FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2013. május 8. ( 1 )
C‑195/12. sz. ügy
Industrie du bois de Vielsalm & Cie (IBV) SA
kontra
Région wallonne
(A Cour constitutionnelle [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Környezet — Energiapolitika — A kapcsolt energiatermelésű erőművek pénzügyi támogatási rendszerei — A fára és a többi biomassza fűtőanyagra vonatkozó eltérő bánásmód”
1. |
A Bíróságot első alkalommal kérik fel a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11‑i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) értelmezésére. |
2. |
A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmet az IBV & Cie SA (Industrie du bois de Vielsalm & Cie SA) ( 3 ) és a Région wallonne közötti jogvitában nyújtották be. |
3. |
Az IBV főtevékenysége fűrésztelepi tevékenység, az e tevékenységből származó fahulladékot pedig saját energiaellátásának biztosítása céljából hasznosítja, kapcsolt energiatermelésű (egyetlen folyamat során egyszerre termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia) erőműve révén. A Belga Királyság a 2004/8 irányelv végrehajtása érdekében a zöld bizonyítványok mechanizmusát választotta a kapcsolt energiatermelés támogatási rendszereként. E bizonyítványokat a zöldvillamosenergia‑termelőknek adják ki, odaítélési szabályok alapján. |
4. |
A jelen ügy keretében a Région wallonne megtagadta az IBV részére a kettős zöld bizonyítványok kiegészítő pénzügyi támogatásának odaítélését, amelyet egyes erőművek részére biztosít, azzal az indokkal, hogy az IBV nem felel meg e támogatás feltételeinek, a jelen ügy tárgyát illetően különösen azért, mert az említett támogatás csak azoknak az erőműveknek jár, amelyek a fából és a fahulladékból származó biomasszától eltérő biomasszát hasznosítanak. |
5. |
A Cour constitutionnelle (Belgium) ebben az összefüggésben két kérdést terjesztett a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra. Lényegében azt kérdezi, hogy a 2004/8 irányelv támogatási rendszerekről szóló 7. cikkét – adott esetben a 2001/77/EK irányelv ( 4 ) 2. és 4. cikkével, illetve a 2009/28/EK irányelv ( 5 ) 22. cikkével összefüggésben értelmezve – az egyenlőség általános elvének, az EUSZ 6. cikknek és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 20. és 21. cikkének fényében úgy kell‑e értelmezni, hogy az egyrészt csak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművekre vonatkozik, másrészt vele ellentétes az olyan regionális támogatás, mint az alapeljárásban szereplő, amely kizárja a kettős zöld bizonyítványok kedvezményéből azokat az erőműveket, amelyek fából vagy fahulladékból származó biomasszát hasznosítanak. A kérdéseket előterjesztő bíróság emellett azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a második kérdésre adandó válasz eltérő‑e, ha az erőmű csak fát, vagy éppen ellenkezőleg, csak fahulladékot hasznosít. |
6. |
A jelen indítványban azt az álláspontot képviselem, hogy a 2004/8 irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az minden kapcsolt energiatermelő erőműre vonatkozik, nem csak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművekre. Ezt követően kifejtem, hogy álláspontom szerint az egyenlő bánásmód elvének fényében e cikkel miért nem ellentétes az olyan regionális támogatás, mint az alapeljárásban szereplő, amely kizárja a kettős zöld bizonyítványok kedvezményéből azokat az erőműveket, amelyek fából származó biomasszát hasznosítanak, azzal a feltétellel, hogy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez az intézkedés alkalmas‑e a fakészletek megőrzésére és a faipari ágazat védelmére vonatkozó cél elérésére. Emellett kifejtem azonban azokat az okokat is, amelyek miatt álláspontom szerint ez az intézkedés a fahulladékot hasznosító erőművek tekintetében ellentétes az említett cikkel. |
I – Jogi háttér
A – Az uniós jog
1. 2004/8 irányelv
7. |
A 2004/8 irányelv (24)–(26), (31) és (32) preambulumbekezdésének szövege a következő:
[…]
|
8. |
A 2004/8 irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezik: „Ennek az irányelvnek a célja, hogy a belső energiapiacon a primer energia megtakarításán és a hasznos hőigényen alapuló, nagy hatásfokú kapcsolt hő‑ és villamosenergia‑termelés támogatására és fejlesztésére vonatkozó keretrendszer létrehozása révén fokozza az energiahatékonyságot és javítsa az energiaellátás biztonságát, tekintetbe véve a sajátos nemzeti körülményeket, különösen az éghajlati és gazdasági feltételekkel kapcsolatosakat”. |
9. |
Az irányelv 2. cikke szerint az irányelvet a 3. cikkben meghatározott kapcsolt energiatermelésre, valamint az irányelv I. mellékletében felsorolt kapcsolt energiatermelési technológiákra kell alkalmazni. |
10. |
A 2004/8 irányelv 3. cikkének meghatározása szerint a kapcsolt energiatermelés az egyetlen folyamat során egyszerre termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia, míg a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a III. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kapcsolt energiatermelés. E cikk kiemeli, hogy a 2003/54/EK irányelv ( 7 ) és a 2001/77/EK irányelv fogalommeghatározásait szintén alkalmazni kell. |
11. |
A 2004/8 irányelvnek „A kapcsolt energiatermelési folyamat hatásfokának meghatározására szolgáló módszer” című III. melléklete szerint a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:
|
12. |
