Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele.

(2022/C 130/17)

Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS AZ EGYSÉGES DOKUMENTUMOT MÓDOSÍTÓ STANDARD MÓDOSÍTÁSRÓL

„Mittelrhein”

PDO-DE-A1269-AM01

Az értesítés időpontja: 2021.12.28.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1. A bor/borászati termékek leírása és az analitikai és/vagy érzékszeri jellemzők

Leírás:

A Dornfelder szőlőfajtából készülő minőségi borok minimális természetes alkoholtartalmának vagy minimális mustsűrűségének módosítása (eddig a termékleírás 5.1. pontjában, a jövőben a termékleírás 3.2. pontjában szerepel) a rendkívüli időjárási körülmények által jellemzett években.

A Dornfelder szőlőfajtából készülő minőségi bor alapértelmezett értékei: 8,8 térfogatszázalék összes alkoholtartalom/68 Oechsle-fok

KIEGÉSZÍTÉS:

„A Dornfelder szőlőfajta minimális természetes alkoholtartalma/minimális mustsűrűsége a Mittelrhein elismert védegylet elnökségének határozata alapján a rendkívüli időjárási körülmények által jellemzett években az összes alkoholtartalom 8,3 térfogatszázalékában/65 Oechsle-fokban állapítható meg. Ez a rendelet minden esetben a meghatározott borászati évre korlátozódik. A védegylet határozatát megfelelő értesítésben kell közzétenni.”

A különböző termékeket név szerint megnevezik, és információkkal látják el a minimális természetes alkoholtartalomra/minimális mustsűrűségre vonatkozóan, valamint ismertetik az érzékszervi jellemzőit.

KIEGÉSZÍTÉS:

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított Mittelrhein oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

Indokolás:

A Dornfelder szőlőfajta minimális alkoholtartalmának/minimális mustsűrűségének kismértékű csökkentése azt a célt szolgálja, hogy az új károsító szervezetek által okozott negatív hatások minimalizálása érdekében a szüretet korábban lehessen befejezni. A 2014-es évben például a korai érésű vörös szőlőfajtákra veszélyt jelentett a pettyesszárnyú muslica. Ha az eddig érvényben lévő minimális mustsűrűség miatt várnak a betakarítással, az azzal a kockázattal jár, hogy ezekben az években jelentős minőségi és mennyiségi veszteséget szenvednek el a betakarítás során.

Az érzékszervi jellemzők ismertetéseit a különböző termékek jobb bemutatása érdekében differenciáltabban dolgozták ki.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított borok a leírást kiegészítették az összes alkoholtartalommal, és ezzel az uniós rendelet nyitó rendelkezését alkalmazzák.

2. A terület meghatározása

Leírás:

A Mittelrhein OEM földrajzi területét újra meghatározzák.

KIEGÉSZÍTÉS:

Felsorolják a településeket, beleértve a településhatárokat és a településhatárok számait is.

A pontos meghatározás az említett települések parcellánként körülhatárolt szőlőültetvényeit tartalmazó térképeken található, amelyek a www.ble.de/eu-qualitaetskennzeichen-wein oldalon tekinthetők meg.

Indokolás:

A tervezett területmeghatározás nem önkényes, hanem azért van rá szükség, hogy a történelmileg kialakult mezőgazdasági tájat figyelembe véve ne érjék jelentős hátrányok a szőlőtermesztést és a mezőgazdaságot, a lakosságot és a természeti egyensúlyt.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük a területmeghatározás okait:

A zárt szőlőültetvényekre a minőségbiztosítás miatt van szükség, különös tekintettel a növényvédelmi intézkedésekre.

A szőlészetben és borászatban szükség van növényvédelmi intézkedésekre, amelyek azonban nem mindig egyeztethetők össze más növénykultúrákkal. Az egymást váltogató szőlőültetvények és más területhasznosítások (pl. gyep, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcs- vagy zöldségtermesztés) gyakran okoznak problémákat, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni:

Minél kevesebb ponton érintkezik a szőlőtermesztés más területhasznosítási módokkal (szántóföldi művelés, gyümölcstermesztés, gyepterületek stb.), annál kevesebb negatív hatás éri a szőlőtermesztést és a borok minőségét.

Ennek okai a szőlőtermesztés sajátos gazdálkodási követelményei, különösen a növényvédelem területén. Az alkalmazott növényvédő szerek egyes esetekben jelentősen eltérnek egymástól, különösen az alkalmazási területük, a növényi kultúrára vonatkozó jóváhagyásuk vagy a várakozási idejük tekintetében. Ezenkívül a közép-rajnai régió számos történelmi meredek hegyoldalában a növényvédelmet helikopteres permetezéssel végzik, amelynek során – technikai és fizikai okokból – nagyobb a permetsodródás kockázata. A helikopteres permetezés megfelelő kivitelezhetősége érdekében előnyös, ha a permetezést hosszú, egyenes vonalakban végzik el a lejtő mentén. Ehhez összefüggő szőlőültetvényre van szükség.

