A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2018. november 22. ( *1 ) ( 1 )

„Előzetes döntéshozatal – 861/2007/EK rendelet – A kis értékű követelések európai eljárása – A 2. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése – Hatály – A »felek« fogalma – Határon átnyúló jogviták”

A C‑627/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Okresný súd Dunajská Streda (dunaszerdahelyi járásbíróság, Szlovák Köztársaság) a Bírósághoz 2017. november 8‑án érkezett, 2017. szeptember 18‑i határozatával terjesztett elő

a ZSE Energia, a.s.

és

RG

között,

a ZSE Energia CZ, s. r. o.

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),

tagjai: F. Biltgen, a nyolcadik tanács elnöke, a tizedik tanács elnökeként eljárva, E. Levits (előadó) és M. Berger bírák,

főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

a szlovák kormány képviseletében B. Ricziová, meghatalmazotti minőségben,

a portugál kormány képviseletében M. J. Castello‑Branco, L. Inez Fernandes és M. Figueiredo, meghatalmazotti minőségben,

az Európai Bizottság képviseletében M. Heller és A. Tokár, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2013. május 13‑i 517/2013/EU tanácsi rendelettel (HL 2013. L 158., 1. o.) módosított, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11‑i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 199., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 141., 118. o.; a továbbiakban: 861/2007 rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének és 3. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a ZSE Energia, a.s. és RG között egy 423,74 euró tőkeösszegű követelés behajtása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 861/2007 rendelet

3

A 861/2007 rendelet (7) preambulumbekezdése a következőket írja elő:

„[…] Határokon átnyúló ügyek esetén a gyors és olcsó ítélethozatal akadályai hatványozottak. Így tehát szükséges egy európai eljárás bevezetése a kis értékű követelésekre […]. Egy ilyen európai eljárás célja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése. […]”

4

E rendelet (8) preambulumbekezdése kifejti:

„A kis értékű követelések európai eljárásának, a költségek csökkentése mellett, egyszerűbbé kell tennie és fel kell gyorsítania a határokon átnyúló ügyekben a kis értékű követelések elbírálását azzal, hogy a tagállamok belső joga szerinti, változatlanul fennmaradó lehetőségek mellett további fakultatív jogi eszközt kínál. […]”

5

Az említett rendelet (11) preambulumbekezdése a következőképpen fogalmaz:

„A kis értékű követelések európai eljárása megindításának megkönnyítése érdekében, a felperesnek kérelméhez egy egységesített keresetlevelet kell kitöltenie, és azt kell benyújtania a bírósághoz. […]”

6

Ugyanezen rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„E rendelet létrehoz egy, a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárást (továbbiakban: kis értékű követelések európai eljárása), amelynek célja a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a költségek csökkentése. A kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás a tagállami jogszabályok szerinti eljárások alternatívájaként áll a peres felek rendelkezésére.”

7

A 861/2007 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„E rendeletet – tekintet nélkül az eljáró bíróság jellegére – azokban a határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, amelyeknél a követelés értéke a keresetlevél hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság általi kézhezvételekor nem haladja meg a 2000 [euró (EUR)] összeget, az összes kamat, kiadás és költség nélkül. E rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó‑, vám‑ és közigazgatási ügyekre, vagy az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére (»acta jure imperii«).”

8

E rendelet 3. cikke a következőképpen szól:

„(1)   E rendelet alkalmazásában határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.

[…]

(3)   Annak meghatározásához, hogy határokon átnyúló ügyről van‑e szó, a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő benyújtásának időpontja irányadó.”

9

Az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Amennyiben a kereset az e rendelet hatályán kívül eső ügyre vonatkozik, a bíróság erről tájékoztatja a felperest. Ha a felperes nem vonja vissza keresetét, a bíróság azon tagállam eljárási jogának megfelelően tárgyalja az ügyet, amely tagállamban az eljárást lefolytatják.”