Az irányelv „Támogatási rendszerek” című 7. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolt energiatermelés támogatása a meglévő és majdan épülő egységek esetében egyaránt a hasznos hőigényen, valamint a primerenergia‑megtakarításon alapul, figyelembe véve az egyéb, az energiaigény csökkentését célzó gazdaságilag életképes vagy környezetvédelmi szempontból előnyös intézkedéseket, mint amilyenek az egyéb energiahatékonysági intézkedések. (2) A Bizottság [az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikk] sérelme nélkül értékeli a tagállamokban megvalósított támogatási mechanizmusok alkalmazását, amelyeknek megfelelően adott kapcsolt energiatermelő egységek az állami hatóságok által kiadott rendelkezések értelmében közvetlen vagy közvetett támogatásban részesülnek, és amelyek korlátozó hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre. A Bizottság megvizsgálja, hogy azok a mechanizmusok hozzájárulnak‑e [az EUMSZ 11. cikkben és EUMSZ 191. cikk] (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósításához. (3) A Bizottság a 11. cikkben említett jelentésben megfelelően dokumentált elemzést készít az e cikk (2) bekezdésében említett különböző támogatási mechanizmusok párhuzamos működésével és alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról. A jelentés értékeli a támogatási mechanizmusok eredményességét – beleértve a költséghatékonyságot is – a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés felhasználásának előmozdításában a 6. cikkben említett nemzeti lehetőségeknek megfelelően. A jelentés továbbá értékeli, hogy a támogatási rendszerek milyen mértékben járultak hozzá a kapcsolt energiatermeléssel összefüggő, stabil befektetési feltételek megteremtéséhez.” |
2. A 2001/77 irányelv
13. |
A 2001/77 irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik: „Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
[…]” |
14. |
Az irányelv „Támogatási rendszerek” című 4. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) A Bizottság [az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikk] sérelme nélkül értékeli a tagállamokban megvalósított mechanizmusok alkalmazását, amelyeknek megfelelően a villamosenergia‑termelők a hatóságok által kiadott rendelkezések értelmében közvetlen vagy közvetett támogatásban részesülnek, és amelyek korlátozó hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre, azon az alapon, hogy e mechanizmusok hozzájárulnak [az EUMSZ 11. és EUMSZ 191. cikkben] meghatározott célok megvalósításához. (2) A Bizottság legkésőbb 2005. október 27‑ig megfelelően dokumentált jelentést készít az (1) bekezdésben említett különböző mechanizmusok alkalmazásával és párhuzamos működésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokról. A jelentés értékeli az (1) bekezdésben említett támogatási rendszerek eredményességét – beleértve a költséghatékonyságot is – a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználásának előmozdításában, a 3. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti célelőirányzatoknak megfelelően. A jelentéshez szükség esetén a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási rendszereivel kapcsolatos közösségi keretre vonatkozó javaslatot mellékelnek. A keretre vonatkozó javaslatoknak:
|
3. A környezetvédelem állami támogatásáról szóló 2008. évi közösségi iránymutatás
15. |
Az állami támogatással kapcsolatban a 2004/8 irányelv (24) preambulumbekezdése a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás rendelkezéseire hivatkozik, amelyet 2008. április 2‑tól felváltott a környezetvédelem állami támogatásáról szóló 2008. évi közösségi iránymutatás. ( 8 ) |
16. |
A 2008. évi iránymutatás 112. pontja a következőképpen szól: |
17. |
A 2008. évi iránymutatás 70. pontjának (11) bekezdése a következőképpen határozza meg a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést: „a [2004/8] irányelv III. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő, valamint a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő‑ és villamosenergia‑termelésre vonatkozó egységes hatásfok‑referenciaértékek megállapításáról szóló, 2006. december 21‑i 2007/74/EK bizottsági határozatban meghatározott egységes hatásfok‑referenciaértékeket teljesítő energiatermelés[ ( 9 )]”. |
B – A Région wallonne joga
18. |
A Parlement wallon 2001. április 12‑i rendelete ( 10 ) – amelyet a Parlement wallon 2007. október 4‑i rendelete ( 11 ) módosított – részlegesen átülteti a 2001/77, a 2003/54 és a 2004/8 irányelvet. |
19. |
A 2001. évi rendelet 37. cikke kimondja, hogy „[a]nnak érdekében, hogy ösztönözze a megújuló forrásokból és/vagy kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia‑termelés fejlesztését, a kormány létrehozza a zöld bizonyítványok rendszerét”. |
20. |
E támogatási mechanizmus irányításával a Commission wallonne pour l’Énergie‑t [vallon energiaügyi bizottság] (a továbbiakban: CWaPE) bízták meg. Gyakorlati szempontból a rendszer a következőképpen néz ki. A vallon kormány évente meghatározza az alkalmazandó zöld bizonyítványok kvótáját. A villamosenergia‑szolgáltatók és a rendszer‑üzemeltetők negyedévente visszaadják ezeket a bizonyítványokat a CWaPE‑nek, bírság terhe mellett (hiányzó bizonyítványonként 100 euró). Az említett bizonyítványokat a CWaPE negyedévente adja ki minden zöldvillamosenergia‑temelőnek, az előállított nettó villamos energia arányában, egyrészt az ágazat becsült termelésének többletköltségétől, másrészt a kapcsolt energiatermelésű erőművek és a hagyományos referenciatermelés összehasonlítása alapján mért környezeti teljesítményétől (szén‑dioxid‑kibocsátás csökkenése) függően. A zöld bizonyítványokat ezt követően eladják a villamosenergia‑szolgáltatók vagy a rendszerüzemeltetők részére, annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni kvótakötelezettségeiknek. |
21. |
A 2001. évi rendelet 38. cikke kimondja: „(1) A CWaPE véleménye alapján a kormány meghatározza a kiosztás feltételeit és rögzíti a vallon régióban előállított zöld‑villamosenergia részére biztosított zöld bizonyítványok odaítélésének módjait és eljárását, a következő rendelkezések tiszteletben tartása mellett. (2) Egy zöld bizonyítvány jár minden olyan előállított kWh után, amely megfelel a szén‑dioxid‑kibocsátás csökkenésének mértékével osztott 1 MWh‑nak. A szén‑dioxid‑kibocsátás csökkenésének mértékét úgy határozzák meg, hogy elosztják a megcélzott ágazat által elért szén‑dioxid‑kibocsátási nyereséget a klasszikus villamosenergia‑ágazat szén‑dioxid‑kibocsátásával, amely esetében a kibocsátást a CWaPE évente meghatározza és közzéteszi. A szén‑dioxid‑kibocsátás csökkenésének mértéke legfeljebb 1 lehet az 5 MW‑t meghaladó teljesítményű erőművek esetében. E küszöb alatt a legmagasabb mértéke 2. (3) Ugyanakkor, amennyiben egy olyan erőmű, amely elsődlegesen a termelés helyén kifejtett ipari tevékenységből származó, fát nem tartalmazó biomasszát hasznosít, különösen innovatív és a fenntartható fejlődés keretébe illeszkedő eljárást alkalmaz, a kormány a CWaPE által az alkalmazott eljárás különösen innovatív jellegéről alkotott vélemény alapján úgy dönthet, hogy 2‑re korlátozza a szén‑dioxid‑kibocsátás csökkenésének mértékét az erőmű azonos termelési helyről származó teljes teljesítményének összegéből eredő, 20 MW‑nál kisebb előállítás tekintetében. […]” |
22. |
A Parlement wallon által alkotott, a 2001. évi rendeletet módosító, a regionális energiapiac szervezéséről szóló 2008. július 17‑i rendelet ( 12 ) 57. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a 2001. évi rendelet] 38. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a fát hasznosító erőművek e rendelkezés által előírt kizárása a rendszer igénybevételéből kivétel nélkül kiterjed minden, lombhullató és gyantatermő fából (beleértve a rövid vagy nagyon rövid rotációs idejű sarjerdőket is) származó facellulóz anyagot – feldolgozás előtt vagy után – hasznosító erőműre”. |
II – Az alapeljárás
23. |
2008. június 23‑án az IBV erőműve számára kettős zöld bizonyítványok kiadását kérte a 2001. évi rendelet 38. cikkének (1) bekezdése alapján, amely – amint arról már volt szó – a kettős zöld bizonyítványokkal járó kiegészítő támogatást azon erőművek részére tartja fenn, amelyek megfelelnek három feltételnek, nevezetesen elsődlegesen biomasszát kell hasznosítaniuk, a fából és a fahulladékból származó biomassza kivételével, a fenntartható fejlődés keretébe illeszkedő eljárást kell alkalmazniuk, valamint különösen innovatív jellegűnek kell lenniük. |
24. |
2009. június 18‑i határozatában a vallon kormány úgy ítélte meg, hogy az IBV az e támogatás megszerzéséhez szükséges három feltétel közül egyiknek sem felel meg. |
25. |
Az IBV keresetet nyújtott be a Conseil d’État‑hoz e határozat megsemmisítése érdekében, az pedig úgy ítélte meg, hogy az IBV megfelel az első két feltételnek. Mivel kétségei voltak az első feltétel tekintetében a támogatási mechanizmus alkotmányosságát illetően, úgy döntött, hogy a következő kérdést terjeszti a Cour constitutionnelle elé: |
III – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
26. |
A Conseil d’État által elé terjesztett kérdést követően a Cour constitutionnelle, mielőtt érdemi döntést hozna, a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
|
IV – Elemzésem
A – Előzetes észrevételek
27. |
A Cour constitutionnelle a 2004/8 irányelv 7. cikkének értelmezését kéri, adott esetben a 2001/77 irányelv 2. és 4. cikkével, és a 2009/28 irányelv 22. cikkével összefüggésben. Márpedig az utóbbi irányelv csak 2009. június 25‑én lépett hatályba, vagyis azután, hogy a vallon kormány elfogadta azt a határozatot, amelyben úgy ítélte meg, hogy az IBV nem felel meg a 2001. évi rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében előírt támogatási mechanizmus igénybevételére vonatkozóan előírt feltételeknek. Következésképpen azt nem lehet figyelembe venni a Bíróság elé terjesztett kérdések vizsgálatánál. |
28. |
Ami az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések kezelését illeti, először megvizsgáljuk az első kérdés a) pontját, utána, amennyiben kapcsolódnak, együttesen megvizsgáljuk az első kérdés b) pontját és a második kérdést. |
B – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
1. Az első kérdés a) pontjáról
29. |
Első kérdésének a) pontjában a kérdéseket előterjesztő bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2004/8 irányelv 7. cikkét az egyenlőség elvének fényében, hogy az csak az irányelv III. melléklete ( 13 ) szerinti, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművekre vonatkozik. |
30. |
Az IBV és a Bizottság előadásával egyezően úgy véljük, hogy a 2004/8 irányelv 7. cikke valamennyi kapcsolt energiatermelésű erőműre vonatkozik, nem pedig kizárólag az irányelv III. mellékletében meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművekre. |
31. |
Az uniós jogalkotó az irányelv 3. cikkében külön meghatározást adott a „kapcsolt energiatermelés” és a „nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés” fogalmára. Ennek megfelelően e kifejezések valamelyikét pontos célból vagy okból használhatta. |
32. |
A 2004/8 irányelvnek a tagállamok által alkalmazott támogatási rendszerekről szóló 7. cikke nem rögzíti azt, hogy az ilyen rendszerek nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművek tekintetében alkalmazhatók. |
33. |
Az irányelv 7. cikke ugyanis azt írja elő, hogy a tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolt energiatermelés ( 14 ) támogatása a meglévő és majdan épülő egységek esetében egyaránt a hasznos hőigényen ( 15 ), valamint a primerenergia‑megtakarításon alapul. ( 16 ) Az uniós jogalkotó a „kapcsolt energiatermelés” kifejezést használja, és nem tesz különbséget az egységek között annak alapján, hogy azok kapcsolt energiatermelő kis‑ és mikroegységek, továbbá nem utal a primerenergia‑megtakarítás mennyiségére. |
34. |
Ehhez hasonlóan álláspontom szerint a 2004/8 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése sem tartalmaz erre vonatkozó utalást. |
35. |
A belga kormány ugyanakkor úgy véli, hogy figyelemmel a 2004/8 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésére és (24) preambulumbekezdésére, valamint a 2008. évi iránymutatásra, egyértelmű, hogy a támogatási rendszerek csak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművek tekintetében alkalmazhatók. |
36. |
E rendelkezésekből ugyanis azt vonja le, hogy a támogatási intézkedések összeegyeztethetősége az EUM‑Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseivel, és ebből következően az említett irányelv 7. cikkének hatálya attól függ, hogy az erőművek megfelelnek‑e a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés 2004/8 irányelv III. mellékletében meghatározott szempontjainak. Álláspontja szerint ez nem jelent eltérő bánásmódot a kapcsolt energiatermelésű erőművek és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművek között, mivel ezt az állami támogatásokra vonatkozó alapelvek írják elő. ( 17 ) |
