EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.9.27.
COM(2023) 558 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Úton a reziliensebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb Európa megteremtése felé
1.Bevezetés
Az átalakuló politikai és gazdasági környezetben Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja felborította a szabályokon alapuló világrendet és még jobban felgyorsította a földcsuszamlásszerű változásokat, aminek következtében minden területen sürgős, összehangolt és tartós politikai fellépésre van szükség. Az éghajlatváltozás elleni sürgős küzdelem miatt ismét kiéleződött az erőforrásokért folytatott verseny, valamint a tiszta technológia terén zajló technológiai és ipari vetélkedés, miközben a Covid19-világjárvány korábban már rávilágított az ellátási láncok instabilitására és a reziliencia erősítésének szükségességére.
Az EU azonnal intézkedett. Szembenézve a növekvő instabilitással, stratégiai versennyel és biztonsági fenyegetésekkel, a 2022. március 11-i versailles-i nyilatkozatban 1 az EU elkötelezte magát amellett, hogy nagyobb felelősséget vállal saját biztonságáért és további határozott lépéseket tesz az európai szuverenitás erősítése, függőségeink csökkentése és egy 2030-ig szóló új növekedési és beruházási modell kidolgozása érdekében. Széles körű, kollektív menetrendet vázolt fel azzal a céllal, hogy Európa minél nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni a regionális és globális biztonsághoz. Az EU kiigazította szakpolitikáit és felgyorsította végrehajtásukat, miközben továbbra is hű maradt hosszú távú prioritásaihoz. Ezek közé tartozik az európai zöld megállapodás, az EU fenntartható növekedési stratégiája, az értékeinkkel összhangban történő digitális átállás, valamint az EU gazdasági és társadalmi rezilienciájának és a jövőbeli sokkhatásokra való felkészültségének erősítése.
Az EU mindaddig egységesen Ukrajna mellett fog állni, amíg csak szükséges. Az EU összesen 81 milliárd euró értékben nyújtott Ukrajnának katonai, humanitárius, valamint pénzügyi támogatást, miközben befogadta az Oroszország agressziós háborúja elől menekülőket. A háború kezdete óta az EU 11 szankciócsomagot fogadott el, amelyek az orosz háborús gépezetet finanszírozó kritikus ágazatokat célozzák meg, és befagyasztotta mintegy 1800 magánszemély és vállalat vagyoni eszközeit. Az EU szilárdan elkötelezett annak szavatolása mellett, hogy Oroszországot felelősségre vonják a bűncselekményei – többek között szuverén állam elkövetett agresszió bűntette – tekintetében. Ukrajna helyreállításának és újjáépítésének elősegítése érdekében az EU jelentősen hozzájárul az ország rezilienciájának erősítéséhez.
A növekvő geopolitikai feszültségek és a technológiai átalakulás fényében az Európai Unió egy új megközelítést kezdett alkalmazni a gazdasági, biztonsági és stratégiai érdekeinek megfelelőbb védelme céljából. A magánszektorral szoros együttműködésben és kutatási erőforrásait kihasználva, az EU lépéseket tesz annak érdekében, hogy az ágazat iparának rezilienciáját erősítve, valamint a harmadik országokkal kötött partnerségek diverzifikálása és kiépítése révén, az uniós gazdaság számos kulcsfontosságú ágazatában kezelje a gyengébb területeket és azokat a kockázatokkal szemben ellenállóbbá tegye 2 .
Az EU stratégiai prioritásainak megvalósításához és a jövőbeli kihívásokkal való megbirkózáshoz további jelentős beruházásokra lesz szükség Bár a finanszírozás nagy részének a magánszektorból kell származnia, a közberuházások is fontos szerepet játszanak. Az uniós költségvetés értéke megmutatkozott a példátlan kihívások kezelése érdekében végrehajtott jelentős és gyors átcsoportosítások során. E rugalmasság lehetőségei azonban kimerültek. Bár a jövőben sokkal nagyobb szükség lesz a köz- és magánberuházásokra, a közeljövőben a 2023 júniusában javasolt célzott kiigazítások jelentik az alapvető minimumot az uniós költségvetés működőképességének biztosításához.
18 hónappal a versailles-i nyilatkozat után eljött az ideje, hogy számba vegyük az elért eredményeket és a jövőbe tekintsünk. Az Európai Tanács 2023. márciusi következtetéseire 3 tekintettel, ez a közlemény összefoglalja a reziliensebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb gazdaság építése, valamint az uniós polgárok védelme és jóllétük biztosítása terén elért eredményeket. Közleményével a Bizottság az európai állam- és kormányfők hamarosan megrendezésre kerülő granadai találkozójához kíván hozzájárulni azáltal, hogy bemutatja az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítését szolgáló jövőorientált megközelítést, és ismerteti a következő évekre vonatkozó kiemelt uniós szakpolitikai célkitűzéseket.
2.Összehangolt megközelítés az EU rezilienciájának és fenntartható versenyképességének erősítése érdekében
Az EU egységes és határozott fellépéssel időben reagált az Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű inváziója óta kialakult számos egyszerre jelentkező válságra. Az EU példátlan módon mozgósította kollektív erejét és megerősítette elszántságát, felülmúlva képességei korábban lehetségesnek tartott határait. Azonban továbbra is jelentős kihívások állnak fenn.
2.1. Védelmi képességeink megerősítése és tartós béke építése Európában
A versailles-i csúcstalálkozó óta az EU határozott lépéseket tett védelmi dimenziója és Európa védelmi képességeinek további megerősítése érdekében. Ennek köszönhetően az Unió határozottan reagált az Oroszország Ukrajna ellen indított agressziós háborúja miatt jelentkező sürgető védelmi szükségletekre. A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű 4 létrehozásával az EU érdemben tett azoknak a képességeknek a megerősítéséért, amelyek birtokában „biztonságszolgáltatóként” tud fellépni, ugyanakkor biztosítja a NATO-val való kiegészítő jellegét. A stratégiai iránytű minden területén – így a cselekvés, a biztonság, a beruházás és a partnerség terén – előrelépés történt. Ebben a keretben a Bizottság és a főképviselő fontos szerepet játszik olyan kezdeményezések révén, amelyek az anyagokra, a technológiákra, az infrastruktúrára és az ipari támogatásra, valamint a szárazföld, a tengerek, a légtér, a világűr és a kibertér területén gyorsan kibontakozó kihívásokra irányulnak.
Az EU folytatta a kulcsfontosságú biztonsági partnerségek kiépítését és kiterjesztését. Kiváltképp az EU–NATO stratégiai partnerséget erősítették meg jelentősen egy harmadik együttes nyilatkozat aláírása révén 2023 januárjában. Az új együttműködési területek közé tartoznak a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák, az éghajlat és a védelem, valamint a világűr. Továbbá az EU és a NATO létrehozta a kritikus infrastruktúrák rezilienciájával foglalkozó EU–NATO munkacsoportot, amely 2023 júniusában ajánlásokat tartalmazó jelentést készített 5 .
Jelentős intézkedéseket hoztak a katonai segítségnyújtás, a közös védelmi beszerzések és a lőszergyártás uniós költségvetésből való támogatása terén. Az EU által Ukrajnának nyújtott megingathatatlan támogatás nagyságrendje és jellege példátlan. Az Európai Békekereten keresztül, valamint a tagállamok által közvetlenül nyújtott katonai támogatás összege jelenleg eléri a mintegy 25 milliárd eurót. A hosszú távon biztosított tekintélyes adományok elkerülhetetlenül kritikus hiányosságokhoz vezetettek a tagállamok védelmi készleteiben. A védelmi beruházási hiányok elemzéséről szóló 2022. májusi közlemény 6 alapján jogalkotási és koordinációs kezdeményezések indultak a sürgősen szükséges védelmi felszerelések 7 közös beszerzésének előmozdítására. 2023 márciusában a Tanács háromutas megközelítés alkalmazásában állapodott meg az Ukrajnának biztosított tüzérségi lőszerek és rakéták előállításának, közös beszerzésének és szállításának felgyorsítása érdekében 8 . A meglévő termelési kapacitás növelése érdekében, 2023 júliusában hatályba lépett egy új jogi eszköz, a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály (ASAP), amelynek költségvetése 500 millió euró.
