—

a Wintersteiger AG képviseletében E. Boesch Rechtsanwalt,

—

a Products 4U Sondermaschinenbau GmbH képviseletében J. Steinschnack Rechtsanwalt,

—

az osztrák kormány képviseletében C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben,

—

a spanyol kormány képviseletében F. Díez Moreno, meghatalmazotti minőségben,

—

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

—

az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében S. Hathaway, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. Henshaw barrister,

—

az Európai Bizottság képviseletében A.-M. Rouchaud-Joët és W. Bogensberger, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o., helyesbítve: HL 2006. L 242., 6. o. és HL 2011. L 124., 47. o.) 5. cikke 3. pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

A kérelmet az Ausztriában letelepedett Wintersteiger AG (a továbbiakban: Wintersteiger) és a Németországban letelepedett Products 4U Sondermaschinenbau GmbH (a továbbiakban: Products 4U) között a Wintersteiger annak megtiltása iránti kérelme tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy a Products 4U az osztrák Wintersteiger védjegyet ellenérték fejében reklámszolgáltatást nyújtó szolgáltató internetes oldalán kulcsszóként használja.

3

A 44/2001 rendelet (2) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy e rendelet a belső piac megfelelő működésének érdekében „a polgári és kereskedelmi ügyekben az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamok határozatainak gyors és egyszerű elismerése és végrehajtása céljából elengedhetetlenül [szükséges,] a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok egységesítésére és az alaki követelmények egyszerűsítésére irányuló rendelkezések” bevezetését célozza.

4

E rendelet (11) preambulumbekezdése értelmében:

„A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg, és a joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a per tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő joghatósági okot kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.”

5

Az említett rendelet (12) preambulumbekezdése szerint:

„Az alperes lakóhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében.”

6

Ugyanezen rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a rendelet a „Joghatóság” címet viselő II. fejezetének „Általános rendelkezések” címet viselő 1. szakaszában található. E cikk a következőképpen szól:

„E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.”

7

A 44/2001 rendelet ugyanezen 1. szakaszában foglalt 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e fejezet 2–7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető.”

8

E rendelet „Különös joghatóság” címet viselő II. fejezetének 2. szakaszában található 5. cikkének 3. pontja értelmében:

„Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető:

[...]

[...]”

9

A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 299., 25. o.) „A védjegyoltalom tartalma” címet viselő 5. cikkének (1) bekezdése a következőképpen szól:

„A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

[...]”

10

A Wintersteiger Ausztriában letelepedett vállalkozás, amely sí- és snowboardszervizgépeket, azok pótalkatrészeit és tartozékait gyártja és forgalmazza világszerte. 1993 óta a Wintersteiger osztrák védjegy jogosultja.

11

A németországi székhelyű Products 4U is sí- és snowboardszervizgépeket fejleszt és forgalmaz. Egyébiránt más gyártók, többek között a Wintersteiger gépeihez értékesít tartozékokat. E tartozékokat, amelyeket a Products 4U „Wintersteiger–Zubehörnek” (Wintersteiger tartozékok) nevez, nem az alapeljárás felperese gyártja, és az nem is engedélyezi azok értékesítését. A Wintersteigerhez hasonlóan a Products 4U is világszerte tevékenykedik, és Ausztriában is forgalmazza termékeit.

12

2008. december 1-je óta a Products 4U lefoglalta a „Wintersteiger” kulcsszót („AdWord”) a Google internetes reklámszolgáltatás nyújtó által kifejlesztett hirdetési rendszerben. Ezen, a Google Németország legfelső szintű tartománynevére, vagyis a „google.de” internetes oldalra korlátozott foglalás következtében az e reklámszolgáltatás keresőmotorjában a „Wintersteiger” kulcsszót beíró felhasználó első keresési találatként a Wintersteiger internetes oldalára mutató hivatkozást talál. Ugyanezen keresőkifejezés beírása után azonban a képernyő jobb oldalán „Anzeige” („hirdetés”) szövegmező alatt a Products 4U reklámhirdetésre jelenik meg. E hirdetés kék színű aláhúzott címe: „Skiwerkstattzubehör” („síműhelytartozékok”). A hirdetés ezenkívül két sorban a következő szavakat tartalmazta: „Ski und Snowboardmaschinen” („sí- és snowboardgépek”), valamint „Wartung und Reparatur” („karbantartás és javítás”). Ugyanezen hirdetés utolsó sora zöld betűkkel a Products 4U honlapját jelölte meg. A „Skiwerkstattzubehör” („síműhelytartozékok”) címre kattintva a felhasználó a Products 4U internetes oldalának a „Wintersteiger-Zubehör” („Wintersteiger tartozékok”) részére jutott el. A „google.de” oldalon lévő reklámhirdetés egyáltalán nem utalt a Wintersteiger és a Products 4U közötti bármely gazdasági kapcsolat hiányára. A Products 4U egyébiránt a Google Ausztria legfelső szintű tartományneve alatt, azaz a „google.at” internetes oldalon, nem helyezett el a „Wintersteiger” keresőszóhoz kapcsolódó reklámhirdetést.

13

A Wintersteiger – azt állítva, hogy a „google.de” oldalra elhelyezett hirdetés révén a Products 4U az ő osztrák védjegyét bitorolta – a használat abbahagyására kötelezés iránti keresetet nyújtott be osztrák bíróságokon. E bíróságoknak a kérelem elbírálására fennálló joghatóságát illetően a Wintersteiger a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjára támaszkodott. Azt állította ugyanis, hogy a „google.de” oldal Ausztriából is hozzáférhető, és e reklámszolgáltatás német nyelven jelent meg.

14

A Products 4U vitatta az osztrák bíróságok joghatóságát, valamint másodlagosan a Wintersteiger védjegy bitorlásának fennállását. E társaság szerint a „google.de” oldal célközönségét kizárólag a német felhasználók alkotják, a vitatott hirdetést pedig ezért csupán a német ügyfeleknek szánták.

15

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy jóllehet a „google.de” oldal Ausztriában is hozzáférhető volt interneten keresztül, mivel a Google szolgáltatásait az országkód szerinti legfelső szintű tartománynevek alatt működő internetes oldalakon keresztül nyújtotta, a „google.de” oldal célterülete csupán Németország volt, így az osztrák bíróságok nem rendelkeztek joghatósággal a Wintersteiger által benyújtott kérelem elbírálására. A fellebbviteli bíróság ezzel szemben megállapította a joghatóságát, azonban úgy ítélt, hogy a Wintersteiger igénye nem volt megalapozott, és ezért elutasította a kérelmét.

16

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Oberster Gerichtshofban a jelen ügyben az a kérdés merül fel, hogy a „.de” országkód szerinti legfelső szintű tartománynév alatti működő internetes oldalon a Wintersteiger osztrák védjegy felhasználásával való reklámozás milyen körülmények között alapozhatja meg az osztrák bíróságok joghatóságát arra, hogy a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja alapján valamely osztrák védjegy használatának abbahagyására kötelezés iránti keresetet elbírálja. Ilyen körülmények között az Oberster Gerichtshof úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

„1)   Valamely másik tagállamban letelepedett személy részéről a bíróság állama szerinti védjegynek az e védjeggyel egyező kulcsszó (AdWord) valamely – a szolgáltatásait különböző, országkód szerinti legfelső szintű tartománynevek alatt kínáló – internetes keresőmotorban történő használata révén elkövetett állítólagos bitorlása esetén úgy kell-e értelmezni a 44/2001/EK rendelet […] 5. cikkének 3. pontjában foglalt »[az] a hely […], ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet« szövegrészt,

2)   Az [első kérdés c) pontjára] adott igenlő válasz esetén:

Milyen szempontok alapján állapítandó meg az, hogy a bíróság állama szerinti védjegynek egy – a bíróság államának legfelső szintű tartománynevétől eltérő, országkód szerinti legfelső tartománynévvel ellátott – internetes keresőoldalon kulcsszóként (AdWord) történő használata esetén a [44/2001 rendelet] 5. cikkének 3. pontja szerinti joghatóság megalapozott-e?”

17

Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel, melyeket együttesen kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 44/2011 rendelet 5. cikkének 3. pontja értelmében milyen szempontok alapján kell megállapítani a joghatóságot olyan jogvita elbírálása esetében, amelynek tárgya valamely tagállamban lajstromozott védjegynek az abból eredő állítólagos bitorlása, hogy valamely hirdető az említett védjeggyel azonos kulcsszót használ a védjegy lajstromozása szerinti tagállamtól eltérő tagállam legfelső szintű tartományneve alatt működő internetes keresőoldalon.

18

E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az alperes lakóhelye szerinti bíróság joghatóságának elvétől eltérést jelentő, az e rendelet 5. cikkének 3. pontjában meghatározott különös joghatósági szabály alapja a különösen szoros kapcsolat léte a jogvita és a káresemény bekövetkezésének helye szerinti bíróság között, amely a megfelelő igazságszolgáltatásra és a hatékony eljárásszervezésre tekintettel igazolja a joghatóság e bíróság számára való biztosítását (lásd a C-509/09. és C-161/10. sz., EDate Advertising és társai egyesített ügyekben 2011. október 25-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-10269. o.] 40. pontját).

19

Emlékeztetni kell arra is, hogy a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjában található „azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet” kifejezés magában foglalja egyrészt azt a helyet, ahol a kár, másrészt azt a helyet, ahol a káresemény bekövetkezett, ezért a felperes választásától függően az alperes perelhető mind az egyik, mind a másik hely szerinti bíróság előtt (a fent hivatkozott EDate Advertising és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 41. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

20

E két hely a bírósági joghatóság szempontjából jelentős kapcsolatnak minősülhet, mivel a körülményektől függően mindkettő alkalmas arra, hogy a bizonyítást és az eljárásszervezést illetően különösen hasznos információkkal szolgáljon (a fent hivatkozott EDate Advertising és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 41. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

21

Ami először is a kár bekövetkeztének helyét illeti, a Bíróság már megállapította, hogy ez az a hely, ahol a jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért való felelősség kiváltására alkalmas cselekmény kárt okozott (a C-189/08. sz. Zuid-Chemie-ügyben 2009. július 16-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-6917. o.] 17. pontja).

22

Az internettel kapcsolatban a Bíróság ugyanígy megállapította, hogy személyiségi jogok állítólagos megsértése esetén a valamely internetes honlap tartalma által sértett személynek lehetősége van arra, hogy az okozott teljes kár megtérítése címén felelősség megállapítása iránti keresetet nyújtson be azon tagállam bíróságához, ahol a sértett személy érdekeinek központja található (a fent hivatkozott EDate Advertising és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 52. pontja).

23

Ahogy azt ugyanis a Bíróság ugyanebben az ügyben kimondta, a sértett személy érdekeinek központjára vonatkozó szempont megfelel a joghatósági szabályok kiszámíthatósága célkitűzésének, mivel egyszerre lehetővé teszi egyrészt a felperesnek azon bíróság nehézségek nélküli azonosítását, amelyhez fordulhat, másrészt az alperesnek annak ésszerűen történő felmérését, hogy mely bíróság előtt indítható ellene eljárás (a fent hivatkozott EDate Advertising és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 50. pontja).

24

Márpedig, ahogy azt a főtanácsnok az indítványa 20. pontjában hangsúlyozta, a személyiségi jogok megsértésének különös összefüggésében alkotott értékelés nem alkalmazható a joghatóságnak az ipari tulajdonjog olyan sérelmével kapcsolatban való megállapítására is, mint amit az alapügyben állítanak.

25

Ellentétben ugyanis a személyiségi jogaiban sértett, valamennyi tagállamban védett személy helyzetével, a nemzeti védjegy lajstromozásával járó oltalom főszabály szerint a lajstromozás szerinti tagállam területére korlátozódik, így az általános szabály értelmében a védjegyjogosult nem hivatkozhat az említett oltalomra e tagállam területén kívül.

26

Azon kérdés eldöntése azonban, hogy a nemzeti védjeggyel azonos megjelölésnek reklámozás céljából – kizárólag az említett védjegy lajstromozása szerinti tagállamtól eltérő tagállam legfelső szintű tartományneve alatt működő internetes oldalon – való használata ténylegesen sérti-e a védjegyet, a kereset azon érdemi vizsgálatába tartozik, amelyet a joghatósággal rendelkező bíróság az alkalmazandó anyagi jog alapján fog elvégezni.

27

Ami a nemzeti védjegynek az alapügy helyzetéhez hasonló helyzetben való bitorlására vonatkozó állítás elbírálásra irányadó joghatóságot illeti, meg kell állapítani, hogy mind a kiszámíthatóság célja, mind pedig a megfelelő igazságszolgáltatás célja amellett szól, hogy a kár bekövetkezte alapján fennálló joghatóság megillesse azon tagállam bíróságait, amelyben a szóban forgó jogosultság oltalom alatt áll.

28

A szóban forgó védjegy lajstromozása szerinti tagállam bíróságai értékelhetik – tekintettel a 2008/95 irányelvnek a többek között a C-236/08-C-238/08. sz., Google France és Google egyesített ügyekben 2010. március 23-án hozott ítéletben (EBHT 2010., I-2417., 17. o.) és a C-324/09. sz., L’Oréal és társai ügyben 2011. július 12-én hozott ítéletben (EBHT 2011., I-6011. o.) adott értelmezésére – a leginkább azt, hogy olyan helyzetben, mint amely az alapeljárás tárgya, az oltalom alatt álló nemzeti védjegyet ténylegesen bitorolták-e. E bíróságok jogosultak elbírálni egyrészt az oltalom alatt álló jog jogosultjának az állítólag e jog sérelmével okozott teljes kárt, másrészt pedig az e jog bármely sérelmének abbahagyására kötelezés iránti kérelmet.

29

Meg kell tehát állapítani, hogy az olyan jogvitát, amelynek tárgya valamely tagállamban lajstromozott védjegynek az abból eredő bitorlása, hogy valamely hirdető az említett védjeggyel azonos kulcsszót használ a védjegy lajstromozása szerinti tagállamtól eltérő tagállam legfelső szintű tartományneve alatt működő internetes keresőoldalon, elbírálhatják a védjegy lajstromozása szerinti tagállam bíróságai.

30

Ami másodszor az említett védjeggyel azonos kulcsszónak a más tagállam legfelső szintű tartományneve alatt működő keresőmotorban való használatából eredő, a nemzeti védjegy állítólagos bitorlását megvalósító káresemény bekövetkeztének helyét illeti, meg kell állapítani, hogy a nemzeti védjegy oltalmának területi lehatárolása nem zárja ki az említett védjegy lajstromozása szerinti tagállamtól eltérő tagállam bíróságainak joghatóságát.

31

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 44/2001 rendelet rendelkezéseit önálló módon, e rendelet rendszerére és célkitűzéseire figyelemmel kell értelmezni (a fent hivatkozott EDate Advertising és társai egyesített ügyekben hozott ítélet 50. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), amely célok között szerepel a joghatósági szabályok kiszámíthatóságára, a megfelelő igazságszolgáltatásnak és a hatékony eljárásszervezés biztosítására irányuló cél.

