30.1.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/9 |
A Bíróság (harmadik tanács) 2016. december 1-jei ítélete (a Juzgado de lo Social no 33 de Barcelona [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Mohamed Daouidi kontra Bootes Plus SL, Fondo de Garantía Salarial, Ministerio Fiscal
(C-395/15. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - 1–3. cikk - Fogyatékosságon alapuló bármely megkülönböztetés tilalma - A „fogyatékosság” fennállása - A „hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodás” fogalma - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 3., 15., 21., 30., 31., 34. és 35. cikk - A nemzeti jog értelmében határozatlan ideig átmenetileg munkaképtelen munkavállalóval szembeni felmondás))
(2017/C 030/08)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de lo Social no 33 de Barcelona
Az alapeljárás felei
Felperes: Mohamed Daouidi
Alperesek: Bootes Plus SL, Fondo de Garantía Salarial, Ministerio Fiscal
Rendelkező rész
A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy:
— |
az a tény, hogy az érintett személy munkahelyi baleset következtében a nemzeti jog értelmében átmenetileg – határozatlan ideig – munkaképtelen, önmagában véve nem jelenti azt, hogy alkalmasságának korlátozottsága az irányelvben foglalt, az Európai Közösség nevében a Tanács 2009. november 26-i 2010/48/EK határozatával jóváhagyott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre tekintettel értelmezett „fogyatékosság” fogalma értelmében „hosszan tartónak” minősíthető; |
— |
a korlátozottság „hosszan tartó” jellegének megállapítását lehetővé tevő valószínűsítő körülmények között szerepel az a tény, hogy az állítólagos hátrányos megkülönböztetés időpontjában nem látható előre, hogy az érintett személy károsodása rövid időn belül meg fog szűnni, vagy e munkaképtelenség az említett személy felépülése előtt jelentős ideig fennállhat, és |
— |
e „hosszan tartó” jelleg megvizsgálásával összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróságnak a rendelkezésére álló objektív elemek összességére, és különösen ezen személy állapotára vonatkozó olyan dokumentumokra és igazolásokra kell támaszkodnia, amelyek az aktuális orvosi és tudományos ismereteken és adatokon alapulnak. |