10

E rendelet 19. cikke a következőképpen szól:

„E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kis értékű követelések európai eljárására azon tagállam eljárási joga alkalmazandó, amelyben az eljárást lefolytatják.”

A szlovák jog

11

A polgári perrendtartásról szóló 160/2015. sz. törvény alapeljárásra alkalmazandó változatának 60. cikke értelmében „az eljárásban részt vevő felek” alatt a felperes és az alperes értendő.

12

A beavatkozót e perrendtartás 81. cikke olyan személyként határozza meg, aki a felperes vagy az alperes oldalán vesz részt az eljárásban, és akinek az eljárás kimeneteléhez jogi érdeke fűződik.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

13

A pozsonyi (Szlovák Köztársaság) székhelyű ZSE Energia egy késedelmi kamatok nélkül 423,74 euró összegű követelés megfizetése iránti kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság elé a kis értékű követelések európai eljárásának keretében.

14

A ZSE Energia a kérdést előterjesztő bírósághoz a 861/2007 rendelet I. mellékletében szereplő A formanyomtatványt nyújtotta be, amelyen 1. sz. kérelmezőként szerepelt.

15

E formanyomtatványon egyébiránt 2. sz. kérelmezőként a Cseh Köztársaságban székhellyel rendelkező ZSE Energia CZ, s. r. o. szerepelt. A szóban forgó kérelem rámutatott arra, hogy a ZSE Energia CZ megállapodást kötött a ZSE Energiával, amelynek értelmében a ZSE Energia CZ díjfizetés ellenében átvállalta a ZSE Energia bizonyos követeléseinek – köztük a Vajkán (Szlovák Köztársaság) állandó lakóhellyel rendelkező RG‑vel szembeni követelésnek – a kezelését és behajtását.

16

A 2. sz. kérelmező az említett kérelemhez csatolt külön iraton közölte a bírósággal, hogy a polgári perrendtartás 81. cikke értelmében beavatkozóként belép a folyamatban lévő jogvitába, mivel annak kimeneteléhez jogi érdeke fűződik.

17

A kérdést előterjesztő bíróság a 861/2007 rendelet II. mellékletében szereplő B formanyomtatvány útján az A formanyomtatvány kijavítására kérte az 1. és a 2. sz. kérelmezőt. Megjegyezte, hogy a szóban forgó kérelem mindkét kérelmezőre nézve tartalmazott adatokat, azonban a nyomtatvány megjelölése szerint a követelést kizárólag az 1. sz. kérelmező javára kellett megfizetni. Tekintettel arra, hogy a 2. sz. kérelmező valójában nem volt felperes, az említett bíróság kizárólag az 1. sz. kérelmező nyomtatványon való feltüntetését vagy e nyomtatvány olyan információkkal való kiegészítését kérte, amelyek megjelölik, hogy az alperesnek mely követelést kell megfizetnie a 2. sz. kérelmező számára.

18

E kérelemre válaszul a ZSE Energia megküldte a kérdést előterjesztő bíróság számára az A formanyomtatvány javított változatát, amelyen kizárólag e társaság szerepelt „kérelmezőként”, míg a ZSE Energia CZ‑t kizárólag „beavatkozóként” tüntették fel.

19

A kérdést előterjesztő bíróságban ezért felmerült a kérdés, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita a 861/2007 rendelet hatálya alá tartozó, határon átnyúló jogvitának minősül‑e.

20

E körülmények között az Okresný súd Dunajská Streda (dunaszerdahelyi járásbíróság, Szlovák Köztársaság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)

Úgy kell‑e értelmezni »az egyik félnek« a […] 861/2007 […] rendelet […] 3. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalmát, hogy az magában foglalja a »beavatkozót« is, vagyis az eljárásban részt vevő olyan jogalanyt, aki nem kérelmező (felperes) és nem is ellenérdekű fél (alperes), de a kérelmező (felperes) vagy az ellenérdekű fél (alperes) támogatása céljából belép az eljárásba?

