C‑210/09. sz. ügy

Scott SA és Kimberly Clark SAS, korábban Kimberly Clark SNC

kontra

Ville d’Orléans

(a cour administrative d’appel de Nantes [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Állami támogatás – 659/1999 rendelet – 14. cikk (3) bekezdés – A támogatás visszatérítése – A tényleges érvényesülés elve – Alaki hibában szenvedő fizetési felszólítások – Megsemmisítés”

Az ítélet összefoglalása

Államok által nyújtott támogatások – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A nemzeti jog alkalmazása – Feltételek és korlátok

(EK 88. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (3) bekezdés)

Az EK‑Szerződés [88.] cikke alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése olyan esetben, amikor a szóban forgó támogatásnak megfelelő összeget már visszatérítették, amennyiben ezen alaki hiba orvoslását a nemzeti jog biztosítja. Azonban e rendelkezéssel ellentétes ezen összegeknek a támogatás kedvezményezettjei számára történő újbóli – akár csak ideiglenes – kifizetése.

A 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése a hatékony érvényesülés elvét tükrözi, amely szerint az a tagállam, amely a Bizottság határozata értelmében köteles a jogellenes állami támogatás visszatéríttetésére, szabadon választhatja meg, hogy milyen módon hajtja végre e kötelezettséget, feltéve hogy a választott intézkedések nem sértik az uniós jog alkalmazási körét és hatékonyságát.

Egy jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítás alaki jogszerűségének nemzeti bíróság általi felülvizsgálata, és e felszólítás esetleges megsemmisítése azon okból, hogy a nemzeti jog követelményeit nem teljesítették, úgy tekintendő, mint az általános uniós jogelvnek minősülő hatékony bírói jogvédelem elvének egyszerű kifejezése. Az ilyen megsemmisítés ugyanakkor főszabályként a támogatás pernyertes kedvezményezettjénél jogot keletkeztethet arra, hogy a nemzeti jog alapján kérje a támogatás már visszatérített összegének számára történő újbóli kifizetését. Ekképpen a nemzeti jognak rendelkeznie kell az annak elkerülése érdekében szükséges eszközökkel, hogy egy fizetési felszólítás megsemmisítése automatikusan a felszólításnak való megfelelés okán az adós által visszatérített összeg azonnali visszafizetését vonja maga után. Így a hatáskörrel rendelkező hatóságnak anélkül kell tudnia orvosolni az említett felszólítások hibáit, hogy a jogellenes támogatás kedvezményezettje részére, akárcsak ideiglenesen is, vissza kelljen fizetni az általa az említett fizetési felszólítás végrehajtásaként visszatérített összegeket.

(vö. 20., 21., 25–27., 33. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2010. május 20.(*)

„Állami támogatás – 659/1999 rendelet – 14. cikk (3) bekezdés – A támogatás visszatérítése – A tényleges érvényesülés elve – Alaki hibában szenvedő fizetési felszólítások – Megsemmisítés”

A C‑210/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour administrative d’appel de Nantes (Franciaország) a Bírósághoz 2009. június 10‑én érkezett, 2008. december 29‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a Scott SA,

a Kimberly Clark SAS, korábban Kimberly Clark SNC

és

a Ville d’Orléans

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts, a tanács elnöke, Juhász E., G. Arestis, J. Malenovský és T. von Danwitz (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Scott SA és a Kimberly Clark SAS, korábban Kimberly Clark SNC képviseletében R. Sermier ügyvéd,

–        a Ville d’Orléans képviseletében A. Lyon‑Caen ügyvéd,

–        a francia kormány képviseletében G. de Bergues és B. Beaupère‑Manokha, meghatalmazotti minőségben,

–        a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben, 

–        az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében B. Stromsky és L. Flynn, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EK [88.] cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22‑i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) 14. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2        Ezt a kérelmet a Scott SA (a továbbiakban: Scott) és a Kimberly Clark SAS (a továbbiakban: Kimberly Clark), korábban Kimberly Clark SNC, valamint a Ville d’Orléans (Orléans város) közötti jogvitában terjesztették elő az utóbbi által a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatás visszatéríttetése végett kibocsátott fizetési felszólítások szabályszerűsége tárgyában.

