A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2014. április 10. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — A fogyasztók tájékoztatása és védelme — 1924/2006/EK rendelet — Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások — Ezen élelmiszerek címkézése és megjelenítése — 10. cikk, (2) bekezdés — Időbeli hatály — 28. cikk, (5) és (6) bekezdés — Átmeneti intézkedések”

A C‑609/12. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (Németország) a Bírósághoz 2012. december 27‑én érkezett 2012. december 5‑i határozatával terjesztett elő az előtte

az Ehrmann AG

és

a Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs eV

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, M. Safjan (előadó), J. Malenovský, A. Prechal és S. Rodin bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Impellizzeri tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. október 10‑i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

az Ehrmann AG képviseletében A. Meyer Rechtsanwalt,

az Európai Bizottság képviseletében S. Grünheid és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2013. november 14‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2010. február 9‑i 116/2010/EU bizottsági rendelettel (HL L 37., 16. o., helyesbítések: HL 2010. L 285., 40. o. és HL 2011. L 36., 20. o.) módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20‑i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 404., 9. o., helyesbítés: HL 2007. L 12., 3. o., a továbbiakban: 1924/2006 rendelet) 10. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az Ehrmann AG (a továbbiakban: Ehrmann) és a Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs eV (a tisztességtelen verseny ellen küzdő egyesület, a továbbiakban: Wettbewerbszentrale) között az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségek időbeli hatálya tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3

Az 1924/2006 rendelet (1), (9) és (35) preambulumbekezdése értelmében:

„(1)

A Közösség területén címkézett és reklámozott élelmiszereken egyre nagyobb számban tüntetnek fel táplálkozásra és egészségre vonatkozó állításokat. A fogyasztók magas szintű biztonságának biztosítása és választásuk megkönnyítése érdekében a forgalomba hozott termékeknek, beleértve az importált termékeket, biztonságosnak kell lenniük, és azokat megfelelő címkével kell ellátni. A változatos és kiegyensúlyozott étrend a jó egészség előfeltétele, és az egyes termékek az étrend egészéhez képest viszonylagos jelentőséggel bírnak.

[...]

(9)

Az élelmiszerekben számos olyan tápanyag vagy egyéb anyag – beleértve, de nem kizárólag, a vitaminokat, ásványi anyagokat (beleértve a nyomelemeket is), aminosavakat, esszenciális zsírsavakat, élelmi rostokat, különféle növényi és gyógynövénykivonatokat – fordulhat elő, amelyek táplálkozási vagy élettani hatással bírnak, és ilyen állítás tárgyát képezhetik. Ezért meg kell határozni az élelmiszerekre vonatkozó valamennyi állításra vonatkozó általános elveket annak érdekében, hogy biztosított legyen a magas szintű fogyasztóvédelem, és a fogyasztó megkapja a tények teljes ismeretében történő választáshoz szükséges információkat, valamint hogy egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az élelmiszeriparban.

[...]

(35)

Megfelelő átmeneti intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az élelmiszeripari vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni e rendelet követelményeihez.”

4

E rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   E rendelet összehangolja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokra vonatkoznak, a belső piac hatékony működése érdekében, magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása mellett.

(2)   Ezt a rendeletet a kereskedelmi kommunikációban – a végső fogyasztónak ilyen formában szolgáltatott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában – szereplő, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások tekintetében kell alkalmazni.

A végső fogyasztók vagy a közétkeztetés számára eladásra kínált nem előrecsomagolt élelmiszerek (beleértve a friss termékeket is, mint például a gyümölcs, zöldség vagy kenyér) esetén, valamint a vásárló kívánságára az eladás helyén csomagolt, illetve közvetlenül eladásra szánt előre csomagolt élelmiszerek esetén a 7. cikk és a 10. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja nem alkalmazandó. E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására – beleértve annak kiegészítéssel történő módosítását is – vonatkozó közösségi intézkedéseknek a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban történő elfogadásáig a nemzeti rendelkezések alkalmazhatók.

[...]”

5

Az említett rendelet 2. cikke a következő fogalommeghatározásokat tartalmazza:

„(1)   E rendelet alkalmazásában:

[...]

(2)   Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

»állítás«: olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes ábrázolás bármely formáját –, amely a közösségi vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kötelező, és amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik;

[...]

4.

