|
19.7.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 183/7 |
A Fővárosi Bíróság (Magyar Köztársaság) által 2008. április 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. kontra Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa
(C-132/08. sz. ügy)
(2008/C 183/14)
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság
Fővárosi Bíróság
Az alapeljárás felei
Felperes: Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.
Alperes: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Értelmezhető-e az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK Irányelve (1) 8. cikke úgy, hogy a rádióberendezések és távközlő végberendezések (a továbbiakban: készülék) szabad mozgására vonatkozó ezen rendelkezésen túl további kötelezettségek nem írhatók elő egy olyan készülék forgalomba hozatala során, amely készülék ezen Irányelv hatálya alá tartozik és amely készüléket egy másik tagállamban székhellyel rendelkező gyártó CE jelöléssel látott el? |
|
2) |
Értelmezhetők-e az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK Irányelvének (2) 2. cikke e) és f) pontjában foglaltak a forgalmazásra vonatkozó kötelezettségek szempontjából úgy, hogy a készüléket az egyik tagállamban forgalomba hozó (a gyártásban részt nem vevő), nem a gyártó székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező szervezet is gyártónak tekinthető? |
|
3) |
Értelmezhetők-e az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK Irányelve 2. cikkének e) pont i. ii. iii. alpontjában, valamint f) pontjában foglaltak úgy, hogy egy másik tagállamban gyártott készülék forgalmazója (aki nem azonos a gyártóval) az adott készülékre vonatkozó műszaki-technikai adatokat rögzítő megfelelőségi nyilatkozat kiállítására kötelezhető? |
|
4) |
Értelmezhetők-e az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK Irányelve 2. cikkének e) pont i. ii. iii. alpontjában, valamint f) pontjában foglaltak oly módon, hogy egy tagállamban csak forgalmazást végző, a tagállam területén székhellyel rendelkező szervezet egyúttal a forgalmazott készülék gyártójának is tekinthető, abban az esetben, ha a forgalmazó tevékenysége a készülék biztonsági jellemzőit nem befolyásolja? |
|
5) |
Értelmezhető-e az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK Irányelve 2. cikkének f) pontja úgy, hogy az itt meghatározott forgalmazótól azok a követelmények is elvárhatók, amelyek egyébként ezen Irányelv alapján csak a 2. cikk e) pontjában meghatározott gyártóval szemben várhatóak el, pl. a műszaki-technikai körülményekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat kiadása? |
|
6) |
Megalapozhatják-e a Dassonville formula alkalmazása alóli kivétel lehetőségét a Római Szerződés 30. (36.) cikkelyében, illetve az un. alapvető követelményekben (mandatory requirements) foglaltak, figyelembe véve az egyenértékűség elvében (principle of equivalence) és a kölcsönös elismerés elvében (mutual recognition) foglaltakat is? |
|
7) |
Értelmezhető-e a Római Szerződés 30. (36.) cikkelye úgy, hogy az itt felsoroltakon túl semmiféle más indokkal nem lehet a tranzitáruk kereskedelmét és behozatalát korlátozni? |
|
8) |
Eleget tesz-e a CE jelölés az egyenértékűség elvében, illetve a kölcsönös elismerés elvében foglaltaknak, valamint a Római Szerződés 30. (36.) cikkelye szerinti feltételeknek? |
|
9) |
Értelmezhető-e úgy a CE jelölés, hogy az azzal rendelkező készülékek esetében további műszaki-minőségi előírások a tagállamok részről semmilyen hivatkozással nem alkalmazhatóak? |
|
10) |
Értelmezhetők-e az Európai Tanács és Parlament 2001/95/EK Irányelve 6. cikkének (1) bekezdése, illetve a 8. cikk (2) bekezdés második mondatában foglaltak úgy, hogy a gyártó és a forgalmazó az áruk forgalmazása tekintetében, amennyiben nem a gyártó forgalmazza a terméket, ugyanolyan kötelezettségek alanyának tekinthetők? |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről (HL L 91., 10. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 4. o.).