32

Nem vitatott többek között, hogy az állítólagos kárt előidéző káresemény bekövetkeztének helye jelentős kapcsolódás jelenthet a joghatóság szempontjából, mivel különösen hasznos iránymutatást nyújthat a bizonyítást és az eljárásszervezést illetően.

33

Olyan helyzetben, mint amely az alapeljárás tárgya, a káresemény bekövetkeztének helye által nyújtott iránymutatás hasznossága többek között abban mutatkozik meg, hogy e hely bírósága nehézségek nélkül össze tudja gyűjteni az említett eseménnyel kapcsolatos bizonyítékokat.

34

A valamely tagállamban lajstromozott nemzeti védjegy abból eredő állítólagos bitorlása esetén, hogy a vele azonos kulcsszó használatának segítségével internetes keresőoldalon reklámot jelenítenek meg, nem maga a reklám megjelenítése, hanem az tekintendő a káreseménynek, hogy a hirdető előre megállapított feltételek szerint elindítja azon hirdetés megjelenítésének műszaki folyamatát, amelyet ő maga hozott létre a saját reklámtevékenysége érdekében.

35

Ahogy ugyanis azt a Bíróság a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelv értelmezésének keretében megállapította, a védjeggyel azonos kulcsszavat választó hirdető, nem pedig a reklámszolgáltatás nyújtója használja a védjegyet gazdasági tevékenység körében (a fent hivatkozott Google France és Google ügyben hozott ítélet 52. és 58. pontja). A védjegyhez fűződő jogok esetleges sérelmét tehát a saját reklámtevékenysége érdekében reklámszolgáltatást igénybe vevő hirdető magatartása idézi elő.

36

Kétségtelen, hogy a hirdető végeredményben a hirdető által használt keresőmotort üzemeltető szerverén indítja el a megjelenítés műszaki folyamatát. Mindazonáltal tekintettel a kiszámíthatóság céljára, amelyet a joghatósági szabályoknak kell követniük, az említett szerver helye a bizonytalan fellehetősége miatt nem tekinthető a 44/2001 rendelet 5. cikke 3. pontjának alkalmazása szempontjából a káresemény helyének.

37

Ezzel ellentétben, amennyiben mind a felperes, mind pedig az alperes számára bizonyos és azonosítható helyről van szó, amely így megkönnyíti a bizonyítást és az eljárásszervezést, azt kell megállapítani, hogy a hirdető letelepedési helyén határozzák el a megjelenítési eljárás elindítását.

38

A fentiekből az következik, hogy az olyan jogvitát, amelynek tárgya valamely tagállamban lajstromozott védjegynek az abból eredő bitorlása, hogy valamely hirdető az említett védjeggyel azonos kulcsszót használ a védjegy lajstromozása szerinti tagállamtól eltérő tagállam legfelső szintű tartományneve alatt működő internetes keresőoldalon, elbírálhatják a hirdető letelepedési helye szerinti tagállam bíróságai is.

39

A fenti megfontolások összességére tekintettel a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan jogvitát, amelynek tárgya valamely tagállamban lajstromozott védjegynek az abból eredő bitorlása, hogy valamely hirdető az említett védjeggyel azonos kulcsszót használ a védjegy lajstromozása szerinti tagállamtól eltérő tagállam legfelső szintű tartományneve alatt működő internetes keresőoldalon, elbírálhatják akár a védjegy lajstromozása szerinti tagállam bíróságai, akár a hirdető letelepedési helye szerinti tagállam bíróságai.

40

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan jogvitát, amelynek tárgya valamely tagállamban lajstromozott védjegynek az abból eredő bitorlása, hogy valamely hirdető az említett védjeggyel azonos kulcsszót használ a védjegy lajstromozása szerinti tagállamtól eltérő tagállam legfelső szintű tartományneve alatt működő internetes keresőoldalon, elbírálhatják akár a védjegy lajstromozása szerinti tagállam bíróságai, akár a hirdető letelepedési helye szerinti tagállam bíróságai.