A gazdálkodók és a szőlősgazdák többek között a távolságok betartásával kötelesek megakadályozni, hogy a növényvédő szerek átsodródjanak más növényekre és a célterületeken kívüli területekre. Ezért a szőlőültetvény határának közelében nem lehet permetezni a szőlőt, ami lehetetlenné teszi a termesztést. Ugyanez vonatkozik a szőlőültetvényekkel határos szántóföldekre, legelőkre és gyümölcsösökre is. A széttagolt ültetvényeken folyó szőlőtermesztés valamennyi gazdálkodó számára gazdasági veszteségeket okoz. A probléma különösen a helikopteres permetezésnél jelentkezik, mivel a helikopternek a megnövekedett permetsodródási kockázat miatt különösen nagy távolságot kell tartania. Ha ezekről a területekről áttelepítik a szőlőtermesztést, akkor az egykori szőlőültetvények már nem lesznek célterületek, amelyektől ezután újra távolságot kell tartani. A megmaradt szőlőültetvények tehát az áttelepítés miatt gazdasági hátrányt szenvednek el.

Ha a szakszerű alkalmazás ellenére a növényvédő szerek mégis átsodródnak a szomszédos, más hasznosítású parcellákra, ez a nem célterületeken nemkívánatos növényi károkhoz, minőségromláshoz vagy bizonyos növényvédőszer-maradványok miatt a termék forgalmazhatóságának elvesztéséhez vezethet. Az ott termesztett növények tekintetében egyes esetekben nem megengedett az ilyen növényvédőszer-maradványok jelenléte, így a szermaradványra vonatkozó vizsgálatok során a pontos elemzés és az alacsony maximális maradékanyag-határértékek alapján arra a következtetésre juthatnak, hogy az előállított termékek nem hozhatók forgalomba. Ilyen esetekkel újra és újra találkozhatunk a gyakorlatban. Bár a szennyező felelősségre vonható az ilyen károkért, a zárt szőlőtermő területek fenntartásával viszont minimálisra csökkenthetők a határterületek, és így elkerülhetők a problémák.

A lakosság és a természeti egyensúly védelme a gazdálkodás alá vont meredek lejtőkön keresztül

Napjainkban a meredek lejtők jelentős mértékben hozzájárulnak az erózió és a vízelfolyás elleni védelemhez. A teraszos szőlőművelés és a szőlőhegyek falai megakadályozzák, hogy a felszíni vizek lefolyjanak az esésvonalban. A szőlőtőkék és a zöld növényzet stabilizálják a talajt, a folyamatos művelésnek köszönhetően pedig megmaradnak. A szakszerű talajművelés biztosítja a jó talajszerkezetet és a víz nagymértékű beszivárgását a talajba. Mindezek együttesen minimalizálják az eróziót, heves esőzések idején visszatartják a vizet, és megakadályozzák a tápanyagok (különösen a foszfát) elfolyását a felszíni vizekbe. Aktív gazdálkodás nélkül a teraszok és a falak összeomlanának. A talajon elindulna a cserjésedés, és elveszítené termékenységét és szerkezetét. Ennek következtében talajerózió lépne fel, a talaj és a tápanyagok kimosódnának, valamint a heves esőzések földcsuszamlások következnének be. Veszélybe kerülne a lakosság és a közlekedés, és károk következnének be.

A tagosított szőlőültetvény hatékony gazdálkodási és védelmi módszereket tesz lehetővé a szőlészetben és borászatban.

A minőségi, ökológiai és gazdasági előnyökkel járó kíméletes növényvédelmi stratégiák fontos szerepet játszanak a kiváló minőségű borok fenntartható előállításának biztosításában:

Ilyen például a szőlőmoly elleni védekezés feromonokkal. Ez a védekezés csak akkor működik, ha a károsítók szaporodásának korlátozásához és a károsítók összezavarásához szükséges feromonadagolókat a lehetőleg a teljes területet lefedve alkalmazzák. Sokkal költséghatékonyabb, ha a széleken (más növényi kultúrák, hasznosítási módok vagy egyéb növényzettel borított területek határainál) nem kell duplán elhelyezni az adagolókat, amire technikai okokból van szükség. Alapvetően a zárt szőlőtermő területekkel érhető el, hogy a lehető legkevesebb feromonadagolóra legyen szükség. Ráadásul Rajna-vidék-Pfalz tartományban az „EULLE” (környezetvédelmi intézkedések, vidékfejlesztés, mezőgazdaság, élelmiszerek) fejlesztési program keretében – amely magában foglalja a szőlőtermesztésben alkalmazott biotechnikai növényvédelmi módszerek finanszírozását is – csak a 2 hektár feletti egybefüggő területek támogathatók. Ha az egyes szőlőültetvények szántófölddé való átalakítása miatt ezek a területek 2 hektár alá csökkennének, a megmaradt szőlőültetvények sem lennének többé támogathatók. A megmaradt szőlőültetvények gazdálkodói gazdasági kárt szenvednének el. E pénzügyi támogatás nélkül viszont a biotechnikai növényvédelem gazdaságilag nem életképes. Ennek következménye a rovarölő szerek intenzívebb használata, ami viszont negatív következményekkel jár a természeti egyensúlyra nézve.

A zárt szőlőültetvényekre mind technikai, mind gazdasági szempontból a madarak elleni védelem érdekében is szükség van, hogy az érett szőlőt megvédjék a károsodástól, mivel csak így biztosítható a hatékony védelem. Ezzel szemben széttagolt ültetvényeken folyó szőlőtermesztés nagyobb ráfordításokat követel meg, és a polgárokat is nagyobb hangterhelésnek teszi ki.

