FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2018. május 17. ( 1 )
C‑239/17. sz. ügy
Gert Teglgaard
Fløjstrupgård I/S
kontra
Fødevareministeriets Klagecenter
(az Østre Landsret [keleti fellebbviteli bíróság, Dánia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Közös agrárpolitika – Mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek – Kölcsönös megfeleltetés – 1782/2003/EK tanácsi rendelet – 73/2009/EK tanácsi rendelet – 796/2004/EK bizottsági rendelet – 1122/2009/EK bizottsági rendelet – Közvetlen kifizetések csökkentése – A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv végrehajtását szolgáló nemzeti jogszabály megsértése – A közvetlen kifizetések csökkentésének meghatározása szempontjából releváns év”
1. |
Az Østre Landsret (keleti fellebbviteli bíróság, Dánia) előtt jelenleg egy 173 ügyet magában foglaló eljárás van folyamatban, amelynek tárgya a mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerekből származó támogatás kifizetése és a kölcsönös megfeleltetési követelmények teljesítése elmulasztásának szankcionálása céljából alkalmazott támogatáscsökkentés. A Bíróságot a kérdést előterjesztő bíróság arra kéri, hogy adjon iránymutatást, miként értelmezendők az említett jogsértések szankcionálása céljából alkalmazott támogatáscsökkentések százalékos mértéke kiszámításának alapját képező év meghatározására vonatkozó szabályok. A szabályok alkalmazási módjának rövid magyarázata szükséges annak megértéséhez, hogy a szóban forgó ügyek milyen kontextusban merültek fel. |
2. |
A közvetlen kifizetéses támogatási rendszereket igénybe venni kívánó mezőgazdasági termelőknek számos, többek között a megműveltként bejelentett területekkel és azok felhasználásával kapcsolatos jogosultsági feltételt kell teljesíteniük. A jogosultsági feltételekkel kapcsolatos szabálytalanságok szankciója a mezőgazdasági termelőknek egyébként járó támogatások csökkentése vagy a mezőgazdasági termelők olyan támogatások köréből való kizárása, amelyekre egyébként jogosultak lennének. |
3. |
A közvetlen kifizetéses támogatási rendszerek keretében támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőkre – a szóban forgó támogatásra való jogosultság feltételeit képező jogosultsági feltételeken felül – kölcsönös megfeleltetési követelmények is vonatkoznak. Az egyik ilyen követelmény a trágya használatára vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos. Az ilyen követelményeknek való megfelelés nem feltétele a támogatásra való jogosultságnak, azonban ezek teljesítésének elmaradását is hasonlóképpen, a szóban forgó mezőgazdasági termelők által kapott támogatás összegének csökkentésével (vagy szélsőséges esetben a szóban forgó mezőgazdasági termelőknek a támogatások köréből történő kizárásával) szankcionálják. |
4. |
A kölcsönös megfeleltetési követelmények és a meg nem felelés esetén alkalmazott szankciók célja, hogy a mezőgazdasági termelőket a tevékenységüket érintő, meglevő uniós jogi szabályozás betartására ösztönözzék. |
Az uniós jog
Az 1782/2003 rendelet
5. |
Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 2 ) közös szabályokat állapított meg a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerekre vonatkozóan. A rendelet (2) preambulumbekezdése szerint: „A közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához kell kötni. […] Ezen alapvető előírások be nem tartása esetén a tagállamoknak arányos, objektív és a progresszivitás elvén alapuló ismérvek szerint részben vagy egészben vissza kell vonniuk a közvetlen támogatást. A támogatás ilyen alapon történő visszavonása nem sértheti a közösségi vagy a nemzeti jog alapján e rendeletben vagy a jövőben megállapításra kerülő szankciókat.” |
6. |
A 6. cikk a „Támogatáscsökkentés, illetve kizárás a támogatás köréből” címet viselte. Az (1) bekezdés eredeti változata a következőképpen rendelkezett: „Amennyiben a mezőgazdasági termelő a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírásokat, az előírások megsértésének [helyesen: megsértése megállapításának] naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 10. és a 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően a 7. cikkben megállapított részletes szabályokkal összhangban csökkenteni vagy törölni kell” (kiemelés tőlem). |
7. |
A 6. cikk (1) bekezdését 2008. április 1‑jei hatállyal módosította a 146/2008/EK tanácsi rendelet. ( 3 ) A módosítást követően e rendelkezés a következőképpen szólt: „Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) soha nem teljesülnek a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások, és e nem teljesítés az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor a 10. és a 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően az említett mezőgazdasági termelő számára folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 7. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni vagy törölni kell. Az első albekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a követelmények említett nem teljesítése olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely közvetlenül annak a személynek róható fel, akinek a földterületet átadták, vagy aki azt átadta. Az első és második albekezdésnek a 2008. évre való alkalmazásában a naptári év a 2008. április 1‑jétől december 31‑ig tartó időszaknak felel meg. […]” (kiemelés tőlem) |
8. |
A 7. cikk „A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályok” ( 4 ) címet viselte, és a következőképpen rendelkezett: „(1) A 6. cikkben említett támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályokat a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.[ ( 5 )] Ennek során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított kritériumokat. […]” |
A 796/2004 bizottsági rendelet
9. |
Az 1782/2003 rendelet végrehajtását célzó részletes szabályokat a 796/2004 bizottsági rendelet keretében szabályszerűen beiktatták. ( 6 ) E rendelet (55)–(57) preambulumbekezdése szerint:
|
10. |
A (70) preambulumbekezdés szerint: „Ugyanazon mezőgazdasági termelő egy vagy több támogatás iránti kérelme tekintetében alkalmazandó különböző támogatáscsökkentések méltányos alkalmazásának biztosítására egyedi és részletes rendelkezéseket kell megállapítani. Az e rendeletben előírt támogatáscsökkentést és támogatás köréből történő kizárást az egyéb [uniós] vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni.” |
11. |
A II. rész IV. címének II. fejezete tartalmazta a 65–67. cikket, és „A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ténymegállapítások” címet viselte. A 65. cikk az „Általános elvek és fogalommeghatározás” címet viselte, és – a jelen indítvány szempontjából releváns részében – a következőképpen rendelkezett: „[…] (2) Az 1782/2003/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely cselekmény vagy mulasztás közvetlenül felróható annak az adott mezőgazdasági termelőnek, aki a meg nem felelést okozta, és aki a szóban forgó meg nem felelés megállapításakor az adott mezőgazdasági üzemért, területért, termelési egységért vagy állatért felelős. […] […] (4) A meg nem felelést »meghatározottnak« kell tekintetni, ha e rendelettel összhangban vagy az illetékes ellenőrző hatóság számára valamely más forrásból ismertté vált információ nyomán végrehajtott valamely ellenőrzés eredményeképpen kerül megállapításra.” |
12. |
A 66. cikk a „Támogatáscsökkentés alkalmazása gondatlanság esetén” címet viselte. E cikk szerint: „(1) […] ha a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából fakad, csökkentést kell alkalmazni az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti közvetlen kifizetések teljes összegén, amelyet a mezőgazdasági termelő számára a ténymegállapítás naptári éve során az általa benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmek alapján odaítéltek vagy odaítéltek volna. Ez a támogatáscsökkentés főszabályként a teljes összeg 3%‑a. […]” (kiemelés tőlem). |
13. |
A 67. cikk a „Szándékos meg nem felelés esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és kizárások” címet viselte, és a következőképpen rendelkezett: „(1) […] ha a megállapított meg nem felelést a mezőgazdasági termelő szándékosan követte el, a 66. cikk (1) bekezdése első albekezdésében említett teljes összegre alkalmazandó támogatáscsökkentés főszabályként a szóban forgó teljes összeg 20%‑a. […]” |
14. |
A 81. cikkel összhangban a 796/2004 rendelet 2004. május 7‑én lépett hatályba. |
A 73/2009 rendelet
15. |