2)

Abban az esetben, ha a »beavatkozó« nem tekinthető a 861/2007 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett »félnek«:

a 861/2007 rendelet hatálya alá tartozik‑e a szóban forgó rendelet 2. cikkének a 3. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdése alapján a kérelmező (felperes) és az ellenérdekű fél (alperes) közötti, [az] »A« formanyomtatványon indított eljárás, ha az említettek állandó lakóhelye ugyanabban a tagállamban van, ahol az eljáró bíróság székhelye is található, és kizárólag a »beavatkozó« állandó lakóhelye van valamely másik tagállamban?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

21

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 861/2007 rendelet 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a „felek” fogalma kizárólag az alapeljárás felperesére és alperesére terjed ki, vagy az magában foglalja a „beavatkozót” is, aki az eljárásban részt vevő felek valamelyikének támogatása céljából lép be az eljárásba.

22

Mindenekelőtt rá kell mutatni arra, hogy a 861/2007 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése nem határozza meg a „felek” fogalmát, és e kérdésben a tagállamok jogára sem utal. Így az állandó ítélkezési gyakorlat szerint mind az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből, mind az egyenlőség elvéből az következik, hogy az olyan uniós jogi rendelkezés fogalmait, amely semmilyen konkrét utalást nem tartalmaz a tagállamok jogára a rendelkezés értelmének vagy terjedelmének meghatározásához, általában az egész Európai Unióban önállóan és egységesen kell meghatározni (lásd különösen: 2018. augusztus 7‑iBichat és társai ítélet, C‑61/17, C‑62/17 és C‑72/17, EU:C:2018:653, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23

Ilyen körülmények között az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő „felek” fogalmát az uniós jogrenden belül önállóan és egységesen kell értelmezni.

24

E tekintetben meg kell állapítani, hogy egyrészt a 861/2007 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésének szövege alapján önmagában nem jelenthető ki bizonyossággal, hogy a „felek” fogalma nem foglalja magában egyúttal a „beavatkozó” fogalmát is.

25

Másrészt a 861/2007 rendelet szlovák nyelvű változatának esetleges következetlensége miatt a kérdést előterjesztő bíróság által a „felek” fogalmának értelmezésével kapcsolatban kifejezésre juttatott kétségeket illetően emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog rendelkezéseit egységesen kell értelmezni és alkalmazni az Európai Unió valamennyi nyelvén készült változatok figyelembevételével. Valamely uniós jogi szöveg egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (2016. március 1‑jeiAlo és Osso ítélet, C‑443/14 és C‑444/14, EU:C:2016:127, 27. pont).

26

Ami a 861/2007 rendelet általános rendszerét illeti, a kérdést előterjesztő bírósághoz hasonlóan rá kell mutatni arra, hogy e rendelet kizárólag az alapeljárás felperesének és alperesének jogairól és kötelezettségeiről rendelkezik. Ezért az e rendelet I. és III. mellékletében szereplő A és C formanyomtatványokat az A nyomtatványt illetően a felperesnek, vagyis a „kérelmezőnek”, míg a C nyomtatványt illetően az alperesnek, azaz az „ellenérdekű félnek” kell kitöltenie. Ezzel szemben e nyomtatványok – a 861/2007 rendeletben a hatáskörrel rendelkező bíróság számára fenntartott mezőket leszámítva – az eljárásban esetlegesen részt vevő más személyekre alkalmazandó egyetlen mezőt sem tartalmaznak.

27

Következésképpen a 861/2007 rendelet általános rendszeréből az következik, hogy nem merült fel a beavatkozók e rendelet szerinti jogvitákban való részvétele.

