—

a Public Relations Consultants Association Ltd képviseletében M. Hart solicitor,

—

a Newspaper Licensing Agency Ltd és társai képviseletében S. Clark solicitor,

—

az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében L. Christie, meghatalmazotti minőségben,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője M. Santoro avvocato dello Stato,

—

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.) 5. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul.

2

Ezt a kérelmet a Public Relations Consultants Association Ltd (a továbbiakban: PRCA) és a Newspaper Licensing Agency Ltd és társai (a továbbiakban: NLA) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy a szerzői jogok jogosultjának engedélyét be kell‑e szerezni ahhoz, hogy weboldalakat oly módon lehessen megtekinteni, hogy közben ezekről a weboldalakról a számítógép képernyőjén és merevlemezének internetes gyorsítótárában másolat készül.

3

A 2001/29 irányelv (5), (9), (31) és (33) preambulumbekezdésének szövege az alábbi:

[...]

[...]

[...]

4

Ezen irányelv 2. cikkének a) pontja a következőképpen rendelkezik:

„A tagállamok biztosítják a közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:

5

Az említett irányelv 5. cikkének (1) és (5) bekezdése értelmében:

„(1)   Az olyan, 2. cikkben említett időleges többszörözési cselekmények, amelyek járulékos vagy közbenső [helyesen: közbenső vagy járulékos] jellegűek, valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik, és amelyeknek kizárólagos célja, hogy lehetővé tegyék egy mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény:

valamint amelynek nincs független gazdasági jelentősége, kivételt képezzenek a 2. cikkben előírt többszörözési jog alól.

[...]

(5)   Az (1), a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt kivételek és korlátozások kizárólag olyan különös esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más, védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.”

6

A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését a szerzői jogról, formatervezési mintákról és szabadalmakról szóló, 1988. évi törvény (Copyright, Designs and Patents Act 1988) 28A cikke ültette át a nemzeti jogba.

7

A PRCA egy PR‑szakértőket tömörítő szervezet. A PR‑szakértők igénybe veszik a Meltwater vállalatcsoport (a továbbiakban: Meltwater) által ajánlott médiafigyelő szolgáltatást, amely olyan összefoglalókat tesz számukra online hozzáférhetővé, amelyeket az interneten közzétett sajtócikkekből, az ügyfél által megadott keresőszavak alapján készítettek.

8

Az NLA az Egyesült Királyság lapkiadói által, az újságok tartalmára vonatkozó kollektív engedélyek kiállítása céljából létrehozott szervezet.

9

Az NLA úgy vélte, hogy a Meltwaternek és ügyfeleinek engedélyt kellett volna kapniuk a szerzői jogok jogosultjaitól ahhoz, hogy médiafigyelő szolgáltatást nyújtsanak, illetve vegyenek igénybe.

10

A Meltwater beleegyezett abba, hogy engedélyt kérjen az internetes adatbázishoz. A PRCA azonban továbbra is azt állította, hogy ahhoz, hogy a Meltwater ügyfelei online összefoglalókat kapjanak, nincsen szükség engedélyre.

11

A High Court of Justice (England & Wales), Chancery Division és a Court of Appeal (England & Wales) az előtte folyamatban lévő jogvitában úgy ítélte meg, hogya PRCA tagjainak a Meltwater szolgáltatásainak igénybe vételéhez engedélyt vagy hozzájárulást kellett volna kérniük az NLA‑tól.

12

A PRCA e határozattal szemben fellebbezést nyújtott be a Supreme Court of the United Kingdomhoz, amelyben különösen azt állította, hogy tagjainak pusztán ahhoz, hogy a Meltwater weboldalán megtekinthessék az összefoglalókat, nem kell engedélyt kérniük a jogosultaktól.

13

Az NLA azt állította, hogy ehhez a tevékenységhez a szerzői jogok jogosultjának engedélye szükséges, mivel a weboldal megtekintésekor másolat készül a számítógép képernyőjén (a továbbiakban: képernyőn készült másolat) és a számítógép merevlemezének internetes „gyorsítótárában” (a továbbiakban: gyorsítótárban tárolt másolat). Ezek a másolatok pedig olyan, a 2001/29 irányelv 2. cikke értelmében vett „többszörözésnek” minősülnek, amely nem tartozik az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt kivétel hatálya alá.

14

A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy az előtte folyamatban levő jogvita arra a kérdésre irányul, hogy azok az internethasználók, akik számítógépükön weboldalakat tekintenek meg anélkül, hogy azokat letöltenék vagy kinyomtatnák, a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok miatt szerzői jogokat sértenek, amennyiben a jogosulttól nem kaptak engedélyt ilyen másolatok készítéséhez.

15

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság először is kifejti, hogy amikor az internethasználó anélkül tekint meg a számítógépén egy weboldalt, hogy azt letöltené, akkor a szóban forgó műszaki eljárásokhoz szükség van az említett másolatok készítésére. A másolatok készítése az interneten való böngészés automatikus következménye, és nem tesz szükségessé más emberi beavatkozást, mint az adott weboldalhoz való hozzáférésre vonatkozó döntést. A képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok nem őrződnek meg hosszabb ideig, mint ameddig az internethasználathoz kapcsolódó rendes folyamatok zajlanak. A másolatok törlése továbbá nem tesz szükségessé semmilyen emberi beavatkozást. Valóban igaz, hogy a gyorsítótárban készült másolatokat az érintett internethasználó szándékosan törölheti. Ha azonban ezt nem teszi meg, akkor a másolatok rendes körülmények között bizonyos idő után felülíródnak más tartalmakkal, amely idő a gyorsítótár kapacitásától, valamint az érintett internethasználó internethasználatának mértékétől és gyakoriságától függ.

16

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti továbbá, hogy a képernyőn készült másolat az ehhez használt technológia lényeges része, amely nélkül a weboldal nem lenne megtekinthető, és addig marad a képernyőn, amíg az internethasználó el nem hagyja az adott weboldalt. Az internetes gyorsítótár általános jellemzője a jelenlegi internetes böngészési technológiának, amely nélkül az internet nem tudna megbirkózni az online adattovábbítás tényleges mennyiségével, és nem működne megfelelően. A képernyőn és az internetes gyorsítótárban való másolatkészítés ezért nélkülözhetetlen az internetes böngészéssel járó műszaki eljárások megfelelő és hatékony működéséhez.

17

Végül az említett bíróság hangsúlyozza, hogy az internetes böngészés során az internethasználónak nem célja, hogy a képről másolatot készítsen, kivéve, ha úgy dönt, hogy letölti vagy kinyomtatja. Az internethasználónak ilyenkor az a célja, hogy a kiválasztott weboldal tartalmát megtekintse. A képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok csupán a számítógép weblapmegtekintésre történő használatának járulékos következményei.

18

Ezekre a megfontolásokra tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság azt állapította meg, hogy a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok eleget tesznek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Véleménye szerint azonban az előzetes döntéshozatalra utalás hasznos lenne annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jogot az Európai Unió egész területén egységesen alkalmazzák.

19

E tekintetben kifejti, hogy kételyeket táplál afelől, hogy az említett másolatok időlegesek, közbenső vagy járulékos jellegűek, és a műszaki eljárás elválaszthatatlan részét képezik. Úgy véli viszont, hogy az ilyen másolatok feltétlenül eleget tesznek az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt többi feltételnek.

20

E körülmények között a Supreme Court of the United Kingdom felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

az ilyen másolatok időlegesek, közbenső vagy járulékos jellegűek, és a műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét képezik a 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében?”

21

A kérdést előterjesztő bíróság kérdése lényegében arra irányul, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy azok a képernyőn készült és gyorsítótárban tárolt másolatok, amelyeket egy végső felhasználó egy weboldal megtekintésekor készít, eleget tesznek azoknak a feltételeknek, amelyek szerint ezeknek a másolatoknak időlegeseknek kell lenniük, közbenső vagy járulékos jelleggel kell bírniuk, és valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képezniük, és így ezeket a másolatokat a szerzői jogok jogosultjának engedélye nélkül lehet készíteni.

22

A 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerint az irányelv 2. cikkében szabályozott többszörözési jog alól kivételt képeznek azok a többszörözési cselekmények, amelyek:

23

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a fent felsorolt feltételeket szigorúan kell értelmezni, mivel a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése eltérésnek minősül az irányelv által megállapított főszabálytól, amely a védelem alatt álló mű minden többszörözéséhez megköveteli a szerzői jog jogosultjának engedélyét (Infopaq International ítélet, C‑5/08, EU:C:2009:465, 56 és 57. pont, valamint Football Association Premier League és társai ítélet, C‑403/08 és C‑429/08, EU:C:2011:631, 162. pont).

24

Következésképpen ugyanebből az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az említett rendelkezésben foglalt kivételnek lehetővé kell tennie és biztosítania kell az új technológiák fejlesztését és működését, valamint megfelelő egyensúlyt kell biztosítania egyrészt a jogosultak, másrészt a védelemben részesülő művek azon felhasználóinak jogai és érdekei között, akik részesülni kívánnak az új technológiákból (lásd Football Association Premier League és társai ítélet, EU:C:2011:631, 164. pont).

25

A kérdést előterjesztő bíróság szerint a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok eleget tesznek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt negyedik és ötödik feltételnek, és ezért csak az első, a második és a harmadik feltétel betartása képezi a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát.

26

Az első feltételt illetően, miszerint a többszörözési cselekménynek időlegesnek kell lennie, az ügy irataiból egyrészt az következik, hogy a másolatok törlődnek, amint az internethasználó elhagyja a megtekintett weboldalt. Másrészt a gyorsítótárban tárolt másolatok rendes körülmények között bizonyos idő után automatikusan felülíródnak más tartalmakkal, amely idő a gyorsítótár kapacitásától, valamint az érintett internethasználó internethasználatának mértékétől és gyakoriságától függ. Ebből következően ezek a másolatok időleges jellegűek.

27

Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy az említett másolatok eleget tesznek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt első követelménynek.

28

A második helyen vizsgálandó harmadik feltétel szerint a szóban forgó többszörözési cselekményeknek valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képezniük. E feltétel szerint mindkét elemnek együttesen kell fennállnia, vagyis egyrészt a többszörözési cselekményeknek teljes egészükben a műszaki eljárás során kell végbemenniük, másrészt pedig a többszörözési cselekményeknek szükségszerűen meg kell történniük, abban az értelemben, hogy e cselekmények nélkül a műszaki eljárás nem tudna megfelelően és hatékonyan működni (lásd: Infopaq International ítélet, EU:C:2009:465, 61. pont, és Infopaq International végzés, C‑302/10, EU:C:2012:16, 30. pont).

29

E két elem közül először is az elsővel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az alapeljárásban a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok létrehozása és törlése a weboldalak megtekintéséhez használt műszaki eljárás révén történik, és így azok teljes egészükben a műszaki eljárás során mennek végbe.

30

E tekintetben nem releváns, hogy a kérdéses eljárást az internethasználó indította el, és azt egy olyan többszörözési cselekmény zárja le, mint a képernyőn készült másolat.

31

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából ugyanis az következik, hogy mivel a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése nem határozza meg pontosan, hogy az időleges többszörözési cselekményeknek a műszaki eljárás mely szakaszában kell megtörténniük, nem zárható ki az sem, hogy e cselekmény képezze az eljárás kezdetét vagy végét (Infopaq International végzés, EU:C:2012:16, 31. pont).

32

Az ítélkezési gyakorlatból ezenkívül az is következik, hogy az említett rendelkezéssel nem ellentétes, ha a műszaki eljárás emberi beavatkozással jár együtt, és különösen az sem, ha ezt az eljárást manuálisan indítják el vagy zárják le (lásd ebben az értelemben: Infopaq International végzés, EU:C:2012:16, 32. pont).

33

Ebből következően a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatokat olyannak kell tekinteni, mint amelyek az alapeljárásban szereplő műszaki eljárás elválaszthatatlan részét képezik.

34

Ami ezután a jelen ítélet 28. pontjában említett elemek közül a másodikat illeti, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy bár az alapeljárásban szereplő műszaki eljárás az érintett többszörözési cselekmények bekövetkezése nélkül is lefolytatható, ebben az esetben az említett eljárás nem tud megfelelően és hatékonyan működni.

35

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a gyorsítótárban tárolt másolatok jelentősen megkönnyítik az internetes böngészést, e másolatok nélkül az internet ugyanis nem tudna megbirkózni az online adattovábbítás tényleges mennyiségével. Ilyen másolatok készítése nélkül a weboldalak megtekintéséhez használt eljárás egyértelműen nem lenne ilyen hatékony, és nem tudna megfelelően működni.

36

A képernyőn készült másolatokkal kapcsolatban nem volt vitatott, hogy a jelenlegi állás szerint ahhoz, hogy a weboldalak számítógépes megjelenítési technológiája megfelelően és hatékonyan tudjon működni, szükség van ilyen másolatok készítésére.

37

Következésképpen a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatokat olyannak kell tekinteni, mint amelyek az alapeljárásban szereplő műszaki eljárás lényeges részét képezik.

38

Ebből következően a másolatok mindkét kategóriája eleget tesz a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt harmadik feltételnek.

39

A harmadik helyen vizsgálandó második feltétel vagylagos feltétel. A többszörözési cselekménynek ugyanis vagy közbenső, vagy járulékos jellegűnek kell lennie.

40

A két elem közül az elsővel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy valamely cselekményt akkor lehet az alkalmazott műszaki eljárásra tekintettel „közbensőnek” tekinteni, ha időtartama az érintett műszaki eljárás megfelelő működéséhez szükséges mértékre korlátozódik, mivelhogy ennek az eljárásnak annyira automatizáltnak kell lennie, hogy automatikusan, emberi beavatkozás nélkül törölje az ilyen cselekményt, amint az betöltötte arra irányuló rendeltetését, hogy ez az eljárás végbemenjen (lásd ebben az értelemben: Infopaq International ítélet, EU:C:2009:465, 64. pont).

41

Ennek alapján nem ütközik az automatikus törlés követelményébe az, ha az automatikus törlést olyan emberi beavatkozás előzi meg, amely a műszaki eljárás használatának befejezésére irányul. Megengedett ugyanis – ahogyan erre a jelen ítélet 32. pontja is rámutat –, hogy az alapeljárásban szereplő műszaki eljárást manuálisan indítsák el vagy zárják le.

42

Következésképpen az NLA állításával ellentétben egy többszörözési cselekmény önmagában attól még nem veszíti el közbenső jellegét, hogy a generált másolat rendszer általi törlését megelőzi a végső felhasználó arra irányuló beavatkozása, hogy lezárja az adott műszaki eljárást.

43

Ami a jelen ítélet 39. pontjában hivatkozott másik elemet illeti, valamely többszörözési cselekményt akkor lehet „járulékosnak” minősíteni, ha sem a létezését, sem a célját tekintve nem önálló ahhoz a műszaki eljáráshoz képest, amelynek a részét képezi.

44

Az alapeljárásban először is a képernyőn készült másolatokkal kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy azokat a számítógép azonnal törli, amint az internethasználó elhagyja az adott weboldalt, így tehát akkor, amikor lezárja a weboldal megtekintéséhez használt műszaki eljárást.

45

E tekintetben – az NLA állításával szemben – lényegtelen, hogy a képernyőn készült másolat mindaddig fennmarad, amíg az internethasználó nyitva hagyja a böngészőjét, és az adott weboldalon marad, mivel ezen időtartam alatt a weboldal megtekintéséhez használt műszaki eljárás aktív marad.

46

Ezért meg kell állapítani, hogy a képernyőn készült másolatok élettartama az adott weboldal megtekintéséhez használt műszaki eljárás megfelelő működéséhez szükséges mértékre korlátozódik. Következésképpen ezeket a másolatokat „közbensőnek” kell mninősíteni.

47

A gyorsítótárban tárolt másolatokkal kapcsolatban pedig arra kell rámutatni, hogy a képernyőn készült másolatokkal ellentétben ezek nem törlődnek akkor, amikor az internethasználó lezárja az adott weboldal megtekintéséhez használt műszaki eljárást, hanem a weboldal esetleges későbbi megtekintése céljából megőrződnek a gyorsítótárban.

48

Nem szükséges azonban az ilyen másolatokat „közbensőnek” minősíteni, ha egyszer már megállapítást nyert, hogy a használt műszaki eljárást tekintve járulékos jellegűek.

49

E tekintetben egyrészt arra kell rámutatni, hogy a kérdéses műszaki eljárás teljes mértékben meghatározza azt a célt, amely miatt ezeket a másolatokat készítették és használták, míg az említett eljárás – ahogyan ez a jelen ítélet 34. pontjából is kitűnik – ilyen másolatok készülte nélkül is működne, bár kevésbé hatékony módon. Másrészt az ügy irataiból az következik, hogy az alapeljárásban szereplő műszaki eljárást használó internethasználók ezen eljáráson kívül nem tudnak gyorsítótárban tárolt másolatokat készíteni.

