EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.4.27.

COM(2022) 650 final

2022/0134(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok jogállásáról (átdolgozás)

{SEC(2022) 200 final} - {SWD(2022) 650 final} - {SWD(2022) 651 final}

INDOKOLÁS

1.    A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló, 2020. szeptember 23-án elfogadott bizottsági közlemény 1 utókövetéseként javasolt intézkedéscsomag része. A közlemény hangsúlyozta, hogy az EU-ban szükséges képzettségek és tehetségek idevonzására irányuló átfogó célkitűzésre válaszul foglalkozni kell a jogszerű migrációra vonatkozó uniós politika főbb hiányosságaival. A képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomag egyik intézkedéseként a paktum bejelentette a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló 2003/109/EK irányelv átdolgozását azzal a céllal, hogy létrehozza a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek valódi jogállását, elősorban a más tagállamokba költöző és ott munkát vállaló, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jogainak erősítése révén. A csomag magában foglalja továbbá az összevont engedélyről szóló 2011/98/EU irányelv 2 átdolgozását és a kísérő közleményt, amely új megközelítést határoz meg a jogszerű migrációra vonatkozó ambiciózus és fenntartható uniós politika tekintetében, amely munkaerőpiacainkra vonzza a tehetségeket, és biztonságos csatornákat alakít ki az Európába való eljutáshoz 3 .

A migránsok túlnyomó jogszerűen érkezik és tartózkodik Európában. Az EU-ban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok teljes száma 23 millió, ami az EU népességének 5,1 %-át teszi ki 4 . Közülük több mint 10 millió 5 harmadik országbeli állampolgár rendelkezik huzamos vagy állandó tartózkodási engedéllyel. Ez az a célcsoport, amelynek helyzetét a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv 6 (a továbbiakban: az irányelv) szabályozni kívánja.

Az irányelv meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen és folyamatosan legalább öt éven át valamely tagállam területén tartózkodnak, megszerezhetik a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást. Ennek a jogállásnak számos előnye van: állandó, számos területen (a munkavállalásra és önálló vállalkozói tevékenységre való teljes körű jogosultság tekintetében is) egyenlő elbánást biztosít, valamint megerősített védelmet nyújt a kiutasítás ellen. Bár ezeket az előnyöket a nemzeti jog által szabályozott, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállások is biztosíthatják (az irányelv lehetővé teszi ezeket a párhuzamos nemzeti szabályozásokat), a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás emellett a következő három általános alapon lehetőséget biztosít a más tagállamokba való költözésre és ott-tartózkodásra is: gazdasági tevékenység gyakorlása (munkavállalás vagy önálló vállalkozás); tanulmányok folytatása vagy szakképzés; egyéb célok. Az EU-n belüli mobilitáshoz való jog azonban nem automatikus, hanem számos feltételhez kötött.

Az irányelv 2019-ben lezárult, a jogszerű migrációra vonatkozó bizottsági célravezetőségi vizsgálat 7 keretében végzett értékelése és végrehajtási jelentései 8 számos hiányosságot állapítottak meg a célkitűzések megvalósítása tekintetében, valamint az irányelv tagállami alkalmazása során felmerülő gyakorlati kérdéseket tártak fel.

E javaslat célja, hogy hatékonyabb, koherensebb és méltányosabb rendszert hozzon létre a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésére. Ennek a rendszernek alapvető fontosságú eszközzé kell válnia azon harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedésének előmozdításához, akik jogszerűen és hosszú távon telepedtek le az EU-ban.

A javaslat célja, hogy megkönnyítse a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzését, különösen az alábbiak révén: annak lehetővé tétele a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy a tartózkodás időtartamára vonatkozó követelmény teljesítése érdekében összeszámítsák a különböző tagállamokban töltött tartózkodási időszakokat; és annak egyértelművé tétele, hogy valamennyi jogszerű tartózkodási időt teljes mértékben figyelembe kell venni, beleértve a hallgatóként, átmeneti védelemben részesülő személyként vagy kezdetben ideiglenesen eltöltött tartózkodási időt is. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal történő jogszerű tartózkodás időtartama nem minősül tartózkodási időszaknak, és nem számítandó bele abba.

A javaslat célja továbbá a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik jogainak megerősítése. Ez magában foglalja a más tagállamokban való költözéshez és az ottani munkavállaláshoz való jogot, amelyet szorosan össze kell hangolni az uniós polgárokat megillető joggal. Ha lehetővé tesszük, hogy az egyik tagállamban huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok munkahelyet váltsanak és munkavállalás céljából másik tagállamba költözzenek, az az egész EU-ban elősegítheti a munkaerőpiac hatékonyságának javítását, pótolva a szakemberhiányt és ellensúlyozva a regionális egyenlőtlenségeket. Emellett fokozhatja az EU általános vonzerejét a külföldi tehetségek számára.

A javaslat ezenfelül olyan mechanizmust vezet be, amely az eljárások és az egyenlő bánásmódhoz való jog, valamint az információkhoz való hozzáférés tekintetében egyenlő versenyfeltételeket hivatottak biztosítani a huzamos uniós tartózkodási engedély és a nemzeti tartózkodási engedélyek között, hogy a harmadik országbeli állampolgároknak valódi választási lehetőségük legyen a két engedély között. Elősegíti továbbá a körkörös migrációt azáltal, hogy megkönnyíti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára, hogy jogaik elvesztése nélkül visszatérjenek származási országukba, ami mind a származási, mind a lakóhely szerinti országok számára előnyös.

Az Európai Parlament a legális munkaerő-migráció új módjairól szóló, 2021. május 21-i állásfoglalásában 9 üdvözölte az irányelv Bizottság által tervezett felülvizsgálatát, kijelentve, hogy ez „lehetőséget kínál a mobilitás fokozására és az eljárások egyszerűsítésére és harmonizálására”. A legális migrációs politikáról és jogról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2021. november 25-i állásfoglalásában 10 az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy módosítsa az irányelvet annak érdekében, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek valódi jogot kapjanak az EU-n belüli mobilitásra, és hogy ötről három évre csökkentsék a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzéséhez szükséges tartózkodási évek számát.

Az irányelv 2003-as hatálybalépése óta számos panasz érkezett a Bizottsághoz (különösen a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállással rendelkező vagy azt kérelmező személyektől), amelyek egy részét kötelezettségszegési eljárás követte, több kérdésben pedig az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) ítéletet is hozott. Az átdolgozás célja továbbá a kötelezettségszegési eljárások során felmerült főbb hiányosságok megszüntetése és a Bíróság ítélkezési gyakorlatának kodifikálása.

•    Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

Ez a javaslat összhangban van az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló, 2020. szeptember 23-án elfogadott bizottsági közleménnyel 11 , amely hangsúlyozta, hogy az EU-ban szükséges képzettségek és tehetségek idevonzására irányuló átfogó célkitűzésre válaszul foglalkozni kell a jogszerű migrációra vonatkozó uniós politika főbb hiányosságaival.

Ez a javaslat kiegészíti a jogszerű migráció és a menekültügy területén elfogadott alábbi egyéb uniós eszközöket, különösen azokat az irányelveket, amelyek a huzamos tartózkodást esetlegesen megelőző tartózkodási jogállásokat szabályozzák: a magasan képzett munkavállalókról szóló 2009/50/EK kékkártya-irányelv 12 , az összevont engedélyről szóló 2011/98/EU irányelv 13 , a hallgatókról és kutatókról szóló (EU) 2016/801 irányelv 14 , a családegyesítésről szóló 2003/86/EK irányelv 15 (a továbbiakban: a jogszerű migrációról szóló irányelvek), a 2008/115/EK visszatérési irányelv 16 és a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére vonatkozó szabályokról szóló 2011/95/EU irányelv 17 .

Ez a javaslat összhangban van a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervvel 18 , amely közös szakpolitikai keretet biztosít, hogy támpontul szolgáljon a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárokra és köztük a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekre vonatkozó nemzeti integrációs politika továbbfejlesztéséhez és megerősítéséhez.

•    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat összhangban van „az Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleménnyel 19 , és támogatja annak célkitűzéseit. A közlemény kijelöli az Unió gazdasági helyreállítása felé vezető utat, amely olyan zöldebb, digitális és ellenállóképesebb gazdaság és társadalom kialakítására irányul, ahol kiemelten fontos a készségek, a tudás és a kompetenciák fejlesztése és az új követelményekhez való igazítása. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok integrációjának és Unión belüli mobilitásának javítását célzó intézkedéseket ebben a tágabb összefüggésben kell szemlélni.

A javaslat összhangban van az európai készségfejlesztési programmal 20 is, amely a jogszerű migráció tekintetében a tehetségek jobb vonzására és megtartására irányuló, stratégiaibb jellegű megközelítést sürgetett, konkrétan kiemelve, hogy jobb megfeleltetésre és egyértelmű eljárásokra van szükség, és el kell ismerni a harmadik országbeli állampolgárok kompetenciáit az uniós munkaerőpiacon.

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 79. cikkének (2) bekezdése, amely felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapítson meg a következőkre vonatkozóan: a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok; valamint b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is.

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve alkalmazandó, mivel ez a terület megosztott hatáskörbe tartozik 21 . A jogszerű migrációra vonatkozó közös uniós keretre az EU-n belüli határellenőrzés eltörlése és a schengeni térség létrehozása miatt van szükség. Ezzel függ össze, hogy az egyik tagállam migrációs politikái és döntései más tagállamokat is érintenek, ezért szükségesnek tűnik, hogy közös uniós szabályok álljanak rendelkezésre a harmadik országbeli állampolgárok tagállamokba történő beutazásának és tartózkodásának feltételeire és eljárásaira, valamint a tagállamokba való beutazásukat követően őket megillető jogokra vonatkozóan 22 .

A célravezetőségi vizsgálat kimutatta, hogy a jogszerű migrációról szóló irányelvek, beleértve a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelvet is, számos olyan pozitív hatással jártak, amelyeket a tagállamok önállóan nem tudtak volna elérni. Ilyen például a feltételek, eljárások és jogok bizonyos fokú harmonizációja, ami elősegíti a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtését, az egyszerűsített igazgatási eljárások, a nagyobb jogbiztonság és kiszámíthatóság a harmadik országbeli állampolgárok, munkáltatók és közigazgatási szervek számára, a harmadik országbeli állampolgárokat megillető jogok (különösen a több fontos területen, például a munkafeltételek, az oktatásban való részvétel, a szociális ellátásra való jogosultság, valamint az eljárási jogok tekintetében az állampolgárokkal egyenlő bánásmódhoz való jog) jobb elismerése, a jobb EU-n belüli mobilitás.

A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv átdolgozásának célja a további harmonizáció és egyszerűsítés. A jogok továbbfejlesztése előnyös volna a harmadik országbeli állampolgároknak, a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésének megkönnyítése pedig biztonságos és stabil tartózkodási jogállást biztosítana azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik egyébként nem felelnének meg az állampolgárság megszerzésére vonatkozó feltételeknek. Emellett az EU-n belüli mobilitásra vonatkozó hatékony szabályokat csak uniós szinten lehet megállapítani, mivel még soha nem fordult elő olyan nemzeti migrációs politika, amely megkönnyítette volna a más tagállamban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kérelmeit. Továbbá a tagállamok azon előjoga, hogy meghatározzák, hány olyan harmadik országbeli állampolgárt engednek be területükre, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy munkát vállaljanak, kizárólag az EU-n kívülről érkező harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, nem alkalmazandó viszont az EU-n belüli mobilitásra. Ezért az uniós szabályok jelentős hatást gyakorolnak a harmadik országbeli állampolgárok tagállamok közötti hatékony mobilitására.

•    Arányosság

A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv e javaslattal bevezetett módosításai korlátozottak és célzottak, és céljuk az irányelv végrehajtása és értékelése során feltárt főbb hiányosságok hatékony orvoslása. A hatásvizsgálat szerint a javasolt változtatások azokra az elemekre korlátozódnak, amelyeket a tagállamok önállóan nem tudnak kielégítően megvalósítani, és az érdekelt felek adminisztratív terhei nem lennének aránytalanok az elérendő célokhoz képest, többek között azért sem, mert ezek az intézkedések csak a már meglévő eljárásokat frissítenék vagy egészítenék ki. Különösen az igazgatási eljárások tagállamok által elvégzendő, szükséges kiigazításai tekinthetők arányosnak, tekintettel a harmadik országbeli állampolgárok helyzetének várható javulására, a munkáltatók lehetőségeinek bővülésére és a nemzeti közigazgatási szerveket érintő egyszerűsítésekre.

A fentiek alapján a javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

•    A jogi aktus típusának megválasztása

E javaslat célja az irányelv célzott módosításainak előírása, amelyek az irányelv végrehajtása és értékelése során feltárt joghézagok, következetlenségek és hiányosságok kiküszöbölését hivatottak szolgálni. Mivel ez a javaslat a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv átdolgozására irányul, az azonos típusú jogi eszköz a legmegfelelőbb.

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2011. évi első végrehajtási jelentés értékelte, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelnek-e az irányelv rendelkezéseinek, és rámutatott arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok általában nem rendelkeznek információkkal a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásról és az ahhoz kapcsolódó jogokról, valamint feltárta az irányelv átültetésének számos hiányosságát. A 2019. évi második végrehajtási jelentés kiemelte, hogy a helyzet javult, de néhány lezáratlan kérdés továbbra sem teszi lehetővé az irányelv fő célkitűzéseinek maradéktalan elérését.

A jogszerű migrációra vonatkozó 2019. évi célravezetőségi vizsgálat részletes értékelést nyújt a jogszerű migrációra vonatkozó átfogó uniós keretről, megvizsgálva, hogy az továbbra is megfelel-e a célnak. A célravezetőségi vizsgálat különösen a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv tekintetében jelezte, hogy számos következetlenség figyelhető meg a jogszerű migrációra vonatkozó, később elfogadott egyéb uniós irányelvekhez képest, elsősorban a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik számára – többek között az EU-n belüli mobilitás terén – biztosított jogok vonatkozásában. Megállapította továbbá a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás és a huzamos tartózkodásra vonatkozó hasonló nemzeti szabályozás közötti koordináció és koherencia hiányát, valamint azt, hogy a nemzeti szabályozásokat gyakrabban alkalmazzák az uniós szabályozásnál.

A végrehajtási jelentések és a célravezetőségi vizsgálat alapján a javaslatban meghatározott problémákat az alábbi hat fő terület köré csoportosítottuk: i. a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást nem használják ki kellőképpen; ii. a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésének feltételei túlságosan nehezen teljesíthetők; iii. a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számos akadályba ütköznek az EU-n belüli mobilitáshoz való joguk gyakorlása során; iv. a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik jogai nem egyértelműek és nem következetesek; v. a körkörös migráció lehetőségei korlátozottak a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára; vi. fennáll a kockázata annak, hogy a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást olyan befektetői letelepedési programok alapján szerzik meg, amelyek értelmében a tartózkodási engedélyek kiállítása nem függ a tagállamban való folyamatos fizikai jelenlét követelményétől, vagy a befektető csupán korlátozott ideig köteles a tagállamban tartózkodni.

•    Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A jogszerű migrációra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat keretében széles körű konzultációra, többek között nyilvános konzultációra került sor 23 . A Bizottság 2020. szeptember 23. és december 30. között újabb nyilvános online konzultációt tartott a jogszerű migráció jövőjéről az „Ossza meg velünk véleményét!” elnevezésű portálján keresztül 24 . 2021 első felében célzott konzultációkra került sor, amelyek több technikaibb jellegű kérdésre vártak választ az irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban. E konzultációk egy részét a Bizottság önállóan végezte, másokat pedig egy külső vállalkozótól megrendelt tanulmány keretében. E hatásvizsgálat keretében ad hoc felmérések is készültek az Európai Migrációs Hálózat tagjai körében.

A fent említett két nyilvános konzultációra uniós polgároktól, szervezetektől és (az EU területén belül vagy azon kívül tartózkodó) harmadik országbeli állampolgároktól, vállalkozói szövetségektől és szervezetektől, nem kormányzati szervezetektől, tudományos/kutató intézményektől, szakszervezetektől, minisztériumoktól és közszektorbeli intézményektől érkeztek válaszok. A célzott konzultációkon a tagállamok illetékes hatóságai, vállalkozói szövetségek és szervezetek, nem kormányzati szervezetek, tudományos körök, gyakorló jogászok, szellemi műhelyek és közszolgáltató szervezetek vettek részt.

A konzultációs folyamat során általánosságban az derült ki, hogy a már az EU-ban tartózkodó vagy az EU-ba költözni szándékozó migránsokat kedvezőtlenül érintik a hatályos irányelv hiányosságai, amelyek adminisztratív terhet, hosszú várakozási időt és bizonytalanságot eredményeznek, valamint zavart okoznak az alkalmazandó szabályok és az eljárás kimenetele tekintetében. Ez visszatarthatja a migránsokat attól, hogy „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásért folyamodjanak. A „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogálláshoz kapcsolódó jogokra vonatkozó – különösen a családegyesítést és az EU-n belüli mobilitást érintő – korlátozások csorbíthatják az EU vonzerejét a harmadik országbeli állampolgárok szemében, és korlátozhatják beilleszkedésüket a befogadó társadalmakba. E korlátozások közvetve a származási országokra is hatással lehetnek, mivel csökkenhet a hazautalások mértéke amiatt, hogy állampolgáraik nem illeszkednek be megfelelően a fogadó országokba.

A Bizottság a javaslatban figyelembe vette és kezelte a konzultáció során azonosított főbb problémákat.

