EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.2.8.

COM(2022) 46 final

2022/0032(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a csipekről szóló európai jogszabály)

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A félvezető csipek központi szerepet játszanak a digitális gazdaságban. Működőképessé teszik a digitális termékeket: az okostelefonoktól és a gépkocsiktól kezdve a kritikus fontosságú egészségügyi, energetikai, kommunikációs és automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át az iparágak többségéig. Kulcsfontosságúak a jövő technológiái, többek között a mesterséges intelligencia (MI) és az 5G/6G kommunikáció szempontjából is. Csipek nélkül nem létezhet semmi, ami „digitális”.

Az elmúlt évben Európában zavarok voltak tapasztalhatók a csipek kínálatában, ami több gazdasági ágazatban is hiányt okozott, és súlyos társadalmi következményekkel járhat. Az ilyen ellátási zavarok számos európai ágazatot, köztük a gépjárműipart, az energiát, a kommunikációt és az egészségügyet, valamint az olyan stratégiai ágazatokat, mint a védelem, a biztonság és az űripar, veszélybe sodorják. Ezzel párhuzamosan hamis mikrocsipek kezdenek megjelenni a piacon, ami veszélyezteti az elektronikus eszközök és rendszerek biztonságát.

A jelenlegi válság rávilágított az európai értékláncok strukturális sebezhetőségeire. Az általános félvezetőhiány Európa korlátozott számú vállalattól és területtől való függőségét, valamint a jelenlegi geopolitikai helyzetben a harmadik országok exportkorlátozásaival és egyéb zavarokkal szembeni sebezhetőségét is felszínre hozta. Ezt a függőséget tovább súlyosbítják az ágazatba való belépésnek és az ágazat tőkeintenzitásának rendkívül súlyos akadályai. A számítási szempontból legnagyobb teljesítményű mikrocsipek például néhány nanométeres (nm) pontosságú gyártást igényelnek 1 . Az ilyen létesítmények építéséhez legalább 15 milliárd EUR összegű előzetes beruházás szükséges 2 , és három év kell ahhoz, hogy megfelelő hozamú termelésre készek legyenek 3 . Az ilyen mikrocsipek tervezésére fordított kiadások 0,5 milliárd EUR-tól jóval több mint 1,0 milliárd EUR-ig terjedhetnek. A kutatás-fejlesztés (K+F) intenzitása az ágazatban magas, és meghaladja a 15 %-ot 4 .

Manapság az európai szereplők főként a K+F-be fektetnek be, de nem kellő mértékben ahhoz, hogy annak eredményeit ipari előnyökre fordítsák. Az ilyen K+F kulcsfontosságú tényező a következő generációs, számítási szempontból nagy teljesítményű mikrocsipek előállításához szükséges félvezető technológiák miniatürizálásában. Európa világelső kutatási és technológiai szervezeteknek (ktsz) ad otthont. Az európai K+F számos eredményét azonban az Unión kívül alkalmazzák ipari szinten.

Az Unió erős az erőátviteli elektronika, a rádiófrekvenciás és analóg eszközök, az érzékelők és a mikrovezérlők félvezető alkatrészeinek tervezése terén, amelyeket ma széles körben használnak a gépjárműiparban és a feldolgozóiparban. Kevésbé erős a digitális logika (processzorok és memória) tervezésében, ami alapvető fontosságúvá válik, mivel az adatok, a mesterséges intelligencia és a konnektivitás egyre elterjedtebbek.

Az Unió a nagy mikrocsipgyártó üzemek működtetéséhez szükséges anyagok és berendezések tekintetében is nagyon jó helyzetben van, és számos vállalat alapvető szerepet tölt be az ellátási láncban. Erős és diverzifikált ipari felhasználói ágazatokkal rendelkezik, például a gépjárműiparban, az ipari automatizálásban, az egészségügyben, az energetikában, a kommunikációban stb. Az értéklánc mentén azonban gyenge az együttműködés.

Az Unió globális félvezetőpiacon elért részesedésének értéke 10 % 5 , ami jóval elmarad a gazdasági súlyától. Az anyag- és berendezésgyártás terén betöltött erős globális pozíciója ellenére az Unió nagymértékben függ a harmadik országbeli beszállítóktól a mikrocsipek tervezése, gyártása, csomagolása, tesztelése és összeszerelése tekintetében.

Napjainkban a félvezetők az erős geostratégiai érdekek és a globális technológiai verseny középpontjában állnak. Az országok igyekeznek biztosítani a legfejlettebb mikrocsipek ellátását, mivel ez befolyásolja majd a (gazdasági, ipari és katonai) cselekvésre való képességüket és a digitális átalakulást. A világ minden nagyobb régiója jelentős beruházásokat hajt végre és támogatási intézkedéseket vezet be az innováció és termelési képességeik megerősítése érdekében.

Az Unió rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy ipari vezető szerepet töltsön be a jövőben a mikrocsipek piacán. Célja, hogy 2030-ra megkétszerezze világtermelési részesedését, és elérje a 20 %-ot 6 . A cél nemcsak a függőségek csökkentése, hanem a gazdasági lehetőségek kiaknázása is, mivel a félvezetők világpiaca az évtized vége előtt várhatóan megkétszereződik, növelve a félvezető-ökoszisztéma és általában az ipar versenyképességét az európai polgároknak szánt innovatív termékek révén.

Új piaci tendenciák és lehetőségek jelennek meg. A félvezetőkkel foglalkozó vállalatok egyre inkább személyre szabott mikrocsipeket terveznek a végfelhasználói vállalatokkal közösen, hogy hardver-szoftver optimalizálás révén javítsák a rendszer teljesítményét. A mesterséges intelligencia, a peremfelhő és az ipari ágazatok digitális átalakulása új lehetőségeket kínál az európai technológia jövőbeli versenyképessége és az ipari vezető szerep szempontjából.

Ezzel párhuzamosan a technológia folyamatosan fejlődik. Folytatódik a további miniatürizálás a fő folyamattechnológiák (FinFET és FDSOI) kisebb csomópontméretei érdekében, a Moore törvénnyel összhangban 7 , miközben nagy az igény az energiahatékonyabb megoldásokra annak biztosításához, hogy az egyre növekvő feldolgozási lábnyom fenntartható maradjon. A kialakulóban lévő számítástechnikai paradigmák, például a neuromorf számítástechnika és a kvantumtechnológiák ígéretes technológiák az új alkalmazási területek számára. Az olyan új anyagok, mint a karborundum (SiC) és a gallium-nitrit (GaN) nélkülözhetetlenek az energiagazdálkodáshoz, például az akkumulátorteljesítmény optimális felhasználásához, különösen a mindenfajta elektromos járművek és a megújulóenergia-termelés esetében.

Ez az indokolás az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a csipekről szóló jogszabály) kíséri.

E vízió megvalósítása érdekében a mikrocsipekről szóló európai stratégia öt stratégiai célkitűzés mentén körvonalazódik:

·Európának meg kell erősítenie kutatási és technológiai vezető szerepét;

·Európának ki kell építenie és meg kell erősítenie saját innovációs kapacitását a fejlett mikrocsipek tervezése, gyártása és csomagolása terén, és azokat kereskedelmi termékekké kell alakítania;

·Európának megfelelő keretet kell létrehoznia termelési kapacitásának 2030-ig történő jelentős növelése érdekében;

·Európának kezelnie kell az akut készséghiányt, új tehetségeket kell vonzania, és támogatnia kell a képzett munkaerő megjelenését;

·Európának fejlesztenie kell a globális félvezető-ellátási láncok alapos megismerését.

·Az Európai Csipkezdeményezés létrehozása annak érdekében, hogy Unió-szerte támogatni lehessen a nagyszabású technológiai kapacitásépítést és innovációt, hogy lehetővé váljon olyan élvonalbeli és új generációs félvezető- és kvantumtechnológiák kifejlesztése és alkalmazása, amelyek megerősítik az Unió fejlett tervezését, rendszerintegrációját, mikrocsipgyártási képességeit és készségeit, beleértve az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra helyezett hangsúlyt (1. pillér, az Európai Csipkezdeményezés).

A kezdeményezés többek közt egy olyan innovatív virtuális tervezési platformot fog kiépíteni Európa tervezési kapacitásának megerősítése érdekében, amely nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható feltételek mellett lesz elérhető. A platform ösztönözni fogja a felhasználói közösségek széles körű együttműködését a tervezőházakkal, az induló innovatív vállalkozásokkal és a kkv-kkal, a szellemi tulajdon (IP) és az eszközök beszállítóival, tervezőivel és a ktsz-ekkel, és integrálja a meglévő és új tervezési létesítményeket a kibővített könyvtárakkal és EDA-eszközökkel 10 .

A kezdeményezés támogatni fogja azokat a kísérleti gyártósorokat, amelyek nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett eszközöket biztosítanak harmadik felek számára termékterveik teszteléséhez, validálásához és továbbfejlesztéséhez. Az új, fejlett kísérleti gyártósorok kifejlesztése előkészíti a termelési képességek következő generációját és azok validálását.

A kezdeményezés emellett hozzá fog járulni a kvantumcsipek innovatív fejlesztésének felgyorsítását célzó fejlett technológiai és mérnöki kapacitások kiépítéséhez, például kvantumcsipek tervezési könyvtárai, kísérleti gyártósorok, valamint tesztelési és kísérleti létesítmények formájában.

A kezdeményezés támogatni fogja a kompetenciaközpontok hálózatát Unió-szerte, amelyek szakértelmet biztosítanak az érdekelt felek, köztük a végfelhasználói kis- és középvállalkozások (kkv-k), az induló innovatív vállalkozások és a vertikális ágazatok számára, és fejlesztik készségeiket. A kompetenciaközpontok megkönnyítik a tervezési infrastruktúrához és a kísérleti gyártósorokhoz való nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférést és azok hatékony használatát. Az innováció és az új, magasan képzett tehetségek számára vonzóvá válnak.

A kezdeményezésen túlmenően a félvezető-értékláncban a hitelfinanszírozáshoz és a saját tőkéhez való hozzáférést megkönnyítő tevékenységeknek – együttesen „Csipfinanszírozási Alap”– támogatniuk kell a dinamikus és reziliens félvezető-ökoszisztéma kialakítását azáltal, hogy lehetőségeket biztosítanak az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedésének, valamint az értéklánc egészében történő beruházásoknak a támogatására, többek között potenciálisan a kezdeményezés által a félvezető-értékláncokban részt vevő vállalatok számára nyújtott vegyes finanszírozással.

·Az ellátás biztonságát garantáló keret létrehozása a félvezetőgyártásba történő beruházások és gyártási kapacitások növelése, valamint a fejlett csomagolás, tesztelés és összeszerelés révén a maguk nemében első integrált gyártólétesítményeken és a nyílt uniós üzemeken keresztül (2. pillér, „Az ellátás biztonsága”).

A javaslat meghatározza különösen azokat a kritériumokat, amelyek megkönnyítik az olyan konkrét projektek végrehajtását, amelyek hozzájárulnak a félvezetők ellátásának biztonságához az Unióban. Ebből a célból kétfajta maga nemében első létesítményt 11 különböztet meg, nevezetesen az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket 12 . Amennyiben egy létesítménynek a kétfajta maga nemében első létesítmény egyikeként való elismerésére irányuló kérelme sikeres, a javaslat előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák az elismert, maga nemében első létesítmény tervezésével, megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási kérelmek hatékony feldolgozását.

A kibertámadásokkal szemben ellenálló ellátási láncok 13 iránti növekvő igényre reagálva a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal és a magánszereplőkkel a megbízható mikrocsipekre vonatkozó ágazati követelmények azonosításában azzal a céllal, hogy közös szabványokat és tanúsítást, valamint közös beszerzési követelményeket állapítsanak meg, amelyeket adott esetben az európai szabványügyi szervezetek támogatásával kell kidolgozni, szem előtt tartva a megfelelőségértékelésre és piacfelügyeletre vonatkozó új jogszabályi keret elveit.

·Koordinációs mechanizmus létrehozása a tagállamok és a Bizottság között a tagállamokkal való és a tagállamok közötti együttműködés megerősítése, a félvezető-ellátás nyomon követése, a kereslet becslése, a hiányok előrejelzése, a válságszakasz aktiválásának kiváltása, valamint egy célzott intézkedési eszköztár (3. pillér, „Nyomon követés és válságreagálás”) révén történő fellépés érdekében.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat összhangban van a 2020. évi új iparstratégia frissítéséről szóló, 2021. májusi bizottsági közleménnyel 16 , amely meghatározza azokat a stratégiai függőségi területeket, amelyek sebezhetőségekhez, például ellátási hiányokhoz vezethetnek. A javaslat a közleményben és az azt kísérő szolgálati munkadokumentumban meghatározott tervezési, gyártási, csomagolási, tesztelési és összeszerelési kihívásokkal foglalkozik. A közlemény bejelenti a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó ipari szövetséget (Szövetség) 17 , amelynek célja, hogy azonosítsa a mikrocsipek előállításának hiányosságait és a vállalatok és szervezetek növekedéséhez szükséges technológiai fejlesztéseket, segítse a vállalatok versenyképességét, növelje Európa digitális szuverenitását, és kezelje a biztonságos, energiahatékony és nagy teljesítményű mikrocsipek és processzorok következő generációja iránti keresletet. E rendelettel összefüggésben a Szövetség tanácsadói szerepet fog betölteni.

Az intézkedések végrehajtásának felgyorsítása érdekében az Európai Csipkezdeményezés létrehoz egy új jogi eszközt, az Európai Csipinfrastruktúra-konzorciumot (ECIC), amelyet kifejezetten a köz-magán konzorciumi tagok – köztük különösen a kutatási és technológiai szervezetek – közötti jogviszonyok egyszerűsítése és strukturálása céljából fejlesztettek ki, és amely strukturális párbeszédet biztosít a Bizottsággal a kezdeményezés keretébe tartozó intézkedések végrehajtásáról. Ez az új jogi eszköz önkéntes, és kiegészíti a különböző egyéb jogi eszközök – többek között az európai digitálisinfrastruktúra-konzorcium15 – uniós eszköztárát, amely lehetővé teszi a tagállamokból, az uniós költségvetésből és a magánberuházásokból származó finanszírozás kombinálását. A köz-magán konzorciumnak a kezdeményezés keretébe tartozó intézkedések végrehajtása céljából történő létrehozásakor a jogalanyok választhatnak a rendelkezésre álló uniós jogi eszközök közül, amelyek jobban megfelelnek az adott konzorcium konkrét céljának, összetételének és létrehozásának. Az e kezdeményezés egyes tevékenységeinek általános végrehajtásával megbízott csipekkel foglalkozó közös vállalkozás a Horizont Európa keretében közös vállalkozások létrehozásáról szóló (EU) 2021/2085 rendeletnek a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat 29 134. cikkében meghatározott feltételek mellett rendelkezhet úgy, hogy bizonyos tevékenységeket csak olyan konzorciumon belül együttműködő jogalanyok hajthatnak végre, amely Európai Csipinfrastruktúra-konzorcium vagy bármely más, konzorcium létrehozására rendelkezésre álló uniós jogi eszköz formáját ölti.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javasolt intézkedések támogathatják az Unió néhány fő szakpolitikáját, például a zöld megállapodást 30 . A félvezető technológiák és általában a digitális technológiák alkalmazása nagyban elősegíti a fenntarthatósági átállást, és olyan új termékekhez, valamint hatékonyabb és eredményesebb munkamódszerekhez vezethet, amelyek hozzájárulnak a zöld megállapodás célkitűzéseihez.

A félvezető-ellátás zavarai és a más régióktól való függőség lelassíthatják a digitális megoldások előnyeit élvező európai ágazatok fenntarthatósági átállását. A zavarok és a függőségek kezelése érdekében a javaslat megerősíti Európa félvezetőgyártási kapacitását. Adott esetben a létesítményeknek teljes mértékben meg kell felelniük az uniós jogszabályokból eredő követelményeknek, például a környezeti hatásvizsgálatra, a levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásokra vonatkozóan – beleértve az ipari balesetek kockázatát és megelőzését is, és törekedniük kell a magas energia-, erőforrás- és vízhatékonyság biztosítására. A termelési kapacitás megerősítéséhez félvezetőgyártó létesítmények gyors létrehozására van szükség, amelyek kivételesen kiemelkedően fontos közérdekűnek tekinthetők, amennyiben ez az engedélyezési eljárásoktól való eltérésekhez szükséges, beleértve bizonyos környezeti vizsgálatokat is, feltéve, hogy a vonatkozó rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek. Ugyanakkor a „maga nemében első” elv magában foglalja a létesítmény tervezett energia- vagy környezetvédelmi teljesítményén alapuló esetleges minősítést is.

Az elektronikus termékek hosszabb ideig történő használatának fenntartása – a tartóssági és korszerűsítési szolgáltatások tervezése révén – csökkenteni fogja a helyettesítési rátát és az új termékek iránti igényt. A mikrocsipanyagok kinyerhetők elektronikus hulladékból; technikailag például lehetséges az összetett félvezető anyagok újrafeldolgozása, bár jelenleg csak nagyon kis mennyiségben. A környezetbarát tervezésről szóló irányelv hatályának kiterjesztésén alapuló, fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés potenciális eszközt fog biztosítani e követelmények teljesítéséhez. A Bizottság vizsgálja továbbá a fogyasztói elektronikai termékek visszavételi és visszaértékesítési rendszereinek különböző lehetőségeit a működő, használt eszközök kínálatának növelése érdekében.