Az uniós védelmi kezdeményezések továbbra is kulcsfontosságúak a tagállamok közötti védelmi együttműködés fokozásához. Az Európai Védelmi Alap (EDF) folyamatos végrehajtása ösztönzi az innovációt és segíti az együttműködésen alapuló megközelítések térnyerését az EU védelmi iparában. Eddig több mint 3 milliárd eurót fordítottak a jövő védelmi technológiáira és rendszereire. 2023-ban az EDF-ből további 1,2 milliárd eurót különítenek majd el olyan kulcsfontosságú védelmi területekre összpontosító projektek számára, mint például a világűr-megfigyelés, a hiperszonikus rakéták elhárítása és az európai járőrhajó prototípusának kifejlesztése. Az uniós védelmi innovációs programon keresztül az EU támogatja a védelmi ipar ökoszisztémájához tartozó kis-és középvállalkozásokat, köztük az induló innovatív vállalkozásokat és az egyéb nem hagyományos szereplőket.
Azonban további intézkedésekre, valamint további beruházásokra van szükség az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítése érdekében. A többéves pénzügyi keret félidős értékeléséről szóló bizottsági javaslat a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) keretében további 1,5 milliárd eurót irányoz elő az EDF részére. Ezzel párhuzamosan a Bizottság elő fog terjeszteni egy olyan európai védelmi ipari stratégiát, amely az EDIRPA-val és a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabállyal (ASAP) kapcsolatos tapasztalatok alapján kidolgozza a védelmi együttműködés jövőbeli keretét, és kijelöli a védelmi készültségünk javításához szükséges szabályozási, programozási és szakpolitikai koordináció, valamint további területek eszközeit.
További erőfeszítésekre van szükség a katonai mobilitás uniós szintű fellendítéséhez és a kiber- és hibrid fenyegetések elhárításához. A katonai mobilitásról szóló új cselekvési terv 2.0 9 kiterjeszti az e fontos területen végzett tevékenységek körét. 2023-ban kettős felhasználású infrastruktúrával kapcsolatos projektekre 790 millió eurót különítettek el. Ennek eredményeképp teljes mértékben felhasználtuk az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 10 által biztosított katonai mobilitási keretösszegből származó 1,69 milliárd összegű célzott költségvetést. A jövőben is nagy szükség lesz a katonai mobilitás nyomon követésére egész Európában. Ezzel párhuzamosan az EU kibervédelmi politikájáról szóló közös javaslat 11 célja, hogy segítse az EU-t és a tagállamokat, hogy jobban teljesítsenek a kibertámadások elleni védekezés, azok felderítése, elhárítása és az azoktól való elrettentés terén. Az EU a közelmúltban felülvizsgálta a kiberdiplomáciai eszköztárát 12 is. Tekintettel arra, hogy az uniós szankciók alapvetően hozzájárulnak az igazságos béke biztosításához, a Bizottság széles körű iránymutatással és tájékoztatással; a végrehajtó hatóságok számára nyújtott információcserével és testre szabott támogatással; valamint a szankciók kijátszása elleni fellépés érdekében harmadik országokkal kialakított koordinációval segíti azok egységes és hatékony végrehajtását az Unió egészében.
A dezinformáció és a külső beavatkozás az Unió elleni hibrid fenyegetések központi elemét képezi, különösen a 2024 júniusában megrendezendő európai parlamenti választások közeledtével. Minden szinten intézkedésekre lesz szükség az információmanipulációra való gyors és konkrét reagálás érdekében, a szabad média támogatása és a digitális jártasság javítása mellett. A Bizottság és a főképviselő a tagállamokkal együttműködve kidolgozta a hibrid fenyegetésekkel, illetve a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni fellépésre irányuló eszköztárakat és jelenleg a hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok 13 kialakításán dolgozik.
Fontos kezdeményezéseket indítottak az űrkutatás terén, ami nemcsak társadalmaink és gazdaságaink, hanem biztonságunk és védelmünk szempontjából is kulcsfontosságú. A 2023. évi uniós biztonsági és védelmi űrstratégia 14 célja az uniós űrinfrastruktúra és űrképességek rezilienciájának, az Unió űrfenyegetésekre való reagálásának és a világűr biztonsági és védelmi célú használatának javítása, valamint a világűrben tanúsított felelősségteljes magatartás előmozdítására irányuló partnerségek ösztönzése. A 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program 15 folyamatban lévő végrehajtása világszerte biztosítja a biztonságos és költséghatékony műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz való megszakítás nélküli, hosszú távú hozzáférést. Emellett az EU űrforgalom-irányítási megközelítése 16 hozzájárul az EU és a tagállamok űreszközei biztonságának és rezilienciájának biztosításához. Megbízatása lejárta előtt a Bizottság egy uniós űrjogszabály létrehozására irányuló javaslatot fog előterjeszteni.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja arra is figyelmeztet, milyen fontos bővíteni az Európai Uniót, mert rávilágít, hogy az európai projekt sokak számára reményt ad arra, hogy békében és biztonságban élhessenek. 2022 júniusában az Európai Tanács felkínálta az európai perspektívát Ukrajnának, Moldovának és Grúziának. Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszt kapott, Albániával és Észak-Macedóniával pedig megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Az EU továbbra is segítséget nyújt valamennyi tagjelölt országnak a teljes jogú tagsághoz vezető úton, és a soron következő éves bővítési csomagjában értékelni fogja az eddig elért eredményeket. Az EU-Ukrajna mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség fokozott végrehajtását célzó, felülvizsgált kiemelt cselekvési terv alapján, az EU további intézkedéseket hozott Ukrajna egységes piachoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, többek között azáltal, hogy Ukrajnát bevonja az EU ingyenes mobiltelefonos barangolási térségébe, valamint az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezménybe, miközben kulcsfontosságú fizikai útvonalak, ún. szolidaritási folyosók révén összeköttetést biztosít Ukrajna számára a világpiaccal. Ukrajnát gyorsan integráltuk a kontinentális Európa közlekedési hálózataiba és szinkronizálták villamosenergia-rendszereit az európai rendszerrel. Ugyanakkor azt is biztosítanunk kell, hogy az Unió – beleértve politikáit és intézményeit – készen álljon az új tagok fogadására.
2.2. Európa energiabiztonságának javítása és a klímaválság kezelése
A háború kezdete óta az EU egységes és határozott fellépésének köszönhetően nagyban enyhítette az Oroszország részéről az uniós gazdaságra és az energiaellátásra gyakorolt nyomást 17 . Tekintettel arra, hogy Oroszország politikai és gazdasági fegyverként használja az energiát, egységesen felléptünk az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk csökkentése és az energiabiztonságunk megerősítése érdekében, miközben folytattuk a klímaválság elleni küzdelmet. A 2022-ben elfogadott vészhelyzeti intézkedések, így a kereslet csökkentése, valamint a megfizethetőség és az ellátás biztosítása révén átvészeltük a válságot 18 . Lépéseket tettünk továbbá, hogy fokozzuk az EU kritikus infrastruktúrájának, valamint kritikus fontosságú szervezeteinek rezilienciáját. Utóbbiak többek között az energiaágazatban nyújtott kulcsfontosságú szolgáltatásokkal, például a villamosenergia-termeléssel és az energiatárolással foglalkoznak. Meg kell őriznünk annak széles körű elismerését, hogy az energetikai átalakulás elengedhetetlen és sürgős szuverenitásunk és versenyképességünk, valamint az éghajlatváltozási vészhelyzet kezelése szempontjából.