•    Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az irányelv felülvizsgálatára vonatkozó hatásvizsgálatot egy külső vállalkozó tanulmánya is alátámasztotta 25 . Ezenkívül a Bizottság több szakértői csoport véleményét is kikérte az irányelv felülvizsgálatáról: a migránsok migrációval, menekültüggyel és integrációval kapcsolatos véleményével foglalkozó szakértői csoport 2021. március 2-án, az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata 2021. március 10-én, a Bizottság gazdasági migrációval foglalkozó informális szakértői csoportja 2021. április 14-én, a jogszerű migrációval foglalkozó szakemberek uniós hálózata pedig 2021. április 29-én nyilvánított véleményt. A Bizottság az Európai Migrációs Hálózat véleményét is kikérte egy ad hoc felmérés keretében 26 .

•    Hatásvizsgálatok

A javaslat előkészítése céljából elvégzett hatásvizsgálat négy szakpolitikai alternatívát értékelt, amelyek keretében egyre ambiciózusabb szakpolitikai intézkedéseket vázolt fel:

1. alternatíva: az irányelv hatékonyságának javítását célzó intézkedések. Ez a szakpolitikai alternatíva olyan nem jogalkotási intézkedéseket foglalt magában, amelyek célja az irányelv végrehajtásának javítása és a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás előmozdítása, jogszabályi változás nélkül.

2. alternatíva: az irányelv célzott felülvizsgálata. Ez a szakpolitikai alternatíva az irányelv számos célzott módosítására terjedt ki, amelyek célja, hogy hatékonyabb, koherensebb és méltányosabb rendszert alakítsanak ki a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésére, elsősorban annak révén, hogy egyenlő feltételeket biztosítanak a párhuzamos nemzeti jogállásokkal, és fejlesztik a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeket és családtagjaikat megillető jogokat, beleértve az EU-n belüli mobilitáshoz való jog kiterjesztését is.

3. alternatíva: az irányelv szélesebb körű jogalkotási felülvizsgálata. Ez a szakpolitikai alternatíva tartalmazta a 2. alternatíva szerinti célzott módosításokat, ugyanakkor könnyítéseket is biztosított a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésének feltételei tekintetében. Ez az alternatíva ugyanis lehetővé tenné, hogy a tagállamok ötről három évre csökkentsék a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti kérelem benyújtásához szükséges tartózkodási időt (anélkül, hogy az uniós jog alapján a szabad mozgás jogával rendelkező uniós polgárokat és családtagjaikat kedvezőtlenebb helyzetbe hoznák, mint a harmadik országbeli állampolgárokat), és összeszámítsák a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodási időszakokat. A gazdasági erőforrásokkal és az integrációval kapcsolatos feltételek is pontosításra kerülnének.

4. alternatíva: az irányelv nagyszabású jogalkotási felülvizsgálata, egységes huzamos uniós tartózkodási jogállás létrehozásával. Ez az alternatíva teljes mértékben harmonizált huzamos uniós tartózkodási jogállást határoz meg, megszüntetve a hasonló nemzeti szabályozásokat, a jogállás megszerzéséhez szükséges (valamennyi tagállam által alkalmazandó) rövidebb tartózkodási idővel, valamint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való automatikus joggal, amelyet a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárokéhoz hasonló feltételekkel biztosít.

A társadalmi és gazdasági hatások, az eredményesség és a hatékonyság értékelése alapján az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva a 3. lehetőség – az irányelv szélesebb körű jogalkotási felülvizsgálata. Az előnyben részesített alternatíva számos szakpolitikai intézkedést tartalmaz, amelyek orvosolnák az irányelvben azonosított hiányosságok többségét.

Az előnyben részesített alternatíva várhatóan igen pozitív társadalmi és gazdasági hatásokkal jár. A gazdasági hatások azon a várakozáson alapulnak, hogy több harmadik országbeli állampolgár jutna hozzá a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogálláshoz és az ahhoz kapcsolódó jogokhoz, és a harmadik országbeli állampolgárok nagyobb hányada költözne át egy második tagállamba. Ez viszont összességében magasabb adóbevételekhez, nagyobb termelékenységhez és fogyasztáshoz, valamint fokozott gazdasági növekedéshez vezetne. Emellett a magasabb bérek következtében a hazautalások is növekednének a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jövedelmének arányában.

Ezenkívül az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva teljes mértékben összhangban lenne a Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumában meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel. Emellett még nagyobb koherenciát biztosítana az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával.

Továbbá megítélésünk szerint az előnyben részesített alternatíva teremti meg a legmegfelelőbb egyensúlyt az érdekelt felek különféle elvárásai között, és így politikailag ez a leginkább megvalósítható megoldás. E tekintetben a hatásvizsgálat kiemelte azokat a konkrét nézetkülönbségeket, amelyek annak hozzáadott értékével kapcsolatban alakultak ki, hogy a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez szükséges tartózkodási idő ötről három évre csökkenne. Mivel jelenleg nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy egy ilyen csökkentés milyen mértékben járulna hozzá hatékonyan az EU-ban tartósan letelepedni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedési folyamatának gyorsításához, ez a javaslat nem változtatja meg az előírt tartózkodási időt, amely továbbra is öt év.

Először is egyértelmű, hogy a harmadik országbeli állampolgárok továbbra is különböző nehézségekkel küzdenek az integrációs folyamat során attól függően, hogy miként érkeztek, milyen készségszinttel, nyelvtudással és háttérrel rendelkeznek, valamint hogy a tagállamok milyen mértékű támogató intézkedéseket vezettek be 27 . Ezért az uniós tagállamok jelenleg nem biztosítanak egyenlő feltételeket a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedése tekintetében, ami harmonizált megközelítést tenne szükségessé a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez szükséges tartózkodási idő csökkentése érdekében. Bár a hatásvizsgálatban fontolóra vettük, hogy a tagállamok egy opcionális megközelítés alapján három évre csökkenthessék a tartózkodási időt, a Bizottság elvetette ezt a lehetőséget, hogy elkerülje az irányelv végrehajtásának széttagoltságát, amit ezzel előidézhetne.

A 2021–27-es időszakra vonatkozó, az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési tervvel uniós szinten létrehozott keretrendszer támogatásával az EU és tagállamai számos intézkedést hajtanak végre a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének és befogadásának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében, és a Bizottság figyelemmel kíséri az e tekintetben elért eredményeket 28 . Az említett figyelemmel kísérés, valamint annak alapos értékelése alapján, hogy a tartózkodási engedélyhez kapcsolódó jogok hogyan hatnak a harmadik országbeli állampolgárok tagállamokbeli beilleszkedésére, a Bizottság felül fogja vizsgálni a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez szükséges tartózkodási idő kérdését annak érdekében, hogy további támpontokat kapjon az ötéves küszöbérték esetleges lerövidítésének mérlegeléséhez. Ez az értékelés az átdolgozott irányelv alkalmazásáról szóló első jelentésben kerül bemutatásra, amelyet az átültetési időszak végét követő két éven belül kell elfogadni.

Bár a javaslat főszabályként megtartja az előírt ötéves tartózkodási időt, két fontos változtatást vezet be, amelyek európai hozzáadott értéket biztosítanának azáltal, hogy nagymértékben megkönnyítenék a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzését a tagállamok közötti mobilitás által jellemzett helyzetekben. Először is a Bizottság azt javasolja, hogy az ötéves küszöbérték eléréséhez össze lehessen számítani a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodási időszakokat. Másodsorban azoknak a személyeknek, akik egy tagállamban már megszerezték a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, mindössze három évre van szükségük ahhoz, hogy egy második tagállamban is megszerezzék azt.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye

2021. szeptember 22-én a hatásvizsgálatot benyújtották a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek, amely 2021. október 20-án ülést tartott. A Testület 2021. október 25-én fenntartások mellett kedvező véleményt fogalmazott meg. A Testület rámutatott a hatásvizsgálat számos olyan elemére, amellyel foglalkozni kell. A Testület konkrétan további pontosításokat kért e kezdeményezés hatályával és azzal kapcsolatban, hogy az hogyan illeszkedik az összevont engedélyről szóló irányelv felülvizsgálatához. A Testület emellett azt kérte, hogy jobban domborítsák ki a szakpolitikai alternatívák közötti lényegi különbségeket, és elemezzék alaposabban, hogy a javasolt intézkedések tekintetében lehetséges-e alternatív megközelítés. A Testület annak tisztázását is igényelte, hogy a tagállamok számára választható intézkedések hogyan hatnak az irányelv hatékonyságára. Végezetül a Testület további elemzéseket és bizonyítékokat kért a második tagállamba költözéskor esedékes munkaerőpiaci vizsgálat eltörlésének lehetséges hatásairól.

Ezekkel és a Testület által tett egyéb részletesebb észrevételekkel a hatásvizsgálat végleges változata foglalkozik, amely világosabban ismerteti a problémameghatározást és a kezdeményezés célkitűzéseit, valamint azt, hogy a különböző szakpolitikai alternatívák hogyan kezelnék ezeket a problémákat és célkitűzéseket. A Testület észrevételeit az irányelvjavaslat is figyelembe vette.

•    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a kezdeményezés szerepel a Bizottság 2021. évi munkaprogramjának II. mellékletében 29 , ezért a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) része.

A bemutatott összegek az előnyben részesített alternatívában szereplő intézkedések összes átlagos éves költségmegtakarítás átlagos értékének felelnek meg.

•    Alapjogok

Ez a kezdeményezés összhangban van az Alapjogi Chartával, és továbbfejleszti az abban rögzített egyes jogokat. Különösen az alábbi konkrét alapvető jogok megerősítéséhez járul hozzá: a megkülönböztetés tilalma (21. cikk), a családhoz és a munkához (33. cikk), valamint szociális biztonsághoz és szociális segítségnyújtáshoz (34. cikk) való jog.

4.    KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Ennek a jogalkotási javaslatnak nincs az uniós költségvetésre gyakorolt hatása.

5.    EGYÉB ELEMEK

•    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság ellenőrizni fogja az átdolgozott irányelv helyes és hatékony átültetését a részt vevő tagállamok nemzeti jogába. A Bizottság a végrehajtási szakasz folyamán rendszeresen szervez majd kapcsolattartó bizottsági üléseket valamennyi tagállam részvételével. A Bizottság rendszeres időközönként jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekről szóló irányelv végrehajtását, működését és hatását.

A Bizottság úgy követi nyomon az irányelv alkalmazását, hogy könnyen hozzáférhető, elfogadott és hiteles adatforrásokon alapuló releváns és mérhető mutatók segítségével ellenőrzi a fő operatív célkitűzések teljesülését. A felülvizsgált irányelv kötelezővé teszi több információtípus közlését, hogy javítsa az adatszolgáltatás időszerűségét és megbízhatóságát. Az Eurostat és az illetékes nemzeti statisztikai hivatalok által közzétett hivatalos európai és nemzeti statisztikákat a lehető legnagyobb mértékben fel kell használni a kiadott huzamos uniós tartózkodási engedélyek számának nyomon követésére (a nemzeti huzamos tartózkodási engedélyekhez képest is), és amennyiben lehetséges, az EU-n belüli mobilitást és a körkörös migrációt gyakorló harmadik országbeli állampolgárok számának nyomon követésére. Emellett a Bizottság továbbra is törekedni fog a meglévő uniós ügynökségek és hálózatok, például az Alapjogi Ügynökség és az Európai Migrációs Hálózat támogatásának elnyerésére. A Bizottság a továbbiakban is igénybe fogja venni azon meglévő szakértői csoportok közreműködését, amelyek hozzájárultak a hatásvizsgálathoz.

•    Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Mivel a javaslat a hatályos irányelvhez képest nagyobb számban tartalmaz jogi kötelezettségeket, szükség lesz az átültető intézkedésekről szóló értesítést kísérő magyarázó dokumentumokra – többek között a nemzeti rendelkezések és az irányelv közötti megfelelési táblázatra – annak érdekében, hogy egyértelműen azonosíthatók legyenek azok az átültető intézkedések, amelyekkel a tagállamok kiegészítették a meglévő jogszabályokat.

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1–3. cikk

Ez a fejezet meghatározza a javaslat tárgyát, fogalommeghatározásait és hatályát. Az átdolgozásra irányuló javaslatban foglalt fő változtatás az irányelv hatályát érinti, ugyanis törlése került az olyan esetekre vonatkozó kizárás, amikor „a tartózkodási engedély (..) formálisan korlátozott”, mivel annak értelmezése jogbizonytalansághoz vezetett a tagállami átültetés és végrehajtás tekintetében.

II. FEJEZET    – „HUZAMOS TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ JOGÁLLÁS” VALAMELY TAGÁLLAMBAN

4. cikk

Ez a cikk a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás kérelmezéséhez szükséges tartózkodás időtartamának kiszámítására vonatkozó szabályokat állapítja meg. Az átdolgozásra irányuló javaslat fontos változtatást vezet be, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a harmadik országbeli állampolgárok számára a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodás időszakok összeszámítását, feltéve, hogy két évig jogszerűen és folyamatosan tartózkodtak a kérelem helye szerinti tagállam területén. Ez az új rendelkezés elő fogja mozdítani az EU-n belüli mobilitást a harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik kérhetik a különböző tagállamokban eltöltött tartózkodási idejük figyelembevételét, és rövidebb időn belül megszerezhetik a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy az uniós vagy nemzeti jog alapján kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosaként eltöltött tartózkodási időt teljes mértékben be kell számítani a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez szükséges időbe, beleértve az irányelv hatálya alól jelenleg kizárt minőségben vagy jogállásban eltöltött tartózkodási időszakokat is, például a tanulmányi vagy szakképzési célú tartózkodást, a nemzeti vagy átmeneti védelemben részesülő személyként való tartózkodást, vagy az eredetileg kizárólag ideiglenes alapon történő tartózkodást. Ez a rendelkezés azokra az esetekre vonatkozik, amikor egy harmadik országbeli állampolgár, aki korábban az irányelv hatálya alól kizárt minőségben vagy jogállásban (pl. hallgatóként) tartózkodott a tagállamok területén, később az irányelv hatálya alá tartozó minőségben vagy jogállásban (pl. munkavállalóként) tartózkodik ott. Ezekben az esetekben a – pl. hallgatóként eltöltött – tartózkodási időt teljes mértékben be lehet számítani a teljesítendő ötéves időszakba, feltéve, hogy a tartózkodás teljes időtartama jogszerű és folyamatos volt.

A tartózkodásnak jogszerűnek és folyamatosnak kell lennie. A „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás visszaélésszerű megszerzésével kapcsolatos kockázat megelőzése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárok valamennyi kategóriája esetében megfelelően figyelemmel kísérjék a jogszerű és folyamatos tartózkodásra vonatkozó követelményt. Ez a kockázat különösen releváns azok a harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik olyan tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyet az adott tagállamba irányuló bármilyen típusú befektetés alapján állítottak ki, mivel az ilyen tartózkodási engedélyek kiállítása nem függ a tagállamban való folyamatos fizikai jelenlét követelményétől, vagy a befektető csupán korlátozott ideig köteles a tagállamban tartózkodni.

Az említett kockázat megelőzése érdekében a tagállamoknak meg kell erősíteniük a tartózkodásra vonatkozó követelményre irányuló ellenőrzéseket, különös tekintettel a befektetés alapján kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező és/vagy korábban azzal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok által benyújtott, „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti azon kérelmekre, amelyek esetében a szóban forgó engedélyek kiállítása nem függött az érintett tagállamban való folyamatos fizikai jelenlét követelményétől, vagy a befektető csupán korlátozott ideig volt köteles az érintett tagállamban tartózkodni. A javaslat egy olyan rendelkezést is tartalmaz, amely nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a különböző tagállamokban való tartózkodási időszakok összeszámítása céljából figyelembe vegyék a más tagállamba irányuló bármilyen típusú befektetés alapján kiállított tartózkodási engedély birtokosaként szerzett tartózkodási időt. Ezt a rendelkezést azzal a céllal vezettük be, hogy korlátozzuk az ilyen programok vonzerejét, és foglalkozzunk azzal a ténnyel, hogy nem minden tagállam szabályozta a tartózkodási engedélyek e kategóriáját 30 .

5. cikk

Ez a cikk meghatározza a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésének feltételeit. A kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal és betegségbiztosítással, ahhoz, hogy elkerüljék, hogy a tagállam számára teherré váljanak, valamint megkövetelhetik tőlük, hogy tegyenek eleget a beilleszkedésre vonatkozó követelményeknek. A javaslat – az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatát kodifikálva – kiegészítő rendelkezéseket vezet be az említett követelmények pontosítása és a tagállamok mérlegelési jogkörének korlátozása érdekében.

Ami az anyagi forrásokra vonatkozó követelményt illeti, az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően (C-578/08. sz. Chakroun ügy, és C-302/18. sz. X kontra Belgische Staat ügy), ugyan a tagállamok meghatározhatnak egy bizonyos összeget referenciaösszegként, de nem írhatják elő a minimális jövedelem azon összegét, amely alatt a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti valamennyi kérelem elutasításra kerül az egyes kérelmezők helyzetének konkrét vizsgálata nélkül. Annak vizsgálatakor, hogy az adott személy rendelkezik-e stabil és rendszeres anyagi forrásokkal, a tagállamok figyelembe vehetnek olyan tényezőket is, mint a befizetett nyugdíjjárulékok és az adófizetési kötelezettségek teljesítése. A „források” fogalma nem kizárólag a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás kérelmezőjének „saját forrásaira” vonatkozik, hanem azokat a forrásokat is magában foglalhatja, amelyeket harmadik személy bocsát e kérelmező rendelkezésére, feltéve hogy, az érintett kérelmező egyéni helyzetére tekintettel, e forrásokat stabilaknak, rendszereseknek és elégségeseknek lehet tekinteni.

