25.1.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 27/2

A Törvényszék (harmadik tanács) T-214/13. sz., Rainer Typke kontra Európai Bizottság ügyben 2015. július 2-án hozott ítélete ellen Rainer Typke által 2015. szeptember 18-án benyújtott fellebbezés

(C-491/15. P. sz. ügy)

(2016/C 027/03)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Rainer Typke (képviselő: C. Cortese ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-214/13. sz., Typke kontra Európai Bizottság ügyben 2015. július 2-én hozott ítélete rendelkező részének 2. és 3. pontját;

—	semmisítse meg az Európai Bizottság főtitkársága által a Gestdem 2012/3258 eljárásban hozott határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot a fellebbező részéről az elsőfokú és a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztására a fellebbező egyetlen jogalapra hivatkozik, amely két részből áll.

Először is a Törvényszék tévesen értelmezte az 1049/2001 rendeletet, (1) különösen e rendelet 3. cikkének a) pontját, és 4. cikkének (6) bekezdését, mivel abból indult ki, hogy az említett cikkek összehangolt relációs adatbázisokra történő alkalmazásához különbséget kell tenni a relációs adatbázisban tárolt dokumentumokhoz való részleges hozzáférés és az abban foglalt nyers adatokhoz való hozzáférés között. Ez utóbbi nem tartozik a rendelet hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá, és állítólag egy új dokumentum létrehozásához vezet. A Törvényszék különösen azt állapította meg tévesen, hogy lényegében nem tartozik az 1049/2001 rendelet hatálya alá egy összehangolt relációs adatbázishoz való hozzáférés iránti olyan kérelem, amelyhez olyan, strukturált lekérdezési nyelven történő keresésre (SQL-keresés) lenne szükség, amelyet az adott intézmény „többé-kevésbé szokásos módon”és„előre beállított” feltételekkel korábban nem használt, mivel ez állítólag nem tartalmazza a szóban forgó adatbázis keresőeszközeinek alkalmazásával elvégzendő keresést, éppen ezért egy új dokumentum létrehozását jelentené.

Másodszor a Törvényszék az alábbi téves feltételezésekből kiindulva tévesen állapította meg, hogy a fellebbező kérelme nem egy létező dokumentumra irányult, és semmiképpen sem tartozik az 1049/2001 rendelet hatálya alá:

—	az adott intézmény nem tudna eleget tenni a hozzáférés iránti kérelemnek, mivel a létező dokumentumok nem felelnek meg a kérelemnek (elsőfokú ítélet, 73. pont), vagy mivel a fellebbező állítólag nem kérte az azokhoz való hozzáférést (elsőfokú ítélet, 67. pont);

—	a fellebbező kérelmének az adott adatbázisban – különösen az ehhez szükséges adatkezelési műveletek miatt – nem létező rendezési séma szerint kellene eleget tenni (elsőfokú ítélet, 58., 66., 68.; 62. és 63. pont);

—	ez egy új formában és a fellebbező által meghatározott paraméterek szerint válogatott információkat tartalmazó, új dokumentum létrehozását jelentené (elsőfokú ítélet, 61. és 67. pont).

A Törvényszék a jelen bekezdésben kifogásolt megállapításokkal továbbá elferdítette az elé terjesztett és rendelkezésére álló bizonyítékokat. Ugyanez igaz a Törvényszék azon megállapítására, hogy a jelen ügyben az adott intézménynek a kért dokumentumok nemlétére vonatkozó bármely nyilatkozatához a jogszerűség vélelme fűződik (elsőfokú ítélet, 66. pont).

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).