A zárt szőlőültetvények a vadkárok elkerülését is segítik:

A túl nagy vaddisznóállomány csökkentése a szőlőtermesztés szempontjából fontos kérdés. Erre az állománycsökkentésre többek között azért van szükség, mert Rajna-vidék-Pfalz szőlőhegyein a vadkárok után általában nem kell kártérítést fizetni. Ezenkívül ez csökkenti a bejelentési kötelezettség alá eső afrikai sertéspestis előfordulásának kockázatát, amely jelentős kockázatot jelent a németországi állattenyésztés számára. A vaddisznók elleni védekezés ugyanakkor a zárt szőlőültetvényekben könnyebben kivitelezhető és kevésbé költséges, mint a váltakozó művelésű területeken, ahol szőlőültetvények, szántóföldek és gyümölcsösök váltják egymást, és ahol a vaddisznóknak gyakran több helyük van a visszavonulásra.

A csepegtetéses öntözés a száraz nyarakon, különösen a fiatal növények esetében kap egyre nagyobb jelentőséget. Elengedhetetlen a szőlő növekedéséhez. A zárt szőlőültetvények a szükséges infrastruktúra (kutak, csővezetékek stb.) kiépítése és működtetése szempontjából nagy előnyt jelentenek. Ez hatékonyabbá és olcsóbbá teszi mind a víz közös beszerzését, mind pedig a szállító- és elosztóvezetékek közös használatát.

A szőlőtermesztés gazdálkodási feltételei eltérnek például a szántóföldi gazdálkodásétól. Ha ezeket a területeket már nem használnák szőlőtermesztésre, fennállna a cserjésedés veszélye, különösen a meredek lejtőkön, mivel ezek nem alkalmasak szántóföldi művelésre vagy gyepterületként való hasznosításra. Ezeken a nem művelt területeken megtelepedhetnek a nemkívánatos kártevők, például a pettyesszárnyú muslica gazdanövényei (pl. a szeder), ezek viszont veszélyeztetik a szomszédos ültetvényeken termő szőlő egészségét és minőségét.

A „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetének és hírnevének meghatározó eleme a történelmileg kialakult mezőgazdasági táj és a tradicionális szőlőhegyeket felvonultató tájkép.

A tradicionális és a tájképre jellemző szőlőhegyeken folyó szőlőtermesztés a térség lakói, a régió borászati ágazatának képviselői, a szakma és a fogyasztók számára is meghatározó eleme a borvidék jellegének. Ez abból is kitűnik, hogy a borreklámok a borvidék bemutatásakor rendszeresen a tradicionális szőlőhegyeken készített képeket használják fel.

A szőlőtermesztés hagyományos szántóföldi területekre való áttelepítése a jellegzetes tájkép megváltozását eredményezné, ami hatással lenne a kialakult és az UNESCO által is a világörökség részeként elismert mezőgazdasági tájra. Az UNESCO által a kiemelkedő egyetemes értékről, valamint a védelmi és kezelési követelményekről kiadott nyilatkozata a következőket mondja ki: „A térségben [a Felső Közép-Rajna-völgyben] hozott intézkedések elsősorban arra szolgálnak, hogy fenntartsák a szőlészet hagyományát a meredek lejtőkön, biztosítsák a ritka állat- és növényfajok élőhelyeit, és hogy összességében változatlanul megőrizzék a völgy környezeti állapotát.”

A bor mint téma – a hagyományos borvidékkel és a tradicionális szőlőhegyekkel összefüggésben – az idegenforgalom területén is fontos szerepet játszik. A szőlőhegyek alkotta táj sokoldalú turisztikai élményeket kínál, így a hagyományos borvidék számos idegenforgalmi tevékenységet folytató vállalkozás – például a gasztronómia és a szállodák – gazdasági alapjait biztosítja (pl. közép-rajnai borutak, a Rheinsteig túraútvonal és a Rajna-menti várakat bejáró túraútvonal). Ha a termékleírásban nem határoznák meg a földrajzi területet, és ezzel lehetővé tennék a szőlőültetvények áthelyezését a jelenlegi gyepterületekre vagy szántóföldekre, akkor sok hagyományos szőlőhegyet – amint azt már fentebb kifejtettük – a nemkívánatos cserjésedés veszélye fenyegetne, mivel kis méretük, jellegük és gyakran rossz megközelíthetőségük miatt nem alkalmasak a szőlőtermesztésen kívüli más célokra. A fent említett ökológiai következmények mellett a cserjésedésnek gazdasági következményei is lennének, mivel az ilyen táj látványa nem vonzó a turisták számára.

A szakkiadványokban szereplő borok, amelyek nagyban meghatározzák a „Mittelrhein” OEM megítélését és hírnevét, gyakran hagyományos és egybefüggő hegyoldalakról származnak (pl. Bopparder Hamm, Bacharacher Hahn, Oberweseler Ölsberg, Leutesdorfer Gartenlay).

Összességében a „Mitterrhein” OEM a tájképet meghatározó, egybefüggő szőlőültetvényeivel pozitív képet alakított ki a lakosság, a kereskedelem és a fogyasztók, valamint a turisták körében. A közép-rajnai borok vásárlásakor és elfogyasztásakor a fogyasztók szemei előtt a tradicionális szőlőhegyek képei jelennek meg, amelyeket adott esetben a nyaralási élmények is felerősítenek. Ez teszi a „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelölést összetéveszthetetlenné és egyedivé.

