12.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 337/17

—

részben semmisítse meg a Németország által a Nürburgring számára nyújtott, SA.31550 (2012/C) (ex 2012/NN) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 1-jei C(2014) 3634 végleges bizottsági határozatot,

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első, a releváns tényállás téves megállapítására alapított jogalap

A felperes azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikkel és az EUSZ 17. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 108. cikket, mivel nem tett eleget a támogatásjogi felülvizsgálati kötelezettségének, és határozatában döntő kérdésekben téves tényállásra támaszkodott.

2.

A második, a finanszírozás állítólagos megerősítésének értékelése során elkövetett nyilvánvaló hibára alapított jogalap

Ezzel kapcsolatban a felperes előadja, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el annak megállapításával, hogy az ajánlati felhívás keretében eladott vagyontárgyak vevője bemutatott egy pénzügyi partnertől származó, finanszírozásra vonatkozó megerősítését.

3.

A harmadik, az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikknek, a 659/1999/EK rendelet (1) 4. cikke (4) bekezdésének és 14. cikkének a megsértésére, valamint nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap

A harmadik jogalap keretében a felperes többek között azzal érvel, hogy a jogellenes támogatásokkal okozott, több piacot érintő versenykorlátozásokat az eladással bebetonozták. Továbbá a visszatéríttetési kötelezettséget a gazdasági folytonosság miatt ki kellett volna terjeszteni az ajánlati felhívás keretében eladott vagyontárgyak vevőjére. A felperes hozzáteszi, hogy az eladás a vevő számára nyújtott új állami támogatásnak minősül.

4.

A negyedik, az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikknek a megsértésére, valamint nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap

Ezzel kapcsolatban a felperes lényegében előadja, hogy az értékesítési eljárás nem átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes ajánlati felhívás keretében zajlott, és hogy ezért az érintett vagyontárgyakat nem piaci áron értékesítették.

5.

Az ötödik, az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének és a 659/1999 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének a támogatásjogi „nemleges megállapításon” keresztüli megsértésére alapított jogalap

A felperes e jogalap keretében azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdését és a 659/1999 rendelet 4. cikkének (4) bekezdését azáltal, hogy az ajánlati felhívás keretében történő eladást nem minősítette új állami támogatásnak, és nem indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást. A felperes hozzáteszi, hogy a Bizottságban kételynek kellett volna felmerülnie e támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

6.

A hatodik, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap

A felperes véleménye szerint a Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt indokolási kötelezettséget azáltal, hogy fontos megállapításokat, amelyeken a megtámadott határozat alapul, nem vagy nem kielégítően indokolt.

7.

A hetedik, a felperes eljárási jogainak az észrevételei hiányos értékelése miatti megsértésére alapított jogalap

A felperes e jogalap keretében azzal érvel, hogy a Bizottság megsértette a felperes eljárási jogait azáltal, hogy az észrevételeit nem értékelte.

8.

A nyolcadik, a felperes eljárási jogainak azon határozattal való megsértésére alapított jogalap, hogy az eladás nem minősül új állami támogatásnak

Ezzel kapcsolatban a felperes előadja, hogy a Bizottság megsértette az eljárási jogait, illetve jelentős eljárási szabályokat sértett azáltal, hogy a felperes hivatalos panasza ellenére úgy határozott, hogy a vagyontárgyaknak ajánlati felhíváson keresztül a vevő részére történő eladása nem minősül állami támogatásnak. E határozattal hallgatólagosan elutasította a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását. Azáltal, hogy a Bizottság – helytelenül – nem indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, megsértette a felperesnek a véleményalkotásra vonatkozó jogát.

9.

A kilencedik, a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére alapított jogalap

A felperes végül előadja, hogy a Bizottság maga se nem vizsgált meg valamennyi releváns szempontot, se nem vette megfelelően figyelembe a felperes által előadott szempontokat.