C-461/10. sz. ügy

Bonnier Audio AB és társai

kontra

Perfect Communication Sweden AB

(a Högsta domstolen [Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Szerzői jog és szomszédos jogok — Internetes adatkezelés — Kizárólagos jog megsértése — Az internetszolgáltató által biztosított IP-címről FTP-szerver segítségével az interneten hozzáférhetővé tett hangoskönyvek — Az IP-címet használó személy nevének és címének közlése céljából az internetszolgáltatóhoz intézett meghagyás”

Az ítélet összefoglalása

  1. Jogszabályok közelítése – A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy kezelt adatok megőrzése – 2006/24 irányelv – Hatály – A szerzői jog internet útján történő megsértése

    (2002/58 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. és 15. cikk, valamint 2006/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  2. Jogszabályok közelítése – Távközlési ágazat – Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelése és a magánélet tiszteletben tartása – 2002/58 irányelv – A szellemi tulajdonjogok érvényesítése – 2004/48 irányelv – A szerzői jog internet útján történő megsértése

    (2002/58, valamint 2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  1.  A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott [helyesen: kezelt] adatok megőrzéséről és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről [helyesen: az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről] szóló 2002/58 irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) módosításáról szóló 2006/24 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelv 8. cikke alapján meghozott nemzeti jogszabály alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy egy adott internet-előfizető vagy internethasználó azonosítása érdekében arra kötelezzék az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatót, hogy a szerzői jog jogosultjának vagy ez utóbbi jogutódjának tájékoztatást adjon arról az előfizetőről, akinek a szolgáltató egy adott IP-címet (internetprotokoll) biztosított, amely címről állítólag a jogsértést elkövették, mivel ez a jogszabály nem tartozik a 2006/24 irányelv tárgyi hatálya alá.

    Ugyanis, először is a 2006/24 irányelv 11. cikkének és (12) preambulumbekezdésének együttes olvasatából az következik, hogy ez az irányelv olyan különleges és kellően körülhatárolt szabályozásnak minősül, amely a 2002/58 irányelvtől eltér, és annak helyébe lép az általános hatály és különösen az utóbbi irányelv 15. cikkének (1) bekezdése tekintetében.

    Másodszor az említett nemzeti jogszabálynak és a 2006/24 irányelvnek különbözőek a céljai. A szóban forgó jogszabály a polgári eljárás keretében történő adattovábbításra vonatkozik a szellemi tulajdonjogok megsértésének megállapítása érdekében, míg a 2006/24 irányelv – a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése, valamint az adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok számára való továbbítása céljából – kizárólag a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított vagy kezelt adatok kezelésére és megőrzésére vonatkozik. Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak a ténynek, hogy az érintett tagállam még nem ültette át a 2006/24 irányelvet, jóllehet annak határideje már lejárt.

    (vö. 40., 43., 44., 46., 61. pont és a rendelkező rész)

  2.  Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről [helyesen: az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről] szóló 2002/58 irányelvet (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy egy adott internet-előfizető vagy internethasználó azonosítása érdekében arra kötelezzék az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatót, hogy a szerzői jog jogosultjának vagy ez utóbbi jogutódjának tájékoztatást adjon arról az előfizetőről, akinek a szolgáltató egy adott IP-címet (internetprotokoll) biztosított, amely címről állítólag a jogsértést elkövették, amennyiben ez a jogszabály a kereshetőségi joggal rendelkező személy által előterjesztett személyes adatok közlésére vonatkozó meghagyás iránti kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az egyes esetek körülményei alapján és az arányosság elvéből eredő követelmények megfelelő figyelembevételével mérlegelje az ellentétes érdekeket.

    Az irányelvek átültetése során ugyanis a tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy ez utóbbiak olyan értelmezését vegyék alapul, amely lehetővé teszi az uniós jogrend által védett különböző alapvető jogok megfelelő egyensúlyának biztosítását. Továbbá az ezen irányelvek átültetésére vonatkozó intézkedések végrehajtása során a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak nemcsak az a kötelessége, hogy nemzeti jogukat ezen irányelvekkel összhangban értelmezzék, hanem az is, hogy ügyeljenek arra, hogy ne támaszkodjanak ezen irányelvek olyan értelmezésére, amely sérti az alapvető jogokat vagy az uniós jog egyéb általános elveit, úgymint az arányosság elvét.

