A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2017. december 20. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 1215/2012/EU rendelet – Hatály – Valamely fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervet elutasító hitelezői bizottsági tagok ellen benyújtott kártérítési kereset”
A C‑649/16. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2016. december 19‑én érkezett, 2016. november 30‑i határozatával terjesztett elő a
Peter Valach,
Alena Valachová,
az SC Europa ZV II a.s.,
az SC Europa LV a.s.,
a VAV Parking a.s.,
az SC Europa BB a.s.,
a Byty A s.r.o.
és
a Waldviertler Sparkasse Bank AG,
a Československá obchodná banka a.s.,
a Stadt Banská Bystrica között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: R. Silva de Lapuerta tanácselnök (előadó), J.‑C. Bonichot, A. Arabadjiev, S. Rodin és E. Regan bírák,
főtanácsnok: M. Szpunar,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– |
P. Valach, A. Valachová, az SC Europa ZV II a.s., az SC Europa LV a.s., a VAV Parking a.s., az SC Europa BB a.s. és a Byty A s.r.o. képviseletében Z. Nötstaller Rechtsanwältin, |
– |
a Waldviertler Sparkasse Bank AG, a Československá obchodná banka a.s. és a Stadt Banská Bystrica képviseletében S. Fruhstorfer Rechtsanwältin, |
– |
a spanyol kormány képviseletében J. García‑Valdecasas Dorrego, meghatalmazotti minőségben, |
– |
az Európai Bizottság képviseletében M. Wilderspin és M. Heller, meghatalmazotti minőségben, |
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezésére vonatkozik. |
2 |
Ezt a kérelmet a Peter Valach, Alena Valachová, az SC Europa ZV II a.s, az SC Europa LV a.s., a VAV Parking a.s., az SC Europa BB a.s., a Byty A s.r.o. és a Waldviertler Sparkasse Bank AG, a Československá obchodná banka a.s., illetve a Stadt Banská Bystrica (Besztercebánya városa) között folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya a VAV invest s.r.o. fizetésképtelenségére vonatkozó eljárásban benyújtott pénzügyi helyreállítási terv elutasítása miatti kártérítési kereset. |
Jogi háttér
Az uniós jog
Az 1215/2012 rendelet
3 |
Az 1215/2012 rendelet (10) és (34) preambulumbekezdése kimondja:
[…]
|
4 |
Az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja a következőképpen szól: „E rendelet nem vonatkozik: […]
|
Az 1346/2000/EK rendelet
5 |
A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (HL 2000. L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 19. kötet, 191. o.; helyesbítés: HL 2006. L 234., 43. o.) (4), (6) és (7) preambulumbekezdése szerint:
[…]
|
6 |
E rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik: „A fizetésképtelenségi eljárás megindítására azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén az adós fő érdekeltségei találhatók [helyesen: az adós fő érdekeltségeinek központja található]. Társaság vagy jogi személy esetén az ellenkező bizonyításáig a létesítő okirat szerinti székhelyet kell a fő érdekeltségek központjának tekinteni.” |
A szlovák jog
7 |
Az Občiansky zákonník (szlovák polgári törvénykönyv) 415. §‑a értelmében: „Mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, amely nem okoz kárt az egészségben, vagyonban, természetben és környezetben.” |
8 |
A polgári törvénykönyv 420. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen szól: „Aki jogszabályi kötelezettsége megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” |
9 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szerint a szlovák jog értelmében a fizetésképtelenségi eljárásban megkülönböztetendő a csőd‑, illetve a helyreállítást célzó eljárás. Utóbbit a fizetésképtelenségi törvény 108–165. §‑a szabályozza. |
10 |
A fizetésképtelenségi törvény 127. §‑ának (1) bekezdése szerint a három vagy öt tagból álló hitelezői bizottságot a törvénynek megfelelően a hitelezői gyűlés jelöli ki. E § (4) bekezdése szerint a hitelezői bizottság minden tagja köteles a hitelezők összességének érdekében eljárni. |
11 |
A bizottság feladata e törvény 133. §‑ának (1) bekezdése értelmében, hogy – a hitelezői gyűlés mellett – jóváhagyja a fizetésképtelen adós által elkészítendő pénzügyi helyreállítási tervet. Amennyiben a hitelezői bizottság a tervet elutasítja, vagy a fizetésképtelenségi törvény 144. §‑ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem dönt, a fizetésképtelenségi szakértő köteles az e törvény 144. § (2) bekezdése alapján haladéktalanul a csődeljárás megindítását kezdeményezni. |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
12 |