A digitalizáció és a villamosítás fokozódásával az energiahatékony mikrocsipek más szakpolitikákhoz is hozzájárulnak, többek között az ipari előállításra, a közlekedésre és az energiára vonatkozó szakpolitikákhoz, például az energiaügyi cselekvési terv közelgő digitalizálásához 37 . A félvezető technológiák iránti kereslet egy évtized alatt várhatóan megkétszereződik. Egyre több mikrocsip van beágyazva robotokba és szerszámgépekbe az ipar és a mezőgazdaság területén, valamint szállító járművekbe és egyéb eszközökbe. Mivel a javaslat célja a mikrocsipek és más digitális technológiák intelligens használata, valamint az energiahatékonyabb csipek előállítása, számos ágazati politikával összhangban van, és hozzájárul azokhoz.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a rendelet két különálló egyedi célkitűzést követ, amelyek alapvető részét képezik az Unió félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó koherens keret létrehozására irányuló általános célkitűzésének. A rendelet első konkrét célkitűzése, az alapul szolgáló 1. pillér a félvezetőiparban a nagy innovációs kapacitások és a megfelelő technológiai képességek megteremtése az innováció felgyorsítása és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében. Emellett a rendelet 2. és 3. pillérének célja az Unió ellenálló képességének és ellátásbiztonságának növelése a félvezető technológiák területén a fejlett félvezetők gyártásába (2. pillér) történő beruházások támogatása és koordinálása, valamint a koordinált nyomon követés és válságreagálás (3. pillér) lehetővé tétele révén.

Az első célkitűzés megfelelő jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdése, 182. cikkének (1) bekezdése és 183. cikke. A 173. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyedi intézkedéseket hozhat a tagállamokban végrehajtott olyan fellépések támogatására, amelyek biztosítják az uniós ipar versenyképességéhez és innovációs kapacitásához szükséges feltételeket, valamint az iparnak a gyors innovációs ciklusokból eredő strukturális változásokhoz való hozzáigazítását. Ez a jogalap a kezdeményezés keretében végzett legtöbb tevékenység tekintetében megfelelő, mivel e rendelet 1. pillérének célja az uniós ipar félvezetőgyártásának felgyorsítása, a félvezető-ellátási lánc szuverenitásának megerősítése, az ipari kapacitások növelése, az innovatív induló vállalkozások és kkv-k fejlődésének elősegítése, valamint az innovációba és a technológiai fejlesztésbe történő új beruházások ösztönzése. A kezdeményezés széles jellegére tekintettel a kezdeményezés alapja az EUMSZ „Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás” címe (a 182. cikk (1) bekezdése és a 183. cikk).

A második célkitűzés, azaz a 2. és 3. pillér megfelelő jogalapja az EUMSZ 114. cikke. E javaslat 2. és 3. pillérének célja, hogy harmonizált jogi keretet hozzon létre az Unió rezilienciájának és ellátásbiztonságának növelése érdekében. A félvezetők használata kritikus fontosságú az Unió számos gazdasági ágazata és társadalmi funkciója szempontjából, ezért a belső piac működéséhez elengedhetetlen a reziliens kínálat. Ezért az ellátási zavarokat haladéktalanul előre kell jelezni és kezelni kell a stratégiai downstream ágazatok stabil működésének megőrzése érdekében. A félvezetők jelenlegi hiányának jelentős gazdasági hatására tekintettel valószínű, hogy a tagállamok szabályozási intézkedéseket kezdeményeznek az ágazat jelenlegi hiányhoz vezető strukturális sebezhetőségeinek kezelésére, illetve válsághelyzetekben a jövőbeli hiányok kezelésére és enyhítésére 38 . Az ilyen szabályozási intézkedések – bár megfelelőek a hiányosságok nemzeti szintű kezelése szempontjából – következetlen választ jelenthetnek az ellenálló képesség megerősítésére és a belső piac esetleges válságainak kezelésére, ami az ágazat széttagoltságához vezethet. A rezilienciaépítésre irányuló összehangolt intézkedések lehetővé tétele érdekében harmonizált szabályokra van szükség az Unióban a félvezető-ellátás biztonságához hozzájáruló konkrét projektek végrehajtásának megkönnyítése érdekében (2. pillér). A javasolt nyomonkövetési és válságreagálási mechanizmusnak (3. pillér) egységesnek kell lennie, hogy lehetővé váljon a határokon átnyúló félvezető-értéklánc válsághelyzetekre való felkészültségének összehangolt megközelítése. A javaslat rendelkezik a megfelelő irányítási struktúráról és a tagállamok közötti uniós szintű együttműködésről, ezáltal támogatva a bizalmat, az innovációt és a növekedést a belső piacon. Az EUMSZ 114. cikke ezért a 2. és 3. pillér releváns jogalapja a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

Az EUMSZ más cikkei vagy az egyes cikkek önmagukban nem igazolhatják mindkét fenti célkitűzést. Az EUMSZ 122. cikke nem releváns, mivel nem biztosít alapot mindkét célra, és nem egyeztethető össze az EUMSZ 114. és 173. cikkével sem. A javasolt elemek egyetlen jogi aktusban szerepelnek, mivel valamennyi intézkedés koherens megközelítést képvisel az Unió félvezető-ökoszisztémája megerősítése iránti igény különböző módokon történő kezeléséhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

·Ami az első pillért (Európai Csipkezdeményezés) illeti, a kezdeményezés támogatni fogja a nagyléptékű technológiai kapacitásépítést és innovációt az Unión keresztül annak érdekében, hogy lehetővé váljon az élvonalbeli és új generációs félvezető- és kvantumtechnológiák kifejlesztése és alkalmazása, valamint Európa krónikus szerkezeti hiányosságainak kezelése a tervezés és a gyártás terén. A tagállamok 2018-ban létrehozták az első „közös európai érdeket szolgáló fontos projektet”, amely a mikroelektronikai értéklánc egészében támogatja a határokon átnyúló innovatív projekteket, és egy második közös európai érdeket szolgáló fontos projektet terveznek ezen a területen 39 . Bár ezek a kezdeményezések stratégiai jelentőséggel bírnak az ágazat számára, ebben a szakaszban valószínű, hogy önmagukban nem kezelik kellőképpen a kísérleti gyártósorok és tervezési infrastruktúrák formájában megvalósuló kapacitásépítést, amelyet Európa-szerte valamennyi érdekelt harmadik fél számára széles körben elérhetővé kell tenni, és amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy erősebb szerepet játsszon egy globális és egymástól függő ökoszisztémában. Ilyen nagy méretű létesítményeket csak uniós szinten lehet biztosítani a szükséges beruházások és know-how nagyságrendje miatt.

·Ami a második pillért („Az ellátás biztonsága”) illeti, a félvezetőgyártásba történő beruházások felgyorsítását célzó intézkedéseket csak uniós szinten lehet megfelelően megtervezni és végrehajtani, tekintettel a szükséges beruházások nagyságrendjére és arra, hogy ezek a gyártólétesítmények természetüknél fogva a teljes belső piacot szolgálják, megerősítik az egész ökoszisztémát, és válsághelyzetekben garantálják az ellátás biztonságát.

·A harmadik pillér („Nyomon követés és válságreagálás”) tekintetében a megerősített uniós együttműködés biztosítani fogja a szükséges és összehasonlítható információgyűjtést. A tagállamok és a Bizottság együtt képesek lesznek előre jelezni a hiányokat, aktiválni a válságszakaszt súlyos hiány esetén, és meghozni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egy ilyen válságot hatékonyabban lehessen kezelni, mint a sokféle nemzeti intézkedés révén.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi eszköz európai parlamenti és tanácsi rendelet. Ez a legmegfelelőbb jogi eszköz az Európai Csipkezdeményezés létrehozásáról szóló javaslat 1. pilléréhez, mivel – közvetlenül alkalmazandó jogi rendelkezéseivel együtt – csak egy rendelet biztosíthatja a szükséges mértékű egységességet egy olyan uniós kezdeményezés létrehozásához és működtetéséhez, amelynek célja az ipari ágazat támogatása a belső piacon. A 2. pillér jogi eszközének választott rendeletet az új szabályok egységes alkalmazásának szükségessége indokolja, különös tekintettel az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek meghatározására, valamint az elismerésükre és támogatásukra vonatkozó egységes eljárásra. Ezenkívül a rendelet a 3. pillér legmegfelelőbb eszköze, mivel ennek a résznek rendelkeznie kell egy olyan mechanizmusról, amely előre jelzi és kezeli a félvezető-ellátás súlyos zavarait az Unióban. A mechanizmus nem követeli meg a nemzeti intézkedések révén történő átültetést, és közvetlenül alkalmazandó.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Konzultációk az érdekelt felekkel

•Alapjogok

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikke rendelkezik a vállalkozás szabadságáról. Az e javaslat 1. és 2. pillérébe tartozó intézkedések innovációs kapacitást teremtenek és elősegítik a félvezető-ellátás biztonságát, ami az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlatokkal összhangban megerősítheti a vállalkozás szabadságát. Mindazonáltal a 3. pillér egyes olyan intézkedései, amelyek az Unióban a félvezető-ellátás súlyos zavarainak kezeléséhez szükségesek, átmenetileg korlátozhatják a vállalkozás szabadságát és a 16. cikk által védett szerződési szabadságot, valamint a Charta 17. cikke által védett tulajdonhoz való jogot. E jogok e javaslatban felmerülő bármilyen korlátozását a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, valamint az arányosság elvére figyelemmel.

Az a kötelezettség, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén meghatározott információkat közölni kell a Bizottsággal, tiszteletben tartja a vállalkozás szabadságát (a Charta 16. cikke), és nem érinti aránytalanul azt. Minden információkérés az Unió általános érdekű célját szolgálja, hogy lehetővé tegye a félvezetőhiány-válságra adott esetleges mérséklési intézkedések azonosítását. Ezek az információkérések megfelelőek és hatékonyak ahhoz, hogy a szóban forgó válság értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre bocsátásával elérjék a célkitűzést. A Bizottság elvileg csak a képviseleti szervezetektől kéri be a kért információkat, és csak akkor intézhet kéréseket egyes vállalkozásokhoz, ha az szükséges. Mivel az ellátási helyzetre vonatkozó információ másképp nem érhető el, nincs hasonlóan hatékony intézkedés az ahhoz szükséges információ beszerzésére, hogy az európai döntéshozók mérséklési intézkedést tudjanak hozni. A félvezetők hiányának súlyos gazdasági és társadalmi következményeire, valamint a kockázatcsökkentő intézkedések fontosságára tekintettel az információkérések arányosak a kívánt céllal. Ezenkívül a vállalkozás szabadságának és a tulajdonhoz való jognak a korlátozását megfelelő biztosítékok ellensúlyozzák. Információkérésre csak olyan válsághelyzetben kerülhet sor, amelyben a Bizottság végrehajtási jogi aktussal aktiválta a válságszakaszt.

A kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására és priorizálására vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartja a vállalkozás szabadságát és a szerződési szabadságot (a Charta 16. cikke) és a tulajdonhoz való jogot (a Charta 17. cikke), és nem érinti aránytalanul azok lényegét. Ez a kötelezettség az Unió általános érdekű célját szolgálja annak biztosítására, hogy a félvezetőhiány miatt ellátási zavarok által érintett kritikus ágazatok továbbra is működjenek. A kötelezettség megfelelő és hatékony e cél eléréséhez azáltal, hogy biztosítja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat elsősorban az ezen ágazatokba szállított termékekre használják fel. Nincs ugyanilyen hatékony intézkedés. Arányos válsághelyzetben bizonyos megrendelések elfogadására és priorizálására kötelezni azokat a félvezetőgyártó létesítményeket, amelyek kérelmezték, hogy „integrált gyártólétesítményekként” és „nyílt uniós üzemként” ismerjék el őket, más félvezetőgyártó létesítményeket, amelyek a köztámogatással elfogadták ezt a lehetőséget, vagy a félvezető-ellátási lánc mentén működő olyan vállalkozásokat, amelyek olyan mértékben kaptak harmadik országtól kiemelt fontosságú megrendelést, amely jelentős hatást gyakorol a kritikus ágazatok ellátásbiztonságára. Megfelelő biztosítékok biztosítják, hogy a priorizálási kötelezettségnek a vállalkozás szabadságára, a szerződési szabadságra és a tulajdonhoz való jogra gyakorolt negatív hatása ne minősüljön e jogok megsértésének. A bizonyos megrendelések priorizálására vonatkozó kötelezettségre csak olyan válsághelyzetben kerülhet sor, amelyben a Bizottság végrehajtási jogi aktussal aktiválta a válságszakaszt. Az érintett vállalkozás kérheti a Bizottságtól a kiemelt fontosságú megrendelés felülvizsgálatát, ha nem képes teljesíteni a megrendelést, vagy ha a megrendelés teljesítése észszerűtlen gazdasági terhet róna rá, és különös nehézségeket okozna. Ezenkívül a kötelezettség tárgya mentesül a kötelezettség teljesítéséből eredő, szerződéses kötelezettségek megsértése miatti kártérítési felelősség alól.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság három évvel az alkalmazás kezdőnapját követően, majd négyévente értékelni fogja e javaslat kimeneteit, eredményeit és hatását. Az értékelés főbb megállapításait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentés fogja bemutatni, amelyet nyilvánosságra hoznak. Az értékelés elvégzése érdekében a félvezetőkkel foglalkozó európai testület, a tagállamok és az illetékes nemzeti hatóságok kérésre tájékoztatják a Bizottságot.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1.1.I. fejezet – Általános rendelkezések

Az I. fejezet meghatározza a rendelet tárgyát. Megadja továbbá az eszköz egészében használt fogalommeghatározásokat. A rendelet létrehozza az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó, három pillérből álló intézkedési keretet. A rendelet nevezetesen létrehozza az Európai Csipkezdeményezést, amely megteremti az Unió ipari innovációs kapacitásának megerősítéséhez szükséges feltételeket (1. pillér), magában foglalja a maga nemében első integrált gyártólétesítmény és nyílt uniós üzem meghatározását és kritériumait (2. pillér), valamint a nyomon követést és a válságreagálást szolgáló koordinációs mechanizmust (3. pillér).

1.2.II. fejezet – Európai Csipkezdeményezés

1.3.III. fejezet – Az ellátás biztonsága

A III. fejezet meghatározza az integrált gyártólétesítményekre és a nyílt uniós üzemekre vonatkozó keretet. Az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek olyan gyártólétesítmények, amelyek „maguk nemében elsők” és az ellátás biztonságához és a belső piac ellenálló ökoszisztémájához hozzájáruló félvezetőgyártási kapacitásokat biztosítanak az Unióban. Ahhoz, hogy integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek minősülhessen, a létesítménynek egyértelműen pozitív hatást kell gyakorolnia az uniós félvezető-értékláncra.

Míg az integrált gyártólétesítmények vertikálisan integrált gyártóüzemek, a nyílt uniós üzemek termelési kapacitásuk jelentős részét más ipari szereplők, például a gyártókapacitás nélküli (fabless) félvezető-vállalatok (azaz csipeket tervező, de nem gyártó vállalatok) számára kínálják. Az e létesítményekbe történő beruházások elősegítik a félvezetőgyártás fejlődését az Unióban. Ezért amennyiben a Bizottság integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként ismeri el ezeket a létesítményeket, úgy kell tekinteni, hogy azok hozzájárulnak a félvezető-ellátás biztonságához az Unióban, és ezáltal a közérdeket szolgálják. Az ellátás biztonságának elérése érdekében a tagállamok – az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül – támogatási rendszereket alkalmazhatnak és közigazgatási támogatást biztosítanak, beleértve a tervezéssel, építéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos közigazgatási kérelmezési eljárások felgyorsítását. A Bizottság akkor ismer el egy létesítményt integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként, ha megfelel az e fejezetben meghatározott kritériumoknak. A Bizottság hatályon kívül helyezheti határozatát, ha az elismerés téves információkon alapult, vagy ha a létesítmény már nem felel meg a kritériumoknak.

1.4.IV. fejezet – Nyomon követés és válságreagálás

A IV. fejezet a félvezető-értéklánc összehangolt nyomon követésére és a belső piac megfelelő működésére kiható félvezető-ellátási zavarok kezelésére szolgáló mechanizmust tartalmaz.