Az EU kihasználta kollektív erejét a nemzetközi partnerekkel fenntartott kapcsolatok megerősítése és az energiaellátás diverzifikálása érdekében. A meglévő partnerségekre építve világszerte új kapcsolatokat alakított ki megbízható partnerekkel, lehetővé téve ezáltal, hogy jelentősen növelje az e partnerektől származó gázimportját és csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Ma Norvégia az EU fő gázszolgáltatója, az Egyesült Államok pedig a cseppfolyósított földgáz fő beszállítója. 2022 óta az EU további országokkal – köztük Egyiptommal, Izraellel, Japánnal, Kazahsztánnal, Namíbiával, Argentínával, Uruguayjal és Ukrajnával – kötött megállapodásokon keresztül megerősítette az energiaügyi partnerségeket az új geopolitikai helyzethez való alkalmazkodás érdekében. Az új uniós energiaplatform révén az EU koordinálja a globális piacokon jelentkező uniós gázkeresletet és megelőzi, hogy a tagállamok túllicitálják egymást. Kihasználva politikai és piaci súlyát, az EU javítja a fogyasztók ellátásbiztonságát, és magas szintű versenyt biztosít az ellátás terén. Ezzel egyidejűleg – különösen a Global Gateway stratégia keretében – az EU támogatja az alacsony és közepes jövedelmű országokat a kettős átállásban és az energiához való hozzáférésben. Az EU a G7 országokon keresztül részt vesz az „Igazságos energetikai átmenet” partnerségekben is.
Annak érdekében, hogy 2050-ra klímasemlegessé váljon, az EU elköteleződött a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a megújuló energia elterjedésének jelentős felgyorsítása mellett. A Bizottság REPowerEU tervének 19 köszönhetően az EU az energiaellátásának jelentős részét már Oroszországtól eltérő, diverzifikált forrásokból szerzi be: a teljes gázimportban az orosz vezetékes gáz aránya idén – az eddigi időszakot figyelembe véve – mindössze 10 %-ot ér el, szemben a 2021-es 50 %-al. Az Oroszországból érkező olajimport aránya a teljes olajimport 27 %-ról 6 %-ra, a szénimporté pedig 46 %-ról nullára csökkent 2021-hez képest. Tekintettel arra, hogy 2022 és 2027 között 210 milliárd euró összegű további beruházásra van szükség a REPowerEU megvalósításához, a Bizottság segíti a tagállamokat a meglévő Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz optimális felhasználásában 20 . Az Európai Beruházási Bank további 45 milliárd euró összegű hitellel és tőkefinanszírozással egészítette ki a REPowerEU-t, ami 2027-ig 150 milliárd euró összegű beruházást tesz lehetővé. 2022-ben a tagállamok ideiglenes keretet hoztak létre a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak felgyorsítása érdekében. A felülvizsgált megújulóenergia-irányelv 21 olyan szabályokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy gyorsabb és egyszerűbb engedélyezési szabályokat állapítsanak meg állandó jelleggel, támogatják azon célkitűzést, hogy a megújuló energia részaránya 2030-ra az EU teljes energiafogyasztásának 42,5 %-ára növekedjen, és jogbiztonságot teremtenek az ipar számára a nulla nettó kibocsátás felé vezető úton.
Az EU összehangolt lépéseket tett annak érdekében, hogy növelje a télre való felkészültséget és megvédje a fogyasztókat a magas energiaárakkal szemben, azonban továbbra is fennáll az áremelkedés kockázata. A földgáztárolásra vonatkozó rendelettel 22 , kapcsolatos gyors megállapodásnak köszönhetően a tagállamok gáztárolóinak feltöltöttségi szintje a 2022–2023-as tél kezdete előtt elérte a 95 % feletti szintet, meghaladva a 80 %-os célértéket. A következő tél közeledtével Európában a gáztárolók már közel két hónappal a novemberi határidő előtt több mint 90 %-ra fel voltak töltve, és az európai kereskedők már elkezdtek Ukrajnában gázt tárolni, tovább erősítve ezáltal a felkészültségünket. A 2022 augusztusát követő évben a tagállamok 17 %-kal csökkentették a gázkeresletet, meghaladva a gázkereslet csökkentéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeket. A magas energiaárak tükrében a Bizottság intézkedéseket hozott, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy éljenek az állami támogatási szabályok által előirányzott rugalmassággal, annak érdekében, hogy célzott és ideiglenes támogatást nyújtsanak az európai ipar számára, továbbá az EUMSZ 122. cikkében előírt intézkedések alapján ideiglenesen beavatkozzanak a kiskereskedelmi árak szabályozásába és újra elosszák az energiavállalatoktól származó extraprofitot. A vészhelyzeti intézkedésként elfogadott piaci korrekciós mechanizmus célja a vállalatok és a fogyasztók védelme az esetlegesen előforduló túlzott gázárakkal szemben. Az árnyomások mérséklődésével a hangsúly átkerült a háztartások és vállalkozások energiaársokktól való védelme érdekében bevezetett nemzeti költségvetési intézkedések fokozatos megszüntetésére 23 . 2023-ban és azután is minden szereplőnek nyomon kell követnie az energiapiacokat és az EU tapasztalataira, valamint az uniós eszközökre és iránymutatásra támaszkodva továbbra is készen kell állniuk, hogy megújult erőfeszítések révén biztosítsák az energiaellátást és szükség esetén megvédjék a társadalom legsérülékenyebb csoportjait. Ezzel összefüggésben továbbra is az az EU célja, hogy az energiahatékonyság növelésével az összes energiaforrás iránt csökkentse a strukturális keresletet 24 . Ugyan sokkal felkészültebben várjuk az idei téli időszakot, továbbra sem dőlhetünk hátra, tekintve különösen, hogy az általános inflációs ráta továbbra is magasabb a kitűzött célnál.
Prioritást jelent, hogy felszámoljuk a továbbra is fennmaradó szűk keresztmetszeteket. A villamosenergia-piac szerkezetének reformja még jobban meg fogja könnyíteni a megújuló energia integrációját, és biztosítani fogja, hogy megfizethető áron hozzáférjünk megújuló és nem fosszilis villamos energiához. A társjogalkotóknak a mielőbb le kell zárniuk az intézményközi tárgyalásokat. Az EU-nak az egységes piacon belül javítania kell az energiahálózatok összekapcsolását és korszerűsítenie kell hálózatait. E célból a Bizottság egy sor olyan intézkedésen dolgozik, amelyek segítik a tagállamokat a hálózatok bővítésében és korszerűsítésében, annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a megújuló energiaforrások villamosenergia-szerkezeten belüli növekvő részarányának. A tagállamoknak mielőbb be kell vezetniük az egyszerűsített engedélyezési szabályokat a hálózat kiépítésének felgyorsítása érdekében. Az orosz nukleáris fűtőanyagtól való elszakadás már meghozta első eredményeit.
Az EU továbbra is támogatja megújulóenergia-iparának hosszú távú versenyképességét a nulla nettó kibocsátási cél elérésére irányuló globális versenyben. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében megerősítettük az Innovációs Alapot az innovatív megújulóenergia-termelés és egyéb karbonszegény technológiák és eljárások támogatása végett. Folyamatban van a Hidrogénbank véglegesítése és a Bizottság novemberben elindítja a megújuló hidrogén európai termelésére vonatkozó első kísérleti árverését. A globális éghajlati válság leküzdésére irányuló erőfeszítéseinkben új mérföldkövet jelent a világ első, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusának létrehozása.