A fent említett okokból kifolyólag a szőlőhegyek természetes határokon belüli és lehetőség szerint zárt területen történő művelése számos előnnyel jár a szőlőültetvények tulajdonosai és művelői, valamint a környezet és a lakosság számára. Ezért nem szabadna növelni a szórványos szőlőültetvények arányát, amelyek elszigetelten már most is léteznek – az itt ismertetett sokrétű hátrányokkal.

3. Borszőlőfajták

Leírás:

A termékleírás 7. pontjában (a jövőbeli 8. pontban) eddig a következő szőlőfajták szerepeltek:

Rajna-vidék-Pfalz tartományban:

Fehérbor

Auxerrois, Bacchus, Chardonnay, Ehrenbreitsteiner, Ehrenfelser, Faberrebe, Findling, Korai Malingre, sárga muskotály, szürkebarát, zöldszilváni, zöld veltelini, Helios, Huxelrebe, Johanniter, Kerner, rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Nobling, Optima, Ortega, Osteiner, Phoenix, Reichensteiner, vörös tramini, Sauvignon Blanc, Scheurebe, Schönburger, fehér rizling, Würzer.

Vörösbor- és rozéfajták

korai kékburgundi, kékoportó, kései kékburgundi, Cabernet Dorsa, Cabernet Sauvignon, Dakapo, Deckrot, Dornfelder, Dunkelfelder, Regent, Rotberger, Saint-Laurent.

Észak-Rajna-Vesztfália tartományban:

Fehérbor

Auxerrois, Bacchus, Ehrenfelser, Faberrebe, Freisamer, Korai Malingre, sárga muskotály, zöldszilváni, zöld veltelini, Huxelrebe, Kanzler, Kerner, Morio muskotály, rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Optima, Ortega, Perle, Phoenix, Reichensteiner, Rieslaner, vörös tramini, rulandi, Scheurebe, Siegerrebe, Solaris, fehér burgundi, fehér elbling, fehér saszla, fehér rizling, Würzer.

Vörösborok és rozék

korai kékburgundi, kékfrankos, kékoportó, kései kékburgundi, Domina, Dornfelder, Dunkelfelder, korai kék malvázia, Helfensteiner, Heroldrebe, Regent, Rotberger, vörös saszla, Saint-Laurent.

Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália szőlőfajtáinak jegyzékét egy közös jegyzékben egyesítik.

KIEGÉSZÍTÉS:

A szőlőfajták jegyzéke a következő fajtákkal egészül ki:

Fehérborfajták

Albalonga, Arnsburger, kékszilváni, Bronner, Cabernet Blanc, Calardis Blanc, Chardonnay Rosé, Felicia, korai vörös malvázia, arany muskotály, arany rizling, Hibernal, Hölder, Juwel, Kernling, Merzling, Muscaris, Orion, Prinzipal, Regner, vörös elbling, vörös saszla, vörös rizlingszilváni, vörös muskotály, vörös rizling, Saphira, Sauvignon Cita, Sauvignon Gryn, Sauvignon Sary, Sauvitage, Septimer, Silcher, Sirius, Souvignier Gris, Staufer, Trebbiano di Soave, Villaris.

Vörösbor- és rozéfajták

Accent, Acolon, Allegro, Baron, Blauburger, Kék Trollinger, kék zweigelt, Bolero, Cabernet Cantor, Cabernet Carbon, Cabernet Carol, Cabernet Cortis, Cabernet Cubin, Cabernet Dorio, Cabernet Franc, Cabernet Mitos, Cabertin, Calandro, Färbertraube, Hegel, merlot, Monarch, Müllerrebe, Ttrollinger muskotály, Neronet, Palas, Pinotin, Piroso, Prior, Reberger, Rondo, rozémuskotály, Rubinet, Syrah, Tauberschwarz, Wildmuskat.

A szőlőfajtákat kiegészülnek a szinonimáikkal.

Indokolás:

A szőlőfajták eddigi felsorolása nem volt teljes körű. A felsorolást ki kell egészíteni, mivel meg kell nevezni az összes eddig osztályozott szőlőfajtát és azok szinonimáit.

4. Az uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján alkalmazandó követelmények

Leírás:

A termékleírás 10. pontja felsorolja a címkézésre vonatkozó további követelményeket.

Kisebb földrajzi egységek:

KIEGÉSZÍTÉS:

A szőlőkataszter tartalmazza a területek, az egybefüggő és különálló szőlőültetvények, valamint a dűlők neveit, amelyeket a kisebb földrajzi egységek használhatnak. A szőlőkataszterben a kataszteri elnevezéseknek megfelelően (településhatár, mező, dűlő, telek) fel kell tüntetni az ültetvények és területek határait. A katasztert Rajna-vidék-Pfalz agárkamarája vezeti. Észak-Rajna-Vesztfáliában az észak-rajna-vesztfáliai agrárkamara vezeti a nyilvántartást. A szőlőkataszter létrehozásának és vezetésének jogalapjai:

—	a bortörvény 23.§-ának (3) és (4) bekezdése

—	a borrendelet 29. §-a

—	az ültetvények és területek meghatározásáról és a szőlőkataszterről szóló tartományi törvény (szőlőültetvényekről szóló törvény)

—	a borászati jog végrehajtásáról szóló rendelet (WeinR-DVO NRW)

—	a borászati jogi hatáskörökről szóló tartományi rendelet 2. §-ának 16. pontja

A kisebb földrajzi egységek körülhatárolása a bortörvény 22g. §-a szerint csak az illetékes szervezetek hozzájárulásával módosítható. A bortörvény 22g. §-a értelmében az illetékes szervezetnek minden változást be kell jelentenie a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatalnak.

Indokolás:

A címkézésre vonatkozó rendelkezéseket ki kell egészíteni a szűkebb földrajzi megnevezéssel, hogy azok megfeleljenek a hatályos jognak.

5. Ellenőrzést végző hatóságok

Leírás:

A termékleírás 11. pontjában megnevezett ellenőrző hatóságok kiegészítése és azok feladatai.

KIEGÉSZÍTÉS:

Az agrárkamarát az ellenőrzés során a következő szervezetek támogatják:

Landesuntersuchungsamt Rheinland-Pfalz (Rajna-vidék-Pfalz Tartományi Vizsgálati Hivatala)

Mainzer Straße 112

56068 Koblenz

DEUTSCHLAND

Tel. +49 26191490

Fax +49 2619149190

E-mail: poststelle@lua.rlp.de

Észak-Rajna-Vesztfáliában:

Az észak-rajna-vesztfáliai agrárkamara igazgatója mint tartományi megbízott:

63. szakterület – kertészet

Gartenstraße 11

50765 Köln-Auweiler

DEUTSCHLAND

Tel. +49 2215340561

Fax +49 2215340196561

E-mail: weinbau@lwk.nrw.de

Landesamt für Natur, Umwelt und Verbraucherschutz NRW (Észak-Rajna-Vesztfália Tartományi Természet-, Környezet- és Fogyasztóvédelmi Hivatala)

Leibnizstraße 10

45659 Recklinghausen

DEUTSCHLAND

Tel. +49 23613050

Fax +49 23613053786

E-mail: abteilung8@lanuv.nrw.de

Indokolás:

Ellenőrző hatóságként meg kell adni a tartományi vizsgálati hivatalt is, mivel ezen a területen ellenőrzési feladatokat lát el. Észak-Rajna-Vesztfáliában megváltozott az agrárkamara címe.

6. Egyéb

Leírás:

Szövegezési változtatások az uniós előírásoknak megfelelően.

Indokolás:

Az uniós előírások teljesítése érdekében szövegezési változtatásokra volt szükség.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1. Elnevezés(ek)

Mittelrhein

2. A földrajzi jelzés típusa

OEM – Oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3. A borászati termékek kategóriái

Bor

5.	Minőségi pezsgőbor

8.	Gyöngyözőbor

4. A bor(ok) leírása

1. Minőségi fehérbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

Fehérbor

A fehérborok színe általában a világoszöld és az intenzív sötét aranyszín, vagy akár a borostyánsárga között váltakozik. Zamatuk általában friss, egzotikus gyümölcsös, néha virágos vagy fűszeres. A borkészítési eljárástól függően a finom vagy akár hangsúlyos fenolos érettség, valamint pörkölt aromák érezhetők. A fehérborokat az érzékenyebbtől az erőteljesig terjedő ízvilág és az elegánstól a pikánsig terjedő savszerkezet jellemzi.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

2. Minőségi vörösbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

Vörösbor

A vörösborok színe jellemzően a vizes vörös a mély liláskék közötti tartományban van, néha kékes árnyalatba megy át, néha pedig barnásan tükröződik. Zamatuk többnyire gyümölcsös, bogyós gyümölcsökre emlékeztető, de lehetnek fűszeres, földes és csokoládés jegyeik is. A borkészítési eljárástól függően a vörösborok a finom vagy akár hangsúlyos fenolos érettséggel, valamint pörkölt aromákkal rendelkezhetnek. Ízük általában a finom és a testes ízvilág közötti tartományban mozog, savszerkezetük bársonyosan lágy vagy mérsékelt.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

3. Minőségi rozébor, „Weißherbst”, „Blanc de Noir”

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

Rozébor, „Weißherbst”, „Blanc de Noir”

A rozéborok többnyire enyhén vagy erősen világosvörös színűek. A „Weißherbst” általában gyengén vagy mérsékelten rózsaszínű. A „Blanc de Noir” a fehérborokra jellemző színeket vonultatja fel. Zamatukat többnyire a gyümölcsös jelleg határozza meg a piros bogyós gyümölcsök és piros gyümölcsök jegyeivel, de fűszeres aromák is előfordulhatnak. A Blanc de Noir általában friss és gyümölcsös, a bogyós gyümölcsök jegyeit hordozza magán, néha finom virágos vagy fűszeres tónusokkal. Ízük általában a finom és a testes ízvilág közötti tartományban mozog, amit a lágytól az élénkítő jellegig terjedő savasság tesz hangsúlyosabbá.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

4. „Rotling” minőségi bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

A „Rotling” borok többnyire enyhén vagy erősen világosvörös színűek Zamatuk többnyire gyümölcsös és részben fűszeres, a bogyós gyümölcsök, valamint a maggyümölcsök és a citrusfélék tónusai nyernek teret benne. Ízük általában a finom és a testes ízvilág közötti tartományban mozog, amit élénkítő savasság jellemez.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. „Kabinett” különleges minőségű bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

„Kabinett” különleges minőségű bor

A „Mittelrhein” OEM „Kabinett” különleges minőségű borai jellemzően gyümölcsös, friss borok, amelyek derűs savszerkezettel és mérsékelt alkoholtartalommal rendelkeznek.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

6. „Spätlese” különleges minőségű bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