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megköveteljék a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kérelmezőktől a beilleszkedési követelmények teljesítését, például előírva számukra állampolgári beilleszkedési vagy nyelvvizsga letételének kötelezettségét. Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata (C-579/13. sz. P & S ügy), értelmében azonban e kötelezettség végrehajtásának eszközei nem veszélyeztethetik a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének előmozdítására vonatkozó célkitűzést, különös tekintettel az állampolgári beilleszkedési vizsga letételéhez szükséges ismeretek szintjére, az e vizsgára való felkészüléshez szükséges kurzusok és anyagok hozzáférhetőségére, a harmadik országbeli állampolgárok által az e vizsgára való jelentkezési díj címén fizetendő díjra, vagy az olyan sajátos körülmények figyelembevételére, mint az életkor, az írástudatlanság vagy az iskolai végzettség.

6. cikk

Ez a cikk úgy rendelkezik, hogy a tagállamok közrendi és közbiztonsági okokra hivatkozva megtagadhatják a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megadását, amint azt a 2003/109/EK irányelv már előírja.

7. cikk

Ez a cikk a 2003/109/EK irányelvben már előírtakhoz hasonló, a jogállás megszerzésére vonatkozó igazgatási eljárásokat állapít meg. Az átdolgozásra irányuló javaslat olyan rendelkezést vezet be, amely részletesebben szabályozza azokat a helyzeteket, amikor a kérelem alátámasztására bemutatott dokumentumok, illetve megadott információk nem megfelelőek, illetve hiányosak, hasonlóan ahhoz, amiről a jogszerű migrációra vonatkozó újabb uniós irányelvek már rendelkeznek.

8. cikk

Ez a cikk a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást tanúsító tartózkodási engedély kiállítására vonatkozó szabályokat állapítja meg. Az átdolgozásra irányuló javaslat az engedély elnevezését „huzamos uniós tartózkodási engedély”-re változtatja.

9. cikk

Ez a cikk meghatározza a jogállás visszavonásának és elvesztésének kötelező és mérlegelhető okait, amint azt a 2003/109/EK irányelv már előírja. Az átdolgozásra irányuló javaslat a jelenlegi 12 hónapról 24 hónapra bővíti azt az időtartamot, ameddig a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek az Unió területén kívül tartózkodhatnak anélkül, hogy elveszítenék a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásukat. E módosítás célja a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek körkörös migrációjának előmozdítása, különösen annak érdekében, hogy befektethessenek a származási országukban, megoszthassák az Unióban megszerzett tudásukat és készségeiket, valamint hogy személyes és családi körülményeik miatt ideiglenesen visszatérhessenek a hazájukba.

Hosszabb távollétek esetén a tagállamoknak rendelkezniük kell a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás újbóli megszerzésének könnyített eljárásáról. A jogbiztonság javítása és a körkörös migráció előmozdítása érdekében az átdolgozásra irányuló javaslat szabályozza az ezen eljárás szerinti fő követelményeket, amelyeket a 2003/109/EK irányelv értelmében a nemzeti jog szabályoz. A javaslat szerint a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem írják elő a tartózkodás időtartamára, a forrásokra és a betegségbiztosításra vonatkozó követelmények teljesítését. A tagállamok semmiképpen sem írhatják elő a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás újbóli megszerzését kérelmező harmadik országbeli állampolgárok számára a beilleszkedési követelmények teljesítését.

Végezetül a javaslat módosítja e cikk megfogalmazását a 2008/115/EK visszatérési irányelvvel való összhang biztosítása érdekében.

10. cikk

Ez a cikk meghatározza a jogállás elutasításának, visszavonásának és elvesztésének eljárási garanciáit, amint azt a 2003/109/EK irányelv már előírja.

11. cikk

Ez a cikk új rendelkezést vezet be a jogszerű migrációra vonatkozó legújabb uniós irányelvekkel és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával (C-508/10. sz. Bizottság kontra Hollandia ügy) összhangban, amelynek értelmében a tagállamok díjat számíthatnak fel a kérelmek feldolgozásáért, és e díjak összegének nem lehet sem célja, sem hatása, hogy korlátozza az ezen irányelv által biztosított „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzését, tehát nem sértheti az irányelv által elérni kívánt célt, valamint annak szellemét.

12. cikk

Ez a cikk a 2003/109/EK irányelvben már előírtakhoz hasonló, a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeket megillető egyenlő elbánáshoz való jogot állapít meg. Az átdolgozásra irányuló javaslat három fő változtatást vezet be, amelyek célja a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jogainak megerősítése és beilleszkedésük folyamatának javítása.

Először is egyértelművé kell tenni, hogy a magánlakás vásárlása tekintetében a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek az állampolgárokéval azonos jogokkal kell rendelkezniük. A magánlakás vásárlásához való jog különösen lényeges, figyelembe véve ezen irányelv fő célját, azaz a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek a befogadó társadalomba való beilleszkedését. A saját lakástulajdon lehetősége olyan tényező, amely hozzájárulhat azon harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedéséhez, akik úgy döntöttek, hogy tartósan letelepednek valamely uniós tagállamban.

Másodszor, ez a cikk összehangolja a szociális biztonság fogalommeghatározását, valamint a nyugdíjak és a családi ellátások exportálásához való jogot a jogszerű migrációra vonatkozó legutóbbi irányelvek rendelkezéseivel. A szociális biztonság meghatározása tekintetében hivatkozás történik a 883/2004/EK rendeletre (az (1) bekezdés d) pontja), azoknak a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek vagy túlélő hozzátartozóiknak, akik harmadik országba költöznek, az érintett tagállamok harmadik országba költöző állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek mellett és mértékben kell kötelező nyugdíjban részesülniük, a jogszerű migrációra vonatkozó egyéb irányelveknek megfelelően ((6) bekezdés).

Végezetül a javaslat kiterjeszti a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek a szociális védelemhez és szociális ellátáshoz való egyenlő hozzáférését azáltal, hogy megszünteti a tagállamok azon lehetőségét, hogy korlátozzák az „alapellátásokhoz” való hozzáférést.

13. cikk

Ez a cikk olyan szabályokat állapít meg, amelyek fokozott védelmet biztosítanak a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jogszerű tartózkodását megszüntető határozatokkal szemben. A cikk szövegét módosítani kell annak figyelembevételével, hogy a 2008/115/EK irányelv elfogadása óta közös szabályok vonatkoznak a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákra és eljárásokra. A fokozott védelem azt jelenti, hogy kizárólag arra az esetre korlátozzák a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jogszerű tartózkodásának megszüntetését, ha az illető tényleges és kellően súlyos veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra. A rendelkezések emellett előírják, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jogszerű tartózkodását megszüntető határozatok nem alapulhatnak gazdasági megfontolásokon.

14. cikk

E cikk úgy rendelkezik, hogy a tagállamok jogosultak arra, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel párhuzamosan állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyt bocsássanak ki. Az átdolgozásra irányuló javaslat ugyanakkor olyan új rendelkezéseket vezet be, amelyek arra hivatottak, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak a huzamos uniós tartózkodási engedély és a nemzeti tartózkodási engedélyek között, hogy a harmadik országbeli állampolgároknak valódi választási lehetőségük legyen a két engedély között. A tagállamoknak különösen arról kell gondoskodniuk, hogy: az uniós jogállás megszerzéséhez szükséges, beilleszkedéssel és erőforrásokkal kapcsolatos követelmények nem szigorúbbak, mint a nemzeti jogállás megszerzésére vonatkozó követelmények (5. cikk (3) bekezdés), az uniós engedélyt kérelmezők a nemzeti engedélyek kérelmezőivel azonos mértékű díjat fizetnek kérelmük feldolgozásáért (11. cikk), a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás birtokosai nem élveznek alacsonyabb szintű eljárási garanciákat és jogokat, mint az állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyek birtokosai (a 10. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (8) bekezdése és a 15. cikk (6) bekezdése), a tagállamoknak ugyanolyan szintű tájékoztatási, promóciós és hirdetési tevékenységeket kell biztosítaniuk a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel kapcsolatban, mint az állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyek esetében (27. cikk), egyszerűsített eljárást alkalmaznak az állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti engedélyek azon birtokosai esetében, akik huzamos uniós tartózkodási engedélyt kérelmeznek (a 7. cikk (4) bekezdése).

15. cikk

Ez a cikk új rendelkezéseket vezet be a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek családegyesítésének megkönnyítése érdekében, eltérve a 2003/86/EK irányelv általános szabályaitól. A tagállamok a családegyesítés céljából nem alkalmazhatnak beilleszkedésre vonatkozó követelményeket, mivel úgy kell tekinteni, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családjaik beilleszkedtek a befogadó társadalomba, továbbá nem alkalmazhatnak semmilyen határidőt a családtagok munkaerőpiacra való belépése tekintetében.

Ez a cikk ezenfelül külön szabályokat állapít meg a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek azon gyermekei esetében, akik a huzamos uniós tartózkodási engedélyt kiállító tagállam területén születtek vagy akiket ott fogadtak örökbe, amit jelenleg egyetlen uniós jogi eszköz sem szabályoz. Mivel a családi életet tiszteletben kell tartani, és a családi élet védelme a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek beilleszkedésének alapvető eleme, a huzamos uniós tartózkodási engedélyt kiállító tagállam területén született vagy ott örökbe fogadott gyermekeiknek automatikusan meg kell szerezniük a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást az adott tagállamban anélkül, hogy teljesíteniük kellene az előzetes tartózkodásra vonatkozó követelményt.

III. FEJEZET    – TARTÓZKODÁS MÁS TAGÁLLAMOKBAN

16–18. cikk

Ezek a cikkek meghatározzák a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik EU-n belüli mobilitására vonatkozó főbb szabályokat és feltételeket. Az átdolgozásra irányuló javaslat célja, hogy megkönnyítse az EU-n belüli mobilitást azáltal, hogy felszámol számos olyan akadályt, amelyek eddig gátolták azt. A második tagállam a továbbiakban nem jogosult arra, hogy ellenőrizze a munkaerőpiaci helyzetet a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek által benyújtott, alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben folytatandó gazdasági tevékenység gyakorlása iránti kérelmek vizsgálatakor, valamint el kell törölni a más tagállamokban lakóhellyel rendelkező, huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekre vonatkozó, korábban meglévő kvótákat. Ezen túlmenően a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a kérelmet még az első tagállamban való tartózkodásuk során benyújthassák, és legkésőbb a kérelmük benyújtását követő 30 napon belül munkába álhassanak vagy megkezdhessék tanulmányaikat. Amennyiben a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek egy második tagállamban tartózkodási engedély iránti kérelmet kívánnak benyújtani szabályozott szakma gyakorlása céljából, szakmai képesítésüket a 2005/36/EK irányelvvel és más alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban ugyanúgy el kell ismerni, mint a szabad mozgáshoz való jogot gyakorló uniós polgárok szakmai képesítését.

19–20. cikk

Ezek a cikkek úgy rendelkeznek, hogy a második tagállam közrendi és közbiztonsági okokra hivatkozva elutasíthatja a tartózkodási engedély iránti kérelmet, amint azt a 2003/109/EK irányelv már előírja. A 20. cikk a Schengeni határellenőrzési kódexre való kereszthivatkozás révén összehangolja a népegészségügyi veszély meghatározását a jogszerű migrációra vonatkozó legutóbbi irányelvek rendelkezéseivel.

21. cikk

Ez a cikk a 2003/109/EK irányelvben már előírtakhoz hasonló, a tartózkodási jogállás második tagállamban történő megszerzésére vonatkozó igazgatási eljárásokat állapít meg. Az átdolgozásra irányuló javaslat a jogszerű migrációra vonatkozó legutóbbi irányelveknek megfelelően rövidebb határidőt vezet be (90 nap + 30 nap rendkívüli körülmények esetén), és a 2003/86/EK irányelvtől eltérve lehetővé teszi a családtagok számára, hogy az önálló tartózkodási engedély megszerzése céljából összeszámítsák a különböző tagállamokban töltött tartózkodási időszakokat.

22–23. cikk

Ezek a cikkek megállapítják a nemzetközi védelemben részesülő személyek huzamos uniós tartózkodási engedélyének módosítására, valamint a mobilitással kapcsolatos eljárási garanciákra vonatkozó szabályokat, amint azt a 2011/51/EU irányelvvel módosított 2003/109/EK irányelv már előírja.

24. cikk

E cikk úgy rendelkezik, hogy amint a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik tartózkodási jogot szereznek a második tagállamban, a második tagállam állampolgáraival egyenlő elbánásban kell részesülniük a javaslat 12. cikkében említett területeken és feltételek mellett. Ez utóbbi rendelkezés javítja a második tagállamban tartózkodó, huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek és családtagjaiknak a második tagállam munkaerőpiacához való hozzáférését azáltal, hogy megszünteti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az első 12 hónapban korlátozzák ezt a hozzáférést. A második tagállamban való tartózkodás feltételeinek folyamatos teljesülése érdekében azonban a második tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy előírja a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik számára, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságokat a munkáltató vagy a gazdasági tevékenység bármely változásáról.

25. cikk

Ez a cikk megállapítja a tartózkodási jogállás második tagállambeli visszavonására és az első tagállamot terhelő visszavételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat, amint azt a 2003/109/EK irányelv már előírja. A cikk több módosítást tartalmaz: ezek célja, hogy biztosítsák az összhangot a 2008/115/EK visszatérési irányelvvel, amely megállapítja a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével kapcsolatban a tagállamokban alkalmazandó közös normákat és eljárásokat.

26. cikk

Ez a cikk kimondja, hogy a második tagállamban tartózkodó, huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek a jogállás első tagállamban történt megszerzéséhez szükségeshez hasonló feltételek mellett meg kell adni a lehetőséget, hogy „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást szerezzenek a második tagállamban. Annak érdekében, hogy felgyorsítsák a második tagállamba való beilleszkedést azon személyek esetében, akik már beilleszkedtek egy másik uniós tagállamba, az átdolgozásra irányuló javaslat előírja, hogy a második tagállamban való tartózkodás megkövetelt időtartama három év. A „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás második tagállamban való megszerzése céljából nem szabad lehetővé tenni a különböző tagállamokban töltött tartózkodási időszakok összeszámítását.

A második tagállam számára azonban lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy a területén történő ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően nyújt-e szociális ellátást vagy tanulmányi ösztöndíjból vagy diákhitelből álló szociális ösztöndíjat tanulmányok folytatásához (a szakképzést is beleértve), a munkavállalóktól, önálló vállalkozóktól eltérő, huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és azok családtagjai számára, szem előtt tartva, hogy az ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást követő huzamos tartózkodási jog megszerzését megelőzően ezek az ellátások megtagadhatók azoktól az uniós polgároktól, akik a munkavállalóktól vagy önálló vállalkozóktól eltérő minőségben gyakorolták a 2004/38/EK irányelv vagy az EUMSZ 21. cikke szerinti, szabad mozgáshoz való jogokat, és azok családtagjaitól.

A második tagállam dönthet úgy, hogy az ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően ilyen ellátást nyújt huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára, feltéve, hogy egyenlő elbánást biztosít a 2004/38/EK irányelv vagy az EUMSZ 21. cikke szerinti, szabad mozgáshoz való jogokat gyakorló (a munkavállalóktól, önálló vállalkozóktól vagy az e jogállást megtartó személyektől eltérő) uniós polgárok, azok családtagjai, valamint az egyrészt az Unió és annak tagállamai, másrészről harmadik országok között létrejött megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvező harmadik országbeli állampolgárok és azok családtagjai számára.

Végezetül, ha a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy az említett tagállamban történő ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően megszüntette a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységét, valamint nem rendelkezik önmaga és családtagjai számára elegendő forrással és teljes körű egészségbiztosítással ahhoz, hogy ne jelentsen indokolatlan terhet a második tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére, ezzel az indokkal meg lehet szüntetni jogszerű tartózkodását, szem előtt tartva, hogy az ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást követő huzamos tartózkodási jog megszerzését megelőzően a szabad mozgáshoz való jogokat gyakorló uniós polgárok és azok családtagjai ilyen helyzetben kiutasíthatók.

IV. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Ez az új cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy a jogszerű migrációra vonatkozó legutóbbi irányelvekkel összhangban segítsék elő a kérelmezők hozzáférését a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésére és az ahhoz kapcsolódó jogokra vonatkozó információkhoz.

28–33. cikk

Ezek a cikkek meghatározzák a jelentéstételre, a kapcsolattartó pontokra, az átültetésre, a hatálybalépésre és a címzettekre vonatkozó szabályokat, amint azokról a 2003/109/EK irányelv már rendelkezik. A 31. cikk előírja, hogy az átdolgozott irányelv átültetési határidejének lejártát követően a 2003/109/EK irányelv hatályát veszti.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

2022/0134 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokállampolgárainak jogállásáról (átdolgozás)

AZ ⌦ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ ⌫ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az ⌦ Európai Unió működéséről szóló ⌫ Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak ⌦ 79.cikke (2) bekezdésének ⌫⌦ a) és b) pontjára ⌫ 63. cikkének (3) és (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

⇩ új szöveg

(1)A 2003/109/EK tanácsi irányelvet 31 jelentős mértékben módosították 32 . Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

🡻 2003/109/EK, (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása érdekében az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezik mind a személyek szabad mozgásának biztosítását célzó intézkedések elfogadásáról a külső határok ellenőrzésével, a menedékjoggal és a bevándorlással kapcsolatos kísérő intézkedésekkel összefüggésben, mind pedig a harmadik országok állampolgárainak menedékjogával, bevándorlásával és jogai védelmével kapcsolatos intézkedések elfogadásáról.

🡻 2003/109/EK, (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei rendkívüli ülésén kijelentette, hogy a harmadik országok állampolgárainak jogállását közelíteni kell a tagállamok állampolgáraiéhoz, és hogy egy bizonyos időtartamon keresztül – amelyet még meg kell határozni – valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó és huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek az adott tagállamban olyan egységes jogokat kell biztosítani, amelyek a lehető legközelebb állnak az Európai Unió polgárait megillető jogokhoz.