2.3. Szilárdabb és fenntarthatóbb gazdasági bázis kiépítése
Az EU folytatta egy olyan versenyképesebb, körforgásosabb és reziliensebb gazdasági bázis építését, amely alkalmas a méltányos zöld és digitális átállásra, miközben kiaknázza a nyitott kereskedelem és beruházások lehetőségeit, és továbbra is befogadó társadalmi szempontból. Ezzel összefüggésben az egységes piacnak tovább kell mélyülnie, és továbbra is alkalmazkodnia kell a változó környezethez, valamint fokoznia kell az EU hosszú távú, fenntartható versenyképességét és termelékenységét, ugyanakkor meg kell őriznie a kohéziót és az egyenlő versenyfeltételeket. Az Bizottság a „30 éves a közös piac” című közleményben 25 megújította elkötelezettségét az egységes piacnak az összes kormányzati szinttel és minden érdekelt féllel együttműködésben történő kiteljesítése mellett, kiemelt figyelmet fordítva a hatályos egységes piaci szabályok érvényre juttatására és a beruházásokat esetlegesen hátráltató tagállami szintű akadályok felszámolására, különös tekintettel a szolgáltatási ágazatra. Ennek érdekében Enrico Letta, korábbi olasz kormányfő a Tanács elnökségeivel és a Bizottsággal együttműködésben magas szintű jelentést készít az egységes piac jövőjéről, amelyet 2024 márciusában terjesztenek az Európai Tanács elé. Eközben az egységes piac program és az ipari szövetségek 26 hozzájárulnak ahhoz, hogy erősebb és változatosabb kapcsolatokat jöjjenek létre az értékláncok érintett szereplői között az EU-n belül és azon kívül is. Jövőbeli szükséghelyzetek esetén az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz 27 segíteni fogja az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgásának, valamint az alapvető áruk és szolgáltatások rendelkezésre állásának fenntartását, ami a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az egész EU-ban.
A hosszú távú versenyképességi stratégia 28 nyomon követéseként a Bizottság további intézkedéseket tesz az EU versenyképességét előmozdító tényezők megerősítése érdekében. Az európai innováció ösztönzése érdekében olyan sikertörténetekre támaszkodik, mint például a Horizont Európa. A Bizottság évente jelentést tesz az e stratégiában meghatározott fő teljesítménymutatók – például a GDP 3 %-ának kutatás-fejlesztésre való fordítása – alakulásáról, és felkérte Mario Draghi volt olasz államfőt és az EKB korábbi elnökét, hogy készítsen jelentést az európai versenyképesség jövőjéről. Az elkövetkező hónapokban a Bizottság további javaslatokat fog előterjeszteni a vállalkozásokra és a közigazgatási szervekre vonatkozó jelentéstételi követelmények racionalizálására és csökkentésére a zöld, digitális és gazdasági témájú területeken, aminek végső célja az ilyen jelentéstételi terhek 25 %-kal való csökkentése, a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül. A közelmúltban elfogadott kkv-kat segítő csomag, amely az üzleti környezet javítására összpontosít a kifizetések, az adózási fegyelem és a szabályozásból eredő terhek tekintetében, megkönnyíti a kkv-k számára a vállalkozásalapítást és -bővítést. A kkv-kat segítő csomag mellett a Bizottság elfogadta a „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret”-re vonatkozó javaslatot, amely célja az adózási szabályok egyszerűsítése és a vállalatcsoportok adómegfelelési költségeinek csökkentése az EU-ban. A Bizottság az EU vámuniójának mélyreható reformját is javasolta a tisztességtelen verseny kezelése, valamint a magas szintű egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi normák betartásának biztosítása érdekében.
A háború súlyosbította a gazdasági biztonságunkat érintő, fennálló kockázatokat. Az európai gazdasági biztonsági stratégia 29 célja, hogy minimalizálja az ellátási láncok rezilienciáját és a kritikus infrastruktúrát érintő kockázatokat, valamint a technológiabiztonsággal vagy a technológia kiszivárgásával, valamint a gazdasági függőségek fegyverként való felhasználásával kapcsolatos kockázatokat a megnövekedett geopolitikai feszültségek és a felgyorsult technológiai változások összefüggésében. A stratégia a kockázatmentesítésre összpontosít, ugyanakkor biztosítja, hogy világszerte együttműködve partnereivel, az EU továbbra is kihasználja a gazdasági nyitottság előnyeit.
Az EU ezentúl is ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitikát folytat majd, fellépését ugyanakkor hozzáigazítja a fokozódó geopolitikai instabilitáshoz és széttagoltsághoz, valamint az éghajlatváltozási vészhelyzethez. Az EU a szabályokon alapuló rendszer támogatásával és a WTO reformjára irányuló erőfeszítések vezetésével a nemzetközi kereskedelem stabilitására törekszik. Növeli a rezilienciát és új lehetőségeket teremt azáltal, hogy tovább bővíti kereskedelmi megállapodásainak hálózatát 30 , és rugalmas együttműködési módszerek segítségével elmélyíti a harmadik országokkal létrehozott partnerségeket (például az Indiával és az USA-val létrehozott kereskedelmi és technológiai tanácsokat), valamint fejleszti a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó klubbot. Az Unió kialakítja és folyamatosan fejleszti azokat az eszközöket, amelyek segítik, hogy jobban kezelje a geopolitikai kockázatokat és a széttagoltságot és jobban tudja azonosítani, értékelni és enyhíteni a biztonságot és a közrendet fenyegető potenciális kockázatokat, és hozzájárulnak, hogy mindemellett meg tudja őrizni a külföldi befektetések iránti nyitottságát. Ezek közé tartozik a kényszerítő intézkedések elleni eszköz 31 , a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzéséről szóló rendelet 32 , a hamarosan felülvizsgálandó, közvetlen külföldi befektetésekről szóló rendelet 33 , továbbá a kifelé irányuló beruházásokra vonatkozó, küszöbön álló kezdeményezés.
Annak érdekében, hogy a kettős átállás és a geopolitikai zavar közepette is megőrizze és előmozdítsa az EU egyedülálló szociális modelljét, a Bizottság folytatja a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv végrehajtását. A foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénységre vonatkozó 2030-as célok elérése és az EU versenyképességének fenntartása érdekében további erőfeszítésekre van szükség a munkaerő- és szakemberhiány egyre sürgetőbb problémájának kezelése érdekében, ugyanakkor szavatolni kell, hogy a kettős átállás méltányos legyen, és abból senki ne maradjon ki. Az európai készségfejlesztési program, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv és a nettó zéró iparról szóló jogszabályra irányuló javaslat segíti, hogy teret nyerjen a készségek elsődlegességére összpontosító megközelítés. Új intézkedések léptek életbe az átképzés és a továbbképzés fellendítésére, köztük a szárazföldi megújuló energiaforrásokkal, a hőszivattyúkkal és az energiaigényes iparágakkal kapcsolatos új készségfejlesztési partnerségek. A készségek európai éve 34 további lendületet ad ezeknek az erőfeszítéseknek. A Bizottság az elkövetkező hetekben elő fog terjeszteni egy demográfiai eszköztárat, hogy felmérje, hogyan tudja az EU megőrizni versenyelőnyét. Emellett Európát vonzóbb célponttá kell tenni a harmadik országokból származó tehetségek számára: ehhez proaktív lépésekre van szükség azért, hogy a munkaadók a munkához szükséges követelményeknek megfelelő munkavállalókat kapjanak, valamint partnerségeket kell kialakítani a kulcsfontosságú országokkal az új migrációs és menekültügyi paktumban rögzített feltételek szerint. A munkaerő- és szakemberhiány miatti vagy a mesterséges intelligencia hatására jelentkező munkaerőpiaci kihívások kezelése érdekében a Bizottság és a belga elnökség azt tervezi, hogy 2024 első felében Val Duchesse-ben összehívja a szociális partnerek újabb csúcstalálkozóját.
