2023.1.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 34/26


A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 34/10)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Rosé d’Anjou”

PDO-FR-A1007-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.11.11.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területen és a közvetlen szomszédságában található települések jegyzékét aktualizálták a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján.

Ez nincs hatással a meghatározott földrajzi terület kiterjedésére.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A szöveg kiegészült a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátumával. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.

Ez a módosítás az egységes dokumentumot nem érinti.

3.   Tőtávolság

Az egy sorban lévő tőkék közötti minimális távolság 1 m-ről 0,90 m-re csökken.

E módosítás célja, hogy lehetővé tegye a szőlő ültetési sűrűségének növelését a sorok közötti távolság módosítása nélkül.

A szöveg ezenkívül egy külön rendelkezéssel egészült ki a 10 %-nál nagyobb lejtésű szőlőültetvényekre vonatkozóan, amelyek esetében megengedett, hogy a szőlőtőkék közötti minimális távolság 0,80 m legyen.

Ez a kiegészítés azoknak a meredek lejtőkre telepített szőlőültetvényeknek a sajátos esetét hivatott figyelembe venni, amelyek különleges elrendezést igényelnek az ültetés során (a lejtővel párhuzamos ültetés a lejtőre merőleges helyett).

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

4.   Metszés

A metszési szabályokat összehangolták a Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelöléseinek vonatkozásában.

A harmonizáció célja a termelők ismereteinek javítása és az ellenőrzés egyszerűsítése. E módosítás révén a szőlőtermelők jobban tudnak alkalmazkodni az egyre később jelentkező fagyokhoz.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

5.   Kapcsolat

A kapcsolat ismertetése úgy módosul, hogy a szöveg a 2018-as év helyett 2021-re hivatkozik, a települések száma pedig egyes települések egyesítését követően kiigazításra kerül.

A módosítás az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

6.   Átmeneti intézkedések

A lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték.

Az egyes településeken végrehajtott új parcellafelosztásoknak megfelelően a szöveg kiegészült egy átmeneti intézkedéssel.

Az egységes dokumentum nem módosult.

7.   Címkézés

A címkézésre vonatkozó szabályokat pontosították és összehangolták a Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelöléseinek vonatkozásában. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

Az egységes dokumentum 9. pontja ennek megfelelően módosult.

8.   Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás módosult annak érdekében, hogy a megszövegezés összhangban legyen a megjelölésekhez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

9.   Szövegezésbeli módosítások

A termékleírások szövegezésbeli kiigazításokkal módosultak.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

„Rosé d'Anjou”

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes rozé borok, amelyek analitikai jellemzői a következők:

A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 9,50 %.

A borok erjesztés utáni erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) legalább 7 g/l.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12 %-ot.

Az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban meghatározott értékek, de a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal ellátható, palackozatlan bortételek illósavtartalma legfeljebb 10,2 milliekvivalens/liter.

A borok erjeszthető cukrokat tartalmaznak és viszonylag édesek. Aromaviláguk kifejeződése erőteljes, az egyes borok felfedik saját szőlőfajtáik sajátosságait. Mindamellett egyértelműen gyümölcsösek (őszibarack, málna, citrusfélék stb.). Ízleléskor az üdeség és a lekerekítettség megfelelő egyensúlya érezhető. Tartós aromáik intenzíven jutnak kifejezésre.

Általános analitikai jellemzők

Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)

 

Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)

9

Minimális összes savtartalom

 

Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)

 

Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

 

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Különleges borászati eljárások

1.   Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,90 méternek kell lennie. Azon szőlőparcellák termése tekintetében, amelyeken az azonos sorban lévő szőlőtőkék közötti távolság kisebb mint 0,90 méter, de legalább 0,80 méter, és amelyek lejtése meghaladja a 10 %-ot, megengedett az ellenőrzött eredetmegjelölés használata.

A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de hektáronként legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcellák termésére az e termékleírásban a támrendszerrel és lombsátormagassággal kapcsolatban rögzített szabályok betartása mellett használható az ellenőrzött eredetmegjelölés. Az ilyen szőlőparcellákon a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

2.   A szőlő metszésére és támrendszerének kialakítására vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel vagy vegyes metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával.

A szőlő tőkénként további 2 rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11 vagy 12 leveles fenológiai szakaszban (külön virágbimbók) az adott évi termőágak tőkénkénti száma legfeljebb 12.

A támrendszerre futtatott lombsátor magasságának a sorok közötti távolság legalább 0,6-szorosának kell lennie, mivel a támrendszerre futtatott lombsátor magasságát a levélzet alsó határa – amelynek legalább 0,40 méterrel a talaj felett kell lennie – és a felső metszési határ – amelynek legalább 0,20 méterrel a támrendszer felső huzalja felett kell lennie – között mérik.