 Jogi háttér

 A közösségi szabályozás

3        A 659/1999 rendelet tizenharmadik preambulumbekezdése a következőképpen szól:

„mivel a közös piaccal össze nem egyeztethető jogellenes támogatás esetében helyre kell állítani a hatékony versenyt; mivel ebből a célból szükség van arra, hogy a támogatást, beleértve a kamatokat, késedelem nélkül visszatérítsék; mivel indokolt, hogy a visszatérítésre [helyesen: visszatéríttetésre] a nemzeti jog eljárásai szerint kerüljön sor; mivel azoknak az eljárásoknak az alkalmazása nem akadályozhatja a hatékony verseny helyreállítását azáltal, hogy meghiúsítja a bizottsági határozat közvetlen és hatékony végrehajtását; mivel ennek az eredménynek az eléréséhez a tagállamoknak meg kell hozniuk minden olyan intézkedést, amely biztosítja a Bizottság határozatának hatékonyságát”.

4        Az említett rendelet „A támogatás visszatérítése [helyesen: visszatéríttetése]” című 14. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére […]. A Bizottság nem követeli meg a támogatás visszatérítését [helyesen: visszatéríttetését], amennyiben az ellentétes a közösségi jog valamelyik általános elvével.

[…]

(3)      Az Európai Közösségek Bíróságának a[z EK 242. cikk] értelmében hozott határozatának sérelme nélkül, a visszatérítést [helyesen: visszatéríttetést] késedelem nélkül és az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárás keretében kell végrehajtani, feltéve hogy e rendelkezések lehetővé teszik a Bizottság határozatának azonnali és hatékony végrehajtását. Ebből a célból és a nemzeti bíróságok előtt zajló eljárás esetén – a közösségi jog sérelme nélkül – az érintett tagállamok meghozzák a jogrendszerük szerint rendelkezésre álló szükséges intézkedéseket, beleértve az átmeneti intézkedéseket is.”

 A nemzeti szabályozás

5        A 2000. április 12‑i loi n° 2000‑321, relative au droit des citoyens dans leurs relations avec les administrations (az állampolgárokat a közigazgatással való kapcsolatukban megillető jogokról szóló, 2000‑321 törvény) (a JORF 2000. április 13‑i száma, 5646. o.) 4. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Az 1. cikkben említett közigazgatási hatóságok valamelyikével való kapcsolatában minden személy jogosult megismerni a kérelme vizsgálatával vagy az őt érintő ügy kezelésével megbízott tisztviselő családi nevét, utónevét, hivatali minőségét és hivatali címét; ezen elemek szerepelnek valamennyi neki címzett levelezésen. Ha a közbiztonságot vagy a személyek biztonságát érintő okok igazolják, a tisztviselő anonimitásban marad.

Az 1. cikkben említett közigazgatási hatóságok által hozott minden határozat a kibocsátó aláírásán kívül, olvasható írásjelekkel tartalmazza annak családi nevét, utónevét és hivatali minőségét.”

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

6        Az 1987‑es év folyamán Orléans város és Loiret megye kedvezményes feltételekkel eladott egy telket az orléans‑i La Saussaye ipari térségben a Bouton Brochard Scottnak, amelynek jogutódja a Scott, amely részvényeinek a Kimberly Clark a tulajdonosa. Másrészt e két önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy szintén kedvezményes áron számítják fel a víz‑ és csatornadíjat.

7        2000. július 12‑én a Bizottság elfogadta a Franciaország által a Scott Paper SA/Kimberly‑Clark számára nyújtott állami támogatásról szóló 2002/14/EK határozatot (HL 2002. L 12., 1. o.), amely a kedvezményes telekár és a kedvezményes víz‑ és csatornadíj formájában nyújtott állami támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Az említett határozat 2. cikke így szól:

„(1)      Franciaország meghoz minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a kedvezményezettekkel visszatéríttesse az 1. cikkben hivatkozott és jogellenesen rendelkezésükre bocsátott támogatást.

(2)      A visszatéríttetést késedelem nélkül és a nemzeti jog szerinti eljárás keretében kell végrehajtani, feltéve hogy e rendelkezések lehetővé teszik e határozat azonnali és hatékony végrehajtását [...]”.

8        A Scott és Loiret megye kereseteket nyújtott be a 2002/14 határozat ellen, amelyek csak a szóban forgó kedvezményes telekár formájában nyújtott állami támogatás visszatérítésére irányuló követelésre vonatkoznak. E határozat tehát, amennyiben a kedvezményes víz‑ és csatornadíj formájában nyújtott állami támogatásra vonatkozik, amely a jelen ügynek egyedüli tárgya, tehát nem képezi uniós bíróságok előtti eljárás tárgyát.