50

Ebből következően a gyorsítótárban tárolt másolatok sem a létezésüket, sem a céljukat tekintve nem önállóak az alapeljárásban szereplő műszaki eljáráshoz képest, és emiatt „járulékosnak” kell minősíteni őket.

51

Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok eleget tesznek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt második feltételnek.

52

A fentiekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az alapeljárásban szereplő másolatok eleget tesznek az ebben a rendelkezésben foglalt első, második és harmadik feltételnek.

53

Következésképpen ahhoz, hogy a hivatkozott rendelkezésben szereplő és a jelen ítélet előző pontjában értelmezett kivételre hivatkozni lehessen, még az szükséges, hogy ezek a másolatok eleget tegyenek a szerzői jogi irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételeknek (lásd ebben az értelemben: Football Association Premier League és társai ítélet, EU:C:2011:631, 181. pont).

54

A 2001/29/EK irányelv 5. cikkének (5) bekezdése értelmében az időleges többszörözési cselekmény véghezvitele csak olyan különös esetekben jelent kivételt a többszörözési jog alól, amelyek nem sérelmesek a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.

55

E tekintetben emlékeztetni kell először is arra, hogy mivel a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok csak a weboldalak megtekintése céljából készültek, emiatt különös esetnek tekinthetők.

56

Az említett másolatok továbbá nem sértik indokolatlanul a szerzői jogi jogosultak jogos érdekeit, jóllehet főszabály szerint a jogosultak engedélye nélkül engednek hozzáférést az internethasználóknak a weboldalakon bemutatott művekhez.

57

E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a műveket a weboldalak szerkesztői bocsátják az internethasználók rendelkezésére, akik a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően kötelesek beszerezni az érintett szerzői jogi jogosultak engedélyét, mivel ez a rendelkezésre bocsátás e cikk értelmében nyilvánossághoz közvetítésnek minősül.

58

A szerzői jogi jogosultak jogos érdekei tehát megfelelően biztosítottak.

59

Ilyen körülmények között nem indokolt megkövetelni az internethasználóktól azt, hogy olyan engedélyt szerezzenek be, amely megengedi számukra, hogy a szóban forgó szerzői jogi jogosult által már engedélyezett nyilvánossághoz közvetítésben részesüljenek.

60

Végül meg kell állapítani, hogy a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok nem sértik a művek rendes felhasználását.

61

E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a weboldalaknak a szóban forgó műszaki eljárással történő megtekintése a művek olyan rendes felhasználásának minősül, amely lehetővé teszi az internethasználó számára, hogy az érintett weboldal szerkesztője által végzett nyilvánossághoz közvetítésben részesüljön. Tekintettel arra, hogy a kérdéses másolatok készítése részét képezi a weboldal megtekintésének, nem lehet sérelmes a művek rendes felhasználására.

62

A fentiekből következően a képernyőn készült és a gyorsítótárban tárolt másolatok eleget tesznek a 2001/29 irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételeknek.

63

Ilyen körülmények között a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azok a képernyőn készült és gyorsítótárban tárolt másolatok, amelyeket egy végső felhasználó egy weboldal megtekintésekor készít, eleget tesznek azoknak a feltételeknek, amelyek szerint ezeknek a másolatoknak időlegeseknek kell lenniük, közbenső vagy járulékos jelleggel kell bírniuk, és valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képezniük, valamint eleget tesznek az ezen irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételeknek, és ezért ezeket a másolatokat a szerzői jogok jogosultjának engedélye nélkül lehet készíteni.

64

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján, a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a felhasználó számítógépének képernyőjén készült és a számítógépe merevlemezének gyorsítótárában tárolt azon másolatok, amelyeket egy végső felhasználó egy weboldal megtekintésekor készít, eleget tesznek azoknak a feltételeknek, amelyek szerint ezeknek a másolatoknak időlegeseknek kell lenniük, közbenső vagy járulékos jelleggel kell bírniuk, és valamely műszaki eljárás elválaszthatatlan és lényeges részét kell képezniük, valamint eleget tesznek az ezen irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételeknek, és ezért ezeket a másolatokat a szerzői jogok jogosultjának engedélye nélkül lehet készíteni.