2023.8.18.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 293/138


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1227/2011/EU és az (EU) 2019/942 rendeletnek a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szemben az Unió számára biztosított védelem javítása érdekében történő módosításáról

(COM(2023) 147 final)

(2023/C 293/20)

Előadó:

Alena MASTANTUONO

Társelőadó:

Lutz RIBBE

Felkérés:

az Európai Unió Tanácsa: 2023.3.31.

Európai Parlament: 2023.3.29.

Jogalap:

EUMSZ 194. cikk (2) bekezdés és 304. cikk

Illetékes szekció:

„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2023.5.16.

Elfogadás plenáris ülésen:

2023.6.14.

Plenáris ülésszak száma:

579.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

217/5/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Amint azt számos korábbi véleményében kifejtette, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) rendkívül fontosnak tartja az energiapiacok hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek javítását, ugyanakkor foglalkozva a piaci manipulációval és más piactorzító, a vállalkozásokra, a háztartásokra és a társadalom egészére káros hatást gyakorló jelenségekkel is.

1.2.

Ennek tükrében az EGSZB üdvözli a javasolt rendelet alapvető célkitűzését, a nagykereskedelmi energiapiacok felügyeletének és átláthatóságának fokozását. Az EGSZB azonban azt is hangsúlyozta, hogy minden kezdeményezést alapos vitának és hatásvizsgálatnak kell megelőznie.

1.3.

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki ezért amiatt, hogy a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó javaslatokat nem vetették alá teljeskörű konzultációnak és hatásvizsgálatnak. Úgy véli, hogy semmilyen reformot nem szabad elsietni, és hogy a nyilvános konzultációk és a hatásvizsgálatok értékes eszközt jelentenek a jogalkotási folyamatban.

1.4.

A javasolt rendelet szakpolitikai hátterének ismertetése során az Európai Bizottság hangsúlyozza a fogyasztók, az ipar és a befektetők aggályait a magas gázárak által okozott rövid távú áringadozásnak való kitettséggel kapcsolatban. Az EGSZB azonban hiányolja a piaci erőfölénnyel való visszaélés és a piaci manipuláció megfelelő elemzését. A jövőben folyamatos nyomon követésre és elemzésre van szükség annak érdekében, hogy a megfelelő beavatkozásokat és szabályozási válaszokat kellő időben és megbízható módon lehessen végrehajtani.

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza a hatóságok közötti együttműködés fontosságát a piaci manipuláció felderítésében és kezelésében, és támogatja az energetikát, a versenyt és a pénzügyeket szabályozó hatóságok közti fokozott együttműködést és információmegosztást. Az EGSZB üdvözli ebből a szempontból a bennfentes információ és a piaci manipuláció fogalommeghatározásának a pénzügyi piacok szabályaival való összehangolását.

1.6.

Az EGSZB kiemeli a nemzeti és uniós szintű hatóságok közötti együttműködés fontosságát is. Hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő mértékű és hatékony feladatmegosztást a nemzeti szabályozó hatóságok és az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) között. Az ACER feladatkörének bővítése során figyelembe kell venni kapacitását és működési feltételeit, valamint a nemzeti hatáskörökre, például a büntetőjogi felelősségre vonatkozó korlátokat is. Az ACER hatáskörének bővítése nem helyettesítheti a nemzeti hatóságok piacfelügyeletének egyértelmű és összehangolt szabályzását.

1.7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos az adatok minőségének és a kereskedés átláthatóságának javítása, ugyanakkor az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében fontosnak tartja az adatszolgáltatással és a tájékoztatással kapcsolatos folyamatok és követelmények egyszerűsítését is. Rámutat arra, hogy a piac fejlődésével járó új szabályoknak nem szabad elriasztaniuk az új belépőket. Az algoritmikus kereskedésre vonatkozó új követelményeket illetően a javaslat hozzájárulhat ahhoz, hogy a piaci szereplők között EU-szerte egyenlőtlenek legyenek a versenyfeltételek, mivel a tájékoztatási kötelezettségek gyakoriságáról szóló döntést tagállami szintre helyezi. Az EGSZB az adatszolgáltatás terén felszólít az arányosságra és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását kéri. A felülvizsgálatnak átlátható és megkülönböztetésmentes rendszer létrehozására kell törekednie, elkerülve a gyűjtött adatokkal való visszaélést.

2.   Háttér és összefoglalás

2.1.

A javasolt rendelet (a továbbiakban: a javaslat) célja a nagykereskedelmi energiapiacon folytatott piaci manipulációval szemben az EU számára biztosított védelem javítása. Ebből a célból javasolja az 1277/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (REMIT-rendelet) és az (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (ACER-rendelet) módosítását.

2.2.

