2022.7.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 265/1


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

az (EU) 2019/1793 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti időszakos felülvizsgálatok összefüggésében a kockázatokkal és meg nem feleléssel kapcsolatos információkról

(2022/C 265/01)

1.   Bevezetés

Ez a bizottsági közlemény az (EU) 2019/1793 bizottsági végrehajtási rendelet (1) 12. cikke szerinti időszakos felülvizsgálatok összefüggésében a releváns kritériumokat és szempontokat fejti ki. E közlemény célja, hogy átláthatóvá tegye a folyamatot a polgárok, a vállalkozók és az illetékes nemzeti hatóságok számára mind az Unióban, mind azokon a területeken és harmadik országokban, ahonnan az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó nem állati eredetű élelmiszereket és takarmányokat importálnak az Unióba.

E közlemény célja, hogy segítse a polgárokat, a vállalkozókat és az illetékes nemzeti hatóságokat az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet 12. cikke alkalmazásának jobb megértésében. Csak az Európai Unió Bírósága rendelkezik illetékességgel az uniós jog értelmezésére. Az e közleményben kifejezésre juttatott vélemények nem előlegezhetik meg az Európai Bizottságnak az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok előtt esetleg képviselendő álláspontját.

2.   Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet hatálya

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 47. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 54. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 178/2002/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazások alapján szabályokat állapít meg a bizonyos harmadik országokból származó egyes nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásával kapcsolatban.

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet célja, hogy megvédje az uniós fogyasztókat az ismert vagy újonnan felmerülő egészségügyi kockázatoktól, vagy arra utaló bizonyítékok felmerülése esetén, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályoknak való széles körű, súlyos mértékű meg nem felelés esete forog fenn (lásd az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontját a nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok tekintetében). Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet harmonizált megközelítést ír elő az Unióba belépő egyes nem állati eredetű élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó hatósági ellenőrzések tekintetében, és célja az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályok ilyen árukra való alkalmazásának biztosítása.

A harmadik országokból származó és az ellenőrzések, szükségintézkedések ideiglenes fokozása vagy az Unióba történő beléptetés felfüggesztése által érintett áruk az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet mellékleteiben szerepelnek. Az ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozása által érintett árukon végzett azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakoriságát különösen a szóban forgó veszélyhez kapcsolódó kockázati szint, az illetékes hatóságok által a belső piacon végzett hatósági ellenőrzések során feltárt meg nem felelések, valamint a határátkelőhelyen történt visszafordítások tényleges gyakorisága figyelembevételével állapítják meg. Az adott veszélytől függően különböző kritériumokat kell figyelembe venni, és a kritérium relatív súlya is eltérő lesz (lásd az alábbi 3.1. és 3.2.2. szakaszt).

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet mellékletei a bizonyos harmadik országokból származó, nem állati eredetű élelmiszereket és takarmányokat, valamint a kapcsolódó intézkedéseket sorolják fel az alábbiak szerint:

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet I. melléklete a bizonyos harmadik országokból származó azon nem állati eredetű élelmiszereket és takarmányokat sorolja fel, amelyeket az Unióba történő beléptetésükkor ideiglenesen fokozott hatósági ellenőrzés alá kell vonni.

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. melléklete azokat az élelmiszereket és takarmányokat sorolja fel, amelyek a mikotoxinokkal – köztük az aflatoxinokkal – való szennyeződés, valamint a növényvédőszer-maradékokkal, pentaklór-fenollal és dioxinokkal való szennyeződés és a mikrobiológiai szennyezettség kockázata miatt az Unióba történő beléptetésüket szabályozó különleges feltételek hatálya, például hatósági bizonyítvány és laboratóriumi vizsgálati eredmények bemutatásának követelménye alá tartoznak.

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet IIa. melléklete azokat a nem állati eredetű élelmiszereket és takarmányokat sorolja fel, amelyek Unióba történő behozatala fel van függesztve.