🡻 2003/109/EK, (3) preambulumbekezdés

(2)Ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény, valamint az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

🡻 2003/109/EK, (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(3)A tagállamokban huzamosan tartózkodó ⌦ huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező ⌫ harmadik országbeli állampolgárok integrációja kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításában, amely a Közösségnek  ⌦az Uniónak ⌫ a Szerződésben kinyilvánított alapvető célkitűzése.

🡻 2003/109/EK, (5) preambulumbekezdés

(4)A tagállamoknak ezen irányelv rendelkezéseit nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyon, származás, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés nélkül kell végrehajtaniuk.

🡻 2011/51/EU, (2) és (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(5)A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás egy meghatározott idő elteltével történő megszerzésének lehetősége egy tagállamban a nemzetközi védelmet élvező személyek teljes integrációjának fontos eleme a tartózkodási hely szerinti tagállamban. A nemzetközi védelmet élvező személyek számára ezért – más harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett – lehetővé kell tenni, hogy „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást szerezzenek abban a tagállamban, amely nemzetközi védelmet nyújtott számukra.

⇩ új szöveg

(6)Az uniós jog értelmében a szabad mozgás jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára ugyanolyan szabályok szerint kell hozzáférést biztosítani a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogálláshoz, mint az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó bármely más harmadik országbeli állampolgár számára. Azok a jogok, amelyeket ezek a harmadik országbeli állampolgárok a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás birtokosaként megszereznek, nem érinthetik az őket a 2004/38/EK irányelv 33 alapján adott esetben megillető jogokat. Ennek az irányelvnek a szabad mozgás jogát élvező személyekre vonatkozó minden rendelkezését alkalmazni kell azon harmadik országbeli állampolgárokra is, akik a szabad mozgás tekintetében az egyrészről az Unió és a tagállamok, másrészről harmadik országok, vagy az Unió és harmadik országok között megkötött megállapodások alapján az uniós polgárokéval egyénértékű jogokat élveznek.

🡻 2003/109/EK, (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7)A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésének fő kritériuma a tagállam területén való tartózkodás időtartama. A tartózkodásnak jogszerűnek és folyamatosnak kell lennie, igazolandó, hogy az adott személy szorosan kötődik az országhoz. Rendelkezni kell bizonyos fokú rugalmasságról, hogy figyelembe lehessen venni azon körülményeket, amelyek miatt az adott személynek esetleg ideiglenesen el kell hagynia az ország területét.

⇩ új szöveg

(8)A „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás visszaélésszerű megszerzésével kapcsolatos kockázat megelőzése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárok valamennyi kategóriája esetében megfelelően figyelemmel kísérjék a jogszerű és folyamatos tartózkodásra vonatkozó követelményt. Ez a kockázat különösen releváns azok a harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik olyan tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyet az adott tagállamba irányuló bármilyen típusú befektetés alapján állítottak ki, mivel az ilyen tartózkodási engedélyek kiállítása nem függ a tagállamban való folyamatos fizikai jelenlét követelményétől, vagy a befektető csupán korlátozott ideig köteles a tagállamban tartózkodni. Az említett kockázat megelőzése érdekében a tagállamoknak meg kell erősíteniük a jogszerű és folyamatos tartózkodásra vonatkozó követelményre irányuló ellenőrzéseket, különös tekintettel a bármely típusú befektetés – például tőketranszfer, ingatlanvásárlás vagy -bérlés, államkötvénybe való befektetés, gazdasági társaságokba való befektetés, a közjót szolgáló tevékenység javára történő adományozás vagy alapítvány, vagy az állami költségvetéshez való hozzájárulás – ellenében valamely tagállamban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok által benyújtott, „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti kérelmekre.

(9)A „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez szükséges tartózkodási időt ugyanabban a tagállamban kell teljesíteni, ahol a kérelmet benyújtották. A harmadik országbeli állampolgárok EU-n belüli mobilitásának előmozdítása érdekében azonban a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a harmadik országbeli állampolgárok számára a különböző tagállamokban töltött tartózkodási időszakok összeszámítását. A befektetői letelepedési programok vonzerejének korlátozása, valamint annak figyelembevétele érdekében, hogy nem minden tagállam szabályozta a tartózkodási engedélyek e kategóriáját, a különböző tagállamokban való tartózkodási időszakok összeszámítása céljából a tagállamok nem vehetik figyelembe a más tagállamba irányuló bármilyen típusú befektetés alapján kiállított tartózkodási engedély birtokosaként szerzett tartózkodási időt.

(10)Az uniós vagy nemzeti jog alapján kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosaként eltöltött tartózkodási időt be kell számítani a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez szükséges időbe, beleértve az irányelv hatálya alól kizárt jogállás alapján vagy minőségben eltöltött tartózkodási időszakokat is, például a tanulmányi vagy szakképzési célú tartózkodást, a nemzeti vagy átmeneti védelemben részesülő személyként való tartózkodást, vagy az eredetileg kizárólag ideiglenes alapon történő tartózkodást. Amennyiben a harmadik ország érintett állampolgára olyan tartózkodási jogcímet szerzett meg, amely lehetővé teszi számára a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzését, ezeket az időszakokat teljes mértékben figyelembe kell venni a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez szükséges idő kiszámításakor, feltéve, hogy a tartózkodás teljes időtartama jogszerű és folyamatos volt.

🡻 2003/109/EK, (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

(11)A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez a harmadik országbeli állampolgároknakok állampolgárainak bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal és betegségbiztosítással, ahhoz, hogy elkerüljék, hogy a tagállam számára teherré váljanak. ⇨ A tagállamok meghatározhatnak egy bizonyos összeget referenciaösszegként, de nem írhatják elő a minimális jövedelem azon összegét, amely alatt a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti valamennyi kérelem elutasításra kerül az egyes kérelmezők helyzetének konkrét vizsgálata nélkül. ⇦ A tagállamok annak vizsgálatakor, hogy az adott személy rendelkezik-e stabil és rendszeres anyagi forrásokkal, ⌦ a tagállamok ⌫ figyelembe vehetnek olyan tényezőket is, mint a befizetett nyugdíjjárulékok és az adófizetési kötelezettségek teljesítése. ⇨A „források” fogalma nem kizárólag a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás kérelmezőjének „saját forrásaira” vonatkozhat, hanem azokat a forrásokat is magában foglalhatja, amelyeket harmadik személy bocsát e kérelmező rendelkezésére, feltéve hogy, az érintett kérelmező egyéni helyzetére tekintettel, e forrásokat stabilaknak, rendszereseknek és elégségeseknek lehet tekinteni. ⇦

⇩ új szöveg

(12)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megköveteljék a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kérelmezőktől a beilleszkedési követelmények teljesítését, például előírva számukra állampolgári beilleszkedési vagy nyelvvizsga letételének kötelezettségét. Azonban e kötelezettség végrehajtásának eszközei nem veszélyeztethetik a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének előmozdítására vonatkozó célkitűzést, különös tekintettel az állampolgári beilleszkedési vizsga letételéhez szükséges ismeretek szintjére, az e vizsgára való felkészüléshez szükséges kurzusok és anyagok hozzáférhetőségére, a harmadik országbeli állampolgárok által az e vizsgára való jelentkezési díj címén fizetendő díjra, vagy az olyan sajátos körülmények figyelembevételére, mint az életkor, az írástudatlanság vagy az iskolai végzettség.

🡻 2003/109/EK, (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(13)Továbbá a harmadik országok azon állampolgáraiazon harmadik országbeli állampolgárok, akik „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kívánnak megszerezni és fenntartani, nem jelenthetnek veszélyt a közrendre vagy a közbiztonságra. A közrend fogalomkörébe tartozhat a súlyos bűncselekmény elkövetése miatti elítélés.

🡻 2003/109/EK, (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(14)Gazdasági megfontolásokból nem tagadható meg a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megadása, és e megfontolások nem tekinthetők úgy, mint amelyek érintenék a vonatkozó feltételeket.

🡻 2003/109/EK, (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(15)Meg kell állapítani a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás ⌦megszerzése ⌫ iránti kérelemek elbírálására irányadó eljárási szabályok rendszerét. Ezen eljárásoknak eredményeseknek és kivitelezhetőknek kell lenniük, figyelembe kell venniük a tagállamok közigazgatásának általános leterheltségét, valamint kellően átláthatónak és méltányosnak kell lenniük annak érdekében, hogy megfelelő jogbiztonságot kínáljanak az érintetteknek. Ezenkívül nem szolgálhatnak a tartózkodáshoz való jog gyakorlása akadályozásának eszközéül.

🡻 2003/109/EK, (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(16)A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzését ⌦ huzamos uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel kell igazolni, amely lehetővé teszi az érintetteknek jogállásuk könnyű és azonnali bizonyítását. A tartózkodási engedélynek magas szintű műszaki szabványoknak kell eleget tennie, főként a hamisítás és meghamisítás elleni védelem tekintetében, hogy elkerülhetők legyenek a visszaélések azon tagállamban, amelyben a jogállást megszerezték, valamint azon tagállamokban, amelyekben a tartózkodási jogot gyakorolják.

⇩ új szöveg

(17)A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek körkörös migrációjának előmozdítása érdekében, és különösen annak lehetővé tétele céljából, hogy e személyek befektethessenek a származási országukban, megoszthassák az Unióban megszerzett tudásukat és készségeiket, valamint hogy személyes és családi körülményeik miatt ideiglenesen visszatérhessenek a hazájukba, a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára lehetővé kell tenni, hogy legfeljebb 24 egymást követő hónapig az Unió területén kívül tartózkodjanak anélkül, hogy elveszítenék a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásukat. Hosszabb távollétek esetén a tagállamoknak rendelkezniük kell a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás újbóli megszerzésének könnyített eljárásáról.

🡻 2003/109/EK, (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(18)Annak érdekében, hogy a huzamos ⌦uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek valóban integrálódni tudjanak abba a társadalomba, amelyben élnek, a tagállamok állampolgáraival megegyező elbánásban kell részesülniük a gazdasági és szociális ügyek széles területén, az ezen irányelv által meghatározott vonatkozó feltételek alapján.

🡻 2011/51/EU, (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(19)A nemzetközi védelmet élvező személyek számára a nemzetközi védelmet nyújtó tagállamban biztosított egyenlő bánásmód nem sértheti a 2011/95/EU ⌦ európai parlamenti és tanácsi ⌫ irányelv 34 és az 1967. január 31-én New Yorkban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i egyezmény (a genfi egyezmény) alapján biztosított jogokat és ellátásokat.

🡻 2003/109/EK, (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A szociális segély tekintetében annak lehetősége, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára az ellátást az alapellátásra korlátozzák, úgy értendő, hogy e fogalomba tartozik legalább a minimális jövedelemtámogatás, a betegség és terhesség esetén nyújtott segély, a szülői segély és a tartós gondozási segély. Ezen ellátások biztosításának módját a nemzeti jog határozza meg.

🡻 2003/109/EK, (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tagállamok továbbra is kötelesek biztosítani a kiskorúak számára, hogy a tagállamok állampolgárai számára meghatározottakhoz hasonló feltételek mellett juthassanak be az oktatási rendszerbe.

🡻 2003/109/EK, (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A szakképzés területén a tanulmányi juttatás fogalomkörébe nem tartoznak bele a szociális támogatásokból finanszírozott intézkedések. Továbbá a tanulmányi juttatáshoz való hozzáférés függhet attól a ténytől is, hogy a juttatásért folyamodó személy saját maga teljesíti-e a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésének feltételeit. A tanulmányi juttatás megadása tekintetében a tagállamok figyelembe vehetik azt a tényt, hogy az Unió polgárai ugyanezen előnyt élvezhetik származási országukban.

⇩ új szöveg

(20)A harmadik országbeli állampolgárok által a valamely más tagállamban megszerzett szakmai képesítéseket az uniós polgárok képesítésével azonos módon kell elismerni. A harmadik országban megszerzett képesítéseket a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően kell figyelembe venni 35 . Ez az irányelv nem érintheti a szabályozott szakmák gyakorlására vonatkozóan a nemzeti jogban meghatározott feltételeket.

(21)Ennek az irányelvnek figyelembe kell vennie a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 36 bevezetett, a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákat és eljárásokat.

🡻 2003/109/EK, (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(22)A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára megerősített védelmet kell biztosítani a kiutasítással ⌦ jogszerű tartózkodásukat megszüntető határozatokkal ⌫ szemben. E védelem az Emberi Jogok Európai Bírósága határozataiban megállapított kritériumokon alapul. A kiutasítás elleni védelem biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a hatékony jogorvoslat lehetőségét ⌦ e határozatokkal szemben ⌫ .

⇩ új szöveg

(23)A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jogszerű tartózkodását megszüntető határozatok nem alapozhatok gazdasági megfontolásokra.

🡻 2011/51/EU, (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(24)Amennyiben egy tagállam ⌦az ezen ⌫ a 2003/109/EK irányelvben meghatározott indokok egyike alapján kiutasítani szándékozik ⌦meg kívánja szüntetni ⌫ egy olyan nemzetközi védelmet élvező személyt ⌦jogszerű tartózkodását ⌫, aki e tagállamban „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást szerzett, ⌦ és vissza akarja őt küldeni irányítani, ⌫ az érintett személy számára biztosítani kell a 2011/95/EU irányelvben és a genfi egyezmény 33. cikkében nyújtott visszaküldés elleni védelmet. Ennek érdekében, amennyiben egy személy „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást szerzett abban a tagállamban, ahol tartózkodik, egy másik tagállamban pedig nemzetközi védelmet élvez, elő kell írni, hogy – kivéve, ha a 2011/95/EU irányelv értelmében a visszaküldés megengedett – e személyt csak a nemzetközi védelmet nyújtó tagállamba lehet kiutasítani ⌦ való távozásra lehet kötelezni ⌫, és hogy e tagállam köteles őt visszafogadni ⌦ visszavenni ⌫. Ugyanezen biztosítékokat kell alkalmazni a nemzetközi védelmet élvező olyan személyre, aki egy másik tagállamban tartózkodik, de ott még nem szerzett „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

🡻 2011/51/EU, (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(25)Amennyiben a 2011/95/EU irányelv értelmében a nemzetközi védelmet élvező személyt ki lehet utasítani ⌦ vissza lehet irányítani ⌫ az Unió területéről, a tagállamoknak köteleseknek kell lenniük biztosítani azt, hogy az összes felhasználható forrásból, ezen belül szükség esetén a nemzetközi védelmet nyújtó tagállamtól származó valamennyi információ rendelkezésre álljon, továbbá biztosítaniuk kell az információ alapos kiértékelését annak érdekében, hogy a nemzetközi védelmet élvező személy kiutasításáról ⌦ visszairányításáról ⌫ szóló határozat összhangban legyen az Európai Unió Alapjogi Chartája 4. cikkével és 19. cikkének (2) bekezdésével.

⇩ új szöveg

(26)A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jobb beilleszkedésének előmozdítása érdekében a családegyesítésre és a házastárs munkavállalására vonatkozó kedvező feltételeket előíró szabályokat kell bevezetni. Ezért rendelkezni kell a 2003/86/EK tanácsi irányelvtől való egyedi eltérésekről. A családegyesítésre nem alkalmazhatók a beilleszkedésre vonatkozó követelmények, mivel úgy kell tekinteni, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családjaik beilleszkedtek a befogadó társadalomba.

(27)Mivel a családi életet tiszteletben kell tartani, és a családi élet védelme a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek beilleszkedésének alapvető eleme, a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek azon gyermekeinek, akik az előbbiek számára huzamos uniós tartózkodási engedélyt kiállító tagállam területén születtek vagy ott fogadták őket örökbe, automatikusan meg kell szerezniük a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást az adott tagállamban, különösen anélkül, hogy teljesíteniük kellene az előzetes tartózkodásra vonatkozó követelményt.

🡻 2003/109/EK, (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

(28)A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzése feltételeinek⌦ ére vonatkozó feltételek ⌫ harmonizálása erősíti a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat. ⇨ Ez az irányelv azonban nem érintheti a tagállamok arra irányuló jogát, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedélytől eltérő, az állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyeket állítsanak ki. ⇦ Egyes tagállamok állandó vagy korlátlan érvényességű engedélyeket bocsátanak ki olyan feltételekkel, amelyek kedvezőbbek az ezen irányelv által előírtaknál. A Szerződés nem zárja ki a kedvezőbb nemzeti rendelkezések alkalmazásának lehetőségét. Azonban ezen irányelv alkalmazásában elő kell írni, hogy a kedvezőbb feltételekkel kibocsátott engedélyek nem jogosítanak  ⇨ Az ilyen nemzeti tartózkodási engedélyek nem jogosíthatnak ⇦ fel más tagállamokban való letelepedésre.

⇩ új szöveg

(29)A tagállamoknak egyenlő feltételeket kell biztosítaniuk a huzamos uniós tartózkodási engedélyek és az állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyek között az eljárási jogok és az egyenlő bánásmódhoz való jog, az eljárások, valamint az információkhoz való hozzáférés tekintetében. A tagállamoknak különösen arról kell gondoskodniuk, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és azok családtagjai számára biztosított eljárási garanciák és jogok ne legyenek alacsonyabb szintűek az állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyek birtokosait megillető eljárási biztosítékoknál és jogoknál. A tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá arról, hogy a huzamos uniós tartózkodási engedélyt kérelmezőknek ne kelljen magasabb díjat fizetniük a kérelmük feldolgozásáért, mint a nemzeti tartózkodási engedélyt kérelmezőknek. Végezetül a tagállamoknak – például a jogszerű migrációval foglalkozó nemzeti honlapokon és tájékoztató kampányokban szereplő információk, valamint az illetékes migrációs hatóságoknak nyújtott képzési programok tekintetében – ugyanolyan szintű tájékoztatási, promóciós és hirdetési tevékenységeket kell folytatniuk a huzamos uniós tartózkodási engedély vonatkozásában, mint amilyet az állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyek esetében végeznek.