9        2001. december 5‑én Orléans város a kedvezményes víz‑ és csatornadíj formájában nyújtott állami támogatás visszatéríttetésére három fizetési felszólítást bocsátott ki, amelyek az alapeljárás tárgyát képezik (a továbbiakban: szóban forgó fizetési felszólítások). E felszólításokon szerepel a polgármesteri hivatal bélyegzője, egy aláírás és a megjegyzés: „a meghatalmazott polgármester‑helyettes”, azonban nem említik meg sem a polgármester által az aláíró polgármester‑helyettesre átruházott hatáskört, sem a polgármester‑helyettes családi és utónevét.

10      A szóban forgó fizetési felszólítások képezték a Scott és a Kimberly‑Clark által a Tribunal administratif d’Orléans‑hoz (orléans‑i közigazgatási bíróság) benyújtott keresetek tárgyát.

11      E keresetek automatikus halasztó hatályára tekintettel, a nemzeti szabályozással – a code général des collectivités territoriales (a területi önkormányzatok törvénykönyve) L 1617‑5. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével – összhangban az említett fizetési felszólítások végrehajtását felfüggesztették, és azokat az érintettek ekkor nem teljesítették.

12      Időközben a Francia Köztársaság pervesztes lett a Bíróság C‑232/05. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2006. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑10071. o.) alapjául szolgáló ügyben, mivel nem teljesítette az EK 249. cikk negyedik albekezdéséből, és a 2002/14 határozat 2. és 3. cikkéből eredő kötelezettségeit. A Bíróság az említett ítélet 53. pontjában megállapította, hogy a jogellenesen nyújtott támogatás visszatérítése céljából kibocsátott beszedési megbízásokkal szemben benyújtott keresetek halasztó hatálya olyan eljárás, amely nem felel meg a 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételeknek, és ennélfogva az ilyen halasztó hatályt lehetővé tévő szabály alkalmazását mellőzni kellett volna.

13      2007. január 9‑én a Tribunal administratif d’Orléans elutasította a Scott és Kimberley Clark által benyújtott kereseteket, és ennek következtében e társaságok 2007. február 7‑én visszatérítették a támogatás fő összegét, amelyben jogosulatlanul részesültek.

14      2007. március 8‑án ezen ítélet ellen a Scott és a Kimberly Clark fellebbezést nyújtott be a Cour administrative d’appel de Nantes‑hoz (nantes‑i közigazgatási fellebbviteli bíróság), és fellebbezésük alátámasztására többek között a 2000‑321 törvény 4. cikkének megsértésére alapított jogalapot terjesztettek elő, úgy érvelve, hogy e cikk második bekezdésének rendelkezéseit megsértették, mivel a szóban forgó fizetési felszólításokon nem szerepelt az aláírójuk családi és utónevének megjelölése.

15      2008. december 8‑án a Scott és a Kimberly Clark visszafizette a kapott támogatás kamatait az 1990 és 2008. június 1‑je közötti időszak tekintetében, majd 2009. március 24‑én visszafizették a támogatás kamatait a 2008. június 1. és december 8. közötti időszak tekintetében.

16      Megállapítva, hogy a szóban forgó fizetési felszólítások nem tartották tiszteletben a 2000‑321 törvény 4. cikkében meghatározott alaki követelményeket, és e jogsértés e felszólítások megsemmisítéséhez vezethet, a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei merültek fel e felszólítások alaki hiba miatti megsemmisítésének a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésével való összeegyeztethetőségét illetően.

17      E körülmények között a Cour administrative d’appel de Nantes az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„Az Európai Közösségek Bizottsága által 2000. július 12‑én a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított állami támogatások visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások közigazgatási bíróság általi, az e felszólítások alaki követelményeire vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt történő esetleges megsemmisítése – tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság azon lehetőségére, hogy e határozatok hibáját orvosolja – [a 2002/14 határozat] azonnali és tényleges végrehajtásának akadályát képezi‑e, megsértve [a 659/1999] rendelet 14. cikkének (3) bekezdését?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

18      A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra keres választ, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügyben szóban forgó állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése, tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság azon lehetőségére, hogy e határozatok hibáját orvosolja.

19      Az alapügyben a fizetési felszólításokat a 2002/14 határozat végrehajtásának biztosítása végett bocsátották ki. E határozat a 2. cikkének értelmében arra kötelezi a Francia Köztársaságot, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában hozzon meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a kedvezményezett vállalkozásokkal visszatéríttesse a jogellenesen rendelkezésükre bocsátott támogatást, és kifejti, hogy a visszatéríttetést késedelem nélkül és a nemzeti jog szerinti eljárás keretében kell végrehajtani, feltéve hogy e rendelkezések lehetővé teszik az említett határozat azonnali és hatékony végrehajtását.