Az 1. szakasz (Nyomon követés) meghatározza a félvezető-értéklánc nyomonkövetési és riasztási rendszerét. A rendszer a tagállamok rendszeres nyomonkövetési tevékenységein alapul, amelyek különösen a korai előrejelző mutatók, valamint a kulcsfontosságú piaci szereplők által nyújtott szolgáltatások és áruk rendelkezésre állásának és integritásának megfigyeléséből állnak. A Bizottság uniós kockázatértékelés révén biztosítja a nyomonkövetési tevékenységek alapját, amelyben meghatározza a korai előrejelző mutatókat. Az ipar részvételének biztosítása érdekében a tagállamok felkérik az érdekelt feleket és az ipari szövetségeket, hogy nyújtsanak tájékoztatást a kereslet jelentős ingadozásairól és ellátási láncuk zavarairól. A tagállamoknak rendszeresen frissíteniük kell az információkat, és meg kell osztaniuk megállapításaikat a félvezetőkkel foglalkozó európai testületben. Ha a tagállamok a nyomonkövetési tevékenységeik keretében vagy az érdekelt felek naprakész tájékoztatása révén potenciális félvezetőválságról vagy releváns kockázati tényező előfordulásáról szereznek tudomást, riasztják a Bizottságot. E riasztást vagy más forrásokból – többek között nemzetközi partnerektől származó információkból – származó riasztást követően a Bizottság összehívja a félvezetőkkel foglalkozó európai testület rendkívüli ülését. Az ülés célja annak felmérése, hogy szükség van-e a válságszakasz aktiválására, valamint a potenciális koordinált beszerzés megvitatása a hiány megelőzése érdekében. A Bizottság továbbá az Unió nevében konzultációkat vagy együttműködést kezdeményez az érintett harmadik országokkal az ellátási lánc zavarainak kezelésére irányuló, együttműködésen alapuló megoldások keresése céljából.

A 2. szakasz (Válságszakasz) meghatározza a félvezetőválságra vonatkozó szakasz aktiválásának szabályait, és részletezi a válságra adott válaszként alkalmazható szükséghelyzeti intézkedéseket.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus révén aktiválhatja a válságszakaszt, amennyiben a félvezetőválságra vonatkozóan konkrét, komoly és megbízható bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ilyen félvezetőválságra akkor kerül sor, ha a félvezető-ellátásban olyan súlyos zavarok lépnek fel, amelyek jelentős hiányhoz vezetnek, és jelentős negatív hatást gyakorolnak az Unió egy vagy több fontos ágazatára, vagy megakadályozzák a kritikus ágazatok által használt alapvető termékek szállítását, javítását és karbantartását. A végrehajtási jogi aktus meghatározza a válságszakasz időtartamát vagy meghosszabbítását. A válságszakasz lejárta előtt a Bizottság – figyelembe véve a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményét – értékeli, hogy meg kell-e hosszabbítani a válságszakasz aktiválását. A válság idején a félvezetőkkel foglalkozó európai testület rendkívüli üléseket tart, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára a Bizottsággal való szoros együttműködést és a félvezető-ellátási lánccal kapcsolatban hozott nemzeti intézkedések összehangolását.

A válságszakasz aktiválásakor a Bizottság meghozhat bizonyos, e rendeletben meghatározott vészhelyzeti intézkedéseket. A Bizottság a félvezetői válság értékeléséhez és a lehetséges enyhítő intézkedések meghatározásához szükséges információkat kérhet a vállalkozások képviselő szervezeteitől, vagy szükség esetén a félvezető-ellátási lánc mentén működő egyes vállalkozásoktól. Ezek a szervezetek kötelesek a Bizottság rendelkezésére bocsátani a kért információkat. A kért információk közé tartozhatnak a termelési képességeikre, termelési kapacitásukra, az aktuális elsődleges zavarokra vonatkozó információk vagy a félvezető válság jellegének értékeléséhez, illetve a lehetséges nemzeti vagy uniós szintű mérséklési vagy vészhelyzeti intézkedések azonosításához és értékeléséhez szükséges egyéb meglévő adatok. Adott esetben a Bizottság kötelezheti az integrált gyártólétesítményeket, a nyitott európai öntödéket, azokat a félvezetőgyártó létesítményeket, amelyek korábban elfogadták ezt a lehetőséget, hogy állami támogatásban részesüljenek, vagy a félvezető-ellátási lánc mentén működő olyan vállalkozásokat, amelyek egy harmadik országtól olyan mértékben kaptak kiemelt fontosságú megrendelésre irányuló kérelmet, amely jelentős hatással van a kritikus ágazatok működésére, hogy fogadják el és kezeljék prioritásként a kritikus ágazatok számára a válság szempontjából releváns termékek gyártását. Emellett vagy másik lehetőségként két vagy több tagállam kérésére a Bizottság a nevükben központi beszerző szervként is eljárhat a válság szempontjából releváns termékek beszerzése érdekében a kritikus ágazatokban. A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva értékelni fogja a kérelem hasznosságát, szükségességét és arányosságát. A kritikus ágazatok meghatározása tekintetében ez a rendelet a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslat 48 mellékletében felsorolt ágazatokra, valamint ezen túlmenően a közbiztonság és védelem szempontjából fontos egyéb tevékenységekre utal, és úgy rendelkezik, hogy a Bizottság ezeket a szükséghelyzeti intézkedéseket a jegyzékben szereplő bizonyos ágazatokra korlátozhatja.

1.5.V. fejezet – Irányítás

Az V. fejezet uniós és nemzeti szintű irányítási rendszereket hoz létre. Uniós szinten a javaslat létrehozza a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet (a továbbiakban: Testület), amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelyet a Bizottság elnököl. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület a kezdeményezéssel kapcsolatban tanácsokkal látja el a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás közigazgatási szervekből álló testületét (1. pillér); tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottság számára az integrált gyártólétesítmények és a nyitott európai öntödék működésével kapcsolatos információcsere érdekében (2. pillér); megvitatja és előkészíti egyes kritikus ágazatok és technológiák azonosítását, kezeli a nyomon követéssel és a válságreagálással kapcsolatos kérdéseket (3. pillér), valamint támogatást nyújt a javasolt rendelet következetes alkalmazásához, és elősegíti a tagállamok közötti együttműködést. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület támogatja a Bizottságot a nemzetközi együttműködésben. Emellett koordinálja az uniós jog alapján létrehozott releváns válságstruktúrákat, és információcserét folytat velük. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület különböző összetételben ülésezik és külön üléseket tart az 1. pillér szerinti, valamint a 2. és 3. pillér szerinti feladataival kapcsolatban. A Bizottság létrehozhatja a félvezetőkkel foglalkozó európai testület állandó vagy ideiglenes alcsoportjait, és megfigyelőként meghívhatja az ilyen alcsoportokba a félvezetőipar érdekeit képviselő szervezeteket és más érdekelt feleket.

Nemzeti szinten a tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot, és közülük egy egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontot a rendelet végrehajtása céljából.

1.6.VI., VII. és VIII. fejezet – Záró rendelkezések

A VI. fejezet hangsúlyozza valamennyi félnek az érzékeny üzleti információk és üzleti titkok titoktartására irányuló kötelezettségét. A kötelezettség a Bizottságra, az illetékes nemzeti hatóságokra és a tagállamok egyéb hatóságaira, valamint a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és a bizottság ülésein részt vevő valamennyi képviselőre és szakértőre vonatkozik. A fejezet szintén szabályokat állapít meg az e rendelet szerinti kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra és bírságokra vonatkozóan, megfelelő biztosítékok mellett. A Bizottság kényszerítő bírságot szabhat ki, ha az érintett vállalkozások nem fogadnak el és nem részesítenek előnyben bizonyos megrendeléseket félvezetőválság esetén. A Bizottság továbbá bírságot szabhat ki arra a vállalkozásra, amely helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt.

A VII. fejezet meghatározza a felhatalmazási és végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó szabályokat és feltételeket. A javaslat felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az eljárási pontosítás lehetővé tétele, valamint a rendelet és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az I. melléklet (az abban a kezdeményezés célkitűzéseivel összhangban meghatározott tevékenységek) és a II. melléklet (a mérhető mutatók, valamint az e rendeletet kiegészítő nyomonkövetési és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezések) módosítása céljából.

A VIII. fejezet más jogi aktusok – többek között a Digitális Európa program – módosításait tartalmazza, és előírja a Bizottság számára, hogy rendszeresen készítsen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról.

2022/0032 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a csipekről szóló európai jogszabály)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére, 182. cikke (1) bekezdésére, 183. cikkére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 49 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 50 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A félvezetők minden digitális eszköz középpontjában állnak: az okostelefonoktól és a gépkocsiktól kezdve az elengedhetetlen egészségügyi, energetikai, kommunikációs és automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a legtöbb más iparágig. Míg a félvezetők alapvető fontosságúak modern gazdaságunk és társadalmunk működéséhez, az Unió eddig soha nem látott mértékű ellátási zavarokat tapasztal. A jelenlegi ellátási hiány az Unió félvezető-értékláncában és -ellátási láncában fennálló tartós és súlyos strukturális hiányosságok jele. A zavarok e tekintetben tartós sebezhetőségeket tártak fel, nevezetesen a csipek gyártásával és tervezésével kapcsolatban a harmadik országoktól való erős függőséget.

(2)Létre kell hozni az Unió félvezető technológiákkal kapcsolatos rezilienciájának növelésére szolgáló keretet, amely ösztönzi a beruházásokat, megerősíti az Unió félvezető-ellátási láncának képességeit, és fokozza a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést.

(3)Ez a keret két célkitűzést követ. Az első célkitűzés az Unió versenyképességéhez és innovációs kapacitásához szükséges feltételek megteremtése, valamint annak biztosítása, hogy az ipar alkalmazkodjon a gyors innovációs ciklusokból és a fenntarthatóság szükségességéből adódó strukturális változásokhoz. A második, az első célkitűzéstől elkülönülő és azt kiegészítő célkitűzés a belső piac működésének javítása a félvezető technológiák terén az Unió rezilienciájának és ellátásbiztonságának növelését célzó egységes uniós jogi keret létrehozása révén.

(4)A Szerződés 173. cikkének (3) bekezdésével összhangban intézkedéseket kell hozni az Unió félvezető-ágazatának kapacitásépítése és megerősítése érdekében. Ezek az intézkedések nem járnak a nemzeti törvények és rendeletek harmonizációjával. E tekintetben az Uniónak meg kell erősítenie a félvezetők terén a technológiai és ipari versenyképességet és rezilienciát, miközben meg kell erősítenie félvezető-ágazatának innovációs kapacitását, csökkentve a néhány harmadik országbeli vállalattól és földrajzi területtől való függőségét, és megerősítve a fejlett összetevők tervezésére és gyártására irányuló kapacitását. Az Európai Csipkezdeményezésnek (a továbbiakban: a kezdeményezés) támogatnia kell ezeket a célokat azáltal, hogy áthidalja az Európa fejlett kutatási és innovációs képességei és az azok fenntartható ipari hasznosítása közötti szakadékot. Elő kell mozdítania a kapacitásépítést annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tervezés, a gyártás és a rendszerek új generációs félvezető technológiákba való integrálása, fokoznia kell a kulcsfontosságú szereplők közötti együttműködést szerte az Unióban, meg kell erősítenie Európa félvezető-ellátási és -értékláncait, ki kell szolgálnia a kulcsfontosságú ipari ágazatokat és új piacokat kell létrehoznia.

(5)A félvezetők használata kritikus fontosságú az Unió számos gazdasági ágazata és társadalmi funkciója szempontjából, ezért a belső piac működéséhez elengedhetetlen a reziliens kínálat. A félvezetőtermékek határokon átnyúló széles körű terjedésére tekintettel a félvezetők tekintetében a rezilienciát és az ellátásbiztonságot a Szerződés 114. cikkén alapuló uniós harmonizációs jogszabály révén lehet a legjobban kezelni. A rezilienciaépítésre irányuló összehangolt intézkedések lehetővé tétele érdekében harmonizált szabályokra van szükség az Unióban a félvezető-ellátás biztonságához hozzájáruló konkrét projektek végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A javasolt nyomonkövetési és válságreagálási mechanizmusnak egységesnek kell lennie, hogy lehetővé váljon a határokon átnyúló félvezető-értéklánc válsághelyzetekre való felkészültségének összehangolt megközelítése.

(6)E célkitűzések elérését egy irányítási mechanizmus fogja támogatni. Uniós szinten ez a rendelet létrehozza a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet, amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelyet a Bizottság elnököl. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület konkrét kérdésekben tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottságnak, beleértve e rendelet következetes alkalmazását, elősegítve a tagállamok közötti együttműködést és az e rendelettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserét. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek külön üléseket kell tartania az e rendelet különböző fejezetei szerinti feladataival kapcsolatban. A különböző üléseken a magas szintű képviselők eltérő összetételben vehetnek részt, a Bizottság pedig alcsoportokat hozhat létre.

(7)A félvezető-ellátási lánc globalizált jellegére tekintettel a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködés az uniós félvezető-ökoszisztéma ellenálló képessége megvalósításának fontos eleme. Az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy az Unió kiválósági központként erősebb szerepet játsszon a jobban működő, globális, egymástól kölcsönösen függő félvezető-ökoszisztémában. A Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testület segítségével együtt kell működnie és partnerségeket kell kiépítenie harmadik országokkal annak érdekében, hogy megoldásokat találjon a félvezető-ellátási lánc zavarainak lehetőség szerinti kezelésére.

(8)A félvezető-ágazatot igen magas fejlesztési és innovációs költségek, valamint az ipari termelést támogató legkorszerűbb tesztelési és kísérleti létesítmények kiépítésének igen magas költségei jellemzik. Ez közvetlen hatással van az uniós gazdasági ágazat versenyképességére és innovációs kapacitására, valamint az ellátás biztonságára és rezilienciájára. A közelmúltban az Unióban és világszerte tapasztalható hiányokból levont tanulságok, valamint a félvezető-értékláncot érintő technológiai kihívások és innovációs ciklusok gyors fejlődése fényében a kezdeményezés létrehozásával meg kell erősíteni az Unió versenyképességét, rezilienciáját és innovációs képességét.

(9)Elsődlegesen a tagállamok felelősek azért, hogy erős uniós ipari, versenyképes, fenntartható és innovatív bázist tartsanak fenn. A félvezető-ágazat innovációs kihívásának jellege és nagyságrendje azonban uniós szintű, együttműködésen alapuló fellépést tesz szükségessé.

(10)Az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 51 létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram) célja, hogy megerősítse az Európai Kutatási Térséget (EKT), hogy versenyképesebbé váljon, többek között az iparát tekintve is, miközben előmozdítja valamennyi kutatási és innovációs (K+I) tevékenységet az Unió stratégiai prioritásainak és kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében, amelyek végső célja a béke, az uniós értékek és népei jóllétének előmozdítása. Az Unió egyik fő prioritásaként a programra elkülönített teljes pénzügyi forrást nem szabad csökkenteni, és a program pénzügyi forrásainak csökkentését – amelynek célja a Digitális Európa program pénzügyi keretösszegének megerősítése a Csipkezdeményezéshez való hozzájárulás céljából – egy másik forrásnak kell kompenzálnia. Következésképpen – az Európai Parlament és a Tanács intézményi előjogainak sérelme nélkül – az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 (a költségvetési rendelet) 15. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint a 2023–2027-es időszakban az adott programhoz vagy annak elődjéhez tartozó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradásából eredő kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összeget kell a Horizont Európa rendelkezésére bocsátani. Ez az összeg hozzáadódik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a visszavont pénzeszközök kutatási programmal kapcsolatos újbóli felhasználásáról szóló együttes nyilatkozatában már említett 0,5 milliárd EUR-hoz (2018-as árakon).

(11)Annak érdekében, hogy az Unió rendelkezzen a kutatás és az ipari beruházások élvonalban tartásához, valamint a kutatás-fejlesztés és a gyártás közötti jelenlegi szakadék áthidalásához szükséges félvezető-technológiai kutatási és innovációs kapacitásokkal, az Uniónak és tagállamainak jobban össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket és közös beruházásokat kell eszközölniük. Ennek érdekében az Uniónak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a digitális és a zöld átállás kettős célját. A kezdeményezésnek a lehető legnagyobb mértékben érvényesítenie és maximalizálnia kell a félvezető technológiák alkalmazásának előnyeit valamennyi összetevő és fellépés tekintetében, mivel ezek a fenntarthatósági átmenet hatékony eszközei, amelyek új termékekhez és az erőforrások hatékonyabb, eredményesebb, tisztább és tartósabb felhasználásához vezethetnek, beleértve a félvezetők előállításához és teljes életciklusuk során történő felhasználásához szükséges energiát és anyagokat is.