A 4 000 tőke/ha-nál ritkábban ültetett, de legalább 3 300 tőke/ha sűrűségű szőlőparcellákra az alábbi támrendszer-kialakítási szabályok is vonatkoznak: a támrendszer oszlopainak talajfelszín feletti magassága legalább 1,90 méter; a támrendszer 4 huzalsort tartalmaz; a legfelső huzal és a talaj közötti távolság legalább 1,85 méter.

3.   Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

4.   Konkrét borászati eljárás

Borászati használatra szánt szén felhasználása tilos, akár önmagában, akár különböző készítményekbe keverve.

Fadarabok használata tilos.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12 %-ot.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük az uniós szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

5.2.   Maximális hozamok

Hektáronként 75 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Rosé d’Anjou” eredetmegjelöléssel ellátható borok előállításának valamennyi műveletére a földrajzi területen kerül sor, amelynek területe – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – az alábbi települések területét foglalja magában:

Deux-Sèvres megye: Brion-près-Thouet, Loretz-d’Argenton, Louzy, Plaine-et-Vallées (csak Oiron volt önálló település területe), Saint-Cyr-la-Lande, Sainte-Verge, Saint-Martin-de-Mâcon, Saint-Martin-de-Sanzay, Thouars (csak Mauzé-Thouarsais, Sainte-Radegonde volt önálló települések és az egykori Thouars település területe), Tourtenay, Val en Vignes (csak Bouillé-Saint-Paul, Cersay és Saint-Pierre-à-Champ volt önálló települések területe);

Maine-et-Loire megye: Allonnes, Angers, Antoigné, Artannes-sur-Thouet, Aubigné-sur-Layon, Beaulieu-sur-Layon, Bellevigne-en-Layon, Bellevigne-les-Châteaux, Blaison-Saint-Sulpice, Bouchemaine, Brain-sur-Allonnes, Brissac Loire Aubance (csak Alleuds, Brissac-Quincé, Charcé-Saint-Ellier-sur-Aubance, Chemellier, Coutures, Luigné, Saint-Rémy-la-Varenne, Saint-Saturnin-sur-Loire és Vauchrétien volt önálló települések területe), Brossay, Cernusson, Chalonnes-sur-Loire, Champtocé-sur-Loire, Chaudefonds-sur-Layon, Chemillé-en-Anjou (csak Chanzeaux, La Jumellière és Valanjou volt önálló települések területe), Cizay-la-Madeleine, Cléré-sur-Layon, Le Coudray-Macouard, Courchamps, Denée, Dénezé-sous-Doué, Distré, Doué-en-Anjou, Épieds, Fontevraud-l'Abbaye, Les Garennes sur Loire, Gennes-Val-de-Loire (csak Chênehutte-Trèves-Cunault, Gennes, Grézillé, Saint-Georges-des-Sept-Voies és Le Thoureil volt önálló települések területe), Huillé-Lézigné (csak Huillé volt önálló település területe), Ingrandes-Le Fresne sur Loire (csak Ingrandes volt önálló település területe), Jarzé Villages (csak Lué-en-Baugeois volt önálló település területe), Louresse-Rochemenier, Lys-Haut-Layon, Mauges-sur-Loire (csak La Chapelle-Saint-Florent, Le Mesnil-en-Vallée, Montjean-sur-Loire, La Pommeraye, Saint-Florent-le-Vieil, Saint-Laurent-de-la-Plaine és Saint-Laurent-du-Mottay volt önálló települések területe), Mazé-Milon (csak Fontaine-Milon volt önálló település területe), Montilliers, Montreuil-Bellay, Montsoreau, Mozé-sur-Louet, Mûrs-Erigné, Orée d'Anjou (csak Bouzillé, Champtoceaux, Drain, Landemont, Liré és La Varenne volt önálló települések területe), Parnay, Passavant-sur-Layon, La Possonnière, Le Puy-Notre-Dame, Rives-de-Loir-en-Anjou (csak Villevêque volt önálló település területe), Rochefort-sur-Loire, Rou-Marson, Sainte-Gemmes-sur-Loire, Saint-Georges-sur-Loire, Saint-Germain-des-Prés, Saint-Just-sur-Dive, Saint-Macaire-du-Bois, Saint-Melaine-sur-Aubance, Saumur, Savennières, Soulaines-sur-Aubance, Souzay-Champigny, Terranjou, Tuffalun, Turquant, Les Ulmes, Val-du-Layon, Varennes-sur-Loire, Varrains, Vaudelnay;

Vienne megye: Berrie, Curçay-sur-Dive, Glénouze, Pouançay, Ranton, Saint-Léger-de-Montbrillais, Saix, Ternay, Les Trois-Moutiers.