A 73/2009/EK tanácsi rendelet ( 7 ) – a jelen indítvány szempontjából releváns részében – 2009. január 1‑jével hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1782/2003 rendeletet. ( 8 ) A (3) preambulumbekezdés szerint: „Az 1782/2003/EK rendelet bevezette azt az elvet, hogy ha a mezőgazdasági termelő nem tesz eleget bizonyos köz‑, állat‑ és növényegészségügyi, illetve környezetvédelmi és állatjólléti előírásoknak, a közvetlen támogatás összege csökkenthető, vagy a termelőt ki lehet zárni a támogatottak köréből. Ez az úgynevezett »kölcsönös megfeleltetési« rendszer a közvetlen kifizetések keretében nyújtott közösségi támogatás szerves részét képezi, következésképpen fenn kell azt tartani […]” |
16. |
Az (53) preambulumbekezdés szerint: „[…] e rendeletet 2009. január 1‑jétől alkalmazni kell. Azokat a rendelkezéseket azonban, amelyek esetleg csökkentik a mezőgazdasági termelők jogait, vagy új kötelezettségeket teremtenek, többek között a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket, amelyeket a mezőgazdasági termelőnek az egész év során be kell tartani, csak 2010‑től kell alkalmazni […]” |
17. |
A 23. cikk a „Támogatáscsökkentés, illetve a kifizetésből való kizárás a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése esetén” címet viselte. Az (1) bekezdés értelmében: „Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) bármikor a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások nem teljesülnek, és az előírások ezen megsértése az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor […] az említett mezőgazdasági termelő számára folyósított vagy folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 24. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni kell, vagy az érintettet ki kell zárni a támogatottak köréből. […]” (kiemelés tőlem). |
18. |
A 24. cikk (1) bekezdése a 23. cikkben említett, külön végrehajtási rendeletben meghatározandó, a támogatáscsökkentésre, illetve a támogatások köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályokról rendelkezett. Ennek során figyelembe kellett venni többek között a jogsértés súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét. |
A 1122/2009 bizottsági rendelet
19. |
A 1122/2009/EK bizottsági rendelet ( 9 )2010. január 1‑jétől hatályon kívül helyezte és felváltotta a 796/2004 bizottsági rendeletet. ( 10 ) A 70. cikk az „Általános elvek és fogalommeghatározás” címet viselte, és a jelen indítvány szempontjából releváns részében a következőképpen rendelkezett: „[…] (4) A meg nem felelést »meghatározottnak« kell tekinteni, ha valamely e rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzés eredményeképpen vagy az illetékes ellenőrző hatóság, adott esetben a kifizető ügynökség számára valamely más forrásból ismertté vált információ nyomán kerül megállapításra. […] (8) A támogatáscsökkentések alkalmazásában a csökkentés százalékos mértékét a következők teljes összegére kell alkalmazni:
[…]” (kiemelés tőlem). |
20. |
A 71. cikk a „Támogatáscsökkentés alkalmazása gondatlanság esetén” címet viselte, és (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezett: „(1) […] amennyiben a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából ered, támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Ez a támogatáscsökkentés főszabályként a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 3%‑a. A kifizető ügynökség azonban – az illetékes ellenőrző hatóság által az 54. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elkészített ellenőrzési jelentés értékelő részében rendelkezésre bocsátott értékelés alapján [ ( 11 )] – határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg 1%‑ára csökkenti vagy 5%‑ára növeli, illetve hogy – az 54. cikk (1) bekezdése c) pontjának második albekezdésében említett esetekben – egyáltalán nem rendel el támogatáscsökkentést.” |
21. |
A 72. cikk a „Szándékos meg nem felelés esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások” címet viselte. A 72. cikk (1) bekezdése szerint „ha a megállapított meg nem felelést a mezőgazdasági termelő szándékosan követte el, a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összegre alkalmazandó támogatáscsökkentés főszabályként a szóban forgó teljes összeg 20%‑a”. |
22. |
A 86. cikk (1) bekezdése a következőket rögzítette: „A 796/2004/EK rendelet[2010. január 1‑jén hatályát veszti. A 2010. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre azonban továbbra is az említett rendeletet kell alkalmazni.” |
A 91/676 irányelv
23. |
A jelen ügy tényállásának megvalósulása idején a kölcsönös megfeleltetés követelményét megalapozó jogszabályok között szerepelt a 91/676/EGK tanácsi irányelv. ( 12 ) Az 1. cikk rögzíti, hogy az irányelv célja a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése és megelőzése. |
A nemzeti jog
24. |
A 91/676 irányelvet Dániában – a jelen indítvány szempontjából releváns részében – a Gødningsanvendelsesloven (a trágyakijuttatásról szóló dán törvény) hajtotta végre. |
25. |
A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó uniós szabályokat Dániában több nemzeti rendelet révén hajtották végre. A kérdést előterjesztő bíróság szerint az említett rendeleteknek a jelen ügy tényállásának megvalósulása idején hatályos valamennyi változata úgy volt megfogalmazva, hogy a kifizetendő támogatás csökkentéseit a meg nem felelés megállapításának naptári éve (a továbbiakban: ténymegállapítás éve) alapján kellett meghatározni. ( 13 ) |
A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
26. |
A két, próbaperként kiválasztott ügy olyan mezőgazdasági termelőkkel kapcsolatos, amelyek esetében megállapítást nyert, hogy földjeiknek a 2006/2007‑es és 2007/2008‑as években (Gert Teglgaard), valamint a 2006/2007‑es és 2008/2009‑es években (Fløjstrupgård I/S) történt túltrágyázásával megsértették a kölcsönös megfeleltetési követelményeket. |
27. |
Arra, hogy G. Teglgaard és a Fløjstrupgård nem teljesítette a kölcsönös megfeleltetési követelményeket, azt követően derült fény, hogy a rendőrség átkutatta egy trágyaimportőr helyiségeit, amely a Plantedirektoratet (növényügynökség, Dánia) részére történő bejelentést mellőzve számos mezőgazdasági termelőnek trágyát adott el, és a rendőrség az említett importőrtől iratokat foglalt le. A szóban forgó trágyát a mezőgazdasági termelők trágyanyilvántartásában nem rögzítették. Az átkutatásra és a lefoglalásra 2009 novemberében került sor. |
28. |
A Plantedirektorat (növényügynökség) 2011. január 4‑én konzultációs leveleket küldött ki. A dán hatóságok ezt a dátumot tekintik a meg nem felelés „ténymegállapítása” napjának. |
29. |
Először a mezőgazdasági kifizetésekért felelős szerv (az ügy tényállása megvalósulásának idején a NaturErhvervsstyrelsen [angolul AgriFish Agency {mezőgazdasági és halászati ügynökség}]) 2011‑ben és 2012‑ben határozatot hozott a szóban forgó mezőgazdasági termelőknek, köztük G. Teglgaardnak és a Fløjstrupgårdnak kifizetendő támogatások csökkentéséről. Az ezen eredeti határozatokban elrendelt támogatáscsökkentések alapját a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek mezőgazdasági termelők általi tényleges megszegésével érintett egyes évekre (a továbbiakban: a jogsértés éve) – vagyis G. Teglgaard esetében a 2007‑es és 2008‑as támogatási évekre, míg a Fløjstrupgård esetében a 2007‑es és 2009‑es támogatási évekre – kifizetendő támogatási összegek képezték. ( 14 ) |
30. |
A mezőgazdasági és halászati ügynökség 2012‑ben tudomást szerzett arról az alábbi nyilatkozatról, amelyet a Bizottság a Számvevőszékhez intézett, észrevételeket téve a Számvevőszéknek a mezőgazdasági piaci beavatkozások és közvetlen támogatások ellenőrzését illető „ellenőrzési hatókörére és módszerére”, mely a 2011‑es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésben szerepelt: ( 15 ) „Azok a termelők, akik nem tartják tiszteletben a [kölcsönös megfeleltetési] követelményeket, ettől még jogosultak a kifizetéseikre, az előírások be nem tartása miatt azonban szankciókban részesülnek annak súlyossága, mértéke, állandósága és ismétlődése, valamint az alapján, hogy az érintett termelő gondatlanul vagy szándékosan járt‑e el. Ezt az is mutatja, hogy a kölcsönös megfelelési ellenőrzések befejezése előtt kifizetéseket lehet teljesíteni, valamint hogy a büntetéseket nem az azon naptári év vonatkozásában teljesített kifizetésekre alkalmazzák, amikor a termelő nem teljesítette a követelményeket, hanem a tagállami hatóságok által tett megállapítások naptári éve vonatkozásában teljesített kifizetésekre” (kiemelés tőlem). |
31. |
A hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság között ezt követően folyt levelezésben a Bizottság a 2013. február 7‑én kelt levelében hivatalosan jelezte, hogy a kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértésének szankcionálását szolgáló támogatáscsökkentéseket a ténymegállapítás évére kifizetendő összes támogatás alapján kell kiszámítani. |
32. |