»tápanyag‑összetételre vonatkozó állítás«: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer bizonyos, a táplálkozásra nézve különös kedvező tulajdonságokkal rendelkezik:

a)

azon energia (kalóriaérték) következtében, amelyet

i.

tartalmaz

ii.

csökkentett vagy növelt mértékben tartalmaz, vagy

iii.

nem tartalmaz, és/vagy

b)

azon tápanyagok vagy egyéb anyagok következtében, amelyeket

i.

tartalmaz

ii.

csökkentett vagy növelt mértékben tartalmaz, vagy

iii.

nem tartalmaz;

5.

»egészségre vonatkozó állítás«: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van;

[...]”

6

Ugyanezen rendelet „Valamennyi állításra vonatkozó általános elvek” című 3. cikke első bekezdésének a szövege a következő:

„A tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokat csak akkor lehet a Közösségen belül forgalomba hozott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában alkalmazni, amennyiben az adott állítások megfelelnek e rendelet előírásainak.”

7

Az 1924/2006 rendeletnek az egészségre vonatkozó állításokról szóló, „Különös feltételek” című 10. cikke (1)–(3) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve ha azok a[z említett rendelet 3–7. cikkét tartalmazó] II. fejezetben foglalt általános követelményeknek és az [ugyanezen rendelet 10–19. cikkét tartalmazó] e fejezetben foglalt különös követelményeknek megfelelnek, ha azokat e rendelettel összhangban engedélyezik, és ha azok a 13. és 14. cikkben meghatározott engedélyezett állítások listáján szerepelnek.

(2)   Az egészségre vonatkozó állítás alkalmazása csak akkor megengedett, ha az alábbi tájékoztatás a címkén vagy – címkézés hiányában – a megjelenítésen vagy a reklámban szerepel:

a)

a változatos és kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód jelentőségére vonatkozó kijelentés;

b)

az állításban megfogalmazott kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer‑mennyiség és fogyasztási minta;

c)

szükség esetén figyelmeztetés azok számára, akiknek kerülniük kell az élelmiszer fogyasztását; és

d)

megfelelő figyelmeztetés olyan termékek esetében, amelyek túlzott fogyasztása valószínűsíthetően egészségügyi kockázatot hordoz.

(3)   A tápanyag vagy az élelmiszer – általában az egészségre vagy az egészséggel kapcsolatos jó közérzetre gyakorolt – általános, nem részletezett [helyesen: nem egyedi] kedvező hatásaira való hivatkozás csak akkor közölhető, ha azt a 13. vagy 14. cikkben meghatározott listában szereplő egészségre vonatkozó egyedi állítás is kíséri.”

8

E rendelet „Egészségre vonatkozó állítások, amelyek nem a betegségek kockázatának csökkentésével, illetve a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatosak” című 13. cikke (1)–(3) bekezdésében a következőket mondja ki:

„(1)   Az egészségre vonatkozó olyan állítások, amelyek az alábbiak leírását vagy említését tartalmazzák:

a)

a tápanyag vagy egyéb anyag szerepe a növekedésben, fejlődésben és a szervezet működésében; vagy

b)

pszichés állapot és magatartás; vagy

c)

a [a testtömegcsökkentésre szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben történő felhasználásra szánt élelmiszerekről szóló, 1996. február 26‑i] 96/8/EK [bizottsági] irányelv [HL L 55., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 454. o.] sérelme nélkül, a fogyás vagy testtömegkontroll, illetve az éhségérzet csökkentése vagy a jóllakottság érzésének növelése, vagy az étrendből hasznosítható energiamennyiség csökkentése,

és amelyeket feltüntetnek a (3) bekezdésben meghatározott listán, a 15–19. cikkben megállapított eljárások lefolytatása nélkül is alkalmazhatók, amennyiben:

i.

általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokon alapulnak; és

ii.

az átlagos fogyasztó számára jól érthetőek.

(2)   A tagállamok 2008. január 31‑ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az állítások (1) bekezdésben említett listáját a rájuk vonatkozó feltételekkel és a vonatkozó tudományos alátámasztásra való hivatkozásokkal együtt.

(3)   A Bizottság a[z Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatósággal folytatott konzultációt követően – legkésőbb 2010. január 31‑ig – a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadja az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló, engedélyezett állítások (1) bekezdésben említett közösségi listáját és az állítások alkalmazására vonatkozó valamennyi szükséges feltételt [helyesen: a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosításaként elfogadja az (1) bekezdésben említett engedélyezett állítások közösségi listáját és az ezen állítások alkalmazásához szükséges összes feltételt].”

9

Az említett rendelet „Betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások” című 14. cikkének a szövege a következő:

„(1)   A [2000/13] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, az alábbi állításokat lehet alkalmazni, ha engedélyezték felvételüket az ilyen megengedett állításokat és az állítások alkalmazásának szükséges feltételeit tartalmazó közösségi listába, az e rendelet 15., 16., 17. és 19. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően:

a)

a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítások;

b)

a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatos állítások.

(2)   Az e rendeletben megállapított általános követelményeken és az (1) bekezdésben foglalt különös követelményeken túlmenően, a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás alkalmazása esetén a címkén, vagy – címkézés hiányában – a megjelenítésen vagy a reklámban közölni kell, hogy az állításban szereplő betegségnek több kockázati tényezője is van, és a kockázati tényezők egyikének megváltoztatása kedvező hatást eredményezhet, vagy nem eredményezhet.”

10

Ugyanezen rendelet „Átmeneti intézkedések” című 28. cikke (5) és (6) bekezdésében a következőket írja elő:

„(5)   A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, egészségre vonatkozó állításokat – a 24. cikkben említett védintézkedések elfogadásának sérelme nélkül – e rendelet hatálybalépése időpontjától a 13. cikk (3) bekezdésében említett lista elfogadásáig lehet alkalmazni az élelmiszeripari vállalkozók saját felelőssége mellett, feltéve, hogy az állítások megfelelnek e rendeletnek és a rájuk vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezéseknek.

(6)   A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjától és a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérő, egészségre vonatkozó állításokra, amelyeket a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt alkalmaztak, a következők vonatkoznak:

a)

azon egészségre vonatkozó állításokat, amelyeket valamely tagállam értékelt és engedélyezett, a következők szerint kell engedélyezni:

i.

a tagállamok legkésőbb 2008. január 31‑ig közlik a Bizottsággal ezen állításokat, az állítást alátámasztó tudományos adatok értékelését tartalmazó jelentéssel együtt;

ii.

a[z Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatósággal folytatott konzultációt követően, a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló határozatot hoz az ily módon engedélyezett, egészségre vonatkozó állításokról.

Az ilyen eljárás során nem engedélyezett egészségre vonatkozó állításokat a határozat elfogadását követően hat hónapig még lehet alkalmazni;

b)

azon egészségre vonatkozó állítások, amelyeket a tagállamok nem értékeltek és nem engedélyeztek, tovább alkalmazhatók, feltéve, hogy e rendelet szerint kérelmet nyújtanak be 2008. január 19. előtt; az ezen eljárás során nem engedélyezett egészségre vonatkozó állítások tovább alkalmazhatók a 17. cikk (3) bekezdése szerinti határozat meghozatalát követő hat hónapig.”

11

Az 1924/2006 rendelet 29. cikkének értelmében:

„Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. július 1‑jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”

A német jog

12

Az élelmiszerekről, a közszükségleti cikkekről és a takarmányokról szóló törvénykönyvnek (Lebensmittel‑, Bedarfsgegenstände‑ und Futtermittelgesetzbuch) az alapügyre alkalmazandó szövegében (a továbbiakban: LFGB) „A megtévesztéssel szembeni védelemre vonatkozó rendelkezések” című 11. §‑a (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Tilos élelmiszert megtévesztő megjelöléssel, adattal vagy megjelenítésben forgalomba hozni, illetve élelmiszereket általában vagy egyedi esetekben megtévesztő ismertetéssel vagy egyéb állításokkal hirdetni. A megtévesztés különösen akkor valósul meg, ha:

1.

valamely élelmiszer esetében a megtévesztésre alkalmas megjelölést, adatot, megjelenítést, ismertetést vagy az élelmiszer tulajdonságaira, különösen a típusára, minőségére, összetételére, mennyiségére, eltarthatóságára, eredetére, származására vagy előállításának, illetve kinyerésének módjára vonatkozó egyéb állítást használnak;

[...]”

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

13

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az Ehrmann tejtermékeket gyárt és forgalmaz, és ezek közé tartozik egy „Monsterbacke” megnevezésű gyümölcsös túrókrém is, amelyet hat darab 50 g‑os dobozból álló kiszerelésben árusítanak (a továbbiakban: érintett termék).

14

Az érintett termék csomagolásán szereplő tápanyagösszetétel‑táblázat szerint e termék 100 grammonként 105 kcal kalóriaértékkel, 13 g cukortartalommal, 2,9 g zsírtartalommal és 130 mg kalciumtartalommal rendelkezik. A kérdést előterjesztő bíróság összehasonlítás céljából pontosítja, hogy 100 g tehéntejben a kalciumtartalom szintén 130 mg, miközben a cukortartalom csak 4,7 g.

15

A 2010. év során a „Fontos, akárcsak a napi egy pohár tej!” szlogen (a továbbiakban: szlogen) volt olvasható az érintett termék kiszerelései csomagolásának tetején. E termék címkézése és megjelenítése nem tartalmazott semmilyen, az 1924/2006 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett információt.

16

A Wettbewerbszentrale úgy vélte, hogy a szlogen az LFGB 11. §‑a (1) bekezdése második mondatának 1. pontja értelmében vett megtévesztésre alkalmas megjelölés, mivel nem utal az érintett termék cukortartalmára, amely a tej cukortartalmánál jelentősen magasabb. Továbbá a szlogen sérti az 1924/2006 rendeletet, mivel az az e rendelet értelmében vett tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokat tartalmaz. A tejre való hivatkozás ugyanis – legalábbis közvetett módon – azt jelenti ki, hogy az érintett termék szintén sok kalciumot tartalmaz, úgyhogy a szlogen nem pusztán a jellegre vonatkozó állításnak minősül, hanem a fogyasztók egészségére gyakorolt jótékony hatást is ígér.

17

Következésképpen a Wettbewerbszentrale eltiltásra, valamint a felszólítás költségeinek megtérítésére irányuló keresetet nyújtott be a Landgericht Stuttgarthoz (stuttgarti területi bíróság).

18

Az Ehrmann e bíróság előtt e kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy ugyan az érintett termék a tejjel összehasonlítható élelmiszer, a fogyasztó azt nem azonosítja a tejjel. Másfelől az ezen termék és a tej cukortartalma közötti eltérés túl csekély ahhoz, hogy annak jelentősége legyen. Emellett a szlogen nem tartalmaz az említett termék tápanyag‑összetételével kapcsolatos különleges információt, és ezért csak az 1924/2006 rendelet hatálya alá nem tartozó jellegre vonatkozó állítást képez. Az Ehrmann azt is állította, hogy az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése nem volt alkalmazandó az alapeljárás tényállásának idején e rendelet 28. cikkének (5) bekezdése értelmében.

19

A Landgericht Stuttgart 2010. május 31‑i ítéletével elutasította a Wettbewerbszentrale által előterjesztett keresetet.

20

A Wettbewerbszentrale által benyújtott fellebbezést követően az Oberlandesgericht Stuttgart (stuttgarti tartományi felsőbíróság) 2011. február 3‑i ítéletével helyt adott az eltiltásra, valamint a felszólítás költségeinek megtérítésére irányuló keresetnek. E bíróság szerint a szlogen nem minősül az 1924/2006 rendelet értelmében vett, a tápanyag‑összetételre, illetve az egészségre vonatkozó állításnak, következésképpen pedig nem tartozik e rendelet hatálya alá. Ugyanakkor a szlogen az LFGB 11. §‑a (1) bekezdésének első mondata, valamint második mondatának 1. pontja értelmében vett, megtévesztésre alkalmas megjelölésnek minősül, mivel az érintett termék azonos mennyiségben sokkal több cukrot tartalmaz, mint a teljes tej.

21

Az Ehrmann az Oberlandesgericht Stuttgart ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság), e bíróság előtt pedig fenntartotta a Wettbewerbszentrale által benyújtott kereset elutasítására irányuló kérelmeit.

22

A kérdést előterjesztő bíróság szerint a szlogen nem minősül az LFGB 11. §‑a (1) bekezdésének első mondata és második mondatának 1. pontja értelmében vett, megtévesztésre alkalmas megjelölésnek, valamint nem minősíthető az 1924/2006 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 4. pontja értelmében vett, tápanyag‑összetételre vonatkozó állításnak. Ugyanakkor a szlogen e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 5. pontja értelmében vett, egészségre vonatkozó állításnak minősülhet. A releváns nyilvánosság nézőpontjából tekintve ugyanis a tej kedvező hatást gyakorol az egészségre – különösen a gyermekekére és a fiatalokéra – többek között a benne lévő ásványi anyagok miatt. A szlogen az érintett termékre kedvező hatást gyakorol úgy, hogy azt napi egy pohár tejjel azonosítja. Ezért e termék és a fogyasztó egészsége között kapcsolatot sejtet, és az ilyen kapcsolat a Deutsches Weintor ügyben hozott ítéletnek megfelelően (C‑544/10, EU:C:2012:526, 34. és 35. pont) elegendő annak feltételezéséhez, hogy az állítás egészségre vonatkozik.

23

Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt információk nem szerepeltek az említett termék címkéjén az alapügy tényállásának idején, tehát 2010‑ben.

24

E körülmények között a Bundesgerichtshof felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Már 2010‑ben is eleget kellett‑e tenni az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségeknek?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

25

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve ha azok megfelelnek e rendelet 3–7. cikkének, az említett rendelet 10–19. cikkébe foglalt különös követelményeknek, és azokat ugyanezzel a rendelettel összhangban engedélyezik.

26

Szintén az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy az egészségre vonatkozó állításnak – azért, hogy e rendeletnek megfelelően lehessen használni – az említett rendelet 13. és 14. cikkében meghatározott engedélyezett állítások listáján kell szerepelnie. Az ilyen feltétel magában foglalja azt, hogy az ezekben a cikkekben említett listákat előzetesen elfogadják és közzétegyék.

27

Márpedig ebben a tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság a határozatában megállapította, hogy az 1924/2006 rendelet 13. és 14. cikkében említett listákat az alapügy tényállása idején még nem fogadták el és még nem tették közzé.

28

Azonkívül, hogy az egészségre vonatkozó állításnak tiszteletben kell tartania az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételeket, az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelező információknak is kísérniük kell ezen állítást.

29

E rendelkezés ugyanis kimondja, hogy az egészségre vonatkozó állítás alkalmazása csak akkor megengedett, ha a rendelkezésben említett tájékoztatás a címkén vagy – címkézés hiányában – a megjelenítésen vagy a reklámban szerepel.

30

Márpedig az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében avégett említett feltételek, hogy az egészségre vonatkozó állítás alkalmazása ne legyen tilos, rögtön az e rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek felsorolása után következnek. Ezért az emített rendelet rendszertani értelmezése szerint e feltételek hozzáadódnak a 10. cikk (1) bekezdésében előírt feltételekhez, és feltételezik, hogy az utóbbi feltételek teljesülnek azért, hogy az egészségre vonatkozó állítás ugyenezen rendelet értelmében engedélyezett legyen.

31

Egyébiránt meg kell állapítani, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikke átmeneti intézkedéseket ír elő, amelyek célja az – ahogy azt e rendelet (35) preambulumbekezdése kimondja –, hogy az élelmiszeripari vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni az említett rendelet követelményeihez. Az egészségre vonatkozó állítások tekintetében ezen átmeneti intézkedéseket ugyanezen rendelet 28. cikkének (5) és (6) bekezdése írja elő.

32

Az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (5) bekezdése értelmében az e rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, egészségre vonatkozó állításokat – az e rendelet 24. cikkében említett védintézkedések elfogadásának sérelme nélkül – az említett rendelet hatálybalépése időpontjától a 13. cikk (3) bekezdésében említett lista elfogadásáig lehet alkalmazni az élelmiszeripari vállalkozók saját felelősségére, feltéve, hogy az állítások megfelelnek az 1924/2006 rendeletnek és a rájuk vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezéseknek.

33

Az említett rendelet 28. cikke (5) bekezdésnek szövegéből ezért következik, hogy az élelmiszeripari vállalkozó – saját felelősségére és meghatározott feltételek mellett – használhatta az egészségre vonatkozó állításokat az ugyanezen rendelet hatálybalépése és az 1924/2006 rendelet 13. cikkében említett lista elfogadása közötti időszakban. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy e rendelet 29. cikkének megfelelően a rendelet 2007. január 19‑én lépett hatályba, és 2007. július 1‑je óta alkalmazandó.

34

Az 1924/2006 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjától és 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérő, egészségre vonatkozó állítások az említett rendelet 28. cikkének (6) bekezdésében említett átmeneti intézkedések hatálya alá tartoznak.

35

Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az említett rendelkezés olyan egészségre vonatkozó állításokat érint, amelyeket a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően az 1924/2006 rendelet hatálybalépése előtt, azaz 2007. január 19‑e előtt használtak. Márpedig a jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik, hogy a szlogent az érintett terméken 2010‑ben kezdték feltüntetni. E rendelet 28. cikkének (6) bekezdése tehát nem alkalmazható az alapügybelihez hasonló ügyben.

36

Következésképpen az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése esetleges alkalmazásának sérelme nélkül a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az alapügyben a szlogen e rendelet 13. cikke (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozik‑e, valamint – igenlő válasz esetén – hogy teljesíti‑e a rendelet 28. cikke (5) bekezdésében előírt feltételeket.

37

Ha ez az eset áll fenn, a jelen ítélet 30. pontjában említett rendszertani értelmezésből következik, hogy az egészségre vonatkozó állítást – amennyiben annak alkalmazása az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikkének (1) bekezdése alapján nem tilos – az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett információknak kell kísérniük.

38

Ebben az értelemben ugyanezen rendelet 28. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy az egészségre vonatkozó állítások alkalmazhatók, feltéve, hogy megfelelnek az 1924/2006 rendeletnek, ami azzal jár, hogy többek között tiszteletben kell tartaniuk az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségeket.

39

Ezen rendszertani értelmezést megerősíti az a tény, hogy az 1924/2006 rendeletnek sem a 10. cikke, sem a 28. cikkének (5) bekezdése, sem egyéb rendelkezése nem írja elő, hogy e rendelet 10. cikkének (2) bekezdése kizárólag az engedélyezett állítások említett rendelet 13. cikkében említett listájának elfogadását követően lenne alkalmazandó.

40

Továbbá, ahogy azt az 1924/2006 rendelet 1. cikke kimondja, e rendelet célja a belső piac hatékony működésének garantálása, magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása mellett. Ebben a tekintetben az említett rendelet (1) és (9) preambulumbekezdése pontosítja, hogy biztosítani kell többek között azt, hogy a fogyasztó megkapja a tények teljes ismeretében történő választáshoz szükséges információkat.

41

Márpedig – ahogy azt a főtanácsnok az indítványa 83. pontjában meghatározta – az 1924/2006 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt információk nem csak akkor biztosítják a fogyasztók védelmét, amikor az élelmiszer olyan egészségre vonatkozó állítás tárgya, amely szerepel az e rendelet 13. cikkében említett engedélyezett állítások listáján, hanem akkor is, ha az ilyen állítást az említett rendelet 28. cikkének (5) bekezdésében szereplő átmeneti intézkedéseknek megfelelően használják.

42

Ezen túlmenően azon állítást tekintve, amely az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikkének (1) bekezdése alapján nem volt tilos, az a tény, hogy az e rendelet 13. cikkében említett engedélyezett állítások listáját még nem fogadták el, nem igazolja azt, hogy az élelmiszeripari vállalkozó mentesüljön azon kötelezettsége alól, hogy a fogyasztónak az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt információkat megadja.

43

Az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (5) bekezdésében meghatározott átmeneti intézkedések keretében az egészségre vonatkozó állítás használatáról határozó vállalkozónak ugyanis saját felelősségére ismernie kellett az érintett élelmiszer egészségre gyakorolt hatásait, és ezért már rendelkeznie kellett az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdése által előírt információkkal.

44

A fenti megfontolásokra tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1924/2006 rendeletet akként kell értelmezni, hogy az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségek 2010‑ben már hatályban voltak azon egészségre vonatkozó állítások tekintetében, amelyek az említett rendelet 28. cikkének (5) és (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikkének (1) bekezdése alapján nem voltak tilosak.

A költségekről

45

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

 

A 2010. február 9‑i 116/2010/EU bizottsági rendelettel módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20‑i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet akként kell értelmezni, hogy az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségek 2010‑ben már hatályban voltak azon egészségre vonatkozó állítások tekintetében, amelyek az említett rendelet 28. cikkének (5) és (6) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikkének (1) bekezdése alapján nem voltak tilosak.

 

Aláírások


( *1 )   Az eljárás nyelve: német.