1.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 431/38


2014. szeptember 22-én benyújtott kereset – Niche Generics kontra Bizottság

(T-701/14. sz. ügy)

(2014/C 431/61)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Niche Generics Ltd (Hitchin, Egyesült Királyság) (képviselők: E. Batchelor, M. Healy, Solicitors és F. Carlin Barrister)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a határozatot;

törölje, vagy mindenesetre csökkentse a bírság összegét;

a Bizottságot kötelezze a saját költségeinek és a felperes jelen eljárással kapcsolatban felmerült költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetével a felperes az AT.39612 – Perindopril (Servier) ügyben 2014. július 9-én hozott C(2014) 4955 végleges bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztására a felperes tizenegy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság elmulasztotta alkalmazni a megfelelő „objektív szükségesség” tesztet annak meghatározása érdekében, hogy a felperes és a Servier közötti szabadalmi vitarendezési megállapodás az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy a felperes vitarendezési megállapodására nem alkalmazta a technológiaátadási csoportmentességi rendelet iránymutatásait.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a vitarendezési megállapodást az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése értelmében vett „cél általi” jogsértésnek minősítette.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a saját „cél általi jogsértés” jogi tesztjét a felpereshez kapcsolódó konkrét tényállás tekintetében.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a vitarendezési megállapodás versenyellenes hatásokkal jár.

6.

A hatodik, arra alapított másodlagos jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy nem ismerte el, hogy a vitarendezési megállapodás eleget tesz az EUMSZ 103. cikk (3) bekezdésében foglalt mentességi feltételeknek.

7.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette a felperes védelemhez való jogát és a megfelelő ügyintézés elvét azzal, hogy a vizsgálat során visszaélésszerű magatartást tanúsított a titoktartási kötelezettséggel érintett dokumentumok vonatkozásában.

8.

A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság a bírság kiszámítása során megsértette az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy a felperessel szemben objektív igazolás nélkül eltérő bánásmódot tanúsított, mint a Servier-vel szemben.

9.

A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét, a saját bírságkiszabási iránymutatásait és a korábbi állandó gyakorlatát, amikor bírságot szabott ki a felperesre.

10.

A tizedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az 1/2003 rendelet (1) 23. cikkének (2) bekezdését azzal, hogy túllépte a bírságok esetében alkalmazandó 10 %-os felső összegét.

11.

A tizenegyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az EUMSZ 296. cikk alapján megadja a bírság kiszámításának és a felperes jogsértése súlyossága értékelésének indokait.


(1)  [Az EUMSZ 101. és az EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).