EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.9.8.

COM(2022) 469 final

2022/0284(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2022) 292 final}

2022/0284 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-világjárvány rendkívül káros hatást gyakorolt Hollandia gazdaságára. Hollandia egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) 2019-ben az uniós átlag 149,8 %-ának felelt meg. Hollandia reál-GDP-je 2020-ban 3,9 %-kal csökkent, a 2020. és a 2021. évet együtt tekintve pedig 0,8 %-kal nőtt. A középtávú gazdasági teljesítményre hosszú távon hatást gyakorló tényezők közé tartoznak a magánadósság magas szintjéhez és a jelentős folyófizetésimérleg-többlethez kapcsolódó makrogazdasági egyensúlyhiányok, a lakáspiac torzulásai, a népesség elöregedése, az energiaügyi és a környezeti kihívások és a munkaerőpiac szegmentációja.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án és 2022. július 12-én az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Hollandiához. A Tanács azt ajánlotta Hollandiának, hogy a háztartások esetében csökkentse a hitelfinanszírozás adóelőnyét és a lakáspiaci torzulásokat, biztosítsa, hogy a nyugdíjrendszer második pillére átláthatóbb, a nemzedékek között igazságosabb és a sokkhatásokkal szemben ellenállóbb legyen, valamint hajtson végre a háztartások rendelkezésére álló jövedelem növelésére irányuló intézkedéseket. Ezenkívül azt ajánlották Hollandiának, hogy csökkentse az alkalmazottakkal nem rendelkező önfoglalkoztatók ösztönzőit, ugyanakkor mozdítsa elő az önfoglalkoztatók megfelelő szociális védelmét, kezelje a színlelt önfoglalkoztatás jelenségét, és csökkentse a rugalmas és ideiglenes foglalkoztatásra irányuló ösztönzőket. Hollandiának azt ajánlották továbbá, hogy átfogó szemléletben erősítse az egész életen át tartó tanulást, enyhítse a Covid19-válság foglalkoztatási és társadalmi hatásait, kezelje a munkaerő- és szakemberhiányt, valamint fejlessze a továbbképzési és átképzési lehetőségeket, különösen a munkaerőpiac peremén lévők és az inaktívak számára elérhető lehetőségeket. Hollandia számára azt ajánlották, hogy ütemezze előre és ösztönözze a köz- és magánberuházásokat, és összpontosítsa a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különös tekintettel a digitális készségekre. A Tanács azt ajánlotta továbbá, hogy Hollandia fokozza az energiahálózati infrastruktúrába történő kiegészítő beruházásokat és egyszerűsítse tovább a megújuló energiaforrásokra alkalmazandó engedélyezési eljárásokat, javítsa az energiahatékonyságot, különösen az épületekben, valamint gyorsítsa fel a fenntartható közlekedésbe és a fenntartható mezőgazdaságba irányuló beruházásokat. Ezenkívül azt ajánlották Hollandiának, hogy biztosítsa az egészségügyi rendszer rezilienciáját, többek között a munkaerőhiány kezelése és az e-egészségügyi eszközök bevezetése révén. Az ajánlások között szerepelt továbbá a pénzmosás elleni keret hatékony felügyeletének és végrehajtásának biztosítása is. Hollandia részére azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy 2022-ben kövessen támogató költségvetési irányvonalat. Végezetül Hollandiát annak biztosítására kérték, hogy a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedése 2023-ban legyen összhangban az összességében semleges költségvetési irányvonallal, figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Ezen országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért haladás vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy a költségvetési irányvonalra vonatkozó ajánlást 2022-ben maradéktalanul végrehajtották. Jelentős előrelépés történt a küldetésorientált kutatásba való beruházásokra, az agresszív adótervezésre, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére vonatkozó ajánlások tekintetében.

(3)A Bizottság 2022. május 23-án Hollandiára vonatkozóan közzétette az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit. Elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Hollandiában makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn, különösen a magánadósság magas szintje és a jelentős folyófizetésimérleg-többlet miatt, amelyek határokon átnyúló jelentőséggel bírnak.

(4)Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásában 3 a Tanács egyebek mellett azt ajánlotta az euróövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – a nemzeti költségvetési politikájuk továbbra is a fenntartható és inkluzív helyreállítás hatékony támogatására irányuljon, és ennek megfelelően koordinálják azt. A Tanács azt az ajánlást is megfogalmazta az euróövezeti tagállamoknak, hogy mozdítsák elő az agresszív adótervezést kezelő szakpolitikákat, hajtsanak végre hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, erősítsék meg az inkluzív, minőségi oktatási és képzési rendszereket, fejlesszék vagy adott esetben igazítsák ki a szociális védelmi rendszereket, kövessék nyomon a vállalkozásoknak nyújtott szakpolitikai támogatási csomagok hatékonyságát, valamint a beruházásokat és a tőke újraallokálását akadályozó szűk keresztmetszetek kezelése érdekében erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket. Végezetül a tanácsi ajánlás a makroszintű pénzügyi stabilitás biztosítását, a hitelcsatornák fenntartását, valamint a bankunióval és a digitális euróval kapcsolatos munka folytatását ajánlotta.

(5)Hollandia 2022. július 8-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás elősegíti azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és európai szintű hitelességét. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(6)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: eszköz), valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(7)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt reform- és beruházási törekvéseket fog jelenteni. Az összehangolt és egyidejű végrehajtás, valamint a határokon átívelő és a több országra kiterjedő projektek megvalósítása révén ezek a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és Unió-szerte pozitív tovagyűrűző hatásokat eredményeznek. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő tovagyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(8)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban a terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az említett rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(9)A terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek mind a hat pillérhez hozzájárulnak, és a terv számos komponense egyidejűleg több pillérre is kiterjed. Ez a megközelítés elősegíti azt, hogy az egyes pillérekkel átfogóan, koherens módon foglalkozzanak. Az energiával és az éghajlattal kapcsolatos intézkedések révén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagy hangsúlyt fektet a zöld átállásra. A fenntartható energia arányának növelését – többek között a zöldhidrogén-termelés fokozását és a tengeri szélenergia fejlesztése előtti akadályok megszüntetését – ösztönző intézkedések várhatóan előmozdítják a zöld átállást. A zöld átállást a kibocsátásmentes hajók fejlesztése és használata, valamint a klímasemleges légi közlekedés fejlesztése is segíti. A terv célja továbbá a biológiai sokféleség helyreállítása és a nitrogénlerakódás csökkentése, ami a Hollandia előtt álló egyik fő környezeti kihívás. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan átfogóan hozzájárul a digitális pillérhez olyan intézkedésekkel, amelyek előmozdítják az innovatív technológiákat és a digitális készségeket. A közigazgatásban – beleértve az igazságszolgáltatást is – használt információs technológiák korszerűsítése a digitális oktatásra és az e-egészségügyre vonatkozó intézkedésekkel párosulva elősegíti a digitális átállás felgyorsítását.

(10)A terv számos eleme alkalmas az intelligens és fenntartható növekedés elősegítésére, az európai iparstratégiával összhangban. A terv számos olyan intézkedést – többek között a lakás- és munkaerőpiaci reformokat – tartalmaz, amelyek célja a termelékenység és a növekedés közép- és hosszú távú fokozása. A terv a munkaerőpiacot, az oktatást és a nyugdíjrendszert érintő strukturális intézkedések révén a társadalmi kohézió erősítését irányozza elő. Az oktatás és képzés területén hozott fontos intézkedések közé tartoznak az alap- és középfokú oktatás relevanciájának növelését célzó intézkedések, különösen a digitális erőforrások használata révén. Végezetül a kedvezőtlen sokkhatások enyhítése és a válságokra való jobb reagálás érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak az egészségügyi rendszer rezilienciájának javításához, ideértve az ápolás-gondozási ágazat akut humánerőforrás-hiányából eredő kockázat kezelését is.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(11)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a terv várhatóan hozzájárul a Hollandiának címzett releváns országspecifikus ajánlásokban, beleértve azok költségvetési vonatkozásait és az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke alapján megfogalmazott ajánlásokat is, valamint a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés).

(12)A terv a zöld és a digitális átállásba történő beruházásokat támogató intézkedéseket tartalmaz, hozzájárulva ezzel a kapcsolódó országspecifikus ajánlásoknak való megfeleléshez. A digitális átállással kapcsolatban a terv a kutatást és innovációt előmozdító intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a mesterséges intelligenciába (MI) és a kvantumtechnológiába irányuló magánberuházások ösztönzése. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja a zöld átállásba történő beruházások fokozása, többek között a tengeri szélerőműparkok fejlesztése előtt álló akadályok felszámolása, a zöld hidrogén támogatása és a hőszivattyúk elterjedésének ösztönzése révén. Emellett a megújuló energiaforrásokból származó további kapacitások kiépítését az „Energiatörvény” révén megvalósuló átfogó reform is támogatja, amely jogi keretet biztosít a rendszerüzemeltetők által megvalósítandó beruházásokhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hálózat elbírja a megújuló energiaforrásokból előállított energia szállításában várható növekedést. A tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra való átállást tovább erősíti egy fiskális zöldítési reformcsomag, amelynek célja, hogy a polgárok és a vállalkozások magatartását a zöld átállás támogatása irányába terelje. Emellett jelentős pénzügyi keretösszeget különítettek el az épületek energiahatékonyságának javítására.

(13)A terv két olyan beruházást tartalmaz, amelyek közvetlenül a nitrogénkibocsátás hatásának mérséklésére és kiváltó okainak kezelésére irányulnak. Ezek az intézkedések várhatóan kedvező hatással lesznek a biológiai sokféleség helyreállítására és támogatják a fenntarthatóbb mezőgazdaságra való átállást Hollandiában. Emellett a tervbe fontos beruházásokat és reformokat foglaltak a fenntartható közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés támogatása érdekében. A lakáshiány orvosolása érdekében a terv – elsősorban a megfizethető lakásokra összpontosítva – a lakáskínálat javítására törekszik. A tervben szereplő nyugdíjreform célja a nyugdíjrendszer második pillére legfontosabb sebezhetőségeinek kezelése a generációk közötti méltányosság, az átláthatóság és a sokkhatásokkal szembeni reziliencia tekintetében.

(14)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv számos, a munkaerőpiac megerősítését célzó intézkedést tartalmaz, és ezáltal foglalkozik a vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal. Először is, különböző munkaügyi reformok – például a kötelező rokkantsági biztosítás bevezetése és a színlelt önfoglalkoztatás kezelésére irányuló intézkedések – várhatóan hozzájárulnak az alkalmazottak nélküli önfoglalkoztatói státusz ösztönzőinek csökkentéséhez, valamint az önfoglalkoztatók és az alkalmazottak közötti versenyfeltételek kiegyenlítéséhez. Másodszor, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan beruházásokat foglal magában, amelyek célja a továbbképzési és átképzési lehetőségek megerősítésének támogatása. Harmadszor, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv az oktatási rendszer különböző szintjeire kiterjedően a tanárok és a diákok digitális képességeibe való beruházás, valamint a mesterséges intelligenciával és a kvantumtechnológiával kapcsolatos posztgraduális és posztdoktori kutatások finanszírozása révén hozzájárul az információs és kommunikációs technológiákkal (IKT) foglalkozó szakemberek hiányának kezeléséhez. A terv olyan beruházásokat is tartalmaz, amelyek várhatóan hozzájárulnak az ápolási-gondozási ágazatban egészségügyi válság idején tapasztalható humánerőforrás-hiány csökkentéséhez. Ilyen intézkedés például a korábbi egészségügyi szakemberekből álló nemzeti tartalékállomány felállítása, valamint az intenzív ellátási kapacitás növelése. Emellett olyan intézkedéseket is terveznek, amelyek célja, hogy az e-szolgáltatások használata révén lehetővé tegyék a távegészségügyi ellátást, és megerősítsék az egészségügyi intézmények közötti és a kutatási célokat szolgáló adatcserét.

(15)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv több olyan reformot is tartalmaz, amelyek az agresszív adótervezés hatékonyabb kezelésére irányulnak, különösen az alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszerekbe irányuló osztalék-, kamat- és jogdíjfizetésekre kivetett forrásadó bevezetése révén, valamint azokban a helyzetekben, amelyek a visszaélés elleni holland rendeletek értelmében adózási visszaélésnek minősülnek. A pénzmosás elleni küzdelem terén a közelmúltban hozott intézkedések kiegészítéseként a helyreállítási és rezilienciaépítési terv a bűnözők pénzmosási tevékenységét akadályozó és a nyomozási és büntetőeljárási kapacitást megerősítő intézkedéseket is tartalmaz.

(16)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv jó alapot biztosít a további lakás- és munkaerőpiaci reformokhoz, valamint a digitális készségekre is kiterjedő készségfejlesztésbe történő további beruházásokhoz, különösen a munkaerőpiac peremén lévők és az inaktívak készségeinek fejlesztése terén.

(17)A világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos ajánlások Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének hatályán kívül esőnek tekinthetők, mindazonáltal Hollandia 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban általában megfelelően és kielégítően reagált a gazdaság költségvetési eszközökkel történő támogatására vonatkozó azonnali igényre.

(18)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv számos egymást kölcsönösen erősítő reformot és beruházást tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben Hollandiának címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez, különösen a zöld, a digitális és az energetikai átállás, a nyugdíjrendszer, a munkaerőpiac, a lakáspiac, az agresszív adótervezés és az egészségügy területén.

(19)A fent említett kihívások kezelésével a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásokban 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben azonosított egyensúlyhiányok korrekciójához is, különös tekintettel a magas magánadóssággal és a jelentős folyófizetésimérleg-többlettel kapcsolatos sebezhetőségekre.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához való hozzájárulás

(20)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. kritériumával összhangban a terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint Hollandia gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és a fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(21)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációk azt mutatják, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz többi intézkedésével együtt 2026-ig potenciálisan 0,4–0,6 %-kal növelheti Hollandia GDP-jét, figyelmen kívül hagyva a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv korlátozott mértékben várhatóan hozzájárul a foglalkoztatáshoz is. A növekedésre és a termelékenységre közép- és hosszú távon gyakorolt legjelentősebb tartós pozitív hatások várhatóan az oktatással, a kutatás-fejlesztéssel és a holland gazdaság digitalizációjával kapcsolatos intézkedésekből, valamint az energia- és munkaerőpiacok reformjából erednek.

(22)A terv reform- és beruházáscsomagot terjeszt elő az oktatás területén, és a munkaerőpiaci szabályozást is megújítja. Ezek az intézkedések várhatóan kezelni fognak bizonyos kihívásokat ezeken a területeken, és különböző módokon hozzájárulnak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához. A munkaerőpiaci reformok a színlelt önfoglalkoztatás visszaszorítására és az önfoglalkoztatók szociális védelmének javítására irányuló intézkedések révén várhatóan hozzájárulnak a munkavállalók és az önfoglalkoztatók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Az oktatásra szánt további források a fiatalokat kívánják kedvezőbb helyzetbe hozni olyan beruházások révén, amelyek célja a diákok és a tanárok digitális készségeinek fejlesztése, valamint a tanulási folyamathoz kapcsolódó, mesterséges intelligencián alapuló megoldások fejlesztése. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt lakáspiaci reformoktól és a megfizethető lakhatásra és az energiahatékonyságra irányuló beruházásoktól a társadalmi kohézió erősödése is várható.

(23)Hollandia zöld és digitális átállást támogató intézkedései várhatóan hozzájárulnak a rezilienciához, az innovációhoz és a fenntarthatósághoz. Kiváltképp a közigazgatás és a logisztika további digitalizálására irányuló beruházások fogják várhatóan növelni a rezilienciát. A gazdaság dekarbonizációját ösztönző reformok ás a megújulóenergia-termelésbe és az energiahatékonyságba történő beruházások várhatóan támogatni fogják a zöld átállást, és csökkentik a külföldről származó fosszilis energiától való függésből eredő sebezhetőségeket, és ezáltal javítják a rezilienciát. A nyugdíjrendszer második pillérének reformja várhatóan hozzájárul a nyugdíjalapok sokkhatásokkal szembeni rezilienciájához. Emellett az intézményi reziliencia javulásához az agresszív adótervezés kezelésére és a pénzmosás elleni hatékony küzdelemre irányuló intézkedések is hozzájárulnak.

(24)A digitális infrastruktúra és a fenntartható mobilitás javítását célzó intézkedések várhatóan fokozzák a konvergenciát és a területi kohéziót. A vasútra és az intelligens mobilitásra irányuló beruházások az ország egész területét lefedik, és azoktól a közlekedési hálózatok fokozottabb integrációja várható. A digitális készségek fejlesztésére irányuló beruházások várhatóan előmozdítják a területi kohéziót azáltal, hogy a társadalom szélesebb része számára tesznek elérhetővé olyan munkalehetőségeket, amelyek már nem kötődnek a városokban található irodahelyiségekhez.

A jelentős károkozás elkerülése

(25)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(26)A „Technikai iránymutatás a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet keretében történő alkalmazásáról” című bizottsági közleményben 5 foglalt technikai iránymutatással összhangban Hollandia megindokolta, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt intézkedések egyike sem okoz jelentős kárt a környezetvédelmi célkitűzések tekintetében. Különös figyelmet kaptak azok az intézkedések, amelyek környezeti célkitűzésekre gyakorolt hatása indokolja az alapos vizsgálatot. E tekintetben Hollandia érdemi bizonyítékokkal szolgált, és a jelentős károkozás elkerülése érdekében kockázatcsökkentő intézkedéseket irányzott elő, amelyeket az erre vonatkozó mérföldkövekben és célokban kell rögzíteni. Ez különösen a zöld hidrogén előállításával és használatával kapcsolatos „A hidrogén zöld energiája” elnevezésű beruházást, valamint a belvízi és tengeri hajókkal kapcsolatos „Tengeri szélenergia” és „A belvízi hajózás energetikai átállása, Kibocsátásmentes szolgáltatásokra (ZES) irányuló projekt” elnevezésű beruházásokat érinti.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(27)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 47,8 %-át teszik ki. Az említett rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(28)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan beruházásokat foglal magában, amelyek várhatóan jelentősen hozzájárulnak a holland nemzeti energia- és klímatervben meghatározott dekarbonizációs és energetikai átállási célkitűzésekhez, és ezáltal hozzájárulnak az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljának megvalósításához. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv a tengeri szélerőműparkok fejlesztése előtt álló akadályok felszámolására irányuló jelentős beruházási támogatás révén előmozdítja a megújuló energiaforrások alkalmazását. A „Tengeri szélenergia” intézkedés azokra a belépési és integrációs költségekre összpontosít, amelyek az ilyen parkok telepítésének előfeltételei, mint például a hajózás biztonságának garantálása, a környezet állapotának javítása és a fajok védelme, valamint a szárazföldi hálózatba és az ökoszisztémába való integráció. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs intézkedéseket is tartalmaz, amelyek az ipar és a légi közlekedés dekarbonizációjának eszközeként a megújuló hidrogén előállításának növelését támogatják. Az energiahatékonyság tekintetében az épületek energiafogyasztásának korlátozására és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energetikai és fűtési létesítmények fokozatos kivezetésére irányuló beruházások felgyorsítják az épületek CO2-kibocsátásának csökkentését. Az „Új építési projektek ösztönzése” elnevezésű beruházással a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájárul ahhoz, hogy a lakónegyedek ellenállóbbá váljanak az éghajlatváltozás következményeivel szemben. Ami az ökológiai átállást illeti, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv a Natura 2000 területek helyreállítására irányuló, a „Természeti programon” és a „Sertéstenyésztő telepek rehabilitációjára irányuló támogatási programon” keresztül megvalósuló beruházások révén várhatóan közvetlenül hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Végezetül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv célzott beruházásokat tartalmaz a tiszta és fenntartható mobilitásra való átállás támogatására, amelyek többek között a kibocsátásmentes belvízi hajókra, az intelligens közúti jelzőtáblákra és az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERMTS) bevezetésére irányulnak.

(29)A beruházásokat széles körű energiareform-csomag egészíti ki és erősíti meg, amelynek célja, hogy a vállalkozásokat és a háztartásokat a fenntarthatóbb energiaforrásokra való átállásra ösztönözze. Az „Energiatörvény” várhatóan biztosítani fogja a szükséges jogi keretet ahhoz, hogy a rendszerüzemeltetők beruházásokat hajtsanak végre, amelyek révén a hálózat alkalmassá válik a növekvő megújulóenergia-termelés befogadására. A törvénytől emellett a megújulóenergia-projektek engedélyezési és végrehajtási eljárásainak egyszerűsödése várható. Az „Energiatörvény” és „Az Ipari Co2-adó bevezetése és szigorítása” várhatóan elősegíti az ipar dekarbonizációját: az egyik intézkedés magas kibocsátású ágazatok adómentességét szünteti meg, a másik meghatározza az ipari CO2-kibocsátás minimális árát abban az esetben, ha az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) által meghatározott ár egy bizonyos küszöbérték alá esik. Egy másik reformcsomag várhatóan csökkenteni fogja a közúti és légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátást. A futásteljesítmény-adó bevezetését és a fosszilis tüzelőanyaggal működő kisteherautók héamentességének fokozatos megszüntetését tartalmazó gépjárműadó-reform („A gépjárműadó reformja”), valamint a légi közlekedési adó növelése („A légi közlekedési adó növelése”) a fosszilis tüzelőanyagokra épülő mobilitás korlátozására irányulnak.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(30)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 25,6 %-át teszik ki.

(31)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések hozzájárulnak a digitális átállás terén Hollandia előtt álló kihívások kezeléséhez. Mindenekelőtt a közlekedési torlódásokkal kapcsolatos problémák kezelése érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv a forgalomirányítási rendszerek korszerűsítésére, valamint a logisztikai folyamatok digitalizálására irányuló intézkedéseket tartalmaz. Az IKT-szakemberek strukturális hiányának orvosolása érdekében a terv intézkedéseket tartalmaz az oktatási rendszer különböző szintjein a diákok és tanárok digitális készségeinek javítására, valamint egy ösztöndíjprogramot a mesterséges intelligencia területén.

(32)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő reformok és beruházások várhatóan más területeken is hozzájárulnak a digitális átálláshoz Hollandiában. A terv a központi kormányzat és más közszervek átláthatóságának a dokumentumokhoz való digitális hozzáférés megkönnyítésével, valamint az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálásába és a központi kormányzat informatikai rendszereinek korszerűsítésébe történő beruházások révén hozzájárul a közigazgatás további digitalizációjához. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv célja továbbá, hogy felgyorsítsa a kvantumtechnológia alkalmazásainak fejlesztését, és hálózatot hozzon létre a kvantuminformatikával kapcsolatos kutatási és üzleti tevékenységek számára. Az innovatív technológiákat támogató további intézkedések közé tartoznak a mesterségesintelligencia-rendszerek szélesebb körű gazdasági alkalmazására irányuló beruházások.

(33)A digitalizációval átfogó témaként is foglalkoznak azáltal, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv intézkedéseinek részeként digitális megoldásokat alkalmaznak az éghajlat-politikai célkitűzések elérésének elősegítése érdekében, többek között a közlekedés digitalizációja révén. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv emellett olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek az oktatás digitalizációját és az e-egészségügy fejlesztését támogatják.

Tartós hatás

(34)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. kritériumával összhangban a terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Hollandiára.

(35)Helyreállítási és rezilienciaépítési tervében Hollandia strukturálisan kezeli adórendszerének agresszív adótervezésre használt jellemzőit azáltal, hogy a forrásadó hatályát kiterjeszti az alacsony adómértéket alkalmazó országokba utalt kamatokra, jogdíjakra és osztalékokra. A terv digitális komponensében foglalt intézkedések várhatóan tartósan hatékonyabbá teszik a közszolgáltatásokat. A tervben foglalt intézkedések összhangban vannak a kormány 2021–2025-ös koalíciós megállapodásában rögzített menetrenddel. A meghatározó jelentőségű munkaerőpiaci és energiapiaci reformok, valamint a nyugdíjrendszer reformja várhatóan a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időkeretén túlmutató strukturális hatást gyakorol a gazdaságra.

(36)A terv digitális és technológiaorientált beruházásai várhatóan hosszú távon előnyöket biztosítanak a holland gazdaság számára. A holland gazdaság digitalizálására irányuló jövőorientált beruházások – például a mesterséges intelligencia vagy a kvantum-számítástechnika szélesebb körű használata révén – várhatóan hosszú távú hatást gyakorolnak a versenyképességre és a termelékenységre, míg a digitális készségek fejlesztését támogató beruházások középtávon várhatóan hozzájárulnak az IKT-szakemberek hiányának kezeléséhez a gazdaság számos ágazatában. A hollandiai lakáskínálatot élénkítő beruházásoktól a lakáspiaci helyzet javulása várható a következő évtizedben.

(37)A terv a holland gazdaság számára hosszabb távon előnyöket biztosító reformokat is tartalmaz. A nyugdíjrendszer reformja várhatóan időtálló és a sokkhatásokkal szemben ellenálló nyugdíjrendszert biztosít a jelenlegi és a jövőbeli generációk számára. Az energiatörvény reformja várhatóan hosszú távú hatást gyakorol a zöld átállásra azáltal, hogy biztosítja a jogi keretet a megújuló energiaforrásokból előállított növekvő mennyiségű energia átviteléhez szükséges beruházásokhoz. A terv tartós hatása a terv és más programok, köztük a kohéziós politikai alapokból finanszírozott programok közötti szinergiák segítségével is fokozható.

Monitoring és végrehajtás

(38)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések várhatóan megfelelő módon („A” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(39)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv bemutatja a végrehajtásért felelős igazgatási szervezetet, áttekintést nyújt a tervezett nyomonkövetési és jelentéstételi szabályokról, valamint meghatározza a szereplőket, valamint szerepüket és felelősségi köreiket. Koordináló szervként a Pénzügyminisztérium Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközért felelős programigazgatósága jár el. A szakminisztériumok programigazgatóságainak feladata lesz a reformok és beruházások végrehajtása és nyomon követése a saját területükön. A tervek szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések mérföldköveit és céljait a különböző minisztériumok éves terveinek melléklete fogja tartalmazni.

(40)A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reform- és beruházási intézkedéseket kísérő mérföldkövek és célok egyértelműek és reálisak, és az e mérföldkövekre és célokra javasolt mutatók relevánsak, elfogadhatók és megalapozottak. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedéseket mérföldkövek és célok támogatják a végrehajtási időszak során, ugyanakkor számos kulcsfontosságú reform végrehajtását csak 2025-re vagy 2026-ra tervezik, míg a legnagyobb beruházások némelyike várhatóan 2025-ben és 2026-ban éri el teljes hatását. A mérföldkövek és célok az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint támogatásra jogosult, már befejezett intézkedésekre is vonatkoznak. A mérföldkövek és célok tartósan kielégítő teljesítése szükséges a folyósítási kérelem indoklásához.