20      Amint a Bíróság a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítéletének 49. pontjában megállapította, a 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése a hatékony érvényesülésnek az ítélkezési gyakorlat által is jóváhagyott elvét tükrözi (lásd a 94/87. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 1989. február 2‑án hozott ítélet [EBHT 1989., 175. o.] 12. pontját, a C‑24/95. sz. Alcan Deutschland ügyben 1997. március 20‑án hozott ítélet [EBHT 1997., I‑1591. o.] 24. pontját és a C‑209/00. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2002. december 12‑én hozott ítélet [EBHT 2002., I‑11695. o.] 32–34. pontját).

21      A tényleges érvényesülésnek az állami támogatások terén az állandó ítélkezési gyakorlat által pontosított elvével összhangban az a tagállam, amely a Bizottság határozata értelmében köteles a jogellenes állami támogatás visszatéríttetésére, szabadon választhatja meg, hogy milyen módon hajtja végre e kötelezettséget, feltéve hogy a választott intézkedések nem sértik az uniós jog alkalmazási körét és hatékonyságát (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Alcan Deutschland ügyben hozott ítélet 24. pontját, a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben 2002. december 12‑én hozott ítélet 34. pontját, valamint a C‑369/07. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2009. július 7‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 67. pontját).

22      Adott tagállam csak akkor tud e visszatérítési kötelezettségnek eleget tenni, ha az általa elfogadott intézkedések alkalmasak a versenynek az azon jogellenes támogatás nyújtása által torzított rendes feltételeinek helyreállítására, amelynek a visszatéríttetését a Bizottság határozata alapján elrendelték (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben 2002. december 12‑én hozott ítélet 35. pontját).

23      Jelen esetben a 2000‑321 törvény 4. cikkének célja, amint azt a francia kormány jelezte írásbeli észrevételeiben, a közigazgatási hatóságok és az állampolgárok közötti kapcsolatokban a névtelenség megszüntetésével a közigazgatás átláthatóságának megerősítése, valamint annak ellenőrzésének lehetővé tétele, hogy a közigazgatási határozatot hatáskörrel rendelkező hatóság hozta. Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a szóban forgó fizetési felszólítások megsértették e 4. cikk rendelkezéseit, és ennélfogva azokat meg kell semmisíteni.

24      Meg kell tehát vizsgálni, hogy e nemzeti rendelkezések alkalmazása, figyelemmel a nemzeti jog általános összefüggéseire, amelybe e rendelkezések illeszkednek (lásd ebben az értelemben a C‑312/93. sz. Peterbroeck‑ügyben 1995. december 14‑én hozott ítélet [EBHT 1995., I‑4599. o.] 14. pontját, a C‑430/93. és C‑431/93. sz., Van Schijndel és Van Veen egyesített ügyekben 1995. december 14‑én hozott ítélet [EBHT 1995., I‑4705. o.] 19. pontját, valamint a C‑222/05–C‑225/05. sz., Weerd és társai egyesített ügyekben 2007. június 7‑én hozott ítélet [EBHT 2007., I‑4233. o.] 33. pontját), összeegyeztethetetlen‑e a támogatás azonnali és hatékony visszatéríttetésének a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésében foglalt kötelezettségével, ahogyan azt a jelen ítélet 21. és 22. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból következő megállapítások fényében értelmezni kell.

25      E tekintetben meg kell jegyezni először is, hogy egy jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítás alaki jogszerűségének nemzeti bíróság általi felülvizsgálata, és e felszólítás esetleges megsemmisítése azon okból, hogy a 2000‑321 törvény 4. cikkéből adódó követelményeket nem teljesítették, úgy tekintendő, mint a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében általános uniós jogelvnek minősülő hatékony bírói jogvédelem elvének egyszerű kifejezése (lásd a C‑432/05. sz. Unibet‑ügyben 2007. március 13‑án hozott ítélet [EBHT 2007., I‑2271. o.] 37. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

26      Ennélfogva, bár a fizetési felszólítás megsemmisítése önmagában nem kifogásolható, ki kell emelni, hogy az ilyen megsemmisítés főszabályként a támogatás pernyertes kedvezményezettjénél jogot keletkeztethet arra, hogy a nemzeti jog alapján kérje a támogatás már visszatérített összegének számára történő újbóli kifizetését, és így e lehetséges következményt a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségekre tekintettel kell értékelni.