28

Ezt az értékelést erősíti a 861/2007 rendelet célja is. Az említett rendelet (7) és (8) preambulumbekezdése, valamint 1. cikke ugyanis hangsúlyozza, hogy az európai eljárás – amely választható eljárás – hármas célkitűzéssel rendelkezik. Ezen eljárás lehetővé kívánja tenni a határon átnyúló, kis értékű követelések egyszerűbb, gyorsabb és olcsó rendezését. Márpedig egy ilyen célkitűzés nem lenne megvalósítható, ha a létrehozott eljárás lehetővé tenné harmadik személyek, például beavatkozók részvételét.

29

Ebben az összefüggésben a szlovák kormány és a Bizottság észrevételeiben foglaltakhoz hasonlóan emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az uniós jogalkotó a 861/2007 rendelet módosításáról szóló, 2015. december 16‑i (EU) 2015/2421 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 341., 1. o.) elfogadásakor jelezte, hogy a Bizottság ez irányú javaslata (COM (2013) 794 final) ellenére nem szándékozik kiterjeszteni a határon átnyúló jogviták fogalommeghatározását. Ha a 861/2007 rendelet hatályának az alapeljárásban szereplőhöz hasonló jogvitára való kiterjesztéséhez elegendő lenne az, hogy a beavatkozó állandó lakóhelye eltér a felperes és az alperes állandó lakóhelyétől, azzal sérülne az uniós jogalkotó e szándéka.

30

A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 861/2007 rendelet 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „felek” fogalma kizárólag az alapeljárás felperesére és alperesére terjed ki.

A második kérdésről

31

Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 861/2007 rendelet 2. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a jogvita e rendelet hatálya alá tartozik, ha a felperes és az alperes állandó lakóhelye ugyanabban a tagállamban van, ahol az eljáró bíróság székhelye is található.

32

E tekintetben elegendő rámutatni arra, hogy a 861/2007 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése e rendelet hatályát kifejezetten a határon átnyúló jogvitákra korlátozza. Az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése – a Bíróság által a fenti 30. pontban adott értelmezésnek megfelelően – a határon átnyúló jogvitát olyan jogvitaként határozza meg, amelyben a felperes és/vagy az alperes az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.

33

Ezért az alapeljárásban szereplőhöz hasonló jogvita, amelyben a felperes és az alperes az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállammal megegyező tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel, nem tartozik az 861/2007 rendelet hatálya alá.

34

A teljesség kedvéért emlékeztetni kell arra, hogy a 861/2007 rendelet (8) preambulumbekezdése értelmében e rendelet – amennyiben teljesülnek az alkalmazásának feltételei – további fakultatív eszközt kínál a tagállamok belső joga szerinti lehetőségeken felül.

35

Ezért amennyiben a kérelem nem tartozik a 861/2007 rendelet hatálya alá, az eljárás lefolytatásának helye szerinti tagállam eljárási joga továbbra is alkalmazandó. Ilyen esetben e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kérdést előterjesztő bíróság feladata a kérelmező erről való tájékoztatása, és – amennyiben ez utóbbi nem vonja vissza a kérelmét – a kérelemnek az alkalmazandó nemzeti eljárási joggal összhangban való elbírálása.

36

A fenti megfontolások összességére tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 861/2007 rendelet 2. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan jogvita, amelyben a felperes és az alperes állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ugyanabban a tagállamban van, ahol az eljáró bíróság székhelye is található, nem tartozik e rendelet hatálya alá.

A költségekről

37

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

 

1)

A 2013. május 13‑i 517/2013/EU tanácsi rendelettel módosított, a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11‑i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „felek” fogalma kizárólag az alapeljárás felperesére és alperesére terjed ki.

 

2)

Az 517/2013 rendelettel módosított 861/2007 rendelet 2. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan jogvita, amelyben a felperes és az alperes állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye ugyanabban a tagállamban van, ahol az eljáró bíróság székhelye is található, nem tartozik e rendelet hatálya alá.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: szlovák.

( 1 ) A jelen szöveg 22. pontjában az első elektronikus közzétételt követően nyelvi módosítás történt.