(12)Általános célkitűzésének elérése, valamint a jelenlegi félvezető-ökoszisztéma kínálati és keresleti oldali kihívásainak kezelése érdekében a kezdeményezésnek öt fő elemből kell állnia. Először is, Európa tervezési kapacitásának megerősítése érdekében a kezdeményezésnek támogatnia kell az Unió egész területén elérhető virtuális platform kiépítésére irányuló intézkedéseket. A platformnak össze kell kapcsolnia a tervezővállalatok, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások, a szellemitulajdon- és eszközszolgáltatók közösségeit a kutatási és technológiai szervezetekkel, hogy a technológia közös fejlesztésén alapuló virtuális prototípus-megoldásokat biztosítsanak. Másodszor, az ellátás biztonságának és ellenálló képességének megerősítése, valamint az Unió harmadik országbeli termeléstől való függőségének csökkentése érdekében a kezdeményezésnek támogatnia kell a kísérleti gyártósorok fejlesztését és az azokhoz való hozzáférést. A kísérleti gyártósoroknak lehetőséget kell biztosítaniuk az ipar számára a félvezető technológiák és rendszertervezési koncepciók tesztelésére, kipróbálására és validálására a 3. szint feletti, de a 8. szint alatti, magasabb technológiai készenléti szinteken, a környezeti hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése mellett. Uniós beruházásokra van szükség a tagállami beruházások és a magánszektor kísérleti gyártósorokba való bevonása terén a meglévő strukturális kihívások és piaci hiányosságok kezeléséhez, amennyiben ilyen létesítmények nem állnak rendelkezésre az Unióban, ami ezáltal akadályozza az Unió innovációs potenciálját és globális versenyképességét. Harmadszor, a félvezető-ágazat fejlődését elősegítő alternatív technológiákba, például kvantumtechnológiákba történő beruházások lehetővé tétele érdekében a kezdeményezésnek támogatnia kell többek között a kvantumcsipek tervezési könyvtáraira, a kvantumcsipek létrehozására szolgáló kísérleti gyártósorokra, valamint a kvantumösszetevők tesztelésére és a velük való kísérletezésre szolgáló létesítményekre vonatkozó intézkedéseket. Negyedszer, a félvezető technológiák használatának előmozdítása, a tervezési és kísérletigyártósor-létesítményekhez való hozzáférés biztosítása, valamint az Unión belüli készséghiányok kezelése érdekében a kezdeményezésnek támogatnia kell a félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontok létrehozását minden tagállamban. Az államilag finanszírozott infrastruktúrához, például a kísérleti és tesztelési létesítményekhez, valamint a kompetenciahálózathoz való hozzáférésnek a felhasználók széles köre számára nyitottnak kell lennie, és azt átlátható és megkülönböztetésmentes alapon, valamint a nagyvállalatok számára piaci feltételek (vagy költség és észszerű árrés) alapján kell biztosítani, míg a kkv-k kedvezményes hozzáférésben vagy csökkentett árakban részesülhetnek. Ez a hozzáférés – többek között a nemzetközi kutatási és kereskedelmi partnerek számára biztosított hozzáférés – szélesebb körű kölcsönös inspirációhoz, valamint a know-how és a kiválóság terén számos eredmény eléréséhez vezethet, miközben hozzájárul a költségek megtérüléséhez. Ötödször, a Bizottságnak az Európai Beruházási Bank Csoporttal és más végrehajtó partnerekkel, például nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel szoros együttműködésben tőke- és hitelmegoldásokat – többek között az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 53 létrehozott InvestEU Alapon belüli vegyes finanszírozási eszközt – kínáló, célzott félvezető-beruházási eszközt kell létrehoznia (a közösen „Csipfinanszírozási Alapként” leírt beruházáskönnyítési tevékenységek részeként). A Csipfinanszírozási Alap tevékenységeinek támogatniuk kell egy dinamikus és reziliens félvezető-ökoszisztéma kialakítását azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedésének támogatására szolgáló források nagyobb mértékű rendelkezésre állására, valamint az értéklánc egészében történő beruházásokra, többek között a félvezetői értékláncok más vállalatai számára is. Ezzel összefüggésben az Európai Innovációs Tanács vissza nem térítendő támogatások és tőkebefektetések révén további célzott támogatást fog nyújtani a magas kockázatú, piacteremtő innovátorok számára.

(13)A jelenlegi szétaprózott köz- és magánberuházások korlátainak leküzdése, a folyamatban lévő programok integrációjának, kölcsönös termékenyítésének és a beruházások megtérülésének elősegítése, valamint a félvezetőkre vonatkozó közös uniós stratégiai jövőkép megvalósítása érdekében, amely az Unió és tagállamai azon törekvésének megvalósítását szolgálja, hogy vezető szerepet biztosítsanak a digitális gazdaságban, az Európai Csipkezdeményezésnek elő kell segítenie a meglévő uniós és nemzeti szintű finanszírozási programok közötti jobb koordinációt és szorosabb szinergiákat, az iparral és a magánszektor kulcsfontosságú szereplőivel való jobb koordinációt és együttműködést, valamint a tagállamokkal való további közös beruházásokat. A kezdeményezés végrehajtási rendszerének célja az Unió, a tagállamok, a már zajló uniós programokhoz társult harmadik országok, valamint a magánszektor forrásainak egyesítése. A kezdeményezés sikere ezért csak a tagállamok és az Unió együttes erőfeszítésére épülhet, amelynek célja, hogy támogassa mind a jelentős tőkeköltségeket, mind a virtuális tervezési, tesztelési és kísérleti erőforrások széles körű rendelkezésre állását, valamint az ismeretek, készségek és kompetenciák terjesztését. Adott esetben, tekintettel az érintett intézkedések sajátosságaira, a kezdeményezés célkitűzéseit, különösen a „Csipfinanszírozási Alap” tevékenységeit az InvestEU Alap vegyes finanszírozási eszközén keresztül is támogatni kell.

(14)A kezdeményezésből nyújtott támogatást arányos mértékben kell felhasználni a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére, és a tevékenységek nem eredményezhetnek átfedéseket a magánfinanszírozással, illetve nem szoríthatják ki a magánfinanszírozást, és nem torzíthatják a versenyt a belső piacon. A tevékenységeknek egyértelmű értéktöbbletet kell biztosítaniuk az Unió számára.

(15)A kezdeményezésnek az erős tudásbázisra kell épülnie, és fokoznia kell a szinergiákat a jelenleg az Unió és a tagállamok által a félvezetőkkel kapcsolatos kutatási és innovációs programok és fellépések, valamint az ellátási lánc egy részének fejlesztése révén támogatott intézkedésekkel, különösen a Horizont Európa programmal és az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 54 létrehozott Digitális Európa programmal, azzal a céllal, hogy 2030-ig meg lehessen erősíteni az Uniót mint globális szereplőt a félvezető technológia és alkalmazásai terén, és egyre nagyobb szerepe legyen a gyártásban. E tevékenységek kiegészítéseként a kezdeményezés szorosan együttműködne más érdekelt felekkel, többek között a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó ipari szövetséggel.

(16)A kezdeményezés intézkedései végrehajtásának felgyorsítása érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kezdeményezés egyes intézkedéseit egy új jogi eszköz, az Európai Csipinfrastruktúra-konzorcium (ECIC) révén végre lehessen hajtani, különösen kísérleti gyártósorokon. Az ECIC-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezés által finanszírozandó cselekvések kérelmezésekor az ECIC lehet a pályázó, nem pedig az ECIC-et alkotó egyes jogalanyok. Az ECIC fő célja, hogy ösztönözze a jogalanyok, köztük a kutatási és technológiai szervezetek közötti hatékony és strukturális együttműködést. Ezért az ECIC-nek legalább három, három tagállamból származó jogalany részvételével kell működnie, és egy adott cselekvés esetében köz-magán konzorciumként kell működnie. Az ECIC létrehozása nem vonhatja maga után egy új uniós szerv tényleges létrehozását, és nem irányulhat a kezdeményezés egyetlen konkrét intézkedésére. Orvosolnia kell az uniós eszköztár azon hiányosságát, hogy a kezdeményezés intézkedéseinek végrehajtása céljából ötvözze a tagállamokból, az uniós költségvetésből és a magánberuházásokból származó finanszírozást. Erős szinergiák érhetők el különösen a különböző kísérleti gyártósoroknak az ECIC-en belüli együttes fejlesztésével, az uniós hozzájárulásnak a tagállamok és más résztvevők közös erőforrásaival való összevonásával. Az ECIC költségvetésének, amelyet a tagállamok és a magánszektorbeli résztvevők a tervezett működési időszak alatt bocsátanának rendelkezésre, tiszteletben kell tartania az e kezdeményezés keretében végrehajtott intézkedések időkeretét. A Bizottság nem lehet közvetlenül részes fél a konzorciumban.

(17)A kezdeményezés elsődleges végrehajtásával a Horizont Európa keretében közös vállalkozások létrehozásáról szóló (EU) 2021/2085 rendeletnek a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás tekintetében történő módosításáról szóló XX/XX tanácsi rendelettel 55 létrehozott csipekkel foglalkozó közös vállalkozást kell megbízni.

(18)A szükséges gyártási és kapcsolódó tervezési kapacitások létrehozásának ösztönzése és ezáltal az uniós ellátás biztonságának garantálása érdekében helyénvaló lehet az állami támogatás. E tekintetben meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek megkönnyítik az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló konkrét projektek végrehajtását, és különbséget kell tenni két létesítménytípus között, nevezetesen az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek között.

(19)Az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek „maguk nemében első” és az ellátás biztonságához és a belső piac ellenálló ökoszisztémájához hozzájáruló félvezetőgyártási kapacitásokat kell biztosítaniuk az Unióban. A technológiai csomópont, a félvezető hordozó anyag, például a karborundum és a gallium-nitrit, valamint más olyan termékinnováció tekintetében, amely jobb teljesítményt, folyamattechnológiát vagy energetikai és környezeti teljesítményt kínálhat, figyelembe vehető tényező lehet a maga nemében első létesítményben folyó gyártásnál. Fontos, hogy ipari szinten hasonló kapacitású létesítmény még nem létezhet érdemben, illetve annak építésére még nem tehettek kötelezettségvállalást az Unióban, kivéve a kutatási és fejlesztési létesítményeket és a kis méretű előállítási helyszíneket.

(20)Amennyiben egy nyílt uniós üzem termelési kapacitást kínál a létesítmény üzemeltetőjéhez nem kapcsolódó vállalkozásoknak, a nyílt uniós üzemnek megfelelő és hatékony funkcionális szétválasztást kell létrehoznia, bevezetnie és fenntartania a bizalmas információk belső és külső termelés közötti cseréjének megakadályozása érdekében. Ezt a tervezés során, valamint a front-end és back-end gyártási folyamatok során szerzett összes információra alkalmazni kell.

(21)Ahhoz, hogy egy létesítmény integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek minősüljön, a létesítmény létrehozásának és működtetésének egyértelműen pozitív hatást kell gyakorolnia a félvezető-értékláncra az Unióban, különösen a felhasználók számára a belső piacon biztosított reziliens félvezető-ellátás tekintetében. A több tagállamra – többek között a kohéziós célkitűzésekre – gyakorolt hatást az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem által az uniós félvezető-értékláncra gyakorolt egyértelmű pozitív hatás egyik mutatójának kell tekinteni.

(22)Fontos, hogy az integrált gyártólétesítményekre és a nyílt uniós üzemekre ne terjedjen ki a harmadik országok által előírt közszolgáltatási kötelezettségek területen kívüli alkalmazása, ami alááshatja azon képességüket, hogy az e rendelet szerinti kiemelt fontosságú megrendelésekre vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez szükséges infrastruktúrát, szoftvert, szolgáltatást, létesítményt, eszközt, erőforrást, szellemi tulajdont vagy know-how-t használják, amelyet garantálniuk kellene.

(23)A félvezető technológiák gyors fejlődésének fényében és az Unió jövőbeli ipari versenyképességének megerősítése érdekében az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek kötelezettséget kell vállalniuk a félvezetők következő generációiba történő folyamatos és hatékony beruházásokra, többek között az új fejlesztések tesztelése és kikísérletezése révén, az Európai Csipkezdeményezés által létrehozott kísérleti gyártósorokhoz való elsőbbségi hozzáférésen keresztül, mások tényleges hozzáférésének sérelme nélkül.

(24)Annak érdekében, hogy egységes és átlátható eljárás jöhessen létre az integrált gyártólétesítményként és nyílt uniós üzemként való elismerés céljából, az elismerésről szóló határozatot a Bizottságnak kell elfogadnia azt követően, hogy egy adott vállalkozás vagy több vállalkozás konzorciuma kérelmet nyújtott be. A tervezett létesítmény összehangolt és együttműködő végrehajtása fontosságának figyelembevétele érdekében a Bizottságnak az értékelés során figyelembe kell vennie azon tagállam vagy tagállamok felkészültségét, ahol a kérelmező a létesítményeit a rendszer támogatására létre kívánja hozni. Ezenkívül az üzleti terv életképességének értékelésekor a Bizottság figyelembe vehette a kérelmező általános eredményeit. Az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismeréshez kapcsolódó kiváltságok fényében a Bizottságnak nyomon kell követnie, hogy az ilyen státuszt kapott létesítmények továbbra is megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott kritériumoknak.

(25)Tekintettel arra, hogy az ellátás biztonságának biztosítása és a reziliens félvezető-ökoszisztéma lehetővé tétele szempontjából mennyire fontosak, az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket közérdekűnek kell tekinteni. A félvezető-ellátás biztonsága a digitalizáció szempontjából is fontos, amely számos más ágazat zöld átállását teszi lehetővé. A félvezetők Unión belüli ellátásának biztonságához való hozzájárulás érdekében a tagállamok támogatási rendszereket alkalmazhatnak, és a nemzeti engedélyezési eljárásokban közigazgatási támogatást biztosíthatnak. Ez nem érinti a Bizottságnak a Szerződés 107. és 108. cikke értelmében az állami támogatások területén adott esetben fennálló hatáskörét. A tagállamoknak az uniós joggal összhangban támogatniuk kell az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek létrehozását.

(26)A lehető leggyorsabban létre kell hozni az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket, ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni az adminisztratív terheket. Ezért a tagállamoknak a lehető leggyorsabban kell kezelniük az integrált gyártólétesítmények és nyílt uniós üzemek tervezésével, megépítésével és működtetésével kapcsolatos kérelmeket. Ki kell jelölniük egy hatóságot, amely megkönnyíti és koordinálja az engedélyezési eljárásokat, és egy koordinátort, aki egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a projekt számára. Továbbá, amennyiben a 92/43/EGK tanácsi irányelv 56 és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 57 szerinti eltérés engedélyezéséhez szükséges, e létesítmények létrehozása és üzemeltetése a fent említett jogi szövegek értelmében kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető, feltéve, hogy az e rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek.

(27)A belső piacnak nagy előnye származna a zöld, megbízható és biztonságos csipekre vonatkozó közös szabványokból. A jövőbeli intelligens eszközöknek, rendszereknek és konnektivitási platformoknak fejlett félvezető-alkatrészekre kell támaszkodniuk, és meg kell felelniük a zöld, bizalmi és kiberbiztonsági követelményeknek, amelyek nagymértékben függnek az alapul szolgáló technológia jellemzőitől. E célból az Uniónak tanúsítási referenciaeljárásokat kell kidolgoznia, és elő kell írnia az iparág számára, hogy közösen dolgozzon ki ilyen eljárásokat a potenciálisan jelentős társadalmi hatással bíró konkrét ágazatokra és technológiákra vonatkozóan.

(28)Ennek fényében a Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva meg kell teremtenie az alapot a félvezető technológiákon alapuló vagy azokat széles körben alkalmazó zöld, megbízható és biztonságos csipek és beágyazott rendszerek tanúsításához. Különösen meg kell vitatniuk és azonosítaniuk kell az ilyen tanúsításra szoruló érintett ágazatokat és termékeket.

(29)A félvezető-ellátási lánc strukturális hiányosságaira és az ebből eredő jövőbeli hiányok kockázatára tekintettel ez a rendelet eszközöket biztosít az esetleges piaci zavarok nyomon követésére és hatékony kezelésére vonatkozó összehangolt megközelítéshez.

(30)Mivel a félvezető-értékláncok összetettek, gyorsan fejlődnek és összekapcsolódnak a különböző szereplőkkel, a rendszeres nyomon követés összehangolt megközelítésére van szükség annak érdekében, hogy jobban csökkenteni lehessen a félvezető-ellátást esetlegesen negatívan befolyásoló kockázatokat. A tagállamoknak a korai előrejelző mutatókra, valamint a kulcsfontosságú piaci szereplők által nyújtott szolgáltatások és áruk rendelkezésre állására és integritására összpontosítva nyomon kell követniük a félvezető-értékláncot oly módon, hogy az ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet a vállalkozások számára.

(31)A vonatkozó megállapításokat – beleértve az érdekelt felek és az ágazati szövetségek által szolgáltatott információkat is – továbbítani kell a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek, hogy lehetővé váljon a tagállamok magas szintű képviselői közötti rendszeres információcsere, valamint az információk beépítése a félvezető-értékláncok nyomonkövetési áttekintésébe.

(32)Fontos figyelembe venni a félvezetők felhasználóinak ellátási helyzetére vonatkozó konkrét ismereteket. A tagállamoknak ezért nemzeti piacaikon azonosítaniuk kell a fő felhasználói kategóriákat, és rendszeresen egyeztetniük kell velük. A tagállamoknak továbbá lehetőséget kell biztosítaniuk az érintett érdekelt szervezetek – köztük az ágazati szövetségek és a fő felhasználói kategóriák képviselői – számára, hogy tájékoztatást nyújtsanak a kereslet és a kínálat jelentős változásairól, valamint az ellátási láncuk ismert zavarairól; ez magában foglalhatja a kritikus félvezetők vagy nyersanyagok átlagosnál hosszabb átfutási idejét, a szállítás késedelmét és a kivételes áremelkedéseket.

(33)E felügyeleti tevékenységek elvégzéséhez a tagállamok illetékes hatóságainak szükségük lehet bizonyos, a nyilvánosság számára nem hozzáférhető információkra, például az egyes vállalkozásoknak a félvezető-értékláncban betöltött szerepére vonatkozó információkra. Olyan korlátozott körülmények között, amikor a felügyeleti tevékenységek elvégzése céljából szükséges és arányos, a tagállamok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az információkat a szóban forgó vállalkozástól bekérjék.

