A BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2014. június 5. ( *1 )

„Gyorsított eljárás”

A C‑169/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Audiencia Provincial de Castellón (Spanyolország) a Bírósághoz 2014. április 7‑én érkezett, 2014. április 2‑i határozatával az előtte

Juan Carlos Sánchez Morcillo,

María del Carmen Abril García

és

a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG ELNÖKE,

tekintettel E. Levits előadó bíró javaslatára,

N. Wahl főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet az egyrészről Sánchez Morcillo és Abril García, másrészről a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA között az előbbiek által az ingatlanukra vonatkozó jelzálog érvényesítése iránti végrehajtási eljárással szemben emelt kifogás tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

3

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügy felperesei a 2003. június 9‑én a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA‑val közokiratba foglalt jelzálog‑fedezetű kölcsönszerződést kötöttek, amely jelzálogjog a felperesek lakására vonatkozik. Mivel a felperesek nem tettek eleget e kölcsön havi törlesztőrészleteinek megfizetésére vonatkozó kötelezettségüknek, a bank 2011. április 15‑én felszólította őket a kölcsön ügyleti és késedelmi kamatokkal növelt teljes összegének megfizetésére, valamint intézkedett a jelzáloggal terhelt ingatlan árverésen történő értékesítése iránt.

4

A jelzálog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás megindítását követően az alapügy felperesei kifogást emeltek az eljárás megindításával szemben, amelyet a Juzgado de Primera Instancia núm. 3 de Castellón 2013. június 19‑én elutasított. Az alapügy felperesei ekkor e határozattal szemben fellebbezést nyújtottak be. A fellebbezésüket elfogadhatónak nyilvánították, és azt az Audiencia Provincial de Castellón elé terjesztették.

5

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a spanyol polgári perrendtartás – noha lehetővé teszi fellebbezés előterjesztését az adós által emelt kifogásnak helyt adó, és ezáltal a jelzálog érvényesítése iránti végrehajtási eljárást befejező határozattal szemben – nem teszi lehetővé, hogy az az adós, akinek a kifogását elutasították, fellebbezést terjesszen elő a végrehajtási eljárás folytatását elrendelő határozattal szemben. A kérdést előterjesztő bíróság számára kétséges e nemzeti szabályzás összeegyeztethetősége a 93/13 irányelvvel elérni kívánt fogyasztóvédelmi célkitűzéssel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében szereplő, hatékony jogorvoslathoz való joggal. A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza továbbá, hogy az adósok számára a fellebbezési lehetőség biztosítása annál is inkább meghatározó, mivel az alapügyben szóban forgó kölcsönszerződés egyes kikötéseit a 93/13 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének értelmében „tisztességtelennek” lehet tekinteni.

6

Ez a bíróság azt kérte, hogy a Bíróság az ügyet a Bíróság eljárási szabályzata 105. cikkének (1) bekezdése alapján gyorsított eljárásban bírálja el.

7

Kérelmének alátámasztása érdekében a kérdést előterjesztő bíróság arra hivatkozik, hogy a Bíróság által adandó válasz jelentős következményekkel járhat a Spanyolországban folyamatban lévő jogvitákra, tekintettel arra a tényre, hogy az ebben az országban fennálló gazdasági válsággal összefüggésben rendkívül nagy számú természetes személyt érint a lakásukra vonatkozó jelzálog érvényesítése iránti végrehajtási eljárás.

8

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti továbbá, hogy azok az eljárások, amelyeket a Bíróság válasza érinthet, ráadásul az adósok állandó lakóhelyét jelentő lakásokra vonatkoznak. Mivel az adósok által emelt kifogásoknak a spanyol eljárásjog szerint nincs felfüggesztő hatályuk, a spanyol polgári perrendtartás 698. cikke (1) bekezdésének értelmében az ilyen lakások árverésen történő értékesítésére még a Bíróság határozathozatala előtt sor kerülhet.

9

Az említett eljárási szabályzat 105. cikkének (1) bekezdése szerint a kérdést előterjesztő bíróság kérelmére vagy kivételesen hivatalból a Bíróság elnöke az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően dönthet úgy, hogy az előzetes döntéshozatal tekintetében ezen eljárási szabályzat rendelkezéseitől eltérve gyorsított eljárást alkalmaz, ha az ügy jellege megköveteli, hogy elbírálására a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor.

10

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kétségtelenül kitűnik, hogy önmagában az a tény, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló bíróságnak a Bírósághoz fordulást követően meghozni szükséges határozata esetlegesen sok személyt vagy számos jogviszonyt érint, nem minősülhet a gyorsított eljárás alkalmazásának indokolására alkalmas rendkívüli körülménynek (lásd többek között: a Bíróság elnökének KÖGÁZ és társai végzése, C‑283/06 és C‑312/06, EU:C:2006:602, 9. pont; Plantanol‑végzése, C‑201/08, EU:C:2008:385, 10. pont, valamint Abdullahi‑végzése, C‑394/12, EU:C:2012:623, 11. pont).

11

Mindazonáltal a jelen esetben az érintett adósok számán túl – amire a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik –, az állandó lakóhelyet jelentő lakás elvesztésének veszélye a tulajdonost, valamint a családját rendkívül nehéz helyzetbe hozza.

12

Ezt a körülményt a kérdést előterjesztő bíróság szerint tovább súlyosítja az a tény, hogy amennyiben kiderül, hogy a végrehajtási eljárás olyan tisztességtelen kikötéseket tartalmazó kölcsönszerződésen alapul, amelyek semmisségét a nemzeti bíróság megállapítja, akkor a szerződésre vonatkozó végrehajtási eljárás semmissége pusztán kártérítésből álló védelmet nyújtana a sérelmet szenvedett adós számára, és nem tenné lehetővé azon korábbi helyzet visszaállítását, amelyben az adós tulajdonosa volt a lakásának.

13

Mivel a Bíróság lehető legrövidebb időn belül megadott válasza az érintett személyek esetében jelentősen csökkentheti az állandó lakóhelyet jelentő lakások elvesztésének veszélyét, helyt kell adni a kérdést előterjesztő bíróság azon kérelmének, hogy a Bíróság a C‑169/14. sz. ügyet gyorsított eljárásban bírálja el.

 

A fenti indokok alapján, a Bíróság elnöke a következőképpen határozott:

 

A Bíróság elnöke helyt ad az Audiencia Provincial de Castellón (Spanyolország) azon kérelmének, hogy a C‑169/14. sz. ügy az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikke és a Bíróság eljárási szabályzata 105. cikkének (1) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban kerüljön elbírálásra.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.