(41)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. Az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 által létrehozott technikai támogatási eszköz keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük végrehajtásához.

Költségszámítás

(42)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel az észszerűség és a valószerűség elvének, továbbá összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(43)Hollandia általában részletes bontásban bocsátotta rendelkezésre a beruházásokra és a reformokra vonatkozó egyedi költségbecsléseket, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kapcsolódó költségekkel együtt. A költségek értékelése azt mutatja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő legtöbb költség észszerű és valószerű. A költségbecsléseket alátámasztó bizonyítékok észszerű magyarázattal szolgálnak a javasolt intézkedések fő költségtényezőiről, mindazonáltal a közölt bizonyítékok részletessége és mélysége intézkedésenként eltérő. Többnyire korábbi projekteket, tényleges pályázati adatokat vagy a fő költségtényezőkre vonatkozó egyéb összehasonlító költségadatokat vettek hivatkozási alapul. Egyes esetekben a költségbecslések készítéséhez felhasznált módszerekről és a feltételezésekről kevés részlet áll rendelkezésre, ami lehetetlenné teszi a költségbecslések teljesen pozitív értékelését. Hollandia emellett részletes igazoló dokumentumokat is benyújtott a legtöbb intézkedésre vonatkozóan, hogy alátámassza a költségbecslések indokolását és bizonyítékait. Mindazonáltal az indokolás és a költség közötti kapcsolat egyes intézkedéseknél nem teljesen egyértelmű. Hollandia elegendő információval és bizonyossággal szolgált arról, hogy a terv költségeit más uniós finanszírozás nem fedezi. Végezetül a terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(44)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt intézkedések és az e határozatban foglalt kiegészítő intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az e rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió költségvetésének az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 7 összhangban történő védelme tekintetében.

(45)A Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervében javasolt ellenőrzési rendszer és intézkedések a meglévő nemzeti keretben alkalmazott megbízható folyamatokon és struktúrákon alapulnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyértelműen ismerteti a szereplőket, valamint a belső kontrollal összefüggő feladatok ellátásával kapcsolatos szerepüket és felelősségüket. Koordináló szervként a Pénzügyminisztériumon belül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz számára külön programigazgatóságot terveznek kijelölni, és ez fog felelni az Unió pénzügyi érdekeinek védelméért. A végrehajtó szerveknek – például minisztériumoknak, ügynökségeknek vagy konzorciumoknak – résznyilatkozatokban meg kell erősíteniük, hogy biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint a mérföldkövekre és célokra vonatkozóan bejelentett adatok érvényességét. Ezeket a résznyilatkozatokat az egyes minisztériumok pénzügyi és gazdasági igazgatóságainak kell ellenőrizniük és aláírniuk. A Pénzügyminisztériumon belüli független szolgálatként működő „auditdienst rijk” ellenőrző hatóságként rendszeresen ellenőrizni fogja az irányítási és kontrollrendszereket, és ennek keretében tételes vizsgálatokat is fog végezni.

(46)A kontrollrendszer és más releváns intézkedések – beleértve az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott valamennyi standardizált adatkategória gyűjtésére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó intézkedéseket – megfelelőek az (EU) 2021/241 rendelet szerinti források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az említett rendelet és más uniós programok alapján nyújtott kettős finanszírozás elkerülése tekintetében. Emellett mérföldkövet kell meghatározni egy olyan központi adattári rendszer kifejlesztésére vonatkozóan, amely tárolni fogja mérföldkövek és célok elérésével, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott összes adat gyűjtésével, tárolásával és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos összes információt. Ezt a mérföldkövet az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig el kell érni.

(47)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával és koordinálásával megbízott központi szolgálatok, nevezetesen a Pénzügyminisztérium programigazgatósága, az ellenőrző szerv, valamint az érintett szakminisztériumok pénzügyi és gazdasági igazgatóságainak igazgatási kapacitása megfelelő a tervezett szerepük és feladataik ellátásához. Két mérföldkövet határoztak meg az (EU) 2021/241 rendelet végrehajtásában részt vevő koordináló és ellenőrző szerv jogi megbízatásának hivatalos elfogadása tekintetében. Ezeket a mérföldköveket az első kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig el kell érni.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherenciája

(48)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) olyan intézkedéseket tartalmaz a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(49)A Hollandia által bemutatott helyreállítási és rezilienciaépítési terv koherens, következetes, egymást kölcsönösen erősítő reformokat és beruházásokat tartalmaz, és biztosítja a különböző komponensek közötti szinergiát. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő reformok és közberuházási projektek koherens intézkedéseket jelentenek. A hat komponens megfelelő szerkezetbe foglalja a beruházásokat és a reformokat, és egyértelműen érzékelteti azok tematikus kapcsolatát és összekapcsolódását. A komponensek között biztosított a koherencia azáltal, hogy a releváns reformokat beruházások kísérik, és a terv különböző komponensei egymással is koherensek. A komponensek tükrözik a terv arra irányuló általános törekvését, hogy a Covid19-válságból való kilábalás nyomán előrelépés történjen a kettős átállás terén.

Egyenlőség

(50)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek várhatóan segítik Hollandiát a nemek közötti egyenlőség és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséggel kapcsolatos kihívások kezelésében. A digitális komponens három olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a nemek közötti egyenlőség javítása az ágazatban a nők munkaerőpiaci részvételének megkönnyítése révén. Az önfoglalkoztatók és a munkavállalók közötti intézményi különbségeket csökkentő munkaerőpiaci intézkedések célja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és az esélyegyenlőség előmozdítása. Az oktatási egyenlőtlenségek kezelését célzó intézkedések között szerepel a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező diákokat oktató iskolák fokozott támogatása, hogy ellensúlyozni tudják a Covid19-világjárvány okozta tanulási veszteségeket. A fiatalok – többek között a veszélyeztetett csoportokból származók – támogatása várhatóan hozzájárul az esélyegyenlőség növeléséhez a képzési és a pályaorientációs tevékenységek révén.

Biztonsági önértékelés

(51)Hollandia az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban rövid biztonsági önértékelést nyújtott be az „Úttörő IT” beruházási intézkedés részeként. Ez az intézkedés a Védelmi Minisztérium belső számítógépes rendszereinek teljes körű megújítására vonatkozik, magában foglalja az uniós és a nemzeti jognak megfelelő kiberbiztonsági biztosítékokat. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem tartalmaz 5G-be vagy nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházásokat.

Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(52)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv számos, jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkező beruházási intézkedést tartalmaz. A tervben nem szerepelnek más országokkal közösen végrehajtott projektek, de számos projekt várhatóan pozitív tovagyűrűző hatást gyakorol más tagállamokra. Ilyen például az „Átalakuló légi közlekedés” elnevezésű beruházás, amelynek célja a légi közlekedésből származó kibocsátások csökkentése, valamint az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer kiépítése amelynek célja, hogy a vonatfigyelő rendszer igazodjon a vonatbiztosítási és -ellenőrzés európai szabványához.

Konzultációs folyamat

(53)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv első változatát 2022. március 28-án tették közzé. Az ezt követő konzultációs folyamat során tanácsokat és információkat gyűjtöttek az érdekelt felektől. Ennek keretében találkozókat folytattak a hatóságokkal (településekkel, tartományokkal, a Hollandiában a vízgazdálkodásért felelős vízügyi hatóságokkal), a szociális partnerekkel és a nemek közötti egyenlőség és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdításán munkálkodó szervezetekkel. Emellett internetes konzultációt is indítottak, amelynek keretében a polgárok is kifejthették véleményüket a holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv első koncepciójáról. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk nyomán a terv néhány ponton módosult, például a „Hibrid hőszivattyúk ösztönzése” intézkedés helyébe a „Fenntartható energiát és energiamegtakarítást célzó beruházási támogatás (ISDE)” intézkedés lépett a társhatóságok észrevételei nyomán. Az érintett szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen valamennyi helyi hatóság és érdekelt fél, köztük a szociális partnerek bevonása a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(54)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a holland helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, és megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban e határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(55)Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 4 708 293 000 EUR. Mivel a terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a terv becsült összköltsége nagyobb a Hollandia számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a Hollandia számára rendelkezésre álló pénzügyi hozzájárulás teljes összegével kell egyenlőnek lennie.

(56)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Hollandiára vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-án aktualizálták. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Hollandia számára rendelkezésre kell bocsátani egy, a rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott maximális pénzügyi hozzájárulást meg nem haladó összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető, valamint egy, az említett rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiszámított aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást meg nem haladó összeget, amely a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakban jogi kötelezettségvállalással terhelhető.

(57)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 8 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Hollandia kielégítő módon teljesítette a terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(58)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az eszköztől eltérő uniós programok keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy az említett Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

A Tanács jóváhagyja Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok alapján végzett értékelését.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 4 707 063 471 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Hollandia rendelkezésére. 9 3 929 409 575 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából. További 777 653 896 EUR összeg áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részletekben bocsátja Hollandia rendelkezésére. A részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban arról hozott bizottsági határozattól függ, hogy Hollandia kielégítően teljesítette a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat Hollandiának legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesítenie kell.

3. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).

(3)    A Tanács ajánlása (2022. április 5.) az euróövezet gazdaságpolitikájáról (HL C 153/01., 2022.4.7., 1. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(5)    HL C 58., 2021.2.18., 1. o.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).

(8)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(9)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Hollandiára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amely az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban került kiszámításra.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.9.8.

COM(2022) 469 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat – a Tanács végrehajtási határozata

Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2022) 292 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERVBEN FOGLALT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1. A reformok és beruházások ismertetése

A. 1. KOMPONENS: A zöld átállás előmozdítása

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a zöld átállás előmozdítása és felgyorsítása Hollandiában, valamint a holland Natura 2000 területeken és azok környékén jelentkező túlzott nitrogénlerakódási szintek által okozott problémák kezelése. A komponens öt reformból és négy, a zöld átállás előmozdítását célzó beruházásból, valamint a nitrogénnel kapcsolatos kihívások kezelésére irányuló két beruházásból áll.

A zöld átállás célkitűzéseit egy költségvetési zöldítési reformcsomag támogatja, amelynek célja, hogy pénzügyileg vonzóbbá tegye a fenntartható energiaforrásokat a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, és ösztönözze a polgárokat és a vállalkozásokat energiafogyasztásuk korlátozására. Az energiatörvény átfogó reformjának célja például a gáz- és villamosenergia-rendszerek szabályozási keretének aktualizálása, korszerűsítése és integrálása a villamosenergia-hálózat alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszerre való átállásának támogatása érdekében. Ezeket a reformokat a megújuló energiaforrások (azaz a tengeri szélenergia) és a hordozók (azaz a zöld hidrogén) bevezetésére irányuló beruházási programok, valamint a fenntartható mobilitási megoldások, például a kibocsátásmentes belvízi hajók és a hidrogénmeghajtású légi járművek fejlesztésére irányuló beruházások egészítik ki.

A nitrogénnel kapcsolatos kihívásokat egy, a természet helyreállítását célzó átfogó rendszer kezeli, amely a Natura 2000 területeken található érzékeny élőhelyeken található nitrogénlerakódás csökkentésére összpontosít. A nitrogénnel kapcsolatos kihívásokat a Natura 2000 területek közelében található sertéstenyésztő telepek felszámolására irányuló támogatási program is kezeli.

A komponens hozzájárul a holland energia- és éghajlat-politikai célkitűzések, többek között a nemzeti energia- és klímaterv (NECP) eléréséhez. A komponens támogatja továbbá az országspecifikus ajánlások végrehajtását, amelyek célja, hogy a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiákra összpontosítsák (2019-ben 3. országspecifikus ajánlás), a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra való összpontosítása (2020-ban 3. országspecifikus ajánlás), valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függés csökkentése a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, különösen a hálózati infrastruktúrába való kiegészítő beruházások fellendítése és az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése, az energiahatékonyság javítása – különösen az épületekben –, valamint a fenntartható közlekedésbe és a fenntartható mezőgazdaságba történő beruházások felgyorsítása révén (2022-ben 4. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

A.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C1.1. R1 reform: Az energiaadóztatás reformja

E reform célja, hogy ösztönözze a vállalkozásokat és a háztartásokat energiafogyasztásuk korlátozására és az éghajlatbarátabb energiaforrásokra való átállásra. A reform a földgáz felhasználását drágább és a villamos energia használatát kevésbé költségessé tevő díjmódosítások, valamint az energiaadóztatás strukturális kiigazításainak kombinációjából áll, amelyek várhatóan visszaszorítják az energiafogyasztást.

A vámkiigazításokkal kapcsolatos reform a következő változtatások bevezetéséből áll:

a)növelni kell a gáz használatára vonatkozó első sávtarifát („eerste schijf”), és csökkenteni kell a villamos energia felhasználására vonatkozó első sávtarifát;

b)a villamosenergia-felhasználás második és harmadik sávjába tartozó díjakat („tweede en derde schijf”) csökkenteni kell a fenntartható energiára és az éghajlatváltozásra vonatkozó adó (Opslag Duurzame Energie, ODE) alapértékéhez képest;

c)az energiaadó-struktúrát a magasabb gáz- és villamosenergia-fogyasztási sávok adóinak növelésével csökkenteni kell; valamint

d)a villamosenergia-fogyasztókra vonatkozó energiaadó-csökkentés átalányösszegét 2024 és 2026 között évente 225 000 000 EUR-val növelni kell.

 
Az energiaadó strukturális kiigazításait érintő reform:

a)a kohászati és ásványtani folyamatokra vonatkozó (földgázra és villamos energiára vonatkozó) mentességi és visszatérítési rendszer eltörlése;

b)a villamosenergia-termelésben felhasznált földgázra vonatkozó mentességet a hálózatba táplált villamos energia előállításához felhasznált földgázra korlátozza; valamint

c)az üvegházi kertészetre vonatkozó kedvezményes adómérték eltörlése.

 
A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1. R2 reform: Az ipari CO2-adó bevezetése és szigorítása

E reform célja az ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése az ipari CO2-adó révén. Ez az adó árküszöbként szolgál, meghatározva a kibocsátott szén-dioxid egy tonnájára vonatkozó minimumárat: ha az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) szereplő ár e minimálár alá csökken, az ETS-ár és az alsó ár közötti különbséget adóként kell kivetni.

Az ipari CO2-adóhoz kapcsolódó reformnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)az ipari CO2-adó bevezetése; valamint

b)az adó szigorítása az ipari szén-dioxid-kibocsátás további csökkentése érdekében.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1 R3 reform: A légi közlekedési adó (ATT) növelése

E reform célja, hogy jobban tükrözze a légi személyszállítás társadalmi költségeit, és visszaszorítsa a rövid távú repülést. A reform növeli a légi közlekedési adót, ami a Hollandiában található repülőtérről induló utasok repülőjegyeinek azonnali áremelkedését eredményezi.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1 R4 reform: A gépjárműadó reformja

E reform célja a fosszilis tüzelőanyaggal működő autók által megtett kilométerek számának csökkentése.

A formátumnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)a gépjárművek és a motorkerékpárok vásárlási adójának („Belasting van Personenauto’s en Motorrijwielen”, BPM) fokozatos megszüntetése a kereskedelmi vállalkozások fosszilis tüzelőanyaggal működő kisteherautói számára; valamint

b)a meglévő tulajdoni adó alapjának módosítása a jármű súlyáról a megtett kilométerszámra.

 
A reformot 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1 R5 reform: Energiatörvény

E reform célja a gáz- és villamosenergia-rendszerek szabályozási keretének aktualizálása, korszerűsítése és integrálása. A reform különösen az energiatörvény hatálybalépéséből áll, amely a jelenlegi gáztörvényt és a jelenlegi villamosenergia-törvényt egyetlen jogi keretbe foglalja, és a következő elemeket tartalmazza:

a)a gáz- és villamosenergia-adatok gyűjtésére, tárolására és cseréjére szolgáló rendszer javítása;

b)vizsgálja felül a tartományi vagy központi kormányzat energiainfrastruktúra-projektekbe való beavatkozásának jogalapját az engedélyezés optimalizálása és a nemzeti érdekű projektek – Energieprojecten van Nationale Belang (a nemzeti koordinációs rendszeren keresztül – Rijkscoördinatieregeling, RCR) végrehajtása érdekében.

c)a szállításirendszer-üzemeltetőkre és az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó szabályozási keret aktualizálása;

d)a villamosenergia-felhasználók azon lehetőségeinek szabályozása, hogy aktív szereplőkké váljanak az energiapiacon azáltal, hogy lehetővé teszik i. több üzemeltető egyetlen csatlakozásra vonatkozó szerződéskötését, ii. a saját termelésű villamos energia értékesítését, akár aggregálás útján, akár anélkül, és iii. a végfelhasználók tényleges keresletben való rugalmasságának pénzben való kifejezését aggregálás révén; valamint

e)a végső fogyasztók védelmének javítása.

A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C1.1 I1. beruházás: Tengeri szélenergia

E beruházás célja a szélenergia-termelés kapacitásának növelése az Északi-tengeren. Ahelyett, hogy maguknak a tengeri szélerőműparkoknak az építési költségeit fedeznék, a beruházás célja a további tengeri szélerőművek telepítéséhez kapcsolódó negatív externáliák csökkentése.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a tengeri szélerőműparkok közelében a hajózás biztonságának javítása i. az elektromos hajók öt új elektromos feltöltőállomásának, valamint az elektromos hajók (beleértve a hibrid hajókat is) rakpartján található öt új töltőállomás beszerzésével, valamint ii. három vészhelyzeti válaszreagáló vontatóhajó beszerzésével;

b)i. a madár- és tengeri emlősfajok védelmére irányuló természetjavító intézkedések, ii. a Natura 2000 területeken belüli és kívüli kísérleti természet-helyreállítási intézkedések, iii. az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítésére és a fajok megőrzésére irányuló lehetséges intézkedésekre irányuló kutatási projektek, iv. a holland kormány tengeri szélenergia-programja (Wozep) és v. az északi-tengeri ökológiai megfigyelés digitalizálása, beleértve az ökológiai érzékelők telepítését; valamint

c)a tengeri villamosenergia-hálózat megfelelő integrálása a szárazföldi kirakodóhelyekbe, beleértve i. négy területi beruházási tervet a szélenergia-lerakodóhelyek által az érintett területekre gyakorolt negatív helyi hatások korlátozására, valamint ii. a Watt-tenger térségére vonatkozó ökológiai impulzuscsomagot és a mezőgazdasági területek szikesedésének ellentételezését.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. A három új veszélyhelyzet-reagálási vontatóhajóra vonatkozó ajánlati felhívás(ok) és aláírt szerződés(ek) különösen a következő kötelező támogathatósági kritériumokat tartalmazzák, amelyeket a végrehajtó hatóságnak ellenőriznie kell:

a)Biztosítani kell, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében támogatott hajók kizárólag a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelvnek (RED II) és a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelő zöld metanolt használják.

b)A zöld metanol előállításához használt zöld hidrogénnek meg kell felelnie a hidrogén esetében a teljes életciklusra számított 73,4 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelménynek (ami 3 t CO2eq/tH2 értéket eredményez).

c)A zöld metanolnak legalább 70 %-os kibocsátásmegtakarítást kell elérnie a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelvvel (RED II) és a kapcsolódó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban.

d)A hajók teljes élettartama alatt az energiafogyasztás legalább 90 %-ának elektromosnak kell lennie, és a fennmaradó energiafogyasztásnak vagy i. zöld metanolból kell származnia (amely megfelel a fenti a) pontban meghatározott zöld metanolra vonatkozó feltételeknek), amelyet víz és megújuló energia elektrolízisével előállított zöld hidrogén felhasználásával állítanak elő (megfelel a zöld hidrogénre vonatkozóan az a) pontban meghatározott feltételeknek) és CO2-t: 1) a levegőből való közvetlen leválasztás, 2) az ipari tevékenységek maradék CO2-kibocsátása, 3) nem újrafeldolgozható (szén-visszanyert) hulladék, kivéve az égetési folyamatokból származókat, és/vagy 4) kaszált fű (vagy egyéb biológiailag lebomló hulladék) erjesztése, amennyiben a szeletelt fű nem áll rendelkezésre elegendő mértékben; a zöld metanol előállításához használt „egyéb biológiailag lebomló hulladék” valamennyi típusának meg kell felelnie a RED II. irányelv IX. mellékletének A. részében szereplő maradékanyagoknak és/vagy hulladéknak, és azokból kell származnia; vagy ii. az ágazatban elérhető legjobb technológián kell alapulnia. Az i. és ii. alpont közötti választás az ágazatban a lehető legkisebb környezeti hatás elérésétől függ.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1 I2. beruházás: A hidrogén zöld energiája

E beruházás célja a zöld hidrogén-ökoszisztéma fejlesztésének felgyorsítása és fokozása Hollandiában.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)legalább két demonstrációs létesítmény építése innovatív zöldhidrogén-technológiák számára a nagyléptékű elektrolízis és a zöld hidrogén telepítése megvalósíthatóságának demonstrálása érdekében;

b)legalább három, a zöld hidrogén előállítására, tárolására, szállítására és felhasználására összpontosító kutatási projekt; valamint

c)a humántőkére vonatkozó menetrend kidolgozása, amely a zöld hidrogénhez szükséges készségek kínálatának növelését célzó intézkedéseket tartalmaz legalább öt regionális tanulási közösség, tananyag és rendezvény vagy központ létrehozásával, amelyek megkönnyítik a vállalkozások és az oktatási vagy kutatási intézmények közötti cseréket.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések különösen csak olyan hidrogéntermelést, -tárolást, -szállítást és -felhasználást támogathatnak, amely az (EU) 2018/2001 megújulóenergia-irányelvvel (RED II) összhangban megújuló energiaforrásokat felhasználó elektrolízisen vagy hálózati villamos energián alapul (ez utóbbi megköveteli annak indokolását, hogy miként kell nemzeti szinten növelni a megújulóenergia-termelési kapacitást), vagy olyan hidrogéntevékenységeket támogat, amelyek megfelelnek a hidrogén esetében 73,4 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelménynek (amely 3 t CO2e/tH2 alatti teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez), hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok esetében pedig a 94 g CO2e/MJ fosszilistüzelőanyag-komparátorhoz viszonyítva 70 %-nak felelnek meg, az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében meghatározott megközelítés analógiájára.

Ki kell zárni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 1 .

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

C1.1 I3. beruházás: A belvízi hajózás energetikai átállása, kibocsátásmentes szolgáltatásokra (ZES) irányuló projekt

E beruházás célja a teljes mértékben elektromos, kibocsátásmentes belvízi szállítás kiépítése. A beruházás 75 moduláris energiatároló (MEC), a hajók 14 rakodóhelye és 45 teljesen elektromos belvízi hajó befejezéséhez biztosít finanszírozást. A MEC olyan felcserélhető energiatárolók, amelyeket megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával kell feltölteni, és amelyek alkalmasak új és meglévő belvízi hajókba való beszerelésre. A hajóparancsnokoknak a 14 berakodási hely bármelyikén képesnek kell lenniük a MEC-ek cseréjére. Ezeket a rakodóhelyeket „nyílt hozzáférésű” hálózattal kell felszerelni, amely felhasználható a villamosenergia-hálózat stabilizálására vagy a helyi és ideiglenes villamosenergia-kereslet biztosítására.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. A belvízi hajóknak kibocsátásmentes hajóknak kell lenniük, és a MEC-ket a megújuló energiáról szóló (EU) 2018/2001 irányelvvel (RED II) összhangban megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával kell terhelni.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.1 I4. beruházás: Átalakuló légi közlekedés

E beruházás célja a holland légi közlekedési ágazat fenntarthatóvá tétele azzal a céllal, hogy 2050-ra megvalósuljon a teljes mértékben klímasemleges holland légi közlekedés, a hidrogénnek a légi járművekben energiahordozóként való felhasználására szolgáló technológiák bővítésével kapcsolatos szűk keresztmetszetek megszüntetése révén.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a „H2-turbofan ombouw” hidrogénégető turbofánra vonatkozó végleges részletes terv, amely egy folyékony hidrogén használatára alkalmas égetőkamrával rendelkező Fokker 100 motorjának egyikére vonatkozik;

b)az üzemanyagcella elektromos „hidrogénes légijármű-erőátviteli és -tároló rendszer” végleges részletes terve, amely hidrogén-üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszert biztosít a CS-23 tanúsítvánnyal rendelkező légi járműveken történő alkalmazáshoz; valamint

c)fenntartható légi közlekedési agytröszt („Flying Vision”) létrehozása, amelyben a holland légiközlekedési kutatóintézetek, légitársaságok és repülőterek, valamint a légi járművek eredeti berendezéseinek nemzetközi gyártói képviseltetik magukat.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. Az e beruházás keretében végrehajtott intézkedéseknek különösen a tervezési szakaszra kell korlátozódniuk, és azok nem támogathatják a hidrogéntüzelésű turbofán „H2-turbofan ombouw” és az üzemanyagcellás elektromos „Hydrogen Aircraft Powertrain and Storage System” demonstrátor repülőgépeken történő tényleges tesztelését és használatát.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C1.2 I1. beruházás: Természeti program

Ez a beruházás Hollandia nitrogénnel kapcsolatos strukturális megközelítésének részét képezi, és célja egyrészt a nitrogénkibocsátás negatív hatásainak csökkentése Hollandiában, amely különösen bizonyos fajokat és élőhelyeket érintett, másrészt pedig a sérülékeny természet helyreállítása. A beruházásnak hozzá kell járulnia a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv (élőhelyvédelmi irányelv) szerinti fajok és élőhelyek kedvező vagy jobb védettségi állapotának eléréséhez a következő intézkedések Natura 2000 területeken vagy azok környékén történő végrehajtása révén:

a)a természet minőségének javítása;

b)hidrológiai intézkedések;

c)a természeti területek megőrzése és elrendezésének optimalizálása;

d)átmeneti övezetek, beleértve a területek közötti összeköttetést; valamint

e)egyéb intézkedések, például rekreációs körzetek kialakítása vagy az invazív fajok elleni védekezés

Ezen túlmenően a tartományoknak erdőtelepítési intézkedéseket kell végrehajtaniuk a kijelölt területeken bekövetkező erdőpusztulás kompenzálására.

A beruházás keretében mind a 12 tartományra vonatkozóan végrehajtási terveket kell kidolgozni. A tartományok és települések közigazgatása megkapja a természet-helyreállítási intézkedések végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat. A beruházásnak hozzá kell járulnia a fajok és élőhelyek kedvező vagy jobb védettségi helyzetének a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv szerinti megvalósításához. A 12 végrehajtási tervet a Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium értékeli és fogadja el. Az intézkedésekkel javítani kell a Natura 2000 területeken és azok környékén összesen 101924 hektárnyi természeti terület minőségét.

A földgazdálkodási szervezetek olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek javítják a természet minőségét a Natura 2000 területeken és azok környékén. A Holland Vállalkozási Ügynökség (Rijksdienst voor Ondernemend Nederland – RvO) a Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségügyi Minisztérium nevében legalább 49 410 000 EUR-t köt le földgazdálkodási szervezetek részére ezen intézkedések végrehajtása érdekében.

A Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóság (Rijkswaterstaat) háromféle intézkedést hajt végre a folyami természet és az út menti gazdálkodás javítása érdekében:

a)a vízgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele;

b)hidrológiai és egyéb tervezési intézkedések meghozatala; valamint

c)az infrastruktúra áttervezése vagy minőségjavítása.

A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium legalább 29 610 000 EUR-t köt le a Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóságnak (Rijkswaterstaat) ezen intézkedések végrehajtására.

A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztériumnak legalább 18 800 000 EUR-t kell lekötnie olyan tevékenységek támogatására, amelyek elsősorban a természet helyreállításával és kezelésével kapcsolatos ismeretek fejlesztésére (beleértve a természet helyreállításával és kezelésével foglalkozó tudáshálózat fejlesztését), a kommunikációt és az érdekelt felek irányítását, valamint a meglévő természetvédelmi nyomon követés kiigazítását célozzák annak érdekében, hogy lehetővé váljon az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések értékelése, ami a következőket eredményezi:

a)a természetvédelmi ellenőrző rendszer első továbbfejlesztett verziójának működőképesnek kell lennie;

b)legalább három jelentést kell közzétenni a nitrogénérzékeny élőhelyek természetminőségének javításáról; valamint

c)kommunikációs stratégiát kell kidolgozni.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. A környezeti hatásvizsgálatot (KHV) a 2011/92/EU irányelvvel (a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv) összhangban kell elvégezni. Amennyiben környezeti hatásvizsgálatot végeztek, végre kell hajtani a környezet védelme érdekében szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszíneit és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területeket, valamint egyéb védett területeket) található területek/műveletek esetében adott esetben a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban megfelelő vizsgálatot kell végezni, és az értékelés következtetései alapján végre kell hajtani a szükséges mérséklési intézkedéseket.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C1.2 I2. beruházás: Sertéstenyésztő telepek rehabilitációjára irányuló támogatási program

E beruházás célja, hogy rövid távon csökkentse az ammóniakibocsátás és a szagártalom mértékét azokon a területeken, ahol magas a sertéstenyésztő telepek koncentrációja, valamint a nitrogénlerakódást a Natura 2000 területeken. Támogatást kell nyújtani a sertéstenyésztőknek ahhoz, hogy önkéntes alapon tartósan és visszavonhatatlanul felszámolják sertéstenyésztő telepeiket, az alábbiak révén:

a)a tenyészsertésekre vonatkozó jogaik végleges lemondása; valamint

b)a támogatásban részesülők azon kötelezettsége, hogy lebontsák termelési kapacitásukat, beleértve az istállókat, a trágyapincéket, a trágyasilókat és a takarmány silókat.

A sertéstenyésztők kompenzációban részesülnek a tenyészsertésekre vonatkozó jogaikról való lemondásért, valamint a termelőeszközök értékének elvesztéséért. Azáltal, hogy 2019-hez képest nemzeti szinten legalább 6 %-kal csökkentik a holland sertésállományt, a beruházásnak csökkentenie kell az istállótrágyának tulajdonítható szagterhelést, és csökkentenie kell a Natura 2000 területeken a nitrogénkibocsátást. Kompenzációt kell nyújtani 275 sertéstenyésztő telep bezárásáért, amelynek 2019-hez képest körülbelül 900 000 kg-mal kell csökkentenie az ammóniakibocsátást.

A beruházás végrehajtását 2023. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók (a mérföldkövek esetében)	Mennyiségi mutatók   (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Termelési egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
1	C1.1 R1–1 Az energiaadóztatás reformja	Mérföldkő	Az energiaadó-tarifák kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2024	Olyan törvény hatálybalépése, amely az energiaadó-tételeket a következőképpen módosítja: a)Növelni kell a gáz használatára vonatkozó első sávtarifát, és csökkenteni kell a villamos energia felhasználására vonatkozó első sávtarifát. A gázra vonatkozó első sávtarifát 2024-ben 2,5 cent/m³-rel növelni kell 2022-höz képest, és ez a mérték 2026-ra fokozatosan 3,5 cent/m³-re emelkedik. A villamos energiára vonatkozó első sávtarifát 2024-ben 2,5 cent/m³-rel csökkenteni kell 2022-höz képest, és ez a csökkenés 2026-ra fokozatosan 3,5 cent/m³-re emelkedik. b)A villamos energia használatára vonatkozó második és harmadik sávban alkalmazott tarifákat csökkenteni kell a fenntartható energiára és az éghajlatváltozásra vonatkozó adó (ODE) alapértékéhez képest. c)Az energiaadó-struktúrát a magasabb gáz- és villamosenergia-fogyasztási sávok adóinak növelésével csökkenteni kell. d)A villamosenergia-fogyasztókra vonatkozó energiaadó-csökkentés átalányösszegét 2024 és 2026 között évente 225 000 000 EUR-val növelni kell.
2	C1.1 R1–2 Az energiaadóztatás reformja	Mérföldkő	Az energiaadók strukturális elemeinek kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2025	A következő módosításokat tartalmazó törvény hatálybalépése: a)A (földgázra és villamos energiára kivetett) energiaadóban a kohászati és ásványi folyamatokra vonatkozó mentességi és visszatérítési rendszert meg kell szüntetni. b)A villamosenergia-termelésben felhasznált földgáz energiaadó alóli mentessége a hálózatba szolgáltatott villamos energia előállításához felhasznált földgázra korlátozódik. c)Az üvegházi kertészetre kivetett energiaadó kedvezményes kulcsát el kell törölni.
3	C1.1 R2–1 Az ipari CO2-adó bevezetése és szigorítása	Mérföldkő	Az ipari CO2-adó bevezetéséről szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2021	A nemzeti ipari CO2-adót megállapító törvény hatálybalépése. Az adó árküszöbként szolgál, meghatározva a kibocsátott szén-dioxid egy tonnájára vonatkozó minimumárat: ha az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) ára e minimálár alá csökken, az ETS-ár és az alsó ár közötti különbséget adóként kell kivetni.
4	C1.1 R2–2 Az ipari CO2-adó bevezetése és szigorítása	Mérföldkő	Az ipari CO2-adó szigorításáról szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2023	Olyan jogszabály hatálybalépése, amely a 2021. évi tonnánkénti 30 EUR-ról 2023-ban tonnánként [xx] EUR -ra, majd 2026-ra fokozatosan 82,80 EUR/tonnára növeli az ipari CO2-adót, továbbá hatályba lép egy olyan jogszabály, amely fokozatosan csökkenti az ipari CO2-adó alól mentesített szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét, ami 2026-ra várhatóan 2,4 millió tonnával kevesebb mentesített CO2-kibocsátást eredményez.
5	C1.1 R3–1 A légi közlekedési adó (ATT) növelése	Mérföldkő	A hollandiai repülőtérről induló légi utasokra kivetett légi közlekedési adó megállapításáról szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2023	A hollandiai repülőtérről induló utasok légi közlekedésre kivetett adójának emeléséről szóló törvény hatálybalépése. Az adó legalább háromszorosa a 2022. évi adónak (2022-ben indulásonként 7,94 EUR).
6	C1.1 R4–1 A gépjárműadó reformja	Mérföldkő	A kereskedelmi kisteherautókra vonatkozó gépjármű- és motorkerékpár-vásárlási adó (BPM) alóli mentesség fokozatos megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépése.	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2025	A gépjármű- és motorkerékpár-vásárlási adó („Belasting van Personenauto’s en Motorrijwielen”, BPM) kereskedelmi vállalkozások fosszilis tüzelőanyaggal működő kisteherautóira vonatkozó mentesség fokozatos megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépése.
7	C1.1 R4–2 A gépjárműadó reformja	Mérföldkő	Törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban a személygépkocsikra és kisteherautókra kivetett jelenlegi gépjárműadó módosításáról	Kihirdetés a Hivatalos Lapban				2. negyedév	2025	A személygépkocsik és kisteherautók adóalapjának a személygépkocsi vagy kisteherautó súlyától a megtett kilométerek számáig történő módosításáról szóló törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban. A törvény tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek legkésőbb 2030-ban lépnek hatályba. A törvénynek olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek a megfelelő végrehajtó szervekre ruházzák a felelősségi köröket és hatásköröket, és amelyek kihirdetésükkor lépnek hatályba és alkalmazandók. A törvény meghatározza a díjszabási rendszer típusára vonatkozó előírásokat, és meghatározza a díj strukturálásának módját, valamint a megtett kilométerek nyilvántartásba vételének módját.
8	C1.1 R4–3 A gépjárműadó reformja	Mérföldkő	Levél a Parlamentnek a személygépkocsik és kisteherautók adóalapját módosító törvény végrehajtásának állásáról	Levél a Parlamentnek				2. negyedév	2026	A kormány által a parlamenthez intézett levélben részletesen ismertetni kell a személygépkocsik és kisteherautók adóalapjának a személygépkocsi vagy kisteherautó súlyától a megtett kilométerek számáig történő módosításáról szóló törvény végrehajtása érdekében megbízott végrehajtó ügynökségek által hozott intézkedéseket. A levél ismerteti a végrehajtás következő lépéseit a) a díjszabási rendszer, b) a díjszabási struktúra és c) a megtett kilométerek számának nyilvántartásba vétele tekintetében, a személygépkocsik és kisteherautók meglévő adójának módosításáról szóló törvénnyel összhangban történő működés biztosítása érdekében.
9	C1.1 R5–1 Energiatörvény	Mérföldkő	Az energiatörvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2025	A hatályos gáztörvényt és a jelenlegi villamosenergia-törvényt egyetlen jogi keretbe integráló energiatörvény hatálybalépése, amely a következő jellemzőkkel rendelkezik: a)a gáz- és villamosenergia-adatok gyűjtésére, tárolására és cseréjére szolgáló rendszer javítása; b)az energiainfrastruktúra-projektekbe történő tartományi vagy központi kormányzati beavatkozás jogalapjának felülvizsgálata a nemzeti érdekű projektek – Energieprojecten van Nationale Belang (a nemzeti koordinációs rendszeren keresztül – Rijkscoördinatieregeling, RCR) engedélyezésének és végrehajtásának optimalizálása érdekében c)a szállításirendszer-üzemeltetőkre és az elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó szabályozási keret aktualizálása; d)a villamosenergia-felhasználók azon lehetőségeinek szabályozása, hogy aktív szereplőkké váljanak az energiapiacon azáltal, hogy lehetővé teszik a) több szolgáltatóval való szerződéskötést egy csatlakozáson, b) a saját termelésű villamos energia értékesítését, akár aggregálás útján, akár anélkül, és c) a végfelhasználók tényleges keresletben való rugalmasságának pénzben való kifejezését aggregálás révén; valamint e)a végső fogyasztók védelmének javítása.
10	C1.1 I1–1 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A hajózás biztonságának garantálása – Aláírt szerződés(ek) új tengeri és rakparti töltőpontok megvásárlására	Aláírt szerződés(ek) öt új tengeri töltőpont és öt új töltőpont megvásárlására a rakparton.				2. negyedév	2026	Az elektromos hajók (beleértve a hibrid hajókat is) öt új elektromos töltőpontjának megvásárlására vonatkozó szerződés(ek) aláírása; valamint öt új elektromos töltőállomás (beleértve a hibrid hajókat is) megvásárlására vonatkozó szerződés(ek) aláírása a rakparton.
11	C1.1 I1–2 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A hajózás biztonságának garantálása – Veszélyhelyzet-reagáló vontatóhajók beszerzésére irányuló pályázat(ok) közzététele	Három veszélyhelyzet-reagálási vontatóhajó beszerzésére közzétett pályázat(ok)				Q4	2025	A tengeri szélerőműparkokban és azok környékén a hajózás biztonságának biztosítása érdekében használandó három új vészhelyzeti vontatóhajó beszerzésére irányuló pályázat(ok) közzététele. A kiírási feltételek kötelező támogathatósági kritériumokat tartalmaznak, amelyeket a végrehajtó hatóságnak ellenőriznie kell a DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében, a beruházás leírásában meghatározottak szerint.
12	C1.1 I1–3 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A hajózás biztonságának garantálása – Aláírt szerződés(ek) vészhelyzeti vontatóhajók vásárlására	Aláírt szerződés(ek) három vészhelyzeti vontatóhajó beszerzéséről				2. negyedév	2026	Három új vészhelyzeti vontatóhajó vásárlására vonatkozó szerződés(ek) aláírása a tengeri szélerőműparkokban és azok környékén a hajózás biztonságának biztosítása érdekében. A DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében a szerződés(ek)nek tartalmazniuk kell a beruházás leírásában meghatározott előírásokat.
13	C1.1 I1–4 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A természetfejlesztés és a fajvédelem fejlesztése és végrehajtása	Aláírt szerződések vagy támogatási megállapodások a természetfejlesztés és a fajvédelem fejlesztésére és végrehajtására				Q4	2025	Természetvédelmi fejlesztésre és fajvédelmi intézkedésekre vonatkozóan aláírt szerződések vagy támogatási megállapodások: a)legalább hat fajvédelmi terv vagy természetjavítási terv; b)legalább négy nyomonkövetési kutatási tanulmány a fajvédelmi tervek és/vagy a természetjavítási tervek további javítása, valamint az alapfelmérés kidolgozása érdekében; c)legalább három kísérleti projekt a fajvédelmi tervekben és/vagy a természetjavítási tervekben meghatározott intézkedések tesztelésére és/vagy az azt követő kutatási tanulmányok. A következő természetvédelmi és fajvédelmi intézkedések végrehajtására aláírt szerződések vagy támogatási megállapodások: a)legalább két madármenedék; b)legalább öt kisléptékű fajvédelmi intézkedés; c)természethelyreállítási vagy természetjavító intézkedések legalább három tengeri szélerőműparkban.
14	C1.1 I1–5 Tengeri szélenergia	Cél	Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – A természet javításához és/vagy helyreállításához hozzájáruló projektek a Natura 2000 területeken és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti védett területeken		Azon projektek száma, amelyekre szerződést írtak alá	0	4	Q4	2025	Legalább négy olyan projektre kötött szerződések, amelyek hozzájárulnak a természet javításához és/vagy helyreállításához a Natura 2000 területeken, a Natura 2000 területeket körülvevő területeken és a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) alapján védett területeken. Ez a négy projekt az e védett területek gazdálkodási terveiben szereplő egy vagy több természetvédelmi cél elérésére irányuló intézkedéseket hoz.
15	C1.1 I1–6 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – Tengeri szélenergia-ökológiai program (Wozep)	A tengeri szélenergia-ökológiai programmal kapcsolatos kutatások: az összefoglaló jelentés közzététele				Q1	2026	A kutatási projekteknek jelentős előrelépést kell elérniük a következő kutatási területeken: a)adatgyűjtés és modellezés a tengeri szélenergia-hasznosítás és a szélturbinák madarakra és denevérekre gyakorolt hatásairól; b)a tengeri szélenergia-hasznosítás (építési és üzemeltetési szakasz) tengeri emlősökre gyakorolt hatásai; c)a tengeri szélenergia-hasznosításnak az északi-tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásai, beleértve a védett madár-, denevér- és tengeri emlősfajok élelmiszer-ellátását és élőhely-megfelelőségét; valamint d)kumulatív hatásvizsgálatok a tervezett és a meglévő szélerőműparkok védett fajokra gyakorolt hatásainak kiszámításához. A kutatási projektekről jelentés formájában összefoglalót kell készíteni; az értékelésnek a fent felsorolt projektek rendelkezésre álló eredményein kell alapulnia.
16	C1.1 I1–7 Tengeri szélenergia	Cél	Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – Az Északi-tenger digitalizálása – Megfigyelő állomások		A telepített és működő ellenőrző állomások száma	0	12	Q1	2026	Legalább két statikus és legalább 10 mobil megfigyelő állomást kell telepíteni és működtetni.
17	C1.1 I1–8 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Part menti kirakodóhelyek tengeri villamosenergia-hálózathoz való kapcsolódása – Területi beruházási tervekre vonatkozó irányítási megállapodások	Aláírt irányítási megállapodások				2. negyedév	2024	A Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztérium és a tengeri szélenergia-kirakodóhelyekkel rendelkező régiók (Borssele, Maasvlakte, Noordzeekanaalgebied és Eemshaven) között irányítási megállapodást kell aláírni. Ezek a megállapodások legalább a következőket tartalmazzák: a)A tengeri és energetikai kirakodóhelyekkel rendelkező régiókban végrehajtott beruházások irányítási rendszerében részt vevő felek és érdekelt felek jogai és kötelezettségei; b)Annak meghatározása, hogy milyen infrastruktúrára van szükség a zöld energiához, és milyen következményekkel jár az egyes régiókra nézve; c)A régió számára a tengeri szélenergia-kirakodások által a régió lakókörnyezetének minőségére gyakorolt káros hatások enyhítését célzó intézkedésekre elkülönített összeg; d)A tervezett kockázatcsökkentő intézkedések típusa; valamint e)Annak előírása, hogy a környezeti hatásvizsgálatot (KHV) a 2011/92/EU irányelvvel (a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv) összhangban kell elvégezni. Amennyiben környezeti hatásvizsgálatot végeztek, végre kell hajtani a környezet védelme érdekében szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket. A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszíneit és a biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú területeket, valamint egyéb védett területeket) található területek/műveletek esetében adott esetben a 2009/147/EK és a 92/43/EGK irányelvvel összhangban megfelelő vizsgálatot kell végezni, és az értékelés következtetései alapján végre kell hajtani a szükséges mérséklési intézkedéseket.
18	C1.1 I1–9 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Szárazföldi kirakodóhelyekhez való tengeri villamosenergia-csatlakozás – Területi beruházási tervekre vonatkozó igazgatási megállapodások	Aláírt igazgatási megállapodások				Q1	2026	A Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztérium és a tengeri szélenergia-kirakodóhelyekkel rendelkező régiók (Borssele, Maasvlakte, Noordzeekanaalgebied és Eemshaven) között igazgatási megállapodások aláírására kerül sor. E megállapodásoknak tartalmazniuk kell a régiókban végrehajtandó intézkedéscsomagokat a tengeri szélenergia-kirakodások által a fizikai életkörülmények minőségére gyakorolt káros hatások enyhítése érdekében, valamint a megfelelő finanszírozási kötelezettségvállalást. Valamennyi igazgatási megállapodás együttesen legalább a következő intézkedéseket tartalmazza: a)A nagyfeszültségű állomások hangvédelme b)Zöld és/vagy szabadidős területek, például erdők vagy parkok c)A helyi mobilitási infrastruktúra – például kerékpáros vagy gyalogutak – fejlesztése d)Az energetikai átállással foglalkozó nyilvános információs központok. A Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztériumnak legalább 200 000 000 EUR-t kell lekötnie az összes intézkedés együttes végrehajtására.
19	C1.1 I1–10 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Tengeri összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekhez – Ökológiai impulzuscsomag Watt-tenger	Határozat(ok) elfogadása a Watt-tenger ökológiai impulzuscsomagjáról				3. negyedév	2025	A Watt-tenger ökológiai impulzuscsomagjáról szóló határozat(oka)t a watt-tengeri régió politikai testülete fogadja el, amely a nemzeti és regionális kormányzatok képviselőiből áll. A Watt-tenger ökológiai impulzuscsomag a következőket támogató intézkedésekre terjed ki: a)A madarak tenyésztésére vonatkozó cselekvési terv II. szakaszának végrehajtása 2 ; b)A Watt-tengeri irányító hatóság integrált gazdálkodási tervének végrehajtása 3 , amely támogatja a víz alatti biológiai sokféleséget, például a tengeri moszatok helyreállítását az ember által készített kemény szerkezetek körül víz és kagylópartok alatt, nyomon követést, a sós mocsarak megerősítését, valamint a felügyeletet és a végrehajtást; c)A természet helyreállítása a tengervíz édesvízzel való összefolyása által érintett területeken; valamint d)Kutatás az emberi terhelések kumulatív hatásairól a Watt-tengeren és az éghajlatváltozás ökológiai hatásairól. A határozat(ok)nak tartalmaznia kell az ezen intézkedésekhez kapcsolódó finanszírozási kötelezettségvállalást is. A Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztérium minden intézkedésre legalább 17 000 000 EUR-t köt le.
20	C1.1 I1–11 Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Part menti kirakodóhelyek tengeri villamosenergia-hálózati összeköttetése – A mezőgazdasági területek szikesedésének ellentételezése és mérséklése	Elfogadott határozat(ok) a Watt-tengeri régió politikai testületéről				3. negyedév	2025	A Watt-tengeri Régió Szakértői Testülete határozatokat fogad el a mezőgazdasági földterületek szikesedésének ellentételezésére és enyhítésére irányuló intézkedésekről. A Gazdasági és Éghajlatpolitikai Minisztérium minden intézkedésre legalább 4 875 000 EUR-t köt le.
21	C1.1 I2–1 A hidrogén zöld energiája	Mérföldkő	A humántőke-program közzététele a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében	A humántőke-fejlesztési program elfogadása és közzététele a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében				3. negyedév	2023	A zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében a kormány elfogadja és közzéteszi a humántőke-programot. Ez a menetrend cselekvési tervet határoz meg legalább 5 regionális tanulási közösség, tananyag és rendezvény vagy központ létrehozására a vállalkozások és az oktatási vagy kutatási intézmények közötti cserék megkönnyítése érdekében.
22	C1.1 I2–2 A hidrogén zöld energiája	Cél	Az innovatív zöldhidrogén-technológia demonstrációs létesítményeire vonatkozóan aláírt támogatási megállapodások		Aláírt támogatási megállapodások száma	0	2	2. negyedév	2025	Támogatási megállapodások aláírása legalább két, innovatív zöldhidrogén-technológiákat szolgáló demonstrációs létesítmény megépítésére a nagyszabású elektrolízis és a hidrogén telepítése megvalósíthatóságának demonstrálása érdekében. A DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében a támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell a beruházás leírásában meghatározott előírásokat.
23	C1.1 I2–3 A hidrogén zöld energiája	Cél	Aláírt támogatási megállapodások a zöld hidrogénnel kapcsolatos kutatási projektekre		Aláírt támogatási megállapodások száma	0	3	2. negyedév	2025	Támogatási megállapodások aláírása legalább három, a zöld hidrogén előállítására, tárolására, szállítására és felhasználására összpontosító kutatási projektre vonatkozóan. A DNSH-nak való megfelelés biztosítása érdekében a támogatási megállapodásoknak tartalmazniuk kell a beruházás leírásában meghatározott előírásokat.
24	C1.1 I3–1 A belvízi hajózás energetikai átállása, ZES projekt	Cél	A működő moduláris energiatárolók száma		A működő moduláris energiatárolók száma	0	75	Q4	2025	75 moduláris energiatárolónak (MEC) kell működnie a dokkolóállomásokkal. A MEC-ek olyan, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával feltölthető, felcserélhető energiatárolók, amelyek összeegyeztethetők a megújulóenergia-irányelvvel (RED II) és alkalmasak új és meglévő belvízi hajókba történő beszerelésre.
25	C1.1 I3–2 A belvízi hajózás energetikai átállása, ZES projekt	Cél	A műveleti berakodási helyek száma		A műveleti berakodási helyek száma	0	14	Q4	2025	A hajók számára 14 berakodási helyszínt kell működtetni. A töltőhelyeket a moduláris energiatárolók feltöltésére kell használni. A hajóparancsnokoknak a 14 berakodási hely bármelyikén képesnek kell lenniük a MEC-ek cseréjére. Ezeket a rakodóhelyeket „nyílt hozzáférésű” hálózattal kell felszerelni, amely felhasználható a villamosenergia-hálózat stabilizálására vagy a helyi és ideiglenes villamosenergia-kereslet biztosítására.
26	C1.1 I3–3 A belvízi hajózás energetikai átállása, ZES projekt	Cél	A kibocsátásmentessé átalakított hajók száma		A kibocsátásmentessé átalakított hajók száma	0	45	Q4	2025	Legalább 45 hajót át kell alakítani kibocsátásmentes, teljesen elektromos belvízi hajóvá, elektromos meghajtással.
27	C1.1 I4–1 Átalakuló légi közlekedés	Mérföldkő	A hidrogéntüzelésű turbofán részletes tervezése	A hidrogéntüzelésű turbofán végleges és részletes terve elkészült				Q4	2025	A „H2-turbofan ombouw” hidrogénégető turbofán végleges és részletes tervét be kell fejezni. A végleges részletes terv a Fokker 100 egyik, folyékony hidrogén használatára alkalmas égéskamrával rendelkező motorjára vonatkozik. A végleges részletes tervnek részletesen meg kell értenie a következőket: a)a tervezett légijármű-rendszer architektúrája; b)a turbofánmotor módosításának jellemzői; c)a hidrogéntároló és -elosztás alrendszer jellemzői; valamint d)a kapcsolódó ellenőrzési rendszerek jellemzői
28	C1.1 I4–2 Átalakuló légi közlekedés	Mérföldkő	A hidrogén-üzemanyagcellás elektromos meghajtás részletes terve	A hidrogén-üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszer végleges részletes terve elkészült				Q4	2025	A „Hydrogen Aircraft Powertrain and Storage System” üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszer végleges, részletes tervezését el kell végezni. A végleges részletes tervnek hidrogén-üzemanyagcellás elektromos meghajtórendszert kell biztosítania a CS-23 tanúsítvánnyal rendelkező légi járműveken történő alkalmazáshoz. A végleges részletes tervnek részletesen meg kell értenie a következőket: a)a tervezett légijármű-rendszer architektúrája; b)a hidrogén-elektromos hajtáslánc jellemzői, beleértve az olyan kritikus alkatrészeket, mint az üzemanyagcella és az elektromos motor; c)a hidrogéntároló és -elosztás alrendszer jellemzői; valamint d)a kapcsolódó ellenőrzési rendszerek jellemzői.
29	C1.1 I4–3 Átalakuló légi közlekedés	Mérföldkő	A „Flying Vision” agytröszt működőképes	A „Flying Vision” agytröszt működőképes, az első ütemterv közzététele				Q4	2025	A légi közlekedéssel foglalkozó „Flying Vision” agytröszt működőképes, amint azt a klímasemleges légi közlekedésre vonatkozó első technológiai ütemtervének közzététele is bizonyítja. Ez az ütemterv a következőket határozza meg: a)lehetséges hosszú távú megoldások a klímasemleges repüléssel kapcsolatos kihívásokra; valamint b)az egész iparágra kiterjedő kutatási és technológiafejlesztési igények.
30	C1.2 I1-1 Természeti program	Cél	Minőségjavító intézkedések végrehajtása a Natura 2000 területeken és azok környékén		A hektárok számának javulása	0	101 924	2. negyedév	2026	A tartományok ötféle minőségjavító intézkedést hajtanak végre a Natura 2000 területeken és azok környékén: a)a természet minőségének javítása; b)hidrológiai intézkedések; c)a természetvi területek megőrzése és elrendezésének optimalizálása; d)átmeneti övezetek, beleértve a területek közötti összeköttetést; e)egyéb intézkedések, például rekreációs körzetek kialakítása vagy az invazív fajok elleni védekezés. Ezen túlmenően a tartományoknak erdőtelepítési intézkedéseket kell végrehajtaniuk a kijelölt területeken bekövetkező erdőpusztulás kompenzálására. Az intézkedésekkel legalább 101924 hektárnyi természeti terület minőségét kell javítani. Az ugyanazon a területen végrehajtott különböző intézkedések együttesen hozzájárulhatnak a legalább 101924 hektáros javítási cél eléréséhez.
31	C1.2 I1-2 Természeti program	Cél	A területgazdálkodási szervezetek általi gyorsított természethelyreállítás		Összeg (EUR)	0	49 410 000	2. negyedév	2026	A földgazdálkodási szervezetek olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek javítják a természet minőségét a Natura 2000 területeken és azok környékén. A Holland Vállalkozói Ügynökség (Rijksdienst voor Ondernemend Nederland) a Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium nevében legalább 49 410 000 EUR-t vállal földgazdálkodási szervezetek részére ezen intézkedések végrehajtása érdekében.
32	C1.2 I1-3 Természeti program	Cél	A folyami természet és az út menti gazdálkodás minőségének javítása		Összeg (EUR)	0	29 610 000	2. negyedév	2026	A Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóság (Rijkswaterstaat) háromféle intézkedést hajt végre a folyami természet és az út menti gazdálkodás javítása érdekében: a)A vízgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele; b)Hidrológiai és egyéb tervezési intézkedések meghozatala; c)Az infrastruktúra áttervezése vagy minőségjavítása. A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztérium legalább 29 610 000 EUR-t köt le a Közmunkaügyi és Vízügyi Főigazgatóságnak (Rijkswaterstaat) ezen intézkedések végrehajtására.
33	C1.2 I1-4 Természeti program	Cél	A természeti program nyomon követéséhez és tudásalapjának kialakításához hozzájáruló intézkedések		Összeg (EUR)	0	18 800 000	2. negyedév	2026	A Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszer-minőségi Minisztériumnak legalább 18 800 000 EUR-t kell lekötnie olyan tevékenységek támogatására, amelyek elsősorban a természet helyreállításával és kezelésével kapcsolatos ismeretek fejlesztésére (beleértve a természet helyreállításával és kezelésével foglalkozó tudáshálózat fejlesztését), a kommunikációt és az érdekelt felek irányítását, valamint a meglévő természetvédelmi nyomon követés kiigazítását célozzák annak érdekében, hogy lehetővé váljon az e beruházás keretében végrehajtott intézkedések értékelése, ami a következőket eredményezi: a)a természetvédelmi ellenőrző rendszer első továbbfejlesztett verziójának működőképesnek kell lennie; b)legalább három, a nitrogénérzékeny élőhelyek természetminőségének javításáról szóló jelentést kell közzétenni; valamint c)kommunikációs stratégiát kell kidolgozni.
34	C1.2 I2-1 Sertéstenyésztő telepek rehabilitációjára irányuló támogatási program	Cél	A megszüntetett sertéstenyésztő telepek száma		A megszüntetett sertéstenyésztő telepek száma	0	275	2. negyedév	2023	Kompenzációt kell nyújtani 275 sertéstenyésztő telep bezárása esetén, amelynek 2019-hez képest nemzeti szinten legalább 6 %-kal kell csökkentenie a sertésállományt. A 275 sertéstenyésztő telep bezárása következtében az ammóniakibocsátást 2019-hez képest legalább 900 000 kg-mal csökkenteni kell.

B. 2. KOMPONENS: gyorsítani a digitális átalakulás ütemén;

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a holland gazdaság digitális átállásának felgyorsítása. A komponens kilenc beruházásból és egy reformból álló csomagot tartalmaz, amelynek célja i. az innovatív technológiák és a digitális készségek fejlesztésének előmozdítása, ii. a mobilitás időtállóvá tétele és iii. a holland központi kormányzat digitalizációjának felgyorsítása.

A komponens célja, hogy hozzájáruljon a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlások végrehajtásához, különösen a beruházásoknak a digitális átállásra való összpontosításához (2020-ban 3. országspecifikus ajánlás) és a közlekedési szűk keresztmetszetek csökkentéséhez (2019-ben 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

B.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C2.1 I1. beruházás: Quantum Delta NL

E beruházási program célja i. a kvantumtechnológia alkalmazásai fejlesztésének felgyorsítása, ii. tehetségek fejlesztése, vonzása és megtartása, valamint iii. a kvantumtechnológia területén új vállalatok fejlődésének és létrehozásának ösztönzése Hollandiában.

A beruházás célja a kvantumszámítógépek, kvantumhálózatok és kvantumérzékelők kutatásába és fejlesztésébe történő beruházás, valamint pénzügyi támogatás nyújtása a Quantum Delta NL által közzétett cselekvési terv első és második szakaszához.

a)az induló innovatív vállalkozások számára egy előmagvető létesítmény kialakítása;

b)kutatási és fejlesztési (K+F) kommunikációs hálózat fejlesztése a kvantumtechnológia területén („Quantum NL K+F hálózat”);

c)a Nanolab tisztaszobába történő beruházások; valamint

d)PhD-ösztöndíjak nyújtása a kvantumtechnológia területén.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő felhívásokra vonatkozó jogosultsági kritériumoknak ki kell zárniuk a támogathatóság köréből a tevékenységek és eszközök alábbi listájához kapcsolódó megoldások, eljárások, technológiák és létesítmények fejlesztését: i. a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, beleértve a downstream felhasználást is 4 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 5 ; iii. a hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel és mechanikai-biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos tevékenységek 6 és eszközök 7 ; és iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hosszú távú hulladékártalmatlanítás károsíthatja a környezetet. A feladatmeghatározásban elő kell írni továbbá, hogy csak olyan tevékenységeket kell kiválasztani, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.1. I2. beruházás: MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek

E beruházás célja a mesterséges intelligenciában (AI) rejlő lehetőségek fejlesztése és kiaknázása a holland gazdaság és társadalom számára. A beruházás célja a mesterségesintelligencia-megoldások széles körű alkalmazását korlátozó szűk keresztmetszetek kezelése, mint például az innováció lassú üteme, a tudásbázis korlátozott mérete, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzések alacsony kínálata a munkaerőpiacon, a szélesebb társadalom korlátozott bevonása és az adatcsere-megoldások hiánya.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)megbízható és emberközpontú MI-rendszerek telepítésére szolgáló módszerek kidolgozása;

b)a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek szintjének javítása ösztöndíjak odaítélésével a mesterséges intelligencia területén doktorjelöltek és posztdoktori kutatók kinevezéséhez;

c)négy vissza nem térítendő támogatás odaítélése innovatív mesterségesintelligencia-alkalmazások kifejlesztésére irányuló kutatási és fejlesztési (K+F) projektekhez; valamint

d)hat alkalmazott MI-tanulóközösség megvalósítása.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C2.1 I3. beruházás: A digitális oktatás lendülete

E beruházási program célja a digitalizációban rejlő lehetőségek további kiaknázása a szakképzésben és a felsőoktatásban, valamint a diákok és tanárok digitális készségeinek fejlesztése. A beruházás célja a hollandiai szakképzési és felsőoktatási intézmények összefogása egy szabványosított, biztonságos és megbízható ágazati információs és kommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúra és egy ágazati tudásinfrastruktúra létrehozása érdekében.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következők fejlesztéséhez:

a)a digitális tananyagok megosztására szolgáló nemzeti alapeszköz;

b)oktatási és tanulási központok, amelyek támogatást nyújthatnak a diákoknak, az oktatóknak és a kutatóknak a digitális tananyagokkal kapcsolatban; valamint

c)a diákok adatainak tárolására és biztonságos elérésére szolgáló rendszer.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.1 I4. beruházás: Digitális infrastruktúra logisztika

E beruházási program célja a logisztikai ágazat digitalizálásának felgyorsítása és megkönnyítése egy megbízható, decentralizált, szervezett adatinfrastruktúra létrehozásával, amely lehetővé teszi az üzleti szempontból érzékeny logisztikai adatoknak a logisztikai ágazat ellátási láncának szereplői közötti megosztását.

A program beruházási támogatást nyújt a következőkhöz:

a)Hollandia alapvető adatinfrastruktúrájának fejlesztése. Az alapvető adatinfrastruktúrát olyan elvek és megállapodások összességeként kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a részt vevő felek számára, hogy közösen fejlesszenek ki egy konkrét informatikai hálózatot. Az alapvető adatinfrastruktúrának legalább 80 %-ban meg kell felelnie az Infrastrukturális és Vízügyi Minisztérium által meghatározott referenciaarchitektúrára vonatkozó minimumkövetelményeknek;

b)digitális felkészültségi munkacsomag kidolgozása a holland logisztikai ágazat digitális felkészültségének növelése érdekében; valamint

c)legalább négy élő laboratórium befejezése, azaz adatszolgáltatások összekapcsolása az alapvető adatinfrastruktúrával.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2 I1. beruházás: Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)

E beruházás célja, hogy hozzájáruljon a meglévő analóg vonatvédelmi rendszernek a vonatvédelem és -ellenőrzés európai digitális szabványával, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerrel (ERTMS) való felváltásához.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következő projektekhez:

a)A Kijfhoek-belga határszakasz tervezési tanulmánya: a vasúti forgalom tervezésének fejlesztése (Rail Verkeers Technisch Ontwerp, RVTO). A vasúti forgalom tervezésének igazolnia kell, hogy a forgalomirányítás szükséges kiigazításai megfelelnek a vasútbiztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek;

b)Az észak-hollandiai pályaszakasz tervezési tanulmánya: funkcionális integrált rendszertervezés és vasúti forgalomtervezés (RVTO). A vasúti forgalom tervezésének igazolnia kell, hogy a forgalomirányítás szükséges kiigazításai megfelelnek a vasútbiztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek, valamint hogy elkészült a kapcsolódó funkcionális integrált rendszertervezés;

c)A GSM-Rail Rádióhálózat megújítási projektje: az adó-vevő bázisállomásoknak (GSM-Rail oszlopok) képesnek kell lenniük az ERTMS-rendszerben való üzemelésre;

d)Speciális információtechnológiai (IT) alkalmazások adaptálása az ERTMS kiépítése érdekében: a ProRail pályahálózat-működtetőn belüli IKT logisztikai rendszereket ki kell igazítani, beleértve a vonatkozó IKT-alkalmazások átírását vagy frissítését is, hogy azok az ERTMS kiépítését követően megkaphassák és feldolgozhassák a megfelelő vasúti biztonsági és átjárhatósági biztonsági információkat (ERTMS/Központi Biztonsági Rendszer (CSS)); valamint

e)Központi biztonsági rendszer ERTMS: a CSS-nek működésbe kell lépnie a ProRail ERTMS tekintetében.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C2.2. I2. beruházás: Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás

E beruházás célja a biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitásra való átállás erősítése a meglévő infrastruktúra-hálózatok használatának optimalizálása révén.

A beruházás a következő intézkedésekhez nyújt pénzügyi támogatást:

a)legalább 450 intelligens forgalomirányító eszköz, azaz olyan eszközök telepítése, amelyek képesek digitálisan összekapcsolni az úthasználókat (Intelligente Verkeersregelinstallaties);

b)az úthasználóknak nyújtott kiemelt biztonsági szolgáltatások bevezetése, amelynek keretében a szerződő felek, azaz a biztonsági szolgáltatók digitális üzeneteket küldenek az úthasználóknak a közúti veszélyes helyzetekről;

c)nemzeti „digitális infrastruktúra a jövő ellenállóképes mobilitása érdekében” (DITM), amely alapul szolgál egy méretezhető, együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitási rendszer (CCAM) kifejlesztéséhez és megvalósításához; valamint

d)a nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési pont (NTM) platform fejlesztése, beleértve 20 mobilitási adatkészlet online közzétételét.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.2 I3. beruházás: Intelligens út menti állomások (IWKS)

E beruházás célja a meglévő út menti állomások (WKS), azaz az elektronikus útjelző táblákkal kommunikálni képes közúti sávok melletti eszközök, valamint a fokozott funkciókkal rendelkező intelligens út menti állomások (IWKS) felváltása. Az intelligens út menti állomások célja a forgalmi torlódások csökkentése és a forgalomáramlás javítása a váratlan eseményekre és forgalmi torlódásokra való gyorsabb figyelmeztetések, valamint a közúti forgalomnak az alternatív útvonalakon való jobb és gyorsabb terjesztése révén. Emellett az intelligens út menti állomások várhatóan hatékonyabbak és tartósabbak lesznek, és kevesebb karbantartást igényelnek, mint a meglévő út menti állomások.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt az 1906-os IWKS telepítéséhez.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C2.3. R1. reform: A nyilvános információk kezelése (Nyílt Kormányzati Törvény)

E reform célja, hogy a nyílt kormányzásról szóló törvény (Wet Open Overheid, WOO) hatálybalépése révén felülvizsgálja a közigazgatás információkezelését annak érdekében, hogy javítsa annak átláthatóságát és nyitottságát. A nyílt kormányzásról szóló törvény átláthatóbbá teszi a hatóságokat és a félállami hatóságokat annak biztosításával, hogy a közszféra információi könnyebben megtalálhatók, kompatibilisek és digitálisan hozzáférhetők legyenek a polgárok, a sajtó és a média, az országgyűlési képviselők és alkalmazottaik számára.

A formátumnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)a nyílt kormányzásról szóló törvény hatálybalépése;

b)a központi kormányzati szervezetek, valamint az önálló közigazgatási szervek és ügynökségek azon kötelezettsége, hogy az átláthatóság elérése érdekében cselekvési terveket nyújtsanak be az állami szervezetek információs rendszerei digitális hozzáférhetőségének javítása érdekében; valamint

c)a közigazgatási szervek összekapcsolása a Belügyminisztérium és a Királysági Kapcsolatok Minisztériuma által fenntartott digitális infrastruktúrával, amely legalább 330 000 dokumentumhoz biztosít nyilvános hozzáférést.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C2.3 I1. beruházás: Úttörő IT (grit)

Ez a beruházás a Védelmi Minisztérium információtechnológiai (IT) infrastruktúrájának felújítására irányuló nagyszabású program részét képezi. A beruházás célja egy olyan új informatikai infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a Védelmi Minisztérium számára a megbízható, biztonságos, időtálló és rugalmas rendszerek használatát. Az átfogó program 42 projektből áll, amelyek közül 14 projektet (ideértve az információbiztonságot, a telefonos ügyfélszolgálatokat és az információs pultokat, valamint a harmadik felekkel folytatott biztonságos kommunikációt), amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekhez, a holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv részeként kell végrehajtani.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a kiberbiztonsággal kapcsolatos intézkedések kidolgozása, beleértve i. biztonsági műveleti központ létrehozását, ii. a harmadik felekkel való együttműködést szolgáló azonosítási és hozzáférés-kezelő rendszer bevezetését, iii. a tanúsított és ellenőrzött, alacsony minősítésű és magas minősítésű információk cseréjére vonatkozó megoldás végrehajtását; és iv. az adatközpontokhoz való digitális hozzáférés ellenőrzésére vonatkozó megoldás végrehajtása;

b)annak lehetővé tétele, hogy a Védelmi Minisztérium legalább 500 polgári munkatársa biztonságos távmunkát végezhessen egy kommunikációs eszközöket (például hang, videó és csevegés) biztosító biztonságos hálózaton keresztül, személyes virtuális munkahelyek építése és egységes együttműködési terek létrehozása révén; valamint

c)a hálózati berendezések korszerűsítése a fizikai helyszíneken, a hálózati sávszélesség növelése a védelmi minisztérium polgári személyzete által használt alkalmazások megfelelő hálózati minőségének biztosítása érdekében, valamint a back-end alkalmazások áthelyezése új adatközponti infrastruktúrára és tárhelyplatformokra.

d)a védelmi minisztérium legalább 500 polgári munkatársa számára a távmunka biztonságának további javítása egy megújított kapcsolattartó központ létrehozása és az alapvető alkalmazásokhoz való hozzáférés révén.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C2.3. I2. beruházás: A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása

E beruházás célja a büntető igazságszolgáltatási lánc hatékonyságának javítása a meglévő folyamatok papírmunkájának digitális eszközökkel való felváltása és a releváns információkhoz való állandó hozzáférés biztosítása révén.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)egy olyan portál létrehozása, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy büntetőeljárás során cselekményeket hajtsanak végre, ideértve a bejelentések benyújtását is; valamint

b)a büntető igazságszolgáltatási lánc meglévő információtechnológiai (IT) rendszereinek javítása annak érdekében, hogy a büntető igazságszolgáltatási lánc érdekelt felei (azaz a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás) a „gyakran elkövetett bűncselekmények” kategóriájába tartozó büntetőügyeket digitálisan kezelhessék; valamint a „gyakran elkövetett bűncselekmények” kategóriába tartozó ügyekkel kapcsolatos video- és audioanyagokhoz való hozzáférés biztosítása az érdekelt felek számára.

Ezen intézkedés kialakítása és végrehajtása érdekében biztosítani kell az igazságszolgáltatási ág megfelelő konzultációját és bevonását.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