A földrajzi területet ábrázoló kartográfiai dokumentumok megtekinthetők az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet sauvignon N

Cot N – Malbec

Gamay N

Grolleau N

Grolleau gris G

Pineau d’Aunis N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

1.   A földrajzi területre vonatkozó információk

a)   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület két nagy geológiai egységre terjed ki, amelyeken a szőlőültetvények elsősorban a folyók mentén húzódó dombok lejtőin és néhány fennsíkon helyezkednek el: nyugaton a prekambriumi és paleozoikumi talapzat az Armorikai-hegységhez kapcsolódik; keleten a Párizsi-medence mezozoikumi és kainozoikumi szubsztrátuma borítja az őstalapzatot. Ez a geológiai sajátosság különbözteti meg a földrajzi terület nyugati részét a földrajzi terület keleti részétől: az előbbi – a helyiek által „Anjou noir” névvel illetett – részen különösen palás kőzetek, az utóbbi – a helyiek által „Anjou blanc” néven emlegetett – vidéken (Saumur környéki) homokos kréta előfordulása jellemző.

A történelmét tekintve az egykori Anjou tartományhoz kapcsolódó földrajzi terület 2021-ben alapvetően Maine-et-Loire megye déli részére (68 település), valamint Deux-Sèvres megye (11 település) és Vienne megye (9 település) északi sávjára terjed ki.

A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt parcellákon különböző geológiai formációkon képződött talajok találhatók. Bár ezek a talajok nagyon eltérőek, általában tápanyagszegények és mérsékelt víztartalékkal rendelkeznek. Ezenkívül jó a hőháztartásuk.

A földrajzi terület éghajlata mérsékelt óceáni, és kis hőmérséklet-különbségek jellemzik, ami egyrészt az Atlanti-óceán viszonylagos közelségének, másrészt a Loire és annak mellékfolyói hőszabályozó szerepének és végül annak tudható be, hogy a szőlőültetvényeket domboldalakra telepítették. Erre utal az „anjou-i szelíd éghajlat” kifejezés, melynek igazsága különösen télen, valamint a hosszú tavasz és ősz folyamán érzékelhető, míg nyáron gyakoriak a nagy hőhullámok. Az észak-nyugati vagy dél-keleti irányban húzódó domborzati elemek védelmet biztosítanak a gyakran sok nedvességet szállító nyugati szelek ellen. Ezért a földrajzi területen kevés csapadék hullik, főnhatás érvényesül és a terület védett az óceáni nedvességtől, ami a choletais-i és a mauges-i térség magasabb domborzatának köszönhető. Az éves csapadékmennyiség 585 milliméter, míg a Choletais elnevezésű térségben közel 800 milliméter.

b)   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

Bizonyított tény, hogy az Anjou-vidéken a Krisztus utáni I. századtól folyamatosan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Itt jól megélt a szőlő, ahogy erről Apollonius (VI. század) egyik költeményének e néhány sora is tanúskodik: „Bretagne-tól nem messze található egy sziklára épült, Ceres és Bacchus zöld ágaiban gazdag város, amelynek neve a görög Andégave névből ered (Angers).” Bár az Anjou borvidék a középkorban is folyamatosan fejlődött a Loire partjain és Angers környékén létrejött monostorok oltalma alatt, hírnévre főként a XII–XIII. századtól tett szert. II. Henrik és Aquitániai Eleonóra nagyhatású uralkodásának idején a „vin d’Anjou” (anjou-i bor) a legelőkelőbb asztalokra is eljutott.

A bortermelés a XVI. századtól jelentős fejlődésnek indult holland borügynökök érkezésének köszönhetően, akik hazájuk és a gyarmataik számára kerestek bort. A hollandok jelentős mennyiségű bort szereztek be, és a XVIII. században a kereskedelem annyira virágzott, hogy a szállítás elősegítése érdekében a földrajzi területet átszelő Layon folyót hajózhatóvá tették. Az „anjou-i borok” nagy hírneve azonban kapzsiságot váltott ki, és számos adónem jött létre (sorompóvám, ládavám, kis bortételekre kivetett vám, nyolcad, szőlővám stb.), amelyek végzetes következményekkel jártak a kereskedelemre. A vendée-i háborúk pusztításai a szőlőültetvények megsemmisülésével végződtek. A vidék a XIX. században indult újra virágzásnak. 1881-ben a szőlőültetvények 45 000 hektárt foglaltak el, melyből 1893-ban, a filoxérajárvány után 10 000 hektár maradt még fenn.