A mezőgazdasági és halászati ügynökség ezt követően újból megnyitotta a támogatáscsökkentéssel kapcsolatos korábbi ügyeket, és 2013‑ban olyan új határozatokat (a továbbiakban: 2013. évi határozatok) adott ki, amelyekben a támogatáscsökkentéseket a ténymegállapítás évében, azaz a 2011‑ben kifizetett támogatásösszeg alapján határozta meg. |
33. |
Egyes, a jogsértés éve(i) és a ténymegállapítás éve között a megművelt területüket megnövelő mezőgazdasági termelők, köztük G. Teglgaard és a Fløjstrupgård számára a 2013. évi határozatok nagyobb mértékű támogatáscsökkentéseket eredményeztek. G. Teglgaard esetében az új határozat az eredeti határozat alapján alkalmazandó támogatáscsökkentést 1908483,02 dán koronával (DKK) (hozzávetőlegesen 256157 euróval) meghaladó támogatáscsökkentést eredményezett. A Fløjstrupgård esetében az új határozat az eredeti határozat alapján alkalmazandó támogatáscsökkentést 105396,53 DKK‑val (hozzávetőlegesen 14146 euróval) meghaladó támogatáscsökkentést eredményezett. |
34. |
G. Teglgaard és a Fløjstrupgård a 2013. évi határozatokkal szemben panaszt terjesztett a Fødevareministeriets Klagecenter (a környezetvédelmi és élelmiszerügyi minisztérium panaszközpontja) elé, amely 2015. június 22‑i, illetve 2014. december 12‑i határozatával helybenhagyta a mezőgazdasági és halászati ügynökség 2013. évi határozatait. |
35. |
G. Teglgaard és a Fløjstrupgård ezt követően a 2013‑as határozatok megsemmisítése iránt keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, amely felfüggesztette az eljárást, és az EUMSZ 267. cikk alapján előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé: „1) Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő egy adott naptári évben nem teljesíti a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokat, és ezért csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőnek nyújtandó közvetlen kifizetéseket: lásd a 796/2004 bizottsági rendelet 66. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett [1782/2003 rendelet] 6. cikkének (1) bekezdését, úgy a támogatáscsökkentés kiszámításának alapja a mezőgazdasági termelőnek
2) Ugyanez lesz az eredmény az 1122/2009 bizottsági rendelet 70. cikkének (4) bekezdésével és (8) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett [73/2009 rendelet] 23. cikkének (1) bekezdése szerinti későbbi szabályok szerint? 3) Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő 2007‑ben és 2008‑ban nem teljesíti a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokat, de a nem teljesítést csak 2011‑ben határozzák/állapítják meg, úgy a támogatáscsökkentésre a 796/2004 bizottsági rendelettel összefüggésben értelmezett [1782/2003 rendelet] vagy az 1122/2009 bizottsági rendelettel összefüggésben értelmezett [73/2009 rendelet] alkalmazandó?” |
36. |
Írásbeli észrevételeket G. Teglgaard és a Fløjstrupgård, az osztrák és a dán kormány, és az Európai Bizottság nyújtott be. Az osztrák kormány kivételével ugyanezek a felek a 2018. március 15‑i tárgyaláson szóbeli észrevételeket is előterjesztettek. |
Elemzés
A harmadik kérdésről
37. |
Az általam elsőként tárgyalandó harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatban kér iránymutatást, hogy mely szabályokat – i. a 796/2004 bizottsági rendelettel összhangban értelmezett 1782/2003 rendeletet, vagy ii. az 1122/2009 bizottsági rendelettel összhangban értelmezett 73/2009 rendeletet – kell alkalmazni abban az esetben, ha valamely mezőgazdasági termelő 2007‑ben és 2008‑ban nem teljesítette a kölcsönös megfeleltetési követelményeket, és erre 2011‑ben derült fény. |
38. |
Ami a két tanácsi rendeletet illeti, az 1782/2003 rendelet 6. cikkének eredeti változata 2005. január 1‑jétől, míg a 6. cikk módosított változata 2008. április 1‑jétől volt alkalmazandó. ( 16 ) Az 1782/2003 rendeletet hatályon kívül helyezte a 73/2009 rendelet, amelyet a jelen ügyre tartozó rendelkezéseket illetően 2009. január 1‑jétől kellett alkalmazni. E rendelet 23. cikke lényegében az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének módosított változatát ismételi meg. |
39. |
Az 1782/2003 rendelet 2. cikkének e) pontja és a 73/2009 rendelet 2. cikkének (a tizenegy eredeti nyelvi változatban szinte azonosan megfogalmazott) e) pontja értelmében a „támogatások egy adott naptári évben”„az adott naptári év(ek)ben odaítélt vagy odaítélendő támogatások, ideértve az adott naptári év(ek)ben kezdődő, más időszakokra vonatkozóan odaítélt vagy odaítélendő valamennyi támogatást.” |
40. |
Az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének módosított változata akként rendelkezett, hogy a 6. cikk (1) bekezdése első két albekezdésének a 2008. évre való alkalmazásában a naptári év a 2008. április 1‑jétől december 31‑ig tartó időszaknak felel meg. |
41. |
Következésképpen a 2007. naptári évre odaítélt támogatásokra, ezen belül az említett naptári évben kezdődő más időszakokra odaítélt támogatásokra is az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének eredeti változatát kell alkalmazni. |
42. |
A 6. cikk (1) bekezdésének eredeti változata a 2008. naptári év tekintetében a 2008. január 1. és 2008. március 31. közötti időszakra odaítélt támogatásra vonatkozott, beleértve az említett három hónapos időszakon belül kezdődő, meghatározott időszaknak vagy külön „naptári évnek” minősülőként értelmezendő más időszakra vonatkozó támogatásokat is. ( 17 ) |
43. |
A 2008. április 1. és 2008. december 31. közötti időszakra odaítélt támogatásokat, köztük az említett kilenc hónapos időszakban kezdődő egyéb időszakokra vonatkozó támogatásokat illetően a 6. cikk (1) bekezdésének módosított változatát kell alkalmazni. |
44. |
A Bizottsági rendeletekre rátérve: a 796/2004 rendelet 81. cikke akként rendelkezik, hogy azt „a 2005. január 1‑jétől kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási kérelmekre kell alkalmazni”. Az 1122/2009 rendelet hatályon kívül helyezte a 796/2004 rendeletet. Az 1122/2009 rendelet 86. cikke kifejezetten rögzíti, hogy: „(1) A 796/2004/EK rendelet 2010. január 1‑jén hatályát veszti. A 2010. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre azonban továbbra is az említett rendeletet kell alkalmazni.” |
45. |
Az 1122/2009 bizottsági rendelet 2. cikkének (25) bekezdésében foglalt meghatározás szerint „támogatási időszak”„az az időszak, amelyre a támogatási kérelmek vonatkoznak, függetlenül azok benyújtásának időpontjától”. |
46. |
A releváns rendelkezések szövegével összhangban tehát az alapügyek tárgyát képező, a 2005. január 1‑jét követően és 2010. január 1‑jét megelőzően kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatáscsökkentésekre a 796/2004 bizottsági rendelet az irányadó. |
Az első kérdésről
47. |
Első kérdésében a kérdést előterjesztő bíróság az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdése és a 796/2004 bizottsági rendelet e rendelkezést végrehajtó rendelkezései helyes értelmezésének tisztázását kéri a Bíróságtól. Pontosabban a kérdést előterjesztő bíróság arra kíván választ kapni, hogy a 6. cikk (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy a kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértésének szankcionálása céljából alkalmazott támogatáscsökkentéseket a jogsértés évére kifizetendő teljes közvetlen támogatás alapján kell kiszámítani, vagy azt a ténymegállapítás évére kifizetendő teljes közvetlen támogatás alapján kell kiszámítani. |
48. |
Először az 1782/2003 rendelet eredeti változatát vizsgálom meg. Ezt követően azt vizsgálom meg, hogy a helyzeten változtatott‑e a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a 146/2008 rendelettel bevezetett módosítása, majd rátérek a Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási szabályokra (796/2004 rendelet). Az elemzés e sorrendje megfelel a tanácsi rendelet és a bizottsági végrehajtási rendelet közötti hierarchikus viszonynak. |
Az 1782/2003 rendelet
49. |
Az 1782/2003 rendelet – módosítás előtti – 6. cikke (1) bekezdésének tizenegy eredeti nyelvi változatából ( 18 ) tíz eredeti nyelvi változat egyértelművé tette, hogy bármilyen meg nem felelésre tekintettel elvégzendő támogatáscsökkentést a jogsértés évére kell vonatkoztatni. Így például az angol nyelvű változat akként rendelkezett, hogy a csökkentést „az előírások megsértésének naptári évében [a mezőgazdasági termelő] számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összegére” kell alkalmazni. A dán, a holland, a finn, a görög, az olasz, a portugál, a spanyol és a svéd változat is mind kifejezetten ezt az eredményt biztosítja, ( 19 ) ami – bár kevésbé kifejezett módon – a német nyelvi változatból is következik (értelemszerűen a „betreffenden Kalenderjahr” arra az időpontra utal, amikor az adott cselekmény vagy mulasztás a szóban forgó meg nem felelést okozza). ( 20 ) |
50. |
A 6. cikk (1) bekezdésének kizárólag egy nyelvi változata – a francia nyelvi változat – tartalmazta azt az ennek ellentmondó utalást, hogy a támogatáscsökkentést a ténymegállapítás évére kell alkalmazni. ( 21 ) |
51. |
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy uniós jogi rendelkezés valamely nyelvi változatának megfogalmazása nem szolgálhat e rendelkezés értelmezésének kizárólagos alapjául, illetve nem élvezhet elsőbbséget más nyelvi változatokkal szemben, az ilyen megközelítés ugyanis összeegyeztethetetlen lenne az uniós jog egységes alkalmazásának követelményével. ( 22 ) |
52. |
A jelen ügyben egyértelmű, hogy a francia nyelvi változat ellentétes az összes többi eredeti nyelvi változattal. Emiatt egyedül a francia nyelvi változat alapján (amint azt a Bizottság láthatólag javasolta a tárgyaláson) a 6. cikk (1) bekezdése nem értelmezhető. Annak feltételezése esetén azonban, hogy a francia szöveg nem egyszerűen fordítási hiba, az eltérő szöveg létezése azt jelenti, hogy e rendelkezésnek a többi 10 nyelvi változaton alapuló, tisztán szó szerinti értelmezése önmagában nem lehet meghatározó. Az uniós jogi szövegek nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi. ( 23 ) Az uniós jog általános elveinek, nevezetesen az egyenlőség elvének, valamint az arányosság elvének való megfelelés szükségessége miatt az értelmezésre vonatkozó összes korlátozást is kellően figyelembe kell venni. ( 24 ) Ezeket a jelentős korlátozásokat a jelen indítványban később vizsgálom meg. ( 25 ) |
Cél
53. |
Az 1782/2003 rendelet (2) preambulumbekezdése rögzíti, hogy a „közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához kell kötni”, és hogy „a tagállamoknak arányos, objektív és a progresszivitás elvén alapuló ismérvek szerint részben vagy egészben vissza kell vonniuk a közvetlen támogatást” ezen alapvető előírások be nem tartása esetén. A 6. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a támogatáscsökkentések alkalmazásához a meg nem felelésnek „az adott mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróhatónak” kell lennie. |
54. |
Az 1782/2003 rendelet eredetileg elfogadott releváns rendelkezései ezért olyan szabályok megállapítására irányultak, amelyek a meg nem felelés és a kifizetendő támogatás csökkentései közötti közvetlen kapcsolatról rendelkeznek. ( 26 ) |
55. |
E cél elérését leginkább a meg nem felelés miatt alkalmazott szankciónak a jogsértés évében vagy a ténymegállapítás évében kifizetendő támogatás alapján történő meghatározása szolgálja‑e? |
56. |
A meghatározott százalékos mértékű csökkentések alkalmazása esetén e támogatáscsökkentések és a szankcióval sújtott jogsértés közötti kívánt közvetlen kapcsolat kizárólag akkor marad fenn, ha az említett százalékos mértékű csökkentések meghatározásának alapját a jogsértés bekövetkezésének évére egyébként kifizetendő támogatás képezi. A százalékos mértékű csökkentésnek a ténymegállapítás évére való vonatkoztatása esetén, amennyiben a ténymegállapítás éve a jogsértés évével nem esik egybe, a szankció kizárólag akkor felel meg továbbra is (például) 3%‑os támogatáscsökkentésnek, ha a ténymegállapítás évére kifizetendő támogatás véletlenül azonos a jogsértés évére kifizetendő támogatás összegével. Az ilyen szankció észszerűen nem írható le akként, hogy az „arányos, objektív és a progresszivitás elvén alapuló ismérvek szerint” nyert meghatározást. ( 27 ) |
57. |
A szabályok célját tágabb körben megvizsgálva, a kölcsönös megfeleltetési követelmények és a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók célja a közvetlen kifizetéses támogatási rendszer keretében támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők arra kötelezése, hogy évről évre tartsák be a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatban fennálló szabályokat. ( 28 ) Úgy tűnik számomra, hogy ez a cél leginkább a szankciónak – közvetlenül és egyértelmű módon – a jogsértés évéhez való hozzárendelése révén érhető el. |
58. |
A jelen ügyben fontos felismerni, hogy a ténymegállapítás éve bizonyos értelemben önkényesen nyer meghatározást. Elfogadom, hogy helyszíni ellenőrzés esetén valójában gyakran előfordulhat, hogy a szabálytalanságokra a jogsértés évében derül fény. Természetesen ebben az esetben a százalékos mértékű támogatáscsökkentés meghatározása – függetlenül attól, hogy a meghatározás alapját a jogsértés évében kifizetendő közvetlen támogatás vagy a ténymegállapítás évében kifizetendő közvetlen támogatás képezi‑e – pontosan ugyanazzal az eredménnyel jár. A kettő egymással azonos. Amennyiben azonban (a jelen előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre okot adó ügyekben foglaltakhoz hasonlóan) valamely eltérő ellenőrzés eredményeként derül fény szabálytalanságra, a ténymegállapítás éve az az év, amelyben a hatáskörrel rendelkező hatóságok feltárják valamely jogsértés bekövetkezését. Úgy tűnik, nem indokolt az az állítás, miszerint valamely későbbi évre egyébként kifizetendő közvetlen támogatás X%‑os mértékű, a jogsértés évéhez közvetlenül nem kapcsolódó csökkentése esetén a jogsértés és a szankció között „arányos, objektív és a progresszivitás elvén alapuló” kapcsolat marad fenn. |
59. |
A Bizottság álláspontja szerint a jogsértés évének a támogatáscsökkentés meghatározása tekintetében való alapul vétele – amennyiben a ténymegállapítás éve a jogsértés événél későbbi – nehézkes amiatt, hogy a támogatás kifizetése már megtörtént. |
60. |
A jelen ügyben fontos különbséget tenni az adott támogatáscsökkentés kiszámítása és annak valamely mezőgazdasági termelő részére egyébként kifizetendő támogatásba történő beszámítása között. A mezőgazdasági üzemek támogatásával kapcsolatos történeti adatokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok – napjainkban rendszerint számítógépes rendszerekben – vezetik. Amint azt a Bizottság a tárgyalás során a Bíróság kérdéseire adott válaszában elismerte, a jogsértés évében a közvetlen támogatásra irányuló történeti igény alapján tökéletesen kiszámítható a támogatáscsökkentés; ezt követően pedig beszámítható a következő, még kifizetetlen támogatási igénybe. Ennek szemléltetésére és a szóban forgó eljárás alkalmazása kívánatosságának kiemelésére egy egyszerű példa is elegendő. |
61. |
Tegyük fel, hogy az 1. évben az A. mezőgazdasági termelő 10000 euró összegű közvetlen támogatást igényel, és azt rendben meg is kapja. A 2. évben az A. mezőgazdasági termelő növeli mezőgazdasági üzemét, így 20000 euró összegű közvetlen támogatást igényel, és azt meg is kapja. Ezt követően a 3. évben megállapítást nyer, hogy az A. mezőgazdasági termelő az 1. évben valójában gondatlanul megsértett valamely kölcsönös megfeleltetési követelményt. E megállapítás idején az A. mezőgazdasági termelőnek (a 3. évre vonatkozó közvetlen támogatással kapcsolatban) kérelme van folyamatban, amely ezúttal 30.000 euró összegre vonatozik, mivel ismételten megnövelte a mezőgazdasági üzemének méretét. |
62. |
A Bizottság részletes végrehajtási szabályai a kölcsönös megfeleltetési követelmények gondatlan megsértése miatt alkalmazandó szankcióként 3%‑os támogatáscsökkentést határoznak meg (a 796/2004 bizottsági rendelet 66. cikke). Magától értetődő, hogy a szankció az 1. évre vonatkozó közvetlen támogatásba nem számítható be, mivel a mezőgazdasági termelő azt már megkapta. Nincs azonban akadálya annak, hogy a szankció összegét az 1. évre járó közvetlen támogatás alapul vételével számítsák ki (amelynek eredményeként a szankció 300 euró, vagyis a 10000 euró 3%‑a), majd azt beszámítsák azzal a közvetlen támogatási összeggel szemben, amelyet a mezőgazdasági termelőnek még meg kell kapnia a 3. évre. Az A. mezőgazdasági termelő tehát a 3. évben 30000 euró mínusz 300 euró összeget, vagyis 29700 eurót fog kapni. |
63. |
Ezzel az eljárással az A. mezőgazdasági termelő 1. évben tanúsított gondatlan magatartása – a 3%‑os támogatáscsökkentés révén – megfelelően szankcionálható. Amennyiben a szankció kiszámításának alapját a 3. évben kifizetendő közvetlen támogatás képezi, és a szankciót a 3. évben kifizetendő támogatással szemben számítják be, ez azt eredményezi, hogy az alkalmazott (30000 euró 3%‑ában meghatározott, azaz 900 euró összegű) szankció nem felel meg a kölcsönös megfeleltetési követelmény gondatlan megszegése évében kifizetendő közvetlen támogatás 3%‑ának. A gondatlan magatartás szankciója ugyanis 9%‑os mértékű lesz. |
64. |
Következésképpen arra az álláspontra helyezkedem, hogy a 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének eredetileg elfogadott változatát akként kell értelmezni, hogy a kölcsönös megfeleltetési követelményeknek való meg nem felelés miatt alkalmazott támogatáscsökkentéseket a meg nem felelés bekövetkezésének naptári évére kifizetendő közvetlen támogatás alapján kell meghatározni. |
A 146/2008 rendelet
65. |
A 1782/2003 rendelet 6. cikkének (1) bekezdését 2008. április 1‑jei hatállyal módosította a 146/2008 rendelet. A módosítást követően [a magyar] nyelvi változat a következőképpen szólt: „Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) soha nem teljesülnek a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások, és e nem teljesítés az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor […] az említett mezőgazdasági termelő számára folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét […] csökkenteni vagy törölni kell.” |
66. |
A módosított változat a tizenegy eredeti nyelvi változat egyikében sem utal kifejezetten a ténymegállapítás évére, és úgy tűnik, hogy megoldódtak a módosítást megelőzően a francia szöveg és a többi tíz eredeti nyelvi változat között fennálló nyelvi ellentmondások. |
67. |
A 146/2008 rendelet preambulumbekezdése (vagy valójában a módosított 1782/2003 rendeletet később felváltó és hatályon kívül helyező 73/2009 rendelet) sem utal arra, hogy a közvetlen támogatási kifizetések kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértéseinek szankcionálása céljából alkalmazott csökkentésének meghatározásán változtatni kívántak volna. |
68. |
A Bizottság ezt megjegyzi, ( 29 ) és kifejezetten előadja, hogy az 1782/2003 rendelet 6. cikkének jelentése tehát a rendeletnek a 146/2008 rendelettel történt módosítását megelőzően és azt követően is ugyanaz. |
69. |
Egyetértek azzal, hogy az eredeti és a módosított változatoknak azonos jelentéssel kell rendelkezniük. Úgy tűnik számomra, hogy a módosított szöveg egyszerű olvasata is arra a közvetlen kapcsolatra mutat rá, amelynek a meg nem felelés és az abból eredő szankció között fenn kell állnia. Amint azt az osztrák kormány az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre vonatkozó írásbeli észrevételeiben helyesen kiemelte, az említett közvetlen kapcsolat kizárólag akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelőnek alapesetben egyébként járó közvetlen támogatás százalékos mértékű csökkentése meghatározásának alapját a jogsértés évében esedékes támogatás képezi. A szöveg és a teleológia sem támasztja alá a Bizottság által támogatott alternatív értelmezést. |
70. |
Ezért arra következtetek, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének módosított változatát – az eredeti változathoz hasonlóan – akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatásnak a kölcsönös megfeleltetési követelmények megszegésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentésének mértékét a jogsértés évében kifizetendő teljes közvetlen támogatás alapján kell meghatározni. |
71. |
Ennek fényében most rátérek a Bizottság végrehajtási rendelete releváns rendelkezéseinek vizsgálatára. |
A 796/2004 bizottsági rendelet
72. |
A 796/2004 bizottsági rendelet 66. cikkének mind a tizenegy eredeti nyelvi változata rögzíti, hogy a közvetlen kifizetéseknek a kölcsönös megfeleltetési követelményeknek való gondatlan meg nem felelés miatt alkalmazott csökkentését a meg nem felelés megállapításának évére kell vonatkoztatni. |
73. |
A Bizottság e megfogalmazás alapján arra kéri a Bíróságot, hogy az 1782/2003 rendelet 6. cikkének (1) pontját a bizottsági végrehajtási rendelet esetében általa választott megfogalmazásra és e választással kapcsolatos szándékára tekintettel értelmezze. |
74. |
A Bíróság ugyanakkor állandó ítélkezési gyakorlatában megállapította, hogy a tanácsi rendeletben (másodlagos jogszabály) foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján elfogadott végrehajtási rendelet (alacsonyabb szintű jogszabály) nem térhet el a tanácsi rendelet rendelkezéseitől, hanem azoknak alá van rendelve. ( 30 ) A 796/2004 bizottsági rendelet releváns részeit az 1782/2003 rendelet 7. és 144. cikke alapján hirdették ki. A Bizottságot ezért az 1782/2003 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében rögzített alapelv érvényesítését célzó részletes szabályok elfogadása során kötik az 1782/2003 rendelet rendelkezései, különösen pedig az említett alapelv. A Bizottság jogszerűen nem határozhatott meg olyan szabályokat, amelyek az az 1782/2003 rendelettel ellentétesek. A Bizottság által az alsóbb rendű jogszabály elfogadásával gyakorolt vires (átruházott hatáskörök) kereteit a Tanácsban elfogadott (a hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő) másodlagos jogszabályban foglaltak határozták meg. |
75. |
Már jeleztem, hogy álláspontom szerint az 1782/2003 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a jogsértés éve a közvetlen támogatásnak a jogsértés szankcionálása céljából alkalmazott csökkentése százalékos mértékének meghatározása alapjául szolgáló év. A 796/2004 bizottsági rendelet 66. cikke (1) bekezdésének szövege – észszerű értelmezés esetén – teljes mértékben alkalmas arra, hogy az említett követelménnyel összeegyeztethető jelentéssel rendelkezzen. |
76. |
A fenti 60. pontban már felhívtam a figyelmet a kiszámítás és a beszámítás közötti kulcsfontosságú különbségtételre. A 66. cikk (1) bekezdése értelmében „csökkentést kell alkalmazni […] [a] közvetlen kifizetések teljes összegén, amelyet a mezőgazdasági termelő számára a ténymegállapítás naptári éve során az általa benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmek alapján odaítéltek vagy odaítéltek volna” (kiemelés tőlem). A Bizottság arra kéri a Bíróságot, hogy az „alkalmazni” szót akként értelmezze, hogy az a „kiszámítani” és „beszámítani” kifejezést is magában foglalja. Amennyire én tudom, ezen értelmezésnek nincsen nyelvi indoka. Az „alkalmazni” meglehetősen elvont és általános jelentésű kifejezés. (Minden további nélkül elfogadom, hogy) e kifejezést úgy lehet értelmezni, hogy annak jelentése „kiszámítani” (ami az „alapján kiszámított” szinonimája); és egyértelmű, hogy a Bizottság ezt a kifejezést így kívánja értelmezni. Az „alkalmazni” azonban pusztán (más alapon történő „kiszámítást” vagy „meghatározást” követő) „beszámítani” jelentéssel is bírhat. Álláspontom szerint továbbá kellő alappal nem állapítható meg, hogy az „alkalmazni” szükségszerűen magában foglalja a „kiszámítani”és a„beszámítani” jelentést is, ha e megállapítás az intézkedés által célzott jelentéssel ellentétes lenne (az említett összetett értelmezésnek a jelen ügyre való alkalmazása esetén egyébként ez lenne a helyzet). |
77. |
Igaz, hogy a 66. cikk (1) bekezdése első albekezdésének befejező szavai „a teljes összeg 3%‑[ára]” utalnak, ami látszólag a megállapítás naptári évében esedékes kifizetésre utal vissza. A (hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő) tanácsi rendelet – álláspontom szerint helyes – értelmezésére tekintettel úgy tűnik számomra, hogy az általam dőlt betűvel szedett szavak szükségképpen irrelevánsak. |
78. |
Mivel a Bizottság a tárgyalás során a Bíróság által feltett kérdésekre adott válaszában határozottan kitartott az általa támogatott értelmezés mellett, gondosan meg kell vizsgálnom a Bizottság által ezen értelmezés alátámasztása céljából felhozott további indokokat. |
79. |
A Bizottság először is azzal érvel, hogy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó helyszíni ellenőrzés kötelező; ezzel szemben (a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemre okot adó ügyekben alkalmazotthoz hasonló) adminisztratív ellenőrzés opcionális. ( 31 ) Ebből az okból kifolyólag a jogsértés éve és a ténymegállapítás éve rendszerint azonos. |
80. |
A dán kormány a tényállást illetően nem ért egyet a Bizottsággal, és olyan anyagot nyújt be, amely arra utal, hogy a két év nem feltétlenül esik egybe minden esetben. |
81. |
Magától értetődő, hogy amennyiben a jogsértés éve és a ténymegállapítás éve azonos, mindegy, hogy a kölcsönös megfeleltetési kötelezettség megszegésének szankcionálása céljából alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának melyik év képezi alapját. Amennyiben azonban a két év nem azonos, a kiszámítás alapját képező év megválasztása nagy jelentőséggel is bírhat. ( 32 ) A Bizottság érvelése ezért téves. |
82. |
Másodszor a Bizottság adminisztratív célszerűségre hivatkozik. Egyszerűbben megfogalmazva, a Bizottság azzal érvel, hogy az alkalmazandó támogatáscsökkentés kiszámításához, valamint beszámításához a legegyszerűbb ugyanazt az évet alapul venni. |
83. |
A Bizottság azonban – amikor a tárgyaláson a Bíróság kérdéseket tett fel részére – elismerte, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai – valószínűsíthetően számítógépes formában – a támogatások kifizetéseire vonatkozó történeti adatokról nyilvántartásokat vezetnek, és hogy nem lesz túl nehéz a támogatáscsökkentést a jogsértés évét alapul véve kiszámítani, majd azt a ténymegállapítás évében beszámítani. A Bizottság azt is elismerte, hogy – amennyiben a ténymegállapítás évében nincs támogatási kérelem folyamatban (például, mert a jogsértésért felelős személy azóta felhagyott a mezőgazdasági termeléssel) – a támogatáscsökkentés a jogsértés évét alapul véve kiszámítható, majd ezt követően a jogsértés évében túlzott mértékben megfizetett támogatás – mint a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal szemben fennálló tartozás – visszafizettethető. Úgy tűnik számomra, hogy ez cáfolja a Bizottság adminisztratív célszerűségre vonatkozó érvét. |
84. |
Harmadszor, a Bizottság arra a szándékára hivatkozott, hogy az 1782/2003 rendelet értelmezésének módjára vonatkozó iránymutatásként végrehajtási rendeletet kívánt alkotni. Ezt az érvelést már megvizsgáltam és elutasítottam. ( 33 ) |
85. |
Arra következtetek, hogy ezek az érvek nem szolgáltatnak nyomós indokot a tanácsi rendelet (és ebből eredően a Bizottság végrehajtási rendelete) értelmezésének módjával kapcsolatos álláspont megváltoztatására. |
86. |
Ezenfelül a Bizottság által ismertetett állásponttal szemben jelentősebb és alapvetőbb kifogás is felhozható. |
Az egyenlőség elve
87. |
Az EUMSZ 40. cikk (2) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a mezőgazdasági piacok közös szervezése „a termelők vagy a fogyasztók közötti minden megkülönböztetést kizár az Unión belül”. Ez a megfogalmazás egyértelműen tiltja az azonos termék termelői közötti megkülönböztetést. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik ennyire egyértelműen az 1782/2003 rendelet értelmében a mezőgazdasági termelők részére kifizetett támogatások csökkentéseinek meghatározására. Ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetésnek a Szerződésben rögzített tilalma pusztán az uniós jog alapelvei egyikének minősülő egyenlőség (vagy egyenlő bánásmód) elvének konkrét kifejeződése. Ez az elv megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék különbözően, kivéve ha a megkülönböztetés objektíve indokolt. ( 34 ) |
88. |
Megfelel‑e az egyenlőség elvének az 1782/2003 rendeletnek a Bizottság által a 796/2004 rendeletben és a mezőgazdasági és halászati ügynökség részére a 2013. február 7‑i levélben adott írásbeli iránymutatásban követett olyan értelmezése, amely szerint a támogatáscsökkentéseket a ténymegállapítás évére kifizetendő támogatási összegek alapján kell meghatározni? |
89. |
Álláspontom szerint a válasz egyértelműen „nem”. Ezt a következő példán szemléltetem. |
90. |
Tegyük fel, hogy A., B. és C. mezőgazdasági termelők ugyanolyan mezőgazdasági üzemeket művelnek meg, és hogy az 1. évre egyenként 10000 euró összegű közvetlen támogatásra jogosultak. Az 1. évben mindegyikük pontosan ugyanúgy sérti meg a kölcsönös megfeleltetési követelményeket, azonban a jogsértésre az 1. évben nem derül fény. |
91. |
A 2. évben az A. mezőgazdasági termelő felhagy a mezőgazdasági termeléssel, és mezőgazdasági üzemét egy másik mezőgazdasági termelőre ruházza át. A B. mezőgazdasági termelő továbbra is ugyanazt a mezőgazdasági területet műveli meg, és ugyanolyan összegben (10000 euró) igényel közvetlen támogatást. A C. mezőgazdasági termelő elkezdi megnövelni a mezőgazdasági üzemének méretét, ennek megfelelően pedig magasabb összegű közvetlen támogatást kezd igényelni. |
92. |
A 3. évben fény derül a jogsértésekre. A hatáskörrel rendelkező hatóságok szabályszerűen „megállapítják” a meg nem feleléseket, és úgy határoznak, hogy az egyes mezőgazdasági termelőknek járó támogatást – a Bizottság érvelésének megfelelően – az egyes mezőgazdasági termelők 3. évre vonatkozó teljes közvetlen támogatásra való jogosultsága alapján meghatározott 3%‑kal csökkentik. |
93. |
Ennek eredményeként az A. mezőgazdasági termelőnek (aki a 3. évben nem igényel közvetlen támogatást, mivel felhagyott a mezőgazdasági termeléssel) járó közvetlen támogatás 3% × nulla összeggel csökken. Az A. mezőgazdasági termelő tehát megússza a szankciót. Az 1. évben megművelttel továbbra is egyező területet megművelő és a 3. évre 10000 euró összegű támogatásra jogosult B. mezőgazdasági termelőnek járó közvetlen kifizetések 3% x 10000 euróval, azaz 300 euróval csökkennek. A B. mezőgazdasági termelővel szemben alkalmazott szankció véletlenül ugyanolyan összegű, mint ha a 3 százalékos támogatáscsökkentés meghatározásának alapját a jogsértés éve képezte volna. (Azért említem, hogy „véletlenül”, mert az csak amiatt történik így, hogy a B. mezőgazdasági termelő mezőgazdasági üzeme és közvetlen támogatásra való jogosultsága is ugyanakkora a 3. évben, mint az 1. évben.) A C. mezőgazdasági termelő valójában igen jelentős mértékben növelte a mezőgazdasági üzemét, és a 3. évben 100000 euró összegű közvetlen támogatásra jogosult. Ennek következtében az 1. évben bekövetkezett meg nem felelésének szankcionálása céljából a 3. évre járó közvetlen kifizetései 3000 euróval csökkennek. |
94. |
Látni lehet majd, hogy a Bizottság módszertana alkalmazásának eredményeként a három, A., B. és C. mezőgazdasági termelőt a kölcsönös megfeleltetési követelmények 1. évben történt pontosan ugyanolyan megsértése tekintetében igen eltérő mértékű (0 euró, 300 euró, illetve 3000 euró) szankciók terhelik. A Bizottság nem hozott fel olyan, a jogszabály céljaival összeegyeztethető okot, amely ilyen eredményt indokolhatna. Ezzel szemben az azonos magatartás igen eltérő szankciókat von maga után olyan indokokból, amelyeknek nincs köze a tényleges meg nem feleléshez, és amelyek a végrehajtott jogszabály céljaitól is idegenek. |
95. |
A Bizottság e nehézségek ismeretében az arányosság elvét hívja segítségül az így okozott igazságtalanságok megszüntetése céljából. Ezért most rátérek azon érv vizsgálatára, amelyet a Bizottság az említett elv alapján hoz fel. |
Az arányosság elve
96. |
Az uniós jog rendelkezései révén végrehajtott intézkedéseknek a követett célkitűzés eléréséhez megfelelőknek kell lenniük, és nem haladhatják meg az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. ( 35 ) Amint az világosan ki fog derülni az általam imént felhozott példából, ezt a követelményt nem teljesíti a szankcióként alkalmazott támogatáscsökkentésnek a ténymegállapítás évében kifizetendő közvetlen támogatás alapján történő meghatározása. Ez a 796/2004 bizottsági rendelet által „követett célkitűzés eléréséhez nem megfelelő”. Nem szankcionálja a megfelelés hiányát olyan esetben, amelyben a mezőgazdasági termelő a közvetlen támogatási rendszerből támogatásra az adott későbbi évben nem tart igényt (a példámban szereplő A. mezőgazdasági termelő). A meg nem felelés bizonyos eseteit ellenben a szükségeshez (és láthatólag a szándékolthoz) képest szigorúbban szankcionálja (a példámban szereplő C. mezőgazdasági termelő). A szóban forgó módszertan kizárólag abban az esetben biztosítja a kölcsönös megfeleltetési szabályok megsértése és e jogsértés miatt alkalmazott szankció között a kívánt közvetlen kapcsolatot, ha a jogsértés éve és a ténymegállapítás éve véletlenül egybeesik. |
97. |
A Bizottság írásbeli észrevételeiben elismeri annak a lehetőségét, hogy az arányosság elve bizonyos körülmények esetén sérülhet. Megoldásként az esetek e korlátozott körében a meg nem felelés évére járó közvetlen kifizetéseknek a számítás tekintetében való alapulvételét javasolja. Értelmezésem szerint a Bizottság tehát azzal érvel, hogy a helyes módszertan értelmében a szankció kiszámításának alapjaként a ténymegállapítás évét kell alkalmazni; amennyiben azonban ez az általános szabály nyilvánvalóan helytelen eredményhez vezet, a helyzet orvoslása céljából az arányosság elvét kell segítségül hívni. |
98. |
A Bizottság a tárgyaláson történő meghallgatása során nem tudott a Bíróság ítélkezési gyakorlatában olyan esetre rámutatni, amelyben a Bíróság az arányosság elvét egy adott módszertan választásával előidézett strukturális hiba orvoslására alkalmazta volna. Hasonlóképpen én sem ismerek olyan esetet, amely alátámasztja ezt az újszerű álláspontot. |
99. |
A dán kormány a tárgyaláson – álláspontom szerint helyesen – hangsúlyozta, hogy a szankció meghatározására szolgáló módszertannak mindenekelőtt két ismérvet kell teljesítenie. Egyértelműnek kell lennie, hogy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságok azonnal igen nagy számú egyedi esetre tudják alkalmazni; valamint annak mind az adott mezőgazdasági termelő, mind pedig a nemzeti hatóság számára jogbiztonságot kell nyújtania. Nehezen képzelhető el az említett két célkitűzés szempontjából kedvezőtlenebb szabály, mint amelynek értelmében a rendszert kezelő, elfoglalt hatóságok a későbbiekben mérlegelési jogkörükben teljeskörűen megváltoztathatják a támogatáscsökkentés meghatározásának alapját, amennyiben az irányadó módszertan alkalmazása „kellő mértékben” elfogadhatatlan eredményre vezetne (bármit is jelentsen ez pontosan). |
100. |
Végül rögzítenem kell a Bizottság azon érvét is, amely szerint a szabályok szándékos megsértése esetén korrekciós célból nem szükséges az arányosság elvének alkalmazása, mivel „fraus omnia corrumpit”. Az uniós jogalkotó azonban a szándékos meg nem felelés eseteinek szankcionálása céljából – a gondatlan meg nem feleléshez képest – eltérő (magasabb) alkalmazandó százalékos mértékre vonatkozó konkrét rendelkezést alkotott meg. ( 36 ) Ennek alapján úgy találom, hogy a Bizottság érve nehezen érthető, mindenesetre nem meggyőző. |
101. |
Következésképpen határozottan azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Bizottság által támogatott módszertan által egyértelműen előidézett nehézségek megoldása céljából az arányosság elvét ilyen – álláspontom szerint megkérdőjelezhető módon – ne alkalmazza; ehelyett az 1782/2003 rendelet és a 796/2004 bizottsági rendelet olyan értelmezését fogadja el, amellyel mindenekelőtt az említett nehézségek előidézése elkerülhető. |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó válaszról
102. |
Ezért arra következtetek, hogy az 1782/2003 rendelet 6. cikkének (1) bekezdését – mind az eredeti, mind pedig a 146/2008 rendelet által módosított változatában – akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetéseinek a kölcsönös megfeleltetési követelmények megszegésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentését a meg nem felelés bekövetkezésének naptári évére kifizetendő közvetlen támogatás alapján kell kiszámítani. A 796/2004 bizottsági rendelet 66. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetéseinek a kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentését a jogsértés évét alapul véve kell kiszámítani, majd azt a ténymegállapítás évében kifizetendő támogatással szemben kell beszámítani, vagyis arra kell alkalmazni. |
A második kérdésről
103. |
Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra kíván választ kapni, hogy a Bíróság által az első kérdésre adott válasz a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdése, valamint az 1122/2009 bizottsági rendelet 70. cikkének (4) bekezdése és 70. cikke (8) bekezdésének a) pontja alapján is alkalmazandó lenne‑e. E kérdéssel röviden tudok foglalkozni. |
104. |
A 73/2009 rendelet 23. cikke szinte szó szerint visszaadja az 1782/2003 rendelet 6. cikkének a 146/2008 rendelet által módosított (1) bekezdését. A 73/2009 rendelet preambulumának vizsgálata nem tár fel olyan jogalkotói szándékot, amely az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdése módosított változatának a 73/2009 rendelet 23. cikkével való felváltása során e módosított változatban rögzített elv megváltoztatására irányult volna. |
105. |
Az 1782/2003 rendelet 6. cikkére – mind az eredeti, mind pedig a módosított változatára – tekintettel általam ismertetett fenti elemzés ezért a 73/2009 rendelet 23. cikkére is igaz. |
Az 1122/2009 bizottsági rendelet
106. |
Az 1122/2009 bizottsági rendelet „Általános elvek és fogalommeghatározás” címet viselő 70. cikkének (4) bekezdése előírta, hogy „a meg nem felelést »meghatározottnak« kell tekinteni, ha valamely e rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzés eredményeképpen vagy az illetékes ellenőrző hatóság, adott esetben a kifizető ügynökség számára valamely más forrásból ismertté vált információ nyomán kerül megállapításra”, valamint e cikkének (8) bekezdése szerint „a csökkentés százalékos mértékét a következők teljes összegére kell alkalmazni […] azon közvetlen támogatások teljes összege, amelyet az érintett mezőgazdasági termelőnek nyújtottak, vagy amely neki jár a ténymegállapítás naptári évében benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelme alapján […]”. |
107. |
A 796/2004 rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében foglalt egyező szabály tekintetében általam a fenti 74–101. pontban rögzített indokokból az 1122/2009 bizottsági rendelet 70. cikkét – a 73/2009 rendelet 23. cikkében rögzített elvnek való megfelelés érdekében – akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetésének a kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentését a jogsértés évét alapul véve kell kiszámítani, majd ezt követően a ténymegállapítás évében kifizetendő támogatással szemben kell beszámítani, vagyis alkalmazni. |
108. |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre ezért azt a választ kell adni, hogy a 73/2009 rendelet 23. cikkét akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetésének a kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentéseit a meg nem felelés naptári évére kifizetendő közvetlen támogatás alapján kell kiszámítani. Az 1122/2009 bizottsági rendelet 70. cikkét akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetésének a kölcsönös megfeleltetési követelmények megszegésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentését a jogsértés évét alapul véve kell kiszámítani, majd azt a ténymegállapítás évében kifizetendő támogatással szemben kell beszámítani, vagyis alkalmazni. |
Végkövetkeztetés
109. |
A fenti megfontolások alapján azon az állásponton vagyok, hogy a Bíróságnak az Østre Landsret (keleti fellebbviteli bíróság, Dánia) által előzetes döntéshozatal céljából előterjesztett kérdéseket a következőképpen kell megválaszolnia: A harmadik kérdés: A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29‑i 1782/2003/EK tanácsi rendelet eredetileg elfogadott 6. cikkének (1) bekezdése a 2007. naptári évre tekintettel odaítélt kifizetésekre, köztük az említett évben kezdődő más időszakokra vonatkozó kifizetésekre alkalmazandó. Az 1782/2003 rendelet eredetileg elfogadott 6. cikkének (1) bekezdése a 2008. január 1. és 2008. március 31. közötti időszak tekintetében odaítélt kifizetésekre, ezen belül az említett három hónapos időszakon belül kezdődő más időszakokra vonatkozó kifizetésekre alkalmazandó. A 2008. április 1. és 2008. december 31. közötti időszakra tekintettel odaítélt kifizetésekre, köztük az említett kilenc hónapos időszakon belül kezdődő más időszakokra vonatkozó kifizetésekre az 1782/2003 rendeletnek a 2008. február 14‑i 146/2008/EK tanácsi rendelettel módosított 6. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni. A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30‑i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 86. cikke révén a 2004. április 21‑i 796/2004/EK bizottsági rendelet a 2010. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre alkalmazandó. Az első kérdés: Az 1782/2003 rendelet 6. cikkének (1) bekezdését – mind az eredeti, mind pedig a 146/2008 rendelet által módosított változatában – akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetéseinek a kölcsönös megfeleltetési követelmények megszegésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentését a meg nem felelés bekövetkezésének naptári évére kifizetendő közvetlen támogatás alapján kell kiszámítani. A 796/2004 bizottsági rendelet 66. cikk (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetéseinek a kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentését a jogsértés évét alapul véve kell kiszámítani, majd azt a ténymegállapítás évében kifizetendő támogatással szemben kell beszámítani, vagyis arra kell alkalmazni. A második kérdés: A 2009. január 19‑i közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 73/2009/EK tanácsi rendelet 23. cikkét akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetésének a kölcsönös megfeleltetési követelmények megsértésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentéseit a meg nem felelés naptári évére kifizetendő közvetlen támogatás alapján kell kiszámítani. Az 1122/2009 bizottsági rendelet 70. cikkét akként kell értelmezni, hogy a közvetlen támogatások kifizetésének a kölcsönös megfeleltetési követelmények megszegésének szankcionálása céljából alkalmazott csökkentését a jogsértés évét alapul véve kell kiszámítani, majd azt a ténymegállapítás évében kifizetendő támogatással szemben kell beszámítani, vagyis alkalmazni. |
( 1 ) Eredeti nyelv: angol.
( 2 ) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29‑i rendelet (HL 2003. L 270., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.).
( 3 ) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. február 14‑i rendelet (HL 2008. L 46., 1. o.). E rendelet 3. cikkének a) pontja értelmében az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének módosított változatát 2008. április 1‑jétől kellett alkalmazni.
( 4 ) A 7. cikket is módosította a 146/2008 rendelet. Az így bevezetett változások azonban a jelen indítvány szempontjából nem bírnak jelentőséggel.
( 5 ) A 144. cikk (2) bekezdése utal a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28‑i 1999/468/EK tanácsi határozatra (HL 1999. L 184., 23. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.) és e határozat 4. cikkében előírt „irányítóbizottsági eljárásra”.
( 6 ) A 1782/2003 rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21‑i 796/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 141., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 44. kötet, 243. o.).
( 7 ) A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19‑i rendelet (HL 2009. L 30., 16. o.).
( 8 ) A 73/2009 rendelet (2) preambulumbekezdése szerint ez az „áttekinthetőség érdekében” történt azt követően, hogy az 1782/2003 rendeletet több alkalommal lényegesen módosították. A 73/2009 rendeletet 2015. január 1‑jével hatályon kívül helyezte a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 608. o.).
( 9 ) A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30‑i rendelet (HL 2009. L 316., 65. o.).
( 10 ) Az 1122/2009 bizottsági rendeletet 2015. január 1‑jétől hatályon kívül helyezte az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (HL 2014. L 181., 48. o.).
( 11 ) Az 54. cikkben említett „ellenőrzési jelentést” kell készíteni a 73/2009 rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „súlyosság”, „mérték”, „tartósság” és „ismétlődő jelleg” kritériumok alapján az egyes jogi aktusok és/vagy előírások tekintetében történő meg nem felelés jelentőségének – az alkalmazandó támogatáscsökkentés esetleges enyhítéséhez vagy súlyosbításához vezető tényezők megjelölésével történő – értékeléséhez (az 54. cikk (1) bekezdésének c) pontja).
( 12 ) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12‑i irányelv (HL 1991. L 375., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 68. o.).
( 13 ) Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a kérdést előterjesztő bíróság idézi a 2010‑ben elfogadott dán szabályok egyes bekezdéseit, amelyek láthatólag arra az évre utalnak „amelyben beérkezett a támogatási kérelem vagy a kifizetési kérelem, és amelyben megállapították a jogsértést” (kiemelés tőlem). Habár nem foglalok állást a dán jog értelmezésének kérdésében, a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozata alapján – legalábbis a 2010‑ben elfogadott változatot illetően – úgy tűnik, hogy a dán szabályok azon a feltételezésen alapultak, hogy e két év egybeesik.
( 14 ) Az 1782/2003 rendelet módosítást megelőző 6. cikkének (1) bekezdésében „az előírások megsértésének naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összege” kifejezés szerepel. E rendelkezés módosított változata a „folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegére” utal, és a 73/2009 rendelet 23. cikke is, a „folyósított vagy folyósítandó” kifejezés alkalmazásával. A bizottsági rendeletek hasonlóan változó megfogalmazásokat alkalmaznak; úgy értem, hogy e négy rendelet mind a „fizetendő teljes közvetlen támogatásra” utal.
( 15 ) A Számvevőszék 2011‑es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentése, az intézmények válaszaival (HL 2012. C 344., 1. o., 75. o., 3.9. pont).
( 16 ) Lásd a 146/2008 rendelet 3. cikkének a) pontját.
( 17 ) Ez abból következik, hogy az 1782/2003 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének módosított változata a 146/2008 rendelet 3. cikkének a) pontjával összhangban 2008. április 1‑jétől volt alkalmazandó; lásd a fenti 3. lábjegyzetet.
( 18 ) „Eredeti nyelvi változatok” alatt az 1782/2003 rendelet elfogadásakor az Európai Unió hivatalos nyelvein meglevő változatokat értem.
( 19 ) Dánul: „det kalenderår, hvor den manglende overholdelse finder sted”; hollandul: „het kalenderjaar waarin de niet‑naleving plaatsvindt”; finnül: „sinä kalenterivuonna, jona noudattamatta jättäminen tapahtuu”; görögül: „να καταβληθούν κατά το ημερολογιακό έτος κατά το οποίο σημειώθηκε η μη εφαρμογή”; olaszul: „nell'anno civile in cui si è verificata l’inosservanza”; portugálul: „no ano civil em que ocorre tal incumprimento”; spanyolul: „en el año natural en que se produzca el incumplimiento”; valamint svédül: „det år då överträdelsen inträffar”.
( 20 ) A német nyelvi változat a következőképpen rendelkezik: „Werden die Grundanforderungen an die Betriebsführung oder der gute landwirtschaftliche und ökologische Zustand aufgrund einer unmittelbar dem einzelnen Betriebsinhaber zuzuschreibenden Handlung oder Unterlassung nicht erfüllt, so wird der Gesamtbetrag der in dem betreffenden Kalenderjahr […] zu gewährenden Direktzahlungen […] gekürzt oder ausgeschlossen.”
( 21 ) A francia nyelvi változat rögzíti, hogy: „le montant total des paiements directs à octroyer au titre de l’année civile au cours de laquelle le non‑respect est constaté, est réduit ou supprimé”.
( 22 ) Lásd: 2012. április 26‑iDR és TV2 Danmark ítélet, C‑510/10, EU:C:2012:244, 44. pont.
( 23 ) Lásd: 2012. április 26‑iDR és TV2 Danmark ítélet, C‑510/10, EU:C:2012:244, 45. pont.
( 24 ) Lásd például: Jacobs főtanácsnok Dowling ügyre vonatkozó indítványa, C‑85/90, EU:C:1992:170, 10. pont; Mazák főtanácsnok Schutzverband der Spirituosen‑Industrie ügyre vonatkozó indítványa, C‑457/05, EU:C:2007:345, 44. pont.
( 25 ) Lásd az alábbi 87–94., illetve 96–102. pontot.
( 26 ) Az, hogy a meg nem felelésnek a mezőgazdasági termelőnek „közvetlenül felróhatónak” kell lennie, eredetileg a támogatásra való jogosultság azon előfeltételéhez kapcsolódott, amelynek értelmében a releváns parcelláknak legalább 10 hónapig tartó meghatározott időszakon keresztül a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kellett állniuk: lásd az 1782/2003 rendelet 44. cikkének (3) bekezdését. A 146/2008 rendelettel eszközölt módosítások ezt az időszakot egy napra rövidítették le, és a támogatást kérelmezőnek egyes esetekben – például a földterület átruházása esetén – a megműveltként bejelentett területeket érintő meg nem felelésért való felelősségét kiterjesztette: lásd a 146/2008 1. cikkének (3) bekezdését, valamint a (2) és (3) preambulumbekezdését.
( 27 ) Két kidolgozott példa révén feltárom, hogy mik a lehetséges következményei a Bizottság által javasolt értelmezésnek egy adott mezőgazdasági termelő és egy három mezőgazdasági termelőből álló csoport esetében, ha azok mindannyian ugyanúgy megsértik a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeiket: lásd az alábbi 61–63. és 90–93. pontot.
( 28 ) Lásd az 1782/2003 rendelet (2) preambulumbekezdését.
( 29 ) A Bizottság írásbeli észrevételeiben ugyanezt az elemzést alkalmazza a 73/2009 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését illetően, amely rendelkezésnek álláspontja szerint az 1782/2003 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével egyező jelentést kell tulajdonítani.
( 30 ) Lásd: 1971. március 10‑iDeutsche Tradax ítélet, 38/70, EU:C:1971:24, 10. pont; 1999. március 2‑iSpanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑179/97, EU:C:1999:109, 20. pont.
( 31 ) A Bizottság ezzel kapcsolatban hivatkozott az 1782/2003 rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdésére; valamint a 73/2009 rendelet 22. cikkének (1) és (2) bekezdésére.
( 32 ) Lásd a fenti 61–63. és az alábbi 90–93. pontban szereplő példákat.
( 33 ) Lásd a fenti 74. pontot.
( 34 ) 1977. október 19‑iRuckdeschel és társai ítélet, 117/76 és 16/77, EU:C:1977:160, 7. pont.
( 35 ) Lásd többek között: 1987. november 18‑iMaizena és társai ítélet, 137/85, EU:C:1987:493, 15. pont; 2002. december 10‑iBritish American Tobacco (Investments) és Imperial Tobacco ítélet, C‑491/01, EU:C:2002:741, 122. pont; 2003. július 10‑iBizottság kontra EKB ítélet, C‑11/00, EU:C:2003:395, 156. pont; 2012. december 13‑iMaatschap L. A. en D. A. B. Langestraat en P. Langestraat‑Troost ítélet, C‑11/12, EU:C:2012:808, 39. pont.
( 36 ) Lásd az 1782/2003 rendelet 7. cikkének (3) bekezdését és a 73/2009 rendelet 24. cikkének (3) bekezdését; lásd továbbá a 796/2004 bizottsági rendelet 67. cikkét, valamint az 1122/2009 bizottsági rendelet 70. cikkének (8) bekezdését és 72. cikkének (1) bekezdését.