A II. és IIa. melléklet a 178/2002/EK rendelet 53. cikke értelmében szükségintézkedésnek minősül.

Az áruk a származásuk szerinti harmadik országok, az áru leírása, a Kombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód) és az Európai Unió integrált vámtarifája (TARIC-kód) szerinti osztályozásuk, valamint a veszély alapján vannak felsorolva. A valamely harmadik országból származó árukat egynél több veszély esetén egyidejűleg ideiglenesen fokozott hatósági ellenőrzéseknek és/vagy szükségintézkedéseknek is (kivéve az Unióba történő beléptetés felfüggesztését) alá lehet vetni.

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet 12. cikke előírja a Bizottság számára, hogy a kockázatokkal és a meg nem feleléssel kapcsolatos új információk fényében rendszeresen, legalább hathavonta vizsgálja felül a mellékletekben megállapított jegyzékeket. Emellett újonnan felmerülő kockázat esetén, vagy ha bizonyítékokkal igazolható, hogy az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályoknak való széles körű, súlyos mértékű meg nem felelés esete áll fenn, a rendszeres felülvizsgálattól függetlenül a különleges behozatali feltételektől (az árunak az I. vagy a II. mellékletbe való felvétele) az Unióba történő beléptetés felfüggesztéséig (a IIa. mellékletbe való felvétel) terjedő védintézkedés bármikor elrendelhető a közvetlen kockázatokra válaszul.

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet szükséges módosításait a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2017/625 rendelet 145. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban fogadják el.

Átmeneti időszakokra lehet szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a származási országból a rendelet módosításának hatálybalépése előtt feladott áruszállítmányok Unióba történő beléptetése. Ezek az időszakok lehetővé teszik a vállalkozók és a harmadik országok számára, hogy alkalmazkodjanak a mellékletekben felsorolt árukat módosító rendeletben megállapított követelményekhez, továbbá szükség esetén a harmadik országok illetékes hatóságai számára tanúsítási rendszer megszervezését. Bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy a kockázat szintje alapján nem biztosítanak átmeneti időszakot.

3.   Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálat lépései

3.1.    Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendeletben foglalt veszélyek

Az áruk a származási hely/KN-kód/veszély együttese alapján vannak felsorolva.

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendeletben szereplő azon veszélyek listája, amelyek a hatósági ellenőrzések vagy a szükségintézkedések fokozásának alapját képezhetik, nem kimerítő jellegű. Jelenleg a végrehajtási rendelet többek között a következő veszélyeket tartalmazza:

a)

Mikrobiológiai: szalmonella;

b)

Vegyi anyag:

i.

Szennyező anyagok: aflatoxinok, pentaklór-fenol és dioxinok;

ii.

Növényvédőszer-maradékok: a Bizottság által a 396/2005/EK rendelet (4) 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott többéves összehangolt közösségi ellenőrzési programban felsorolt növényvédőszer-maradékok, valamint más növényvédőszer-maradékok, például amitráz, nikotin, tolfenpirad, diafentiuron, dikofol, ditiokarbamátok, dinotefurán, folpet, prokloráz, tiofanát-metil, triforin, acefát, fentoát, klórbufám, formetanát, protifosz, kinalfosz, karbofurán, metrafenon;

iii.

Egyéb veszélyek: Szudánszínezékek, rhodamin B, szulfitok, cianid, etilén-oxid.

A veszélyek fenti listája egy bizonyos szakaszban bővíthető, ha egy adott veszély tekintetében bizonyos országokból be kell vezetni bizonyos árukat, ezért a megadott lista nem teljes körű, ez a közlemény csak a jelenleg megállapított veszélyeket említi.

3.2.    Információgyűjtés

Az információforrások, a lekérdezett információk és az egyes árukra vonatkozó információgyűjtés referencia-időszaka az alábbiakban kerülnek ismertetésre.

3.2.1   Információforrások

Az (EU) 2019/1793 rendelet lehetséges módosításainak értékelésével összefüggésben szükséges információk összegyűjtéséhez számos információforrást használnak fel:

a)

a Bizottság és a tagállamok között kicserélt információk – új termék/veszély kombinációk jegyzékbe vételére vonatkozó javaslatok, észrevételek, módosítási kérelmek;

b)

a harmadik országoktól kapott információk, a harmadik országok által a vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedések;

c)

a Bizottság által harmadik országokban az (EU) 2017/625 rendelet 120. cikkével összhangban végzett ellenőrzésekre vonatkozó információk – ellenőrzési jelentések;

d)

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) információi;

e)

a hatósági ellenőrzéseknek a TRACES-NT-rendszerben nyilvántartott eredményei.

3.2.2   Az egyes árukra vonatkozóan lekérdezett információk

a)

a tagállamok által a felsorolt árukon végzett hatósági ellenőrzéseknek a TRACES-NT-rendszerben nyilvántartott eredményei:

i.

az Unióba behozott nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok szállítmányainak teljes száma;

ii.

a tagállamok illetékes hatóságai által az Unióba behozott nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok szállítmányain végzett azonossági és fizikai ellenőrzések teljes száma;

iii.

a fizikai ellenőrzések (laboratóriumi elemzés) során feltárt kedvezőtlen ellenőrzési eredmények teljes száma azon konkrét veszély tekintetében, amely miatt az áru fel van sorolva;

iv.

a kedvezőtlen ellenőrzési eredményeknek a szállítmányok azonossági és fizikai ellenőrzéseinek számához viszonyított százalékos aránya azon konkrét veszély tekintetében, amely miatt az áru fel van sorolva;

b)

az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben (RASFF) és az igazgatási segítségnyújtási és együttműködési (ISE-) meg nem felelési és élelmiszercsalási rendszerben benyújtott értesítések: a határátkelőhelyen történt visszafordításról szóló RASFF-értesítések, valamint a meg nem felelésekre és az élelmiszercsalásokra vonatkozó ISE-értesítések száma az egyes származás/termék/veszély kombinációk tekintetében;

c)

az érintett áruk kereskedelmi volumene az EUROSTAT adatai szerint.

3.2.3   Az információgyűjtés referencia-időszaka

A 3.2.2. pontban ismertetett információk Bizottság általi összegyűjtésének referencia-időszaka minden egyes áru esetében az új felülvizsgálati eljárás megkezdése előtti teljes félévnek felel meg (az adott évet megelőző évben vagy ugyanabban az évben). A referencia-időszak (félév) adott év januárjától júniusáig, illetve adott év júliusától decemberéig tart. A teljes körű tájékoztatáson alapuló döntés biztosítása érdekében figyelembe kell venni a legújabb fejleményeket és tendenciákat, amennyiben azok relevánsak az egyes tendenciák értékelése szempontjából. A mellékletekben újonnan felsorolandó áruk esetében több félévből származó információkat is figyelembe lehet venni.

3.3.    Információelemzés

3.3.1.   Az információelemzési folyamat lépései

A rendszeres felülvizsgálat folyamata a releváns információk 3.2.3. pontban leírtak szerinti gyűjtésével és a rendelkezésre álló információk elemzésével kezdődik. Az elemzés eredményeit, a származás/áru/veszély kombináció felülvizsgálatát és a mellékletek javasolt módosításait a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának (PAFF) egyik munkacsoportjában vitatják meg a tagállamokkal. A tagállamokkal egyeztetett eredményeket benyújtják a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának (PAFF) (5) a tagállamok általi véleményezésre.

3.3.2.   Az információelemzés szempontjai

Az (EU) 2019/1793 rendelet lehetséges módosításaihoz gyűjtött információk értékelése során számos tényezőt vesznek figyelembe.