🡻 2003/109/EK, (18) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(30)⇨ Meg kell könnyíteni a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek más tagállamokban való tartózkodását. ⇦ Azon feltételek meghatározásának, amelyek mellett egy harmadik ország huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgára megszerezheti a jogot egy másik tagállamban való tartózkodásra, hozzá kell járulnia a belső piac mint olyan terület hatékony megvalósításához, amelyben a személyek szabad mozgása biztosított. Továbbá jelentős mobilitási tényezőként is szolgálhat, főként az Unió munkaerőpiacán. ⇨ El kell ismerni, hogy az egyik tagállamban már huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok foglalkozási, illetve földrajzi mobilitása Unió-szerte jelentősen hozzájárul a munkaerőpiac hatékonyságának növeléséhez, a szakemberhiány kezeléséhez és a regionális egyenlőtlenségek kiegyensúlyozásához.⇦

🡻 2011/51/EU, (5) preambulumbekezdés

(31)A nemzetközi védelmet élvező személyek azon joga tekintetében, hogy a számukra nemzetközi védelmet nyújtó tagállamtól eltérő tagállamokban tartózkodjanak, biztosítani kell, hogy ezeket az eltérő tagállamokat tájékoztassák az érintett személyek védelmi hátteréről, hogy eleget tehessenek a visszaküldés tilalma elvére vonatkozó kötelezettségeiknek.

🡻 2011/51/EU, (9) preambulumbekezdés

(32)A nemzetközi védelmet élvező személyek védelmével kapcsolatos felelősség átszállása nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

🡻 2003/109/EK, (19) preambulumbekezdés

(33) Rendelkezni kell arról, hogy a másik tagállamra vonatkozó tartózkodási jog gyakorolható legyen alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben történő munkavégzés, tanulás céljából vagy akár bármely formájú gazdasági tevékenység gyakorlása nélküli letelepedés érdekében.

⇩ új szöveg

(34)A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben folytatott gazdasági tevékenység céljából történő EU-n belüli mobilitásának megkönnyítése érdekében, a második tagállamban való tartózkodás iránti kérelmek vizsgálatakor nem kell ellenőrizni a munkaerőpiaci helyzetet.

(35)A második tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy engedélyezze a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek a munkába állást vagy a tanulmányok megkezdését, amint a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy birtokosa az ezen irányelvben előírt határidőn belül benyújtja az említett tagállamban való tartózkodás iránti hiánytalan kérelmet. A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek jogosultaknak kell lenniük arra, hogy a második tagállamban való tartózkodás iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül munkába álhassanak vagy megkezdhessék tanulmányaikat.

(36)Amennyiben a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek egy második tagállamban tartózkodás iránti kérelmet kívánnak benyújtani szabályozott szakma gyakorlása céljából, szakmai képesítésüket a 2005/36/EK irányelvvel és más alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban ugyanúgy el kell ismerni, mint a szabad mozgáshoz való jogot gyakorló uniós polgárok szakmai képesítését.

🡻 2003/109/EK, (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

(37)A családtagoknak is lehetőséget kell biztosítani egy ⇨második ⇦ másik tagállamban való letelepedésre az ⌦ uniós ⌫ huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személlyel együtt a család egységének megőrzése érdekében, és hogy a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy számára a tartózkodási jog gyakorlásának akadályozása elkerülhető legyen. Azon családtagok tekintetében, akiknek engedélyezik a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekkel való érkezést vagy a hozzájuk való csatlakozást, a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk azon fogyatékossággal élő felnőtt korú gyermekek és azon felmenő ági első fokú rokonok helyzetére, akiket a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek eltartanak.

🡻 2003/109/EK, (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(38)Azon tagállamnak, ahol a huzamos ⌦ uniós ⌫tartózkodási engedéllyel rendelkező személy tartózkodási jogát gyakorolni kívánja, képesnek kell lennie annak ellenőrzésére, hogy az érintett személy megfelel-e a tagállam területén való tartózkodás feltételeinek. Továbbá képesnek kell lennie annak ellenőrzésére, hogy az érintett személy nem jelent-e veszélyt a közrendre, a közbiztonságra vagy a közegészségügyre.

🡻 2003/109/EK, (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(39)A tartózkodás joga értéktelenné tételének elkerülése érdekében a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeket a második tagállamban ugyanazon elbánásban kell részesíteni – az ezen irányelvben meghatározott feltételek alapján –, mint amelyet abban a tagállamban élveznek, ahol a jogállást megszerezték. A szociális segélyezés alapján járó ellátások biztosítása nem sérti a tagállamok azon lehetőségét, hogy visszavonhassák a tartózkodási engedélyt, amennyiben az érintett személy már nem felel meg az irányelv által meghatározott követelményeknek.

⇩ új szöveg

(40)A második tagállamban való tartózkodás feltételeinek folyamatos teljesülése érdekében a második tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy előírja a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik számára, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságokat a munkáltató vagy a gazdasági tevékenység bármely változásáról. A kommunikációs eljárás nem függesztheti fel az érintett személyek azon jogát, hogy alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben gazdasági tevékenységet folytassanak, és nem szabad ellenőrizni a munkaerőpiaci helyzetet.

🡻 2003/109/EK, (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

(41)A harmadik országbeli állampolgároknakok állampolgárainak az első tagállamban történt megszerzéshez szükséges feltételekhez hasonló ⇨kel azonos ⇦feltételek mellett meg kell adni a lehetőséget, hogy „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást szerezzenek azon tagállamban, ahová költöztek és ahol a letelepedés mellett döntöttek. ⇨ Ugyanakkor a második tagállamban való tartózkodás előírt időtartama három év, és nem szabad lehetővé tenni a különböző tagállamokban töltött tartózkodási időszakok összeszámítását. Ebben az esetben a második tagállamra kell bízni annak eldöntését, hogy a területén történő ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően nyújt-e szociális ellátást vagy szociális ösztöndíjat tanulmányok folytatásához (a szakképzést is beleértve), a munkavállalóktól, önálló vállalkozóktól eltérő, huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és azok családtagjai számára, szem előtt tartva, hogy az ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően ezek az ellátások megtagadhatók azoktól az uniós polgároktól, akik a munkavállalóktól vagy önálló vállalkozóktól eltérő minőségben gyakorolták a 2004/38/EK irányelv vagy az EUMSZ 21. cikke szerinti, szabad mozgáshoz való jogokat, és azok családtagjaitól. A második tagállam dönthet úgy, hogy az ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően ilyen ellátást nyújt a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek, feltéve, hogy egyenlő elbánást biztosít a 2004/38/EK irányelv vagy az EUMSZ 21. cikke szerinti, szabad mozgáshoz való jogokat gyakorló, a munkavállalóktól, önálló vállalkozóktól vagy az e jogállást megtartó személyektől eltérő uniós polgárok, azok családtagjai, valamint az egyrészt az Unió és annak tagállamai, másrészről harmadik országok között létrejött megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvező harmadik országbeli állampolgárok és azok családtagjai számára. Ezenfelül, ha a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy az említett tagállamban történő ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően megszüntette a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységét, valamint nem rendelkezik önmaga és családtagjai számára elegendő forrással és teljes körű egészségbiztosítással ahhoz, hogy ne jelentsen indokolatlan terhet a második tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére, ezzel az indokkal meg lehet szüntetni jogszerű tartózkodását, szem előtt tartva, hogy a szabad mozgáshoz való jogokat gyakorló uniós polgárok és azok családtagjai ilyen helyzetben kiutasíthatók. ⇦

🡻 2003/109/EK, (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(42)Mivel a tervezett intézkedés ⌦ ezen irányelv ⌫ céljait – nevezetesen a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás, valamint az ehhez kapcsolódó jogok megadása ⌦ biztosítása ⌫ és visszavonása, továbbá a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek tartózkodási joga másik tagállamokban történő gyakorlása feltételeinek meghatározását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az intézkedés terjedelme és hatása miatt közösségi ⌦ uniós ⌫ szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség ⌦ az Unió ⌫ intézkedéseket fogadhat el ⌦ az Európai Unióról szóló szerződés ⌫ a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban. Az említett cikkben megfogalmazott arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

🡻 2003/109/EK, (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(43)Az Európai Unióról szóló szerződéshez ⌦ (EUSZ) ⌫ és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt ⌦ az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt ⌫, az Egyesült Királyságnak és Írország⌦ nak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló ⌫ helyzetéről szóló ⌦ 21. ⌫ jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, valamint az említett  ⌦ e ⌫ jegyzőkönyv ⇨ 3. és ⇦4. cikkének sérelme nélkül, e tagállamok nem vesznek részt⇨ Írország nem vesz részt ⇦ ezen irányelv elfogadásában, az irányelv nem kötelezi ő ket és rájuk az nem alkalmazható.

[VAGY]

[Az Európai Unióról szóló szerződéshez ⌦ (EUSZ)  ⌫ és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt ⌦ az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt ⌫, az Egyesült Királyságnak és Írország⌦ nak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló ⌫ helyzetéről szóló ⌦ 21. ⌫ jegyzőkönyv ⇨ 4a. ⇦1. és 2. cikkével összhangban, valamint az említett ⌦ e ⌫ jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, e tagállamok nem vesznek részt ezen irányelv elfogadásában, az irányelv nem kötelezi őket és rájuk az nem alkalmazható ⇨ Írország [...-án/-én kelt levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában. ⇦]

🡻 2003/109/EK, (26) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(44)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és ⌦ az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt ⌫ az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló ⌦ 22. ⌫ jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, az irányelv nem kötelezi és az rájuk nem alkalmazható,.

⇩ új szöveg

(45)Az ezen irányelv belső jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezésekre korlátozódik, amelyek a korábbi irányelvhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség e korábbi irányelvből ered.

(46)Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET    

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza a következőket:

a)a tagállamok által a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak, valamint az ehhez kapcsolódó jogoknak a harmadik országok olyan állampolgáraiolyan harmadik országbeli állampolgárok számára történő megadásának és visszavonásának feltételei, akik jogszerűen ⇨és folyamatosan ⇦tartózkodnak a tagállam területén; és

b)⇨ a belépés és a ⇦tartózkodás feltételei, ⇨ valamint az a) pontban említett harmadik országbeli állampolgárok és családtagjaik jogai a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező”  jogállást elsőként biztosító tagállamtól⇦ eltérő tagállamban ⇨⇦ jogállást megadó tagállamtól eltérő tagállamban az ilyen jogállással rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)„harmadik országbeli állampolgára”: mindazon személy, aki a Szerződés 17. ⌦ 20. ⌫ cikke (1) bekezdésének értelmében nem az Unió polgára;

b)„huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy”: valamely harmadik ország állampolgára, aki „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállással bír a 4–7. cikkben előírtak szerint;

c)„első tagállam”: az a tagállam, amely először adta meg a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást a harmadik országbeli állampolgárának;

d)„második tagállam”: bármely tagállam, annak kivételével, amely először adta meg a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást a harmadik országbeli állampolgárának, és amelyben a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy a tartózkodási jogot gyakorolja;

e)„családtagok”: azon harmadik országbeli azon állampolgárokai, akik az érintett tagállamban tartózkodási hellyel rendelkeznek a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelvvel 37 összhangban;

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 1. pont

f)„nemzetközi védelem”: a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 38 2. cikkének a) pontjában meghatározott nemzetközi védelem;

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

g)„⌦ huzamos uniós ⌫ a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EK tartózkodási engedélye”: az érintett tagállam által a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésekor kibocsátott tartózkodási engedély.

3. cikk

Hatály

(1)    Ezen irányelvet azon harmadik országbeli állampolgárokharmadik országok azon állampolgáraira kell alkalmazni, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállam területén.

(2)    Ezen irányelv nem alkalmazandó olyan harmadik országbeli állampolgárokharmadik országok olyan állampolgáraira, akik:

a)tanulmányaik vagy szakképzés miatt tartózkodnak a tagállamban;

b)engedéllyel tartózkodnak valamely tagállamban ideiglenes védelem alapján, vagy engedélyért folyamodtak az ilyen alapon történő ott-tartózkodásra és jogállásukról még nem született döntés;

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 2. pont a) alpont

c)engedéllyel tartózkodnak valamely tagállamban a nemzetközi védelemtől eltérő védelem alapján, vagy engedélyért folyamodtak az ilyen alapon történő tartózkodásra és jogállásukról még nem hoztak döntést;

d)nemzetközi védelmet kérelmeztek, és akiknek a kérelmével kapcsolatban még nem hoztak jogerős határozatot;

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

e)kizárólag ideiglenesen tartózkodnak a tagállamban, pl. mint au pair vagy idénymunkás, egy szolgáltató által határokon átnyúló szolgáltatások biztosítására kiküldött munkavállaló vagy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, illetve olyan esetekben, amikor a tartózkodási engedélyük formálisan korlátozott;

f)a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény, a különleges missziókról szóló 1969. évi egyezmény vagy az általános jellegű nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolataikban az államok képviseletéről szóló 1975. évi bécsi egyezmény által szabályozott jogállást élveznek.

(3)    Ezen irányelv a következő kedvezőbb rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó:

a)kétoldalú és többoldalú megállapodások egyrészről a Közösség ⌦ az Unió ⌫ vagy a Közösség ⌦ az Unió ⌫ és annak tagállamai, másrészről harmadik országok között;

b)valamely tagállam és egy harmadik ország között már ezen irányelv hatálybalépése előtt megkötött kétoldalú megállapodások;

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 2. pont b) alpont

c)a letelepedésről szóló, 1955. december 13-i európai egyezmény, az 1961. október 18-i Európai Szociális Charta, az 1987. május 3-i módosított Európai Szociális Charta, a migráns munkavállalók jogállásáról szóló, 1977. november 24-i európai egyezmény, az 1967. január 31-én New Yorkban aláírt jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i egyezmény mellékletének (11) bekezdése, valamint a menekültekkel kapcsolatos felelősség átszállásáról szóló, 1980. október 16-i európai megállapodás.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

II. FEJEZET    

„HUZAMOS TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ” JOGÁLLÁS VALAMELY TAGÁLLAMBAN

4. cikk

A tartózkodás időtartama

(1)    ⇨ E cikk (3) bekezdésétől eltérve, ⇦aA tagállamok azon harmadik országokbeli olyan állampolgárokainak adják meg a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, akik közvetlenül a jogállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan öt éven át a tagállam területén tartózkodtak.

⇩ új szöveg

(2)    A tagállamok megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat alakítanak ki annak biztosítására, hogy megfelelően figyelemmel kísérjék a jogszerű és folyamatos tartózkodásra vonatkozó követelményt, különös tekintettel a bármilyen típusú befektetés alapján kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező és/vagy korábban azzal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok által benyújtott kérelmekre.

(3)    A tagállamok lehetővé teszik a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy a tartózkodás időtartamára vonatkozó követelmény teljesítése érdekében összeszámítsák a különböző tagállamokban töltött tartózkodási időszakokat, feltéve, hogy közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően két évig jogszerűen és folyamatosan tartózkodtak a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam területén. A különböző tagállamokban való tartózkodási időszakok összeszámítása céljából a tagállamok nem vehetik figyelembe a más tagállamba irányuló bármilyen típusú befektetés alapján kiállított tartózkodási engedély birtokosaként szerzett tartózkodási időt.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 3. pont a) alpont (kiigazított szöveg)

(1a)(4).    A tagállamok nem adhatnak a nemzetközi védelem alapján „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, amennyiben a 2011/95/EU2004/83/EK irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével és 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nemzetközi védelem visszavonására, megszüntetésére vagy megújításának megtagadására került sor.

⇩új szöveg

(5) Az uniós vagy nemzeti jog alapján kiadott, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosaként eltöltött tartózkodási időt – beleértve a 3. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában említett eseteket is – figyelembe kell venni az (1) bekezdésben említett időtartam kiszámításakor, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgár olyan tartózkodási jogcímet szerzett meg, amely lehetővé teszi számára a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzését.

🡻 2003/109/EK

(2)  A 3. cikk (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett okokból való tartózkodások időtartamát nem veszik figyelembe az (1) bekezdésben említett időtartam kiszámításánál.

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben, amennyiben a harmadik ország érintett állampolgára olyan tartózkodási jogcímet szerzett meg, amely lehetővé teszi számára a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzését, úgy a tanulmányi vagy szakképzési célból történő tartózkodás időtartamának csak a felét veszik figyelembe az (1) bekezdésben említett időtartam kiszámításakor.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 3. pont b) alpont

Azon személyek tekintetében, akik nemzetközi védelemben részesültek, a fennálló nemzetközi védelem alapjául szolgáló kérelem benyújtásának időpontja, és a 2004/83/EK2011/95/EU irányelv 24. cikkében említett tartózkodási engedély megadásának időpontja közötti időtartam legalább felét, vagy ha ez az időtartam a 18 hónapot meghaladja, a teljes időtartamot figyelembe kell venni az (1) bekezdésben említett időtartam kiszámításához.

🡻 2003/109/EK

3.(6)    Az érintett tagállam területétől való távollétek nem szakítják meg az (1) bekezdésben említett időtartamot, és ezeket is figyelembe kell venni annak kiszámításakor, amennyiben azok hat egymást követő hónapnál rövidebbek, és összességükben nem haladják meg a 10 hónapot az (1) bekezdésben említett időszakon belül.

A tagállamok egyedi vagy kivételes, ideiglenes jellegű okokból és a nemzeti jogukkal összhangban elfogadhatják, hogy az első albekezdésben említettnél hosszabb távollét időtartama se szakítsa meg az (1) bekezdésben említett időtartamot. Ilyen esetekben a tagállamok nem veszik figyelembe a távollét időtartamát az (1) bekezdésben említett időtartam kiszámításánál.

A második albekezdéstől eltérve, a tagállamok az (1) bekezdésben említett teljes időtartam kiszámításánál figyelembe vehetik a foglalkoztatási célból történő kiküldetéshez kapcsolódó távollét időtartamait, beleértve a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását is.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

5. cikk

A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzésének feltételei

(1)    A tagállamok megkövetelik a harmadik országbeli állampolgárokok állampolgáraitól annak bizonyítását, hogy maguk és eltartott családtagjaik számára rendelkeznek a következőkkel:

a)stabil és rendszeres jövedelemforrások ⇨– a harmadik személy által biztosított forrásokat is beleértve –⇦, amelyek elegendők önmaguk és családtagjaik eltartására anélkül, hogy az érintett tagállam szociális segélyezési rendszerére szorulnának. A tagállamok e forrásokat jellegük és rendszerességük szerint értékelik, valamint figyelembe vehetik a minimálbéreknek és -nyugdíjaknak a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás kérelmezése előtti szintjét is;

b)az érintett tagállam saját állampolgárainak egészségbiztosításához hasonló teljes körű egészségbiztosítás.

⇩ új szöveg

(2)Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a tagállamok a stabil és rendszeres forrásokat jellegük és rendszerességük szerint értékelik, valamint figyelembe vehetik a minimálbéreknek és -nyugdíjaknak a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás kérelmezése előtti szintjét is. A tagállamok meghatározhatnak egy bizonyos összeget referenciaösszegként, de nem írhatják elő a minimális jövedelem azon összegét, amely alatt a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti valamennyi kérelem elutasításra kerülne az egyes kérelmezők helyzetének konkrét vizsgálata nélkül.

🡻 2003/109/EK

(3)(2)    A tagállamok megkövetelhetik a harmadik országbeli állampolgárokok állampolgáraitól, hogy a nemzeti jognak megfelelően feleljenek meg a társadalomba való beilleszkedésre vonatkozó követelményeknek.

⇩ új szöveg

(4)    Amennyiben a tagállamok a 14. cikkel összhangban nemzeti tartózkodási engedélyeket állítanak ki, nem írhatják elő a huzamos uniós tartózkodási engedélyt kérelmezők számára, hogy a forrásokra és társadalomba való beilleszkedésre vonatkozó olyan követelményeknek feleljenek meg, amelyek szigorúbbak a hasonló nemzeti tartózkodási engedélyeket kérelmezők számára előírtnál.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

6. cikk

Közrend és közbiztonság

(1)    A tagállamok közrendi vagy a közbiztonsági okokra hivatkozva megtagadhatják a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megadását.

Az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalakor a tagállam figyelembe veszi a közrendet vagy közbiztonságot sértő cselekmény súlyosságát vagy típusát, továbbá az érintett személy jelentette veszélyt, megfelelőképpen tekintetbe véve egyúttal a tartózkodás időtartamát és a tartózkodási hely szerinti országgal való kapcsolatok meglétét.

(2)    Az (1) bekezdésben említett megtagadás nem alapulhat gazdasági megfontolásokon.

7. cikk

A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzése

(1)    A „huzamos ⌦ uniós ⌫tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez az érintett harmadik országbeli állampolgár kérelmet nyújt be azon tagállam illetékes hatóságaihoz, amelyben tartózkodási hellyel rendelkezik. A kérelemhez csatolni kell a nemzeti jog által meghatározott okmányokat, amelyek bizonyítják, hogy az adott személy megfelel a 4. és 5. cikkben megállapított feltételeknek, valamint – szükség esetén – egy érvényes úti okmányt vagy annak hiteles másolatát.

Az első albekezdésben említett bizonyító jellegű okmányok magukban foglalhatják a megfelelő szálláslehetőséget igazoló okmányokat is.

(2)    Az illetékes nemzeti hatóságok a lehető leghamarabb írásban értesítik a döntésről a kérelmezőt, de a ⌦ hiánytalan ⌫ kérelem benyújtásának dátumától számított hat hónapnál semmi esetre sem később. Az érintett harmadik országbeli állampolgártharmadik ország érintett állampolgárát minden ilyen döntésről a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásokkal összhangban kell tájékoztatni.

A kérelem elbírálásának összetettségével kapcsolatos rendkívüli körülmények esetén az első albekezdésben említett határidő meghosszabbítható.

⇩ új szöveg

Ha a kérelem alátámasztására bemutatott dokumentumok, illetve megadott információk nem megfelelőek, illetve hiányosak, az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a kérelmezőt arról, hogy milyen további dokumentumokra, illetve információra van szükség, és észszerű határidőt kell megállapítaniuk azok bemutatására, illetve megadására. Az első albekezdésben említett határidőt fel kell függeszteni addig, amíg a hatóságok meg nem kapják a kért további dokumentumokat, illetve információt. Ha a kért további dokumentumokat, illetve információt nem nyújtják be az említett határidőn belül, a kérelem elutasítható.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

TovábbáaAz érintett személyt tájékoztatni kell az ezen irányelv szerinti jogairól és kötelezettségeiről.

Amennyiben nem születik döntés az e rendelkezésben előírt időszak végéig, úgy ennek esetleges következményeit az érintett tagállam nemzeti jogszabályai határozzák meg.

(3)    Amennyiben a 4. és 5. cikkben előírt feltételek teljesülnek, és a személy a 6. cikk értelmében nem jelent veszélyt, úgy az érintett tagállam megadja a szóban forgó harmadik állam érintett állampolgáránakz érintett harmadik országbeli állampolgárnak a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

⇩ új szöveg

(4)    Amennyiben a huzamos uniós tartózkodási engedély iránti kérelem olyan harmadik országbeli állampolgárt érint, aki ugyanazon tagállam által az 14. cikk szerint kiállított nemzeti tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az említett tagállam nem követeli meg a kérelmezőtől, hogy bizonyítsa az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülését, ha a nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelemmel összefüggésben már ellenőrizték az említett feltételeknek való megfelelést.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

8. cikk

Huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EK tartózkodási engedélye

(1)    A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás – a 9. cikkre is figyelemmel – állandó.

(2)    A tagállam a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára kibocsátja a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EK tartózkodási engedélyét. Az engedély legalább öt évig érvényes; lejártakor – szükség esetén – kérelem benyújtásával automatikusan meghosszabbítható.

(3)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EK tartózkodási engedélye matrica vagy külön okmány formájában állítható ki.A kiállítására a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i az 1030/2002/EK tanácsi rendeletben 39 meghatározott szabályokkal és szabványos mintákkal összhangban kerül sor. Az „engedély típusa” rovatba a tagállam a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező – EKszemély” bejegyzést teszi.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 4. pont (kiigazított szöveg)

(4)    Amennyiben egy tagállam egy általa nemzetközi védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár számára állítja ki a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét, az huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye „Megjegyzések” rovatába a következő megjegyzést jegyzi be: „[Tagállam neve]-ban/-ben, [dátum]-án/-én nemzetközi védelemben részesült”.

(5)    Amennyiben a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét egy második tagállam állítja ki egy olyan harmadik országbeli állampolgár számára, aki már rendelkezik egy másik tagállam által kiállított huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyével, amely tartalmazza a (4) bekezdésben említett megjegyzést, a második tagállam ugyanezt a megjegyzést jegyzi be a⌦ z általa kiállított ⌫ huzamos ⌦ uniós ⌫tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyébe.

Mielőtt a második tagállam bejegyzi a (4) bekezdésben említett megjegyzést, megkeresi a megjegyzésben említett tagállamot, hogy szolgáltasson információt arról, hogy a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy továbbra is nemzetközi védelmet élvez-e. A megjegyzésben említett tagállam a megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül válaszol a megkeresésre. Amennyiben a nemzetközi védelmet jogerős határozattal visszavonták, a második tagállam nem jegyzi be az említett megjegyzést.

(6)    Amennyiben – a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel vagy nemzeti joggal összhangban – a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy nemzetközi védelmével kapcsolatos felelősség az (5) bekezdésben említett huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye kiállítását követően átszállt a második tagállamra, a második tagállam – a felelősség átszállását követő három hónapon belül – ennek megfelelően módosítja a (4) bekezdésben említett megjegyzést.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

9. cikk

A jogállás visszavonása vagy elvesztése

(1)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek többé nem jogosultak fenntartani a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást a következő esetekben:

a)a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás csalárd megszerzésének megállapítása;

b)a 13.12. cikkben megállapított feltételek szerinti kiutasítási intézkedések⌦ , jogszerű tartózkodást megszüntető határozat ⌫ elfogadása;

c)a Közösség ⌦ az Unió ⌫ területétől 12 ⇨ 24 ⇦ egymást követő hónapnyi időtartamon át tartó távollét esetén.

(2)    Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a ⌦ z egyedi vagy kivételes okokból történő, ⌫ 12 ⇨ 24 ⇦ egymást követő hónapot meghaladó, illetve egyedi vagy kivételes okokból történő távollét nem jár a jogállás visszavonásával vagy elvesztésével.

(3)    A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy többé nem jogosult fenntartani a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállását abban az esetben, ha veszélyt jelent a közrendre, figyelembe véve az általa elkövetett bűncselekmények súlyosságát, de az ilyen veszély nem jelent okot ⌦ a jogszerű tartózkodásának megszüntetésére ⌫ a 13.12. cikk értelmében történő kiutasításra.

(4)(3a).    Amennyiben a 2004/83/EK2011/95/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésével és 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban a nemzetközi védelem visszavonására, megszüntetésére vagy megújításának megtagadására került sor, a tagállamok visszavonhatják a nemzetközi védelem alapján megadott „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

(5)(4)    Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező olyan személy, aki a III. fejezettel összhangban egy másik tagállamban rendelkezett tartózkodási hellyel, nem jogosult a továbbiakban fenntartani az első tagállamban megszerzett „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállását, amennyiben a 26.23 cikk értelmében egy másik tagállamban megkapja ezt a jogállást.

Minden esetben, ha az érintett személy hat évet meghaladó ideig távol van azon tagállam területétől, amely számára a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást megadta, úgy az a továbbiakban nem jogosult fenntartani „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállását az említett tagállamban.

A második albekezdéstől eltérve, az érintett tagállam úgy rendelkezhet, hogy egyedi okokból a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy fenntarthatja jogállását az említett tagállamban a hat évet meghaladó távollét esetén.

⇩ új szöveg

Az érintett tagállamok információt cserélhetnek a jogállás e bekezdésben említett eseteknek megfelelő elvesztésének vagy visszavonásának ellenőrzése céljából.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

(6)(5)    Az (1) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben említett esetek tekintetében azon tagállamoknak, amelyek a jogállást megadták, rendelkezniük kell a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás újbóli megszerzésének könnyített eljárásáról.

Az említett eljárást különösen olyan személyek esetében kell alkalmazni, akik tanulmányok folytatása céljából egy második tagállamban rendelkeztek tartózkodási hellyel.

A „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás újbóli megszerzésének feltételeit és eljárását a nemzeti jog határozza meg.

⇩ új szöveg

Ilyen esetekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem írják elő a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését.

A tagállamok nem írhatják elő a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás újbóli megszerzését kérelmező harmadik országbeli állampolgárok számára a beilleszkedési követelmények teljesítését.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

(7)(6)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EK tartózkodási engedélyének lejárta semmilyen esetben sem jár a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás visszavonásával vagy elvesztésével.

(8)(7)    Ha a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás visszavonása vagy elvesztése nem vezet kiutasításhoz ⌦ a jogszerű tartózkodás megszüntetéséhez ⌫, úgy a tagállam engedélyezi az érintett személynek, hogy területén maradjon, amennyiben megfelel a tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított feltételeknek és/vagy nem jelent veszélyt a közrendre vagy a közbiztonságra.

10. cikk

Eljárási garanciák

(1)    A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti kérelmet elutasító vagy a jogállást visszavonó bármely döntést meg kell indokolni. Az érintett harmadik országbeli állampolgártharmadik ország érintett állampolgárát e döntésről a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásokkal összhangban tájékoztatni kell. Az értesítés tartalmazza a rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokat és az érintett számára a cselekvésre rendelkezésre álló határidőt.

(2)    Amennyiben a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti kérelmet elutasítják vagy a jogállást visszavonják, illetve az elvész, vagy a tartózkodási engedélyt nem újítják meg, úgy az érintett személynek joga van jogorvoslatot benyújtani az érintett tagállamban.

⇩ új szöveg

(3)    Ha a tagállamok a 14. cikkel összhangban nemzeti tartózkodási engedélyt állítanak ki, ugyanazokat az eljárási garanciákat biztosítják a huzamos uniós tartózkodási engedély birtokosai és kérelmezői számára, mint amelyeket a nemzeti szabályozásaik keretében előírnak, amennyiben az ilyen nemzeti szabályozások szerinti eljárási garanciák kedvezőbbek az e cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében előírtaknál.

11. cikk

Díjak

A tagállamok megkövetelhetik, hogy a kérelmezők a kérelmek ezen irányelvvel összhangban történő elbírálásáért díjat fizessenek. A tagállamok által a kérelmek feldolgozásért felszámított díjak mértéke nem lehet aránytalan vagy túlzott.

Amennyiben a tagállamok a 14. cikkel összhangban nemzeti tartózkodási engedélyeket állítanak ki, nem írhatják elő a huzamos uniós tartózkodási engedélyt kérelmezők számára, hogy magasabb díjat fizessenek a nemzeti tartózkodási engedélyeket kérelmezők számára kiszabottnál.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

12.11. cikk

Egyenlő elbánás

(1)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek az állampolgárokkal egyenlő elbánást élveznek az alábbiak tekintetében:

a)munkavállalásra és önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultság, feltéve hogy e tevékenységek nem járnak még alkalmi részvétellel sem hatósági feladatok gyakorlásában, valamint az alkalmazási feltételek és a munkavégzés feltételei, beleértve az elbocsátás és a javadalmazás feltételeit is;

b)oktatás és szakképzés, beleértve a nemzeti joggal összhangban nyújtott tanulmányi juttatásokat is;

c)szakmai oklevelek, bizonyítványok és más képesítések elismerése a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

d)⇨ a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 3. cikkében említett ⇦ társadalombiztosítás, ⇨ szociális biztonsági ágak, valamint ⇦ szociális ellátás és szociális védelem a nemzeti jog által meghatározottak szerint;

e)adókedvezmények;

f)az árukhoz és szolgáltatásokhoz, illetve a nyilvánosság számára elérhető árukkal és szolgáltatásokkal való ellátottsághoz, ⇨így a magánlakásokhoz, ⇦valamint a ⇨z állami⇦ lakásszerzési eljárásokhoz való hozzáférés;

g)egyesülési és társulási szabadság, valamint a munkavállalókat vagy munkaadókat képviselő szervezet tagságába történő belépés szabadsága, illetve bármely olyan szervezetben való tagság szabadsága, amelynek tagjai egy bizonyos foglalkozást űznek, beleértve az ilyen szervezetek által nyújtott előnyöket is, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül;

h)az érintett tagállam teljes területén való szabad tartózkodás, a nemzeti jogszabályok által biztonsági okokból meghatározott korlátok között.

(2)    Az (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjának rendelkezései tekintetében az érintett tagállam olyan esetekre korlátozhatja az egyenlő elbánást, amelyeknél a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy vagy annak azon családtagjai, akikre nézve a juttatásokat igényli, bejegyzett vagy szokásos tartózkodási helye az érintett tagállam területén belül található.

(3)    A tagállamok az állampolgáraikkal egyenlő elbánást a következő esetekben korlátozhatják:

a)A tagállam abban az esetben tarthat fenn korlátozásokat a munkavállalásra vagy az önálló vállalkozói tevékenységekre való jogosultságra vonatkozóan, ha a fennálló nemzeti vagy közösségi ⌦ uniós ⌫ jogszabályokkal összhangban e tevékenységek a saját állampolgárai, az EU- vagy az EGT-polgárok számára vannak fenntartva;

b)A tagállam az oktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáféréshez megkövetelheti a megfelelő szintű nyelvtudás igazolását. A felsőoktatáshoz való hozzáférés különleges oktatási előfeltételek teljesítésétől tehető függővé.

(4)  A tagállamok az alapellátásra korlátozhatják az egyenlő elbánást a szociális ellátás és a szociális védelem tekintetében.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 6. pont

(4)(4 a).    A nemzetközi védelmet nyújtó tagállamot illetően a (3) és (4) bekezdés nem sérti a 2004/83/EK2011/95/EU irányelvet.

⇩ új szöveg

(5)    Azok a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek, akik harmadik országba költöznek, illetve egy harmadik országban tartózkodó, a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy utáni jogokat élvező túlélő hozzátartozók a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy halál esetén a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek korábbi munkaviszonyán alapuló, a 883/2004/EK rendelet 3. cikkében említett jogszabályokkal összhangban szerzett kötelező nyugdíjban részesülnek az érintett tagállamok harmadik országba költöző állampolgáraira vonatkozókkal azonos feltételek mellett és mértékben.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

(5)(6)    A tagállamok úgy határozhatnak, hogy az (1) bekezdésben említett területeken kiegészítő juttatásokhoz való hozzáférést biztosítanak.

A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy az (1) bekezdésben nem említett ⌦ által nem lefedett ⌫ területeken is egyenlő elbánást biztosítanak.

⇩ új szöveg

(7)    Amennyiben a tagállamok a 14. cikkel összhangban nemzeti tartózkodási engedélyeket állítanak ki, a huzamos uniós tartózkodási engedély birtokosai számára az egyenlő bánásmódhoz való, a nemzeti tartózkodási engedélyek birtokosaiéval megegyező jogokat biztosítanak, ha az ilyen egyenlő bánásmódhoz való jogok kedvezőbbek az e cikkben előírtaknál.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

13.12. cikk

⌦ A jogszerű tartózkodást megszüntető határozatok ⌫Kiutasítás elleni védelem

(1)    A tagállamok kizárólag abban az esetben dönthetnek úgy, hogy kiutasítanak egy huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt ⌦ jogszerű tartózkodását megszüntetik ⌫, ha az illető tényleges és kellően súlyos veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra.

(2)    Az (1) bekezdésben említett döntés nem alapulhat gazdasági szempontokon.

(3)    Mielőtt a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy kiutasításáról ⌦ jogszerű tartózkodásának megszüntetéséről ⌫ szóló döntést meghoznák, a tagállamoknak a következő tényezőket kell figyelembe venniük:

a)a tagállam területén való tartózkodás időtartama;

b)az érintett személy kora;

c)következmények az érintett személy és családtagjai számára;

d)a tartózkodási helye szerinti országhoz való kötődése vagy a származási országhoz fűződő kapcsolatok hiánya.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 7. pont a) alpont (kiigazított szöveg)

(3 a)(4).    Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy kiutasít egy olyan huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt ⌦ jogszerű tartózkodását megszünteti ⌫, akinek a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye tartalmazza a 8. cikk (4) bekezdésében említett megjegyzést, megkeresi a megjegyzésben említett tagállamot, hogy erősítse meg, hogy az érintett személy abban a tagállamban továbbra is nemzetközi védelmet élvez-e. A megjegyzésben említett tagállam a megkeresés kézhezvételét követő egy hónapon belül válaszol a megkeresésre.

(3b)(5)    Amennyiben a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy a megjegyzésben említett tagállamban továbbra is nemzetközi védelmet élvez, ebbe a tagállamba kell őt kiutasítani ⌦ köteles távozni a 2008/115/EK irányelv 6. cikke (2) bekezdésével összhangban ⌫, ennek a tagállamnak pedig a hatályos uniós vagy nemzeti jog, valamint a család egysége elvének sérelme nélkül, és a formalitások mellőzésével azonnal vissza kell fogadnia ⌦ vennie ⌫ a nemzetközi védelmet élvező személyt és családtagjait.

(3c)(6)    A (3b)z (5) bekezdéstől eltérően, az a tagállam, amely a kiutasításról ⌦ jogszerű tartózkodás megszüntetéséről ⌫ határozott, nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jogosult marad arra is, hogy a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt a nemzetközi védelmet nyújtó tagállamtól eltérő országba küldje vissza ⌦ irányítsa vissza ⌫, amennyiben az adott személy megfelel a 2004/83/EK2011/95/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében részletezett feltételeknek.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

(4)(7)    Amennyiben meghozták a kiutasításról ⌦huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy jogszerű tartózkodásának megszüntetéséről ⌫ szóló döntést, úgy az érintett tagállamban bírósági jogorvoslati eljárás lehetősége áll a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy rendelkezésére.

(5)(8)    A megfelelő anyagi forrásokat nélkülöző, huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek számára jogi segítségnyújtást kell biztosítani ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a tartózkodási helyük szerinti állam állampolgáraira is vonatkoznak.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 7. pont b) alpont

(6)(9)    E cikk nem sérti a 2004/83/EK2011/95/EU irányelv 21. cikkének (1) bekezdését.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

14.13. cikk

Kedvezőbb nemzeti rendelkezések ⌦ Állandó vagy korlátlan érvényességű nemzeti tartózkodási engedélyek ⌫

⇨Ez az irányelv nem érinti a⇦ A tagállamok ⇨azon jogát, hogy az ezen irányelvnek megfelelően kibocsátott huzamos uniós tartózkodási engedélytől eltérő, ⇦állandó vagy korlátlan érvényességű tartózkodási engedélyt bocsáthatnak ⇨ssanak⇦ ki olyan feltételekkel, amelyek kedvezőbbek az ezen irányelvben megállapítottaknál. E tartózkodási engedélyek nem jogosítanak fel a más tagállamban való tartózkodásra, az ezen irányelv III. fejezetében megállapítottak szerint.

⇩ új szöveg

15. cikk 
Családtagok

(1)    A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy huzamos uniós tartózkodási engedélyt kiállító tagállam területén született vagy ott örökbe fogadott gyermekeinek automatikusan meg kell szerezniük a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást anélkül, hogy teljesíteniük kellene a 4. és az 5. cikkben meghatározott követelményeket. A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy kérelmet nyújt be azon tagállam illetékes hatóságaihoz, amelyben tartózkodási hellyel rendelkezik, hogy gyermeke számára megszerezze a huzamos uniós tartózkodási engedélyt.

(2)    A 2003/86/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésétől és 7. cikke (2) bekezdésének első albekezdésétől eltérve, az említett rendelkezésekben említett beilleszkedési feltételek és intézkedések csak az érintett személyek családegyesítési kérelmének elfogadását követően alkalmazhatók.

(3)    A 2003/86/EK irányelv 5. cikke (4) bekezdésének első albekezdésétől eltérve, amennyiben a családegyesítés feltételei teljesülnek, a határozatot a lehető leghamarabb, de legkésőbb a családegyesítési kérelem benyújtását követő 90 napon belül el kell fogadni és értesítést kell adni arról. Ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke ennek megfelelően alkalmazandó.

(4)    A 2003/86/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok nem vizsgálják munkaerőpiacuk helyzetét.

(5)    Amennyiben a tagállamok a 14. cikkel összhangban nemzeti tartózkodási engedélyeket állítanak ki, a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek családtagjai számára az egyenlő bánásmódhoz való, az ilyen nemzeti tartózkodási engedélyek birtokosainak családtagjaival megegyező jogokat biztosítanak, ha az ilyen jogok kedvezőbbek az e cikk (1)–(4) bekezdésében előírtaknál.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

III. FEJEZET

TARTÓZKODÁS MÁS TAGÁLLAMOKBAN

16.14. cikk

Alapelv

(1)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy megszerzi a jogot arra, hogy a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást számára megadó tagállamtól eltérő másik tagállam területén három hónapot meghaladó időtartamot ⇨egy második tagállam területén⇦ tartózkodjon, feltéve hogy az e fejezetben megállapított feltételek teljesülnek.

(2)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy a második tagállamban a következő alapokon tartózkodhat:

a)gazdasági tevékenység gyakorlása alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben;

b)tanulmányok folytatása vagy szakképzés;

c)egyéb célok.

(3)    A (2) bekezdés a) pontjában említett alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben folytatott gazdasági tevékenység esetén a tagállamok megvizsgálhatják munkaerő-piaci helyzetüket és alkalmazhatják nemzeti eljárásaikat a megüresedett állások betöltésére vagy az említett tevékenységek gyakorlására vonatkozó követelmények tekintetében.

Munkaerőpiac-politikai okokból a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós polgárokat, a harmadik országok állampolgárait – amennyiben a közösségi jogszabályok ezt előírják –, valamint a harmadik országok azon állampolgárait, akik az érintett tagállamban jogszerűen tartózkodnak és ott munkanélküli-ellátást kapnak.

(4)    Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, a tagállamok korlátozhatják azon személyek számát, akik tartózkodási jogot kaphatnak, feltéve hogy a harmadik országok állampolgárainak befogadására vonatkozó ilyen korlátozásokat az ezen irányelv elfogadásának időpontjában hatályos jogszabályokban már meghatározták.

(5)(3)    E fejezet nem érinti a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek a tagállamok területén a következő jogcímeken történő tartózkodását:

a)a szolgáltató által a szolgáltatásoknak a határokon átnyúló biztosítása céljából kiküldött munkavállalók;

b)határokon átnyúló szolgáltatást biztosító szolgáltatók.

A tagállamok nemzeti jogukkal összhangban meghatározhatják azon feltételeket, amelyek alapján a második tagállamba idénymunkásként gazdasági tevékenység gyakorlása céljából költözni kívánó huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek az adott tagállamban tartózkodhatnak. A határ menti ingázókra szintén érvényesek lehetnek a nemzeti jog egyedi rendelkezései.

(6)(4)    E fejezet nem érinti a szociális biztonságról szóló vonatkozó közösségi ⌦ uniós ⌫ jogszabályokat a harmadik országbeli állampolgárokok állampolgárai tekintetében.

17.15. cikk

A tTartózkodás feltételei egy második tagállamban

(1)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy – a lehető leghamarabb és a második tagállam területére történő belépést követő három hónapnál nem később – benyújtja a tartózkodási engedély iránti kérelmet az adott tagállam illetékes hatóságaihoz.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

A tagállamok elfogadhatják, hogy a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy úgy nyújtsa be a tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelmét a második tagállam illetékes hatóságaihoz, hogy még az első tagállam területén tartózkodik.

(2)    A tagállamok megkövetelhetik az érintett személytől, hogy bizonyítsa, hogy rendelkezik az alábbiakkal:

a)stabil és rendszeres jövedelemforrások ⇨– a harmadik személy által biztosított forrásokat is beleértve –⇦, amelyek elegendők önmaga és családtagjai eltartására anélkül, hogy az érintett tagállam szociális segélyezési rendszerére szorulnának. A 14.16. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi kategória esetében a tagállamok e forrásokat azok jellege és rendszeressége alapján értékelik, valamint figyelembe vehetik a minimálbérek és -nyugdíjak szintjét is;

b)az érintett tagállam saját állampolgárainak egészségbiztosítása által általában biztosított minden kockázatra kiterjedő egészségbiztosítás a második tagállamban.

(3)    A tagállamok megkövetelhetik a harmadik országbeli állampolgárokok állampolgáraitól, hogy a nemzeti joggal összhangban feleljenek meg a beilleszkedésre vonatkozó követelményeknek.

E feltétel nem alkalmazandó, ha az érintett harmadik országbeli állampolgártólharmadik ország érintett állampolgárától megkövetelték, hogy tegyen eleget a beilleszkedésre vonatkozó követelményeknek annak érdekében, hogy megkaphassa a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, az 5. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban.

A második albekezdés sérelme nélkül, az érintett személyeket kötelezhetik nyelvtanfolyamokon való részvételre.

(4)    A kérelemhez csatolni kell a nemzeti jog által meghatározandó azon okmányokat, amelyek bizonyítják, hogy az érintett személy megfelel a vonatkozó feltételeknek, valamint a huzamos tartózkodási engedélyt és egy érvényes úti okmányt vagy ezek hiteles másolatát.

Az első albekezdésben említett bizonyító jellegű okmányok magukban foglalhatják a megfelelő szálláslehetőséget igazoló okmányokat is.

Különösen:

a)gazdasági tevékenység gyakorlása esetén a második tagállam megkövetelheti az érintett személyektől az alábbi igazolások benyújtását:

i.amennyiben alkalmazotti minőségben vannak, úgy a munkaszerződés meglétét, a munkaadó nyilatkozatát az adott személy alkalmazásáról vagy a munkaszerződésre tett ajánlatot, a nemzeti jogszabályokban megállapított feltételek szerint. A tagállamok meghatározzák, hogy az említettek közül az igazolás mely formáját követelik meg;

ii.amennyiben önálló vállalkozói minőségben vannak, úgy a megfelelő pénzeszközök meglétét, amelyek a nemzeti joggal összhangban a gazdasági tevékenységnek ilyen minőségben történő gyakorlásához szükségesek, bemutatva a megfelelő okiratokat és engedélyeket;

b)tanulmányok folytatása vagy szakképzésben való részvétel esetén a második tagállam megkövetelheti az érintett személyektől egy akkreditált intézménybe tanulmányok folytatása vagy szakképzésben való részvétel céljából történő beiratkozásra vonatkozó igazolás benyújtását.

⇩ új szöveg

A 2005/36/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szabályozott szakmában folytatott gazdasági tevékenység gyakorlása vonatkozásában, a második tagállamban való tartózkodási engedély kérelmezése céljából a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban az uniós polgárokkal egyenlő elbánást élveznek a szakmai képesítések elismerésére tekintetében.

(5)    A huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személy legkésőbb a hiánytalan kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül megkezdheti a munkavégzést vagy a tanulmányokat a második tagállamban.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

18.16. cikk

CsA családtagok⌦ tartózkodása a második tagállamban ⌫

(1)    Amennyiben a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy tartózkodási jogát egy második tagállamban gyakorolja, és amennyiben a családalapítás már az első tagállamban megtörtént, úgy azok a családtagok, akik teljesítik a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket, említett családtagok jogosultak a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt elkísérni vagy hozzá csatlakozni.

(2)    Amennyiben a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy tartózkodási jogát egy második tagállamban gyakorolja, és amennyiben a családalapítás már az első tagállamban megtörtént, úgy a 2003/86/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említetteken kívüli családtagok jogosultak lehetnek a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt elkísérni vagy hozzá csatlakozni.

(3)    A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtása tekintetében a 15.17. cikk (1) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.

(4)    A második tagállam megkövetelheti az érintett családtagoktól, hogy a tartózkodási engedély iránti kérelemmel együtt benyújtsák a következőket:

a)a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személykénti jogállásukat igazoló EK tartózkodási engedélyük vagy tartózkodási engedélyük, valamit érvényes úti okmányuk vagy ezek hiteles másolata;

b)igazolás arról, hogy az első tagállamban a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy családtagjaiként tartózkodtak;

c)igazolás arról, hogy stabil és rendszeres jövedelemforrásokkal rendelkeznek ⇨– a harmadik személy által biztosított forrásokat is beleértve –⇦, amelyek elegendők önmaguk eltartására anélkül, hogy az érintett tagállam szociális segélyezési rendszerére szorulnának, illetve a huzamos ⌦ uniós ⌫tartózkodási engedéllyel rendelkező személy rendelkezik ilyen forrásokkal és a családtagokra szóló biztosítással, valamint teljes körű betegségbiztosítással a második tagállamban. A tagállamok e forrásokat jellegük és rendszerességük szerint értékelik, továbbá figyelembe vehetik a minimálbérek és -nyugdíjak szintjét is.

(5)    Amennyiben a családalapítás nem az első tagállamban történt, úgy a 2003/86/EK irányelvet kell alkalmazni.

19.17. cikk

Közrend és közbiztonság

(1)    A tagállamok elutasíthatják a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek vagy családtagjainak tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az érintett személy veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra.

Az erre vonatkozó döntés meghozatalakor a tagállam figyelembe veszi a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy vagy annak családtagja(i) által a közrend vagy a közbiztonság ellen elkövetett cselekmény súlyosságát vagy típusát vagy az érintett személy jelentette veszélyt.

(2)    Az (1) bekezdésben említett döntés nem alapulhat gazdasági megfontolásokon.

20.18. cikk

Közegészségügy

(1)    A tagállamok elutasíthatják a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek vagy családtagjainak tartózkodási engedély iránti kérelmét, ha az érintett személy ⇨– az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 2. cikkének 21. pontjában szereplő meghatározás szerint – ⇦veszélyt jelent a közegészségügyre.

(2)    A második tagállam területére való belépési vagy tartózkodási jog megtagadása csak az Egészségügyi Világszervezet alkalmazandó szabályai és előírásai által meghatározott betegségek esetében indokolt, valamint olyan más fertőző vagy járványos, paraziták okozta betegségek esetében, amelyekkel kapcsolatban a fogadó ország állampolgárai védelme érdekében védintézkedések vannak hatályban. A tagállamok nem vezetnek be új, szigorúbb korlátozó rendelkezéseket vagy gyakorlatokat.

(3)    Ha a megbetegedés a második tagállamban az első tartózkodási engedély kibocsátását követően történt, ez nem indokolhatja az engedély megújításának elutasítását vagy a tagállam területéről történő kitoloncolást.

(4)    A tagállam megkövetelheti az orvosi vizsgálatot azon személyektől, akikre ezen irányelv alkalmazandó, annak igazolására, hogy nem szenvednek a (2) bekezdésben említett egyetlen betegségben sem. Az ilyen orvosi vizsgálatokat – amelyek akár ingyenesek is lehetnek – nem szabad rendszeresen elvégeztetni.

21.19. cikk

A kérelmek elbírálása és a tartózkodási engedély kibocsátása

(1)    Az illetékes nemzeti hatóságok ⇨ a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem benyújtásának dátumától számított 90 napon belül határozat hoznak és a kérelmezőnek írásbeli értesítést adnak arról ⇦a benyújtás dátumától számított négy hónapon belül dolgozzák fel a kérelmeket.

Amennyiben a kérelemhez nem csatolják a 15. 17. és a 16.18. cikkben felsorolt bizonyító jellegű okmányokat, illetve a kérelem elbírálásának összetettségével kapcsolatos rendkívüli körülmények esetén az (1) első albekezdésben említett határidő legfeljebb három hónapos ⇨ 30 napos ⇦időtartammal meghosszabbítható. Ilyen esetekben az illetékes nemzeti hatóságok értesítik erről a kérelmezőt.

(2)    Amennyiben a 14.16., a 15. 17. és a 16. 18. cikkben megállapított feltételek teljesülnek, úgy a 17. 19. és a 18.20. cikk közrendre, közbiztonságra és közegészségügyre vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel a második tagállam kiállítja a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy számára a megújítható tartózkodási engedélyt. E tartózkodási engedély lejártakor – ha szükséges – kérelemre megújítható. A második tagállam értesíti döntéséről az első tagállamot.

(3)    A második tagállam a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy családtagjai részére kiállítja a megújítható tartózkodási engedélyeket, amelyek érvényességi időtartama megegyezik a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy számára kiállított engedélyével.

⇩ új szöveg

(4)    A 2003/86/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az önálló tartózkodási engedély megszerzéséhez szükséges tartózkodás időtartamának kiszámításánál a különböző tagállamokban töltött tartózkodási időt össze kell számítani. A tagállamok előírhatják az azon tagállam területén való, az önálló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kétéves jogszerű és folyamatos tartózkodást, amelyben az önálló tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtották.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 8. pont (kiigazított szöveg)

22.19a. cikk

A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyének módosítása

(1)    Amennyiben egy huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye tartalmazza a 8. cikk (4) bekezdésében említett megjegyzést, és amennyiben – a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel vagy nemzeti joggal összhangban – a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy nemzetközi védelmével kapcsolatos felelősség a 8. cikk (5) bekezdésében említett huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye második tagállam általi kiállítása előtt átszáll egy második tagállamra, a második tagállam megkeresi a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét kiállító tagállamot a megjegyzés ennek megfelelő módosítása céljából.