A javaslat része annak a szélesebb körű intézkedéscsomagnak, amelyet az Európai Bizottság a villamosenergia-piac szerkezeti reformja érdekében javasolt, és amelynek célja, hogy felgyorsítsa a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedését, megvédje a fogyasztókat az árak hirtelen emelkedésétől és a piaci manipulációtól, valamint hozzájáruljon az iparágak versenyképességéhez. A javaslat pénzügyi eszközökön – mint például az energiaipari származtatott termékek – keresztül kapcsolódik továbbá a pénzügyi piacokra vonatkozó jogszabályokhoz (nevezetesen a piaci visszaélésekről szóló rendelethez) is.

2.3.

A javaslat mind a piaci szereplők, mind a hatóságok számára kötelezettségeket állapít meg. Olyan eljárásokra összpontosít, mint az adatgyűjtés és -kezelés, a jelentéstétel, az információk megosztása és közzététele, valamint a vizsgálatok és a szankciók. Javasolja továbbá fogalommeghatározások módosítását is. A főbb javaslatok a következők:

A piaci manipuláció és a bennfentes információ fogalommeghatározásának pontosítása és kiigazítása a piaci visszaélésekről szóló rendelettel való összehangolás érdekében. A nagykereskedelmi piaci termék fogalommeghatározásának kiterjesztése az uniós egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országokban adott kereskedési megbízásokra is, amennyiben azok az Unióba történő szállítást eredményezhetnek.

Az adatgyűjtés kiterjesztése az új kiegyenlítő piacokra, valamint az algoritmikus kereskedésre is. A nemzeti szabályozó hatóságok felhatalmazása arra, hogy a piaci szereplőktől megkövetelhessék többek között olyan szempontok leírásának benyújtását, mint az algoritmikus kereskedési stratégiáik, valamint a megfelelési és kockázatkezelési intézkedéseik.

A javaslat konkrét szabályokat tartalmaz az LNG-piaci szereplők ACER számára történő adatszolgáltatására, valamint az ACER azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy naponta készítsen LNG-árértékelést és LNG-referenciaértéket, és ezeket tegye közzé.

A bennfentes információk jelentése az ACER számára a bennfentes információk közzétételére szolgáló platformokon keresztül, valamint az ügyletekre vonatkozó információk szolgáltatása a regisztrált jelentéstételi mechanizmusokon keresztül. A bennfentes információk közzétételére szolgáló platformokat és a regisztrált jelentéstételi mechanizmusokat az ACER-nek engedélyeznie kell.

A nemzeti hatóságok és az ACER kötelesek rendszeresen megosztani egymással a nagykereskedelmi piaci termékekkel kapcsolatos feltételezett jogsértésekről szóló információkat. A különböző nemzeti hatóságok – energiaszabályozók, pénzügyi piaci hatóságok, versenyhatóságok és adóhatóságok – együttműködése. Ez az ACER-re és az ESMA-ra (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) is vonatkozik uniós szinten. A nemzeti szabályozó hatóságok legyenek jogosultak arra, hogy kivizsgálhassanak a piacaikon szereplő bármely nagykereskedelmi piaci terméket, függetlenül attól, hogy a piaci szereplő hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.

A javaslat szerint az ACER szerepét meg kell erősíteni a REMIT-rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek felügyeletében és a rendelet betartatásában. A cél az EU-n kívül letelepedett piaci szereplők által feltételezhetően elkövetett jogsértések megfelelő kivizsgálásának biztosítása és a vizsgálatok összehangolása, különösen a határokon átnyúló esetekben. Az ACER felhatalmazása arra is, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok segítségével helyszíni ellenőrzéseket végezhessen.

A javaslat tartalmazza továbbá a nemzeti szinten bevezetendő szankciók harmonizálását, beleértve a REMIT-rendelet megsértése esetén kiszabható bírságok egységesítését is.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság meghallgatta a REMIT felülvizsgálatára irányuló kérését. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak keretet kell létrehoznia annak érdekében, hogy a piac átláthatóságának javítása és a piaci adatok minőségének javítása révén csökkentsék a piaci visszaélések kockázatát. Az átfogó cél az esetleges piaci visszaélések és spekulációk árképzésre gyakorolt torzító hatásainak mérséklése. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a piaci likviditásnak és az új piaci szereplők belépése előtt álló piaci akadályoknak a lehetséges hatásaira is. Egyértelmű piaci szabályokra van szükség, de ezeknek fokoznia, nem pedig akadályoznia kell a versenyt. Az EGSZB rámutat arra, hogy az energia más termékektől teljesen eltérő: gazdasági és társadalmi rendszerünk alapvető építőköve, jellemzőit tekintve a közjavakhoz hasonló, és ezért mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

3.2.

Több tagállam is bevezetett piaci átláthatósági platformokat, a Földgázszállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO) pedig egy európai platformot működtet. Az ezeken a platformokon elérhető adatok szisztematikus elemzése és nyilvánosságra hozatala azonban lehetővé tenné a fogyasztók és a kisebb piaci szereplők számára, hogy jobban megértsék a szabálytalanságokat és hatékonyabban reagáljanak azokra.

3.3.

Az EGSZB üdvözli a javaslat alapvető célkitűzését, amely az energiapiacok manipulációjának megakadályozására és az azzal szembeni védelemre irányul. Ennek érdekében az EGSZB fontosnak tartja a piaci tevékenységek hatékony és átlátható ellenőrzését. Üdvözli, hogy a REMIT felülvizsgálata kiegészíti az uniós piacon előforduló spekuláció különböző formái elleni uniós intézkedések sorát, például azokat, amelyek megakadályozzák a gáztárolók feltöltésének elmulasztásával kapcsolatos manipulációt. Támogatja azt a javaslatot, hogy a nagykereskedelmi energiapiaci termékek fogalommeghatározását kiterjesszék a harmadik országokban történő kereskedelmi megbízásokra is, amennyiben azok az EU-ba történő szállítással járhatnak.

3.4.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkának és az éberségnek nemzeti szinten kell megvalósulnia, és arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben működjenek együtt a más tagállamokbeli megfelelőikkel és az európai szabályozó hatóságokkal. A munka csak így lehet hatékony.

3.5.

Az EGSZB azt is hangsúlyozta, hogy minden kezdeményezést szigorú vitának és hatásvizsgálatnak kell megelőznie (3). Bár tudatában van annak, hogy egy ilyen kérés meghosszabbította volna az eljárás időtartamát, hangsúlyozza a jobb jogalkotás szükségességét. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki ezért amiatt, hogy a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó javaslatokat nem vetették alá teljeskörű konzultációnak és hatásvizsgálatnak. Tudomásul veszi a bizottsági szolgálati munkadokumentumot, de rámutat arra, hogy az ilyen típusú dokumentumokra nem ugyanaz az eljárás vonatkozik, mint a hatásvizsgálatokra. Hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy az új intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és hogy a piaci szereplőket nem szabad jelentési kötelezettségekkel túlterhelni.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Az EGSZB üdvözli az LNG-árértékelések és -referenciaértékek készítésére és közzétételére szolgáló rendszer kidolgozását.

4.2.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos az adatok minőségének és a kereskedés átláthatóságának javítása, ugyanakkor az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében fontosnak tartja az adatszolgáltatással és a tájékoztatással kapcsolatos folyamatok és követelmények egyszerűsítését is. Az algoritmikus kereskedésre vonatkozó új követelményeket illetően a javaslat hozzájárulhat ahhoz, hogy az uniós piaci szereplők között egyenlőtlenek legyenek a versenyfeltételek, mivel a tájékoztatási kötelezettségek gyakoriságáról szóló döntést tagállami szintre helyezi.

4.3.

Az EGSZB támogatja az energetika, a verseny és a pénzügy területének szabályozó hatóságai közti fokozott együttműködést és információmegosztást. Az EGSZB üdvözli ebből a szempontból a bennfentes információ és a piaci manipuláció fogalommeghatározásának a pénzügyi piac szabályaival való összehangolását.

4.4.

Az EGSZB kiemeli a nemzeti és uniós szintű hatóságok közötti együttműködés fontosságát is. Fontos ugyanakkor a megfelelő mértékű és hatékony feladatmegosztás biztosítása a nemzeti szabályozó hatóságok és az ACER között. Az ACER ellenőrzési hatáskörének kiterjesztése aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy képes lesz-e az összes feladatot ellátni, figyelembe véve a jelenlegi, szerteágazó tevékenysége során felmerülő kihívásokat. A nemzeti hatóságok szerepét meg kell erősíteni és átláthatóbb szabályokat kell biztosítani. Az ACER-nek koordinátori szerepére kell összpontosítania.

4.5.

A REMIT megsértésével kapcsolatos helyszíni ellenőrzések elvégzésére és határozatok kibocsátására vonatkozó jogkörnek továbbra is nemzeti szinten kell maradnia, mivel a büntetőjogi felelősség feltételeinek meghatározása végső soron a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

4.6.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a szankcióknak hatékonynak, visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük. Ebben az összefüggésben az EGSZB megjegyzi, hogy a javasolt, jogi és természetes személyekre vonatkozó bírságok nagyon magasak.

Kelt Brüsszelben, 2023. június 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Oliver RÖPKE


(1)  A Bizottság 1277/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 25.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 669/2009/EK bizottsági rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/942 rendelete (2019. június 5.) az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról (HL L 158., 2019.6.14., 22. o.).

(3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Rövid távú energiapiaci intervenciók és a villamosenergia-piac szerkezetének hosszú távú fejlesztése – Cselekvési terv (COM(2022) 236 final) (HL C 75., 2023.2.28., 185. o.).