24.8.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 245/12


2013. június 19-én benyújtott kereset — BT Limited Belgian Branch kontra Bizottság

(T-335/13. sz. ügy)

2013/C 245/15

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: BT Limited Belgian Branch (Diegem, Belgium) (képviselők: T. Leeson solicitor és C. Stockford barrister)

Alperes: Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a felperessel 2013. április 19-én közölt, a felperes ajánlatát a DIGIT/R2/PR/2011/039 számú meghívásos eljárás keretében elutasító és a szerződést más ajánlattevőnek odaítélő határozatot;

az alperest kötelezze a költségek viselésére;

másodlagosan jelöljön ki egy független szakértőt a másik ajánlattevő ajánlatának az ajánlattételhez szükséges dokumentációval történő összeegyeztethetőségének megállapítására, és függessze fel a határozathozatalt a kijelölt szakértő jelentésének benyújtásáig, majd semmisítse meg az Informatikai Főigazgatóság (DIGIT) határozatát és a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére;

Abban az esetben, ha a DIGIT aláírja a Közigazgatási rendszerek közötti transzeurópai telematikai szolgáltatások — Új generáció (TESTA-ng) szerződést, rendelje el, hogy a Bizottság a felperesnek a DIGIT jogtalan határozata okán elszenvedett kár megtérítésére fizessen kártérítést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, a DIGIT által az átláthatóság elvének és a költségvetési rendelet (1) 113. cikkében foglalt indokolási kötelezettség és az EUMSZ 296. cikk állítólagos megsértésére alapított jogalap. Mivel — az ajánlatkérő a más ajánlattevőre vonatkozó értékelő jelentésének túlzott összevonása eredményeként — a BT-nek nem volt lehetősége ellenőrizni, hogy az ajánlatkérő méltányosan értékelte-e a sikeres ajánlattevő ajánlatát.

A felperes állítja továbbá, hogy a DIGIT először nem indokolta kellőképpen, hogy miért vonta össze a más ajánlattevőre vonatkozó értékelő jelentés jelentős részét, másodszor pedig, hogy ahol a DIGIT indokolással szolgál, azon indokok elfogadhatatlanok.

2.

A második, a DIGIT-nek a közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó, az ajánlatok értékelésére vonatkozó értékelési módszere által általános elvek — az átláthatóság és a tisztességes és egyenlő bánásmód elvét is ideértve — állítólagos megsértésére alapított jogalap. Különösen mivel i. a DIGIT értékelési kritériumai nem kerültek előzetesen közzétételre és ii. szokatlan szerkezete jogosulatlan előnyt biztosított más ajánlattevőnek.

3.

A harmadik, a DIGIT-nek a más ajánlattevő ajánlata vonatkozásában az értékelő jelentésben foglalt megjegyzései és az adott vonatkozó pontszámai állítólagos összeegyeztethetetlenségére alapított jogalap. Ezen ellentmondás érvénytelenné teszi a határozatot, mivel semmissé teszi a határozat indokolását.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a DIGIT elfogadta egy másik ajánlattevő ajánlatát, jóllehet a rendellenesen alacsony árajánlat a közbeszerzési eljárásból történő kizárásához kellett volna, hogy vezessen. E tekintetben a felperes állítja, hogy e kifogását nem ássa alá a DIGIT azon kifogása, hogy azon ajánlatot a rendellenesen alacsony áru ajánlatok alapján bírálta el. Az alkalmazandó jogszabályokra történő általános hivatkozás nem helyettesíti annak kellő indokolását, hogy — vizsgálata alapján — a DIGIT mégis miért döntött úgy, hogy nem zárja ki azon ajánlatot a közbeszerzési eljárásból.

Jogalapja másodlagos részeként a felperes állítja, hogy a másik ajánlattevő által az ajánlatában javasolt ár valószerűtlen, és nem minősülhet az ajánlati követelményeknek megfelelő ajánlatnak E tekintetben a BT független szakértő kijelölését kéri a Bíróságtól annak megállapítására, hogy a szóban forgó ajánlat ténylegesen összeegyeztethető-e bizonyos dokumentációkkal.

5.

Az ötödik, a határozat azon tény okán való semmisségére alapított jogalap, hogy a szerződésnek az említett dokumentumban kiszámított értéke nincs kellően indokolva.

6.

A hatodik a DIGIT-nek a vitatott határozat elfogadására vonatkozó hatáskörének hiányára alapított jogalap, mivel nem rendelkezik az előírt átruházott hatáskörrel.


(1)  Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 2002 L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.)