(2)    Amennyiben a második tagállam a 8. cikk (5) bekezdésében említett huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélye kiállítása előtt nemzetközi védelemben részesíti a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt, megkeresi a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét kiállító tagállamot az engedélynek a 8. cikk (4) bekezdésében említett megjegyzés bejegyzése érdekében történő módosítása céljából.

(3)    Az (1) és (2) bekezdésben említett megkeresést követően a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU tartózkodási engedélyét kiállító tagállam a második tagállam megkeresésének kézhezvételét követő három hónapon belül kiállítja a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy módosított EU tartózkodási engedélyét.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

23.20. cikk

Eljárási garanciák

(1)    A tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító bármely döntést meg kell indokolni. Az érintett harmadik országbeli állampolgártharmadik ország érintett állampolgárát e döntésről a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti értesítési eljárásokkal összhangban kell tájékoztatni. Az értesítés tartalmazza a rendelkezésre álló lehetséges jogorvoslati eljárásokat és az ennek megtételére rendelkezésre álló határidőt.

Amennyiben bármilyen okból nem születik döntés a 19.21. cikk (1) bekezdésében említett időszak végéig, úgy ennek következményeit az érintett tagállam nemzeti jogszabályai határozzák meg.

(2)    Amennyiben a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasítják vagy az engedélyt nem újítják meg, illetve visszavonják, úgy az érintett személynek joga van jogorvoslatot benyújtani az érintett tagállamban.

24.21. cikk

A második tagállamban biztosított elbánás

(1)    A 19. 21. cikkben meghatározott tartózkodási engedélynek a második tagállamban történő kézhezvételét követően a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek ⇨és családtagjaik⇦ az adott tagállamban egyenlő elbánásban részesülnek a 11.12. cikkben említett területeken és feltételek alapján.

(2)    A huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek ⇨ és családtagjaik⇦ számára az (1) bekezdéssel rendelkezéseivel összhangban biztosítani kell a munkaerőpiacra való belépést.

A tagállamok előírhatják, hogy a nemzeti jogszabályok által meghatározott feltételek szerint, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett személyek korlátozottan végezhetnek olyan alkalmazotti tevékenységet, amely különbözik attól, amely alapján tartózkodási engedélyüket megadták.

⇩ új szöveg

A tagállamok előírhatják, hogy az alkalmazotti vagy önálló vállalkozói minőségben gazdasági tevékenységet folytató huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és családtagjaik tájékoztassák az illetékes hatóságokat a munkáltató vagy a gazdasági tevékenység bármely változásáról. Ez a követelmény nem érinti az érintett személyek azon jogát, hogy új tevékenységet kezdjenek és végezzenek.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

A tagállamok a nemzeti joggal összhangban meghatározhatják azon feltételeket, amelyek szerint a 14.16. cikk (2) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett személyek ⇨és családtagjaik⇦ alkalmazotti vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(3)    A 19. cikkben meghatározott tartózkodási engedélynek a második tagállamban történő kézhezvételét követően a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy családtagjai az adott tagállamban részesülnek a 2003/86/EK irányelv 14. cikkében felsorolt jogokban.

25.22. cikk

A tartózkodási engedély visszavonása és ⌦ a ⌫ visszafogadási ⌦ visszavételi ⌫ kötelezettség

(1)    Amíg a harmadik országbeli állampolgárharmadik ország állampolgára meg nem szerzi a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, a második tagállam dönthet úgy, hogy elutasítja a tartózkodási engedély megújítását vagy visszavonja azt, és a nemzeti jog által megállapított eljárásokkal összhangban – beleértve a kiutasítási eljárást is – kötelezi az érintett személyt és annak családtagjait, hogy hagyják el a tagállam területét a következő esetekben:

   a)    a 17.19. cikkben meghatározott ⌦ említett ⌫ , közrenddel vagy közbiztonsággal kapcsolatos okokból;

   b)    amennyiben a 14.16., a 15.17. és a 16.18. cikkben meghatározott feltételek már nem teljesülnek;

c)amennyiben a harmadik ország állampolgára nem jogszerűen tartózkodik az érintett tagállamban.

(2)    Amennyiben a második tagállam elfogadja az (1) bekezdésben említett valamely intézkedést, ⇨arra kötelezi az érintett személyt és családtagjait, hogy a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésének megfelelően távozzanak az első tagállam területére.⇦ úgy aAaz első tagállam minden alaki követelmény nélkül, haladéktalanul visszafogadja ⌦ visszaveszi ⌫ a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt és annak családtagjait. A második tagállam értesíti ⌦ tájékoztatja ⌫ döntéséről az első tagállamot ⇨ a 2008/115/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás alkalmazásáról⇦.

(3)    Amíg a harmadik ország állampolgára meg nem szerzi a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, valamint a (2) bekezdésben említett visszafogadási kötelezettség sérelme nélkül, a második tagállam hozhat olyan döntést, amelynek értelmében kiutasítja a harmadik ország állampolgárát az Unió területéről – a 12. cikkel összhangban és annak garanciái szerint – a közrendet vagy közbiztonságot érintő súlyos okok esetén.

Ilyen esetekben, az említett döntés meghozatala során a második tagállam konzultál az első tagállammal.

Amennyiben a második tagállam dönt a harmadik ország érintett állampolgárának kiutasításáról, úgy meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak hatékony végrehajtása érdekében. Ilyen esetekben a második tagállam megfelelő tájékoztatást nyújt az első tagállamnak a kiutasításról szóló döntés végrehajtására vonatkozóan.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 9. pont

⇨ új szöveg

(3)(3 a).    Feltéve, hogy időközben nem vonják vissza a nemzetközi védelmet, vagy az érintett személy nem tartozik a 2004/83/EK2011/95/EU irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében leírt kategóriák egyikébe, e cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó ⇨ a második tagállam nem irányítja vissza azokat a harmadik országbeli állampolgárokat ⇦ azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek az első tagállam által kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy EU uniós tartózkodási engedélye tartalmazza az ezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében említett megjegyzést.

E bekezdés nem sérti a 2004/83/EK2011/95/EU irányelv 21. cikkének (1) bekezdését.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

(4)    A kiutasításról szóló döntés nem vonja maga után az állandó tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben.

(4)(5)    A (2) bekezdésben említett visszafogadási ⌦ visszavételi ⌫ kötelezettség nem érinti a harmadik tagállamba történő költözésnek a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személy és annak családtagjai számára fennálló lehetőségét.

26.23. cikk

A „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzése a második tagállamban

(1)    Kérelem esetén a második tagállam megadja a huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek a 7. cikkben meghatározott jogállást, a 3., a 4., az 5. és a 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel. A második tagállam értesíti döntéséről az első tagállamot.

⇩ új szöveg

(2)    A 4. cikk (1) és (3) bekezdésétől eltérve, a második tagállam olyan harmadik országbeli állampolgároknak adja meg a „huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, akik a tartózkodási jog e fejezet szerinti megszerzését követően, közvetlenül a vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően jogszerűen és folyamatosan három éven át a tagállam területén tartózkodtak.

(3)    A második tagállam a területén történő ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően nem köteles szociális ellátásra vagy tanulmányi ösztöndíjból vagy diákhitelből álló, tanulmányok folytatására (a szakképzést is beleértve) szolgáló szociális ösztöndíjra való jogosultságot biztosítani a munkavállalóktól, önálló vállalkozóktól eltérő, huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek és azok családtagjai számára.

A második tagállam dönthet úgy, hogy az ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően ilyen ellátásra való jogosultságot nyújt a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személyeknek, feltéve, hogy egyenlő elbánást biztosít a 2004/38/EK irányelv vagy az EUMSZ 21. cikke szerinti, szabad mozgáshoz való jogokat gyakorló, a munkavállalóktól, önálló vállalkozóktól vagy az e jogállást megtartó személyektől eltérő uniós polgárok, azok családtagjai, valamint az egyrészt az Unió és annak tagállamai, másrészről harmadik országok között létrejött megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében a munkavállalóktól, önálló vállalkozóktól vagy az e jogállást megtartó személyektől eltérő uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvező harmadik országbeli állampolgárok és azok családtagjai számára.

(4)    A 13. cikk (2) bekezdésétől eltérve, és kizárólag a területén történő ötéves jogszerű és folyamatos tartózkodást megelőzően, a második tagállam döntést hozhat arról, hogy megszünteti annak a huzamos uniós tartózkodási engedéllyel rendelkező személynek a jogszerű tartózkodását, aki megszüntette a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységét, amennyiben nem rendelkezik önmaga és családtagjai számára elegendő forrással és teljes körű egészségbiztosítással ahhoz, hogy ne jelentsen indokolatlan terhet a második tagállam szociális segítségnyújtási rendszerére.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

(2)(5)    A 7. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni a második tagállamban a „huzamos ⌦ uniós ⌫ tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás iránti kérelem benyújtására és elbírálására. A tartózkodási engedély kibocsátására a 8. cikket kell alkalmazni. Amennyiben a kérelmet elutasítják, úgy a 10. cikkben meghatározott eljárási garanciákat kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

⇩ új szöveg

27. cikk 
Információkhoz való hozzáférés

(1)    A tagállamok könnyen hozzáférhetővé teszik a huzamos uniós tartózkodási engedélyt kérelmezők számára,

(a)a kérelemhez szükséges bizonyító jellegű okmányokra

(b)valamint a harmadik országbeli állampolgárokra és családtagjaikra alkalmazandó jogállásszerzési és tartózkodási feltételekre vonatkozó információkat, beleértve jogaikat és kötelezettségeiket, valamint az eljárási garanciákat is.

(2)    Amennyiben a tagállamok a 14. cikkel összhangban nemzeti tartózkodási engedélyeket állítanak ki, ugyanolyan hozzáférést biztosítanak a huzamos uniós tartózkodási engedélyre vonatkozó információkhoz, mint az ilyen nemzeti tartózkodási engedélyek esetében.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

28.24. cikk

Jelentések és felülvizsgálati záradék

A Bizottság rendszeres időközönként és első alkalommal legkésőbb 2011. január 23-án ⌦ [két évvel az átültetési időszak végét követően] ⌫jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz ezen irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazásáról, és szükség szerint ⌦ javaslat tesz bármely, ⌫ ⌦ általa szükségesnek ítélt ⌫módosításraokat javasol. E módosítási javaslatok megtétele során ⌦ – szükség esetén – ⌫ a 4., az 5., a 9. és a 11. 12. cikket, valamint a III. fejezetet prioritással rendelkezőként kell kezelni.

⇩ új szöveg

A fent említett jelentésben a Bizottság kifejezetten értékeli a 4. cikk (1) bekezdésében előírt tartózkodási időnek a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi beilleszkedésére gyakorolt hatásait, beleértve ezen időtartam csökkentésének lehetséges előnyeit, figyelembe véve többek között a harmadik országbeli állampolgárok tagállamokbeli beilleszkedése szempontjából releváns különböző tényezőket.

🡻 2011/51/EU, 1. cikk 10. pont

⇨ új szöveg

29.25. cikk

Kapcsolattartó pontok

A tagállamok kapcsolattartó pontokat jelölnek ki, amelyek felelősek a ⇨ 9., ⇦12.13., 19.21., 19a.22., 22. 25. és 23.26. cikkben említett tájékoztatások és dokumentumok fogadásáért és továbbításáért.

🡻 2003/109/EK (kiigazított szöveg)

⇨új szöveg

A tagállamok gondoskodnak a megfelelő együttműködésről az első bekezdésben említett információ- és dokumentációcsere területén.

30.26. cikk

Átültetés

(1)    A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ⌦ az 1. cikk b) pontjának, a 4. cikk (1)–(3) és (5) bekezdésének, az 5. cikk (2) és (4) bekezdésének, a 7. cikk (1), (2) és (4) bekezdésének, a 8. cikk (3) bekezdésének, a 9. cikk (1) bekezdése c) pontjának, (2), (5) és (6) bekezdésének, a 10. cikk (3) bekezdésének, a 11. cikknek, a 12. cikk (1) bekezdése d) és f) pontjának, (2), (5) és (7) bekezdésének, a 13. cikknek, a 14. cikknek, a 15. cikknek, a 16. cikk (1) bekezdésének, a 17. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdésének, a 18. cikk (1) bekezdésének, a 20. cikknek, a 21. cikk (1) és (4) bekezdésének, a 24. cikknek, a 25. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 26. cikk (2)–(4) bekezdésének, a 27. cikknek, a 28. cikknek és a 29. cikknek ⌫ ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 23 ⇨ […] ⇦-ig megfeleljenek. ⌦ Ezen intézkedések ⌫  E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ⌦ A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. ⌫  A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. ⌦ A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg. ⌫

⌦ (2)    A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. ⌫

⌦ 31. cikk ⌫

⌦ Hatályon kívül helyezés ⌫

⌦ Az I. melléklet A. részében említett irányelvvel módosított 2003/109/EK irányelv [az ezen irányelv 30. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott dátumot követő nap]-tól/-től hatályát veszti, az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve. ⌫

⌦ A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni. ⌫

32.27. cikk

Hatálybalépés ⌦ és alkalmazás ⌫

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését ⌦ követő ⌫ ⌦ huszadik ⌫ napon lép hatályba.

⌦ Az 1. cikk a) pontját, a 3. cikket, a 4. cikk (4) és (6) bekezdését, az 5. cikk (1) és (2) bekezdését, a 6. cikket, a 7. cikk (3) bekezdését, a 8. cikk (2) és (4)–(6) bekezdését, a 9. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontját, (2)–(4), (7) és (8) bekezdését, a 10. cikk (1) és (2) bekezdését, a 12. cikk (1) bekezdésének a)–c), és e)–h) pontját, (3), (5) és (7) bekezdését, a 13. cikk (1) és (3)–(9) bekezdését, a 16. cikk (2)–(4) bekezdését, a 17. cikk (2) és (3) bekezdését, a 18. cikk (2)–(5) bekezdését, a 19. cikket, a 20. cikket, a 21. cikk (2) és (3) bekezdését, a 22. cikket, a 23. cikket, a 25. cikk (3) és (4) bekezdését, a 26. cikk (1) és (3) bekezdését [a... 30. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett időpontot követő nap]-tól/-től kell alkalmazni. ⌫

33.28. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek ⌦ a Szerződéseknek ⌫  az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)     COM/2020/609 final

(2)    COM/2022/655.

(3)    COM/2022/657.

(4)     https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Migration_and_migrant_population_statistics#Migrant_population:_23_million_non-EU_citizens_living_in_the_EU_on_1_January_2020  

(5)     http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=migr_reslong&lang=en  

(6)    A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról (HL L 16., 2004.1.23., 44. o.).

(7)     https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/policies/legal-migration/fitness-check_en#:~:text =

(8)     COM(2011)585 , Első végrehajtási jelentés; valamint COM(2019)161 , Második végrehajtási jelentés.

(9)    Az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalása a legális munkaerő-migráció új lehetőségeiről (2020/2010(INI)) .

(10)    Az Európai Parlament 2021. november 25-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a jogszerű migrációval kapcsolatos szakpolitikáról és jogszabályról (2020/2255(INL) .

(11)     COM/2020/609 final

(12)    A harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. október 20-i (EU) 2021/1883 irányelvvel (HL L 382., 2021.10.28., 1. o.) módosított, a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv (HL L 155., 2009.6.18., 17. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (HL L 343., 2011.12.23., 1. o.). Az összevont engedélyről szóló irányelv átdolgozása szintén a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomag részét képezi.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

(15)    A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(18)    COM(2020) 758 final.

(19)    COM(2020) 456 final.

(20)    COM(2020) 274 final.

(21)    Azonban a jogszerű migráció területén javasolt semmilyen intézkedés „nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy meghatározzák, hány olyan harmadik országbeli állampolgárt engednek be területükre, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként vállaljanak munkát” (az EUMSZ. 79. cikkének (5) bekezdése).

(22)    Lásd: Célravezetőségi vizsgálat, 3. oldal.

(23)     https://ec.europa.eu/home-affairs/system/files/2019-03/201903_legal-migration-check-annex-3aii-icf_201806.pdf  

(24)     https://ec.europa.eu/home-affairs/content/public-consultation-future-eu-legal-migration_en  

(25)    ICF, Study in support of the Impact Assessment on the revision of Directive 2003/109/EC and Directive 2011/98/EU (A 2003/109/EK és a 2011/98/EU irányelv felülvizsgálatáról szóló hatásvizsgálatokat alátámasztó tanulmány).

(26)    EMH (2021) 2021.36. ad hoc felmérés az összevont engedélyről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló hatásvizsgálati tanulmány alátámasztására.

(27)    Lásd: Az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv (2021–2027).

(28)    A bizottsági cselekvési terv félidős felülvizsgálatára 2024 végén kerül sor.

(29)     https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2021_commission_work_programme_annexes_en.pdf  

(30)    A Bizottság jelentése – Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban, COM(2019) 12 final.

(31)    A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról (HL L 16., 2004.1.23., 44. o.).

(32)    Lásd az I. melléklet A. részét.

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.). 

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(37)    A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) (HL L 337., 2011.12.20., 9. o.).

(39)    A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.4.27.

COM(2022) 650 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok jogállásáról (átdolgozás)

{SEC(2022) 200 final} - {SWD(2022) 650 final} - {SWD(2022) 651 final}

🡹 

I. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak jegyzéke 
(a 31. cikkben említve)

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők 
(a 31. cikkben említve)

_____________

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

_________