—

az Innoweb BV képviseletében H. Elferink és A. S. M. van Leent advocaten,

—

a Wegener ICT Media BV és a Wegener Mediaventions BV képviseletében J. van Manen advocaat,

—

az Európai Bizottság képviseletében J. Samnada és F. Wilman, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.) 7. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az Innoweb BV (a továbbiakban: Innoweb) és a Wegener ICT Media BV, valamint a Wegener Mediaventions BV (a továbbiakban együtt: Wegener) között folyamatban lévő olyan jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az Innoweb által internetes honlapján keresztül olyan „különös meta‑keresőmotor” üzemeltetése, amely lehetővé teszi a keresést harmadik felek olyan internetes honlapjain – különösen pedig a Wegener által kínált honlapon –, amelyek gépjármű‑értékesítési hirdetések összeállításait tartalmazzák.

3

A 96/9 irányelv (39), (42) és (48) preambulumbekezdésének a szövege a következő:

[…]

[…]

4

Ezen irányelv tárgya – 1. cikkének (1) bekezdése szerint – a bármilyen formában létrehozott adatbázisok jogi védelme. E cikk (2) bekezdése úgy határozza meg az adatbázist, mint „az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni”.

5

Az említett irányelv „Sui generis jog” című III. fejezetének a védelem tárgyáról szóló 7. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Azon adatbázisok előállítói számára, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt, a tagállamok biztosítják a jogot arra, hogy az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolását és/vagy újrahasznosítását megakadályozzák.

(2)   E fejezet alkalmazásában:

A nyilvános haszonkölcsönzés nem minősül kimásolásnak, illetve újrahasznosításnak.

[…]

(5)   Az adatbázis tartalmának jelentéktelen része ismételten és rendszeresen nem másolható ki, és/vagy nem hasznosítható újra, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.”

6

A 96/9 irányelvet a holland jogrendbe az adatbázisokról szóló törvény (Databankenwet, Stb. 1999, 303. szám) elfogadásával ültették át.

7

E törvény 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az adatbázis‑előállító kizárólagos joga, hogy engedélyezze a következő cselekményeket:

8

A Wegener a www.autotrack.nl (a továbbiakban: AutoTrack) internetes honlapján keresztül hozzáférést biztosít gépjármű‑értékesítési hirdetések on‑line összeállításához. Ez az összeállítás naponta frissített, 190 000–200 000 használt gépjárműből álló listát tartalmaz. Ezen hirdetések közül mintegy 40000 kizárólag az AutoTrack honlapján szerepel. A többi hirdetés más hirdetési honlapokon is megtalálható. Az AutoTrack honlapján lévő keresőmotor segítségével az internethasználók különböző kritériumok alapján végezhetik valamely gépjármű célzott keresését.

9

Az Innoweb a www.gaspedaal.nl (a továbbiakban: GasPedaal) internetes honlapján keresztül különös meta‑keresőmotort kínál a gépjárművek értékesítéséhez. A „különös meta‑keresőmotor” más internetes honlapok keresőmotorjait használja úgy, hogy a felhasználói megbízásait e másik keresőmotorokhoz továbbítja, ez különbözteti meg a Google‑hoz hasonló általános keresőmotoroktól. A metamotor „különös” minősítése azt jelöli, hogy a keresőmotor specializált, ugyanis lehetővé teszi a keresést egy vagy több meghatározott témában. A GasPedaal egy ilyen különös meta‑keresőmotor – amely gépjármű‑értékesítési hirdetések között böngészik –, mivel az internethasználó a GasPedaalnak leadott egyetlen megbízással egyidejűleg kereshet több olyan gépjármű‑értékesítési hirdetés összeállításában, amelyek harmadik felek – így az AutoTrack – honlapjain szerepelnek.

10

A GasPedaal különös meta‑keresőmotorral az AutoTrack összeállításaiban lehet keresni, egyrészt különféle kritériumok alapján – amelyek között nemcsak a márka, a típus, a kilométeróra állása, a gyártási év és az ár szerepel, hanem a gépjármű egyéb jellemzői is, mint többek között a színe, a karosszéria, a használt üzemanyag típusa, az ajtók száma, valamint a lengéscsillapító –, másrészt pedig „valós időben”, azaz abban az időpontban, amikor a GasPedaal felhasználója keresési megbízást ad. A GasPedaal ezt a megbízást „átültetéssel” teljesíti, azaz átülteti azt az AutoTrack keresőmotorjába a megfelelő formában.