    (vö. 56., 61. pont és a rendelkező rész)


C-461/10. sz. ügy

Bonnier Audio AB és társai

kontra

Perfect Communication Sweden AB

(a Högsta domstolen [Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Szerzői jog és szomszédos jogok — Internetes adatkezelés — Kizárólagos jog megsértése — Az internetszolgáltató által biztosított IP-címről FTP-szerver segítségével az interneten hozzáférhetővé tett hangoskönyvek — Az IP-címet használó személy nevének és címének közlése céljából az internetszolgáltatóhoz intézett meghagyás”

Az ítélet összefoglalása

  1. Jogszabályok közelítése — A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy kezelt adatok megőrzése — 2006/24 irányelv — Hatály — A szerzői jog internet útján történő megsértése

    (2002/58 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. és 15. cikk, valamint 2006/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  2. Jogszabályok közelítése — Távközlési ágazat — Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelése és a magánélet tiszteletben tartása — 2002/58 irányelv — A szellemi tulajdonjogok érvényesítése — 2004/48 irányelv — A szerzői jog internet útján történő megsértése

    (2002/58, valamint 2004/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

  1.  A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott [helyesen: kezelt] adatok megőrzéséről és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről [helyesen: az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről] szóló 2002/58 irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) módosításáról szóló 2006/24 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelv 8. cikke alapján meghozott nemzeti jogszabály alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy egy adott internet-előfizető vagy internethasználó azonosítása érdekében arra kötelezzék az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatót, hogy a szerzői jog jogosultjának vagy ez utóbbi jogutódjának tájékoztatást adjon arról az előfizetőről, akinek a szolgáltató egy adott IP-címet (internetprotokoll) biztosított, amely címről állítólag a jogsértést elkövették, mivel ez a jogszabály nem tartozik a 2006/24 irányelv tárgyi hatálya alá.

    Ugyanis, először is a 2006/24 irányelv 11. cikkének és (12) preambulumbekezdésének együttes olvasatából az következik, hogy ez az irányelv olyan különleges és kellően körülhatárolt szabályozásnak minősül, amely a 2002/58 irányelvtől eltér, és annak helyébe lép az általános hatály és különösen az utóbbi irányelv 15. cikkének (1) bekezdése tekintetében.

    Másodszor az említett nemzeti jogszabálynak és a 2006/24 irányelvnek különbözőek a céljai. A szóban forgó jogszabály a polgári eljárás keretében történő adattovábbításra vonatkozik a szellemi tulajdonjogok megsértésének megállapítása érdekében, míg a 2006/24 irányelv – a súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése, valamint az adatoknak az illetékes nemzeti hatóságok számára való továbbítása céljából – kizárólag a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói vagy a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által előállított vagy kezelt adatok kezelésére és megőrzésére vonatkozik. Ebben a tekintetben nincs jelentősége annak a ténynek, hogy az érintett tagállam még nem ültette át a 2006/24 irányelvet, jóllehet annak határideje már lejárt.

    (vö. 40., 43., 44., 46., 61. pont és a rendelkező rész)

  2.  Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről [helyesen: az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről] szóló 2002/58 irányelvet (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) és a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy egy adott internet-előfizető vagy internethasználó azonosítása érdekében arra kötelezzék az internet-hozzáférést biztosító szolgáltatót, hogy a szerzői jog jogosultjának vagy ez utóbbi jogutódjának tájékoztatást adjon arról az előfizetőről, akinek a szolgáltató egy adott IP-címet (internetprotokoll) biztosított, amely címről állítólag a jogsértést elkövették, amennyiben ez a jogszabály a kereshetőségi joggal rendelkező személy által előterjesztett személyes adatok közlésére vonatkozó meghagyás iránti kérelem tárgyában eljáró nemzeti bíróság számára lehetővé teszi, hogy az egyes esetek körülményei alapján és az arányosság elvéből eredő követelmények megfelelő figyelembevételével mérlegelje az ellentétes érdekeket.

    Az irányelvek átültetése során ugyanis a tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy ez utóbbiak olyan értelmezését vegyék alapul, amely lehetővé teszi az uniós jogrend által védett különböző alapvető jogok megfelelő egyensúlyának biztosítását. Továbbá az ezen irányelvek átültetésére vonatkozó intézkedések végrehajtása során a tagállami hatóságoknak és bíróságoknak nemcsak az a kötelessége, hogy nemzeti jogukat ezen irányelvekkel összhangban értelmezzék, hanem az is, hogy ügyeljenek arra, hogy ne támaszkodjanak ezen irányelvek olyan értelmezésére, amely sérti az alapvető jogokat vagy az uniós jog egyéb általános elveit, úgymint az arányosság elvét.

    (vö. 56., 61. pont és a rendelkező rész)