Az EU határozottan fellép a gazdasági kockázatok és a stratégiai függőségek felszámolása érdekében, és e célból lépéseket tett azért, hogy csökkentse a kockázatokat a következő kulcsfontosságú területeken:
a)Kritikus fontosságú nyersanyagok
A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek számos stratégiai ágazat számára, beleértve a nulla nettó kibocsátású és a digitális ipart, illetve az egészségügyi, a repülési és a védelmi ágazatot. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályjavaslat 35 révén az EU rendelkezésére áll majd egy átfogó intézkedéscsomag, ami meg fogja könnyíteni, hogy biztonságosan, több forrásból, megfizethető áron és fenntartható módon jusson hozzá kritikus fontosságú nyersanyagokhoz. Ezen a területen a közigazgatási szervek szorosan együtt fognak működni az ipari szereplőkkel, többek között olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos nagyszabású készségfejlesztési partnerség, és együtt azon dolgoznak majd, hogy az importtól való függőség csökkentése érdekében javítsák a hasznosítási és újrafeldolgozási kapacitásokat. A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) az Unióban a kritikus technológiák fejlesztéséhez és gyártásához szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok finanszírozását is segíti. Emellett az EU megerősíti globális együttműködését megbízható partnereivel, és kölcsönösen előnyös partnerségekre törekszik az erőforrásokban gazdag országokkal és a fejlődő gazdaságokkal, létrehozva például a kritikus fontosságú nyersanyagok klubját a globális ellátási láncok megerősítése érdekében.
b)Félvezetők
A félvezetőkkel kapcsolatos ambiciózus és gyors fellépés is segíteni fogja az EU-t, hogy erősítse technológiai vezető szerepét és fejlessze belföldi termelési kapacitásait. A csipekről szóló európai jogszabály 36 szakpolitika által vezérelt, uniós és nemzeti szintű beruházások révén Európa-szerte növelni fogja a félvezetőkkel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és termelési kapacitásokat, és ösztönzni fogja a hosszú távú magánberuházásokat. A Bizottság már csaknem 3,2 milliárd euró összegű állami támogatást hagyott jóvá két olaszországi és franciaországi projekt számára, mintegy 8 milliárd euró összegű beruházást mozgósítva. A Bizottság által 2023 júniusában jóváhagyott, a mikroelektronika és a kommunikációs technológiák terén közös európai érdeket szolgáló fontos projekthez a tagállamok 8,1 milliárd euró összegű állami támogatást biztosítanak, és ez várhatóan további 13,7 milliárd euró összegű magánberuházást szabadít fel. A csipekről szóló jogszabályra irányuló 2022. februári bizottsági javaslat óta több vállalat jelentette be, hogy összesen közel 100 milliárd euró értékben fognak félvezetőkkel kapcsolatos gyártólétesítményekbe befektetni. Ez hozzá fog járulni Európa digitális szuverenitásának biztosításához és a globális ellátási láncok egyensúlyának helyreállításához. Az EU a hasonlóan gondolkodó országokkal partnerségben is dolgozik a félvezetők területén.
c)Nettó zéró technológiák
A tiszta technológiák gyártásának felfuttatása érdekében a Bizottság a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv 37 kidolgozását követően előterjesztette a nettó zéró iparról szóló jogszabályra irányuló javaslatot 38 . A jogszabály célja, hogy jobb feltételeket teremtsen a nulla nettó kibocsátású európai ipari projektek gyorsabb létrehozásához és a beruházások bevonzásához. Célja továbbá, hogy növelje az uniós stratégiai nettó zéró gyártási kapacitásokat annak érdekében, hogy 2030-ra az Unió ki tudja elégíteni az ilyen technológiák iránti szükséglet legalább 40 %-át. A jogszabály olyan területekkel foglalkozik, mint az engedélyezési eljárás, az árverések tervezése, a beszerzés, az innováció és a készségek, és különösen azokra a technológiákra összpontosít, amelyek jelentős mértékben hozzá fognak járulni a dekarbonizációhoz. A nettó zéró iparról szóló jogszabály végrehajtását a 2022. évi napenergia-stratégiát kiegészítő, készülő európai szélenergia-csomag kíséri és készíti elő, amely támogatja az ágazatban tevékenykedő vállalatokat, többek között azáltal, hogy felgyorsítja az engedélyezési eljárást, Unió-szerte fejleszti az aukciós rendszereket és a területhez kapcsolódó készségeket, megkönnyíti a finanszírozáshoz való hozzáférést és megerősíti a stabil ellátási láncokat. Tágabb kitekintésben, a Bizottság egy sor kezdeményezést terjesztett elő az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében a kulcsfontosságú értékláncokban, többek között az akkumulátorok és a járművek terén. A Bizottság szorosan nyomon követi, hogy a többi ország által alkalmazott támogatási programoknak milyen hatásai vannak és lehetnek az európai piacokra és a versenyképességre, és gyorsan fellép az esetleges hátrányos megkülönböztetések kezelése érdekében. Az Európai Tanács kérésének megfelelően a Bizottság az elkövetkező hetekben jelentést fog tenni az Egyesült Államok infláció csökkentéséről szóló jogszabályának az európai beruházásokra gyakorolt hatásairól és a válaszul hozott intézkedések hatékonyságáról.
d)Egészségügy
A világjárvány tanulságaira építve az EU javítja a gyógyszerellátás biztonságát, és biztosítja, hogy a gyógyszerek a betegek rendelkezésére álljanak, függetlenül attól, hogy hol élnek az EU-ban. Az uniós gyógyszerészeti jogszabályok 39 nemrégiben javasolt reformjának célja, hogy támogassa a gyógyszerekhez való hozzáférést és azok rendelkezésre állását, növelje Európa innovációs kapacitását, továbbá előmozdítsa a megfizethető gyógyszerek fenntartható európai gyártását. Az uniós támogatást többek között a Horizont Európa, a kohéziós politikai alapok, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és „az EU az egészségért” program biztosítja az egészségügyi és a gyógyszeripari ágazatban folytatott kutatás és fejlesztés, valamint az egészségügyi ellenintézkedések számára. A Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága (HERA) konkrét intézkedéseket hozott a világjárványokhoz és más kialakulóban lévő egészségügyi válságokhoz szükséges egészségügyi ellenintézkedések kidolgozásának és rendelkezésre állásának támogatása érdekében, illetve közel 2 milliárd eurót különítettek el erre a célra. Az EU világszerte fokozta partnereivel folytatott együttműködését a világjárványok megelőzésének és az azokra való felkészültségnek előmozdítása, valamint az egészségügyi rendszerek rezilienciájának globális szintű támogatása érdekében.
A Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) a 2024-re tervezett uniós biotechnológiai és biogyártási kezdeményezéssel együtt további támogatást fog nyújtani a biotechnológiai termeléshez és az egészségügyhöz, valamint a gazdaság valamennyi területéhez. Végezetül a Bizottság 2023 októberében további intézkedéseket fog előterjeszteni annak érdekében, hogy hozzájáruljon a gyógyszerek mindenkori rendelkezésre állásának biztosításához és a kritikus hiányok megelőzéséhez.
e)Digitális transzformáció
Az EU jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy fejlessze az egységes piac digitális dimenzióját, és hogy olyan digitális gazdaságot építsen ki, mely előmozdítja az embereket középpontba állító digitális kor alapjait megteremtő jogokat és elveket. A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program 40 révén Európa szilárd kerettel rendelkezik a digitális átalakulásához. Határozott lépéseket tett normatív keretének megerősítése érdekében. Az adatmegosztási jogszabály 41 , a digitális piacokról szóló jogszabály 42 és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 43 gyors elfogadásával a Bizottság meghatározta azokat a normákat, amelyek a felhasználók számára biztonságosabb és nyitottabb digitális teret, az egységes piacon működő vállalkozások számára pedig egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak. Elfogadását követően a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló jogszabály 44 lenne a világ első átfogó jogi kerete a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, amely innovációbarát, kockázatalapú védőintézkedéseket és irányítási rendszert biztosítana a megbízható mesterséges intelligencia előmozdítása érdekében. Az EU eltökélt szándéka, hogy folytassa és fokozza aktív szerepvállalását a különböző nemzetközi fórumokon – elsősorban a G7-ek hirosimai folyamatán – valamint kétoldalú kapcsolatok révén, annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését.