Az elemzés a 3.2.2. pontban említett, az adott árura vonatkozóan összegyűjtött összes információn alapul. A származás/áru/veszély kombinációtól függően azonban eseti értékelést végeznek. Az intézkedések nevezetesen még akkor is fenntarthatók, ha a tényleges kereskedelem megszűnt, abban az esetben, ha nincs bizonyíték arra, hogy a vonatkozó veszély, az áru származási helyén fennálló veszély tekintetében a kockázatkezelésben javulás történt és következésképpen a rendelkezésre álló információk alapján továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy nem biztonságos árukat exportálnak az Európai Unióba.

A figyelembe vett tényezők között szerepelnek a szezonális kereskedelmi minták, az időbeli tendenciák és a kereskedelem volumenek.

Amennyiben valamely harmadik országban olyan potenciálisan rendszerszintű problémát tárnak fel, amely túlmutat az egyes vállalkozók által a kivitelük uniós szabályoknak való megfeleléséért viselt felelősségével kapcsolatos megállapításokon, és amennyiben a tagállamok olyan meg nem felelési szintekről számolnak be, amelyek nem javulnak jelentősen, a probléma körétől és az előrelátható kezeléstől függően harmonizált, fokozatos válasz kerül bevezetésre:

a)

felvétel az I. mellékletbe/az ellenőrzések gyakoriságának növelése az I. mellékletben már felsorolt termékek esetében (olyan intézkedésként, amely a nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok szállítmányait az Unióba importáló vállalkozókat és közvetve a harmadik országokat érinti);

b)

felvétel a II. mellékletbe/különleges behozatali feltételek bevezetése, amelyek szerint az exportáló harmadik országok illetékes hatóságaira külön felelősség hárul, olyan kötelezettség révén, amelynek értelmében kötelesek a származási helyen vizsgálni és tanúsítani a szállítmányok uniós szabályoknak való megfelelését;

c)

felvétel a IIa. mellékletbe/amennyiben az Unióba behozott nem állati eredetű élelmiszer vagy takarmány komoly kockázatot jelent az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, a legszigorúbb intézkedésként elrendelhető egyes áruk Unióba történő beléptetésének felfüggesztése súlyos/ismétlődő egészségügyi problémák és/vagy megoldatlan rendszerszintű problémák miatt.

3.4.    Az információelemzéséből eredő lehetséges módosítások

Az egyes árucikkekre vonatkozó döntések információelemzéseken és a nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedésekről szóló munkacsoporti üléseken a tagállamokkal folytatott megbeszéléseken alapulnak. A döntést minden egyes áru esetében eseti alapon hozzák meg a veszély, a meg nem felelés gyakorisága, a kereskedelmi volumenek, a probléma köre és a kielégítő kezelésre vonatkozó előrejelzés többtényezős együttesének figyelembevételével.

Az (EU) 2019/1793 rendelet mellékleteinek módosítását illető lehetséges döntések a következők:

a)

adott áru felvétele valamely mellékletbe;

b)

adott áru törlése valamely mellékletből;

c)

adott áru törlése valamely mellékletből és áthelyezése egy másik mellékletbe;

d)

az Unióba történő beléptetéskor szükséges azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságának megváltoztatása: növelése vagy csökkentése. A gyakoriságokat 5 %, 10 %, 20 %, 30 % és 50 %-ban állapítják meg.

Az azonossági és fizikai ellenőrzések gyakorisága eseti alapon, a fenti 3.1. és 3.2. pontban ismertetett több tényező kombinációja alapján, valamint a munkacsoport ülésein a tagállamok egyetértésével változhat.

3.5.    Az eljárás

A módosító jogi aktusnak az információk elemzése és a munkacsoport ülésein a tagállamokkal folytatott megbeszélések eredménye alapján készült tervezetét véleményezésre benyújtják a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának (PAFF). A módosító jogi aktus tervezetét, miután a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága általi szavazás során kedvező véleményt kapott, a Bizottság elfogadja és közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: HL). A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága kedvező véleményének kézhezvétele és a Bizottság általi elfogadás közötti időszakban a Bizottság levélben tájékoztatja az érintett harmadik országot a módosító jogi aktus tervezetének mellékleteiben felsorolt áruk tekintetében tervezett változásokról (pl. a mellékletekbe való felvétel/az azokból való törlés, az azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságának változásai). A HL-ben való közzétételt követően az Unió egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) értesítést nyújt be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).

4.   Szószedet

ISE

Az igazgatási segítségnyújtási és együttműködési rendszer (ISE-rendszer) a Bizottság által kifejlesztett és irányított rendszer, amelynek keretében az Élelmiszercsalás Elleni Európai Hálózat tagjai cserélnek információt. A tagállam kapcsolatba léphet egy másik tagállam illetékes hatóságaival, és biztonságos módon megoszthatja az információkat, ami közigazgatási intézkedésekhez, közigazgatási szankciókhoz vagy bírósági eljárásokhoz vezethet. 2020-ban teljes mértékben integrálták az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerbe (iRASFF).

Megfelelés

Az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett, szabályoknak való megfelelés.

KN-kód

A Kombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód) az áruk besorolására szolgáló eszköz, amelyet a Közös Vámtarifa és az uniós külkereskedelmi statisztikák követelményeinek való megfelelés céljából hoztak létre. Elsősorban akkor alkalmazzák, amikor az árukat az Unióban bejelentik vámeljárásra, és meghatározza, hogy melyik vámtételt kell alkalmazni. Megfelel a 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott árunómenklatúrának. Magában foglalja a harmonizált rendszer szerinti nómenklatúrát.

TARIC-besorolás

Ez az Unió Kombinált Nómenklatúrán alapuló integrált vámtarifájának felel meg. Magában foglalja többek között a „TARIC-alszámoknak” nevezett további albontásokat, amelyek a különleges uniós intézkedések hatálya alá tartozó áruk leírásához szükségesek, valamint a 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott, alkalmazandó vámtételeket és egyéb díjakat.

Szállítmány

Az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 37. pontjában meghatározottak szerint az ugyanolyan típusú vagy osztályú, vagy azonos leírással bíró, ugyanazon hatósági bizonyítvánnyal, hatósági tanúsítvánnyal vagy más okmánnyal rendelkező, ugyanazon szállítóeszközzel szállított és ugyanazon területről vagy harmadik országból érkező árumennyiség, az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett szabályok hatálya alá tartozó termékek kivételével.

EFSA

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az Unió által a 178/2002/EK rendelet alapján 2002-ben létrehozott európai ügynökség. Feladata a kockázatok értékelése az élelmiszerlánc egészében, valamint független tudományos tanácsadás nyújtása az uniós élelmiszer-biztonságot szabályozó döntéshozóknak. Az európai jogalkotó és végrehajtó intézményektől (Bizottság, Tanács és Parlament) és az uniós tagállamoktól függetlenül működik.

Unióba történő beléptetés

Az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 40. pontjában meghatározottak szerint áruk beléptetése az (EU) 2017/625 rendelet I. mellékletében felsorolt területek valamelyikére e területeken kívülről.

EU

Európai Unió

EUROSTAT

Az Eurostat az Unió statisztikai hivatala. Koordinálja a statisztikai tevékenységeket uniós szinten, és magas színvonalú statisztikákat és adatokat szolgáltat az Unióról.

Nem állati eredetű élelmiszer és takarmány

A „nem állati eredetű élelmiszer és takarmány” kifejezés az „élelmiszer”-t jelöli, amely a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározottak szerint minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el; továbbá a „takarmány”-t jelöli, amely a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározottak szerint feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, többek között adalék, amelyet állatok orális etetésére szánnak, és amely növényi eredetű (pl. gyümölcsök és zöldségek, fűszerek, tea), vagy egyéb nem állati eredetű, például ásványi anyagok (só).

Veszély

Az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 23. pontjában meghatározottak szerint bármely olyan tényező vagy körülmény, amely káros hatást gyakorolhat az emberek, állatok vagy növények egészségére, az állatjólétre vagy a környezetre.

Élelmiszer- és takarmánybehozatal

Az élelmiszer- és takarmánybehozatal az Unió piacán történő forgalomba hozatalra vagy az Unió vámterületén belüli magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt, nem uniós, nem állati eredetű élelmiszert és takarmányt jelent.

Hatósági ellenőrzések

A hatósági ellenőrzések fogalmát az (EU) 2017/625 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg, amelynek értelmében ezek olyan tevékenységek, amelyeket az illetékes hatóságok vagy az átruházott feladatot ellátó olyan szervezetek, illetve olyan természetes személyek végeznek az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban, amelyekre, illetve akikre bizonyos hatósági ellenőrzési feladatokat ruháztak át, az alábbiak ellenőrzése céljából: a) a vállalkozók megfelelése az említett rendeletnek, valamint az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályoknak, valamint b) az állatok, illetve áruk megfelelése az 1. cikk (2) bekezdésben említett szabályokban megállapított követelményeknek, beleértve a hatósági bizonyítvány, illetve hatósági tanúsítvány kiállítására vonatkozó követelményeket is.

HL

Az Európai Unió Hivatalos Lapja (HL) az Európai Unió hivatalos közlönye.

PAFF

A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (PAFF-bizottság) a tagállamok képviselőiből áll, elnöke pedig az Európai Bizottság képviselője, és kulcsszerepet játszik annak biztosításában, hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, az állategészségügyre és állatjólétre, valamint a növényegészségügyre vonatkozó uniós intézkedések gyakorlatiasak és hatékonyak legyenek. Véleményezi a Bizottság által elfogadni kívánt intézkedéstervezeteket. A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága megbízatása a teljes élelmiszer-ellátási láncra kiterjed – a gazdaságokban felmerülő állat-egészségügyi problémáktól kezdve a fogyasztók asztalára kerülő termékekkel bezárólag –, segítve az Uniót abban, hogy a termelési lánc minden szakaszában hatékonyan kezelje az egészségügyi kockázatokat.

Forgalomba hozatal

A forgalomba hozatal kifejezést a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja határozza meg, amely szerint a forgalomba hozatal élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját.

RASFF

Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert (RASFF) a 178/2002/EK rendelet 50. cikke hozta létre az élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő veszélyt jelző sürgősségi riasztórendszerként, amely az uniós tagállamokat, az Európai Bizottságot mint a rendszer tagját és irányítóját, és az EFSA-t magában foglaló hálózatnak felel meg. Tagja még az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az EFTA Felügyeleti Hatóság. Az értesítések különböző típusait az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke határozza meg. Az említett rendelet végrehajtási intézkedéseket is megállapít a RASFF hatékony működése érdekében. A határátkelőhelyen történt visszafordításról szóló RASFF-értesítések olyan élelmiszerek, takarmányok vagy élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok szállítmányaira vonatkoznak, amelyek Unióba történő beléptetését az illetékes hatóság egy Unión belüli határellenőrző ponton az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre jelentett kockázat miatt megtagadta.

Kockázat

Az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 24. pontjában meghatározottak szerint egy veszély következményeként jelentkező, az emberek, állatok vagy növények egészségére, az állatjólétre vagy a környezetre gyakorolt káros hatás valószínűségének és e hatás súlyosságának a szorzata.

SPS

Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS)

TRACES-NT

A kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer (TRACES rendszer) a Bizottság többnyelvű online egészségügyi és növény-egészségügyi tanúsítási platformja, amely az állatok, állati termékek, nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok és növények Unióba történő behozatalát, valamint az állatok és bizonyos állati termékek Unión belüli kereskedelmét és uniós kivitelét támogatja. Az eszköz TRACES Új technológia (TRACES New Technology, TRACES-NT) elnevezésű új verziója elektronikus tanúsítási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik mind az uniós, mind a harmadik országbeli illetékes hatóságok számára, hogy digitálisan lebélyegezzék a hivatalos okmányokat és tanúsítványokat, vagy aláírják a szállítmányokra vonatkozó határozatokat, ezáltal elavulttá téve a papíralapú tanúsítványok használatát.

WTO

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a nemzetek közötti kereskedelem globális szabályaival foglalkozik. Fő feladata annak biztosítása, hogy a kereskedelem a lehető legzökkenőmentesebben, kiszámíthatóbban és szabadabban folyjon.

A WTO keretében az SPS-megállapodás kimondja, hogy az országoknak be kell jelenteniük az egészségügyi és növényegészségügyi intézkedéseiket érintő változásokat. Egészségügyi és növényegészségügyi intézkedés bármely olyan intézkedés, melyet arra alkalmaznak, hogy i. megvédje az emberi vagy állati életet vagy egészséget azoktól a kockázatoktól, amelyek adalékanyagok, szennyező anyagok, méreganyagok, betegséget kiváltó organizmusok élelmiszerben, italban, illetve takarmányban való jelenlétéből adódhatnak, ii. megvédje az emberi életet vagy egészséget azoktól a kockázatoktól, melyek állatok, növények vagy a belőlük készült termékek által hordozott betegségekből vagy kártevők megjelenéséből, kialakulásából vagy elterjedéséből adódhatnak, iii. megvédje az állati vagy növényi életet vagy egészséget azoktól a kockázatoktól, melyek kártevők, megbetegedések, betegséget hordozó vagy kiváltó organizmusok megjelenésével, kialakulásával, illetve elterjedésével kapcsolatban jelentkeznek, vagy iv. megelőzze vagy korlátozza a kártevők megjelenéséből, kialakulásából vagy elterjedéséből adódó egyéb károkat.

A megállapodás kimondja, hogy: „Az egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések magukban foglalják az összes vonatkozó törvényt, rendeletet, rendelkezést, követelményt és eljárást, beleértve, egyebek mellett, a végtermékekkel szemben támasztott követelményeket; a feldolgozási és termelési módszereket; a tesztelési, a vizsgálati, a tanúsítási és jóváhagyási eljárásokat; a vesztegzárral kapcsolatos elbánást, beleértve az állatok vagy növények szállításával vagy szállításuk közbeni életben maradásukhoz szükséges anyagokkal összefüggő vonatkozó követelményeket; a vonatkozó statisztikai módszerekre, mintavételi eljárásokra, kockázatbecslési módszerekre vonatkozó eljárásokat; és a közvetlenül az élelmiszer biztonságával összefüggő csomagolási és címkézési követelményeket.”

Az SPS-megállapodás előírja az országok számára, hogy értesítsék a WTO-t a javasolt új egészségügyi és növény-egészségügyi előírásokról vagy a meglévő előírások módosításairól, ha: i. egy nemzetközi szabvány, iránymutatás vagy ajánlás nem létezik, vagy, ii. egy javasolt egészségügyi vagy növény-egészségügyi előírás tartalma lényegét tekintve nem egyezik meg egy nemzetközi szabvánnyal, iránymutatással vagy ajánlással, és mindkét esetben, ha, iii. ezen előírás jelentős hatást gyakorolhat más tagok kereskedelmére.


(1)  A Bizottság (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelete (2019. október 22.) az (EU) 2017/625 és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából a bizonyos harmadik országokból származó egyes áruk Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásának előírásáról (HL L 277., 2019.10.29., 89. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70, 2005.3.16., 1. o.).

(5)  Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága (europa.eu)