11

Az AutoTracken talált eredmények – azaz a végső felhasználó által kiválasztott kritériumoknak megfelelő azon gépjárművek, amelyek a más honlapokon kiadott eredmények között is szerepelnek – egyetlen adatként gyűlnek össze úgy, hogy megjelenítik a linkeket az összes azon forrás felé, amelyekben e gépjármű szerepelt. Ezt követően létrejön egy internetes oldal az így megszerzett és összegyűjtött eredmények listájával, ez az oldal megjeleníti a minden gépjárműre vonatkozó – különösen a gyártási évre, az árra, a kilométeróra állására és a lekicsinyített képre – alapvető információkat. Ezen internetes oldalt körülbelül 30 percig tárolják a GasPedaal szerverén és küldik el a felhasználónak, vagy a GasPedaal internetes honlapján e honlap feltüntetésével jelenítik meg számára.

12

A GasPedaal által böngészett, különböző internetes honlapokon található hirdetések száma összesen körülbelül 300000.

13

A GasPedaal naponta mintegy 100000 keresési megbízást teljesít az AutoTracknél. Így az AutoTrack összeállításában szereplő különböző márka vagy típuskombinációk körülbelül 80%‑át keresik naponta. Mindazonáltal a GasPedaal ezen összeállítás tartalmának keresésenként csak nagyon kis részét jeleníti meg. Ezen adatok tartalmát minden keresési megbízás során a felhasználó a GasPedaalnak megadott kritériumok alapján határozza meg.

14

Mivel a Wegener úgy vélte, hogy az Innoweb sérti az adatbázisokra vonatkozó sui generis jogát, keresetet indított az Innowebbel szemben, valamint azt kérte, hogy az Innoweb hagyjon fel e jogsértéssel, és elsőfokon lényegében pernyertes lett.

15

Az Innoweb e határozat ellen fellebbezést nyújtott be a Gerechtshof te ‘s Gravenhage előtt.

16

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat azon az előfeltevésen alapul, hogy a Wegener hirdetéseinek összeállítása olyan adatbázisnak minősül, amely teljesíti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a 96/9 irányelv 7. cikke alapján védelemben részesüljön.

17

A kérdést előterjesztő bíróság továbbá úgy véli, hogy az alapügyben nem áll fenn a Wegener adatbázisa tartalma egészének vagy jelentős részének kimásolása. Az ezen adatbázis tartalma jelentéktelen részének ismételt kimásolása sem jár ilyen halmozott hatással, ezért az nem ellentétes az említett cikk (5) bekezdésével.

18

E körülmények között a Gerechtshof te ‘s Gravenhage felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

19

Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a kérdések lényegében arra vonatkoznak, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor (a továbbiakban: különös metamotor) üzemeltetője a 96/9 irányelv 7. cikke (1) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó tevékenységet végez‑e, amelynek következtében az adatbázis előállítója – aki az ezen (1) bekezdésben előírt kritériumokat teljesíti – tiltakozhat az ellen, hogy ezen adatbázist ellentételezés nélkül beillesszék a különös meta‑keresőmotor szolgáltatásába.

20

A 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése – amelynek értelmezésére az első–harmadik kérdés vonatkozik – lehetővé teszi az adatbázis előállítójának, hogy az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének az újrahasznosítását megtiltsa.

21

Ellenben az említett irányelv 7. cikkének (5) bekezdése szerint – amelynek értelmezése a negyedik–kilencedik kérdés tárgyát képezi – nem megengedett a védett adatbázis tartalma jelentéktelen részeinek újrahasznosítása, ha ezen újrahasznosítás ismételt és rendszeres, valamint sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.

22

Mindazonáltal az e rendelkezések által biztosított védelem a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése szerint azon adatbázisokra korlátozódik, amelyek egy meghatározott kritériumot teljesítenek, azaz az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt. Márpedig –amint az a jelen ítélet 16. pontjából következik – a kérdéseket azon előfeltevésre alapozva tették fel, hogy az alapügyben szóban forgó gépjármű‑értékesítési hirdetések összeállítása teljesíti ezt a feltételt.

23

Első–harmadik kérdésével – amelyeket együttesen kell vizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kérdezi, hogy a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetője a szolgáltatásába tartozó adatbázis tartalmának egészét vagy egy jelentős részét újrahasznosítja.

24

Az e kérdésre történő válasz megadásához először is fel kell idézni az ilyen különös meta‑keresőmotor – valamint működése – alapvető jellemzőit, amelyek a Bírósághoz benyújtott ügyiratokból kitűnnek, és amelyek egyébként jelentősen megkülönböztetik a különös meta‑keresőmotort a Google‑hoz vagy a Yahoo‑hoz hasonló algoritmuson alapuló általános keresőmotortól.

25

Egyrészt az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor nem rendelkezik olyan saját keresőmotorral, amely más internetes honlapokat futtat le. Ellenben a keresési megbízások teljesítéséhez olyan keresőmotorokat használ, amelyekbe beépítették a szolgáltatásaiba tartozó adatbázisokat, ahogy az a jelen ítélet 9. pontjában pontosításra került. A különös meta‑keresőmotor ugyanis „valós időben” átülteti a felhasználó megbízásait ezekbe a keresőmotorokba, ezért az említett adatbázisok valamennyi adata átvizsgálásra kerül.

26

Másrészt az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor a keresési megbízás megfogalmazását és az eredmények bemutatását tekintve az adatbáziséhoz hasonló előnyöket kínál, mivel lehetővé teszi egyetlen megbízással több adatbázis átvizsgálását, ahogy az a jelen ítélet 9. és 10. pontjában pontosításra került. Az adatbázishoz hasonlóan ugyanis a különös meta‑keresőmotor keresési rovata – amelybe a végső felhasználó beírja a megbízását – több olyan mezőt tartalmaz, amely lehetővé teszi ezen felhasználónak azt, hogy szűkítse a keresését több olyan kritérium szerint, amelynek az eredményeknek meg kell felelnie. Továbbá az eredményeket mind az adatbázis, mind a különös meta‑keresőmotor bizonyos kritériumok alapján megjeleníti, a végső felhasználó választása szerint növekvő vagy csökkenő sorrendben.

27

Másodszor az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetőjének tevékenységét tekintve – amelyet a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésére tekintettel kell minősíteni – emlékeztetni kell arra, hogy az első kérdés az ezen üzemeltető által a nyilvánosság számára annak a lehetővé tételére vonatkozik, hogy a különös meta‑keresőmotor segítségével az adatbázis egész tartalma vagy annak jelentős része „valós időben” kereshető azáltal, hogy a végső felhasználó keresési megbízását az adatbázis keresőmotorjába „átültetve” teljesítik.

28

Az említett üzemeltető releváns tevékenységének e leírása figyelembe veszi azt, hogy egy adott keresési megbízás különös meta‑keresőmotor általi teljesítése – beleértve a végső felhasználó által talált eredmények bemutatását – a metamotor programozása szerint automatikusan történik, anélkül hogy ebben a fázisba az üzemeltető beavatkozna. Ebben a fázisban csak a keresési megbízását beíró végső felhasználó végez tevékenységet.

29

Ellenben az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetője által ténylegesen végzett cselekmények megelőzik a végső felhasználók által teljesített tevékenységeket, valamint az adott keresési megbízás végrehajtását. Ugyanis olyan különös meta‑keresőmotor interneten történő rendelkezésre bocsátásáról van szó, amely a végső felhasználók által ott beírt keresési megbízásokat a metamotor szolgáltatásaiba tartozó adatbázisok keresőmotorjaiba ülteti át.

30

Következésképpen harmadszor azt kell megvizsgálni, hogy e tevékenység a 96/9 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik‑e, amely feltételezi azt, hogy az említett tevékenység e 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „újrahasznosításnak” minősül, valamint azt, hogy az az érintett adatbázis tartalma egészére vagy egy jelentős részére vonatkozik.

31

A 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „újrahasznosítás” fogalma a következő: „az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on‑line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján”. Mindazonáltal az újrahasznosított rész jelentős jellegére történő utalás nem érinti az említett fogalom ilyenkénti meghatározását (lásd a C-203/02. sz., The British Horseracing Board és társai ügyben 2004. november 9-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-10415. o.] 50. pontját).

32

Mivel az újrahasznosítás fogalmát az említett 7. cikk (1) és (5) bekezdése használja, ezért azt e cikk általános szövegösszefüggésére figyelemmel kell értelmezni (lásd ebben az értelemben a „kimásolás” fogalmát tekintve a C-304/07. sz. Directmedia Publishing ügyben 2008. október 9-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-7565. o.] 28. pontját).

33

A 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában alkalmazott „a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon” kifejezés arra mutat rá, hogy a közösségi jogalkotó az újrahasznosítás fogalmának tág értelmet adott (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott The British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 51. pontját, valamint a C‑173/11. sz., Football Dataco és társai ügyben 2012. október 18‑án hozott ítélet 20. pontját).

34

Az újrahasznosítás fogalmának ezen tág értelmét erősíti meg a közösségi jogalkotó által a sui generis jog bevezetésével elérni kívánt cél is (lásd ebben az értelemben a kimásolás fogalmát tekintve a fent hivatkozott Directmedia Publishing ügyben hozott ítélet 32. pontját).

35

Amint azt a Bíróság már a 96/9 irányelv több preambulumbekezdésére – többek között a (39), a (42) és a (48) preambulumbekezdésére – alapozva kimondta, az irányelv célja az adattároló és az adatfeldolgozó rendszerek megalkotásának ösztönzése annak érdekében, hogy segítsék az információs piac kiépülését egy olyan összefüggésben, amelyet az évente előállított és feldolgozott adatok mennyiségének valamennyi tevékenységi ágban történő gyorsuló növekedése jellemez (lásd többek között a fent hivatkozott The British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 30. és 31. pontját, a C-46/02. sz. Fixtures Marketing ügyben 2004. november 9-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-10365. o.] 33. pontját, valamint a C‑604/10. sz., Football Dataco és társai ügyben 2012. március 1‑jén hozott ítélet 34. pontját).

36

Ennek érdekében a sui generis jognak a 96/9 irányelv által létrehozott védelme azt a célt szolgálja, hogy garantálja a kezdeményezést, valamint az emberi, technikai és/vagy anyagi erőforrások terén az adatbázis összeállításáért és működtetéséért jelentős ráfordítás kockázatát felvállaló személynek ráfordításainak megtérülését, védve őt e ráfordítás eredményeinek jogosulatlan felhasználásával szemben (lásd a fent hivatkozott The British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 32. és 46. pontját, a fent hivatkozott Fixtures Marketing ügyben hozott ítélet 35. pontját, valamint a fent hivatkozott Directmedia Publishing ügyben hozott ítélet 33. pontját).

37

Ezen cél fényében a 96/9 irányelv 7. cikkének értelmében vett „újrahasznosítás” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az minden olyan cselekményekre vonatkozik, mint az adatbázis előállítójának a ráfordításaiból származó eredmények hozzájárulása nélküli nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, amelyek ezáltal megfosztják az előállító személyt az e ráfordítások költségeinek megtérülését biztosító jövedelemtől (lásd a fent hivatkozott The British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 51. pontját). Az említett fogalom tehát a védett adatbázis tartalma vagy az ilyen tartalom jelentős részének nyilvános terjesztésére irányuló valamennyi jogosulatlan cselekményre vonatkozik (lásd a fent hivatkozott The British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 67. pontját, a C-545/07. sz., Apis-Hristovich-ügyben 2009. március 5-én hozott ítélet [EBHT 2009., I-1627. o.] 49. pontját, valamint a fent hivatkozott Football Dataco és társai ügyben 2012. október 18‑án hozott ítélet 20. pontját). Az alkalmazott eljárás jellegének és formájának ebben a tekintetben nincs jelentősége (a fent hivatkozott Football Dataco és társai ügyben 2012. október 18‑án hozott ítélet 20. pontja).

38

A 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő meghatározás második része – azaz „a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on‑line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján”, különösen pedig az „egyéb módon történő közvetítése útján” esete – egyaránt lehetővé teszi e 7. cikk célja – ahogy arra a jelen ítélet fenti 35. és 36. pontja emlékeztet – alapján e meghatározás tág értelmezését.

39

Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetőjének tevékenységét – amely a jelen ügyben releváns – tekintve – e tevékenység az olyan különös meta‑keresőmotor interneten való rendelkezésre bocsátását foglalja magában, amely a végső felhasználók ott beírt keresési megbízásait a különös meta‑keresőmotor szolgáltatásai által lefedett adatbázisok keresőmotorjaiba ülteti át – meg kell állapítani, hogy e tevékenység nem korlátozódik arra, hogy megjelölje a felhasználónak a bizonyos témáról információkat szolgáltató adatbázisokat.

40

A tevékenység célja ugyanis az, hogy minden végső felhasználót olyan eszközzel lásson el, amely lehetővé teszi a védett adatbázisban szereplő valamennyi adat átvizsgálását, következésképpen pedig lehetővé teszi az ezen adatbázis teljes tartalmához való hozzáférést az említett adatbázis előállítója által szándékozottól eltérő módon úgy, hogy használja az adatbázis keresőmotorját, és ugyanazokat a keresési előnyöket nyújtja, mint maga az adatbázis, amint az a jelen ítélet 25. és 26. pontjából következik. A végső felhasználónak az adatkereséskor már nem szükséges az érintett adatbázis internetes honlapjára, annak kezdőoldalára vagy keresési rovatához látogatnia ezen adatbázis megtekintéséhez, ugyanis megnézheti annak tartalmát „valós időben” a különös meta‑keresőmotor internetes honlapján keresztül.

41

Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetőjének említett tevékenysége azzal a kockázattal jár, hogy az adatbázis előállítója elesik a bevételektől – különösen azoktól, amelyek internetes honlapján történő reklámozásból származnak –, ekképpen pedig megfosztja ezen előállítót az adatbázis összeállításában és működtetésében rejlő ráfordítások költségeinek megtérülését biztosító jövedelemtől.

42

Ugyanis mivel a végső felhasználónak már nem szükséges az adatbázis kezdőoldalára és keresési rovatához látogatnia, lehetséges, hogy ezen adatbázis előállítójának kevesebb – az e kezdőoldalon vagy az említett keresőrovaton megjelenő reklámból származó – bevétele, különösen amennyiben jövedelmezőbbnek tűnhet a reklámhirdetéseket on‑line elhelyezni kívánó gazdasági szereplőknek az, ha azt a különös meta‑keresőmotor internetes honlapján teszik, mintsem az ezen meta‑keresőmotor által lefedett adatbázisok valamelyikén.

43

A hirdetéseket megjelenítő adatbázisokat tekintve továbbá, az értékesítők egyetlen adatbázisba is elhelyezhetik hirdetéseiket –tekintettel arra a lehetőségre, hogy a különös meta‑keresőmotornak és a megkettőződések e meta‑keresőmotorral történő megjelenítésének a segítségével több adatbázisban is lehet egyidejűleg keresni –, úgyhogy az adatbázisok kevésbé terjedelmesek, következésképpen pedig kevésbé vonzók lesznek.

44

Az említett kockázat fennállása – tehát hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor interneten való rendelkezésre bocsátása megfosztja az érintett adatbázis előállítóját a jövedelmétől – nincs kizárva, azon okból, hogy ahhoz, hogy az adatbázisban talált eredményre vonatkozó valamennyi információhoz hozzá lehessen férni – az alapügyben a hirdetésben szereplő gépjárművel kapcsolatos minden információhoz –, főszabály szerint követni kell az azon eredeti oldalhoz vezető hiperlinket, ahol az eredményt találták.

45

Egyrészt ugyanis a különös meta‑keresőmotor által megjelenített információk lehetővé teszik a végső felhasználónak azt, hogy bizonyos mértékben válogasson a talált eredmények között, valamint annak megállapítását, hogy nincs szükség több információra valamely meghatározott eredményről. Másrészt lehetséges, hogy a végső felhasználó egy talált adatról részletesebb információkhoz fér hozzá anélkül, hogy követné az érintett adatbázis felé vezető linket, ha ez az adat a különös meta‑keresőmotor által lefedett több adatbázisban megtalálható, mivel e különös meta‑keresőmotor úgy jeleníti meg az ilyen megkettőződéseket, hogy csoportosítja azokat.

46

Kétségtelen, hogy a 96/9 irányelv 7. cikke által biztosított védelem nem terjed ki az adatbázis megtekintési cselekményeire (lásd a fent hivatkozott The British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 54. pontját, valamint a fent hivatkozott Directmedia Publishing ügyben hozott ítélet 51. pontját). Következésképpen ha az adatbázis előállítója az adatbázis tartalmát – akár visszterhes formában – harmadik személyek számára hozzáférhetővé teszi, sui generis joga nem teszi lehetővé számára azt, hogy fellépjen az adatbázisnak e harmadik személyek által tájékozódás céljából történő megtekintésével szemben (lásd a fent hivatkozott The British Horseracing Board és társai ügyben hozott ítélet 55. pontját, valamint a fent hivatkozott Directmedia Publishing ügyben hozott ítélet 53. pontját).

47

Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetőjének tevékenysége nem minősül az érintett adatbázis megtekintési cselekményének. Ezen üzemeltetőt ugyanis egyáltalán nem érdeklik az adatbázisban szereplő adatok, hanem a végső felhasználónak biztosít meghatározott hozzáférést ezen adatbázishoz és annak adataihoz, amely különbözik az említett adatbázis előállítója szándékának megfelelő úttól, ugyanakkor ugyanazokat a keresési előnyöket nyújtja. Ellenben a különös meta‑keresőmotorba keresési megbízást beíró végső felhasználó tekinti meg a különös meta‑keresőmotor segítségével az adatbázist.

48

Egyébiránt az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetőjének releváns tevékenysége – azaz e különös meta‑keresőmotor interneten való rendelkezésre bocsátása – közel áll a 96/9 irányelv (42) preambulumbekezdésében hivatkozott jogellenesen előállított versengő termékek előállításához, anélkül azonban, hogy lemásolná az érintett adatbázisban szereplő elemeket. Tekintettel ugyanis a nyújtott keresési lehetőségekre, az ilyen különös meta‑keresőmotor hasonlít az adatbázisra, ugyanakkor maga nem rendelkezik adatokkal.

49

Elegendő a végső felhasználó számára a különös meta‑keresőmotor internetes honlapjára történő ellátogatás ahhoz, hogy az ezen meta‑keresőmotor szolgáltatása által lefedett valamennyi adatbázis tartalmához egyidejűleg hozzáférjen, az ezen metamotor által végrehajtott keresés ugyanazt azt eredménylistát adja ki, mint amelyhez az egyes adatbázisokban történő elkülönült keresések vezetettek volna, ezen eredmények azonban a különös meta‑keresőmotor internetes honlapján megjelenítve kerülnek bemutatásra. A végső felhasználónak már nem szükséges az adatbázis internetes honlapjára látogatnia, kivéve akkor, ha a megjelenített eredmények között talál egy olyan hirdetést, amelynek meg szeretné ismerni a részleteit. Ugyanakkor ebben az esetben közvetlenül magához a hirdetéshez kerül átirányításra, és – a megkettőződések csoportosítása miatt – az is lehetséges, hogy azt egy másik adatbázisban tekinti meg.

50

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotornak az üzemeltetője által az interneten történő rendelkezésre bocsátása – amely különös meta‑keresőmotornak az a célja, hogy a végső felhasználók itt vigyenek be keresési megbízásokat annak érdekében, hogy azokat valamely védett adatbázis keresőmotorjába ültessék át – ezen adatbázis tartalmának a 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „hozzáférhetővé tételének” minősül.

51

E hozzáférhetővé tétel a „nyilvánosság” számára történik, mivel az ilyen különös meta‑keresőmotort bárki használhatja, és ezért meghatározhatatlan számú személyt érint, függetlenül attól, hogy hány személy használja ténylegesen az említett különös meta‑keresőmotort.

52

Következésképpen az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor üzemeltetője egy adatbázis tartalmának az említett rendelkezés értelmében vett újrahasznosítását végzi.

53

Ezen újrahasznosítás az érintett adatbázis tartalmának jelentős részére, sőt a teljességére vonatkozik, mivel az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotor az említett adatbázis keresőmotorjába közvetlenül beírt keresési megbízáshoz hasonlóan lehetővé teszi ezen adatbázis teljes tartalmának átvizsgálását. E körülmények között a különös meta‑keresőmotorba beírt keresési megbízással ténylegesen talált és megjelenített eredmények száma nem releváns. Az a tény ugyanis – ahogy azt a Bizottság hangsúlyozza –, hogy a végső felhasználó által meghatározott keresési kritériumok alapján az adatbázisnak csak egy részét tekintik meg és jelenítik meg ténylegesen, nem változtat azon, hogy az egész adatbázis e végső felhasználó rendelkezésére áll, ahogy az a jelen ítélet 39. és 40. pontjában megállapítást nyert.

54

A fenti megállapítások összességére tekintettel az első‑harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a gazdasági szereplő, aki az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotort az interneten rendelkezésre bocsát, az ezen 7. cikk által védett adatbázis tartalmának egészét vagy egy jelentős részét újrahasznosítja, ha e különös meta‑keresőmotor:

55

Az első–harmadik kérdésre adott válaszra tekintettel a negyedik–kilencedik kérdést nem szükséges megválaszolni.

56

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a gazdasági szereplő, aki az alapügyben szóban forgóhoz hasonló különös meta‑keresőmotort az interneten rendelkezésre bocsát, az ezen 7. cikk által védett adatbázis tartalmának egészét vagy egy jelentős részét újrahasznosítja, ha e különös meta‑keresőmotor: