—

az osztrák kormány képviseletében M. Fruhmann, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében L. Nicolae és A. Tokár, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2011. november 30‑i 1251/2011/EU bizottsági rendelettel (HL L 319., 43. o.) módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2004. L 339., 14. o.; a továbbiakban: 2004/18 irányelv) 23. cikke (8) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet az SC Enterprise Focused Solutions SRL (a továbbiakban: EFS) és a Spitalul Județean de Urgență Alba Iulia (gyulafehérvári megyei sürgősségi kórház) között, egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az utóbbinak az EFS által benyújtott ajánlatot elutasító határozata tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A 2004/18 irányelv (2) preambulumbekezdésének szövege a következő:

„A tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani a Szerződés elveit, és különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, továbbá az ezekből levezethető olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elve. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban tanácsos rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek az említett elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy érvényesülésüket biztosítsák, valamint hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását garantálják. Ezeket az összehangoló rendelkezéseket ezért az előbb említett szabályokkal és elvekkel, valamint a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezni.”

4

Ezen irányelvnek „A szerződések odaítélésének elvei” című 2. cikke értelmében:

„Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes [helyesen: hátrányos megkülönböztetéstől mentes] bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.”

5

A 2004/18 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésének megfelelően ezt az irányelvet többek között azokra az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelynek hozzáadottérték‑adó (a továbbiakban: héa) nélküli értéke eléri a 200000 eurót, amennyiben az ezen irányelv IV. mellékletében felsorolt központi kormányzati szervektől eltérő ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekről van szó.

6

A 2004/18 irányelv VI. melléklete 1. pontjának b) alpontja a következőképpen határozza meg a „műszaki leírások” fogalmát:

„»műszaki leírás«: árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon dokumentumban szereplő leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékkal élők számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőségértékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a szimbólumokra, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket”.

7

Ezen irányelv 23. cikke értelmében:

„[...]

(2)   A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.

(3)   A közösségi joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást a következőképpen kell kidolgozni:

[...]

(8)   A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) és (4) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása; az ilyen hivatkozást a »vagy azzal egyenértékű« kifejezésnek kell kísérnie.”

8

2013. november 20‑án a Spitalul Județean de Urgență Alba Iulia online közbeszerzési eljárást indított számítástechnikai rendszerek és eszközök beszerzésére irányuló szerződés megkötése érdekében. E szerződés héa nélküli becsült értéke 259750 román lej (RON) volt. Ez az összeg hozzávetőleg 58600 eurónak felel meg.

9

A szerződés dokumentációjának a számítástechnikai rendszer központi egységére vonatkozó meghatározása szerint a processzornak „legalább” az „Intel Core i5, 3,2 GHz‑es vagy azzal egyenértékű” processzornak kellett megfelelnie.

10

Az EFS által benyújtott ajánlat az AMD márkájú Quad Core A8 5600k típusú hatmagos processzort foglalt magában, amely a 3,6 GHz‑es (3600 MHz) standard frekvencián és a 3,9 GHz‑es „turbó” frekvencián működik.

11

Ezt az ajánlatot elutasították azzal az indokkal, hogy az nem felel meg a szerződés műszaki leírásának. Az ajánlatkérő szerv azt követően jutott erre a következtetésre, hogy az Intel márka internetes oldalának tanulmányozása alapján megállapította, hogy ez a gyártó már nem gyártja és nem is támogatja az első és második generációs Core i5 típusú 3,2 GHz frekvenciájú processzorokat (Core i5‑650) – jóllehet azok a kereskedelmi forgalomban még mindig beszerezhetők –, továbbá hogy az ugyanilyen típusú és az említett gyártó által azóta gyártott, legalább 3,2 GHz frekvenciájú processzor a harmadik generációhoz tartozik. E harmadik generációs – az EFS ajánlatában szereplő processzorét meghaladó teljesítményű – processzorra hivatkozva állapították meg, hogy az ajánlatban szereplő processzor nem felel meg a szerződés műszaki leírásának.