B.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók   (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók   (a célokhoz)				A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Termelési egység	Alapérték		Cél	Negyedév	Év
35	C2.1 I1-1 Quantum Delta NL	Mérföldkő	Quantum Delta NL létrehozása	A Quantum Delta NL számára nyújtott támogatás és a cselekvési terv közzététele					Q4	2021	A Quantum Delta NL a Nemzeti Növekedési Alap keretében támogatást kap a kvantum-számítástechnika és a hálózatépítés ösztönzésére, valamint a kutatás és a készségfejlesztés támogatására a kvantum területén. A Quantum Delta NL részletes, szakaszokra bontott cselekvési tervet tesz közzé. A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést kizárási lista használatával, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelményével kell biztosítani.
36	C2.1 I1-2 Quantum Delta NL	Mérföldkő	Quantum Delta NL	A cselekvési terv 1. és 2. szakaszának befejezése					2. negyedév	2026	A Quantum Delta NL teljes mértékben teljesítette a nemzeti növekedési alaphoz benyújtott tervének első két szakaszát. Ezek a szakaszok magukban foglalják legalább az induló innovatív vállalkozások számára egy előmagvető létesítmény létrehozását, egy kvantum NL K+F hálózat kialakítását, PhD-ösztöndíjak nyújtását a kvantumtechnológia területén, valamint beruházásokat a nanolab tisztaszobába. A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést kizárási lista használatával, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelményével kell biztosítani.
37	C2.1 I2-1 MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	Ösztöndíjak odaítélése		Szám	0	13		Q1	2024	13 ösztöndíjat kell nyújtani a mesterséges intelligenciával foglalkozó doktorjelöltek és posztdoktori kutatók kinevezéséhez.
38	C2.1 I2-2 MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	Az ELSA mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatólaboratóriumai működőképesek		Szám	0	4		Q4	2025	A megbízható és emberközpontú MI-rendszerek telepítésére szolgáló módszerek kidolgozása érdekében legalább négy új etikai, jogi, társadalmi szempontból (ELSA) kutatólaboratóriumnak kell működnie.
39	C2.1 I2–3 MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	Odaítélt K+F projektek		Szám	0	4		Q4	2025	Az innovatív mesterségesintelligencia-alkalmazások fejlesztésére irányuló K+F projektekhez legalább négy támogatást kell odaítélni.
40	C2.1 I2–4 MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	A mesterséges intelligenciával foglalkozó tanulóközösségek megvalósítása		Szám	0	6		Q1	2026	Legalább hat MI-tanulóközösségnek kell működnie a köz- és magánszféra közötti partnerségek formájában az AI Ned keretében. A mesterséges intelligenciával foglalkozó tanulási közösség lehetővé teszi a vállalkozások, az oktatási intézmények és az innovációs laboratóriumok számára, hogy együttműködjenek az MI-megoldások gyakorlati alkalmazásának mikéntjén.
41	C2.1 I3–1 A digitális oktatás lendülete	Mérföldkő	Egységes platform a létrehozott digitális tananyagokhoz, valamint a használatban lévő diákok számára operatív és digitális személyazonossági megoldáshoz való hozzáféréshez	Az egységes platform működőképes, és a diákok számára digitális személyazonossági megoldást alkalmaznak					Q4	2025	Létre kell hozni egy egységes platformot a szakképzésben, az alkalmazott tudományok egyetemein (HBO) és a kutatóegyetemekben (WO) használt digitális tananyagok felkutatására, megosztására és újrafelhasználására. A platformnak működőképesnek kell lennie, ami a következőket jelenti: a)a platform online elérhető; b)a kapcsolódó oktatási intézmények hallgatói és oktatói bejelentkezhetnek és hozzáférhetnek a digitális tananyagokhoz. A diákok digitális személyazonossági megoldását a szakképzésben (MBO), az alkalmazott tudományok egyetemein (HBO) és a kutatóegyetemekben (WO) alkalmazzák. A diákok digitális személyazonossági megoldásának lehetővé kell tennie a diákok azonosítását és engedélyezését, a diákokkal kapcsolatos információcserét az oktatási intézmények között, valamint a diákokra vonatkozó információk tárolását.
42	C2.1 I3–2 A digitális oktatás lendülete	Cél	Működőképes oktatási és tanulási központok		Szám	0	20		Q4	2025	20 Tanítási és Tanulóközpont (CTL) működik a szakképzésben (MBO), az alkalmazott tudományok egyetemein (HBO) vagy a kutatói egyetemeken (WO). A CTL-nek működőképesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy egy vagy több oktatási intézmény fizikai helyszínt hozott létre, ahol a diákok, oktatók és kutatók támogatást kapnak a digitális tananyag tekintetében.
43	C2.1 I4–1 Digitális infrastruktúra logisztika	Cél	Az alapvető adatinfrastruktúrát fejlesztették ki		Százalék	0	80		Q4	2024	Alapvető adatinfrastruktúrát kell kifejleszteni, amelynek legalább 80 %-ban meg kell felelnie az Infrastrukturális és Vízügyi Minisztérium által meghatározott referenciaarchitektúrára vonatkozó minimumkövetelményeknek. A megfelelést külső ellenőrzés útján kell értékelni.
44	C2.1 I4–2 Digitális infrastruktúra logisztika	Cél	A digitális felkészültség növekedése a logisztikai ágazatban		A digitális felkészültség százalékos aránya	10	30		Q4	2025	A holland logisztikai ágazat digitális felkészültségének növelése érdekében digitális felkészültségi munkacsomagot kell kidolgozni és végrehajtani az ágazat digitális készségeinek javítása révén. A munkacsomagnak 30 %-os digitális felkészültséget kell elérnie, amelyet a digitális infrastruktúra logisztikai programja által e célból kidolgozott módszertan szerint számítanak ki. A digitális felkészültség 10 %-os alapszintjét az Evofenedex 2021-ben állapította meg.
45	C2.1 I4-3 Digitális infrastruktúra logisztika	Cél	Az élő laboratóriumok elkészültek		Szám	0	4		2. negyedév	2026	Legalább 4 élő laboratóriumot kell kitölteni. Az élő laboratóriumok akkor tekintendők befejezettnek, ha adatszolgáltatásaik kapcsolódnak az alapvető adatinfrastruktúrához.
46	C2.2 I1-1 Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	Elkészült a Kijfhoek-belga határra vonatkozó ERTMS-tervezési tanulmány	A vasúti forgalom tervezésének véglegesítése					Q4	2022	A vasúti forgalom tervezését a Kijfhoek és a belga határ közötti vasúti pályaszakasz tervezési tanulmányának részeként kell véglegesíteni. A vasúti forgalom tervezésének igazolnia kell, hogy a forgalomirányítás szükséges kiigazításai megfelelnek a vasútbiztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek.
47	C2.2 I1-2 Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	Elkészült az ERTMS-tervezési tanulmány Észak-Hollandia	A funkcionális integrált rendszertervezés és a vasúti forgalomtervezés véglegesítése					Q1	2023	A funkcionális integrált rendszertervezést és a vasúti forgalom tervezését az észak-hollandiai vasúti pályaszakaszokra vonatkozó tervezési tanulmány részeként kell véglegesíteni. A vasúti forgalom tervezésének igazolnia kell, hogy a forgalomirányítás szükséges kiigazításai megfelelnek a vasútbiztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályoknak és rendelkezéseknek, és hogy elkészült a kapcsolódó funkcionális integrált rendszertervezés.
48	C2.2 I1-3 Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Cél	Az ERTMS keretében működő GSM-Rail oszlopok száma		Szám	0	130		Q1	2024	130 adó-vevő bázisállomásnak (GSM-Rail oszlopok) képesnek kell lennie az ERTMS-rendszerben való üzemelésre.
49	C2.2 I1-4 Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	Az ERTMS-hez igazított logisztikai rendszerek	Az adaptált rendszereknek a ProRail IKT-osztálya által a ProRail más részlegein található informatikai alkalmazások felhasználói számára történő átadása					Q1	2024	A ProRail pályahálózat-működtetőn belüli IKT logisztikai rendszereket ki kell igazítani, beleértve a vonatkozó IKT-alkalmazások átírását vagy frissítését is, hogy azok megkapják és feldolgozzák a vasútbiztonságra és a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó megfelelő információkat (ERTMS/CSS-információk). A forgalomirányító személyzet műszakilag integrálja és teszteli a rendszereket.
50	C2.2 I1–5 Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	A központi biztonsági rendszer működése	A központi biztonsági rendszer működik					Q4	2024	A központi biztonsági rendszernek (CSS) működőképesnek kell lennie a ProRail ERTMS számára. Akkor tekinthető működőképesnek, ha megfelel az (EU) 2016/919 bizottsági rendeletben, az (EU) 2019/776 bizottsági végrehajtási rendeletben és az (EU) 2020/387 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott átjárhatósági műszaki előírásoknak. Ezt a megfelelést a ProRail megerősíti.
51	C2.2 I2-1 Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	Intelligens forgalomirányító eszközök		Szám	0	450		Q4	2024	Legalább 450 intelligens forgalomirányító eszköznek (Intelligente Verkeersregelinstallaties) működőképesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy 1) leszállításuk és telepítésük megtörtént, és 2) kapcsolódniuk kell a városi adatokhoz való nemzeti hozzáférési platformhoz.
52	C2.2 I2-2 Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	Kiemelt biztonsági szolgáltatások		A megtett kilométerek százalékos aránya	7	12.5		Q1	2025	A Hollandiában megtett minden 100 kilométerből legalább 12,5-nek képesnek kell lennie arra, hogy az autógyártók vagy navigációs eszközök által nyújtott kiemelt biztonsági szolgáltatásokat igénybe vehesse. Ez a hollandiai úthasználók által megtett távolságot jelenti, és a „Biztonsági kiemelt szolgáltatások” a vezetés közben aktívak. Ez az érték 2022-ben 7 %.
53	C2.2 I2–3 Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	A jövő reziliens mobilitását szolgáló digitális infrastruktúra (DITM)		EUR	0	30 000 000		2. negyedév	2026	A Holland Vállalkozási Ügynökség (Rijksdienst voor Ondernemend Nederland) 30 000 000 EUR innovációs támogatást fizet ki a kiválasztott konzorciumnak, amely hozzájárul a jövőbeli ellenállóképes mobilitás digitális infrastruktúrájának (DITM) kifejlesztéséhez, amely a méretezhető együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitási rendszer fejlesztésének és megvalósításának alapját képezi.
54	C2.2 I2–4 Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	A nemzeti mobilitási adathozzáférési ponton elérhető adatkészletek		Szám	0	20		2. negyedév	2026	Fejleszteni kell a nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési pont (NTM) platformját, és legalább 20 adatkészletet közzé kell tenni az interneten, és azokat a nemzeti mobilitásiadat-hozzáférési pont platformján keresztül elérhetővé kell tenni.
55	C2.2 I3–1 Intelligens út menti állomások (IWKS)	Cél	A telepített intelligens út menti állomások száma		Szám	0	591		Q4	2023	Legalább 591 intelligens út menti állomást kell telepíteni, azaz fizikailag kell elhelyezni és működtetni.
56	C2.2 I3–2 Intelligens út menti állomások (IWKS)	Cél	A telepített további intelligens út menti állomások száma		Szám	591	1 106		Q4	2024	Legalább 1106 intelligens út menti állomást kell telepíteni, azaz fizikailag kell elhelyezni és működtetni.
57	C2.2 I3–3. Intelligens út menti állomások (IWKS)	Cél	A telepített intelligens út menti állomások végleges száma		Szám	1 106	1 906		Q4	2025	Legalább 1906 intelligens út menti állomást kell telepíteni, azaz fizikailag kell elhelyezni és működtetni.
58	C2.3. R1–1 A nyilvános információk kezelése (Nyílt Kormányzati Törvény)	Mérföldkő	A nyílt kormányzásról szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés					2. negyedév	2022	A a nyilvános kormányzatról szóló törvény hatálybalépése. A jogi aktusnak többek között ki kell terjesztenie az átláthatósági követelmények hatályát a Parlamentre, az Igazságszolgáltatási Tanácsra, az Államtanácsra, az Általános Számvevőszékre és a nemzeti ombudsmanra, aktív közzétételi kötelezettséget kell előírnia ezen intézmények számára, le kell rövidítenie az információkérések feldolgozási időszakát, és létre kell hoznia az átláthatósággal foglalkozó tanácsadó testületet. A jogi aktusnak biztosítania kell, hogy a közszféra információi a polgárok, a sajtó és a média, a parlamenti képviselők és alkalmazottaik számára könnyen hozzáférhetőek legyenek digitális úton. A meghatározott információkategóriák aktív közzétételére vonatkozó kötelezettség (a nyílt kormányzásról szóló törvény 3. cikkének (3) bekezdése) a királyi törvényerejű rendeletben meghatározandó szakaszokban léphet hatályba.
59	C2.3. R1–2 A nyilvános információk kezelése (Nyílt Kormányzati Törvény)	Mérföldkő	Az információkezelés javítására vonatkozó aktualizált cselekvési tervek közzététele	A központi kormányzati szervezetek aktualizált cselekvési tervének közzététele					Q4	2022	A központi kormányzati szervezetek (12 minisztérium, köztük önálló közigazgatási szerveik és ügynökségeik) aktualizált cselekvési terveket tesznek közzé információs rendszereik digitális hozzáférhetőségének javítása érdekében. A minisztériumok aktualizált cselekvési tervei a következő 8 prioritással foglalkoznak:   1. Megfelelő saját irányítási rendszer létrehozása minisztériumok, önálló közigazgatási szervek és ügynökségek szintjén.  2. Az alapfelmérés elvégzése a minisztérium információs rendszerén.  3. A minőségi keretrendszer vagy hasonló rendszer IV. funkcióinak végrehajtása.  4. A parlamenti dokumentumok központi részlegek általi végrehajtása.  5. A nemzeti komponensek kapcsolódása a platform nyílt kormányzati információihoz (PLOOI).  6. A központi kormányzati e-mail-archiválási kézikönyv végrehajtása.  7. Az üzenetküldő alkalmazások szakpolitikai irányvonalának végrehajtása.  8. Webarchiválás végrehajtása a vonatkozó keretszerződésnek megfelelően.
60	C2.3. R1–3 A nyilvános információk kezelése (Nyílt Kormányzati Törvény)	Cél	A platformon elérhető dokumentumok – Nyílt kormányzati információk		Szám	0	330 000		2. negyedév	2026	A nyílt kormányzásról szóló törvény 3.3. cikkében felsorolt 17 információs kategória közül legalább 4 dokumentumnak összesen legalább 330000 dokumentumnak kell rendelkezésre állnia a platformon, a közigazgatási szerveknek a Belügyi és Királyi Kapcsolatok Minisztériuma által fenntartott digitális infrastruktúrához való kapcsolódása eredményeként.
61	C2.3. I1–1 Úttörő IT (grit)	Mérföldkő	A kiberbiztonság javítását célzó intézkedések végrehajtása	A kiberbiztonság javítását célzó intézkedések végrehajtása					Q1	2024	A Védelmi Minisztérium a következő kiberbiztonsági intézkedéseket hajtja végre: Biztonsági műveleti központ felállítása;  – Azonosítási és hozzáférés-kezelő rendszer bevezetése a harmadik felekkel való együttműködés céljából;  A minősített és ellenőrzött alacsony minősítésű adatok és a magas minősítésű adatok cseréjére vonatkozó megoldás végrehajtása; valamint  – Az adatközpontokhoz való digitális hozzáférés ellenőrzésére vonatkozó megoldás végrehajtása.
62	C2.3. I1–2 Úttörő IT (grit)	Cél	A Védelmi Minisztérium polgári személyzete távmunkában, biztonságos hálózaton keresztül		Szám	0	500		Q4	2024	A biztonságos távmunka lehetővé tétele érdekében a Védelmi Minisztérium legalább 500 polgári munkatársa számára hozzáférést kell biztosítani egy olyan biztonságos hálózathoz, amely: a)kommunikációs eszközök (hang, videó és csevegés); b)személyes virtuális munkahelyek; valamint c)egységes együttműködési terek.
63	C2.3. I1–3 Úttörő IT (grit)	Mérföldkő	A hálózatok fejlesztése és az új informatikai infrastruktúrára való átállás befejezése	A hálózat javítása és az új informatikai infrastruktúrára való átállás					3. negyedév	2025	A fizikai helyszíneken található hálózati berendezéseket korszerűsíteni kell, és növelni kell a hálózati sávszélességet annak érdekében, hogy a Védelmi Minisztérium polgári személyzete által használt alkalmazások számára megfelelő hálózati minőséget biztosítsanak. A back-end alkalmazásokat át kell helyezni az új adatközponti infrastruktúrára és tárhelyplatformokra.
64	C2.3. I1–4 Úttörő IT (grit)	Cél	A Védelmi Minisztérium polgári személyzetének hozzáférése további biztonságos távmunka-létesítményekhez		Szám	0	500		Q1	2026	A távmunka biztonságának további javítása érdekében a Védelmi Minisztérium polgári személyzetének legalább 500 tagja számára hozzáférést kell biztosítani a következőkhöz: a)megújított kapcsolattartó központ, és b)alapvető alkalmazások (ideértve a prezentációk, táblázatok, üzleti internet és nyomdai eszközök feldolgozását).
65	C2.3. I2–1 A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása	Mérföldkő	A büntetőeljárások során folytatott hivatalos kommunikáció digitális portálja működőképes	A digitális portál működőképes					Q1	2023	A digitális kommunikációt szolgáló digitális portálnak működőképesnek és a polgárok számára hozzáférhetőnek kell lennie, és biztosítania kell a büntetőeljárásokról az áldozatokkal, az ügyvédekkel és az elkövetőkkel folytatott hivatalos kommunikáció feltételeit (a bejelentések benyújtását is beleértve) a papír helyett digitális formában.
66	C2.3. I2–2 A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása	Mérföldkő	A gyakori bűncselekmények digitális feldolgozása működőképes	A gyakori bűncselekmények digitális feldolgozása működőképes					Q4	2023	Lehetővé kell tenni a „gyakran bűncselekmény” (veel voorkomende crimeiteit, VVC) kategóriába tartozó valamennyi büntetőügy digitális feldolgozását. A rendőrségi jelentéseket (proces-verbaal) digitálisan kell kezdeményezni, és a büntetőügyekben hozott határozatokat digitálisan kell létrehozni és feldolgozni. A „Frequent Crime” (VVC) kategóriába tartozó büntetőügyekre vonatkozó video- és audioanyagok formájában digitálisan hozzáférhetővé kell tenni a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás számára.

C. 3. KOMPONENS: Az ingatlanpiac javítása és az ingatlanok energiahatékonyságának javítása

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hozzájáruljon a holland ingatlanpiac előtt álló kihívások kezeléséhez. Öt reformból és három beruházásból áll, amelyek célja i. a holland adórendszer azon elemeinek megszüntetése, amelyek előnyben részesítik a lakóingatlanok bizonyos típusait másokkal szemben, ii. a hollandiai építési tevékenység felgyorsítása és felszabadítása, valamint iii. felújítási támogatások révén az energiahatékonyság javítása mind a magán-, mind az állami ingatlanokban. Az ebben a komponensben szereplő intézkedések célja a lakáspiaci egyenlőtlenségek csökkentése az adótorzulások megszüntetése és a (megfizethető) lakáskínálat növelése révén, az új lakáskínálat központosított tervezése, az építési tervezési folyamat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, valamint a lakásépítési projektek beindítását célzó állami beruházások biztosítása révén. Célja továbbá, hogy a magasabb jövedelmű bérlők számára nagyobb mértékű bérletidíj-emelést tegyen lehetővé a szociális bérleti díjak jövedelemfüggőbbé tétele révén. A komponens második részébe történő beruházások célja a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítása, beleértve az olyan beavatkozásokat, mint a hőszivattyúk és napkazánok telepítése, valamint a lakóépületek szigetelésének javítása.

A komponens célja, hogy hozzájáruljon a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen a háztartások eladósodottságának és a lakáspiaci torzulásoknak a csökkentése érdekében, többek között a magánbérbeadási ágazat fejlesztésének támogatása és a lakáskínálat növelésére irányuló intézkedések meghozatala révén (2019-ben 1. országspecifikus ajánlás, 2022-ben 1. országspecifikus ajánlás), valamint „a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőség csökkentése az energiahatékonyság, különösen az épületek energiahatékonyságának javítása révén” (2022-ben 4. országspecifikus ajánlás), valamint „a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának az energiahatékonyságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiákra való összpontosítása (...)” (2019-ben 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

C.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C3.1. R1. reform: Az üres ingatlanok arányának növelése

Ez a reform növeli az üres ingatlanok arányát (leegwaarderatio) a holland adórendszerben. A magántulajdonban lévő eszközök jelenlegi adóztatása feltételezi, hogy a nem tulajdonos által használt ingatlan értékbecslési értéke túlbecsüli az ingatlan valós értékét. Ezért a bérbe adott ingatlan értékét az üres ingatlanok arányával korrigálják, ami ténylegesen adókedvezményt vezet be a bérbeadásra vásárolt ingatlan tulajdonosai számára. Az arány növelésének célja, hogy a bérelhető ingatlanok adóztatása jobban igazodjon az ingatlantulajdonosok számára képviselt tényleges gazdasági értékhez, ezáltal csökkentve az ingatlanpiac torzulásait.

Az olyan bérelt ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja meghaladja az ingatlannak az érintett önkormányzat (WOZ) által meghatározott értékbecslési értékének 5 %-át, valamint a kapcsolt feleknek bérbe adott ingatlanok esetében az arányt 100 %-ra kell növelni, ténylegesen megszüntetve az adókedvezményt. Az olyan bérelt ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja a becsült érték 5 %-a vagy annál alacsonyabb, az arányt legalább 25 százalékponttal növelni kell a 2022-ben alkalmazandó arányhoz képest. Az üres ingatlanok aránya nem vonatkozik az ideiglenes bérleti szerződéssel rendelkező ingatlanokra, ami ezekben az esetekben ténylegesen megszünteti az adókedvezményt.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C3.1. R2. reform: A lakásvásárlások finanszírozására szánt ajándékok adómentességének fokozatos megszüntetése

Ez a reform két lépésben megszünteti a fiatalok lakásvásárlásainak finanszírozására szánt ajándékokra vonatkozó adómentességet. 2022-ben minden 18 és 40 év közötti személy jogosult egyszeri adómentességre 106671 EUR-ig terjedő ajándékok fogadása esetén, amennyiben az adományozott összeget az egyén első (tulajdonos által lakott) otthonának megvásárlására fordítják. 2023. január 1-jétől az adómentességet a 2022. évi mentességhez képest legalább 70 %-kal csökkenteni kell. Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől meg kell szüntetni. A reform célja a lakáspiac torzulásainak és egyenlőtlenségeinek csökkentése.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

C3.1. R3. reform: Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében

E reform keretében a nemzeti kormány meghatározza az egyes tartományokban megvalósítandó új lakások számát (azaz az újonnan épített vagy más rendeltetésből átalakított lakások számát, beleértve az elhagyott vagy lakni nem alkalmas lakásokat is), amelyeket pedig az önkormányzati szinten megvalósítandó új lakások számának meghatározásához kell felhasználni.

A reform a következőket foglalja magában:

a)megállapodások megkötése a nemzeti kormány és a tartományok között a – többek között átalakítás révén megvalósítandó – új lakások tartományspecifikus számáról, amely 2030-ig összesen 900 000 új lakást jelent, amelyek közül 600 000-nek megfizethetőnek kell lennie (az alábbiakban meghatározottak szerint);

b)megállapodások megkötése a tartományok és az önkormányzatok között az a) pontban meghatározott nemzeti célkitűzés teljesítése érdekében megvalósítandó új lakások településspecifikus számáról;

c)az új lakások megvalósításában elért haladás nyomon követésére szolgáló nyomonkövetési rendszer bevezetése; valamint

d)olyan jogszabály hatálybalépése, amely lehetővé teszi a nemzeti kormány számára, hogy az új lakások létesítéséről szóló tartományi vagy regionális megállapodások (azaz az a) és b) pontban említett megállapodások) megsértése esetén beavatkozzon a közigazgatási vagy jogi intézkedésekbe.

E reform alkalmazásában a megfizethető lakhatás a következőképpen határozható meg: a) szociális bérlakás, b) bérelt lakás egy bizonyos maximális bérleti díjig, amelyet 2022-ben havi 1 000 EUR-ban határoznak meg, valamint c) olyan saját tulajdonú lakások, amelyek ára nem haladja meg annak a háznak a maximális vételárát, amelyre a nemzeti jelzáloggarancia (NHG) garantálja a jelzáloghitelt. A b) pontban említett maximális bérleti díj a következő években kiigazítható, ha azt a szakpolitikai és gazdasági fejlemények, például az árak vagy a jövedelmek alakulása indokolja. Minden kiigazítást, különösen azokat, amelyek túlmutatnak az árak és a jövedelmek alakulásának indexálásán, kellően meg kell indokolni.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

C3.1. R4. reform: A bérleti díj jövedelemfüggőségének növelése

Ez a reform növeli azt az összeget, amellyel a szociális lakások közepes és magas jövedelmű bérlői bérleti díja évente növelhető. A havi bérleti díj új maximális emelése 2022. január 1-jétől a közepes jövedelmű bérlők esetében 50 EUR, a magas jövedelmű bérlők esetében pedig 100 EUR. E reform célja, hogy a bérleti díjakat jobban összehangolja a bérlő jövedelmével, és lehetővé tegye az alacsony jövedelmű háztartások számára a megfizethető lakhatás célzottabb biztosítását, ugyanakkor segítse a lakásépítő vállalatokat az új bérlakásokba történő beruházások növelésében.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig kellett befejezni.

C.3.1. R5. reform: A lakóépületek építési folyamatának és eljárásainak felgyorsítása

A reform célja, hogy megszüntesse a hollandiai építési folyamatok tervezési és engedélyezési eljárásában meglévő szűk keresztmetszeteket. Első lépésként az illetékes minisztérium a Parlamentnek címzett levél formájában cselekvési tervet dolgoz ki. A cselekvési terv tartalmazza a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítására irányuló intézkedések listáját és végrehajtásuk menetrendjét. Második lépésként az azonosított intézkedések jelentős részét végre kell hajtani. Ez magában foglalja legalább i. az önkormányzatok és az építőipari vállalatok tervezési eljárásokkal kapcsolatos ismereteinek bővítését célzó intézkedéseket, ii. egy szakértői csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat és a lakásépítési vállalatokat az új lakások megvalósításához szükséges eljárások felgyorsításában, valamint iii. egy olyan nemzeti csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat a tervezési eljárások szűk keresztmetszeteinek kezelésében, iv. az eljárások felgyorsításának előrehaladását nyomon követő rendszer létrehozását.

A reform végrehajtását 2024. március 31-ig be kell fejezni.

C3.1 I1. beruházás: Új építési projektek ösztönzése

E beruházás célja, hogy eszközöket biztosítson az önkormányzatok számára ahhoz, hogy a lakásépítés megkezdése előtt elvégezzék a szükséges beruházásokat. E beruházással összefüggésben a lakásépítési projektek kezdete a lakásokat tartalmazó épületek megépítésére irányuló munkálatok megkezdése.

A beruházás az önkormányzatoknak nyújtott támogatási programon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásból áll, amely legalább 100 000 lakás építésének megkezdéséhez vezet.

A beruházás részeként a Belügyi és Királyi Kapcsolatok Minisztériuma jelentést tesz közzé. A jelentésnek kvalitatív bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, a vonatkozó egyezményekben meghatározott minimumszabályoknak megfelelő intézkedéseket a jóváhagyott támogatási kérelmekkel összhangban hajtották végre. A megállapodások a tartományok, települések és a lakossági és kereskedelmi építkezési folyamatban részt vevő egyéb érdekelt felek közötti megállapodások, amelyekben az érdekelt felek kötelezettséget vállalnak az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, magán- és közterületeken történő építésre vonatkozó minimumszabályok mellett a hő-, aszály-, víz-, folyami és part menti árvizek elleni védelem, valamint a természet inkluzivitása tekintetében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

C.3.2. I1. beruházás: Az állami szektor ingatlanjainak fenntarthatóságát célzó támogatási program

Ez a beruházás támogatást nyújt az állami ingatlanok tulajdonosainak, például a helyi közigazgatási szervek vagy az oktatási és egészségügyi intézmények épületeinek, az épületek energiahatékonyságának javítása és ennek eredményeként a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ez a szén-dioxid-kibocsátás előzetes becslés szerinti évi 110 kilotonnával történő csökkenését eredményezi. A beavatkozások célja az üvegházhatású gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának átlagosan legalább 30 %-os csökkentése az előzetes kibocsátásokhoz képest.

A beruházás a) a felújítási támogatási rendszert létrehozó rendelet hatálybalépéséből és b) a felújítási támogatási program keretében a felújítási vagy energiahatékonysági beavatkozások befejezéséhez nyújtott pénzügyi támogatásból áll.

A beruházás végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C3.2. I2. beruházás: Fenntartható energiát és energiamegtakarítást célzó beruházási támogatás (ISDE)

Ez a beruházás támogatást nyújt az ingatlantulajdonosoknak az energiamegtakarítási beavatkozások végrehajtásához. A támogatható beavatkozások a napkazánok, a hőcsatlakozások, a szigetelés és a hőszivattyúk. E beavatkozások közül legalább 225000-nek a támogatásból kell származnia. A beavatkozások célja a primerenergia-kereslet átlagosan legalább 30 %-os csökkentése.

Ez az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen a környezeti célkitűzéseket az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott enyhítő lépéseket. Ki kell zárni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett olyan tevékenységeket és eszközöket, amelyek elérik a vonatkozó referenciaértékeknél nem alacsonyabb előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást 8 .

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók   (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók   (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Termelési egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
67	C3.1 R1-1 Az üres ingatlanok arányának növelése	Mérföldkő	Az üres ingatlanok arányának növeléséről szóló jogszabály hatálybalépése	A hatálybalépését előíró jogszabályi rendelkezés				Q1	2023	Olyan jogszabály hatálybalépése, amely növeli az üres ingatlanok arányát. Az arány 100 %-ra emelkedik azon bérelt ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja meghaladja az ingatlannak az érintett önkormányzat (Waardering Onroerende Zaken, WOZ) által meghatározott értékbecslési értékének 5 %-át, valamint a kapcsolt feleknek bérbe adott ingatlanok esetében. Az olyan bérelt ingatlanok esetében, amelyek éves bérleti díja a becsült érték 5 %-a vagy annál alacsonyabb, az arányt legalább 25 százalékponttal növelni kell a 2022-ben alkalmazandó arányhoz képest. Az üres ingatlanok aránya nem vonatkozik az ideiglenes bérleti szerződéssel rendelkező ingatlanokra.
68	C3.1 R2–1 A lakásvásárlások finanszírozására nyújtott ajándékokra vonatkozó adómentesség fokozatos megszüntetése	Mérföldkő	Olyan jogszabály hatálybalépése, amely két lépésben fokozatosan megszünteti a lakásvásárlások finanszírozására szánt ajándékokra vonatkozó adómentességet	A hatálybalépését előíró jogszabályi rendelkezés				Q1	2024	Olyan jogszabály hatálybalépése, amely az alábbi két lépést foglalja magában a lakásvásárlás finanszírozására nyújtott ajándékokra vonatkozó adómentesség fokozatos megszüntetése érdekében:   1) 2023. január 1-jétől a lakásvásárlás finanszírozására nyújtott ajándékok maximális adómentességének legalább 70 %-os csökkentése a 2022. évi maximális adómentességhez képest 2) az adómentesség eltörlése 2024. január 1-jétől.
69	C3.1 R3–1 Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	A nemzeti kormány és a tartományok között 900000 új lakás létesítéséről létrejött megállapodások	A nemzeti kormány és a tartományok közötti megállapodások aláírása				Q4	2022	Megállapodások aláírása a nemzeti kormány és a tartományok között a 2030-ig megvalósítandó új lakások számáról, beleértve az átalakítást is. A megállapodásokban meg kell határozni a tartományonként építendő új lakások számát és a megfizethető új lakások számát. A tartományokban található új lakások számának összege legalább 900000 lakást tesz ki, amelyből legalább 600000 lakásnak megfizethetőnek kell lennie.
70	C3.1 R3–2 Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	Tartományok és önkormányzatok közötti megállapodások 900000 új lakás létesítéséről	A tartományok és települések közötti megállapodások aláírása				2. negyedév	2023	A tartományok és települések közötti, a településspecifikus új lakások számáról szóló megállapodások aláírása annak érdekében, hogy 2030-ig nemzeti szinten 900 000 új lakást lehessen építeni – beleértve az átalakítást is –, amelyből legalább 600 000-nek megfizethetőnek kell lennie. E megállapodásoknak legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:  1) az építendő önkormányzati lakások számára vonatkozó célok, külön feltüntetve a megfizethető lakások számát, 2) az felhasználandó állami forrásokat és eszközöket meghatározó rendelkezés, valamint 3) az új lakások megvalósításának ütemterve.
71	C3.1 R3–3 Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	Az önkormányzatokkal kötött megállapodások végrehajtásának nyomon követési rendszere	A nyomonkövetési rendszer elindítása				3. negyedév	2023	Ellenőrzési rendszert kell bevezetni a tartományok és települések között aláírt megállapodások végrehajtása terén elért előrehaladás nyomon követésére, azaz az új lakások megvalósításának nyomon követésére.
72	C3.1 R3–4 Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	Az új lakások építésére vonatkozó megállapodások érvényesítése érdekében az állam által hozott kiegészítő intézkedésekről szóló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2024	Annak a törvénynek a hatálybalépése, amely lehetővé teszi a nemzeti kormány számára, hogy az új lakások létesítéséről szóló tartományi vagy regionális megállapodásokból eredő szerződéses kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási vagy jogi lépéseket tegyen.
73	C3.1 R4–1 A bérleti díj jövedelemfüggőségének növelése	Mérföldkő	Jogszabály hatálybalépése a szociális bérlakásokban élő közepes és magas jövedelmű bérlők maximális éves bérletidíj-emelésének növeléséről	A hatálybalépését előíró jogszabályi rendelkezés				Q1	2022	Olyan jogszabály hatálybalépése, amely 2022. január 1-jétől kezdődően a szociális lakások havi bérleti díjának megengedett maximális éves emelését 50 EUR-ra növeli a közepes jövedelmű bérlők és 100 EUR-ra a magas jövedelmű bérlők esetében. A közepes jövedelmű bérlők a meghatározás szerint 47 948 EUR és 56 527 EUR (egyszemélyes háztartások) vagy 55 486 EUR és 75 369 EUR (többszemélyes háztartások) közötti éves jövedelemmel rendelkeznek (2022-es árszint). A magas jövedelmű bérlőket úgy kell meghatározni, mint akiknek éves jövedelme meghaladja e különbözetek felső határát.
74	C3.1 R5–1 A lakóépületek építési folyamatának és eljárásainak felgyorsítása	Mérföldkő	Levél a Parlamentnek a tervezési folyamat szűk keresztmetszeteiről, meghatározva a lehetséges megoldásokat	A Parlamentnek címzett levél közzététele				Q4	2022	A Belügyminisztérium és a Királysági Kapcsolatok Minisztériuma által a Parlamentnek címzett levél közzététele, amely meghatározza a tervezési folyamatot késleltető szűk keresztmetszetek kezelésére, az engedélyek kiadására és a lakóépület-projektekkel kapcsolatos jogi eljárásokra irányuló intézkedéseket, többek között szükség esetén jogszabály-módosítások révén; valamint az intézkedések végrehajtására vonatkozó konkrét lépéseket tartalmazó ütemterv.
75	C3.1 R5–2 A lakóépületek építési folyamatának és eljárásainak felgyorsítása	Mérföldkő	A lakásprojektek tervezési folyamatának felgyorsítására irányuló intézkedések	A Parlamentnek címzett levélben meghatározott jelentős intézkedések végrehajtása				Q1	2024	A Parlamentnek címzett, a 75. mérföldkő szerinti levélben meghatározott jelentős intézkedéseket kell végrehajtani a lakóépületekre vonatkozó projektek tervezési folyamatának felgyorsítása érdekében. Ez magában foglalja legalább i. az önkormányzatok és az építőipari vállalatok tervezési eljárásokkal kapcsolatos ismereteinek bővítését célzó intézkedéseket, ii. egy szakértői csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat és a lakásépítési vállalatokat az új lakások megvalósításához szükséges eljárások felgyorsításában, valamint iii. egy olyan nemzeti csoport létrehozását, amely segítheti az önkormányzatokat a tervezési eljárások szűk keresztmetszeteinek kezelésében, iv. az eljárások felgyorsításának előrehaladását nyomon követő rendszer létrehozását.
76	C3.1. I1–1 Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (1. szakasz)		Szám	0	16 000	Q4	2023	A támogatási program keretében az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi támogatás jóváhagyását követően meg kell kezdeni 16 000 lakás építését.
77	C3.1 I1-2 Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (2. szakasz)		Szám	16 000	42 000	Q4	2024	A támogatási program keretében az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi támogatás jóváhagyását követően további 26000 lakás építését kell megkezdeni.
78	C3.1 I1-3 Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (3. szakasz)		Szám	42 000	71 000	Q4	2025	A támogatási program keretében az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi támogatás jóváhagyását követően további 29000 lakás építését kell megkezdeni.
79	C3.1 I1-4 Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (4. szakasz)		Szám	71 000	100 000	2. negyedév	2026	A támogatási program keretében az önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi támogatás jóváhagyását követően további 29000 lakás építését kell megkezdeni.
80	C3.1 I1–5 Új építési projektek ösztönzése	Mérföldkő	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések végrehajtása	Közzétett jelentés a támogatási program keretében finanszírozott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések végrehajtásáról				2. negyedév	2026	A Belügyminisztérium jelentést tesz közzé. A jelentésnek kvalitatív bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, a vonatkozó egyezményekben meghatározott minimumszabályoknak megfelelő intézkedéseket a jóváhagyott támogatási kérelmekkel összhangban hajtották végre. A megállapodások a tartományok, települések és a lakossági és kereskedelmi építkezési folyamatban részt vevő egyéb érdekelt felek közötti megállapodások, amelyekben az érdekelt felek kötelezettséget vállalnak az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, magán- és közterületeken történő építésre vonatkozó minimumszabályok mellett a hő-, aszály-, víz-, folyami és part menti árvizek elleni védelem, valamint a természet inkluzivitása tekintetében.
81	C.3.2. I1–1 Az állami szektor ingatlanjainak fenntarthatóságát célzó támogatási program	Mérföldkő	A felújítási támogatási program létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése	A rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés				2. negyedév	2022	A felújítási támogatási programot létrehozó rendelet hatálybalépése. A támogatási program támogatást nyújt a köztulajdonban lévő ingatlanok, például a helyi közigazgatási szervek vagy oktatási és egészségügyi intézmények épületei tulajdonosainak az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében.
82	C.3.2. I1–2 Az állami szektor ingatlanjainak fenntarthatóságát célzó támogatási program	Cél	A program keretében támogatott valamennyi jóváhagyott felújítási és energiahatékonysági beavatkozásból származó szén-dioxid-kibocsátás éves csökkentésének összege (kilotonnában)		CO2-kibocsátás-csökkentés évente (kilotonnában)	0	110	Q1	2025	A támogatási rendszer keretében jóváhagyott felújítások és energiahatékonysági beavatkozások az előzetes becslések szerint évente 110 kilotonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. A beavatkozások célja az üvegházhatású gázok közvetlen és közvetett kibocsátásának átlagosan legalább 30 %-os csökkentése az előzetes kibocsátásokhoz képest.
83	C.3.2. I2–1 Fenntartható energiát és energiamegtakarítást célzó beruházási támogatás (ISDE)	Cél	A fenntartható energiával és az energiamegtakarítással kapcsolatos támogatott beavatkozások		A támogatott beavatkozások száma	0	225 000	Q1	2026	A fenntartható energiához és energiamegtakarításhoz (napkazánok, hőcsatlakozások, szigetelés és hőszivattyúk) nyújtott beruházási támogatás keretében legalább 225 000 beavatkozást kell támogatni. A beavatkozások célja a primerenergia-kereslet átlagosan legalább 30 %-os csökkentése.