27      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy – amint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megfogalmazásából is kitűnik – a szóban forgó fizetési felszólításokat kibocsátó, hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult e határozatok hibáját orvosolni, amiből arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó fizetési felszólítások megsemmisítése nem szükségszerűen vonja maga után az érintett társaságok által a felszólítások végrehajtása címén visszatérített összegek e társaságok számára történő visszafizetését. Ezenkívül a francia kormány és a Bizottság úgy érvel írásbeli észrevételeiben, hogy a francia jog rendelkezik az annak elkerülése érdekében szükséges eszközökkel, hogy egy fizetési felszólítás megsemmisítése automatikusan a felszólításnak való megfelelés okán az adós által visszatérített összeg azonnali visszafizetését vonja maga után. Így a hatáskörrel rendelkező hatóságnak anélkül kell tudnia orvosolni az említett felszólítások hibáit, hogy az alapeljárás felperesei részére, akárcsak ideiglenesen is, vissza kelljen fizetni az utóbbiak által a fizetési felszólítások végrehajtásaként visszatérített összegeket.

28      Ezen eszközöknek a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a nemzeti bíróság általi végrehajtását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésének második mondata szerint az érintett tagállamok a nemzeti bíróságok előtt zajló eljárás esetén meghozzák a jogrendszerük szerint rendelkezésre álló intézkedéseket, beleértve az átmeneti intézkedéseket, a Bizottság határozatának azonnali és hatékony végrehajtása biztosításának érdekében.

29      Ennek címén a hatáskörrel rendelkező hatóság és a nemzeti bíróság a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdése értelmében kötelesek többek között biztosítani a jogellenes támogatás visszatérítését elrendelő határozat teljes hatékonyságát és megfelelő megoldást találni az e határozat által kitűzött célnak, azaz biztosítani, hogy a támogatás kedvezményezettje még ideiglenesen se rendelkezzen a már visszatérített támogatás összegével.

30      Amennyiben a nemzeti jog alkalmazása alapján a szóban forgó fizetési felszólítások orvoslására olyan körülmények között kerül sor, amelyek biztosítják, hogy a már visszatérített támogatást, a felszólítások kérdést előterjesztő bíróság általi megsemmisítése esetén, még ideiglenesen sem fizetik újra ki a támogatás kedvezményezettjeinek, úgy e megsemmisítésnek nem lennének a 2002/14 határozat végrehajtását illetően következményei. A kedvezményezettek nem rendelkeznének, még ideiglenesen sem a támogatás általuk már visszatérített részének megfelelő összegekkel, és ekképpen továbbra is meg lennének fosztva azon indokolatlan versenyelőnytől, amelyet ezen összegek megszerzése jelentene. E körülmények között a szóban forgó fizetési felszólítások megsemmisítése önmagában nem képezné akadályát az említett határozat 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdése által megkövetelt azonnali és hatékony végrehajtásának.

31      Ugyanakkor, amennyiben a szóban forgó fizetési felszólítások megsemmisítése, akár csak ideiglenesen is, azzal járna, hogy a támogatás kedvezményezettjei által már visszatérített összegeket ez utóbbiak számára visszafizetik, a kedvezményezettek újból rendelkeznének az összeegyeztethetetlennek minősített támogatásból származó összegekkel, és kihasználhatnák az ebből származó versenyelőnyt. Ily módon a korábbi helyzet azonnali és biztos visszaállítása veszélybe kerülne, és az indokolatlan versenyelőny az alapeljárás felperesei előnyére helyreállna.

32      Az ilyen következmény összeegyeztethetetlen lenne a jogellenes támogatás visszatérítését elrendelő 2002/14 határozattal, és a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdéséből eredő kötelezettségekkel.

33      A fentiekre tekintettel a feltett kérdésre akképpen kell válaszolni, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése olyan esetben, amikor a támogatásnak megfelelő összeget már visszatérítették, amennyiben ezen alaki hiba orvoslását a nemzeti jog biztosítja. Azonban e rendelkezéssel ellentétes az említett összegeknek a támogatás kedvezményezettjei számára történő újbóli – akár csak ideiglenes – kifizetése.

 A költségekről

34      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

Az EK [88.] cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22‑i 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése olyan esetben, amikor a támogatásnak megfelelő összeget már visszatérítették, amennyiben ezen alaki hiba orvoslását a nemzeti jog biztosítja. Azonban e rendelkezéssel ellentétes az említett összegeknek a támogatás kedvezményezettjei számára történő újbóli – akár csak ideiglenes – kifizetése.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.