37. |
A belga kormány következtetésével nem lehet egyetérteni. |
38. |
Vitathatatlan, hogy a 2004/8 irányelv 7. cikkének (2) bekezdése olyan versenyjogi szabályokat rögzít, amelyeket a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk. E rendelkezés a tagállamokban megvalósított támogatási mechanizmusok alkalmazásának Bizottság általi értékelésére vonatkozik. Az értékelés során a Bizottságnak többek között azt kell megvizsgálnia, hogy e mechanizmusok tiszteletben tartják‑e a versenyszabályokat. Az értékelésre „[az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikk] sérelme nélkül” kerül sor. |
39. |
A 2008. évi iránymutatás 112. pontja és 70. pontjának (11) bekezdése értelmében a kapcsolt energiatermelésű erőmű a működésének a belső piaccal való összeegyeztethetősége érdekében csak akkor köteles megfelelni a nagy hatásfok kritériumának, ha a támogatási rendszer állami támogatást jelent. |
40. |
Ugyanakkor teljesen elképzelhető, hogy egy támogatási rendszer nem képez az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti állami támogatást, amely esetben a támogatási rendszer minden kapcsolt energiatermelésű erőműre vonatkozhat. |
41. |
Nem tudok tehát egyetérteni a belga kormány azon következtetésével, amely szerint támogatási rendszerbe csak azok az erőművek vonhatók be, amelyek a 2004/8 irányelv III. melléklete értelmében vett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművek. |
42. |
Egyébiránt a 2004/8 irányelv 7. cikkének (3) bekezdése is megerősíti e megállapításomat. |
43. |
Az említett rendelkezés az irányelv 6., 10. és 11. cikkével összefüggésben értelmezve a Bizottság azon jelentésére vonatkozik, amelyben értékeli a támogatási mechanizmusok eredményességét a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés felhasználásának előmozdításában. |
44. |
Az említett irányelv 6. és 10. cikkének megfelelően a tagállamok elemzést készítenek a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés alkalmazására nemzeti szinten rendelkezésre álló lehetőségekről. Értékelik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés terén elért előrehaladást. A Bizottságnak benyújtott elemzések alapján az utóbbi ugyanezen irányelv 11. cikke értelmében megvizsgálja „a kapcsolt energiatermelés támogatására vonatkozó különféle támogatási mechanizmusok párhuzamos működésével és alkalmazásával kapcsolatos [tapasztalatokat ( 18 )]”. |
45. |
E cikkek együttes értelmezéséből az sem következik, hogy csak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművek vonhatók be a támogatási rendszerekbe. Bár a 2004/8 irányelvnek az 1. cikkében kimondott célja az, hogy a nagy hatásfokú kapcsolt hő‑ és villamosenergia‑termelés támogatására és fejlesztésére vonatkozó keretrendszer létrehozása révén fokozza az energiahatékonyságot és javítsa az energiaellátás biztonságát, de értelmezésem szerint a nagy hatásfok elérése csak végső célja az irányelvnek, és nem látom be, hogy a „kisebb hatásfokú” kapcsolt energiatermelésű erőművekre miért ne vonatkozhatna támogatási rendszer, mivel azok szintén hozzájárulnak az energiahatékonyságra és az energiaellátás biztonságának fokozására vonatkozó cél eléréséhez. |
46. |
A fentiekre figyelemmel azt javasolom a Bíróságnak, hogy olyan választ adjon, amely szerint a 2004/8 irányelv 7. cikkét az egyenlőség elvének fényében úgy kell értelmezni, hogy az valamennyi kapcsolt energiatermelésű erőműre vonatkozik, nem kizárólag az irányelv III. melléklete szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésű erőművekre. |
2. Az első kérdés b) pontjáról és a második kérdésről
47. |
Első kérdésének b) pontjával a kérdéseket előterjesztő bíróság valójában azt kérdezi, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2004/7 irányelv 7. cikkét az egyenlő bánásmód elvének fényében, hogy azzal ellentétes az olyan támogatási intézkedés, mint az alapeljárásban szereplő, amely kizárja a kettős zöld bizonyítványok kedvezményéből azokat a kapcsolt energiatermelő erőműveket, amelyek fából és/vagy fahulladékból származó biomasszát hasznosítanak. |
48. |
Másként fogalmazva a kérdéseket előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy mekkora mozgástérrel rendelkeznek a tagállamok a kapcsolt energiatermelés támogatási rendszerének megvalósítása terén. |
49. |
A 2004/8 irányelvet a környezetvédelemről szóló címben található EK 175. cikk (1) bekezdése alapján fogadták el, annak érdekében, hogy megvalósítsák az EK 174. cikkben szereplő célokat, többek között a környezet minőségének megóvását. |
50. |
A környezetvédelem területén az uniós szabályozás nem irányoz elő teljes harmonizációt. ( 19 ) |
51. |
A megosztott hatáskörbe tartozó területeken, mint amilyen a környezetvédelem is, ( 20 ) az uniós jogalkotónak kell meghatároznia azokat az intézkedéseket, amelyeket a kitűzött célok elérése érdekében szükségesnek tart, tiszteletben tartva az EUSZ 5. cikkben szereplő szubszidiaritás és arányosság elvét. ( 21 ) |
52. |
Ennek megfelelően a 2004/8 irányelv (32) preambulumbekezdésében az szerepel, hogy a szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően a kapcsolt energiatermelésnek a belső energiapiacon való támogatására vonatkozó keretrendszer általános alapelveit uniós szinten kell megfogalmazni, ám ezek részletes végrehajtását a tagállamokra kell bízni, lehetővé téve, hogy minden tagállam megválaszthassa a saját helyzetének legjobban megfelelő rendszert. Ehhez hozzáteszi, hogy az irányelv csupán a célkitűzések eléréséhez szükséges minimumkövetelményekre szorítkozik, és nem lépi túl a szükséges mértéket. |
53. |
Egyébként az irányelv 7. cikkének szövegéből kitűnik, hogy az irányelv egyáltalán nem jelöli meg, hogy a tagállamokat a kapcsolt energiatermelés melyik típusú támogatási rendszerének elfogadására ösztönzi. E rendelkezés kizárólag arra utal, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kapcsolt energiatermelés támogatása a meglévő és majdan épülő egységek esetében egyaránt a hasznos hőigényen, valamint a primerenergia‑megtakarításon alapuljon, valamint hogy a mechanizmusok nem torzíthatják a versenyt, és azoknak összhangban kell állniuk az EUMSZ 11. cikkben és az EUMSZ 191. cikk (1) bekezdésében szereplő, a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzésekkel. |
54. |
Kizárólag a 2004/8 irányelv (26) preambulumbekezdése utal arra a formára, amelyet a támogatási rendszer ölthet, kiemelve, hogy a tagállamok különféle mechanizmusokat működtetnek a kapcsolt energiatermelés nemzeti szinten történő támogatása érdekében, beleértve ( 22 ) a beruházási támogatást, adómentességet és ‑kedvezményeket, zöld bizonyítványokat és közvetlen ártámogatási rendszereket. E rendelkezésből kitűnik, hogy a különböző támogatási mechanizmusok felsorolása nem kimerítő, és más támogatási mechanizmusok lehetősége is a tagállamok rendelkezésére áll. |
55. |
Ennélfogva a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a kapcsolt energiatermelés támogatási rendszere formájának megválasztását illetően. |
56. |
Egyébként a 2004/8 irányelvnek sem a 7. cikkében, sem máshol a szövegében semmi nem utal arra, hogy a kapcsolt energiatermelés támogatása keretében a tagállamok ne részesíthetnének előnyben egy adott tüzelőanyagot egy másikhoz képest. E tekintetben az irányelv (31) preambulumbekezdése csak arra utal, hogy a kapcsolt energiatermelés összhatásfoka és fenntarthatósága sok tényezőtől függ, például a felhasznált tüzelőanyagtól. |
57. |
A felhasznált tüzelőanyag függhet az egyes területek sajátosságaitól, az adott területen való hozzáférhetőségétől. Az uniós jogalkotó egyébként figyelembe vette ezt a körülményt, mivel a 2004/8 irányelv 1. cikkében utal arra, hogy az irányelv célját a sajátos nemzeti körülményeket, különösen az éghajlati és gazdasági feltételekkel kapcsolatosakat ( 23 ) figyelembe véve kell elérni. |
58. |
Ehhez hasonlóan az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményében ( 24 ) hangsúlyozta azt, hogy figyelembe kell venni a sajátos körülményeket, és tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét e területen, ahol a nemzeti éghajlati és gazdasági viszonyok meghatározó jelentőségűek. |
59. |
A vallon kormány tehát az őt illető széles mérlegelési mozgástere keretében a 2004/8 irányelv részleges átültetése során úgy döntött, hogy a kettős zöld bizonyítványok rendszerét valósítja meg, és érvényesen korlátozhatta a kiegészítő támogatás lehetőségét a biomasszát hasznosító erőművekre, kizárva azokat az erőműveket, amelyek más tüzelőanyagot hasznosítanak. |
60. |
A fentiekből kitűnik, hogy a 2004/8 irányelv 7. cikkét álláspontom szerint úgy kell értelmezni, hogy azzal főszabály szerint nem ellentétes az olyan regionális támogatási rendszer, amely az alapeljárásban szerepel. |
61. |
Ugyanakkor a 2004/8 irányelv végrehajtása során a Charta 51. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani a Charta 20. cikkében szereplő egyenlő bánásmód elvét. ( 25 ) |
62. |
A jelen ügyben az IBV ezen elvre figyelemmel kifogásolja azt, hogy kizárták a kettős zöld bizonyítványok kedvezményéből, úgy érvelve, hogy hátrány érte az egyéb kapcsolt energiatermelésű erőművekhez képest, amelyek a fából és/vagy fahulladékból származó biomasszától eltérő biomasszát dolgoznak fel. |
63. |
E ponton tehát azt kell megvizsgálni, hogy a Région wallone tiszteletben tartotta‑e az egyenlő bánásmód elvét, amikor elfogadta a 2001. évi rendelet 38. cikkének (3) bekezdését. |
64. |
Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék eltérő módon, és hogy a különböző helyzeteket ne kezeljék azonos módon, hacsak ez a bánásmód objektíve nem igazolt. ( 26 ) |
65. |
A jelen ügyben tehát azt kell eldönteni hogy az olyan, a faipari ágazatban működő vállalkozások, mint az IBV, hasonló helyzetben vannak‑e, mint a más ágazatokhoz tartozó és a 2001. évi rendelet 38. cikkének (3) bekezdése alapján kettős zöld bizonyítványban részesülő vállalkozások. |
66. |
E kérdésben nem értek egyet a lengyel kormánnyal ( 27 ) és a Bizottsággal ( 28 ), amelyek úgy vélik, hogy a biomassza különböző kategóriái nincsenek hasonló helyzetben, valamint hogy a fából származó biomassza sajátos tulajdonságokkal rendelkezik, többek között elérhetőségét és költséghatékonyságát illetően. |
67. |
Álláspontom szerint, ahogy azt a továbbiakban ( 29 ) kifejtem, az elérhetőség és költséghatékonyság szempontjait valójában a hasonló helyzetek eltérő kezelésének igazolása keretében kell figyelembe venni. |
68. |
Az alapeljárásban szereplő helyzetek hasonló jellegével kapcsolatos döntést illetően úgy vélem, hogy a faipari ágazat és az egyéb ágazatok összehasonlítását a szóban forgó szabályozás tárgya és célja alapján kell elvégezni, illetve értékelni. ( 30 ) |
69. |
A vallon hatóságok a 2004/8 irányelv rendelkezéseinek megfelelően valósították meg a kettős zöld bizonyítványok rendszerét. A rendszer célja a megújuló energiaforrásokból és/vagy jó minőségű kapcsolt energiatermelésből származó villamos áram‑előállítás fejlesztésének ösztönzése. A tagállamok által ezen irányelv alapján elfogadott intézkedések hozzájárulnak a környezet védelméhez, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete éghajlat‑változási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyve ( 31 ) célkitűzéseinek tiszteletben tartásához, ami az Európai Unió egyik elsődleges célja. |
70. |
Az Unió „energiaügyi és éghajlat‑változási csomagja” a „3x20” néven ismert célkitűzést írta elő a tagállamok számára 2020‑ra, vagyis 20% energiamegtakarítást, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%‑os csökkentését, és az energiatermelésben a megújuló energia 20%‑os arányát. A 2004/8 irányelv ennek egyik megvalósulása. |
71. |