D. 4. KOMPONENS: A munkaerőpiac, a nyugdíjak és a jövőorientált oktatás megerősítése

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv négy reformból és hat beruházásból álló komponensének célja i. a munkaerőpiac és a nyugdíjrendszer felkészítése a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, valamint ii. a világjárvány okozta tanulási veszteségek elleni küzdelem, ugyanakkor a digitális innováció előmozdítása az oktatásban. Az ebben a komponensben szereplő intézkedések célja az alkalmazottak és az önfoglalkoztatók közötti különbségek csökkentése és a színlelt önfoglalkoztatás kezelése, valamint a munkaerő fenntartható foglalkoztathatóságába való beruházás továbbképzési és átképzési lehetőségek révén. Ezenkívül a nyugdíjrendszer második pillérét a tervek szerint megreformálják annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjon a változó munkaerőpiachoz, ugyanakkor javítsa a generációk közötti méltányosságot, az átláthatóságot és a sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességet. Az oktatás területén intézkedéseket terveznek a Covid19-világjárvány alatti iskolabezárások által okozott iskoláztatási veszteség leküzdésére. A komponens magában foglal egy, az oktatás területén megvalósuló digitális innováció előmozdítását célzó beruházást is.

A komponens célja, hogy hozzájáruljon a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a nyugdíjrendszer második pillére átláthatóbb, nemzedékek közötti méltányosabb és ellenállóbb legyen a sokkhatásokkal szemben (2019-ben az 1. országspecifikus ajánlás és 2022-ben az 1. országspecifikus ajánlás), az alkalmazottak nélküli önfoglalkoztatók ösztönzőinek csökkentése, az önfoglalkoztatók megfelelő szociális védelmének előmozdítása és a színlelt önfoglalkoztatás kezelése, valamint enyhíteni kell a Covid19-válság foglalkoztatási (és társadalmi) hatását, és meg kell erősíteni különösen a munkaerőpiac és az inaktívak készségeit (2019-ben 2. országspecifikus ajánlás, 2020-ban 2. országspecifikus ajánlás és 2022-ben 3. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C4.1. R1. reform: Az önálló vállalkozók levonásának csökkentése

A reform célja az alkalmazottak és az önálló vállalkozók közötti eltérő adóügyi bánásmód csökkentése. Az önálló vállalkozók által az adójukból levonható maximális összeget fokozatosan, a 2022. évi 6 310 EUR-ról 2026-ra 3 710 EUR-ra vagy annál kevesebbre kell csökkenteni. A maximális levonható összegnek 2030-ban el kell érnie az 1 200 EUR strukturális szintet.

A reformot 2023. március 31-ig be kell fejezni.

C4.1 R2. reform: Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása

A reform célja, hogy kötelező rokkantsági biztosítás bevezetésével növelje az önfoglalkoztatók szociális védelmi lefedettségét. A reform a kötelező rokkantsági biztosítást létrehozó törvény kidolgozását és hatálybalépését foglalja magában. A törvénynek hozzá kell járulnia a munkavállalók és az önálló vállalkozók közötti egyenlőbb versenyfeltételekhez. A törvény meghatározza legalább a biztosított személyek csoportját és a biztosítást végrehajtó végrehajtó ügynökségeket, és meghatározza a biztosítás finanszírozásának módját. A törvény ésszerű átmeneti időszakot írhat elő a biztosítás hatékony alkalmazására. A szociális és foglalkoztatási miniszter által az Országgyűléshez intézett levélben részletesen ismertetni kell a felhatalmazott végrehajtó ügynökségek által a kötelező rokkantsági biztosítás végrehajtása érdekében tett intézkedéseket, és ismertetni kell a biztosítás teljes körű működőképességének biztosítására irányuló következő lépéseket, összhangban az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítást létrehozó törvénnyel. 

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C4.1 R3. reform: A nyugdíjrendszer második pillérének reformja

E reform célja a holland nyugdíjrendszer második pillérének reformja azzal a céllal, hogy az átláthatóbbá, méltányosabbá, a sokkhatásokkal szemben ellenállóbbá és a változó munkaerőpiac igényeinek jobban megfelelővé váljon. A reform a nyugdíjrendszer második pillérét megreformáló törvény hatálybalépéséből áll. A törvény megszünteti a különböző korcsoportok közötti rendszerszintű újraelosztást (ajtószisztéma), megállapítja az életkortól független nyugdíjjárulék mértékét a járuléknak megfelelő nyugdíjnövekedéssel, és meghatározza a tőkearányos nyugdíjnövekedésen alapuló új nyugdíjszerződésekre vonatkozó szabályokat.

Az új nyugdíjrendszert létrehozó törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, és azonnal alkalmazandó a törvény hatálybalépését követően aláírt nyugdíjszerződésekre. A meglévő nyugdíjszerződésekre azonban átmeneti időszak vonatkozhat. Ez az átmeneti időszak legfeljebb 2026. december 31-ig tarthat. Ezen időszak alatt meg kell tenni a szükséges lépéseket a meglévő nyugdíjszerződések módosítására és a meglévő nyugdíjszerződések szerinti nyugdíjeszközöknek az új rendszerbe történő átvitelére.

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

C4.1. R4. reform: A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem

A reform célja a színlelt önfoglalkoztatás csökkentése. A reform a következő elemekből áll:

a)Levél a Parlamentnek, amely ismerteti a színlelt önfoglalkoztatás csökkentését célzó tervezett intézkedéseket. Részletesen ismertetnie kell i. a munkaviszonyok értékelésének deregulációjára vonatkozó törvény végrehajtási moratóriumának eltörlésére irányuló lépéseket (Wet Deregulering beoordeling arbeidsrelaties), ii. az e jog állami végrehajtásának fokozására és az érintett végrehajtó ügynökségek kapacitásának növelésére irányuló intézkedéseket, valamint iii. a színlelt önfoglalkoztatás elleni megelőző intézkedéseket;

b)a munkaviszony meghatározását módosító törvény közzététele. A törvény általános célja, hogy csökkentse a munkaviszony meghatározásának kétértelműségét; valamint

c)a munkaviszonyok értékelésének deregulálásáról szóló törvény végrehajtási moratóriumának eltörlése (Wet Deregulering beoordeling arbeidsrelaties)

A reformot 2025. március 31-ig be kell fejezni.

C4.1 I1. beruházás: Hollandia továbbra is tanul

A beruházás célja az egyének munkaerő-piaci helyzetének és foglalkoztathatóságának megerősítése a holland munkaerőpiacon annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy munkanélkülivé váljanak, vagy ha munkanélküliek, segítsék őket a munkába való visszatérésben. A beruházás három ideiglenes támogatási rendszerhez nyújt pénzügyi támogatást, amelyek mindegyike a következő elemekből áll:

a)okleveles pályaorientációs tanácsadók által nyújtott szakmai továbbképzési tanácsadás, amely segíti az embereket karrierjük újraorientálásában;

b)ingyenes képzési és tanulási tevékenységek a készségfejlesztés támogatása érdekében; valamint

c)az egyének támogatása személyre szabott ágazati pályákon keresztül egy adott ágazaton belül. Ezeknek az útvonalaknak a következő elemek közül legalább egyet tartalmazniuk kell: i. pályaorientációs tanácsadás (azaz a jelenlegi állásra, készségekre és karrierpályára összpontosítva), ii. pályaorientáció (azaz a karrierváltásra és/vagy az új készségekre és munkahelyekre összpontosítva), iii. készségfejlesztés vagy iv. a megszerzett kompetenciák elismerése.

Független értékelést kell végezni a „Hollandia továbbra is tanul” elnevezésű támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásairól, és ennek eredményeként szakpolitikai értékelő jelentést kell közzétenni. Az értékelő jelentésnek információkat kell tartalmaznia a támogatási rendszerek kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgáló szakpolitikai folyamatok javításának lehetséges módjairól. Az értékelő jelentésben különös figyelmet kell fordítani a támogatási rendszereknek a kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt hatására, beleértve a 2. vagy annál alacsonyabb szintű szakképzéssel rendelkezőket is. A jelentésnek továbbá szakpolitikai információkat kell tartalmaznia a támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági és hosszú távú hatásairól. Az értékelő jelentést közzé kell tenni az interneten.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C4.1. I2. beruházás: Regionális mobilitási csoportok (RMT)

A beruházás általános célja, hogy regionális mobilitási csoportokat hozzon létre, amelyek vagy az azonnali mobilitás révén megakadályozzák a munkanélküliséget, vagy a lehető legrövidebb ideig tartják a munkanélküliség időtartamát azáltal, hogy segítséget nyújtanak a munkavállalóknak vagy munkanélkülieknek azáltal, hogy megkönnyítik az olyan szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint például a karriertervek elkészítése, az álláspályázat, az interjúkészítés és a készségfejlesztés. A beruházás 35 regionális mobilitási csoport létrehozásához nyújt pénzügyi támogatást.

A regionális mobilitási csoportok igénybevételével kapcsolatos információk összegyűjtése érdekében közzé kell tenni egy olyan eredménytáblát, amely mennyiségi információkat tartalmaz a regionális mobilitási csoportokon keresztül nyújtott szolgáltatásokról és a támogatásban részesülő személyekről. Ezenkívül a Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium kérésére egy külső kutatási ügynökség által készített értékelést is közzé kell tenni az interneten. Az értékelésnek annak azonosítására kell összpontosítania, hogy a regionális mobilitási csoportok megközelítésének mely elemei működnek megfelelően, miért működnek ezek az elemek és mely elemeket lehetne javítani.

A beruházás végrehajtását 2025. szeptember 30-ig be kell fejezni.

C4.2 I1. beruházás: Nemzeti oktatási laboratórium mesterséges intelligencia

E beruházás általános célkitűzése az oktatás javítása azáltal, hogy az alap- és/vagy középfokú oktatásban a tanulási folyamathoz méretezhető mesterségesintelligencia-megoldásokat vitatnak meg és javasolnak. A projekteket a nemzeti oktatási laboratórium mesterséges intelligenciájának irányítóbizottsága választja ki.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)legalább 20 projekt az alap- és/vagy középfokú oktatás minőségének digitális innováció révén történő javítására, amelyet a nemzeti oktatási laboratórium mesterséges intelligencia irányítóbizottsága választ ki;

b)a kiválasztott projektek közül legalább 10 projekt befejezésének hozzá kell járulnia a következő célkitűzések legalább egyikéhez: a testre szabott oktatás megerősítése; olyan oktatási termékek és/vagy szolgáltatások nyújtása, amelyek növelhetik a diákok motivációját; a tanárok vagy diákok ismereteinek vagy kompetenciáinak bővítése; vagy a tanárok számára a diákok támogatására rendelkezésre álló idő növelése; valamint

c)a kiválasztott projekteknek legalább két olyan terméket kell eredményezniük, amely olyan innovatív digitális oktatási megoldásokat mozdít elő, amelyek elérték a 6. technológiai készenléti szintet (TRL) (a TRL utolsó szakasza a piaci szakaszt megelőzően).

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C4.2 I2. beruházás: Az újonnan érkezők támogatása a tanulási veszteségek megelőzése érdekében

E beruházás célja annak megelőzése, hogy a Covid19-világjárvány miatt az újonnan érkezők – azaz a migráns háttérrel rendelkező, kevesebb mint két éve Hollandiában tartózkodó diákok – tanulási veszteségeket szenvedjenek el, például az iskolabezárások miatt. Az újonnan érkezők számára oktatási programokat kínáló általános és középiskolák kiegészítő finanszírozásban részesülnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy további támogatást nyújtsanak azoknak a migráns hátterű diákoknak, akik kevesebb mint két éve élnek Hollandiában. 

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C4.2 I3. beruházás: Tanulók támogatása a középiskola utolsó évében

E beruházás célja, hogy további támogatást nyújtson a tanulóknak a középiskola utolsó évében a Covid19-világjárvány okozta – például az iskolabezárásokból eredő – tanulási veszteségek enyhítése érdekében. A beruházás abból áll, hogy az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium online platformot hoz létre, amely tananyagokat tartalmaz a tanulók középiskolai záróvizsgájának támogatására, valamint további finanszírozást biztosít a középiskolai iskolai tanácsok számára, lehetővé téve az iskolák számára, hogy a középiskola utolsó évében további támogatást nyújtsanak a tanulóknak. A hátrányos helyzetű tanulókat nevelő iskolák iskolai testületei kiegészítő pénzügyi támogatásban részesülnek.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C4.2 I4. beruházás: Laptopok és táblagépek az online és hibrid oktatásban a tanulási veszteségek leküzdése és mérséklése érdekében

A beruházás célja, hogy támogassa az iskolákat a hibrid és online oktatás megszervezésében a Covid19-világjárvány okozta – például az iskolák bezárásából eredő – tanulási veszteségek leküzdése és mérséklése érdekében. A beruházások keretében 75 000 eszközt (laptopot és táblagépet) bocsátanak a kiválasztott iskolák rendelkezésére annak érdekében, hogy megkönnyítsék az online és hibrid oktatást az alapfokú oktatásban, a középfokú oktatásban és a középfokú szakképzésben részt vevő diákok számára.

A beruházás végrehajtását 2021. december 31-ig kellett befejezni.

D.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók   (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók   (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Termelési egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
84	C4.1 R1-1 Az önálló vállalkozók levonásának csökkentése	Mérföldkő	Az önálló vállalkozók adólevonását csökkentő törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2023	Az önálló vállalkozók éves adólevonásának a 2022. évi 6 310 EUR-ról 2023-ban 5 660 EUR-ra, 2024-ben 5 010 EUR-ra, 2025-ben 4 360 EUR-ra és 2026-ban 3 710 EUR-ra történő csökkentéséről szóló törvény hatálybalépése. A törvény csökkenti a munkavállalók és az önálló vállalkozók közötti eltérő adójogi bánásmódot.
85	C4.1 R2–1 Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása	Mérföldkő	Az önálló vállalkozók kötelező rokkantsági biztosítását létrehozó törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban	Kihirdetés a Hivatalos Lapban				Q1	2025	Az önálló vállalkozók kötelező rokkantsági biztosítását létrehozó törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban. A törvénynek hozzá kell járulnia a munkavállalók és az önálló vállalkozók közötti egyenlőbb versenyfeltételekhez. A törvény meghatározza a biztosított személyek csoportját és a végrehajtó ügynökségeket a biztosítás végrehajtása érdekében, és meghatározza a biztosítás finanszírozásának módját. A törvény ésszerű átmeneti időszakot írhat elő a biztosítás hatékony alkalmazására. A végrehajtási utasításokat, amelyek előírják az érintett végrehajtó ügynökségek számára, hogy készüljenek fel az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítás bevezetésére, a Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium adja ki, és azokat a törvény kihirdetésekor kell alkalmazni.
86	C4.1 R2–2 Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása	Mérföldkő	Levél a Parlamentnek a kötelező rokkantsági biztosítás végrehajtásának állásáról	Levél a Parlamentnek				Q1	2026	A szociális és foglalkoztatási miniszter által az Országgyűléshez intézett levélben részletesen ismertetni kell a felhatalmazott végrehajtó ügynökségek által a kötelező rokkantsági biztosítás végrehajtása érdekében tett intézkedéseket, és ismertetni kell a biztosítás teljes körű működőképességének biztosítására irányuló következő lépéseket, összhangban az önálló vállalkozókra vonatkozó kötelező rokkantsági biztosítást létrehozó törvénnyel.
87	C4.1 R3–1 A nyugdíjrendszer második pillérének reformja	Mérföldkő	A nyugdíjrendszer második pillérét megreformáló törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2023	A nyugdíjrendszer második pillérét megreformáló törvény hatálybalépése. A törvény megszünteti a különböző korcsoportok közötti rendszerszintű újraelosztást (ajtószisztémák), megállapítja az életkortól független nyugdíjjárulék mértékét és a nyugdíjjogosultság keletkezését, amely megfelel a járuléknak, valamint megállapítja a tőkearányos nyugdíjnövekedésen alapuló új nyugdíjszerződésekre vonatkozó szabályokat. A törvényt haladéktalanul alkalmazni kell a törvény hatálybalépését követően aláírt nyugdíjszerződésekre. A törvény ésszerű átmeneti időszakot írhat elő a meglévő nyugdíjszerződésekre vonatkozóan. A progresszív járulékmértéket alkalmazó nyugdíjszerződések mentesülhetnek az új törvény alól.
88	C4.1 R3–2 A nyugdíjrendszer második pillérének reformja	Mérföldkő	Az új nyugdíjrendszerre való áttérésre vonatkozó tervek véglegesítése és közzététele	Az átállási tervek közzététele a nyugdíjalapok honlapján				Q1	2025	A nyugdíjalapok weboldalaikon közzéteszik a kezelésük alatt álló nyugdíjszerződésekre vonatkozó, véglegesített átállási terveket. Ezek a tervek meghatározzák a munkáltatók és a munkavállalók (azaz a szociális partnerek) képviselői közötti, az új nyugdíjszerződések feltételeiről és a nyugdíjvagyon új nyugdíjrendszerbe való átsorolásáról szóló megállapodást.
89	C4.1 R3–3 A nyugdíjrendszer második pillérének reformja	Mérföldkő	A nyugdíjalapok végrehajtási terveinek véglegesítése és közzététele	A végrehajtási terv benyújtása a biztoshoz és közzététel a nyugdíjalapok honlapján				Q1	2026	A nyugdíjalapok végrehajtási terveket dolgoznak ki a 88. mérföldkőben említett átállási tervekhez. Ezeknek a végrehajtási terveknek le kell írniuk, hogy a 88. mérföldkőben említett új nyugdíjszerződéseket hogyan kell végrehajtani, és hogyan kell végrehajtani az új nyugdíjrendszerre való áttérést. A megvalósítási terveket be kell nyújtani a nyugdíjalapok felügyelőjéhez, és közzé kell tenni a nyugdíjalapok honlapján.
90	C4.1 R4–1 A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem	Mérföldkő	A Parlamentnek benyújtott, a színlelt önfoglalkoztatás csökkentésére irányuló cselekvési terv	A Parlamentnek címzett, a cselekvési tervet részletező levél				Q4	2022	A holland kormány levelet küld a parlamentnek, amelyben részletezi a színlelt önfoglalkoztatás csökkentésére tervezett intézkedéseket. Le kell írnia a) a munkaviszonyok értékelésének deregulációjára vonatkozó törvény végrehajtási moratóriumának eltörlésére irányuló lépéseket, b) az e jog közjogi végrehajtásának fokozására és az érintett végrehajtó ügynökségek kapacitásának növelésére irányuló intézkedéseket, valamint c) a színlelt önfoglalkoztatás elleni megelőző intézkedéseket.
91	C4.1 R4–2 A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem	Mérföldkő	A munkaviszony meghatározását módosító törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban	A törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban				Q1	2025	A munkaviszony meghatározását módosító törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban. A törvény legkésőbb 2026. január 1-jétől lép hatályba és válik teljes körűen alkalmazandóvá.
92	C4.1 R4–3 A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem	Mérföldkő	A munkaviszonyok értékelésének deregulációjáról szóló törvény végrehajtási moratóriumának eltörlése	Levél a Parlamentnek a végrehajtási moratórium eltörléséről				Q1	2025	A munkaviszonyok értékelését szabályozó törvény végrehajtási moratóriumát (Wet Deregulering beoordeling arbeidsrelaties) el kell törölni.
93	C4.1 I1-1 Hollandia továbbra is tanul	Cél	Karriertanácsadás az egyének támogatására		A pályaválasztási tanácsadásban részesülő személyek száma	0	68 705	3. negyedév	2020	68705 személy kap szakmai továbbképzési tanácsadást szakmai előmeneteli tanácsadás céljából, amelyet tanúsított pályaorientációs tanácsadók nyújtanak.
94	C4.1 I1-2 Hollandia továbbra is tanul	Cél	Az egyéneket támogató készségfejlesztő képzések		A készségfejlesztésben részesülő személyek száma	0	119 000	Q4	2022	A készségfejlesztés támogatása érdekében 119 000 személy vesz részt ingyenes képzési és tanulási tevékenységekben.
95	C4.1 I1-3 Hollandia továbbra is tanul	Cél	Testre szabott ágazati pályák a foglalkoztatásba való átmenet támogatására		A kialakított testre szabott útvonalak száma	0	30	2. negyedév	2023	30 testre szabott ágazati útvonalat kell létrehozni. Ezeknek az útvonalaknak a következő elemek közül legalább egyet tartalmazniuk kell: pályaorientációs tanácsadás (vagyis amely a jelenlegi állásra, készségekre és karrierpályára összpontosít), pályaorientáció (amely a pályamódosításra és/vagy az új készségekre és munkahelyekre összpontosít), készségfejlesztő képzések és a megszerzett kompetenciák elismerése.
96	C4.1 I1-4 Hollandia továbbra is tanul	Mérföldkő	A „Hollandia továbbra is tanul” elnevezésű támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásainak független értékelése	A független értékelés lezárult és a jelentés közzététele				Q4	2024	Független értékelést kell végezni a „Hollandia továbbra is tanul” elnevezésű támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásairól. Az értékelő jelentésnek információkat kell tartalmaznia a rendszerek kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgáló szakpolitikai folyamatok javításának lehetséges módjairól. Az értékelő jelentésben különös figyelmet kell fordítani a támogatási rendszereknek a kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt hatására, beleértve a 2. vagy annál alacsonyabb szintű szakképzéssel rendelkezőket is. A jelentésnek szakpolitikai információkat kell tartalmaznia a támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági és hosszú távú hatásairól. Az értékelő jelentést közzé kell tenni az interneten.
97	C4.1 I2-1 Regionális mobilitási csoportok (RMT)	Mérföldkő	A regionális mobilitási csoportokat létrehozó miniszteri rendelet hatálybalépése	A miniszteri rendelet hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2021	A regionális mobilitási csoportokat létrehozó miniszteri rendelet hatálybalépése.
98	C4.1 I2–3 Regionális mobilitási csoportok (RMT)	Mérföldkő	A regionális mobilitási csoportok által kínált szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi információkat tartalmazó irányítópult közzététele	Az irányítópult közzététele				3. negyedév	2022	A regionális mobilitási csoportokon keresztül támogatásban részesülő személyek számáról és a regionális mobilitási csoportok által nyújtott szolgáltatásokról szóló mennyiségi információkat tartalmazó irányítópult közzététele.
99	C4.1 I2–4 Regionális mobilitási csoportok (RMT)	Mérföldkő	A regionális mobilitási csoportok működésére vonatkozó értékelés közzététele	Az értékelés közzététele				Q4	2024	A Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium kérésére külső kutatási ügynökség által a regionális mobilitási csoportok működéséről készített értékelést online közzé kell tenni. Az értékelésnek annak azonosítására kell összpontosítania, hogy a regionális mobilitási csoportok megközelítésének mely elemei működnek megfelelően, miért működnek ezek az elemek és mely elemeket lehetne javítani.
100	C4.1 I2-2 Regionális mobilitási csoportok (RMT)	Cél	A regionális mobilitási csoportokon keresztül szolgáltatásokat igénybe vevő munkavállalók vagy munkanélküliek		A regionális mobilitási csoportok által lehetővé tett szolgáltatásokban részesülő foglalkoztatottak vagy munkanélküliek száma	0	10 000	3. negyedév	2025	10 000 foglalkoztatott vagy munkanélküli személy részesül a 35 regionális mobilitási csoport által lehetővé tett szolgáltatásokban, például karriertervek elkészítésében, álláspályázatban, interjúkészítésben, készségfejlesztésben.
101	C4.2 I1-1 Nemzeti oktatási laboratórium mesterséges intelligencia	Cél	Az innovatív digitális oktatási megoldások előmozdítására kiválasztott projektek		Projektek száma	0	20	2. negyedév	2024	A mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzeti oktatási testület irányítóbizottsága legalább 20 projektet választ ki az alap- és/vagy középfokú oktatás minőségének digitális innováció révén történő javítására.
102	C4.2 I1-2 Nemzeti oktatási laboratórium mesterséges intelligencia	Cél	Lezárultak az innovatív digitális oktatási megoldásokat előmozdító projektek		Projektek száma	0	10	Q4	2025	A kiválasztott projektek közül legalább 10 olyan projektet kell befejezni, amelyek az alábbi célkitűzések legalább egyikéhez hozzájárultak: i. a testre szabott oktatás megerősítése; ii. olyan oktatási termékek és/vagy szolgáltatások nyújtása, amelyek növelhetik a diákok motivációját; iii. a tanárok vagy diákok ismereteinek vagy kompetenciáinak bővítése; iv. a tanárok számára a diákok támogatására rendelkezésre álló idő növelése.
103	C4.2 I1-3 Nemzeti oktatási laboratórium mesterséges intelligencia	Cél	Két termék szállítása 6. technológiai készenléti szinttel		Termékek száma	0	2	Q4	2025	A kiválasztott projekteknek legalább két olyan terméket kell eredményezniük, amely a 6. technológiai felkészültségi szintet elérő innovatív digitális oktatási megoldásokat mozdít elő.
104	C4.2 I2-1 Az újonnan érkezők támogatása a tanulási veszteségek megelőzése érdekében	Cél	Az általános és középiskolák támogatása az újonnan érkezőknek nyújtott kiegészítő támogatás érdekében		A támogatásban részesülő általános és középiskolák száma	0	2 198	Q4	2023	Legalább 1800 általános iskolának és 398 középiskolának olyan finanszírozásban kell részesülnie, amely lehetővé teszi számukra, hogy további támogatást nyújtsanak az újonnan érkezőknek a Covid19-világjárvány miatti tanulási veszteségek megelőzése érdekében.
105	C4.2 I3–1 Tanulók támogatása a középiskola utolsó évében	Mérföldkő	Online platform indítása a tanulók támogatására a középiskola utolsó évében	Online platform elindítása				Q4	2021	Az Oktatási, Kulturális és Tudományügyi Minisztérium online platformot hoz létre, hogy a középiskola utolsó évében a tanulókat záróvizsgájukkal támogassa. A platform webináriumokat, megbízásokat és oktatóvideókat tartalmaz a vizsgák témáiról.
106	C4.2 I3–2 Tanulók támogatása a középiskola utolsó évében	Cél	Az iskolai tanácsok támogatása annak érdekében, hogy további támogatást nyújtsanak a tanulóknak a középiskola utolsó évében		A támogatásban részesülő iskolai tanácsok száma	0	300	Q4	2022	Legalább 300 iskolai igazgatótanács részesül finanszírozásban annak érdekében, hogy támogatni tudják a középiskola utolsó évét végző tanulókat a Covid19-világjárvány okozta tanulási veszteségek enyhítése céljából. A hátrányos helyzetű tanulókat nevelő iskolák iskolai testületei kiegészítő pénzügyi támogatásban részesülnek.
107	C4.2 I4–1 Laptopok és táblagépek az online és hibrid oktatásban a tanulási veszteségek leküzdése és mérséklése érdekében	Cél	A rendelkezésre bocsátott digitális eszközök száma		A digitális eszközök száma	0	75 000	Q4	2021	75 000 digitális eszközt kell biztosítani az iskolák számára az online és hibrid oktatás támogatására az alapfokú oktatásban, a középfokú oktatásban és a szakképzésben részt vevő diákok számára.