12

Az EFS az ajánlatát elutasító határozattal szemben panaszt nyújtott be a Consiliul Național de Soluționare a Contestațiilorhoz (panaszokat elbíráló nemzeti tanács) azt állítva, hogy az ajánlatban szereplő processzor teljesítménye nagyobb a szerződés műszaki leírásának keretében megjelölt processzor, azaz a 3,2 GHz‑es Intel Core i5‑650 teljesítményénél. Nem vitatott, hogy az EFS ajánlatában szereplő processzor valóban jobb, mint az Intel márka Core i5‑650 típusú processzora. Mivel ezt a panaszt a 2014. február 11‑i határozattal elutasították, az alapügy felperese e határozattal szemben keresetet nyújtott be a Curtea de Apel Alba Iuliához (gyulafehérvári fellebbviteli bíróság).

13

E körülmények között a Curtea de Apel Alba Iulia felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Lehet‑e úgy értelmezni a […] 2004/18[…] irányelv 23. cikkének (8) bekezdését, hogy a közbeszerzési szerződés tárgyát képező műszaki leírásnak az ajánlatkérő szerv által valamely meghatározott kereskedelmi márkára való hivatkozással történő meghatározása során az [ajánlattevő ajánlatában foglalt, és egyenértékűként bemutatott] termék leírását csak azon termékek [jellemzőihez] kell viszonyítani, amelyeket még gyárt[ az a gyártó, amelynek termékére az érintett műszaki leírás utal], vagy az viszonyítható [e gyártó] azo[n] terméke[ihez] is, amelyek ugyan jelen vannak a piacon, gyártásuk azonban már megszűnt?”

14

Először is rá kell mutatni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság abból az előfeltételezésből indul ki, amely szerint az alapügyben a 2004/18 irányelvet kell alkalmazni, anélkül hogy megadná azokat az adatokat, amelyekből a másodlagos jog ezen aktusának alkalmazandósága következik.

15

Márpedig meg kell állapítani, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló európai uniós irányelvekben előírt sajátos és szigorú eljárások kizárólag azokra a szerződésekre alkalmazandók, amelyeknek az értéke meghaladja az ezen irányelvek mindegyikében kifejezetten előírt értékhatárt. Ezért ezeknek az irányelveknek a szabályai nem alkalmazhatók az olyan közbeszerzésekre, amelyeknek az értéke nem éri el az irányelvekben megállapított értékhatárt (SECAP és Santorso ítélet, C‑147/06 és C‑148/06, EU:C:2008:277, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Következésképpen a 2004/18 irányelv 23. cikkének (8) bekezdése, amelynek értelmezését a Bíróságtól kérték, az alapügy keretében nem alkalmazható. Az érintett közbeszerzési szerződés héa nélküli értéke ugyanis hozzávetőleg 58600 euró, míg ezen irányelv alkalmazásának irányadó értékhatára – az irányelv 7. cikkének b) pontjában foglaltak szerint –200000 euró.

16

Meg kell azonban állapítani, hogy az értékükre tekintettel az említett irányelv hatályán kívül eső közbeszerzési szerződések odaítélésére mindazonáltal vonatkoznak az EUM‑Szerződés alapvető szabályai és általános elvei, különösen az egyenlő bánásmód elve és az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint az azokból eredő átláthatósági kötelezettség, amennyiben ezek a közbeszerzési szerződések meghatározott objektív kritériumok alapján egyértelmű határon átnyúló érdeket képviselnek (lásd ebben az értelemben: Ordine degli Ingegneri della Provincia di Lecce és társai ítélet, C‑159/11, EU:C:2012:817, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

17

Márpedig, noha a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban közvetlenül nem hivatkozik az uniós jog alapvető szabályaira és általános elveire, az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy annak érdekében, hogy az előzetes döntéshozatalra kérdést előterjesztő bíróság részére hasznos választ adjon, a Bíróság figyelembe veheti az uniós jog olyan normáit, amelyekre a nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében nem hivatkozott (lásd ebben az értelemben: Medipac – Kazantzidis ítélet, C‑6/05, EU:C:2007:337, 34. pont).