Anjou vidéke elsősorban a chenin B szőlőfajtából készült fehérborok termelésének köszönheti ismertségét. A filoxéravész után azonban felgyorsult a cabernet franc N fajta, majd valamivel később a cabernet sauvignon N telepítése. A borkészítés a XX. század elején elsősorban a – helyiek által – „rouget” névvel illetett, kávézókban fogyasztott könnyed bor előállítása felé mozdult el, ami az anjou-i szőlőültetvény változásának első szakaszát jelentette. A fent említett fajták a halvány színű sillerborokat adó grolleau N és grolleau gris G szőlőfajtákkal, illetve ritkábban a gamay N és a pineau d’Aunis N szőlőfajtákkal együtt hozzájárultnak a „Cabernet d’Anjou” és a „Rosé d’Anjou” ellenőrzött eredetmegjelölésűként ismert és elismert emblematikus rozé borok jelentős termelésének fejlődéséhez. E változás második szakasza a termelők által a növénykultúra művelése terén szerzett tapasztalatokra épült. A szőlőfajták és az ültetési helyük legmegfelelőbb összhangjának megfigyelése és elemzése, a leszüretelt szőlő felhasználhatóságának értékelése, valamint a borkészítési eljárások alkalmazása terén elsajátított szakértelem következtében az 1960-as évektől fejlődésnek indult a vörösbortermelés.

2.   A termékek minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A rozé borok erjeszthető cukrokat tartalmaznak és viszonylag nagy az édességük. Aromaviláguk kifejeződése erőteljes, az egyes borok felfedik saját szőlőfajtáik sajátosságait. Mindamellett egyértelműen gyümölcsösek (őszibarack, málna, citrusfélék stb.). Ízleléskor az üdeség és a lekerekítettség megfelelő egyensúlya érezhető. Tartós aromáik intenzíven jutnak kifejezésre.

3.   Ok-okozati összefüggések

A különleges tájban elterülő északi szőlőültetvény, valamint a szelíd éghajlati viszonyok és az eredeti föld- és talajtani viszonyok együttese egyedi, üde ízvilágot kölcsönöz a boroknak.

A változatos föld- és talajtani viszonyok következtében kialakult sokféle bortermelési gyakorlat lehetőséget kínált a termelőknek arra, hogy minden egyes itt megtalálható szőlőfajtánál kitalálják, hogy tulajdonságaikat miként lehet optimális módon kifejezésre juttatni. A borosgazdák a szőlőik viselkedésével kapcsolatban végzett megfigyelések és elemzések alapján tudták meghatározni a szőlőültetvény telepítésének megfelelő módját.

Míg a gyümölcsös rozék termelésének kedvező homokos-kavicsos dombokat és sziklateraszokat a grolleau N, a grolleau gris G vagy a pineau d’Aunis N szőlőfajták uralják, a cabernet franc N és a cabernet sauvignon N szőlőfajta a sekély talajokat vagy a szabályos vízellátású barna talajokat kedveli, amelyek a lekerekített és jó aromatartóssággal rendelkező rozék termelésének kedveznek.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Közvetlenül szomszédos terület

Jogi keret

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

A „Cabernet d’Anjou” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátható borok erjesztése és készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex alapján:

Indre-et-Loire megye: Saint-Nicolas-de-Bourgueil;

Loire-Atlantique megye: Ancenis-Saint-Géréon (csak az egykori Ancenis település területe), Le Loroux-Bottereau, Le Pallet, La Remaudière, Vair-sur-Loire (csak Anetz volt önálló település területe), Vallet;

Maine-et-Loire megye: Orée d'Anjou (csak Saint-Laurent-des-Autels volt önálló település területe), Saint-Martin-du-Fouilloux.

Címkézés

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott rendelkezések szerint kiegészíthető a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) felirattal.

Azokat a választható feliratokat, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben és vastagságban nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott szabályok szerint kiegészíthető a „Val de Loire” földrajzi névvel. A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

A „cabernet” kifejezés, a cabernet sauvignon N vagy a cabernet franc N szőlőfajta feltüntetése a borok kiszerelésén és elnevezésében tilos.

A „primeur” vagy „nouveau” jelöléssel ellátott borok esetében kötelező az év feltüntetése.

A borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: – ún. kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. Az ún. kataszteri terület nevét akkora karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-cea1d3f7-577f-445e-9e58-b708a8d13eb8


(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.