E. 5. KOMPONENS: A közegészségügyi ellátás és a világjárványokra való felkészültség megerősítése

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a holland egészségügyi rendszer népegészségügyi ágazatának és világjárványokra való felkészültségének megerősítésére összpontosít. A program négy olyan beruházást foglal magában, amelyek célja az egészségügyi ágazatban az emberi erőforrás hiányának csökkentése egészségügyi válság idején, valamint az intenzív ellátási kapacitás növelése. Emellett a komponensben foglalt intézkedések célja, hogy az e-szolgáltatások használata révén lehetővé tegyék a távoli egészségügyi ellátást, és megerősítsék az egészségügyi intézmények közötti adatcserét.

A komponens célja a Hollandiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz való hozzájárulás, különösen az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítéséhez szükséges intézkedések meghozatala, többek között az egészségügyi dolgozók egészségügyi válság idején tapasztalható hiányának kezelése és a vonatkozó e-egészségügyi eszközök alkalmazásának fokozása révén (2020-ban 1. országspecifikus ajánlás).

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

E.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C5.1 I1. beruházás: Válság idején ápolás-gondozás céljából biztosított ideiglenes kiegészítő emberierőforrás-kapacitás

E beruházás célja, hogy válság idején megfelelő humánerőforrás-kapacitást biztosítson a gondozáshoz. Ennek elérése érdekében a beruházás célja a korábbi egészségügyi és támogató személyzet és a gondozó intézmények összehangolása. A beruházás célja továbbá a volt egészségügyi szakemberek nemzeti egészségügyi tartalékának létrehozása, amelyből az egészségügyi intézmények válság idején további személyzetet vehetnek fel.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)kommunikációs kampányok, a volt egészségügyi szakemberek képzése és a rászoruló egészségügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétele, amelynek eredményeként 6300 volt egészségügyi dolgozó dolgozik az egészségügyi intézményekben;

b)5000 kisegítő alkalmazott ideiglenes foglalkoztatása az egészségügyi és ápolási-gondozási szakembereknek a Covid19-világjárvány miatti rendkívüli ellátási igényre való reagálása érdekében; valamint

c)kommunikációs kampányok, képzés és a volt egészségügyi szakemberek egészségügyi szervezetekhez való közvetítése, ami egy 2500 volt egészségügyi szakemberből álló tartalék létrehozásához vezet, akiket az egészségügyi intézmények szükség esetén, például jövőbeli egészségügyi válság idején toborozhatnak.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1. I2. beruházás: Az intenzív ellátás meghosszabbítása

E beruházás célja a kórházak kapacitásának növelése, különösen a Covid19-betegek ellátása érdekében. A beruházás célja a kórházakon belüli emberi erőforrások és infrastruktúra javítása annak érdekében, hogy képesek legyenek ellátni a Covid19-betegeket a Covid19-válság idején és azt követően. A kórházak fenntarthatják vagy eltávolíthatják azokat a létesítményeket (főként az intenzív osztályok bővítését célzó kórházi felújításokat), amelyek a támogatási program lejárta után növelték az intenzív osztályok kapacitását a Covid19-világjárvány idején. A képzett személyzetet a kórházak rendszeresen bevethetik vagy állandó jelleggel toborozhatják azzal a céllal, hogy elősegítsék a munkaerőhiány csökkentését ebben az ágazatban.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)54 kórházat, hogy alakítsa át a létesítményeket a helyhez kötött és rugalmas intenzív ágyak számának növelése érdekében; valamint

b)67 kórház képzése és oktatása az intenzív és klinikai osztályok kapacitásának növelése érdekében.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1 I3. beruházás: A COVID19 kezelése

E beruházás (az otthoni e-egészségügy ösztönzése – E-Health Thuis, SET) célja az otthon élők, különösen az idősek és a kiszolgáltatott helyzetűek gondozásának támogatása. A Covid19-világjárvány idején a kiszolgáltatott személyek e két kategóriájához szükséges kiegészítő ellátást és támogatást e-egészségügyi megoldások révén kell biztosítani.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt különböző e-egészségügyi alkalmazások (online egészségügyi ellátás videokapcsolaton keresztül, diagnosztika alkalmazáson és gyógyszeradagolókon keresztül) használatához az általános orvosi ellátás, a kerületi ápolás, a mentális egészségügyi ellátás és a szociális ellátást nyújtó szolgáltatók által.

A beruházás végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

C5.1 I4. beruházás: Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)

E beruházás célja az élettudományok és az egészségügyi ágazat innovációjának ösztönzése az egészségügyi kutatási infrastruktúrák (Health RI) konzorcium adatainak szabványosítása és összekapcsolása révén. A beruházás célja egy integrált nemzeti egészségügyiadat-infrastruktúra kialakítása, a társadalmi és szervezeti akadályok felszámolása a köz- és magánszférabeli érdekelt felek közötti megállapodás révén, valamint egy központi adatkiadási pont létrehozása.

A beruházás pénzügyi támogatást nyújt a következőkhöz:

a)a kutatókat támogató rendszer kifejlesztése és működőképessé tétele, amely egy regionális szintű ügyfélszolgálatból és egy nemzeti szintű központi ügyfélszolgálatból áll;

b)az egészségügyi adatok másodlagos felhasználására vonatkozó ütemterv elfogadása, amely meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket az egyetemi egészségügyi központoknak meg kell tenniük annak érdekében, hogy egészségügyi adataik fellelhetők legyenek, hozzáférhetők legyenek, kicserélhetők és újrafelhasználhatók legyenek; valamint

c)az egészségügyi adatok azonosítására és az azokhoz való hozzáférésre szolgáló adatportál első verziójának működőképessé tétele.

A beruházás végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

E.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók   (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók   (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Termelési egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
108	C5.1 I1-1 Válság idején ápolás-gondozás céljából biztosított ideiglenes kiegészítő emberierőforrás-kapacitás	Cél	Az ápolási-gondozási ágazatban dolgozó további munkavállalók száma		A korábbi gondozók létszáma	0	6 300	3. negyedév	2021	Kommunikációs kampányok, a volt egészségügyi szakemberek képzése és a rászoruló egészségügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvétele révén legalább 6300 korábbi egészségügyi dolgozónak kell az egészségügyi intézményekben dolgoznia.
109	C5.1 I1-2 Válság idején ápolás-gondozás céljából biztosított ideiglenes kiegészítő emberierőforrás-kapacitás	Cél	A koronavírushoz köthető munkakörökben alkalmazott kisegítő személyzet száma		A támogató személyzet létszáma	0	5 000	Q4	2022	A koronavírushoz köthető munkakörökben legalább 5000 támogató munkatársat kell alkalmazni. Koronavírushoz köthető munkakörök alatt ideiglenes foglalkoztatás értendő, amelynek célja, hogy a Covid19-világjárvány miatti rendkívüli ellátási igényre reagálva felmentse az egészségügyi szervezetek gondozói szakembereit.
110	C5.1 I1-3 Válság idején ápolás-gondozás céljából biztosított ideiglenes kiegészítő emberierőforrás-kapacitás	Cél	Nemzeti egészségügyi tartalékalap létrehozása		A korábbi egészségügyi szakemberek tartalékainak száma	0	2 500	Q4	2024	Kommunikációs kampányok, képzés és a korábbi egészségügyi szakemberek egészségügyi szervezetekhez való közvetítése révén legalább 2500 korábbi egészségügyi szakemberből álló tartalékot kell létrehozni, amelyből az egészségügyi intézmények szükség esetén – például jövőbeli egészségügyi válság idején – ideiglenes segítséget vehetnek fel.
111	C5.1 I2-1 Az intenzív ellátás meghosszabbítása	Cél	A meglévő rögzített ágyak és hajlékony ágyak létesítményeinek átalakítását végző kórházak száma		Kórházak száma	0	54	Q4	2023	Legalább 54 kórháznak át kell alakítania létesítményeit a helyhez kötött és rugalmas intenzív ellátási ágyak számának növelése érdekében.
112	C5.1 I2-2 Az intenzív ellátás meghosszabbítása	Cél	A kórházi személyzet képzése		Kórházak száma	0	67	Q4	2023	Legalább 67 kórháznak kell kiképeznie és oktatnia személyzetét az intenzív és klinikai osztályok kapacitásának növelése érdekében.
113	C5.1 I3–1 A COVID19 KEZELÉSE	Cél	Az odaítélt támogatások száma		Szám	0	1 000	Q4	2022	Az általános orvosi ellátásban, a kerületi ápolásban, a közösségi ellátásban, a mentális egészségügyi ellátásban és a szociális segítségnyújtásban különböző e-egészségügyi alkalmazások (például videokapcsolaton keresztüli online egészségügyi ellátás, alkalmazáson keresztüli diagnosztika és gyógyszeradagolók) használatára legalább 1000 támogatást kell nyújtani az ellátást nyújtó szolgáltatóknak.
114	C5.1 I4–1 Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)	Mérföldkő	A kutatókat támogató rendszer működése – ügyfélszolgálatok	A regionális és nemzeti ügyfélszolgálatok működőképesek				Q4	2022	Ki kell fejleszteni és működőképessé kell tenni a kutatók támogatására szolgáló rendszert, amely egy regionális szintű ügyfélszolgálatból és egy nemzeti szintű központi ügyfélszolgálatból áll.
115	C5.1 I4–2 Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)	Mérföldkő	Méltányos adatok (biztosítva, hogy az adatok fellelhetők, hozzáférhetők, interoperábilisak és újrafelhasználhatók legyenek) az ütemterv elfogadása	Elfogadták a FAIR-adatok létrehozásának ütemtervét				Q4	2023	Az egészségügyi kutatási infrastruktúra-konzorciumnak ki kell dolgoznia az egészségügyi adatok fellelhető, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható (FAIR) másodlagos felhasználására vonatkozó ütemtervet, amelyet az egyetemi egészségügyi központok (UMC) fogadnak el. Az ütemtervben meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyeket az UMC-nek meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy egészségügyi adatai megtalálhatók, hozzáférhetők legyenek, kicserélhetők és újrafelhasználhatók legyenek.
116	C5.1 I4–3. Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)	Mérföldkő	Az operatív adatok portálja	A kutatási adatok lokalizálására és az azokhoz való hozzáférésre szolgáló adatportál működik				Q4	2023	Az egészségügyi adatok azonosítására és az azokhoz való hozzáférésre szolgáló adatportál első verziójának működőképesnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy az egyetemi egészségügyi központok (UMC) össze vannak kapcsolva a nemzeti adatinfrastruktúrával.

F. 6. KOMPONENS: Az agresszív adótervezés és a pénzmosás elleni küzdelem

A holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja az agresszív adótervezés és a pénzmosás hatékonyabb kezelése Hollandiában. A komponens öt, az agresszív adótervezéssel foglalkozó reformból és egy, a pénzmosással foglalkozó reformból áll.

A komponens hozzájárul az adókikerülés elleni küzdelemhez azáltal, hogy i. feltételes forrásadót vet ki az alacsony adómértéket alkalmazó adójogrendszereknek fizetett kamatokra, jogdíjakra és osztalékokra, és olyan helyzetekben, amelyek a visszaélés elleni holland rendeletek értelmében adóvisszaélésnek minősülnek, ii. törvényt vezet be a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során felmerülő diszkrepanciák ellensúlyozásáról, iii. megakadályozza az adómentességet a kamatlevonás konkrét korlátozása révén, iv. korlátozza a felszámolási és megszüntetési megállapodásokat, és v. korlátozza a veszteségelszámolást. Hollandia azt is tervezi, hogy nyomon követi az adókikerülés elleni küzdelem fejleményeit.

A pénzmosási kihívásokkal egy olyan stratégia foglalkozik, amelynek célja i. a pénzügyi információs egység (FIU) személyzeti kapacitásának 20 teljes munkaidős egyenértékkel történő növelése és ii. a készpénzfizetések korlátozásának bevezetése. Ily módon a komponens célja, hogy akadályokat gördítsen a bűnözők elé a pénzmosás előtt, és megerősítse a nyomozási és büntetőeljárási kapacitást.

A komponens hozzájárul az agresszív adótervezésre (2019-ben az országspecifikus ajánlás, 2020-ban pedig a 4. sz. országajánlás) és a pénzmosásra (2020-ban a 4. sz. országajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásához.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban az ebben az alkotóelemben szereplő egyetlen intézkedés sem okoz jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében, figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések leírását.

F.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

C6.1. R1. reform: Holland adópolitika

A reform célja, hogy korlátozza az agresszív adótervezés lehetőségeit, és csökkentse a Hollandiából az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságokba áramló pénzeszközöket. Az osztalékokra, kamatokra és jogdíjakra kivetett forrásadó célja, hogy lehetővé tegye Hollandia számára az olyan országokba történő befizetések megadóztatását, amelyek kevés adót vetnek ki vagy egyáltalán nem vetnek ki adót.

A reform a kamatokra és jogdíjakra, valamint az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságoknak fizetett osztalékokra, valamint a visszaélés elleni holland rendeletek értelmében adóvisszaélésnek minősülő helyzetekre kivetett forrásadó bevezetéséből áll. Tartalmaznia kell továbbá egy nyomonkövetési jelentést az adókikerülés elleni politikák hatásairól e komponens keretében.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C6.1 R2. reform: Az eltérések kezelése a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során

E reform célja a szokásos piaci ár elvének a társasági adózásban való eltérő alkalmazásából vagy értelmezéséből eredő eltérések kezelése. Különösen nemzetközi helyzetekben az ilyen eltérések azt eredményezhetik, hogy egy multinacionális vállalat nyereségének egy részét nem vonják be a nyereségre kivetett adóba. A reform célja a transzferárazás vagy az eszköztartási nyereség és veszteség semlegesítése az adóztatás kettős elmaradásának elkerülése és a holland adórendszer nemzetközi átláthatóságának javítása érdekében. 

A reform a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során felmerülő eltéréseket kezelő törvény hatálybalépéséből áll.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig kellett befejezni.

C6.1 R3. reform: Az egyedi kamatlevonási korlátozás módosítása a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek elkerülése érdekében

A reform célja annak elkerülése, hogy a társasági adóról szóló törvényből származó, visszaélés elleni kamatlevonási korlátozás (10a. cikk) indokolatlan adómentességekhez vezessen.

A reform a társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépéséből áll annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az egyedi kamatlevonási korlátozás alkalmazása, amennyiben az a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre kivetett adók alóli mentességhez vezet.

A reform végrehajtását 2021. március 31-ig kellett befejezni.

C6.1. R4. reform: A felszámolásból és a megszüntetésből származó veszteségek levonásának korlátozása

A reform célja, hogy korlátozza a gazdálkodó egység végleges veszteségeinek (felszámolási veszteségek) és az állandó telephely végleges veszteségeinek (megszüntetési veszteségek) a társasági adóból való levonhatóságát.

Ez a reform módosítja a társasági adóról szóló törvényt annak érdekében, hogy korlátozza a felszámolási és megszüntetési veszteségek levonhatóságát azáltal, hogy három szükséges feltételt vezet be ahhoz, hogy ezek a veszteségek levonhatók legyenek:

a)időbeli feltétel: a felszámolásból vagy megszüntetésből származó veszteségek csak akkor vonhatók le, ha a felszámolás vagy megszüntetés az üzleti tevékenység megszűnésének naptári évét vagy az arra vonatkozó határozat meghozatalának naptári évét követő három éven belül befejeződik;

b)területi feltétel: a felszámolásból vagy megszüntetésből származó veszteségek csak akkor vehetők figyelembe az adólevonás szempontjából, ha a megszűnt szervezet vagy állandó telephely Hollandiában, az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben vagy olyan harmadik országban telepedett le, amellyel az Európai Unió elismerő társulási megállapodást kötött; valamint

c)mennyiségi feltétel: a felszámolásból származó veszteségek levonása csak akkor lehetséges, ha meghatározó befolyás (ellenőrző kamatok) áll fenn, ami azt jelenti, hogy az adózó jogosult meghatározni a felszámolt szervezet tevékenységeit.

A területi és mennyiségi feltételek csak az 5 000 000 EUR-t meghaladó veszteségekre vonatkoznak.

A reform végrehajtását 2021. március 31-ig kellett befejezni.

C6.1. R5. reform: A veszteségelszámolás korlátozása

A reform célja, hogy korlátozza a korábbi évek nyereségének a veszteséggel szembeni beszámításának lehetőségét. A reform célja annak megakadályozása, hogy a Hollandiában nyereséges tevékenységet folytató vállalatok kijátsszák a társasági adó megfizetését.

Ez a reform módosítja a társasági adóról szóló törvényt, amely korlátozza a veszteségeknek a társasági adóból történő levonhatóságát. A veszteségelszámolás csak az 1 000 000 EUR összeget meghaladó adóköteles nyereség 50 %-áig vehető igénybe, korlátlan (korábban legfeljebb hatéves) veszteségátviteli időszakkal kombinálva. Ha az adóköteles nyereség nem haladja meg az 1 000 000 EUR-t, a veszteség teljes mértékben levonható.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig kellett befejezni.

C6.1. R6. reform: Pénzmosás elleni politika

A reform célja a holland pénzmosás elleni keret megerősítése és a holland pénzügyi rendszerrel való, bűnözők általi visszaélés elleni küzdelem.

A reform a következőkből áll:

a)a pénzmosás felderítéséért, a csalás elleni küzdelemért és a bűncselekmények nyomon követéséért felelős pénzügyi információs egység (FIU) megerősítése további 20 teljes munkaidős egyenérték alkalmazásával; valamint

b)egy olyan törvény hatálybalépése, amely korlátozza a készpénzfizetést.

A reform végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

F.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók   (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók   (a célokhoz)			A végrehajtás indikatív ütemterve		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Termelési egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
117	C6.1 R1-1 Holland adópolitika	Mérföldkő	A forrásadót megállapító törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2024	A forrásadóról szóló törvény hatálybalépése, amely a következő két lépésre terjed ki:  2021. január 1-jétől forrásadó az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságoknak fizetett kamatokra és jogdíjakra, valamint olyan helyzetekben, amelyek a holland visszaélés elleni rendeletek értelmében adóvisszaélésnek minősülnek.   2) 2024. január 1-jétől forrásadót vetnek ki az alacsony adómértéket alkalmazó joghatóságoknak fizetett osztalékokra, valamint az olyan helyzetekben, amelyek a holland visszaélés elleni rendeletek értelmében adóvisszaélésnek minősülnek.
118	C6.1 R1-2 Holland adópolitika	Mérföldkő	A Parlamentnek küldött levél az adópolitikai változások hatásainak nyomon követéséről	A kabinet által a Parlamentnek küldött ellenőrző levél				Q4	2025	A kabinet levelet küld a Parlamentnek, amely nyomon követi az adókikerülés elleni politikák hatásait, és azt online nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. A levélnek tartalmaznia kell a Hollandiából kiinduló és oda irányuló pénzmozgások (osztalékok, kamatok és jogdíjak) korai nyomon követését a holland központi bank (De Nederlandsche Bank) által szolgáltatott független adatok alapján.
119	C6.1 R2–1 Az eltérések kezelése a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során	Mérföldkő	A szokásos piaci ár elvének alkalmazása során fennálló diszkrepanciák kezelésére vonatkozó törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2022	A szokásos piaci ár elvének alkalmazása során felmerülő diszkrepanciák kezelésére vonatkozó törvény hatálybalépése. A törvény kiküszöböli azokat az eltéréseket, amelyek a transzferárazás vagy a megszerzett eszközök értékelésének olyan különbségéhez kapcsolódnak, amely az adóztatás kettős elmaradásához vezet.
120	C6.1 R3–1 Az egyedi kamatlevonási korlátozás módosítása a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek elkerülése érdekében	Mérföldkő	A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek megszüntetése érdekében	A társasági adóról szóló törvény módosításáról szóló törvénynek a törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezése				Q1	2021	A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése (10a. §), amelyek úgy módosítják a társasági adóról szóló törvényben foglalt konkrét kamatlevonási korlátozást, hogy e visszaélés elleni szabály alkalmazása ne vezessen a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre kivetett adók megfizetése alóli indokolatlan mentességhez.
121	C6.1 R4–1 A felszámolásból és a megszüntetésből eredő veszteségek miatti adólevonások korlátozása	Mérföldkő	A társasági adóról szóló törvény azon módosításainak hatálybalépése, amelyek korlátozzák a felszámolásból és a beszüntetésből eredő veszteségek miatti adómentességet	A társasági adóról szóló törvény módosításáról szóló törvénynek a törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezése				Q1	2021	A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése, amelyek korlátozzák a felszámolásból és a beszüntetésből származó veszteségek levonhatóságát. A módosítások három szükséges feltételt vezetnek be ahhoz, hogy a felszámolásból és a megszüntetésből származó veszteségek levonhatók legyenek: a)időbeli feltétel: a felszámolásból és megszüntetésből származó veszteségek csak akkor vonhatók le, ha a felszámolás vagy megszüntetés az üzleti tevékenység megszűnésének naptári évét vagy az arra vonatkozó határozat meghozatalának naptári évét követő három éven belül befejeződik. b)területi feltétel: a felszámolási és megszüntetési veszteségek csak akkor vonhatók le az adóból, ha a gazdálkodó egység vagy állandó telephely Hollandiában, az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben vagy olyan harmadik országban telepedett le, amellyel az Európai Unió elismert társulási megállapodást kötött. c)mennyiségi feltétel: a felszámolásból származó veszteség adólevonása csak akkor lehetséges, ha meghatározó befolyás (ellenőrzésre jogosító részesedés) áll fenn, ami azt jelenti, hogy az adózó jogosult meghatározni a felszámolt szervezet tevékenységét. A területi és mennyiségi feltételek csak akkor alkalmazandók, ha a veszteségek meghaladják az 5 000 000 EUR-t.
122	C6.1 R5–1 A veszteségelszámolás korlátozása	Mérföldkő	A társasági adóról szóló törvénynek a veszteségelszámolás korlátozására irányuló módosításainak hatálybalépése	A társasági adóról szóló törvény módosításáról szóló törvénynek a törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezése				Q1	2022	A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a társasági adóból származó veszteségcsökkentés csökkentése érdekében, az alábbiak szerint: a veszteségelszámolás csak az 1 000 000 EUR összeget meghaladó adóköteles nyereség 50 %-áig vehető igénybe, korlátlan (korábban legfeljebb hatéves) veszteségátviteli időszakkal kombinálva. 1 000 000 EUR alatti vagy azt meg nem haladó adóköteles nyereség esetén a veszteség teljes mértékben levonható.
123	C6.2 R6–1 Pénzmosás elleni politika	Cél	A pénzügyi információs egység teljes munkaidős egyenértékeinek számának növekedése		Szám	82	102	Q4	2024	A pénzügyi információs egység (FIU) személyzetét 2022 januárjához képest 20 teljes munkaidős egyenértékkel kell növelni, amelynek fő feladata a pénzmosás felderítése, a csalás elleni küzdelem és a bűncselekmények nyomon követése.
124	C6.2 R6–2 Pénzmosás elleni politika	Mérföldkő	A készpénzfizetésekre vonatkozó korlátozást bevezető törvény hatálybalépése	A törvény hatálybalépéséről rendelkező rendelkezés				Q1	2025	Olyan törvény hatálybalépése, amely korlátozza a készpénzfizetést.

G. Ellenőrzés és ellenőrzés

G.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

Az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében az első kifizetési kérelem benyújtása előtt központi adattárrendszert kell létrehozni és működtetni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns adat rögzítésére és tárolására, beleértve legalább a mérföldkövek és célok elérését, valamint a végső címzettekre, a vállalkozókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat. Hollandia az első kifizetési kérelem benyújtása előtt külön ellenőrzési jelentést nyújt be, amely megerősíti az adattároló rendszer funkcióinak meglétét.

Emellett a holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának koordinálásában, nyomon követésében, kontrolljában és auditjában részt vevő hatóságok vonatkozó jogi felhatalmazásait és megbízásait az első kifizetési kérelem benyújtása előtt a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell elfogadni.

G.2.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés	Minőségi mutatók   (a mérföldkövekhez)	Mennyiségi mutatók   (a célokhoz)			Időpont		Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése
					Termelési egység	Alapérték	Cél	Negyedév	Év
125	C7-1 Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás	Mérföldkő	Ellenőrzési és ellenőrzési adattárrendszer: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez	Az adattároló rendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés				Q1	2023	A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére központi adattári rendszert kell létrehozni és működtetni.  A rendszernek legalább a következő funkciókat kell biztosítania:  a) adatgyűjtés és a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;  b) az (EU) 2021/241 rendelet (RRF-rendelet) 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.
126	C7-2 Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás	Mérföldkő	Az ellenőrző szerv („audit dienst Rijk”) alapszabályának módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése	A miniszteri rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés				Q4	2022	Az ellenőrző szerv („Auditdienst Rijk”) alapszabályát módosító miniszteri rendelet felhatalmazást ad a holland helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez kapcsolódó rendszerellenőrzések és tételes vizsgálatok létrehozására és elvégzésére. A Pénzügyminisztérium megbízza a holland ellenőrző szervet („Auditdienst Rijk”) a Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervével kapcsolatos rendszerellenőrzések és tételes vizsgálatok kidolgozásával és végrehajtásával.
127	C7-3 Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás	Mérföldkő	A helyreállítási és rezilienciaépítési terv programigazgatóságának megbízatását meghatározó szervezeti határozat („Organisatiebesluit”) módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése	A miniszteri rendelet hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés				Q4	2022	A Pénzügyminisztérium Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel foglalkozó programigazgatóját a holland helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásáért felelős koordináló szervként a Pénzügyminisztérium szervezeti határozatát módosító miniszteri rendelet (a továbbiakban: Organisatiebesluit Pénzügyminisztérium) hivatalos felhatalmazása biztosítja.

2. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége

Hollandia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 4 708 293 000 EUR.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1. Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részösszegek szerkezete a következő:

1.1. Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
3	C1.1 R2-1   Az ipari CO2-adó bevezetése és szigorítása	Mérföldkő	Az ipari CO2-adó bevezetéséről szóló törvény hatálybalépése
4	C1.1 R2-2   Az ipari CO2-adó bevezetése és szigorítása	Mérföldkő	Az ipari CO2-adó szigorításáról szóló törvény hatálybalépése
5	C1.1 R3-1   A légi közlekedési adó (ATT) növelése	Mérföldkő	A hollandiai repülőtérről induló légi utasokra kivetett légi közlekedési adó megállapításáról szóló törvény hatálybalépése
35	C2.1 I1-1   Quantum Delta NL	Mérföldkő	Quantum Delta NL létrehozása
46	C2.2 I1-1   Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	Elkészült a Kijfhoek-belga határra vonatkozó ERTMS-tervezési tanulmány
58	C2.3 R1-1   A nyilvános információk kezelése (a nyilvános kormányzatról szóló törvény)	Mérföldkő	A nyílt kormányzásról szóló törvény hatálybalépése
59	C2.3 R1-2   A nyilvános információk kezelése (a nyilvános kormányzatról szóló törvény)	Mérföldkő	Az információkezelés javítására vonatkozó aktualizált cselekvési tervek közzététele
67	C3.1 R1-1   Az üres ingatlanok arányának növelése	Mérföldkő	Az üres ingatlanok arányának növeléséről szóló jogszabály hatálybalépése
69	C3.1 R3-1   Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	A nemzeti kormány és a tartományok között 900000 új lakás létesítéséről létrejött megállapodások
73	C3.1 R4-1   A bérleti díj jövedelemfüggőségének növelése	Mérföldkő	Jogszabály hatálybalépése a szociális bérlakásokban élő közepes és magas jövedelmű bérlők maximális éves bérletidíj-emelésének növeléséről
74	C3.1 R5–1  A lakóépületek építési folyamatának és eljárásainak felgyorsítása	Mérföldkő	Levél a Parlamentnek a tervezési folyamat szűk keresztmetszeteiről, meghatározva a lehetséges megoldásokat
81	C3.2 I1-1   Az állami szektor ingatlanjainak fenntarthatóságát célzó támogatási program	Mérföldkő	A felújítási támogatási program létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése
84	C4.1 R1-1   Az önálló vállalkozók levonásainak csökkentése	Mérföldkő	Az önálló vállalkozók adólevonását csökkentő törvény hatálybalépése
87	C4.1 R3-1   A nyugdíjrendszer második pillérének reformja	Mérföldkő	A nyugdíjrendszer második pillérét megreformáló törvény hatálybalépése
90	C4.1 R4-1   A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem	Mérföldkő	A Parlamentnek benyújtott, a színlelt önfoglalkoztatás csökkentésére irányuló cselekvési terv
93	C4.1 I1-1   Hollandia továbbra is tanul	Cél	Karriertanácsadás az egyének támogatására
94	C4.1 I1-2   Hollandia továbbra is tanul	Cél	Az egyéneket támogató készségfejlesztő képzések
97	C4.1. I2–1  Regionális mobilitási csoportok (RMT)	Mérföldkő	A regionális mobilitási csoportokat létrehozó miniszteri rendelet hatálybalépése
98	C4.1 I2-3   Regionális mobilitási csoportok (RMT-k)	Mérföldkő	A regionális mobilitási csoportok által kínált szolgáltatásokra vonatkozó mennyiségi információkat tartalmazó irányítópult közzététele
105	C4.2 I3-1 A tanulók támogatása a középiskola utolsó évében	Mérföldkő	Online platform indítása a tanulók támogatására a középiskola utolsó évében
106	C4.2 I3-2 A tanulók támogatása a középiskola utolsó évében	Cél	Az iskolai tanácsok támogatása annak érdekében, hogy további támogatást nyújtsanak a tanulóknak a középiskola utolsó évében
107	C4.2 I4-1   Laptopok és táblagépek az online és hibrid oktatáshoz a tanulási veszteségek leküzdése és mérséklése érdekében	Cél	A rendelkezésre bocsátott digitális eszközök száma
108	C5.1 I1-1   Válság idején ápolás-gondozás céljából biztosított ideiglenes kiegészítő emberierőforrás-kapacitás	Cél	Az ápolási-gondozási ágazatban dolgozó további munkavállalók száma
109	C5.1 I1-2   Válság idején ápolás-gondozás céljából biztosított ideiglenes kiegészítő emberierőforrás-kapacitás	Cél	A koronavírushoz köthető munkakörökben alkalmazott kisegítő személyzet száma
113	C5.1 I3-1   SET COVID-19	Cél	Az odaítélt támogatások száma
114	C5.1 I4-1   Egészségügyi kutatási infrastruktúra	Mérföldkő	A kutatókat támogató rendszer működése – ügyfélszolgálatok
119	C6.1 R2–1  Az eltérések kezelése a szokásos piaci ár elvének alkalmazása során	Mérföldkő	A szokásos piaci ár elvének alkalmazása során fennálló diszkrepanciák kezelésére vonatkozó törvény hatálybalépése
120	C6.1 R3–1  Az egyedi kamatlevonási korlátozás módosítása a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek elkerülése érdekében	Mérföldkő	A társasági adóról szóló törvény módosításainak hatálybalépése a negatív kamatokra és a pozitív devizaeredményekre vonatkozó adómentességek megszüntetése érdekében
121	C6.1 R4–1  A felszámolásból és a megszüntetésből eredő veszteségek miatti adólevonások korlátozása	Mérföldkő	A társasági adóról szóló törvény azon módosításainak hatálybalépése, amelyek korlátozzák a felszámolásból és a beszüntetésből eredő veszteségek miatti adómentességet
122	C6.1 R5–1  A veszteségelszámolás korlátozása	Mérföldkő	A társasági adóról szóló törvénynek a veszteségelszámolás korlátozására irányuló módosításainak hatálybalépése
125	C7-1   Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás	Mérföldkő	Ellenőrzési és ellenőrzési adattárrendszer: információk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követéséhez
126	C7-2   Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás	Mérföldkő	Az ellenőrző szerv („audit dienst Rijk”) alapszabályának módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése
127	C7-3   Ellenőrzés és kontroll, végrehajtás és komplementaritás	Mérföldkő	A helyreállítási és rezilienciaépítési terv programigazgatóságának megbízatását meghatározó szervezeti határozat („Organisatiebesluit”) módosításáról szóló miniszteri rendelet hatálybalépése
		Részösszeg	EUR   1 412 119 041

1.2. Második részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
1.	C1.1 R1-1   Az energiaadóztatás reformja	Mérföldkő	Az energiaadó-tarifák kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése
21	C1.1 I2–1  A hidrogén zöld energiája	Mérföldkő	A humántőke-program közzététele a zöld hidrogénnel kapcsolatos készségkínálat növelése érdekében
34	C1.2 I2-1   A sertéstenyésztő telepek rehabilitációjára irányuló támogatási program	Cél	A megszüntetett sertéstenyésztő telepek száma
47	C2.2 I1-2   Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	Elkészült az ERTMS-tervezési tanulmány Észak-Hollandia
55	C2.2 I3-1   Intelligens közúti állomások (iWKS)	Cél	A telepített intelligens közúti állomások száma
65	C2.3 I2-1   A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása	Mérföldkő	A büntetőeljárások során folytatott hivatalos kommunikáció digitális portálja működőképes
66	C2.3 I2-2   A büntető igazságszolgáltatási lánc digitalizálása	Mérföldkő	A gyakori bűncselekmények digitális feldolgozása működőképes
68	C3.1 R2–1  A lakásvásárlások finanszírozására nyújtott ajándékokra vonatkozó adómentesség fokozatos megszüntetése	Mérföldkő	Olyan jogszabály hatálybalépése, amely két lépésben fokozatosan megszünteti a lakásvásárlások finanszírozására szánt ajándékokra vonatkozó adómentességet
70	C3.1 R3-2   Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	Tartományok és önkormányzatok közötti megállapodások 900 000 új lakás létesítéséről
71	C3.1 R3-3   Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	Az önkormányzatokkal kötött megállapodások végrehajtásának nyomon követési rendszere
72	C3.1 R3-4   Központosított tervezés a lakáskínálat növelése érdekében	Mérföldkő	Az új lakások építésére vonatkozó megállapodások érvényesítése érdekében az állam által hozott kiegészítő intézkedésekről szóló törvény hatálybalépése
75	C3.1 R5-2   A lakóépületek építési folyamatának és eljárásainak felgyorsítása	Mérföldkő	A lakásprojektek tervezési folyamatának felgyorsítására irányuló intézkedések
76	C3.1 I1-1   Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (1. szakasz)
95	C4.1 I1-3   Hollandia továbbra is tanul	Cél	Testre szabott ágazati pályák a foglalkoztatásba való átmenet támogatására
104	C4.2. I2–1  Az újonnan érkezők támogatása a tanulási veszteségek megelőzése érdekében	Cél	Az általános és középiskolák támogatása az újonnan érkezőknek nyújtott kiegészítő támogatás érdekében
111	C5.1 I2-1   Az intenzív ellátás kiterjesztése	Cél	A meglévő rögzített ágyak és hajlékony ágyak létesítményeinek átalakítását végző kórházak száma
112	C5.1 I2-2   Az intenzív ellátás kiterjesztése	Cél	A kórházi személyzet képzése
115	C5.1 I4–2  Egészségügyi kutatási infrastruktúra (HRI)	Mérföldkő	Méltányos adatok (biztosítva, hogy az adatok fellelhetők, hozzáférhetők, interoperábilisak és újrafelhasználhatók legyenek) az ütemterv elfogadása
116	C5.1 I4-3   Egészségügyi kutatási infrastruktúra	Mérföldkő	Az operatív adatok portálja
117	C6.1. R1–1  Holland adópolitika	Mérföldkő	A forrásadót megállapító törvény hatálybalépése
		Részösszeg	EUR   1 223 836 502

1.3. Harmadik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
2	C1.1 R1-2   Az energiaadóztatás reformja	Mérföldkő	Az energiaadók strukturális elemeinek kiigazításáról szóló törvény hatálybalépése
6	C1.1 R4-1   A gépjármű-adóztatás reformja	Mérföldkő	A kereskedelmi kisteherautókra vonatkozó gépjármű- és motorkerékpár-vásárlási adó (BPM) alóli mentesség fokozatos megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépése
9	C1.1 R5-1   Energiatörvény	Mérföldkő	Az energiatörvény hatálybalépése
17	C1.1 I1–8  Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Part menti kirakodóhelyek tengeri villamosenergia-hálózathoz való kapcsolódása – Területi beruházási tervekre vonatkozó irányítási megállapodások
37	C2.1 I2-1   MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	Ösztöndíjak odaítélése
43	C2.1 I4-1   Digitális infrastruktúra-logisztika	Cél	Az alapvető adatinfrastruktúrát fejlesztették ki
48	C2.2 I1-3   Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Cél	Az ERTMS keretében működő GSM-Rail oszlopok száma
49	C2.2 I1-4   Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	Az ERTMS-hez igazított logisztikai rendszerek
50	C2.2 I1-5   Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)	Mérföldkő	A központi biztonsági rendszer működése
51	C2.2 I2-1   Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	Intelligens forgalomirányító eszközök
56	C2.2 I3-2   Intelligens közúti állomások (iWKS)	Cél	A telepített további intelligens út menti állomások száma
61	C2.3 I1-1   Úttörő IT (GrIT)	Mérföldkő	A kiberbiztonság javítását célzó intézkedések végrehajtása
62	C2.3 I1-2   Úttörő IT (GrIT)	Cél	A Védelmi Minisztérium polgári személyzete távmunkában, biztonságos hálózaton keresztül
77	C3.1. I1–2  Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (2. szakasz)
85	C4.1 R2-1   Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása	Mérföldkő	Az önálló vállalkozók kötelező rokkantsági biztosítását létrehozó törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban
88	C4.1 R3-2   A nyugdíjrendszer második pillérének reformja	Mérföldkő	Az új nyugdíjrendszerre való áttérésre vonatkozó tervek véglegesítése és közzététele
91	C4.1 R4–2  A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem	Mérföldkő	A munkaviszony meghatározását módosító törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban
92	C4.1 R4–3  A színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem	Mérföldkő	A munkaviszonyok értékelésének deregulációjáról szóló törvény végrehajtási moratóriumának eltörlése
96	C4.1 I1-4   Hollandia továbbra is tanul	Mérföldkő	A „Hollandia továbbra is tanul” elnevezésű támogatási rendszerek társadalmi-gazdasági hatásainak független értékelése
99	C4.1 I2-4   Regionális mobilitási csoportok (RMT-k)	Mérföldkő	A regionális mobilitási csoportok működésére vonatkozó értékelés közzététele
101	C4.2 I1-1   MI nemzeti oktatási laboratórium	Cél	Az innovatív digitális oktatási megoldások előmozdítására kiválasztott projektek
110	C5.1 I1-3   Válság idején ápolás-gondozás céljából biztosított ideiglenes kiegészítő emberierőforrás-kapacitás	Cél	Nemzeti egészségügyi tartalékalap létrehozása
123	C6.1 R5–1  A veszteségelszámolás korlátozása	Mérföldkő	A társasági adóról szóló törvénynek a veszteségelszámolás korlátozására irányuló módosításainak hatálybalépése
124	C6.2 R6-1   Pénzmosás elleni szakpolitika	Cél	A pénzügyi információs egység teljes munkaidős egyenértékeinek számának növekedése
		Részösszeg	EUR   1 176 765 868

1.4. Első részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
7	C1.1 R4-2   A gépjármű-adóztatás reformja	Mérföldkő	Törvény kihirdetése a Hivatalos Lapban a személygépkocsikra és kisteherautókra kivetett jelenlegi gépjárműadó módosításáról
11	C1.1 I1-2   Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A hajózás biztonságának garantálása – Veszélyhelyzet-reagáló vontatóhajók beszerzésére irányuló pályázat(ok) közzététele
13	C1.1 I1-4   Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A természetfejlesztés és a fajvédelem fejlesztése és végrehajtása
14	C1.1 I1-5   Tengeri szélenergia	Cél	Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – A természet javításához és/vagy helyreállításához hozzájáruló projektek a Natura 2000 területeken és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti védett területeken
19	C1.1 I1–10  Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Tengeri összeköttetés szárazföldi kirakodóhelyekhez – Ökológiai impulzuscsomag Watt-tenger
20	C1.1 I1–11  Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Part menti kirakodóhelyek tengeri villamosenergia-hálózati összeköttetése – A mezőgazdasági területek szikesedésének ellentételezése és mérséklése
22	C1.1 I2–2  A hidrogén zöld energiája	Cél	Az innovatív zöldhidrogén-technológia demonstrációs létesítményeire vonatkozóan aláírt támogatási megállapodások
23	C1.1 I2–3  A hidrogén zöld energiája	Cél	Aláírt támogatási megállapodások a zöld hidrogénnel kapcsolatos kutatási projektekre
24	C1.1 I3-1   A belvízi hajózás energetikai átállása, ZES projekt	Cél	A működő moduláris energiatárolók száma
25	C1.1 I3-2   A belvízi hajózás energetikai átállása, ZES projekt	Cél	A műveleti berakodási helyek száma
26	C1.1 I3-3   A belvízi hajózás energetikai átállása, ZES projekt	Cél	A kibocsátásmentessé átalakított hajók száma
27	C1.1 I4-1   Átalakuló légi közlekedés	Mérföldkő	A hidrogéntüzelésű turbofán részletes tervezése
28	C1.1 I4-2   Átalakuló légi közlekedés	Mérföldkő	A hidrogén-üzemanyagcellás elektromos meghajtás részletes terve
29	C1.1 I4-3   Átalakuló légi közlekedés	Mérföldkő	A „Flying Vision” agytröszt működőképes
38	C2.1. I2–2  MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	Az ELSA mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatólaboratóriumai működőképesek
39	C2.1 I2-3   MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	Odaítélt K+F projektek
41	C2.1 I3-1   Lendület a digitális oktatásnak	Mérföldkő	Egységes platform a létrehozott digitális tananyagokhoz, valamint a használatban lévő diákok számára operatív és digitális személyazonossági megoldáshoz való hozzáféréshez
42	C2.1 I3-2   Lendület a digitális oktatásnak	Cél	Működőképes oktatási és tanulási központok
44	C2.1 I4-2   Digitális infrastruktúra-logisztika	Cél	A digitális felkészültség növekedése a logisztikai ágazatban
52	C2.2 I2-2   Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	Kiemelt biztonsági szolgáltatások
57	C2.2 I3-3   Intelligens közúti állomások (iWKS)	Cél	A telepített intelligens közúti állomások végleges száma
63	C2.3 I1-3   Úttörő IT (GrIT)	Mérföldkő	A hálózatok fejlesztése és az új informatikai infrastruktúrára való átállás befejezése
78	C3.1 I1-3   Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (3. szakasz)
82	C3.2 I1-2   Az állami szektor ingatlanjainak fenntarthatóságát célzó támogatási program	Cél	A program keretében támogatott valamennyi jóváhagyott felújítási és energiahatékonysági beavatkozásból származó szén-dioxid-kibocsátás éves csökkentésének összege (kilotonnában)
86	C4.1 R2-2   Önálló vállalkozók rokkantsági biztosítása	Mérföldkő	Levél a Parlamentnek a kötelező rokkantsági biztosítás végrehajtásának állásáról
89	C4.1 R3-3   A nyugdíjrendszer második pillérének reformja	Mérföldkő	A nyugdíjalapok végrehajtási terveinek véglegesítése és közzététele
100	C4.1 I2-2   Regionális mobilitási csoportok (RMT-k)	Cél	A regionális mobilitási csoportokon keresztül szolgáltatásokat igénybe vevő munkavállalók vagy munkanélküliek
102	C4.2 I1-2   MI nemzeti oktatási laboratórium	Cél	Lezárultak az innovatív digitális oktatási megoldásokat előmozdító projektek
103	C4.2 I1-3   MI nemzeti oktatási laboratórium	Cél	Két termék szállítása 6. technológiai készenléti szinttel
118	C6.1. R1–2  Holland adópolitika	Mérföldkő	A Parlamentnek küldött, az adópolitikai változások hatásait értékelő levél nyomon követéséről szóló levél
		Részösszeg	EUR   658 988 886

1,5. Ötödik részösszeg (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám	Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)	Mérföldkő / cél	Elnevezés
8	C1.1 R4-3   A gépjármű-adóztatás reformja	Mérföldkő	Levél a Parlamentnek a személygépkocsik és kisteherautók adóalapját módosító törvény végrehajtásának állásáról
10	C1.1 I1-1   Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A hajózás biztonságának garantálása – Aláírt szerződés(ek) új tengeri és rakparti töltőpontok megvásárlására
12	C1.1 I1-3   Tengeri szélenergia	Mérföldkő	A hajózás biztonságának garantálása – Aláírt szerződés(ek) vészhelyzeti vontatóhajók vásárlására
15	C1.1 I1-6   Tengeri szélenergia	Cél	Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – Tengeri szélenergia-ökológiai program (Wozep)
16	C1.1 I1-7   Tengeri szélenergia	Cél	Az északi-tengeri ökoszisztéma megerősítése és védelme – Az Északi-tenger digitalizálása – Megfigyelő állomások
18	C1.1 I1–9  Tengeri szélenergia	Mérföldkő	Szárazföldi kirakodóhelyekhez való tengeri villamosenergia-csatlakozás – Területi beruházási tervekre vonatkozó igazgatási megállapodások
30	C1.2 I1-1   Természeti program	Cél	Minőségjavító intézkedések végrehajtása a Natura 2000 területeken és azok környékén
31	C1.2 I1-2   Természeti program	Cél	A természet gyorsított helyreállítása a területgazdálkodási szervezetek által
32	C1.2 I1-3   Természeti program	Cél	A folyami természet és az út menti gazdálkodás minőségének javítása
33	C1.2 I1-4   Természeti program	Cél	A természeti program nyomon követéséhez és tudásalapjának kialakításához hozzájáruló intézkedések
36	C2.1 I1-2   Quantum Delta NL	Mérföldkő	Quantum Delta NL
40	C2.1 I2–4  MI Ned és alkalmazott MI-tanulási közösségek	Cél	A mesterséges intelligenciával foglalkozó tanulóközösségek megvalósítása
45	C2.1 I4-3   Digitális infrastruktúra-logisztika	Cél	Az élő laboratóriumok elkészültek
53	C2.2 I2-3   Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	A jövő reziliens mobilitását szolgáló digitális infrastruktúra (DITM)
54	C2.2 I2-4   Biztonságos, intelligens és fenntartható mobilitás	Cél	A nemzeti mobilitási adathozzáférési ponton elérhető adatkészletek
60	C2.3 R1-3   A nyilvános információk kezelése (a nyilvános kormányzatról szóló törvény)	Cél	A platformon elérhető dokumentumok – Nyílt kormányzati információk
64	C2.3 I1-4   Úttörő IT (GrIT)	Cél	A Védelmi Minisztérium polgári személyzetének hozzáférése további biztonságos távmunka-létesítményekhez
79	C3.1 I1-4   Új építési projektek ösztönzése	Cél	Építési munkálatok (4. szakasz)
80	C3.1 I1-5   Új építési projektek ösztönzése	Mérföldkő	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések végrehajtása
83	C3.2 I2-1   Fenntartható energiát és energiamegtakarítást célzó beruházási támogatás (ISDE)	Cél	A fenntartható energiával és az energiamegtakarítással kapcsolatos támogatott beavatkozások
		Részösszeg	EUR   235 353 174

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK