C‑360/12. sz. ügy

Coty Germany GmbH

kontra

First Note Perfumes NV

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — A 40/94/EK rendelet és a 44/2001/EK rendelet — Közösségi védjegy — A 40/94/EK rendelet 93. cikkének (5) bekezdése — Joghatóság bitorlással összefüggő ügyekben — A káresemény bekövetkezési helyének meghatározása — Több személy ugyanazon jogellenes cselekményben való határokon átnyúló részvétele”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. június 5.

  1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegyek bitorlásával és érvényességével kapcsolatos jogviták – Joghatóság bitorlással összefüggő ügyekben – A bitorlás elkövetési helye szerinti bíróságok joghatósága – Terjedelem – Olyan fél ellen indított bitorlási kereset elbírálásra vonatkozó joghatóság, aki cselekményét nem az eljáró bíróság szerinti tagállamban követte el – Kizártság

    (1968. szeptember 27‑i egyezmény, 5. cikk, (3) bekezdés; 40/94 tanácsi rendelet, 90. cikk, (2) bekezdés, 92. és 93. cikk, (5) bekezdés és 44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Közösségi védjegy visszaélésszerű használatából eredő tisztességtelen verseny miatti felelősség megállapítása iránti kereset

    (40/94 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés és 44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – A kár bekövetkeztének helye és a káresemény bekövetkeztének helye – Közösségi védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel kapcsolatos jogellenes összehasonlító reklámra vagy tisztességtelen utánzásra vonatkozó állítás – Több személy határokon átnyúló részvétele – A kár bekövetkeztének helye szerinti tagállam bíróságainak joghatósága – Terjedelem

    (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  1.  A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő „tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy a hamisított terméknek valamely állam területén történő értékesítése és szállítása, és ezt követően a vevő által egy másik tagállam területére történő továbbértékesítése esetén e rendelkezés nem teszi lehetővé az azon eredeti eladóval szembeni kereset elbírálására vonatkozó joghatóság megállapítását, aki a cselekményét nem az eljáró bíróság tagállamában követte el.

    A 40/94 rendelet 90. cikke (2) bekezdésének és 92. cikkének együttes rendelkezései alapján kifejezetten kizárt a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i egyezmény 5. cikke (3) bekezdésének a közösségi védjegyre vonatkozó bitorlási keresetekre alkalmazása, amely utóbbi rendelkezésnek a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja felel meg. Ezért a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő, azon „tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték” fogalmát önállóan kell értelmezni a 44/2001 rendelet fent említett 5. cikkének 3. pontjában szereplő a „hely[…], ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet” fogalmához képest.

    E tekintetben a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő kapcsolótényező azon tagállam területére vonatkozik, ahol az állítólagos bitorlás eredetét jelentő esemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet, és nem azon tagállam területére, ahol az említett bitorlás a hatásait kifejti. Következésképpen az e cikk szerinti joghatóság csak azon tagállam közösségi védjegybíróságai tekintetében állapítható meg, amely területén az alperes az állítólagos jogellenes cselekményt elkövette.

    (vö. 28., 31., 34., 37., 38. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  Mivel a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy lehetőség van közösségi védjeggyel összefüggő keresetindításra a tagállami jogszabályok – különösen a polgári jogi felelősségre és a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó rendelkezések – alapján, az ilyen keresetek elbírálására vonatkozó hatáskört nem a 40/94 rendelet szabályozza, és azt a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet rendelkezései alapján kell meghatározni. Ennélfogva a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló nemzeti törvényen alapuló kérelmet illetően az eljáró bíróság joghatóságának megállapítása érdekében alkalmazható a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja.

    (vö. 40–42. pont)

  3.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy a közösségi védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel kapcsolatos – az eljáró bíróság tagállamának jogában szankcionált – jogellenes összehasonlító reklámra vagy tisztességtelen utánzásra vonatkozó állítás esetén ez a rendelkezés nem teszi lehetővé az e törvény megsértéséből eredő kárt okozó esemény helye alapján azon tagállam bírósága joghatóságának megállapítását, amely tagállamban nem követett el cselekményt a feltételezett elkövetők közül az a személy, akit bíróság előtt perelnek. Ebben az esetben azonban az említett rendelkezés a kár bekövetkezésének helye alapján lehetővé teszi a bírósági joghatóság megállapítását a valamely más tagállamban letelepedett azon személlyel szemben benyújtott – az említett nemzeti jogon alapuló felelősség megállapítása iránti – kereset elbírálására, akiről azt állítják, hogy ebben a tagállamban olyan cselekményt követett el, amely az eljáró bíróság illetékességi területén kárt okozott vagy kárt okozhat.

    A 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjában található „azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet” kifejezés ugyanis magában foglalja egyrészt azt a helyet, ahol a kár, másrészt azt a helyet, ahol a káresemény bekövetkezett, ezért a felperes választásától függően az alperes perelhető mind az egyik, mind a másik hely szerinti bíróság előtt. Mivel e kapcsolótényezők egyike kiválasztásának lehetővé kell tennie azon bíróság joghatóságának megállapítását, amely objektív szempontból a legalkalmasabb helyzetben van annak megítélésére, hogy a perelt személy felelősségének megállapításához szükséges feltételek teljesülnek‑e, ebből következően csak azon bíróság előtt lehet érvényesen eljárást kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a releváns kapcsolótényező található. E tekintetben, olyan körülmények között, amikor az állítólagos kár feltételezett okozói közül egyetlen személyt olyan bíróság előtt perelnek, amelynek illetékességi területén kívül követte el a cselekményét, a 44/2001 rendelet 5. cikke 3. pontja értelmében nem lehet úgy tekinteni, hogy a kárt okozó esemény az említett bíróság illetékességi területén következett be.

    Ezen túlmenően, ami a kereskedelmi‑ és szellemitulajdon‑jogok megsértéséből eredő károkat illeti, a kár valamely meghatározott tagállamban történő bekövetkezésének az a feltétele, hogy az említett tagállamban oltalom alatt álljon az a jog, amelynek megsértésére hivatkoznak. Ezt a követelményt azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az ilyen jogot a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló nemzeti törvény oltalmazza. E körülmények esetén a nemzeti jogszabály megsértésével kapcsolatos jogvitával abban az esetben lehet a nemzeti bíróságokhoz fordulni, ha valamely más tagállamban elkövetett cselekmény az eljáró bíróság illetékességi területén kárt okozott vagy kárt okozhat.

    (vö. 46., 48., 50., 55–57., 59. pont és a rendelkező rész 2. pontja)


C‑360/12. sz. ügy

Coty Germany GmbH

kontra

First Note Perfumes NV

(a Bundesgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — A 40/94/EK rendelet és a 44/2001/EK rendelet — Közösségi védjegy — A 40/94/EK rendelet 93. cikkének (5) bekezdése — Joghatóság bitorlással összefüggő ügyekben — A káresemény bekövetkezési helyének meghatározása — Több személy ugyanazon jogellenes cselekményben való határokon átnyúló részvétele”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. június 5.

  1. Közösségi védjegy — A közösségi védjegyek bitorlásával és érvényességével kapcsolatos jogviták — Joghatóság bitorlással összefüggő ügyekben — A bitorlás elkövetési helye szerinti bíróságok joghatósága — Terjedelem — Olyan fél ellen indított bitorlási kereset elbírálásra vonatkozó joghatóság, aki cselekményét nem az eljáró bíróság szerinti tagállamban követte el — Kizártság

    (1968. szeptember 27‑i egyezmény, 5. cikk, (3) bekezdés; 40/94 tanácsi rendelet, 90. cikk, (2) bekezdés, 92. és 93. cikk, (5) bekezdés és 44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Különös joghatóságok — Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben — Közösségi védjegy visszaélésszerű használatából eredő tisztességtelen verseny miatti felelősség megállapítása iránti kereset

    (40/94 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés és 44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Különös joghatóságok — Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben — A kár bekövetkeztének helye és a káresemény bekövetkeztének helye — Közösségi védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel kapcsolatos jogellenes összehasonlító reklámra vagy tisztességtelen utánzásra vonatkozó állítás — Több személy határokon átnyúló részvétele — A kár bekövetkeztének helye szerinti tagállam bíróságainak joghatósága — Terjedelem

    (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

  1.  A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő „tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy a hamisított terméknek valamely állam területén történő értékesítése és szállítása, és ezt követően a vevő által egy másik tagállam területére történő továbbértékesítése esetén e rendelkezés nem teszi lehetővé az azon eredeti eladóval szembeni kereset elbírálására vonatkozó joghatóság megállapítását, aki a cselekményét nem az eljáró bíróság tagállamában követte el.

    A 40/94 rendelet 90. cikke (2) bekezdésének és 92. cikkének együttes rendelkezései alapján kifejezetten kizárt a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i egyezmény 5. cikke (3) bekezdésének a közösségi védjegyre vonatkozó bitorlási keresetekre alkalmazása, amely utóbbi rendelkezésnek a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja felel meg. Ezért a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő, azon „tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték” fogalmát önállóan kell értelmezni a 44/2001 rendelet fent említett 5. cikkének 3. pontjában szereplő a „hely[…], ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet” fogalmához képest.

    E tekintetben a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő kapcsolótényező azon tagállam területére vonatkozik, ahol az állítólagos bitorlás eredetét jelentő esemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet, és nem azon tagállam területére, ahol az említett bitorlás a hatásait kifejti. Következésképpen az e cikk szerinti joghatóság csak azon tagállam közösségi védjegybíróságai tekintetében állapítható meg, amely területén az alperes az állítólagos jogellenes cselekményt elkövette.

    (vö. 28., 31., 34., 37., 38. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  Mivel a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy lehetőség van közösségi védjeggyel összefüggő keresetindításra a tagállami jogszabályok – különösen a polgári jogi felelősségre és a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó rendelkezések – alapján, az ilyen keresetek elbírálására vonatkozó hatáskört nem a 40/94 rendelet szabályozza, és azt a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet rendelkezései alapján kell meghatározni. Ennélfogva a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló nemzeti törvényen alapuló kérelmet illetően az eljáró bíróság joghatóságának megállapítása érdekében alkalmazható a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja.

    (vö. 40–42. pont)

  3.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy a közösségi védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel kapcsolatos – az eljáró bíróság tagállamának jogában szankcionált – jogellenes összehasonlító reklámra vagy tisztességtelen utánzásra vonatkozó állítás esetén ez a rendelkezés nem teszi lehetővé az e törvény megsértéséből eredő kárt okozó esemény helye alapján azon tagállam bírósága joghatóságának megállapítását, amely tagállamban nem követett el cselekményt a feltételezett elkövetők közül az a személy, akit bíróság előtt perelnek. Ebben az esetben azonban az említett rendelkezés a kár bekövetkezésének helye alapján lehetővé teszi a bírósági joghatóság megállapítását a valamely más tagállamban letelepedett azon személlyel szemben benyújtott – az említett nemzeti jogon alapuló felelősség megállapítása iránti – kereset elbírálására, akiről azt állítják, hogy ebben a tagállamban olyan cselekményt követett el, amely az eljáró bíróság illetékességi területén kárt okozott vagy kárt okozhat.

    A 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjában található „azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet” kifejezés ugyanis magában foglalja egyrészt azt a helyet, ahol a kár, másrészt azt a helyet, ahol a káresemény bekövetkezett, ezért a felperes választásától függően az alperes perelhető mind az egyik, mind a másik hely szerinti bíróság előtt. Mivel e kapcsolótényezők egyike kiválasztásának lehetővé kell tennie azon bíróság joghatóságának megállapítását, amely objektív szempontból a legalkalmasabb helyzetben van annak megítélésére, hogy a perelt személy felelősségének megállapításához szükséges feltételek teljesülnek‑e, ebből következően csak azon bíróság előtt lehet érvényesen eljárást kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a releváns kapcsolótényező található. E tekintetben, olyan körülmények között, amikor az állítólagos kár feltételezett okozói közül egyetlen személyt olyan bíróság előtt perelnek, amelynek illetékességi területén kívül követte el a cselekményét, a 44/2001 rendelet 5. cikke 3. pontja értelmében nem lehet úgy tekinteni, hogy a kárt okozó esemény az említett bíróság illetékességi területén következett be.

    Ezen túlmenően, ami a kereskedelmi‑ és szellemitulajdon‑jogok megsértéséből eredő károkat illeti, a kár valamely meghatározott tagállamban történő bekövetkezésének az a feltétele, hogy az említett tagállamban oltalom alatt álljon az a jog, amelynek megsértésére hivatkoznak. Ezt a követelményt azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az ilyen jogot a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló nemzeti törvény oltalmazza. E körülmények esetén a nemzeti jogszabály megsértésével kapcsolatos jogvitával abban az esetben lehet a nemzeti bíróságokhoz fordulni, ha valamely más tagállamban elkövetett cselekmény az eljáró bíróság illetékességi területén kárt okozott vagy kárt okozhat.

    (vö. 46., 48., 50., 55–57., 59. pont és a rendelkező rész 2. pontja)