására vonatkozó azon érvelését, amely szerint nincs olyan jogi keret, amely a fellebbező számára és az Unió által létrehozott közjogi missziók teljes személyzete számára a legalapvetőbb szociális jogok tiszteletben tartása tekintetében biztosítékokat – köztük az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáféréshez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog biztosítékát – kínálná.

Fellebbezésének alátámasztása céljából a fellebbező következésképpen arra hivatkozik, hogy az Unió Törvényszéke megsértette a következőket:

—	a szerződésből eredő jogvitákra alkalmazandó jog meghatározása céljából alkalmazandó európai jog;

—	a belga munkajogi rendelkezések;

—	a határozott ideig tartó munkaviszonnyal kapcsolatos, közösségi szinten alkalmazandó minimális előírások;

—	az Alapjogi Chartában rögzített jogok;

—	az indokolási kötelezettség;

—	a kereset terjedelmén való túlterjeszkedés tilalma.