(34)A tagállamoknak figyelmeztetniük kell a Bizottságot, ha releváns tényezők esetleges félvezetőválságot jeleznek. Az ilyen válságok kezelésére való összehangolt reagálás biztosítása érdekében a Bizottságnak valamely tagállam riasztására vagy más forrásból – többek között nemzetközi partnerektől származó információkon keresztül – érkező riasztásra rendkívüli ülést kell összehívnia a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel annak értékelése céljából, hogy szükség van-e a válságszakasz aktiválására, valamint annak megvitatására, hogy a tagállamok számára megfelelő, szükséges és arányos lehet-e az összehangolt közös beszerzés lebonyolítása. A Bizottságnak konzultációkat és együttműködést kell folytatnia az érintett harmadik országokkal a nemzetközi ellátási lánc esetleges zavarainak kezelése érdekében, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően és a nemzetközi megállapodásokról szóló szerződés szerinti eljárási követelmények sérelme nélkül.

(35)A nyomon követés részeként az illetékes nemzeti hatóságoknak fel kell térképezniük a területükön létrehozott félvezető-ellátási lánc mentén az Unióban működő vállalkozásokat, és ezekről az információkról értesíteniük kell a Bizottságot.

(36)A hatékony nyomon követés elősegítése érdekében a félvezető értéklánc különböző szakaszaihoz kapcsolódó kockázatok mélyreható értékelésére van szükség, beleértve az Unión kívüli beszerzési források eredetét és forrásait is. Ezek a kockázatok kapcsolódhatnak az ipar számára kritikus fontosságú inputokhoz és berendezésekhez, beleértve az esetlegesen sérülékeny digitális termékeket, a hamisított félvezetők lehetséges hatását, a gyártási kapacitásokat, valamint az ellátási láncot esetlegesen zavaró, veszélyeztető vagy negatív hatást gyakorló egyéb kockázatokat. E kockázatok közé tartozhatnak az egyedi hibaponttal rendelkező vagy egyébként erősen koncentrált ellátási láncok. Az egyéb releváns tényezők közé tartozhat a kritikus inputok helyettesítőinek vagy alternatív forrásainak rendelkezésre állása, valamint a reziliens és fenntartható szállítás. A Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testület segítségével és a fő felhasználói kategóriáktól kapott információkat is figyelembe véve uniós szintű kockázatértékelést kell kidolgoznia.

(37)Az uniós félvezető értéklánc különböző szakaszaiban bekövetkező jövőbeli zavarok előrejelzése és az azokra való felkészülés érdekében a Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testület segítségével korai előrejelző mutatókat kell meghatároznia az uniós kockázatértékelésben. Ezek a mutatók magukban foglalhatják a félvezetők vagy megfelelő gyártóberendezések gyártásához szükséges nyersanyagok, köztes termékek és humán tőke rendelkezésre állását, a félvezetők iránti előre jelzett keresletet az uniós és a globális piacokon, a szokásos áringadozást meghaladó áremelkedéseket, a balesetek, támadások, természeti katasztrófák vagy más súlyos események hatását, a kereskedelempolitikák, vámok, exportkorlátozások, kereskedelmi akadályok és egyéb kereskedelmi vonatkozású intézkedések hatását, valamint a kulcsfontosságú piaci szereplők bezárásának, áthelyezésének vagy felvásárlásának hatását. A tagállamoknak nyomon kell követniük ezeket a korai előrejelző mutatókat.

(38)A félvezető-szolgáltatásokat vagy árukat nyújtó több vállalkozásról feltételezhető, hogy nélkülözhetetlenek az Unió félvezető-ökoszisztémájának hatékony félvezető-ellátási láncához, tekintettel a termékeiken alapuló uniós vállalkozások számára, uniós vagy globális piaci részesedésükre, a megfelelő szintű ellátás biztosításában betöltött fontos szerepükre vagy a termékeik vagy szolgáltatásaik ellátásában bekövetkező zavarok lehetséges hatására. A tagállamoknak azonosítaniuk kell a területükön működő kulcsfontosságú piaci szereplőket.

(39)Az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló (EU) 2019/452 rendelet 58 4. cikke értelmében annak meghatározása során, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság mérlegelhetik annak a 428/2009/EK tanácsi rendelet 59 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kritikus technológiákra és kettős felhasználású termékekre, többek között a félvezetőkre gyakorolt lehetséges hatásait.

(40)A nyomon követés részeként a tagállamok kifejezetten mérlegelhetnék a kulcsfontosságú piaci szereplők szolgáltatásainak és áruinak rendelkezésre állását és integritását. Ezeket a kérdéseket az érintett tagállam a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tudomására hozhatja.

(41)A félvezetőválságokra való gyors, hatékony és összehangolt uniós reagálás érdekében időben és naprakészen tájékoztatni kell a döntéshozókat a kialakuló operatív helyzetről, valamint biztosítani kell, hogy hatékony intézkedéseket lehessen hozni az érintett kritikus ágazatok félvezető-ellátásának biztosítására.

(42)A félvezető-válságszakaszt az ilyen válságra vonatkozó konkrét, komoly és megbízható bizonyítékok megléte esetén kell aktiválni. Félvezetőválság akkor következik be, ha a félvezető-ellátás súlyos zavarai jelentős hiányhoz vezetnek, ami jelentős késedelmeket okoz, és negatív hatást gyakorol az Unió egy vagy több fontos gazdasági ágazatára, akár közvetlenül, akár a hiány romboló hatásai révén, mivel az Unió ipari ágazatai a félvezetők erős felhasználói bázisát képviselik. A fentieken túlmenően félvezetőválság akkor is bekövetkezik, ha a félvezető-ellátás súlyos zavarai jelentős hiányt okoznak, ami megakadályozza a kritikus ágazatokban használt alapvető termékek, például az orvosi és diagnosztikai berendezések szállítását, javítását és karbantartását.

(43)Az ilyen félvezetőválságra való gyors és hatékony reagálás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén, előre meghatározott időtartamra aktiválja a válságszakaszt, figyelembe véve a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményét. A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy szükség van-e a válságszakasz meghosszabbítására, és előre meghatározott időtartamra meg kell hosszabbítania azt, amennyiben ennek szükségessége megállapítást nyer, figyelembe véve a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményét.

(44)A Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés és a félvezető-ellátási lánccal kapcsolatban hozott nemzeti intézkedések koordinációja elengedhetetlen a válságszakasz során annak érdekében, hogy kezelni lehessen a szükséges koherenciával, rezilienciával és hatékonysággal kapcsolatos zavarokat. E célból a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek szükség szerint rendkívüli üléseket kell tartania. A meghozott intézkedéseknek szigorúan a válságszakasz időtartamára kell korlátozódniuk.

(45)A válsághelyzet aktiválásakor megfelelő, hatékony és arányos intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani, az érintett partnerekkel a folyamatosan változó válsághelyzet enyhítése érdekében folytatott, esetleges nemzetközi együttműködés sérelme nélkül. Adott esetben a Bizottságnak információkat kell kérnie a félvezető-ellátási láncban részt vevő vállalkozásoktól. A Bizottságnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén és arányos mértékben kötelezze az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket arra, hogy fogadják el és részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns termékek előállítását, és a tagállamok megbízása alapján központi beszerző szervként járjanak el. A Bizottság az intézkedéseket bizonyos kritikus ágazatokra korlátozhatja. Emellett a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tanácsot adhat az (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60 szerinti exportellenőrzési rendszer bevezetésének szükségességével kapcsolatban. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület további megfelelő és hatékony intézkedéseket is értékelhet és azokkal kapcsolatban tanácsot adhat. E vészhelyzeti intézkedések alkalmazásának arányosnak kell lennie, és a szóban forgó jelentős zavarok kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia, amennyiben ez az Unió mindenek felett álló érdekét szolgálja. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a meghozott intézkedésekről és azok okairól. A Bizottság a Testülettel folytatott konzultációt követően további iránymutatást adhat ki a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan.

(46)Számos ágazat kritikus fontosságú a belső piac megfelelő működése szempontjából. Ezek a kritikus ágazatok a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslat 61 mellékletében felsorolt ágazatok. E rendelet alkalmazásában a védelmet és a közbiztonság és védelem szempontjából releváns egyéb tevékenységeket szintén kritikus ágazatnak kell tekinteni. Bizonyos intézkedéseket csak a kritikus ágazatok ellátásának biztosítása érdekében szabad bevezetni. A Bizottság a vészhelyzeti intézkedéseket ezen ágazatok némelyikére vagy azok egyes részeire korlátozhatja, ha a félvezetőválság megzavarta a működésüket, vagy a működésük megzavarásával fenyeget.

(47)A félvezető-ellátási lánc mentén az Unióban letelepedett vállalkozásoktól a válságszakasz során igényelt információkérések célja a félvezetőválság mélyreható értékelése annak érdekében, hogy uniós vagy nemzeti szinten azonosítani lehessen a lehetséges mérséklési vagy vészhelyzeti intézkedéseket. Ezek az információk magukban foglalhatják a termelési képességet, a termelési kapacitást, valamint az aktuális elsődleges fennakadásokat és szűk keresztmetszeteket. Ezek a szempontok magukban foglalhatják a vállalkozás uniós vagy harmadik országbeli azon termelési létesítményeiben található, válság szempontjából releváns termékek tipikus és tényleges készletét, amelyek üzemeltetését végzi, vagy amelyekből ellátást rendel vagy szerez be; a leggyakrabban gyártott termékek esetében a tipikus és aktuális átlagos átfutási időt; az egyes uniós gyártóüzemek várható termelését a következő három hónapban; a termelési kapacitás kiaknázását megakadályozó okokat; vagy a félvezetőválság jellegének értékeléséhez szükséges egyéb meglévő adatokat, illetve a lehetséges nemzeti vagy uniós szintű mérséklési vagy vészhelyzeti intézkedéseket. Minden kérésnek arányosnak kell lennie, figyelembe kell vennie a vállalkozás jogszerű céljait, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket, továbbá meg kell határoznia a kért információk benyújtására vonatkozó megfelelő határidőket. A vállalkozásokat kötelezni kell arra, hogy teljesítsék a kérést, és szankciókkal sújthatók, ha nem tesznek eleget vagy helytelen információt szolgáltatnak. A megszerzett információkra titoktartási szabályok vonatkoznak. Amennyiben egy vállalkozáshoz harmadik országban végzett, félvezetőkkel kapcsolatos tevékenységeire vonatkozó információkérés érkezik, tájékoztatnia kell a Bizottságot annak értékelése céljából, hogy indokolt-e a Bizottság információkérése.

(48)Annak biztosítása érdekében, hogy a kritikus ágazatok válság idején is folytathassák működésüket, és amennyiben ez e célból szükséges és arányos, a Bizottság arra kötelezheti az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket, hogy fogadják el és priorizálják a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket. Ez a kötelezettség kiterjeszthető azokra a félvezetőgyártó létesítményekre is, amelyek az állami támogatással összefüggésben elfogadták ezt a lehetőséget. A kiemelt fontosságú megrendelésről szóló határozatot az összes alkalmazandó uniós jogi kötelezettséggel összhangban kell meghozni, figyelembe véve az eset körülményeit. A kiemelt fontosságúvá minősítésre vonatkozó kötelezettségnek elsőbbséget kell élveznie minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben, miközben figyelembe kell vennie a vállalkozások jogszerű céljait, valamint a gyártási sorozatban bekövetkező változásokhoz szükséges költségeket és erőfeszítéseket. A vállalkozások szankciókkal sújthatók, ha nem tesznek eleget a kiemelt fontosságú megrendelésekre vonatkozó kötelezettségüknek.

(49)Az érintett vállalkozást kötelezni kell arra, hogy fogadja el és priorizálja a kiemelt fontosságú megrendelést. Kivételes és kellően indokolt esetekben a vállalkozás kérheti a Bizottságtól az előírt kötelezettség felülvizsgálatát. Ez a helyzet akkor is, ha a létesítmény nem képes teljesíteni a megrendelést, még akkor sem, ha elsőbbséget élvez, akár elégtelen termelési képessége vagy termelési kapacitása miatt, akár azért, mert ez észszerűtlen gazdasági terhet róna a létesítményre, és különös nehézségeket okozna a létesítménynek.

(50)Abban a kivételes esetben, ha az Unióban a félvezető-ellátási lánc mentén működő vállalkozás egy harmadik országtól kiemelt fontosságú megrendelés iránti kérelmet kap, tájékoztatnia kell a Bizottságot erről a kérelemről annak értékelése céljából, hogy az adott eset körülményeit figyelembe véve teljesül-e a kritikus ágazatok ellátásbiztonságára gyakorolt jelentős hatás, és teljesülnek-e a szükségesség, az arányosság és a jogszerűség egyéb követelményei, és hogy a Bizottságnak szintén elő kell-e írnia egy kiemelt fontosságú megrendelésre vonatkozó kötelezettséget.

(51)Tekintettel arra, hogy milyen fontos biztosítani a létfontosságú társadalmi funkciókat ellátó kritikus ágazatok ellátásbiztonságát, a kiemelt fontosságú megrendelés teljesítésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem vonhatja maga után a harmadik felekkel szembeni kártérítési felelősséget a szerződéses kötelezettségeknek az érintett gyártó működési folyamatainak szükséges ideiglenes megváltoztatásából eredő esetleges megsértése esetén, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megsértése az előírt priorizálásnak való megfeleléshez szükséges volt. A potenciálisan a kiemelt fontosságú megrendelés alkalmazási körén belül a vállalkozásoknak előzetesen fel kell tüntetniük ezt a lehetőséget a kereskedelmi szerződéseik feltételeiben. Az egyéb rendelkezések alkalmazhatóságának sérelme nélkül ez a felelősség alóli mentesség nem érinti a hibás termékekért az 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvben 62 előírt felelősséget.

(52)Az egyes termékek előállításának előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikkében meghatározott vállalkozási szabadság és szerződési szabadság, valamint a Charta 17. cikkében foglalt tulajdonhoz való jog lényegét, és nem érinti aránytalanul azokat. E jogok e rendeletben felmerülő bármilyen korlátozását a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, valamint az arányosság elvére figyelemmel.

(53)A válságszakasz aktiválásakor két vagy több tagállam megbízhatja a Bizottságot, hogy a meglévő uniós szabályokkal és eljárásokkal összhangban összesítse a keresletet, és a köz érdekében járjon el a nevükben a közbeszerzés során, vásárlóerejét kihasználva. A megbízás felhatalmazhatja a Bizottságot arra, hogy megállapodásokat kössön a válság szempontjából releváns termékek beszerzéséről bizonyos kritikus ágazatokban. A Bizottságnak a Testülettel konzultálva minden egyes kérelem esetében értékelnie kell a hasznosságot, a szükségességet és az arányosságot. Amennyiben nem kíván eleget tenni a kérelemnek, tájékoztatnia kell az érintett tagállamokat és a Testületet, és meg kell indokolnia döntését. Ezenkívül a részt vevő tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy képviselőket jelöljenek ki, akik iránymutatást és tanácsadást nyújtanak a beszerzési eljárások és a beszerzési megállapodások tárgyalása során. A beszerzett termékek telepítésének és használatának továbbra is a részt vevő tagállamok hatáskörébe kell tartoznia.

(54)Félvezetőhiány esetén szükségessé válhat, hogy az Unió védelmi intézkedéseket vegyen fontolóra. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület kifejtheti nézeteit annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztatást kapjon arról, hogy a piaci helyzet az (EU) 2015/479 rendelet értelmében az alapvető termékek jelentős hiányához vezet-e.

(55)E rendelet zökkenőmentes, hatékony és összehangolt végrehajtásának, valamint az együttműködésnek és az információcserének az elősegítése érdekében létre kell hozni a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek konkrét kérdésekben tanácsot kell adnia és segítenie kell a Bizottságot. Ezeknek magukban kell foglalniuk az Európai Csipkezdeményezéssel kapcsolatos tanácsadást a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás közigazgatási szervekből álló testülete számára; az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek működéséről szóló információk cseréjét; a megbízható termékek tanúsítását igénylő, potenciálisan jelentős társadalmi hatással és nagy biztonsági jelentőséggel bíró konkrét ágazatok és technológiák meghatározásának megvitatását és előkészítését, valamint az összehangolt nyomon követés és válságreagálás kezelését. Ezenkívül a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek biztosítania kell e rendelet következetes alkalmazását, elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést, valamint az e rendelettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserét. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatnia kell a Bizottságot a nemzetközi együttműködésben, ideértve az információgyűjtést és a válságértékelést is. Emellett a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek össze kell hangolnia, együtt kell működnie és információt kell cserélnie más uniós válságreagálási és válsághelyzetekre való felkészüléssel foglalkozó struktúrákkal annak érdekében, hogy koherens és összehangolt uniós megközelítést biztosítson a félvezetőválságokra vonatkozó válságreagálási és válsághelyzetekre való felkészülési intézkedések tekintetében.

(56)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület elnöki tisztjét a Bizottság egy képviselője tölti be. Minden tagállam nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontjának ki kell neveznie legalább egy magas szintű képviselőt a félvezetőkkel foglalkozó európai testületbe. Különböző képviselőket is kinevezhetnek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület különböző feladataival kapcsolatban, például attól függően, hogy e rendelet mely fejezetét vitatják meg a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein. A Bizottság alcsoportokat hozhat létre, és jogosult munkamegállapodások kialakítására azáltal, hogy eseti alapon szakértőket hív meg az üléseken való részvételre, vagy alcsoportjaiba megfigyelőként meghívja az uniós félvezetőipar érdekeit képviselő szervezeteket, például a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó ipari szövetséget.

(57)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület külön üléseket tart a II. fejezetben szereplő feladatai, valamint a III. és IV. fejezetben szereplő feladatai tekintetében. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a félvezetőkkel foglalkozó európai testületen belüli hatékony és eredményes együttműködést. A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megkönnyítse a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és más uniós szervek, hivatalok, ügynökségek és tanácsadó csoportok közötti információcserét. A félvezetők más ágazatok számára való biztosításának fontosságára és ebből fakadóan a koordináció szükségességére tekintettel a Bizottságnak biztosítania kell, hogy más uniós intézmények és szervek megfigyelőként részt vegyenek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein, amennyiben ez a IV. fejezet alapján létrehozott nyomonkövetési és válságreagálási mechanizmus szempontjából releváns és helyénvaló. A félvezetőhiány kezelésére szolgáló közös uniós eszköztárról szóló bizottsági ajánlás végrehajtását követő munka folytatása és felhasználása érdekében a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek el kell látnia a félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoport feladatait. Amint a félvezetőkkel foglalkozó európai testület megkezdi működését, a szakértői csoportnak meg kell szűnnie.

(58)A tagállamok kulcsszerepet játszanak e rendelet alkalmazásában és végrehajtásában. E tekintetben minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot e rendelet hatékony végrehajtása érdekében, és biztosítania kell, hogy e hatóságok megfelelő felhatalmazással és erőforrásokkal rendelkezzenek. A tagállamok egy vagy több meglévő hatóságot is kijelölhetnek. A tagállamokban a szervezeti hatékonyság növelése, valamint a nyilvánossággal és más tagállami és uniós szintű partnerekkel – többek között a Bizottsággal és a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel – szembeni hivatalos kapcsolattartó pont létrehozása érdekében az e rendelet alapján illetékes hatóságként kijelölt hatóságok közül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontot, amely az e rendelettel kapcsolatos kérdések koordinálásáért és a más tagállamok illetékes hatóságaival folytatott határokon átnyúló együttműködésért felel.

(59)Az illetékes hatóságok uniós és nemzeti szintű megbízható és konstruktív együttműködésének biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásában részt vevő valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a feladatai ellátása során megszerzett információk és adatok bizalmas jellegét. A Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok, azok tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint a tagállamok egyéb hatóságainak tisztviselői és köztisztviselői nem közölhetik az e rendelet alapján általuk megszerzett vagy velük megosztott olyan információkat, amelyekre üzleti titoktartási kötelezettség vonatkozik. Ezt az e rendelettel létrehozott, félvezetőkkel foglalkozó európai testületre és félvezető-bizottságra is alkalmazni kell. Adott esetben a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a bizalmas információk információgyűjtéssel összefüggésben történő kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályok meghatározása céljából.

(60)A jelen rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelést pénzbírság és kényszerítő bírság útján kell érvényesíteni. Ennek érdekében a kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén a bírságok és kényszerítő bírságok megfelelő mértékét is meg kell határozni. A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására – a szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idők mellett – elévülési időket kell alkalmazni. Ezen túlmenően a Bizottságnak biztosítania kell az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások képviseleti szervezetei számára a meghallgatáshoz való jogot.

(61)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletének az abban meghatározott fellépések tekintetében – a technológiai változások és a piaci fejlemények tükrözése érdekében – e rendelet célkitűzéseinek megfelelő módon történő módosítása céljából, továbbá a II. mellékletnek a mérhető mutatók tekintetében szükségesnek tekintett módosítása céljából, valamint e rendeletnek a nyomonkövetési- és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 63 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(62)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az ECIC-ek kiválasztása, a kompetenciaközpontok feladatainak megállapítására és meghatározására, valamint a hálózat létrehozására vonatkozó eljárás tekintetében, a kezdeményezés célkitűzéseinek elérése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a félvezetőválságok esetén a válságszakasz aktiválása, a gyors és összehangolt reagálás lehetővé tétele, valamint a bizalmas információk kezelésére vonatkozó gyakorlati intézkedések meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 64 megfelelően kell gyakorolni.

(63)Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet keretet hoz létre a félvezető-ágazat uniós szintű megerősítésére, különösen a következő intézkedések révén:

a)az Európai Csipkezdeményezés (a továbbiakban: a kezdeményezés) létrehozása;

b)az Unióban a félvezető-ellátás biztonságát elősegítő, a maguk nemében első integrált gyártólétesítmények és nyílt uniós üzemek elismerésére és támogatására vonatkozó kritériumok meghatározása;

c)a tagállamok és a Bizottság közötti koordinációs mechanizmus létrehozása a félvezető-ellátás és a félvezetőhiányra adott válságreagálás nyomon követésére.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.„félvezető”: a következők bármelyike:

a)olyan elemi anyag, például szilícium vagy vegyület, mint például a karborundum, amelynek elektromos vezetőképessége módosítható; vagy

b)előre meghatározott mintának megfelelően meghatározott félvezető, szigetelő és vezető rétegek sorozatából álló alkatrész, amely jól meghatározott elektronikus vagy fotonikai funkciók vagy mindkettő elvégzésére szolgál;

2.„csip”: olyan elektronikus eszköz, amely egy félvezető anyag különböző funkcionális elemeit tartalmazza, jellemzően memória, logika, processzor és analóg eszközök formájában, más néven „integrált áramkör”;

3.„technológiai csomópont”: a félvezetőn lévő szerkezet, amely átalakító elemként szolgál, és amely alapján nanométerben mérhető a gyártási módszer;

4.„félvezető-ellátási lánc”: a félvezetők gyártásában részt vevő tevékenységek, szervezetek, szereplők, technológia, információk, erőforrások és szolgáltatások rendszere, beleértve a nyersanyagokat, a gyártóberendezéseket, a tervezést, a gyártást, az összeszerelést, a tesztelést és a csomagolást;

5.„félvezető-értéklánc”: a félvezető termékhez kapcsolódó tevékenységek összessége a tervezéstől a végfelhasználásig, beleértve a nyersanyagokat, a gyártóberendezéseket, a kutatást, a tervezést, a gyártást, a tesztelést, az összeszerelést és a csomagolást a végtermékekbe való beágyazás és validálás céljából;

6.„kísérleti gyártósor”: olyan kísérleti projekt vagy intézkedés, amely a 3–8. szint közötti, magasabb technológiai érettségi szinteket célozza egy terméknek vagy rendszernek a modellfeltevések alapján történő teszteléséhez, demonstrálásához és kalibrálásához szükséges infrastruktúra továbbfejlesztése érdekében;

7.„koordinátor”: olyan jogalany, amely tagja a 7. cikknek megfelelően létrehozott Európai Csipinfrastruktúra-konzorciumnak, és akit a konzorcium valamennyi tagja fő kapcsolattartóként jelölt ki a konzorciumnak a Bizottsággal való kapcsolattartása céljából;

8.„kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 65 mellékletének 2. cikkében meghatározott kis- és középvállalkozások;

9.„közepes piaci tőkeértékű vállalat”: olyan vállalat, amely nem kkv, és amely alkalmazottainak létszáma – a személyzet létszámát a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3–6. cikke szerint számítva – legfeljebb 1 500 fő;

10.„maga nemében első létesítmény”: félvezetőgyártásra alkalmas ipari létesítmény – beleértve a front-endet és a back-endet vagy mindkettőt –, amely érdemben még nincs jelen az Unióban, vagy nem vállaltak kötelezettséget az Unión belüli építésére, például a technológiai csomópont, a félvezető hordozó anyag, mint a karborundum és a gallium-nitrit, valamint más olyan termékinnováció tekintetében, amely jobb teljesítményt, folyamatinnovációt vagy energia- és környezetvédelmi teljesítményt kínálhat;

11.„következő generációs csipek” és „következő generációs félvezető technológiák”: olyan csipek és félvezető technológiák, amelyek túlmutatnak a legkorszerűbb technológiákon a számítási teljesítmény vagy az energiahatékonyság jelentős javítása, valamint egyéb jelentős energetikai és környezeti előnyök nyújtása terén;

12.„front-end”: a félvezető lapkák teljes feldolgozása;

13.„back-end”: minden egyes integrált áramkör csomagolása, összeszerelése és vizsgálata;

14.„félvezetők felhasználója”: olyan vállalkozás, amely olyan termékeket gyárt, amelyekbe félvezetők kerülnek beépítésre;

15.„kulcsfontosságú piaci szereplők”: az uniós félvezető-ágazatban működő vállalkozások, amelyek megbízható működése alapvető fontosságú a félvezető-ellátási lánc szempontjából;

16.„kritikus ágazat”: a kritikus fontosságú szervezetek, a védelmi ágazat és a közbiztonság és védelem szempontjából fontos egyéb tevékenységek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslat mellékletében említett bármely ágazat;

17.„válság szempontjából releváns termék”: a félvezetők vagy köztes termékek előállításához szükséges félvezetők, köztes termékek és nyersanyagok, amelyeket érint a félvezetői válság, vagy amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak a félvezetőválság vagy gazdasági hatásainak orvoslása szempontjából;

18.„gyártási képesség”: egy félvezetőgyártó létesítmény potenciális teljesítménye optimális erőforrások mellett, jellemzően bizonyos méretű lapkák mennyisége, amelyek adott idő alatt gyárthatók;

19.„gyártási kapacitás”: egy félvezetőgyártó létesítmény teljesítménye, jellemzően bizonyos méretű lapkák mennyisége, amelyek adott idő alatt gyárthatók.

II. fejezet

Európai Csipkezdeményezés

1. szakasz

Általános rendelkezések

3. cikk
A kezdeményezés létrehozása

(1)A kezdeményezés a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamára jön létre.

(2)A kezdeményezést a Horizont Európa programból és a Digitális Európa programból, és különösen annak 6. sz. egyedi célkitűzéséből származó finanszírozás támogatja, mindkét programból legfeljebb 1,65-1,65 milliárd EUR indikatív összegben. Ezt a finanszírozást az (EU) 2021/695 rendelettel és az (EU) 2021/694 rendelettel összhangban kell végrehajtani.

4. cikk
A kezdeményezés célkitűzései

(1)A kezdeményezés általános célkitűzése, hogy Unió-szerte támogassa a nagyszabású technológiai kapacitásépítést és innovációt annak érdekében, hogy lehetővé váljon olyan élvonalbeli és új generációs félvezető és kvantumtechnológiák kifejlesztése és alkalmazása, amelyek megerősítik az Unió fejlett tervezési, rendszer-integrációs és csipgyártási képességeit, valamint hozzájárulnak a kettős digitális és zöld átállás megvalósításához.

(2)A kezdeményezés öt operatív célkitűzése a következő:

a)fejlett, nagyszabású tervezési kapacitások kiépítése az integrált félvezető technológiák számára. Ezt az operatív célkitűzést a következők révén kell elérni:

1.Unió-szerte elérhető innovatív virtuális platform kiépítése, amely a meglévő és az új tervezési létesítményeket a kibővített könyvtárakkal és az elektronikus tervezési automatizálási (EDA) eszközökkel integrálja;

2.a tervezési kapacitás korszerűsítése folyamatban lévő innovatív fejlesztésekkel, például a nyílt forráskódú csökkentett utasítású számítógépes architektúrán (RISC-V) alapuló processzorarchitektúrával;

3.a félvezető-ökoszisztéma bővítése a vertikális piaci ágazatok integrálásával, hozzájárulva az Unió zöld, digitális és innovációs menetrendjéhez;

b)a meglévő kísérleti gyártósorok fejlesztése és újak kialakítása. Ezt az operatív célkitűzést a következők révén kell elérni:

1.a technológiai képességek megerősítése a következő generációs csipgyártási technológiák terén a kutatási és innovációs tevékenységek integrálásával és a jövőbeli technológiai csomópontok fejlesztésének előkészítésével, beleértve a két nanométer alatti élvonalbeli csomópontokat, a legfeljebb 10 nanométeres, teljes kiürítésű silicon-on-insulatort (FD-SOI), valamint a 3D heterogén rendszerek integrációját és a fejlett csomagolást;

2.a nagyszabású innováció támogatása a kulcsfontosságú funkciókat – például a fenntartható energiát és az elektromobilitást, az alacsonyabb energiafogyasztást, a biztonságot, a nagyobb számítástechnikai teljesítményt elősegítő új anyagokat és architektúrákat – integráló, illeztve áttörést jelentő technológiákat, például neuromorf és beágyazott mesterséges intelligenciával működő csipekeket, integrált fotonikát, grafén és más 2D anyagalapú technológiákat integráló új tervezési koncepciók kísérletezésére, tesztelésére és validálására szolgáló új vagy meglévő kísérleti gyártósorokhoz való hozzáférés révén;

3.az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek támogatása az új kísérleti gyártósorokhoz való elsőbbségi hozzáférés révén;

c)fejlett technológiai és mérnöki kapacitások kiépítése a kvantumcsipek innovatív fejlesztésének felgyorsítása érdekében;

d)kompetenciaközpontok hálózatának létrehozása Unió-szerte a következők érdekében:

1.a kapacitások megerősítése és a szakértelem széles körének biztosítása az érdekelt felek, köztük a végfelhasználói kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára, megkönnyítve a fenti kapacitásokhoz és létesítményekhez való hozzáférést és azok hatékony használatát;

2.a készséghiány kezelése, új tehetségek vonzása és mozgósítása, valamint a megfelelően képzett munkaerő megjelenésének támogatása a félvezető-ágazat megerősítése érdekében, többek között a munkavállalók átképzése és továbbképzése révén;

e)az InvestEU Alap vegyes finanszírozási eszközén és az Európai Innovációs Tanácson keresztül az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások, a kkv-k és a félvezető-értékláncban részt vevő egyéb vállalatok hitelfinanszírozáshoz és saját tőkéhez való hozzáférésének megkönnyítésére irányuló tevékenységek, együttesen „Csipfinanszírozási Alap”-nak nevezett finanszírozási tevékenységek végzése a következők céljából:

1.az uniós költségvetési kiadások tőkevonzó hatásának javítása, és magasabb multiplikátorhatás kiváltása a magánfinanszírozás bevonásával;

2.támogatás nyújtása a finanszírozáshoz való hozzáférés terén nehézségekkel küzdő vállalkozások számára, valamint az Unió és tagállamai gazdasági ellenálló képességének megerősítése iránti igény kezelése;

3.a félvezetőgyártási technológiákba és a csipek tervezésébe történő beruházások felgyorsítása, valamint a köz- és a magánszektorból származó finanszírozás mozgósítása, a teljes félvezető-értéklánc ellátásbiztonságának növelése mellett.

5. cikk
A kezdeményezés elemei

(1)A kezdeményezés öt eleme a következő:

a)az integrált félvezető technológiák tervezési kapacitásai;

b)kísérleti gyártósorok az innovatív termelés előkészítésére, valamint tesztelési és kísérleti létesítmények;

c)a kvantumcsipek fejlett technológiai és mérnöki kapacitásai;

d)kompetenciaközpontok hálózata és készségfejlesztés;

e)Az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások, a kkv-k és a félvezető-értékláncban részt vevő egyéb vállalatok hitelfinanszírozáshoz és saját tőkéhez való hozzáférését célzó Csipfinanszírozási Alap tevékenységei.

6 cikk
Uniós programokkal való szinergiák

(1)A kezdeményezés a III. mellékletben foglaltak szerint lehetővé teszi a más uniós programokkal való szinergiákat. A Bizottság gondoskodik róla, hogy semmi ne akadályozza az egyedi célkitűzések megvalósítását, amikor kiaknázásra kerül a programnak más uniós programokkal való kiegészítő jellege.

7. cikk
Európai Csipinfrastruktúra-konzorcium

(1)A kezdeményezés keretében finanszírozott támogatható intézkedések és egyéb kapcsolódó feladatok végrehajtása céljából az e cikkben meghatározott feltételek mellett létre lehet hozni egy Európai Csipinfrastruktúra-konzorciumot (a továbbiakban: ECIC).

(2)Az ECIC:

a)a (6) bekezdésben említett bizottsági határozat hatálybalépésének napjától jogi személyiséggel rendelkezik;

b)egy vagy több, létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik, amelyek egy vagy több tagállam területén helyezkednek el;

c)legalább három tagállamból származó legalább három jogalanyból áll, és a tagállamok részvételével köz-magán konzorciumként, valamint magán jogalanyként működik;

d)kijelöli a koordinátort.

(3)A koordinátor írásos kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amely a következőket tartalmazza:

a)kérelem a Bizottság számára az ECIC létrehozásáról, beleértve az ECIC-konzorciumot alkotó javasolt jogalanyok listáját;

b)az ECIC létesítő okiratának tervezete, amely legalább a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza: a létrehozási eljárás, a tagság, a költségvetés, a székhely, az alkalmazandó jog és joghatóság, az eredmények tulajdonjoga, az irányítás, beleértve a döntéshozatali eljárást és a konkrét szerepet, valamint adott esetben a tagállamok és a Bizottság szavazati jogát, a felszámolást, a jelentéstételt és a felelősséget.

(4)A Bizottság a következő kritériumok alapján felülvizsgálja az ECIC létrehozására irányuló kérelmet:

a)a javasolt ECIC és az azt alkotó jogalanyok megfelelő kompetenciái, know-how-ja és képességei a félvezetőkkel kapcsolatban;

b)a kezdeményezés keretében támogatható intézkedések végrehajtásához szükséges, megfelelő irányítási kapacitás, személyzet és infrastruktúra;

c)az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközök;

d)az uniós források azon szintjének megfelelő, kellő pénzügyi életképesség, amelynek irányítására fel fogják hívni, adott esetben – lehetőleg egy közigazgatási szerv által nyújtott – biztosítékokkal alátámasztva;

e)a tagállamok és a magánszektorbeli résztvevők által az ECIC finanszírozására rendelkezésre bocsátandó költségvetés és a kapcsolódó szabályok;

f)az ECIC megfelelő képessége arra, hogy gondoskodjon az ipar szükségleteinek kielégítéséről.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján és a (4) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján elfogadja a következő határozatok egyikét:

a)határozat az ECIC létrehozásáról, miután megállapította, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülnek;

b)határozat a kérelem elutasításáról, miután megállapította, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelmények nem teljesülnek.

Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6)Az (5) bekezdésben említett határozatról értesíteni kell a kérelmezőket.

(7)Az ECIC létrehozásáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(8)Az ECIC jelentős általános autonómiával rendelkezik tagságának, irányításának, finanszírozásának, költségvetésének, valamint a tagoktól származó pénzügyi hozzájárulások lehívására vonatkozó részletes szabályoknak, a szavazati jogoknak és a munkamódszereknek a meghatározása tekintetében. Az ECIC szervezeti felépítésének, összetételének és munkamódszereinek – beleértve a létesítő okirat bármely módosítását is – azonban összhangban kell lenniük e rendelet és az Európai Csipkezdeményezés céljaival és célkitűzéseivel, és hozzá kell járulniuk azokhoz, és értesíteni kell róluk a Bizottságot.

(9)Az ECIC éves tevékenységi jelentést készít, amely tartalmazza tevékenységeinek technikai leírását és egy pénzügyi jelentést. Az éves tevékenységi jelentést továbbítja a Bizottságnak és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. A Bizottság ajánlásokat tehet az éves tevékenységi jelentésben tárgyalt kérdésekkel kapcsolatban.

8. cikk
A félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózata

(1)A kezdeményezés 5. cikk d) pontjában említett komponense szerinti intézkedések végrehajtása céljából létre lehet hozni a félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózatát (a továbbiakban: a hálózat).

(2)A kezdeményezés 5. cikk d) pontjában említett komponenséhez tartozó intézkedések végrehajtása tekintetében a hálózat a következő tevékenységek mindegyikét vagy egy részét végezheti az uniós gazdasági ágazat, különösen a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok (mid-capok), valamint a közszektor javára:

a)hozzáférést biztosít a kezdeményezés 5. cikk a) pontjában említett komponense szerinti tervezési szolgáltatásokhoz és tervezési eszközökhöz, valamint a kezdeményezés 5. cikk b) pontjában említett komponense keretében támogatott kísérleti gyártósorokhoz;

b)figyelemfelkeltés, valamint a szükséges know-how, szakértelem és készségek biztosítása az érdekelt felek számára annak érdekében, hogy az infrastruktúra hatékony használata révén felgyorsítsák az új félvezető technológiák, tervezési lehetőségek és rendszerkoncepciók fejlesztését és integrációját;

c)figyelemfelkeltés, valamint szakértelem, know-how és szolgáltatások vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a rendszertervezési készenlétet, az új és meglévő kísérleti gyártósorokat, valamint az e kezdeményezés által támogatott, a készségek és kompetenciák fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket;

d)a szakértelem és a know-how tagállamok és régiók közötti átadásának megkönnyítése, a készségek, az ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése, valamint közös programok ösztönzése;

e)a félvezető technológiákra vonatkozó speciális képzési tevékenységek kidolgozása és irányítása az uniós tehetségbázis fejlesztésének támogatása érdekében.

(3)A tagállamok nyílt és versenyalapú eljáráson keresztül kijelölik a részvételre jelentkező kompetenciaközpontokat a nemzeti eljárásaikkal, közigazgatási és intézményi struktúrájukkal összhangban. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a kompetenciaközpontok létrehozására vonatkozó eljárást, beleértve a kiválasztási kritériumokat, valamint a központok további feladatait és funkcióit a kezdeményezés szerinti intézkedések végrehajtása tekintetében, a hálózat létrehozására vonatkozó eljárást, valamint a hálózatot alkotó szervezetek kiválasztására vonatkozó határozatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A hálózat jelentős általános autonómiával rendelkezik szervezetének, összetételének és munkamódszereinek meghatározása tekintetében. A hálózat szervezeti felépítésének, összetételének és munkamódszereinek azonban összhangban kell lenniük e rendelet és a kezdeményezés céljaival, és hozzá kell járulniuk azokhoz.

9. cikk
Végrehajtás

(1)A kezdeményezés 5. cikk a)–d) pontjában felsorolt komponenseivel az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet módosításáról szóló XX/XX tanácsi rendeletben említett csipekkel foglalkozó közös vállalkozást lehet megbízni, és azokat a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás munkaprogramjában lehet végrehajtani.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a technológiai változás és a piaci fejlemények tükrözése érdekében – a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a kezdeményezés 4. cikkben meghatározott célkitűzéseinek megfelelő módon módosítsa az I. mellékletet az abban meghatározott tevékenységek tekintetében.

(3)A kezdeményezés hatékony végrehajtásának és értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a II. mellékletet a végrehajtás nyomon követésére szolgáló mérhető mutatók tekintetében, valamint hogy jelentést tegyen a kezdeményezésről a 4. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében.

III. fejezet

Az ellátás biztonsága

10. cikk
Integrált gyártólétesítmények

(1)Az integrált gyártólétesítmények az Unióban a félvezetők tervezését és gyártását szolgáló, a maguk nemében első létesítmények, beleértve a front-endet és a back-endet vagy mindkettőt, amelyek hozzájárulnak a belső piac ellátásbiztonságához.

(2)Az integrált gyártólétesítmény a következő kritériumoknak felel meg:

a)a maga nemében első létesítménynek minősül;

b)létrehozása és működtetése egyértelműen pozitív hatást gyakorol az Unió félvezető-értékláncára az ellátás biztonságának biztosítása és a képzett munkaerő növelése tekintetében;

c)garantálja, hogy nem vonatkozik rá harmadik országok közszolgáltatási kötelezettségeinek területen kívüli alkalmazása oly módon, ami alááshatja a vállalkozás képességét a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kötelezettség felmerülésekor tájékoztatja a Bizottságot;

d)kötelezettséget vállal arra, hogy beruház a csipek következő generációjába.

(3)A (2) bekezdés d) pontja szerint a csipek következő generációjába való beruházás céljából az integrált gyártólétesítmény elsőbbségi hozzáféréssel rendelkezik az 5. cikk b) pontjával összhangban létrehozott kísérleti gyártósorokhoz. Az ilyen elsőbbségi hozzáférés nem érinti más érdekelt vállalkozásoknak a kísérleti gyártósorokhoz való tényleges hozzáférését.

11. cikk
Nyílt uniós üzemek

(1)A nyílt uniós üzemek olyan a maguk nemében első félvezető-gyártóüzemek az Unióban, beleértve a front-endet vagy a back-endet vagy mindkettőt, amelyek termelési kapacitást kínálnak független vállalkozások számára, és ezáltal hozzájárulnak a belső piac ellátásbiztonságához.

(2)A nyílt uniós üzem a következő kritériumoknak felel meg:

a)a maga nemében első létesítménynek minősül;

b)létrehozása és működtetése egyértelműen pozitív hatást gyakorol az Unió félvezető-értékláncára az ellátás biztonságának biztosítása és a képzett munkaerő növelése tekintetében, figyelembe véve különösen azt, hogy milyen mértékben kínál front-end vagy back-end vagy mindkétféle termelési kapacitást a létesítményhez nem kapcsolódó vállalkozásoknak, amennyiben elegendő kereslet áll fenn;

c)garantálja, hogy nem vonatkozik rá harmadik országok közszolgáltatási kötelezettségeinek területen kívüli alkalmazása oly módon, ami alááshatja a vállalkozás képességét a 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kötelezettség felmerülésekor tájékoztatja a Bizottságot;

d)kötelezettséget vállal arra, hogy beruház a csipek következő generációjába.

(3)Amennyiben egy nyílt uniós üzem termelési kapacitást kínál a létesítmény üzemeltetőjével kapcsolatban nem álló vállalkozásoknak, akkor a tervezési és gyártási folyamatok megfelelő és hatékony funkcionális szétválasztását alakítja ki és tartja fenn az egyes szakaszokban szerzett információk védelmének biztosítása érdekében.

(4)A (2) bekezdés d) pontja szerint a csipek következő generációjába való beruházás céljából a nyílt uniós üzem elsőbbségi hozzáféréssel rendelkezik az 5. cikk b) pontjával összhangban létrehozott kísérleti gyártósorokhoz. Az ilyen elsőbbségi hozzáférés nem érinti más érdekelt vállalkozásoknak a kísérleti gyártósorokhoz való tényleges hozzáférését.

12. cikk
Kérelmezés és elismerés

(1)Bármely vállalkozás vagy vállalkozások konzorciuma (a továbbiakban: kérelmező) kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy a kérelmező tervezett létesítményét integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként ismerje el.

(2)A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva tisztességes és átlátható eljárás keretében értékeli a kérelmet a következő elemek alapján:

a)a 10. cikk (2) bekezdésében, illetve a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak való megfelelés;

b)a projekt pénzügyi életképességét értékelő üzleti terv, beleértve a tervezett állami támogatásra vonatkozó információkat;

c)a kérelmező igazolt tapasztalata hasonló létesítmények telepítése és működtetése terén;

d)megfelelő igazoló dokumentum rendelkezésre bocsátása, amely igazolja azon tagállam vagy tagállamok felkészültségét a létesítmény létrehozásának megkönnyítése terén, ahol a kérelmező létre kívánja hozni az ilyen létesítményt.

A Bizottság feldolgozza a kérelmet, és időben elfogadja határozatát, valamint értesíti erről a kérelmezőt.

(3)A Bizottság nyomon követi az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek tevékenységeit. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy létesítmény már nem felel meg a 10. cikk (2) bekezdésében, illetve a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, megállapításairól értesíti a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet. A félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt és a létesítmény meghallgatását követően a Bizottság hatályon kívül helyezheti azt a határozatot, amely a létesítményt integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek minősíti.

(4)A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően hatályon kívül helyezheti az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállását elismerő határozatot, ha az elismerés téves információkat tartalmazó kérelmen alapult.

(5)Azok a létesítmények, amelyek már nem integrált gyártólétesítmények vagy nyílt uniós üzemek, elveszítik az e rendeletből eredő, e jogállás elismeréséhez kapcsolódó valamennyi jogot.

13. cikk
Közérdek és állami támogatás

(1)Az integrált gyártólétesítményeket vagy nyílt uniós üzemeket úgy kell tekinteni, hogy azok hozzájárulnak a félvezető-ellátás biztonságához az Unióban, és ezáltal a közérdeket szolgálják.

(2)Az Unión belüli ellátásbiztonság elérése érdekében a tagállamok – a Szerződés 107. és 108. cikkének sérelme nélkül – a 14. cikkel összhangban támogatási rendszereket alkalmazhatnak, és közigazgatási támogatást biztosíthatnak az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek számára.

14. cikk
Az engedélyezési eljárások nemzeti gyorsított eljárása

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az integrált gyártólétesítmények és nyílt uniós üzemek tervezésével, megépítésével és működtetésével kapcsolatos közigazgatási kérelmeket hatékonyan és kellő időben feldolgozzák. E célból valamennyi érintett nemzeti hatóság gondoskodik arról, hogy e kérelmeket a jogilag lehetséges leggyorsabb módon kezeljék.

(2)Amennyiben a nemzeti jogban létezik ilyen jogállás, az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket a lehető legnagyobb nemzeti jelentőségű jogállással ruházzák fel, és ennek megfelelően kezelik az engedélyezési eljárások során, beleértve a környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos eljárásokat is, és amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, a területrendezési eljárásokat.

(3)A félvezető-ellátás biztonsága a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 2000/60 irányelv 4. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kiemelkedően fontos közérdeken alapuló kényszerítő indoknak tekinthető. Ezért az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek tervezése, megépítése és üzemeltetése kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető, feltéve, hogy az e rendelkezésekben meghatározott többi feltétel teljesül.

(4)Minden egyes integrált gyártólétesítmény és nyílt uniós üzem esetében az érintett tagállamok kijelölik a tervezéssel, építéssel és működtetéssel kapcsolatos közigazgatási kérelmek megkönnyítéséért és koordinációjáért felelős hatóságot. A hatóság koordinátort nevez ki, aki egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál az integrált gyártólétesítmény vagy a nyílt uniós üzem számára. A hatóság munkacsoportot hozhat létre, amelyben a közigazgatási kérelmekben érintett valamennyi hatóság képviselteti magát az engedélyezési ütemterv kidolgozása, valamint végrehajtásának nyomon követése és koordinálása céljából. Amennyiben egy integrált gyártólétesítmény vagy egy nyílt uniós üzem létrehozásához két vagy több tagállamban kell döntéseket hozni, az érintett hatóságok megtesznek minden szükséges lépést az egymás közötti hatékony és eredményes együttműködés és koordináció érdekében.

IV. fejezet

Nyomon követés és válságreagálás

1. szakasz
Nyomon követés

15. cikk
Nyomon követés és riasztás

(1)A tagállamok rendszeresen nyomon követik a félvezető-értékláncot. Különösen az alábbi feladatokat látják el:

a)a 16. cikk szerint azonosított korai előrejelző mutatók nyomon követése;

b)a 17. cikk szerint azonosított kulcsfontosságú piaci szereplők által nyújtott szolgáltatások és áruk rendelkezésre állásának és integritásának nyomon követése.

A tagállamok a vonatkozó megállapításokat rendszeres tájékoztatás formájában közlik a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel.

(2)A tagállamok felkérik a félvezetők fő felhasználóit és más érdekelt feleket, hogy nyújtsanak tájékoztatást a kereslet jelentős ingadozásáról és az ellátási láncuk ismert zavarairól. Az információcsere megkönnyítése érdekében a tagállamok rendelkeznek e tájékoztatások mechanizmusáról és igazgatási felépítéséről.

(3)A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes nemzeti hatóságok információkat kérhetnek a félvezető-ellátási lánc mentén működő vállalkozások képviseleti szervezeteitől vagy egyedi vállalkozásoktól, amennyiben ez az (1) bekezdés alkalmazásában szükséges és arányos. Ilyen esetben az illetékes nemzeti hatóságok különös figyelmet fordítanak a kkv-kra a kérelemből eredő adminisztratív terhek minimalizálása érdekében, és előnyben részesítik az ilyen információk megszerzéséhez szükséges digitális megoldásokat. Az e bekezdés alapján megszerzett információkat a 27. cikkben meghatározott titoktartási kötelezettségeknek megfelelően kell kezelni.

(4)Amennyiben egy tagállam potenciális félvezetőválságról vagy a kereslet jelentős ingadozásáról szerez tudomást, vagy konkrét és megbízható információval rendelkezik bármely más kockázati tényezőről vagy eseményről, haladéktalanul figyelmezteti a Bizottságot („korai előrejelzés”).

(5)Amennyiben a Bizottság tudomására jut egy esetleges félvezetőválság, a kereslet jelentős ingadozása, vagy konkrét és megbízható információval rendelkezik bármely más kockázati tényezőről vagy eseményről a (4) bekezdéssel összhangban valamely tagállam által küldött riasztás alapján vagy más forrásokból, többek között nemzetközi partnerektől származó információk alapján, indokolatlan késedelem nélkül:

a)összehívja a félvezetőkkel foglalkozó európai testület rendkívüli ülését a következő intézkedések koordinálása érdekében:

1.annak értékelése, hogy indokolt-e a 18. cikkben említett válságszakasz aktiválása;

2.annak megvitatása, hogy helyénvaló, szükséges és arányos lehet-e, hogy a tagállamok közösen szerezzenek be félvezetőket, köztes termékeket vagy olyan nyersanyagokat, amelyeket egy esetleges félvezetőválság érint vagy érinthet (a továbbiakban: koordinált beszerzés);

b)az Unió nevében a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban konzultációkat vagy együttműködést kezdeményez az érintett harmadik országokkal az ellátási lánc zavarainak kezelésére irányuló, együttműködésen alapuló megoldások keresése céljából. Ez adott esetben magában foglalhatja a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt.