Ez az irányelv tehát közösségi prioritássá teszi a kapcsolt energiatermelés előmozdítását, mivel az hozzájárul az energiaellátás biztonságához és sokféleségéhez, a környezet védelméhez, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a fenntartható fejlődéshez. |
72. |
A biomassza fogalmát a 2001/77 irányelv ( 32 ) 2. cikke úgy határozza meg, hogy az a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része. |
73. |
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében szerepet játszó és az energiahatékonyság növeléséhez hozzájáruló biomasszát tekintik az energiaellátás biztonságának javítását szolgáló legköltséghatékonyabb és leggyorsabb eszköznek. Ezáltal megfelel az ennek érdekében elfogadott 2004/8 irányelv célkitűzéseinek. |
74. |
A biomassza, függetlenül attól, hogy mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból vagy az ehhez kapcsolódó iparágakból származik, megújuló energiaforrás, és a villamosenergia‑termelés egyik ágazata. Ugyanakkor függetlenül attól, hogy faaprítékból, fűrésztelepi hulladékból vagy forgácsból, háztartási hulladékból, szennyvíziszapból, növényekből, élelmiszer‑ipari hulladékból vagy akár algákból áll, a biomassza mindenképpen olyan szerves anyag, amely alkalmas arra, hogy energiatermelés céljából tüzelőanyagként felhasználják. |
75. |
Ezért úgy vélem, hogy a 2004/8 irányelv tárgyának és céljának fényében a fát és/vagy fahulladékot hasznosító erőművek, illetve az egyéb forrásból származó biomasszát hasznosító erőművek hasonló helyzetben vannak. |
76. |
E ponton azt kell megvizsgálni, hogy a két kategória tekintetében a vallon kormány által alkalmazott bánásmód közötti különbség igazolható‑e. |
77. |
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az eltérő bánásmód akkor igazolható, ha objektív és ésszerű megfontolásokon alapul, azaz a szóban forgó szabályozás által elérni kívánt jogszerű céllal függ össze, illetve arányos az e bánásmóddal megvalósítani kívánt céllal. ( 33 ) |
78. |
Többek között azt kell megvizsgálni, hogy az alapeljárásban a fából és/vagy fahulladékból származó biomasszát hasznosító erőművek kizárása alkalmas‑e egy vagy több, a vallon kormány által hivatkozott jogszerű cél megvalósítására, és nem lép‑e túl az e cél megvalósításához szükséges mértéken. A nemzeti szabályozás egyébként csak akkor alkalmas a hivatkozott cél megvalósítására, ha az valóban e cél koherens és szisztematikus módon történő elérését szolgálja. |
79. |
Megkülönböztetem az eltérő bánásmód igazolását attól függően, hogy az erőmű fából származó biomasszát vagy fahulladékból származó biomasszát hasznosít, mivel álláspontom szerint nem ugyanaz a tét a vonatkozó környezetvédelmi előírások szempontjából. |
80. |
A jelen ügyben a vallon kormány több érvet terjesztett elő a fát és/vagy fahulladékot hasznosító erőműveknek a 2001. évi rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében előírt kettős zöld bizonyítványok mechanizmusából való kizárása igazolására. Az IBV ezen érveket vitatta. |
81. |
A vallon kormány többek között arra hivatkozik, hogy meg kell őrizni a faforrásokat, és fenn kell tartani a faipari ágazat számára, amely alapanyagként használja azokat. ( 34 ) Ezen érv alátámasztásaként olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek szerint a fafeldolgozó ipar jelentősen veszteséges a Région wallone‑ban, és importra szorul. A vallon kormány azt állítja, hogy ha kettős zöld bizonyítványt biztosítanának a fa energetikai célú hasznosítására, az a fából származó nyersanyag árának jelentős emelkedését eredményezné. |
82. |
A vallon kormány által előterjesztett érvet megalapozottnak tartom, amennyiben az az erdők és a fa mint nyersanyag megőrzésére irányul. Ebből következően úgy tűnik, hogy az említett érvet igazolja a környezetnek az EUMSZ 191. cikkben és a Charta 37. cikkében ( 35 ) uniós célként ( 36 ) rögzített magas szintű védelméhez ( 37 )fűződő közérdek. |
83. |
A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy a szóban forgó intézkedés alkalmas‑e a faforrások megőrzésére és a faipari ágazat védelmére vonatkozó cél elérésére. |
84. |
Ha abból az előfeltételezésből indulunk ki, hogy a szóban forgó intézkedés eléri ezt a célt, akkor meg kell vizsgálni az intézkedés arányosságát. |
85. |
Álláspontom szerint az intézkedés arányos, mivel a fából származó biomasszát hasznosító erőművek nincsenek teljesen kizárva a támogatási rendszerből, ugyanis a 2001. évi rendelet 38. cikkének (2) bekezdése alapján „egyszerű” zöld bizonyítványban részesülnek. |
86. |
A fentiekre figyelemmel tehát a 2004/7 irányelv 7. cikkét az egyenlő bánásmód elvének fényében úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan támogatás, mint az alapeljárásban szereplő, amely kizárja a kettős zöld bizonyítványok kedvezményéből azokat a kapcsolt energiatermelő erőműveket, amelyek fából származó biomasszát hasznosítanak, azzal, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó intézkedés alkalmas‑e a faforrások megőrzésére és a faipari ágazat védelmére vonatkozó cél elérésére. |
87. |
Ezen a ponton meg kell vizsgálni, hogy az említett intézkedés igazolható‑e a fahulladékból származó biomasszát hasznosító erőművek esetében, amilyen az IBV erőműve is. |
88. |
Bár a szóban forgó intézkedés a fából származó biomasszát hasznosító erőművek esetében igazolható azzal, hogy meg kell védeni a faipari ágazatot, ez az igazolás a környezetvédelmi célkitűzésre tekintettel számomra nem megalapozott a fahulladékból származó biomasszát hasznosító erőművek esetében. |
89. |
Az IBV‑hez hasonlóan ( 38 ) úgy vélem, hogy a fahulladék nem alkalmas arra, hogy a faipari ágazat felhasználja. |
90. |
A 2008/98/EK irányelv ( 39 ) 3. cikkének 1. pontjában úgy határozza meg a hulladékot, hogy az „olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”. A fahulladékok a már felhasznált faanyag maradványai. Ez marad meg az alapanyagból, és másra nem lehet felhasználni. |
91. |
Ahogy arra a lengyel kormány megalapozottan mutat rá, a fahulladék hasznosítása nincs közvetlen hatással sem az erdők védelmére, sem a faipar versenyképességére. ( 40 ) |