18

Ebben a tekintetben meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem állapította meg azon szükséges elemek meglétét, amelyek a Bíróság számára lehetővé tennék annak megvizsgálását, hogy fennáll‑e az alapügyben valamely egyértelmű határon átnyúló érdek. Márpedig emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikkéből kitűnik –, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a Bíróság számára ismertetni kell a kérdések alapját képező tényeket, továbbá többek között az e tények és e kérdések közötti kapcsolatot. Ennélfogva az egyértelmű határon átnyúló érdek fennállásának megvizsgálásához szükséges elemek megállapítását – csakúgy mint az összes olyan megállapítást, amely a nemzeti bíróságok feladata, és amelytől az Unió valamely másodlagos jogi vagy elsődleges jogi aktusának alkalmazhatósága függ – az ügy Bíróság elé terjesztése előtt kell elvégezni (lásd: Azienda sanitaria locale n. 5 „Spezzino” és társai ítélet, C‑113/13, EU:C:2014:2440, 47. pont).

19

Mindazonáltal azon együttműködés szellemében, amelynek az előzetes döntéshozatali eljárás keretében a nemzeti bíróságok és a Bíróság közötti viszonyban irányadónak kell lennie, a kérdést előterjesztő bíróságnak az esetleges egyértelmű határon átnyúló érdek fennállására vonatkozó előzetes megállapításainak hiánya nem feltétlenül jár a kérelem elfogadhatatlanságával, ha a Bíróság az iratokból kitűnő elemekre tekintettel úgy véli, hogy képes hasznos választ adni a kérdést előterjesztő bíróságnak. Ez többek között abban az esetben van így, ha az előzetes döntéshozatalra utaló határozat elegendő releváns elemet tartalmaz az ilyen érdek esetleges fennállásának megvizsgálásához. Mindazonáltal a Bíróság válaszadására csak azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az alapügyben – az alapügyre vonatkozó összes releváns elem részletes vizsgálata alapján – a kérdést előterjesztő bíróság meg tudja állapítani az egyértelmű határon átnyúló érdek fennállását (lásd ebben az értelemben: Azienda sanitaria locale n. 5 „Spezzino” és társai ítélet, C‑113/13, EU:C:2014:2440, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

20

Az egyértelmű határon átnyúló érdek fennállásának kimutatására alkalmas objektív szempontokat illetően a Bíróság már megállapította, hogy ilyen szempont lehet többek között a szóban forgó közbeszerzés bizonyos nagyságrendű összege, tekintettel az építkezés helyére is, vagy akár a közbeszerzés technikai jellemzői. A kérdést előterjesztő bíróság az egyértelmű határon átnyúló érdek fennállásának átfogó vizsgálata során figyelembe veheti a más tagállamokban található gazdasági szereplők által benyújtott panaszokat is, amennyiben megvizsgálja, hogy ez utóbbi panaszok valódiak, és nem fiktívek (lásd: Azienda sanitaria locale n. 5 „Spezzino” és társai ítélet, C‑113/13, EU:C:2014:2440, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

21

A jelen esetben a közbeszerzési szerződés csekély értéke és a kérdést előterjesztő bíróság hiányzó magyarázata ellenére meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződés egyértelmű határon átnyúló érdeket képviselhet, tekintettel az alapügy ténybeli elemeire, és különösen arra a tényre, hogy ez az ügy – a referencia szerinti, nemzetközi szinten közismert márkájú processzorral rendelkező – számítástechnikai eszközök és rendszerek beszerzésére vonatkozik.

22

A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát, hogy az előtte folyamatban lévő ügy kontextusára jellemző valamennyi releváns tény figyelembevételével részletesen értékelje, hogy az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződés valóban egyértelmű határon átnyúló érdeket képvisel‑e. A Bíróság e feltétellel teszi az alábbi megállapításokat.

23

Ennélfogva az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést úgy kell értelmezni, hogy az – a 2004/18 irányelv hatályán kívül eső, de egyértelmű határon átnyúló érdeket képviselő közbeszerzési szerződés keretében – a Szerződés alapvető szabályainak és általános elveinek, különösen az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének, valamint az azokból eredő átláthatósági kötelezettségnek a hatásaira vonatkozik.

24

Ezenfelül hangsúlyozni kell, hogy a gyártásnak a piacon való beszerezhetőség fenntartásával való megszüntetése az alapügyben nem az ajánlattevő ajánlatában szereplő terméket, hanem azt a terméket érinti, amelyre a vitatott műszaki leírás hivatkozik. Ennélfogva a releváns kérdés nem az, hogy az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződés dokumentációjában az e tárgyra vonatkozó pontos információkon kívül az ajánlatkérő szerv megkövetelheti‑e, hogy még mindig gyártsák az ajánlattevő ajánlatában szereplő terméket, hanem az, hogy az ajánlatkérő szerv – amely a műszaki leírást egy meghatározott márkájú termékre való hivatkozással határozta meg – az utóbbi termék gyártásának megszüntetése esetén módosíthatja‑e ezt a leírást úgy, hogy ugyanezen márka valamely azóta gyártott, eltérő jellemzőkkel rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik.

25

Az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint az átláthatósági kötelezettséget illetően a tagállamok számára mérlegelési mozgásteret kell biztosítani az ezen elvek tiszteletben tartásának biztosítását célzó intézkedések elfogadására vonatkozóan, amely elvek valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásban irányadók az ajánlatkérőkre (lásd: Serrantoni és Consorzio stabile edili ítélet, C‑376/08, EU:C:2009:808, 31. és 32. pont).

26

Az átláthatósági kötelezettség célja többek között annak biztosítása, hogy az ajánlatkérő szerv részéről ne álljon fenn az önkényesség kockázata (lásd a 2004/18 irányelv 2. cikkét illetően: SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C‑599/10, EU:C:2012:191, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27

Márpedig ez a cél nem volna elérhető, ha az ajánlatkérő szerv mentesülhetne a saját maga által rögzített feltételek alól. Így az ajánlattevő szerv számára tilos az odaítélési eljárás során az odaítélési kritériumokat módosítani. Ebben a tekintetben, a műszaki leírást illetően az egyenlő bánásmód elvének, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének, valamint az átláthatósági kötelezettségnek azonos a hatása.

28

Következésképpen az egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség tiltja, hogy az ajánlatkérő elutasítson valamely, a hirdetményben meghatározott követelményeknek megfelelő ajánlatot olyan indokok alapján, amelyeket az említett hirdetmény nem foglal magában (Medipac – Kazantzidis ítélet, C‑6/05, EU:C:2007:337, 54. pont).

29

Ennélfogva az ajánlatkérő szerv a hirdetmény közzététele után az egyenlő bánásmód elvének, a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének, valamint az átláthatósági kötelezettségnek megsértésével nem módosíthatja a közbeszerzési szerződés valamely elemére vonatkozó műszaki leírást. Ebben a tekintetben közömbös, hogy az e leírásban hivatkozott elemet gyártják‑e még, illetve az beszerezhető‑e még a piacon.

30

Következésképpen az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2004/18 irányelv 23. cikkének (8) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azt nem kell alkalmazni arra a közbeszerzési szerződésre, amelynek értéke nem éri el az ezen irányelvben előírt értékhatárt. Az említett irányelv hatályán kívül eső, de egyértelmű határon átnyúló érdeket képviselő közbeszerzési szerződés keretében – amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia – a Szerződés alapvető szabályait és általános elveit, különösen az egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint az azokból eredő átláthatósági kötelezettséget úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv nem utasíthatja el a hirdetményben meghatározott követelményeknek megfelelő ajánlatot olyan indokok alapján, amelyeket az említett hirdetmény nem foglal magában.

31

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A 2011. november 30‑i 1251/2011/EU bizottsági rendelettel módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikkének (8) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azt nem kell alkalmazni arra a közbeszerzési szerződésre, amelynek értéke nem éri el az ezen irányelvben előírt értékhatárt. Az említett irányelv hatályán kívül eső, de egyértelmű határon átnyúló érdeket képviselő közbeszerzési szerződés keretében – amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia – az EUM‑Szerződés alapvető szabályait és általános elveit, különösen az egyenlő bánásmód elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint az azokból eredő átláthatósági kötelezettséget úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv nem utasíthatja el a hirdetményben meghatározott követelményeknek megfelelő ajánlatot olyan indokok alapján, amelyeket az említett hirdetmény nem foglal magában.