Digitális vezető szerepének növelése érdekében az EU-nak fokoznia kell a kulcsfontosságú digitális technológiákba való beruházásait. A Bizottság becslése szerint jelentős köz- és magánberuházásokra van szükség az e területen kitűzött célok eléréséhez. Különösen a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a felhőalapú számítástechnológia és az 5G területén van szükség beruházásokra, valamint elő kell mozdítani az EU vezető szerepét a 6G és az azt követő generációk szabványainak fejlesztése terén. Például a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv keretében a cél, hogy az MI-ba történő, fokozatosan növekvő köz- és magánberuházások 2030-ra elérjék az évi 20 milliárd eurót (a 2020. évi becsült 12,7–16 milliárd euró helyett) 45 . Emellett a gigabites és az 5G konnektivitást érintő beruházási hiány pótlásához 2030-ig legalább 174 milliárd euró összegű halmozott magán- és közfinanszírozásra van szükség 46 . Amint azt a digitális évtized helyzetéről szóló első bizottsági jelentés is kiemeli, az EU-nak tovább kell fejlesztenie a szuverénebb digitális technológiákat, és egyszersmind elő kell mozdítania az induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáinak fejlesztését és bővítését a kulcsfontosságú területeken 47 . Az EU emellett a digitális diplomáciáján és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel kialakított partnerségein keresztül stratégiaibb megközelítést alkalmaz a technológia geopolitikájával kapcsolatban, elsősorban a digitális partnerségek és a kereskedelmi és technológiai tanácsok 48 keretében. A digitális kereskedelmi szabályok – többek között az adatáramlásra vonatkozó szabályok – a nyitottság, valamint az értékeink és szabályozásunk védelme közötti egyensúly megteremtése révén ösztönzik a gazdasági növekedést, és előrevetítik a globális szabályok nemzetközi alakításának uniós megközelítését.
f)Élelmiszer
Az EU további intézkedéseket hozott az élelmezésbiztonság, a fenntarthatóság és a reziliencia rövid- és középtávú globális biztosítása érdekében. A háború következményei tovább fokozták a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás miatt a mezőgazdasági üzemek termelékenységére és a halászatra nehezedő nyomást, aminek következtében növekedtek az élelmiszer-termelés költségei és destabilizálódtak a mezőgazdasági piacok. Válaszul a Bizottság előterjesztett egy pénzügyi támogatási és válságkezelési intézkedéscsomagot 49 az uniós mezőgazdasági termelők támogatása és az uniós élelmiszerrendszerek rezilienciájának javítása érdekében, amely magában foglalja az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmus 50 aktiválását is. A természeti és a természetalapú megoldások alapvető fontosságúak lesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a mezőgazdasági ágazat hosszú távú fenntarthatósága és rezilienciája szempontjából. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a részét képző különböző kezdeményezések célja, hogy felgyorsítsák a fenntartható élelmiszerrendszerre való átállást, ami a jövőbeli élelmezésbiztonság és reziliencia biztosításának előfeltétele. Például az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről szóló rendeletjavaslat 51 hozzá fog járulni a változó éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó és stabil terméshozamot biztosító növényfajták elérhetőségéhez, míg a talajmegfigyelésről szóló javasolt jogszabály arra fogja ösztönözni a mezőgazdasági termelőket, hogy javítsák a talajok és az azokon előállított élelmiszerek minőségét. A Bizottság emellett stratégiai párbeszédet fog indítani az uniós mezőgazdaság jövőjéről.
A Bizottság minden tőle telhetőt megtett, hogy megkönnyítse Ukrajna számára a mezőgazdasági exportot, amivel hozzájárult a globális élelmezésbiztonsághoz. 2022 májusa és 2023 augusztusa között az EU-Ukrajna szolidaritási folyosóknak köszönhetően Ukrajna több mint 53 millió tonna mezőgazdasági árut és közel 42 millió tonna nem mezőgazdasági terméket exportált, és a szolidaritási folyosók lehetővé tették az ország számára a szükséges áruk behozatalát. Oroszországnak a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből való egyoldalú kilépését követően továbbra is a szolidaritási folyosók jelentik az ukrán mezőgazdasági export legfontosabb mentőövét. Emellett az „Európa együtt” megközelítés keretében az élelmiszer-ellátás globális szintű bizonytalanságára adott válaszintézkedésként az EU beruház a szolidaritásba, és a fenntartható termelésbe és kereskedelembe, miközben multilaterális fórumokon is együttműködést folytat 52 .
g)Kritikus technológiák
Az európai gazdasági biztonsági stratégia megvalósításának keretében folyamatban van azon potenciálisan kettős felhasználású technológiák jegyzékének összeállítása, amelyek döntő fontosságúak a gazdasági biztonság szempontjából. A megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozása céljából a Bizottság értékelni fogja a jegyzékben szereplő technológiák biztonságához és kiszivárgásához kapcsolódó kockázatokat. A közös kockázatértékelés és ez a jegyzék – amely olyan kezdeményezések alapján készült, mint például a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) – a következő lépés az uniós gazdasági biztonságot szolgáló új megközelítésben, amelynek célja, hogy erősítse a versenyképességünket, védelmet nyújtson a gazdasági biztonsági kockázatokkal szemben, és partnerségeket alakítson ki azokkal az országokkal, amelyek osztoznak aggályainkban, és amelyekkel közösek az érdekeink. Emellett a Bizottság létrehozta a Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontját, azért, hogy rendszeresen nyomon kövesse és elemezze a kritikus kettős felhasználású technológiákat, azok lehetséges alkalmazásait, értékláncait, valamint a védelemi iparban, az űriparban és a kapcsolódó polgári iparágakban fennálló hiányosságokat.
2.4. A köz- és magánberuházások ösztönzése
A nulla nettó kibocsátás eléréséért folytatott globális verseny felgyorsulása tükrében, az EU megkönnyíti a beruházásokat a kulcsfontosságú területeken a piaci hiányosságok leküzdése, a magánberuházások ösztönzése és az innováció fellendítése érdekében. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz biztosította a helyreállításhoz elengedhetetlenül szükséges lendületet és ambiciózus reformok és beruházások ösztönzésével segít fenntartható növekedési pályára állítani az Európai Uniót. Az eszköz által nyújtott 338 milliárd euró összegű vissza nem térítendő pénzügyi támogatáson felül a tagállamok 2023. augusztus 31-ig több mint 292 milliárd euró összegű hitelt igényeltek 53 . A kohéziós politikai programok hozzájárulnak a stratégiai prioritások megvalósításához, amelyeken keresztül például 92 milliárd euróval támogatják a zöld átállás célkitűzéseit. A Horizont Európa 20,2 milliárd euróval támogatja a tiszta technológiák kutatását és fejlesztését; 11,5 milliárd euróval a biotechnológiát és a gyógyszereket; és 19,3 milliárd euróval a digitális technológiákat. Az InvestEU emellett elősegíti a magánberuházások mozgósítását az EU kiemelt szakpolitikai prioritásai, például a zöld és digitális átállás, az innováció és a szociális beruházások és készségek, valamint a kkv-k támogatása érdekében. Tekintettel az InvestEU erőteljes igénybevételére 54 , valamint arra, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot, a Stratégiai Technológiák Európai Platformja keretében javasoltaknak megfelelően a költségvetés megerősítésére van szükség ahhoz, hogy az elkövetkező években továbbra is támogatást lehessen nyújtani. Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság- és átállási keret segíti a tagállamokat a gazdaság támogatásában, mert kulcsfontosságú támogatást és beruházásokat nyújt ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a válságoknak és azt követően helyre tudjanak állni, elszakadjanak a fosszilis tüzelőanyagoktól, és ki tudják alakítani a nulla nettó kibocsátású gazdaságot. 2023. szeptember 20-ig a Bizottság mintegy 743 milliárd euró összegű támogatást hagyott jóvá az ideiglenes válságkereten és az ideiglenes válság- és átállási kereten belül. Ezeket az uniós erőfeszítéseket a Global Gateway kezdeményezésen keresztül az uniós partnereknek nyújtott beruházási támogatás, valamint a G7-partnerekkel a globális infrastrukturális és beruházási partnerség keretében folytatott közös munka egészíti ki.