92. |
Noha a környezetvédelmi politika elsődleges törekvései éveken keresztül a hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására, a hulladékgazdálkodás fejlesztésére és a hulladékokkal kapcsolatos megelőzésére irányultak, mára hasznosításuk vált az európai és nemzeti hatóságok egyik fő céljává. Ebben az összefüggésben az olyan eljárások fejlesztése, mint a fahulladékból származó biomasszát felhasználó kapcsolt energiatermelés, egyértelműen környezetvédelmi szükségleteknek felel meg. |
93. |
A Bizottság a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervről szóló, 2005. december 7‑i közleményében ( 41 ) arra biztatja a tagállamokat, hogy használják ki a valamennyi költséghatékony formájú biomasszára alapozott villamosenergia‑termelésben rejlő potenciált. Rámutat arra, hogy a megújuló energiából előállított villamos energiával kapcsolatos célkitűzések tiszteletben tartására vállalt kötelezettségük keretében a tagállamok a legtöbb esetben ezeket nem képesek elérni több biomassza felhasználása nélkül. ( 42 ) Konkrétabban a kapcsolt energiatermelésű erőművek esetében a Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy használják ki a valamennyi költséghatékony formájú biomasszára alapozott villamosenergia‑termelésben rejlő potenciált. ( 43 ) Másfelől a hulladékok tekintetében úgy véli, hogy azok kihasználatlan energiaforrást jelentenek. A Bizottság e tekintetben ösztönzi a hulladékok üzemanyagként való felhasználása érdekében az energiahatékony technikákba való beruházást. ( 44 ) |
94. |
Ennélfogva az, ha nem részesítik előnyben a fahulladékok energetikai felhasználását, nem tűnik összhangban lévőnek az Európai Unió által követett környezetvédelmi politika célkitűzéseivel, sőt azokkal ellentétesnek tűnik. |
95. |
A vallon kormány kifejti, hogy a szóban forgó intézkedés tökéletesen illeszkedik a hulladékgazdálkodásnak a 2008/98 irányelv 4. cikkében szereplő hierarchiájába, amely azt írja elő, hogy az újrafeldolgozást előnyben kell részesíteni az energetikai célú hasznosítással szemben. Ez az érv álláspontom szerint vitatható, egyrészt figyelemmel a fentiekre, másrészt annyiban, amennyiben e rendelkezés (2) bekezdése azt mondja ki, hogy „[a]z (1) bekezdésben említett hulladékhierarchia alkalmazásakor a tagállamok intézkedéseket tesznek azon lehetőségek ösztönzésére, amelyek a legjobb általános környezeti eredményt hozzák. Ez az egyes hulladékáramok esetében megkövetelheti a hierarchiától való eltérést, amennyiben ezt indokolja az ilyen hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus‑szemlélet”. Ezenfelül a 2008/98 irányelv (8) preambulumbekezdésében az szerepel, hogy „ösztönözni kell […] a hulladékhasznosítást”. |
96. |
Ez még inkább így van, amennyiben a fahulladék hasznosítására a helyszínen kerül sor, mint a jelen ügyben is, mivel az IBV az elsődleges, fűrésztelepi tevékenységéből származó fahulladékot közvetlenül telephelyén hasznosítja. Így elkerülhető a szállítás, és ezáltal a környezetszennyezés káros hatása. A fahulladékok hasznosítása tehát hozzájárul a környezetvédelemnek az EUMSZ 11. cikkben és az EUMSZ 191. cikk (1) bekezdésében rögzített célkitűzéséhez, valamint a Charta 37. cikkének tiszteletben tartásához. |
97. |
Ahogy egyébként a lengyel kormány hangsúlyozza, az EU erdészeti cselekvési tervéről szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2006. június 15‑i közleményében ( 45 ) a Bizottság a teljes mértékben feldolgozható fa kivételével javasolja a fa energetikai felhasználását, és előmozdítja a kis értékű faanyag, a kisméretű faanyag és a vágási hulladék energiatermelési célra történő felhasználásának elemzését és a megszerzett tapasztalatok terjesztését. ( 46 ) |
98. |
Osztom a lengyel kormány véleményét, amely szerint erőfeszítéseket kellene tenni a fakitermelés melléktermékeinek ( 47 ) kihasználása érdekében és a kihasználatlan potenciál energiatermelésre való elhasználása érdekében. ( 48 ) |
99. |
A fahulladékok „rejtőzködő” lehetőséget jelentenek, amelyet a leghatékonyabb, és a környezetvédelmi politikát a leginkább tiszteletben tartó módon kell kezelni. Lehetővé teszik e politika két tengelyének, mégpedig a hulladékgazdálkodás folyamatos javításának és a megújuló energia előállításának kombinálását. |
100. |
A fentiekből következik, hogy a vallon kormány nem igazolta objektív módon azon kapcsolt energiatermelő erőművek kizárását a kettős zöld bizonyítványokkal járó kedvezményeknek a 2001. évi rendelet 38. cikke (3) bekezdésében szereplő rendszeréből, amelyek fából vagy fahulladékból származó biomasszát hasznosítanak. |
101. |
Ezért tehát a 2004/7 irányelv 7. cikkét az egyenlő bánásmód elvének fényében úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan támogatás, mint az alapeljárásban szereplő, amely kizárja a kettős zöld bizonyítványok kedvezményéből azokat a kapcsolt energiatermelő erőműveket, amelyek fahulladékból származó biomasszát hasznosítanak. |
102. |
A fenti megfontolásokra figyelemmel úgy vélem, hogy a 2004/7 irányelv 7. cikkét az egyenlő bánásmód elvének fényében úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan támogatás, mint az alapeljárásban szereplő, amely kizárja a kettős zöld bizonyítványok kedvezményéből azokat a kapcsolt energiatermelő erőműveket, amelyek fából származó biomasszát hasznosítana, azzal, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy a szóban forgó intézkedés alkalmas‑e a faforrások megőrzésére és a faipari ágazat védelmére vonatkozó cél elérésére. Ezzel szemben e cikkel ellentétes az említett intézkedés a fahulladékból származó biomasszát hasznosító erőművek esetében. |
V – Végkövetkeztetések
103. |
A fentiekre figyelemmel azt javaslom, hogy a Bíróság a következő választ adja a Cour constitutionnelle által feltett kérdésre: A hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 11‑i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkét az egyenlő bánásmód elvének fényében úgy kell értelmezni, hogy:
|
( 1 ) Eredeti nyelv: francia.