„Spätlese” különleges minőségű bor

A „Mittelrhein” OEM „Spätlese” különleges minőségű borait jórészt intenzív, gyümölcsös aroma és érett, harmonikus savszerkezet jellemzi.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

7. „Auslese” különleges minőségű bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

„Auslese” különleges minőségű bor

A „Mittelrhein” OEM „Auslese” különleges minőségű borai rendszerint intenzív színűek és gyümölcsös, részben egzotikus zamatúak. Az aszúsodott szőlőszemek miatt finom mézes és balzsamos tónusok is előfordulhatnak.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

8. „Beerenauslese” különleges minőségű bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

„Beerenauslese” különleges minőségű bor

A „Mittelrhein” OEM „Beerenauslese” különleges minőségű borai túlérett, szárított vagy aszúsított szemekből készülnek, ezért jellemzően intenzív aranysárga vagy borostyánsárga színűek, és kissé magas viszkozitásúak. Ízük általában kifejezetten gyümölcsös-édes, és érett, de markáns savszerkezettel rendelkeznek. Zamatuk általában intenzív gyümölcsös vagy fűszeres, de akár gyógynövényes aromákba is átcsaphat, és megjelennek benne az érett vagy túlérett gyümölcsök, aszalt gyümölcsök és méz.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

9. „Eiswein” különleges minőségű bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

„Eiswein” különleges minőségű bor

A „Mittelrhein” OEM „Eiswein” különleges minőségű borai természetes módon fagyasztott szőlőből préselik, így a szőlő összetevői nagymértékben koncentrálódnak. Az „Eiswein” különleges minőségű bort intenzív édes íz és erőteljes savak jellemzik. A „Beerenauslese” és a „Trockenbeerenauslese” borokhoz képest többnyire gyümölcsös és kevésbé aszús zamatú.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

10. „Trockenbeerenauslese” különleges minőségű bor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

„Trockenbeerenauslese” különleges minőségű bor

A „Mittelrhein” OEM „Trockenbeerenauslese” különleges minőségű borai túlérett, szárított vagy aszúsított szemekből készülnek, ezért jellemzően intenzív aranysárga vagy borostyánsárga színűek, és kissé magas viszkozitásúak. Ízük általában kifejezetten gyümölcsös-édes, és érett, de markáns savszerkezettel rendelkeznek. Zamatuk általában intenzív gyümölcsös vagy fűszeres, de akár gyógynövényes aromákba is átcsaphat, és megjelennek benne az érett vagy túlérett gyümölcsök, aszalt gyümölcsök és méz. A „Trockenbeerenauslese” a „Beerenauslese” borokhoz képest magasabb koncentrációjú, mivel nagyobb teret nyernek benne az aszú- és mazsolaszemek.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

11. Minőségi pezsgő, gyöngyözőbor

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Mittelrhein” termékei a különböző talajtani képződményeknek köszönhetően jellegzetes tulajdonságokkal rendelkeznek.

Minőségi pezsgőbor

A minőségi pezsgőbor kifejezett vagy erős habzása van, és általában gyümölcsös-érett és élesztős tónusú, élénk savszerkezet mellett. A zamatot az alapbor bortípusa, a felhasznált szőlőfajták és az élesztő tárolásának időtartama határozza meg.

A „Crémant” intenzív, finom habzású pezsgőbor. Stílusa többnyire érett gyümölcsös, élesztős és fűszeres, érett savszerkezet mellett. A zamatot az alapbor bortípusa, a felhasznált szőlőfajták és az élesztő tárolásának időtartama határozza meg.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

Gyöngyözőbor

A minőségi gyöngyözőborok finomtól az erőteljesig terjedő habzásúak, és gyümölcsös frissesség jellemzi őket. Zamatuk a bortípustól függően megegyezik a fehér-, a rozé-, illetve a vörösboroknál leírtakkal.

Az alkoholtartalom-növelés nélkül előállított „Mittelrhein” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor összes alkoholtartalma meghaladhatja az 15 térfogatszázalékot.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5. Borkészítési eljárások

5.1. Különleges borászati eljárások

1.	Minden termék

Konkrét borászati eljárás

A hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

2.	Minden termék

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozások

A hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

3.	Minden termék

Művelési gyakorlat

A hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

5.2. Maximális hozamok

105 hektoliter hektáronként

6. Körülhatárolt földrajzi terület

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés alá tartoznak a következő települések szőlőültetvényei: Bacharach (Bacharach (3503), Steeg (3502)), Bad Ems (0950), Bad Hönningen (0326), Boppard (Boppard (1820), Hirzenach (1824)), Bornich (0905), Braubach (0934), Breitscheid (Mainz-Bingen járás) (0261), Brey (1388), Damscheid (1845), Dattenberg (0315), Dausenau (0947), Dörscheid (0904), Fachbach (0951), Filsen (0932), Hammerstein (Niederhammerstein (0328), Oberhammerstein (0329)), Kamp-Bornhofen (0931), Kasbach-Ohlenberg (Niederkasbach (0307)), Kaub (0902), Kestert (0918), Koblenz (Ehrenbreitstein (1416), Niederberg (1413)), Lahnstein (Oberlahnstein (0961)), Langscheid (1207, 1843), Leubsdorf (0316), Leutesdorf (0330), Linz am Rhein (0310), Manubach (3504), Nassau (0837), Niederburg (1840), Niederheimbach (3507), Nochern (0914), Oberdiebach (3505), Oberheimbach (3506), Obernhof (0832), Oberwesel (Dellhofen (1842), Oberwesel (1841)), Osterspai (0933), Patersberg (0909), Perscheid (1844), Rheinbreitbach (0291), Rheinbrohl (0327), Rhens (1387), Sankt Goar (St. Goar (1837), Werlau(1836)), Sankt Goarshausen (Ehrenthal (0908), St. Goarshausen (0906), Wellmich (0907)), Spay (Oberspay (1390)), Trechtingshausen (3508), Unkel (Heister (0294), Scheuren (0292), Unkel (0293)), Urbar (1355, 1839), Vallendar (1352), Weinähr (0833).

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés a következőkre terjed ki: Königswinter város szőlőültetvényei, amelyeket Oberdollendorf, Niederdollendorf és Königswinter településhatárai fognak közre, Bad Honnef városának szőlőültetvényei Honnef (Rhöndorf) településhatáráig, valamint Bonn városának szőlőültetvényei Kessenich településhatáráig.

A pontos meghatározás a fent említett települések parcellánként körülhatárolt szőlőültetvényeit tartalmazó térképeken található, amelyek a www.ble.de/eu-qualitaetskennzeichen-wein oldalon tekinthetők meg.

A „Mittelrhein” oltalom alatt álló névvel ellátott minőségi bor, különleges minőségű bor, m. t. minőségi pezsgő vagy m. t. minőségi gyöngyözőbor előállítása más területen is történhet, mint a meghatározott termőterület, ahol a szőlőt leszüretelik, és amely a címkén jelölve van, feltéve, hogy az előállítás helye ugyanabban vagy egy szomszédos szövetségi tartományban található.

7. Legfontosabb borszőlőfajták

Accent

Acolon

Albalonga

Allegro

Arnsburger

Auxerrois – Auxerrois blanc, Pinot Auxerrois

Bacchus

Baron

Blauburger

Korai kékburgundi – korai burgundi, Pinot Noir Precoce, Pinot Madeleine, Madeleine Noir

Kékfrankos – Limberger, Lemberger

Kékoportó – Portugieser

Kékszilváni

Kései kékburgundi – kései burgundi, Pinot Nero, Pinot Noir, Samtrot

Kék Trollinger – Trollinger, Vernatsch

Kék zweigelt – zweigelt, Rotburger

Bolero

Bronner

Cabernet Blanc

Cabernet Carbon

Cabernet Carol

Cabernet Cortis

Cabernet Cubin – Cubin

Cabernet Dorio – Dorio

Cabernet Dorsa – Dorsa

Cabernet Franc

Cabernet Mitos – Mitos

Cabernet Sauvignon

Cabertin

Calandro

Chardonnay

Chardonnay Rosé

Dakapo

Deckrot

Domina

Dornfelder

Dunkelfelder

Ehrenbreitsteiner

Ehrenfelser

Faberrebe – Faber

Findling

Freisamer

Korai Malingre – Malingre

Korai vörös malvázia – Malvoisie, korai malvázia

Färbertraube

Sárga muskotály – muskotály, Muscat Blanc, Muscat, Moscato

Arany rizling

Zöldszilváni – szilváni

Zöld veltelini – veltelini

Hegel

Helfensteiner

Helios

Heroldrebe

Hibernal

Huxelrebe – Huxel

Hölder

Johanniter

Juwel

Kanzler

Kerner

Kernling

Merlot

Merzling

Monarch

Morio muskotály

Muscaris

Ottonel muskotály

Trollinger muskotály

Rizlingszilváni – Rivaner

Müllerrebe – fekete rizling, Pinot Meunier

Neronet

Nobling

Optima 113 – Optima

Orion

Ortega

Osteiner

Palas

Perle

Phoenix – Phönix

Pinotin

Piroso

Prinzipal

Prior

Reberger

Regent

Regner

Reichensteiner

Rieslaner

Rondo

Rotberger

Vörös elbling – Elbling Rouge

Vörös saszla – Chasselas Rouge

Vörös muskotály

Vörös rizling

Vörös tramini – tramini, fűszeres tramini, Clevner

Rubinet

Rulandi – Pinot Gris, Pinot Grigio, szürke burgundi

Saint Laurent – St. Laurent, Sankt Laurent

Saphira

Sauvignon Blanc

Sauvignon Cita

Sauvignon Gryn

Sauvignon Sary

Scheurebe

Schönburger

Septimer

Siegerrebe – Sieger

Silcher

Sirius

Solaris

Souvignier Gris

Staufer

Syrah – Shiraz

Tauberschwarz

Villaris

Fehér burgundi – Pinot Blanc, Pinot Bianco, Weißburgunder

Fehér elbling – elbling

Fehér saszla – Chasselas, Chasselas Blanc, Fendant Blanc Saszla

Fehér rizling – rizling, Riesling renano, rajnai rizling, Klingelberger

Wildmuskat

Würzer

8. A kapcsolat(ok) leírása

A „Mittelrhein” borvidék Bingen és Bonn között található, mintegy 110 km hosszúságban a Siebengebirge elnevezésű hegylánc határolja. A völgy szűk: a V-alakú völgy csak 200–220 méteres tengerszint feletti magasságban szélesedik ki fennsíkká, amelyet korábban kialakult magaslatok öveznek. A szőlőültetvények a Közép-Rajna völgyében találhatók, a tengerszint feletti 55–350 méteres magasságban, az átlagos tengerszint feletti magasság 170 méter. A Felső Közép-Rajna-völgy szőlőhegyei főként délkelet-délnyugati fekvésűek, míg az Alsó Közép-Rajna-völgyben a dél-délnyugati fekvésű területeken jellemző a szőlőtermesztés. Az egész Közép-Rajna-völgyet tekintve a szőlőültetvények tájolása átlagosan 168° (dél-délkelet).

A Közép-Rajna-völgy területét jellemzően a devonkor kőzetei borítják. Nagy területeken találunk kvarcitos homokköveket és agyagpalát, másodsorban vas- és kovapala és kvarcitok fordulnak elő. Harmadkori kőzetek csak Königswinter környékén találhatók. Ezek a trachitok, trachittufák, bazalt- és latitkőzetek (vulkanikus kiömlési kőzetek), amelyek az egykori vulkanikus tevékenységről tanúskodnak. A Rajna árterében többnyire több méter vastag, gyakran meszes homok- és agyarréteg rakódott le. A Közép-Rajna-völgyben a szőlőtőkék túlnyomórészt olyan talajon gyökereznek, amelynek alapkőzetét devonkori palakőzet alkotja. A jellemző talajtípus a barnaföld és a regoszol.

A termékeny löszön vagy löszagyagon a félbarna erdőtalaj terjedt el.

Helyenként az árterekben és az alacsonyan fekvő teraszos területeken is folyik szőlőtermesztés. Talajtani szempontból ezeket a területeket a barna ártéri talaj és a barnaföld jellemzi. A harmadkori vulkanikus kőzeteken barnaföld, regoszol és ranker talaj alakult ki.

Az időjárási adatok alapján az éves átlaghőmérséklet 9,7 °C.

A vegetációs időszak átlaghőmérséklete 14,2 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség 665 mm, amelynek kb. 60 %-a a vegetációs időszakra esik. A vegetációs időszak alatt a közép-rajnai szőlőültetvényeket átlagosan 615 000 Wh/m2 közvetlen napsugárzás éri. A borok tipológiáját a hosszú vegetációs időszak, a termőterület sajátos domborzata, a mikroklimatikus viszonyok, a talaj jellegzetes összetétele, valamint a magas fokú emberi beavatkozás határozza meg.

A kis méretű ültetvényekből álló birtokszerkezet és a meredek lejtő korlátozza a szőlőültetvények gépesítését. Ezért a szőlőültetvényeket nagy munkaráfordítással művelik. Az intenzív gondozás állandó terméshozamokat biztosít. Nagyban hozzájárul a leszüretelt szőlő minőségéhez, ami a minimális természetes alkoholtartalomban, az ízek kibontakozásában és a bor savtartalmának harmóniájában nyilvánul meg. Az emberi beavatkozás évszázados borászati hagyományokon alapul. A különleges minőségű borok elkészítésére szánt szőlő mint alaptermék előállítása során a szőlősgazda jobb minőségű szőlőt és intenzívebb hatású összetevőket tud elérni speciális művelési gyakorlatokkal, például a fürtzóna lelevelezésével vagy hajtásválogatással. Ezenkívül különféle pincészeti technikák alkalmazhatók a végtermékre jellemző tulajdonságok biztosítására

9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Bor, minőségi pezsgő, gyöngyözőbor

Jogi keret:

Nemzeti jog

További feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Ahhoz, hogy a tradicionális fogalmakat használni lehessen a címkén, a minőségi boroknak, a különleges minőségű boroknak, az m. t. minőségi gyöngyözőboroknak vagy az m. t. minőségű pezsgőknek előzetesen sikeresen át kell esniük egy hivatalos vizsgálaton. A címkén fel kell tüntetni az ebben az összefüggésben kiadott vizsgálati számot (ún. A.P.-szám). Ez helyettesíti a tételszámot.

A borokat és borászati termékeket a meglévő oltalom alatt álló bornéven túl kötelezően meg kell jelölni a termékleírás 5. pontjának a) alpontjában említett tradicionális fogalmak egyikével. A termékleírás 5. pontjának b) alpontjában említett tradicionális fogalmakat nem kötelező feltüntetni.

A szőlőkataszter tartalmazza a területek, az egybefüggő és különálló szőlőültetvények, valamint a dűlők neveit, amelyeket a kisebb földrajzi egységek használhatnak. A szőlőkataszterben a kataszteri elnevezéseknek megfelelően (településhatár, mező, dűlő, telek) fel kell tüntetni az ültetvények és területek határait. A katasztert Rajna-vidék-Pfalz agárkamarája vezeti. Észak-Rajna-Vesztfáliában a borászati jog végrehajtásáról szóló, 2013.12.12-i rendeletben (WeinR-DVO NRW) vezetik a katasztert. A szőlőkataszter létrehozásának és vezetésének jogalapjai:

—	a bortörvény 23.§-ának (3) és (4) bekezdése

—	a borrendelet 29. §-a

—	az ültetvények és területek meghatározásáról és a szőlőkataszterről szóló tartományi törvény (szőlőültetvényekről szóló törvény)

—	a borászati jog végrehajtásáról szóló rendelet (WeinR-DVO NRW)

—	a borászati jogi hatáskörökről szóló tartományi rendelet 2. §-ának 16. pontja

A termékleíráshoz vezető link

www.ble.de/eu-qualitaetskennzeichen-wein

(1) HL L 9., 2019.1.11., 2. o.