A VAV invest egy szlovák jog szerinti társaság, amelynek vagyonával kapcsolatban helyreállítást célzó eljárás indult Szlovákiában. A Waldviertler Sparkasse Bankot, a Československá obchodná bankát és a Stadt Banská Bystricát (Besztercebánya városa) a hitelezői bizottság tagjainak jelölték. |
13 |
A VAV invest a fizetésképtelenségi törvénynek megfelelően benyújtotta a pénzügyi helyreállítási tervet. A hitelezői bizottság azonban a 2015. december 11‑i ülésen érdemi indokolás nélkül elutasította ezt a tervet, ami a helyreállítását célzó eljárás eredménytelenségéhez és az ezt követően megindított csődeljárásban a VAV invest vagyonának értékesítéséhez vezetett. |
14 |
Egyfelől P. Valach és A. Valachová azt állítja, hogy a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása miatt a VAV investben fennálló részesedésük jelentős értékvesztése, illetve elmaradt haszon okán kárt szenvedtek. Másfelől az SC Europa ZV II, az SC Europa LV, a VAV Parking, az SC Europa BB és a Byty A azt állítja, hogy projekttársasági minőségükben kárt szenvedtek az építési projektek meghiúsulásának veszélye, illetve azok késedelme miatt. |
15 |
Az alapeljárás felperesei a Landesgericht Krems an der Donau (Krems an der Donau‑i regionális bíróság, Ausztria) elé a felelősség megállapítása iránti keresetet terjesztettek, és azt állítják, hogy a Waldviertler Sparkasse Bank, a Československá obchodná banka és a Stadt Banská Bystrica (Besztercebánya városa) megsértette a szlovák polgári törvénykönyv 415. §‑a alapján fennálló általános kármegelőzési, továbbá a szlovák fizetésképtelenségi törvény értelmében mint hitelezői bizottsági tagokra háruló kötelezettségeit, különösen pedig a hitelezők összességének érdekében való eljárás kötelezettségét, éppen ezért a szlovák polgári törvénykönyv 420. §‑a alapján felelősséggel tartoznak a bekövetkezett károkért. |
16 |
A Landesgericht Krems an der Donau (Krems an der Donau‑i regionális bíróság) a joghatóságának hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította a keresetet. E bíróság szerint a szóban forgó, felelősség megállapítása iránti kereset elválaszthatatlan az alapeljárás alpereseinek hitelezői bizottsági tagságából eredő funkcióitól, illetve az ebből fakadó, a fizetésképtelenségi törvény értelmében vett kötelezettségeitől. A felelősség megállapítása iránti kereset tehát közvetlenül a fizetésképtelenségi jogból következik, és szorosan kapcsolódik ahhoz. Ezáltal a kereset az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a rendelet hatálya alól kivett tárgykörbe tartozik, így arra az 1346/2000 rendelet alkalmazandó. Ebben az esetben az a bíróság rendelkezik joghatósággal, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindította. |
17 |
Az alapeljárás felperesei fellebbezést nyújtottak be az Oberlandesgericht Wienhez (bécsi regionális felsőbíróság, Ausztria), amely a kereset elutasítását a joghatóság hiánya okán helybenhagyta, mivel a szóban forgó kereset a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos, hiszen arra vonatkozik, hogy a fizetésképtelenségi eljárásban kötelező intézmény nem tett eleget a hitelezők összessége érdekében rá háruló kötelezettségeinek. Fizetésképtelenségi eljáráshoz kacsolódó eljárásként a kereset az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti kivétel hatálya alá tartozik. |
18 |
Az alapeljárás felperesei felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be az Oberster Gerichtshofhoz (legfelsőbb bíróság, Ausztria). |
19 |
Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak az 1215/2012 rendelet és az 1346/2000 rendelet hatályának elhatárolását illetően, különös tekintettel a valamely hitelezői bizottság tagjainak a fizetésképtelenségi eljárásban a szavazás alkalmával tanúsított magatartása miatti felelősségének megállapítása iránti keresetre. |
20 |
E körülmények között az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé: „Úgy kell‑e értelmezni az [1215/2012 rendelet] 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy a fizetésképtelen adósban üzletrész‑tulajdonosnak – mint [P. Valach és A. Valachová] –, illetve az adóssal üzleti kapcsolatban álló projekttársaságoknak – mint [az SC Europa ZV II, az SC Europa LV, a VAV Parking, az SC Europa BB és a Byty A] – a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos jogellenes szavazási magatartásra alapozott kártérítési igénye az [1215/2012 rendelet] 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a fizetésképtelenségre vonatkozik, és ezért nem tartozik a rendelet tárgyi hatálya alá?” |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
21 |
A kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy ez a rendelkezés vonatkozik a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos szavazási magatartásra alapozott kártérítési keresetre, és ezért az ilyen kereset nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá. |
22 |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolásához meg kell határozni azon bíróság joghatóságának terjedelmét, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindította, hiszen a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja kizárja a hatálya alól a „csődeljárásokat, a kényszeregyezségeket és a hasonló eljárásokat”. |
23 |
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1215/2012 rendelet (34) preambulumbekezdésének megfelelően biztosítani kell a szükséges folytonosságot egyrészt a Brüsszeli Egyezmény, a 44/2001/EK rendelet és az 1215/2012 rendelet között, másrészt pedig a módosított egyezmény Bíróság általi értelmezése és az egyezményt felváltó rendelkezések között. |
24 |
Ezenkívül a Bíróság már megállapította, hogy az 1215/2012 rendeletet és az 1346/2000 rendeletet olyan módon kell értelmezni, hogy az e rendeletek által kimondott pozitív jogi szabályok közötti mindenfajta átfedés és minden joghézag elkerülhető legyen. Így az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az e rendelet hatálya alól a „csődeljárásra, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárásokra, csődegyezségre, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra” vonatkozóként kizárt keresetek az 1346/2000 rendelet hatálya alá tartoznak. Ezzel párhuzamosan az 1346/2000 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó keresetek az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartoznak (lásd ebben az értelemben: 2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 17. pont). |
25 |
Amint az többek között az 1215/2012 rendelet (10) preambulumbekezdéséből következik, az uniós jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő „polgári és kereskedelmi ügyekben” fogalmat tág értelemben határozza meg, és ebből következően széles tárgyi hatályt jelöljön ki a rendelet számára. Ezzel szemben az 1346/2000 rendelet hatályát annak (6) preambulumbekezdésének megfelelően nem lehet kiterjesztően értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 18. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
26 |
Ezen elveket alkalmazva a Bíróság megállapította, hogy csak az olyan keresetek vannak kizárva az 1215/2012 rendelet hatálya alól, amelyek közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásból adódnak, illetve szorosan ilyen eljáráshoz kapcsolódnak. Következésképpen kizárólag e keresetek tartoznak az 1346/2000 rendelet hatálya alá (lásd ebben az értelemben: 2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
27 |
Márpedig az 1346/2000 rendelet (6) preambulumbekezdése éppen ugyanezen kritériumot veszi át e rendelet tárgyának körülhatárolásához. Ugyanis e preambulumbekezdés szerint az említett rendeletnek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében irányadó joghatósági rendelkezésekre kell korlátozódnia, valamint az olyan határozatokra, amelyeket „közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárás alapján hoznak, és amelyek [ahhoz] szorosan kapcsolódnak […]”. |
28 |
Ebben az összefüggésben, az előbbi megfontolásokra figyelemmel, meg kell határozni, hogy egy olyan kártérítési kereset, mint amely az alapügy tárgyát képezi, megfelel‑e ezen kettős kritériumnak. |
29 |
Az első kritériumot illetően emlékeztetni kell arra, hogy annak eldöntésénél, hogy egy adott kereset alapját közvetlenül valamely fizetésképtelenségi eljárás képezi‑e, amely elemet a Bíróság azon jogterület beazonosításához alkalmaz, amelyre e kereset tartozik, nem azon eljárási háttér az irányadó, amelybe e kereset illeszkedik, hanem a kereset jogalapja. E megközelítés szerint azt kell megvizsgálni, hogy a kereset alapjául szolgáló jog vagy kötelezettség a polgári és kereskedelmi jog általános szabályaiban vagy pedig a fizetésképtelenségi eljárások eltérést engedő, különös szabályaiban gyökerezik‑e (2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 22. pont). |
30 |
A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság megállapításaiból kitűnik, hogy az alapügyben benyújtott kereset a hitelezői bizottság azon tagjai felelősségének megállapítására irányul, akik a 2015. december 11‑i szavazáson elutasították a VAV invest által javasolt pénzügyi helyreállítási tervet. Pontosan ezen elutasítás miatt indult meg a csődeljárás. Márpedig az alapeljárás felperesei úgy vélik, hogy e bizottság magatartása jogellenes volt, éppen ezért indítottak kártérítési keresetet. |
31 |
E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megjegyezte, hogy az olasz jog szerint a fizetésképtelenségi eljárásban két megoldási lehetőség különböztetendő meg, márpedig egyfelől a csődeljárás, másfelől pedig a helyreállítást célzó eljárás. Amennyiben a helyreállítást célzó eljárásban a hitelezői bizottság a tervet elutasítja, vagy a 144. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem hoz határozatot, a fizetésképtelenségi szakértő köteles a 144. § (2) bekezdése alapján haladéktalanul a csődeljárás megindítását kezdeményezni. |
32 |
Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a jelen ügyben a kártérítési keresetet egyrészt a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaságban üzletrész‑tulajdonosok, másrészt pedig az e társasággal üzleti kapcsolatban álló társaságok nyújtották be. |
33 |
Ezenkívül ez a kereset többek között annak meghatározására irányul, hogy a hitelezői bizottság tagjai a pénzügyi helyreállítási tervnek a csődeljárás megindítását előidéző elutasításakor megsértették‑e a hitelezők összességének érdekében való eljárás kötelezettségét. |
34 |
Amint ugyanis az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik, a fizetésképtelenségi törvény 127. §‑ának (4) bekezdése értelmében a hitelezői bizottság minden tagja köteles a hitelezők összességének érdekében eljárni, hiszen e bizottság feladata, hogy az e törvény 133. §‑ának (1) bekezdésével összhangban a hitelezői gyűléssel együtt értékelje és adott esetben jóváhagyja a fizetésképtelen adós által elkészítendő pénzügyi helyreállítási tervet. |
35 |
Így az alapügyben szóban forgó, a kártérítési kereset közvetlen és elválaszthatatlan következménye a hitelezői bizottság – a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor felállított kötelező jogalany – által gyakorolt feladatnak, amely kifejezetten az ilyen jellegű eljárást szabályozó nemzeti jogi rendelkezésekből származik (lásd analógia útján: 2009. július 2‑iSCT Industri ítélet, C‑111/08, EU:C:2009:419, 28. pont). |
36 |
Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a valamely hitelezői bizottság ellen indított kártérítési kereset alapjául szolgáló olyan kötelezettségek, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó különös szabályokból erednek. |
37 |
Ami a jelen ítélet 27. pontjában említett második kritériumot illeti, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a bírósági eljárás és a fizetésképtelenségi eljárás között fennálló kapcsolat erőssége a döntő annak meghatározásakor, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő kivétel alkalmazható‑e (2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 28. pont). |
38 |
E tekintetben annak vizsgálatához, hogy a hitelezői bizottság tagjainak felelősségét megalapozhatja‑e a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása, különösen az ezen hitelezői bizottságra a fizetésképtelenségi eljárásban háruló kötelezettségek terjedelmét és az említett elutasítás e kötelezettségekkel való összeegyeztethetőségét kell elemezni. Márpedig meg kell állapítani, hogy egy ilyen elemzés közvetlen és szoros kapcsolatban áll a fizetésképtelenségi eljárással, és ezáltal szorosan összefügg ezen eljárás lefolytatásával. |
39 |
E körülmények között meg kell állapítani, hogy egy olyan kereset, mint amelyről az alapügyben szó van, közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásból ered, és azzal szorosan összefügg, így nem tartozik az 1215/2012 rendelet hatálya alá. |
40 |
E megállapításokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelkezés vonatkozik a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos szavazási magatartásra alapozott kártérítési keresetre, és ezért az ilyen kereset nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá. |
A költségekről
41 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott: |
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelkezés vonatkozik a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos szavazási magatartásra alapozott kártérítési keresetre, és ezért az ilyen kereset nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá. |
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: német.