A válságokkal terhelt időkben az EU 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú költségvetése rugalmas eszköznek bizonyult. Az előre nem látható kihívások kezeléséhez a meglévő költségvetési rugalmasságokon felül széleskörűen kellett alkalmazni átcsoportosításokat és átprogramozást. A kohéziós politikáról szóló rendeletek [az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE), területeknek nyújtott rugalmas támogatás, valamint a megfizethető energia támogatására irányuló kezdeményezés (SAFE)] gyors módosításai lehetővé tették a tagállamok számára, hogy beruházásokat mozgósítsanak, hogy fedezzék az Oroszország agressziós háborúja miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek lakhatását, egészségügyi ellátását, a számukra nyújtott fordítási szolgáltatásokat vagy képzést, és kezeljék a háborúnak az EU-n belüli kiszolgáltatott személyekre és a vállalkozásokra gyakorolt következményeit. Ezenfelül a felmerülő kihívások kezelése céljából Bizottság átcsoportosításokat hajtott végre a REPowerEU, a biztonságos konnektivitási program és a csipekről szóló jogszabály keretében.
Mivel a fent vázolt átfogó és gyors fellépés miatt elértük a jelenlegi többéves pénzügyi keret kapacitásainak határait, a Bizottság célzott félidős felülvizsgálatot javasolt, amely az EU szakpolitikai és beruházási prioritásai szempontjából alapvető minimumra korlátozódik. A felülvizsgálat célja több kulcsfontosságú területet megerősítése, amelyek közé tartozik az Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatás, a migráció, valamint a partnerségek megerősítése, továbbá az EU hosszú távú versenyképességének előmozdítása 55 . A Bizottság javaslatot tett Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) 56 kezdeményezés létrehozására, amely megerősítené a meglévő uniós eszközöket (például az InvestEU-t, az Innovációs Alapot, az Európai Innovációs Tanácsot és az Európai Védelmi Alapot), és egyéb eszközöket mozgósítana – például a Kohéziós Alapot – a mélytechnológiába, valamint a digitális, tiszta és biotechnológiákba történő beruházások uniós finanszírozása érdekében , továbbá olyan személyek támogatása céljából, akik fejleszteni és alkalmazni tudják ezeket a technológiákat. Ez az első kezdeményezés, amely megoldásokat keres a kritikus technológiákba történő uniós közberuházások iránti megnövekedett igény kezelésére, annak érdekében, hogy sokkal több magánberuházásokat lehessen mozgósítani. A szélsőséges időjárási események – például a nyáron Európában jelentkező tűzvészek, aszály és áradások – gyakoribbá válása szintén rávilágít arra, hogy meg kell erősíteni az EU megelőzést, felkészültséget és reagálást szolgáló, illetve szolidaritási eszközeit, nevezetesen az Európai Unió Szolidaritási Alapját.
A jelenlegi kritikus gazdasági helyzetben sürgető prioritás az uniós gazdaság számára, hogy gyors megállapodás szülessen a gazdasági kormányzási keret reformjáról, miközben továbbra is olyan problémákkal kell szembenézni, mint a kamatlábak emelkedése, az éghajlattal kapcsolatos költségvetési kockázatok növekedése, Oroszország Ukrajna elleni, folyamatban lévő háborúja és a geopolitikai instabilitás. Ezért alapvető fontosságú, hogy az adósságráták tartósan csökkenő pályára kerüljenek olyan megvalósítható és hiteles költségvetési-strukturális tervek révén, amelyek ötvözik a fokozatos konszolidációt és a növekedésbarát reformokat és beruházásokat. A tény az, hogy a zöld és digitális átálláshoz a beruházások jelentős és tartós növelésére lesz szükség. Bár a beruházások nagy részét magánszektor biztosítja, a közberuházások is döntő szerepet játszanak abban, hogy a kockázatokkal szemben ellenállóbbá tegyük az innovatív vállalkozásokat és orvosoljuk a piaci hiányosságok. Az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára irányuló bizottsági javaslatok célja az államadósság fenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása valamennyi tagállamban, a közös prioritásokkal összhangban. Tekintettel arra, hogy az általános mentesítési rendelkezés ez év végén hatályát veszti, alapvető fontosságú, hogy mielőbb megállapodás szülessen a javasolt reformról annak érdekében, hogy megfelelő választ tudjunk adni az előttünk álló kihívásokra, valamint hogy egyértelmű és kiszámítható legyen a költségvetési politika jövője.
Mivel az EU fő prioritásainak legnagyobb részét a magánszektornak kell finanszíroznia, alapvető fontosságú a beruházásbarát üzleti környezet megteremtése. Az uniós szabályozási környezetnek hozzá kell járulnia ahhoz is, hogy a magánfinanszírozást hatékonyan lehessen mozgósítani és azt olyan gazdasági tevékenységek felé lehessen irányítani, amelyek hozzájárulnak gazdaságaink dekarbonizációjához, digitalizációjához és fokozott rezilienciájához. A mély és integrált tőkepiacok, a bankunió kiteljesítése terén elért eredmények és a hatékony fenntartható finanszírozási keret lényeges előfeltételei a kettős átálláshoz szükséges finanszírozás mozgósításának. A tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési terv nyomonkövetéseként a Bizottság előterjesztette az összes tervezett jogalkotási javaslatot. A folyamatban lévő tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály, valamint a vállalati fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló jogszabályjavaslatok, a forrásadóra vonatkozó határokon átnyúló eljárások megkönnyítése, valamint az uniós elszámolási piacok hatékonyságának és rezilienciájának javítására irányuló javaslatok társjogalkotók általi gyors elfogadása elősegítené a forráshoz jutás javítását, a vállalkozások finanszírozási forrásainak diverzifikálását, a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások strukturális akadályai, valamint az EU pénzügyi stabilitását fenyegető kockázatok kezelését. A fenntartható finanszírozási keret kidolgozása során a Bizottság továbbra is rugalmasan reagált a felhasználók igényeire, és számos intézkedést és kezdeményezést fogadott el a bonyolultság csökkentése, a szabályok használhatóságának javítása és az azok végrehajtásában érdekelt felek támogatása érdekében. Továbbá a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lépéseket tett a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése terén.
3.Következtetés
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja rávilágított a stratégiai függőségekre és a gyenge pontokra, amelyeket többek között az ellátási láncban fellépő zavarok jeleznek. Az EU fontos lépéseket tett e problémák kezelése érdekében számos területen, többek között a védelem, az energia, az élelmiszerek, a kritikus fontosságú nyersanyagok, a digitális technológiák és az egészségügy terén. Olyan adottságaira építve, mint például a képzett munkaerő, a jó infrastruktúra, az innováció, a technológia és az erős ipari és gyártási bázis, az EU eredményeket ért el versenyképességének előmozdítása terén. A zöld növekedés és a megbízható digitális eszközök jelentik az EU erejét.
Azonban az EU-nak a nehézségek közepette is dolgoznia kell egy reziliensebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb gazdaság építésén, amely előmozdítja a polgárok jóllétét 57 . További erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy kiépítsen egy innovatívabb és összekapcsoltabb egységes piacot, megőrizze a belső kohéziót, valamint széles körben alakítson ki szövetségeket a nemzetközi partnerekkel. Továbbra is dolgoznunk kell azért, hogy Európa gazdasági és ipari bázisát megerősítsük és ellenállóbbá tegyük a kockázatokkal szemben, és egyszersmind meg kell védenünk Európa gazdasági biztonságát. A jelentős gazdasági torzulások közepette új lendülettel kell fellépnünk a stratégiai függőségek és a kritikus kockázatok kezelése érdekében, és ezzel egyidejűleg határozottan elő kell mozdítani és meg kell erősíteni az egyenlő versenyfeltételeket globális szinten. Fel kell készülnünk a demokratikus folyamataink aláásására irányuló közvetlen és közvetett kísérletekre. A stabilitás és a reziliencia azon is múlik, hogy hosszú távú megoldásokat tudunk-e kínálni az európai társadalom előtt álló jelenlegi közös kihívásokra: az új migrációs és menekültügyi paktum – amelyet azonnali operatív lépések kísérnek – kulcsfontosságú építőelem ahhoz, hogy tartós és hiteles válaszokat adhassunk azokon a területeken, ahol egységesen kell cselekednünk.
E fontos lépések megvalósítása érdekében, az uniós költségvetés rugalmasnak bizonyult a változó környezethez való alkalmazkodás terén. Ugyanakkor elérte azt a pontot, ahol sürgősen célzott kiigazításokra van szükség ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keret továbbra is megvalósítsa a leglényegesebb célkitűzéseket, például az Ukrajnának nyújtott folyamatos pénzügyi támogatás, a versenyképesség, a migráció és a legközelebbi szomszédainkkal való partnerségek terén. A Bizottság ezért felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb állapodjanak meg az erre irányuló javaslatokról.
Az új biztonsági kihívások, a növekvő infláció, valamint a zöld és digitális átállás megvalósításához szükséges beruházások szintén további nyomást gyakorolnak a nemzeti költségvetésekre. Ez rávilágít arra, hogy mielőbb meg kell állapodni az uniós gazdasági kormányzási keret reformjáról. Ez megerősíti az államadósság fenntarthatóságát, és beruházások és reformok révén előmozdítja a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint támogatja a polgárok, különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok jólétét és jóllétét.
Az új geopolitikai helyzet megköveteli, hogy az Unió megerősítse stratégiai érdekeinek védelmére irányuló kapacitását, és hiteles „biztonságszolgáltatóként” lépjen fel polgárai és partnerei védelme érdekében, hozzájárulva ezáltal a globális biztonsághoz. Új biztonsági kihívások esetén az Uniónak egységesen kell fellépnie, és tovább kell mélyítenie kapcsolatait partnereivel, és azokkal, akik osztják a konkrét kérdésekkel kapcsolatos aggályainkat, és akikkel közösek az érdekeink. Az Unió jövőbeli bővítése fontos lehetőségeket rejt magában és megteremti a tartós béke alapjait Európában.
JOIN (2023) 20 final
EUCO 4/23.
Európai Külügyi Szolgálat (2022), A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű.
Az EU-NATO munkacsoport 2023. évi végleges értékelő jelentése.
JOIN (2022) 24 final.
A védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport és az idén hatályba lépő, 300 millió eurós költségvetésű, az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA).
Ezzel összefüggésben az Európai Védelmi Ügynökség a lőszerek együttműködésen alapuló beszerzésére irányuló projektet indított.
JOIN (2022) 48 final.
PE/52/2021/INIT
JOIN (2022) 49 final.
10289/23
A Bizottság és hibrid fenyegetések elleni küzdelem európai központja együttes jelentése első alkalommal biztosít átfogó keretet a hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia növeléséhez: Hybrid Threats: A Comprehensive Resilience Ecosystem (Hibrid fenyegetések: átfogó reziliencia-ökoszisztéma), EUR 31104 EN, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2023, ISBN 978-92-76-53292-7. A további munkafolyamatok az éghajlat és a biztonság közötti összefüggés (JOIN (2023) 19 final) kezelésére irányuló, valamint a tengeri védelem (JOIN (2023) 8 final) területét érintő fellépésekkel foglalkoznak.
JOIN/2023/9 final.
PE/65/2022/REV/1.
JOIN/2022/4 final.
Az energiaunió helyzetéről szóló 2023. évi jelentés részletesebben bemutatja majd, hogy az EU hogyan reagált a példa nélküli energiaválságra, és áttekinti a továbbra is fennálló kihívásokat.
Ezek közé tartozik a gázkereslet-csökkentéséről szóló rendelet, a magas energiaárak kezelését célzó rendelet, a szolidaritási rendelet, a piaci korrekciós mechanizmus és az engedélyezésekről szóló rendelet.
COM(2022) 230 final.
A közzététel időpontjában 21 tagállam nyújtott be hivatalosan REPowerEU-fejezetet a Bizottságnak, amelyek közül négyet fogadtak el.
PE/48/2018/REV/1.
PE/24/2022/INIT.
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, 2024. évi költségvetés-politikai iránymutatás, COM(2023) 141 final.
Vö. az átdolgozott energiahatékonysági irányelvre és az épületek energiahatékonyságáról szóló, készülő átdolgozott irányelvre vonatkozó ambiciózus megállapodással.
COM(2023) 162 final.
https://single-market-economy.ec.europa.eu/industry/strategy/industrial-alliances_en
COM/2022/459 final.
COM/2023/168 final.
JOIN/2023/20 final.
Beleértve a Chilével, Új-Zélanddal és Kenyával folytatott tárgyalások lezárását, valamint az Ausztráliával, Mexikóval és a Mercosurral, valamint Indiával és Indonéziával folytatott tárgyalások előmozdítását.
COM/2021/775 final.
PE/54/2020/REV/2.
PE/72/2018/REV/1.
COM/2022/526 final.
COM(2023) 160 final és COM(2023) 165 final.
COM/2022/46 final.
COM (2023) 62 final.
COM (2023) 161 final.
COM/2023/190 final.
PE/50/2022/REV/1.
COM/2022/68 final.
PE/17/2022/REV/1.
PE/30/2022/REV/1.
COM/2021/206 final.
Tatjana Evas, Maikki Sipinen, Martin Ulbrich, Alessandro Dalla Benetta, Maciej Sobolewski és Daniel Nepelski, AI Watch: Estimated AI investments in the European Union (A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai uniós beruházásokra vonatkozó becslések), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2022.
European Commission (Európai Bizottság) (2023), Investment and funding needs for the Digital Decade connectivity targets (A digitális évtized konnektivitási céljaihoz kapcsolódó beruházási és finanszírozási igények).
COM(2023) 570.
Az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács első eredményei közé tartozik a megbízható mesterséges intelligenciára és a kockázatkezelésre vonatkozó közös ütemterv.
COM/2022/133 final.
COM/2021/689 final.
COM/2023/411 final.
Az „Európa együtt” program 2024-ig 18 milliárd eurót költ az élelmezésbiztonságra.
Eddig 20 tagállam nyújtott be összesen 188,22 milliárd euró összegű kifizetési kérelmet.
Jó úton halad az InvestEU megvalósítása, az eredeti garancia 87 %-át, azaz 22,75 milliárd eurót már felhasználtak a végrehajtó partnerekkel kötött szerződésekre, ami eddig több mint 320 milliárd euró összegű további beruházás mozgósítását tette lehetővé.
COM/2023/336 final.
COM/2023/335 final.
COM(2023) 376 final, 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés: A fenntarthatóság és az emberek jólléte Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjában.