C‑1/04. SA. sz. ügy

Tertir-Terminais de Portugal SA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Az Európai Közösségek Bizottságánál történő biztosítási intézkedés foganatosítására való felhatalmazás iránti kérelem”


Az Európai Közösségek kiváltságai és mentességei – Intézménynél történő végrehajtás foganatosítására való felhatalmazás iránti kérelem – A Bíróság általi felhatalmazás szükségessége – A felhatalmazás megtagadása – Az emberi jogok gyakorlásába való jogellenes és aránytalan beavatkozás – Hiány

(Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 1. cikk)

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 1. cikkének – amelynek értelmében a Közösségek vagyona és eszközei a Bíróság felhatalmazása nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát – célja, hogy elkerülhető legyen a Közösségek működésének és függetlenségének akadályozása. Az ilyen értelmezés megfelel az államok és a nemzetközi szervezetek mentessége területén alkalmazandó nemzetközi jog általános szabályainak.

Ebből következik, hogy a Bíróság kényszerítő intézkedés – mint amilyen a végrehajtási intézkedés – foganatosítására szóló felhatalmazást elutasító, és ezzel az értelmezéssel összhangban elfogadott határozata nem tekinthető a különböző nemzetközi szerződések által védett emberi jogok, és különösen a tulajdon védelméhez való jog és a tisztességes tárgyaláshoz való jog szerves részét képező, bírósági eljáráshoz való jog gyakorlásába való jogellenes és aránytalan beavatkozásnak.

(vö. 10., 12–13. pont)




A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (harmadik tanács)

2004. december 14. (*)

„Az Európai Közösségek Bizottságánál történő biztosítási intézkedés foganatosítására való felhatalmazás iránti kérelem”

A C‑1/04. SA. sz. ügyben,

az Európai Közösségek Bizottságánál történő biztosítási intézkedés foganatosítására való felhatalmazás iránt a Bírósághoz 2004. március 15-én

a Tertir-Terminais de Portugália SA (székhelye: Terminal do Freixieiro [Portugália], képviselik: G. Vandersanden, C. Houssa és L. Levi ügyvédek valamint F. Gonçalves Pereira advogado, kézbesítési cím: Brüsszel [Belgium])

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: I. Martinez del Peral Cagigal és F. Clotuche‑Duvieusart, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)

alperes ellen

benyújtott kérelme tárgyában,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, A. Borg Barthet, S. von Bahr (előadó), J. Malenovský és A. Ó Caoimh bírák,

főtanácsnok: D. Ruiz‑Jarabo Colomer,

hivatalvezető: R. Grass,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1        A portugál jog szerinti társaság, a Tertir-Terminais de Portugal SA (a továbbiakban: Tertir-Terminais) keresetében az Európai Közösségek Bizottságánál biztosítási intézkedés foganatosítására való felhatalmazás iránti kérelmet nyújtott be Bírósághoz az Európai Közösségtől a Bissau-guineai Köztársaság számára pénzügyi ellentételezés címén járó összegekre az Európai Gazdasági Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság kormánya között létrejött, a Bissau-Guinea partjainál történő halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2001. június 16-tól 2006. június 15-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló 2002. január 21-i 249/2002/EK rendelet (HL L 40., 1. o.) alapján.

 A jogvita alapját képező tényállás

2        A Tertir-Terminais keresetében előadja, hogy szerződést kötött a Bissau-guineai Köztársasággal Bissau kikötőjének közszolgáltatási koncesszió keretében történő használati jogára vonatkozóan.

3        Ennek a szerződésnek a teljesítése jogvitát teremtett a felek között. Ez a jogvita választottbíróság elé került, amely arra kötelezte a Bissau-guineai Köztársaságot, hogy különböző összegeket fizessen a Tertir-Terminais-nak, amely összeg együttesen megközelítőleg 6 000 000 eurót tesz ki. Ezt az ítéletet Franciaországban hozták meg.

4        A Tertir-Terminais értesítette a Bizottságot a 249/2002 rendelet alapján a Közösségtől a Bissau-guineai Köztársaság számára járó összegekre vonatkozó biztosítási intézkedésről.

5        A Bizottság tájékoztatta a Tertir-Terminais-t, hogy nem szándékozik helyt adni ennek a biztosítási intézkedésnek, figyelembe véve, hogy ez utóbbi végrehajtása akadályozza a Közösségek függetlenségét és megfelelő működését, amelyet az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) 1. cikke igyekszik elkerülni.

 A Bíróság előtti kérelem

6        A Tertir-Terminais a Bizottságnál történő biztosítási intézkedés foganatosítására szóló felhatalmazást kér a Bíróságtól a jegyzőkönyv 1. cikke alapján, a Közösségtől a Bissau-guineai Köztársaságnak a 249/2002/EK rendelet értelmében pénzügyi ellentételezés címén járó összegekre.

7        A Tertir-Terminais elsődlegesen fenntartja, hogy a jegyzőkönyv 1. cikkének a Bíróság által eddig adott értelmezése meghaladja a nemzetközi jog által elismert végrehajtási mentességet, és veszélyezteti az 1950. november 4-én Rómában aláírt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkéből eredő tisztességes tárgyaláshoz való alapvető jogot, valamint ugyanezen egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke által előírt, a tulajdon védelméhez való jogot.

8        A Tertir-Terminais másodlagosan fenntartja, hogy a szóban forgó biztosítási intézkedés nem akadályozza sem a Közösségek működését, sem pedig annak függetlenségét. A Tertir-Terminais szerint a 249/2002 rendelet által előírt pénzügyi hozzájárulás csak egy szolgáltatás – különösen a Bissau-guineai Köztársaság által a halászati lehetőségekhez adott hozzájárulás – ellentételezésének minősül. Feltételezve akár azt, hogy ez a pénzügyi hozzájárulás közösségi politika alá tartozik, a biztosítási intézkedés akkor sem akadályozza a Közösségek működését és függetlenségét.

9        A Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy utasítsa el a Tertir-Terminais kérelmét.

 A Bíróság álláspontja

10      Bevezetésképpen meg kell jegyezni, hogy a jegyzőkönyv 1. cikke előírja, hogy „a Közösségek vagyona és eszközei a Bíróság felhatalmazása nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.” A Bíróság által adott értelmezés szerint e rendelkezésnek az a célja, hogy elkerülhető legyen a Közösségek működésének és függetlenségének akadályozása (az 1/88. SA. sz., Générale de Banque kontra Bizottság ügyben 1989. április 11-én hozott végzés [EBHT 1989., 857. o.] 2. pontja, a C‑1/00. SA. sz., Cotecna Inspection kontra Bizottság ügyben 2001. május 29-én hozott végzés [EBHT 2001., I‑4219. o.] 9. pontja, és a C‑1/02. SA. sz., Antippas kontra Bizottság ügyben 2003. március 27-én hozott végzés [EBHT 2003., I‑2893. o.] 12. pontja).

11      A jegyzőkönyv 1. cikkének ebből az értelmezéséből következik, hogy a Közösségek által élvezett mentesség nem feltétlen, és olyan kényszerítő intézkedés, mint a biztosítási intézkedés, csak akkor engedélyezhető, ha nem veszélyezteti a Közösségek működését (lásd például a fent hivatkozott, Générale de Banque kontra Bizottság ügyben hozott végzés által engedélyezett biztosítási intézkedést).

12      Az ilyen értelmezés megfelel az államok és a nemzetközi szervezetek mentessége területén alkalmazandó nemzetközi jog általános szabályainak.

13      Ebből következik, hogy a Bíróság kényszerítő intézkedés foganatosítására szóló felhatalmazást elutasító és ezzel az értelmezéssel összhangban elfogadott határozata nem tekinthető a különböző nemzetközi szerződések által védett emberi jogok, és különösen a tulajdon védelméhez való jog és a tisztességes tárgyaláshoz való jog szerves részét képező, a bírósági eljáráshoz való jog gyakorlásába való jogellenes és aránytalan beavatkozásnak.

14      Amint a Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik, a Közösségek működése olyan kényszerítő intézkedésekkel akadályozható, amelyek a közös politikák finanszírozását vagy a Közösségek által létrehozott cselekvési programok megvalósítását érintik (a fent hivatkozott Générale de Banque kontra Bizottság ügyben hozott végzés 9. és 13. pontja, a Cotecona Inspection kontra Bizottság ügyben hozott végzés 12. pontja és az Antipas kontra Bizottság ügyben hozott végzés 15. pontja).

15      Az EK 3. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a Közösség tevékenysége magában foglalja a közös halászati politikát, melynek céljait az EK 32-38. cikke határozza meg.

16      A Közösség számos halászati megállapodást kötött harmadik országokkal nevezeten az EK 37. cikke alapján, amelyek biztosítják a Közösség tagállamai számára a halászat lehetőségét ezen országok felségvizein, pénzügyi ellenszolgáltatás ellenében.

17      A Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság között 1980. február 27-én kötött és ezen állam partjainál történő halászatra vonatkozó szerződést az 1980. június 27-i 2213/80/EGK tanácsi rendelet (HL L 226., 33. o.) erősítette meg.

18      A 249/2002 rendelettel a Tanács jóváhagyta a halászati lehetőségek és a pénzügyi hozzájárulás 2001. június 16-tól 2006. június 15-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötését.

19      A Tertir-Terminais kérelme a Közösség vagyonát érinti, amelyet a Bissau-guineai Köztársaság számára ez utóbbi rendelet értelmében pénzügyi hozzájárulás címén kell folyósítani.

20      Meg kell állapítani, hogy a végrehajtási intézkedések, így a biztosítási intézkedések is alkalmasak a közös halászati politika működésének befolyásolására.

21      Az ilyen kényszerítő intézkedés egyrészt a Bissau-guineai Köztársasággal létrejött halászati megállapodás felfüggesztéséhez vezethet. A 249/2002 rendelet által jóváhagyott jegyzőkönyv 6. cikke alapján ugyanis, amennyiben a Közösség nem teljesíti a halászati lehetőség ellentételezéseként előírt kifizetéseket, ez utóbbi fenntartja a jogot arra, hogy felfüggessze e jegyzőkönyv alkalmazását.

22      Az ilyen biztosítási intézkedés másrészt azzal a veszéllyel jár, hogy negatív következményei lehetnek a Közösség és harmadik államok között a halászat területén meglévő kapcsolatokra, és különösen a Közösség azon lehetőségére vonatkozóan, hogy ez utóbbiakkal halászati megállapodásokat kössön.

23      E körülmények között a Bizottságnál biztosítási intézkedés foganatosítására való felhatalmazás alkalmas az Európai Közösségek megfelelő működésének és függetlenségének akadályozására.

24      Ebből következik, hogy a Tertir-Terminais kérelmét el kell utasítani.

 A költségekről

25      Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §‑a alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Tertir-Terminais pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) meghozta a következő végzést:

1)      A kérelmet elutasítja.

2)      A Tertir-Terminais de Portugal SA-t kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások


* Az eljárás nyelve: francia.