( 2 ) HL L 52., 50. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 3. kötet, 3. o.
( 3 ) A továbbiakban: IBV.
( 4 ) A belső villamosenergia‑piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27‑i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 283., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 121. o.).
( 5 ) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23‑i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 140., 16. o.).
( 7 ) A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26‑i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 211. o.).
( 8 ) HL C 82., 1. o., a továbbiakban: 2008. évi iránymutatás.
( 10 ) Moniteur belge, 2001. 05. 01., 14118. o.
( 11 ) Moniteur belge, 2007. 10. 26., 55517. o.; a továbbiakban: 2001. évi rendelet.
( 12 ) Moniteur belge, 2008. 08. 07., 41321. o.
( 13 ) Emlékeztetek arra, hogy e melléklet alkalmazásában a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek a következő követelményeknek kell megfelelnie: a kapcsolt energiatermelő egységekből származó kapcsolt energiatermelésnek legalább 10%‑os primerenergia‑megtakarítást kell elérnie a külön hőtermelésre, illetve külön villamosenergia‑termelésre vonatkozó referenciaértékekhez képest, és a primerenergia‑megtakarítást biztosító, kapcsolt energiatermelő kis‑ és mikroegységek termelése nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésnek minősíthető.
( 14 ) Kiemelés tőlem.
( 15 ) A hasznos hő a kapcsolt energiatermelés folyamata során valamely, gazdaságilag indokolt hő‑ vagy hűtési igény kielégítése érdekében előállított hő [a 2004/8 irányelv 3. cikkének b) pontja]. A gazdaságilag indokolt szükséglet a hő vagy hűtés iránti igényt meg nem haladó mértékű kereslet, amelyet egyébként piaci feltételek mellett, a kapcsolt energiatermeléstől eltérő egyéb energia‑előállító folyamat révén elégítenének ki [a 2004/8 irányelv 3. cikkének c) pontja].
( 16 ) Lásd még a 2004/8 irányelv (25) preambulumbekezdését, amely szerint a kapcsolt energiatermelés támogatására vonatkozó állami rendszereknek főként a gazdaságilag indokolható hő‑ és hűtési igényen alapuló kapcsolt energiatermelésre kell irányulniuk.
( 17 ) A belga kormány észrevételeinek 67. pontja.
( 18 ) Kiemelés tőlem.
( 19 ) A C‑318/98. sz., Fornasar és társai ügyben 2000. június 22‑én hozott ítélet (EBHT 2000., I‑4785. o.) 46. pontja, valamint a C‑6/03. sz. Deponiezweckverband Eiterköpfe ügyben 2005. április 14‑én hozott ítélet (EBHT 2005., I‑2753. o.) 27. pontja.
( 20 ) Az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdése.
( 21 ) Lásd ebben az értelemben a C‑505/09. P. sz., Bizottság kontra Észtország ügyben 2012. március 29–én hozott ítélet 81. pontját.
( 22 ) Kiemelés tőlem.
( 23 ) Kiemelés tőlem.
( 24 ) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatról (HL 2003. C 95., 12. o.).
( 25 ) A C‑401/11. sz. Soukupová‑ügyben 2013. április 11‑én hozott ítélet 28. pontja.
( 26 ) Uo., 29. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
( 27 ) A lengyel kormány észrevételeinek 37. pontja.
( 28 ) A Bizottság észrevételeinek 50. pontja.
( 29 ) Lásd a jelen indítvány 81. pontját.
( 30 ) Lásd ebben az értelemben a C‑127/07. sz., Arcelor Atlantique et Lorraine és társai ügyben 2008. december 16‑án hozott ítélet (EBHT 2008., I‑9895. o.) 26. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.
( 31 ) E jegyzőkönyv 2005. február 16‑án lépett hatályba.
( 32 ) A 2004/8 irányelv 3. cikke szerint a 2003/54 és a 2001/77 irányelv vonatkozó meghatározásait is alkalmazni kell.
( 33 ) Lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Arcelor Atlantique et Lorraine és társai ügyben 2008. december 16‑án hozott ítélet 47. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.
( 34 ) A 2001. évi rendelet előkészítése során azzal indokolták azt, hogy a kettős zöld bizonyítványokkal járó előnyt a fából származó biomasszától eltérő biomasszára korlátozzák, hogy így el lehet kerülni a „faenergia‑ágazattal” már most is versenyben álló faipari ágazatra gyakorolt hátrányos hatásokat (az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 10. pontja).
( 35 ) A Charta 37. cikke szerint „[a] magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat”.
( 36 ) Lásd az EUMSZ 11. cikket.
( 37 ) Lásd a C‑379/08. és C‑380/08. sz., ERG és társai egyesített ügyekben 2010. március 9‑én hozott ítélet (EBHT 2010., I‑2007. o.) 81. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.
( 38 ) Az IBV észrevételeinek 54. pontja.
( 39 ) A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19‑i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 3. o.).
( 40 ) A lengyel kormány észrevételeinek 40. pontja.
( 41 ) COM(2005) 628 végleges.
( 42 ) Uo., 9. o.
( 43 ) Uo., 10. o.
( 44 ) Uo., 14. o.
( 45 ) COM(2006) 302 végleges.
( 46 ) Uo., 5. pont.
( 47 ) Mint a faipar által fel nem használható fák apróra vágásából eredő faapríték.
( 48 ) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: „A fa mint energiaforrás a kibővített Európában” (HL 2006. C 110., 60. o.).