15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/33


2015. december 3-án benyújtott kereset – Crédit Mutuel Arkéa kontra EKB

(T-712/15. sz. ügy)

(2016/C 059/38)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Crédit Mutuel Arkéa (Le Relecq-Kerhuon, Franciaország) (képviselők: H. Savoie ügyvéd)

Alperes: Európai Központi Bank (EKB)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Központi Bank azon 2015. október 5-i határozatát (ECB/SSM/2015 – 9695000CG7B8NLR5984/28), amely megállapítja a Groupe Crédit Mutuelre alkalmazandó prudenciális követelményeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Központi Bank 2015. október 5-i határozata (a továbbiakban: határozat) jogszerűtlen, mivel figyelmen kívül hagyja azokat az uniós jogi rendelkezéseket, amelyek az EKB prudenciális felügyelet területén fennálló hatáskörét kizárólag a hitelintézetekre korlátozza. E jogalapnak öt része van:

Az első rész szerint a bankfelügyelet területén az EKB-ra alkalmazandó jog szigorúan a hitelintézetekre és más pénzügyi intézményekre korlátozza annak hatáskörét.

A második rész szerint a Confédération nationale du Crédit Mutuel (CNCM) nem hitelintézet, és a Crédit Mutuel EKB általi felügyelete nem terjedhetett volna ki arra.

A harmadik rész szerint azt, hogy az EKB nem gyakorolhat prudenciális felügyeletet a CNCM tekintetében, megerősíti az a tény, hogy nem rendelkezik semmiféle szankcionálási jogkörrel, amint azt az EKB is elismeri.

A negyedik rész szerint, mivel az EKB nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a CNCM-mel szemben bármiféle intézkedést előírjon, a határozat feleslegesen és jogilag tévesen kíván a Crédit Mutuel csoporttal – amely jog szerint nem létezik – szemben korrekciós intézkedéseket előírni.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a határozatot azon oknál fogva is meg kell semmisíteni, hogy jogszerűtlenül állapította meg, hogy a Crédit Mutuel egésze a prudenciális felügyeletre vonatkozó uniós rendelkezések értelmében vett csoportnak tekintendő. E jogalapnak öt része van:

Az első rész szerint az európai szabályozás által megállapított általános elv egyrészt a hitelintézetek egyedi alapon történő prudenciális felügyelete, másrészt pedig a kölcsönösségi alapon működő csoportok konszolidált felügyelete, feltéve hogy azok egy egyetlen jogalanyhoz hasonlíthatók.

A második rész szerint nem teljesülnek az európai szabályozás által rögzített azon jogi feltételek, amelyek lehetővé teszik a bankcsoportok konszolidált prudenciális felügyeletét.

A harmadik rész szerint a jelen ügyben nem teljesül azon három feltétel egyike sem, amelyek lehetővé teszik a Crédit Mutuel egésze szintjén történő konszolidált felügyeletet.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a határozatot amiatt is meg kell semmisíteni, hogy az 1. kategóriájú alaptőkét a Crédit Mutuel Arkéa csoportot illetően jogszerűtlenül 8 %-ról 11 %-ra emelte. E jogalapnak két része van:

Az első rész szerint a határozatban tévesen alkalmazták a jogot.

A második jogalap szerint a határozatban mérlegelési hibát is elkövettek.