(6)Az (5) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett koordinált beszerzést a tagállamok a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 66 38. cikkében meghatározott szabályokkal összhangban hajtják végre.

(7)A 26. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt illetékes nemzeti hatóságok feltérképezik a területükön a félvezető-ellátási lánc mentén működő vállalkozásokat, beleértve a szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozó nem bizalmas információkat és az elérhetőségi adatokat is. Erről a jegyzékről és annak minden későbbi frissítéséről értesítik a Bizottságot. A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően iránymutatást adhat ki az összegyűjtendő információk további pontosítása, valamint a műszaki előírások és formátumok meghatározása céljából.

16. cikk
Uniós kockázatértékelés és korai előrejelző mutatók

(1)A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően értékeli azokat a kockázatokat, amelyek zavarhatják, veszélyeztethetik vagy negatívan befolyásolhatják a félvezető-ellátást (uniós kockázatértékelés). Az uniós kockázatértékelésben a Bizottság korai előrejelző mutatókat határoz meg.

(2)A Bizottság szükség esetén felülvizsgálja az uniós kockázatértékelést, beleértve a korai előrejelző mutatókat is.

(3)A félvezető-értéklánc 15. cikk szerinti nyomon követése során a tagállamok figyelemmel kísérik a Bizottság által meghatározott korai előrejelző mutatókat.

17. cikk
Fő piaci szereplők

(1)A tagállamok meghatározzák a félvezető-ellátási láncok mentén kulcsfontosságú piaci szereplőket a területükön, figyelembe véve a következő elemeket:

a)a piaci szereplő által nyújtott szolgáltatásra vagy árura támaszkodó egyéb uniós vállalkozások száma;

b)a kulcsfontosságú piaci szereplő uniós vagy globális piaci részesedése az ilyen szolgáltatások vagy áruk piacán;

c)a piaci szereplő fontossága a tekintetben, hogy az Unióban megfelelő szintű szolgáltatás- vagy árukínálatot tartson fenn, figyelembe véve az adott szolgáltatás vagy áru nyújtásához rendelkezésre álló alternatív eszközöket;

d)az a hatás, amelyet a piaci szereplő által nyújtott szolgáltatás vagy áru ellátásának zavara gyakorolhat az Unió félvezető-ellátási láncára és az attól függő piacokra.

(2)A félvezető-értéklánc 15. cikk szerinti nyomon követése során a tagállamok a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően figyelemmel kísérik az említett kulcsfontosságú piaci szereplők által nyújtott szolgáltatások vagy áruk rendelkezésre állását és integritását.

2. szakasz
Félvezető-ellátási válságszakasz

18. cikk
A válságszakasz aktiválása

(1)Félvezetőválság akkor áll fenn, ha a félvezető-ellátásban olyan súlyos zavarok lépnek fel, amelyek jelentős hiányhoz vezetnek, és amelyek:

a)jelentős késedelemmel járnak, vagy jelentős negatív hatást gyakorolnak az Unió egy vagy több fontos gazdasági ágazatára; vagy

b)megakadályozzák a kritikus ágazatok által használt alapvető termékek szállítását, javítását és karbantartását.

(2)Amennyiben a Bizottság értékelése konkrét, komoly és megbízható bizonyítékot szolgáltat egy félvezetőválságra, a Bizottság a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusok révén aktiválhatja a válságszakaszt. Az aktiválás időtartamát a végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni. Amennyiben a félvezetőválság kiterjedésére és súlyosságára tekintettel kellően indokolt, rendkívül sürgős okokból szükséges, az e cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokra a 33. cikk (3) bekezdésében előírt eljárást kell alkalmazni.

(3)Annak az időtartamnak a lejárta előtt, amelyre a válságszakaszt aktiválták, a Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően értékeli, hogy meg kell-e hosszabbítani a válságszakasz aktiválását. Amennyiben az értékelés arra a következtetésre jut, hogy a meghosszabbítás helyénvaló, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghosszabbíthatja az aktiválást. A meghosszabbítás időtartamát a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusokban kell meghatározni. A Bizottság ismételten határozhat úgy, hogy adott esetben meghosszabbítja a válságszakasz aktiválását.

(4)A válság idején a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére szükség szerint rendkívüli üléseket hív össze a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel. A tagállamok szorosan együttműködnek a Bizottsággal, és koordinálják a félvezetőkkel foglalkozó európai testületen belül a félvezető-ellátási lánc tekintetében hozott nemzeti intézkedéseket.

(5)Azon időtartam lejártakor, amelyre vonatkozóan a válságszakaszt aktiválták, a 20., 21. és 22. cikkel összhangban hozott intézkedések hatályukat vesztik. A Bizottság a válságszakasz lejártát követő hat hónapon belül felülvizsgálja a 16. cikk (2) bekezdése szerinti uniós kockázatértékelést.

19. cikk
Veszélyhelyzeti eszköztár

(1)A válságszakasz aktiválása esetén és adott esetben az Unión belüli félvezetőválság kezelése érdekében a Bizottság a 20. cikkben meghatározott intézkedéseket az ott meghatározott feltételek szerint hozza meg. Ezen túlmenően a Bizottság meghozhatja a 21. vagy a 22. cikkben vagy mindkettőben előírt intézkedéseket, az azokban megállapított feltételek szerint.

(2)A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően a 21. és 22. cikkben előírt intézkedéseket bizonyos kritikus ágazatokra korlátozhatja, amelyek működését a félvezetőválság megzavarja vagy megzavarhatja.

(3)A válságszakasz aktiválása esetén és adott esetben az Unión belüli félvezetőválság kezelése érdekében a félvezetőkkel foglalkozó európai testület:

a)értékeli a védelmi intézkedések esetleges bevezetésének hatását, beleértve különösen azt, hogy a piaci helyzet megfelel-e az (EU) 2015/479 rendelet szerinti alapvető termék jelentős hiányának, és véleményt készít a Bizottság számára;

b)értékeli a további megfelelő és hatékony vészhelyzeti intézkedéseket és azokkal kapcsolatban tanácsot ad.

(4)Az (1) bekezdésben említett intézkedések alkalmazása arányos, és azok az Unióban a létfontosságú társadalmi funkciók vagy gazdasági tevékenységek súlyos zavarainak kezeléséhez szükséges mértékre korlátozódnak, és az Unió érdekeit szolgálják. Ezen intézkedések alkalmazása során el kell kerülni, hogy aránytalan adminisztratív terhek háruljanak a kkv-kra.

(5)A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdéssel összhangban hozott intézkedésekről, és megindokolja döntését.

(6)A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően további iránymutatást adhat ki a vészhelyzeti intézkedések végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan.

20. cikk
Információgyűjtés

(1)A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően felkéri a vállalkozások képviseleti szervezeteit vagy szükség esetén a félvezető-ellátási lánc mentén működő egyes vállalkozásokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot termelési képességükről, termelési kapacitásukról és az aktuális elsődleges zavarokról, és szolgáltassanak a félvezetőválság jellegének értékeléséhez, illetve a lehetséges nemzeti vagy uniós szintű mérséklési vagy vészhelyzeti intézkedések meghatározásához és értékeléséhez szükséges egyéb meglévő adatokat.

(2)Az információkérésben meg kell jelölni annak jogalapját, arányosnak kell lennie az adatok részletessége és mennyisége, valamint a kért adatokhoz való hozzáférés gyakorisága tekintetében, figyelembe kell vennie a vállalkozás jogos céljait, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket, továbbá abban meg kell határozni azt a határidőt, amelyen belül az információt rendelkezésre kell bocsátani. Meg kell benne jelölni továbbá a 28. cikkben előírt szankciókat.

(3)A vállalkozások tulajdonosai vagy képviselői, és jogi személyek, társaságok, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetén a jogszabály vagy a létesítő okirat által képviseletre felhatalmazott személyek benyújtják az érintett vállalkozás vagy vállalkozások társulása nevében a kért információt. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek jogosultak az ügyfeleik nevében az információk benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha az adott tájékoztatás hiányos, pontatlan vagy félrevezető.

(4)Amennyiben egy vállalkozás az e cikk szerinti kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt, a vállalkozásra a 28. cikknek megfelelően pénzbírságot kell kiszabni.

(5)Amennyiben egy, az Unióban letelepedett vállalkozással szemben harmadik országból kérnek információt félvezetőkkel kapcsolatos tevékenységeivel kapcsolatban, akkor erről oly módon tájékoztatja a Bizottságot, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy hasonló információkat kérjen. A Bizottság tájékoztatja a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet a harmadik ország ilyen irányú kéréséről.

21. cikk
Kiemelt fontosságú megrendelések

(1)Amennyiben az összes kritikus ágazat vagy egyes kritikus ágazatok működésének biztosításához szükséges és arányos, a Bizottság kötelezheti az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket, hogy fogadják el és részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns termékeket („kiemelt fontosságú megrendelés”). A kötelezettség elsőbbséget élvez minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben.

(2)Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség más, félvezetőkkel foglalkozó vállalkozások számára is előírható, amelyek az állami támogatás keretében elfogadták ezt a lehetőséget.

(3)Amennyiben egy, az Unióban letelepedett, félvezetőkkel foglalkozó vállalkozás harmadik ország kiemelt fontosságú megrendelési intézkedésének hatálya alá tartozik, erről tájékoztatja a Bizottságot. Amennyiben ez a kötelezettség jelentős hatást gyakorol bizonyos kritikus ágazatok működésére, a Bizottság kötelezheti a vállalkozást, hogy a (4), (5) és (6) bekezdéssel összhangban fogadja el és részesítse előnyben a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettségeket a Bizottság határozatban állapítja meg. A határozatot az eset körülményeit figyelembe véve az összes alkalmazandó uniós jogi kötelezettségnek megfelelően kell meghozni, beleértve a szükségesség és az arányosság elvét is. A döntésben figyelembe kell venni különösen az érintett vállalkozás jogos céljait, valamint a gyártási folyamat bármilyen megváltoztatásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket. Határozatában a Bizottság megjelöli a kiemelt fontosságú megrendelés jogalapját, meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a megrendelést teljesíteni kell, és adott esetben meghatározza a terméket és a mennyiséget, valamint a kötelezettség be nem tartása esetére a 28. cikkben előírt szankciókat. A kiemelt fontosságú megrendelést méltányos és észszerű áron kell megrendelni.

(5)Az érintett vállalkozás köteles elfogadni és priorizálni a kiemelt fontosságú megrendelést. A vállalkozás kérheti a Bizottságtól a kiemelt fontosságú megrendelés felülvizsgálatát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az a következő okok valamelyike alapján kellően indokolt:

a)ha a vállalkozás elégtelen termelési képesség vagy termelési kapacitás miatt nem képes teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendelést, még a megrendelés preferenciális kezelése mellett sem;

b)ha a megrendelés elfogadása észszerűtlen gazdasági terhet jelentene, és különös nehézségeket okozna a vállalkozásnak.

(6)Amennyiben egy vállalkozás köteles kiemelt fontosságú megrendelést elfogadni és előnyben részesíteni, nem felel a szerződéses kötelezettségek olyan megszegéséért, amely a kiemelt fontosságú megrendelések teljesítéséhez szükséges. A felelősség csak annyiban zárható ki, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megszegése szükséges volt az előírt előnyben részesítésnek való megfeleléshez.

22. cikk

Közös beszerzés

(1)A Bizottság két vagy több tagállam kérésére megbízást kaphat arra, hogy a részt vevő tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) nevében központi beszerző szervként járjon el bizonyos kritikus ágazatok számára a válság szempontjából releváns termékek közbeszerzése (a továbbiakban: közös beszerzés) tekintetében.

(2)A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva értékeli a kérelem hasznosságát, szükségességét és arányosságát. Amennyiben a Bizottság nem szándékozik eleget tenni a kérelemnek, tájékoztatja az érintett tagállamokat és a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet, és megindokolja az elutasítást.

(3)A Bizottság javaslatot készít a részt vevő tagállamok által aláírandó keretmegállapodásra vonatkozóan. Ez a keretmegállapodás részletesen megszervezi az (1) bekezdésben említett közös beszerzést.

(4)Az e rendelet szerinti beszerzéseket a Bizottság a költségvetési rendeletben a saját beszerzéseire vonatkozóan meghatározott szabályokkal összhangban végzi. A Bizottság valamennyi részt vevő tagállam nevében jogosult és köteles lehet arra, hogy az eredményhez való elsőbbségi jog ellenében szerződéseket kössön a gazdasági szereplőkkel, beleértve a válság szempontjából releváns termékek egyéni gyártóit is, e termékek megvásárlására vagy az ilyen termékek előállításának vagy fejlesztésének előzetes finanszírozására vonatkozóan.

(5)Amennyiben a válság szempontjából releváns termékek beszerzése az uniós költségvetésből származó finanszírozást is magában foglal, a gazdasági szereplőkkel kötött egyedi megállapodások egyedi feltételeket határozhatnak meg.

(6)A Bizottság lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, és a szerződéseket a részt vevő tagállamok nevében megköti a gazdasági szereplőkkel. A Bizottság felkéri a részt vevő tagállamokat, hogy jelöljenek ki képviselőket a közbeszerzési eljárások előkészítésében való részvételre. A beszerzett termékek telepítése és használata továbbra is a részt vevő tagállamok hatáskörébe tartozik.

V. fejezet

Irányítás

1. szakasz

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület

23. cikk

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület létrehozása és feladatai

(1)Létrejön a félvezetőkkel foglalkozó európai testület.

(2)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület e rendelet értelmében tanácsot ad és segítséget nyújt a Bizottságnak, különösen a következők révén:

a)a kezdeményezéssel kapcsolatos tanácsadás a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás közigazgatási szervekből álló testülete számára;

b)az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek működéséről szóló információk cseréje;

c)a megbízható termékek tanúsítását igénylő, potenciálisan jelentős társadalmi hatással és nagy biztonsági jelentőséggel bíró konkrét ágazatok és technológiák meghatározásának megvitatása és előkészítése;

d)az összehangolt nyomon követés és válságreagálás kezelése;

e)tanácsadás e rendelet következetes alkalmazásával kapcsolatban, a tagállamok közötti együttműködés és információcsere elősegítése az e rendelettel kapcsolatos kérdésekben.

(3)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatja a Bizottságot a nemzetközi együttműködésben, beleértve az információgyűjtést és a válságértékelést is.

(4)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület adott esetben biztosítja a koordinációt, az együttműködést és az információcserét az uniós jog alapján létrehozott megfelelő válságreagálási és válsághelyzetekre való felkészülési struktúrákkal.

24. cikk
A félvezetőkkel foglalkozó európai testület felépítése

(1)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület a tagállamok képviselőiből áll, elnöke pedig a Bizottság képviselője.

(2)A 26. cikk (3) bekezdésében említett minden egyes nemzeti egyedüli kapcsolattartó pont kinevez egy magas szintű képviselőt a félvezetőkkel foglalkozó európai testületbe. Amennyiben a funkció és a szakértelem szempontjából releváns, egy tagállam a félvezetőkkel foglalkozó európai testület különböző feladataival kapcsolatban egynél több képviselővel is rendelkezhet. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület minden tagja póttaggal rendelkezik.

(3)A Bizottság javaslata alapján és azzal egyetértésben a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tagjainak egyszerű többségével elfogadja eljárási szabályzatát.

(4)A Bizottság meghatározott kérdések vizsgálatára állandó vagy ideiglenes alcsoportokat hozhat létre. A Bizottság adott esetben megfigyelőként meghívhatja ezekbe az alcsoportokba a félvezetőipar érdekeit képviselő szervezeteket, beleértve a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó ipari szövetséget és a félvezetők uniós szintű felhasználóit is. Létrejön egy, az uniós kutatási és technológiai szervezeteket magában foglaló alcsoport, amelynek feladata a stratégiai technológiai iránymutatások konkrét szempontjainak vizsgálata és az erről való jelentéstétel a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek.

25. cikk
A félvezetőkkel foglalkozó európai testület működése

(1)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület évente legalább egyszer rendes ülést tart. A Bizottság vagy valamely tagállam kérésére rendkívüli üléseket tarthat a 15. cikkben és a 18. cikkben említettek szerint.

(2)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület külön üléseket tart a 23. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett feladatai, valamint a 23. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett feladatai céljából.

(3)Az elnök hívja össze az üléseket és készíti el a napirendet a félvezetőkkel foglalkozó európai testület e rendelet értelmében vett feladatainak és az eljárási szabályzatának megfelelően. A Bizottság igazgatási és elemzési támogatást nyújt a félvezetőkkel foglalkozó európai testület 23. cikk értelmében vett tevékenységeihez.

(4)A Bizottság adott esetben megfigyelőket jelölhet ki az üléseken való részvételre. A Bizottság speciális szakértelemmel rendelkező szakértőket – többek közt az érdekelt szervezetek képviselőit – felkérheti, hogy a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban azok eseti jelleggel részt vegyenek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein. A Bizottság megkönnyítheti a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és más uniós szervek, hivatalok, ügynökségek és tanácsadó csoportok közötti információcserét. A Bizottság megfigyelőként meghívja az Európai Parlament képviselőjét a félvezetőkkel foglalkozó európai testületbe. A Bizottság biztosítja a többi érintett uniós intézmény és szerv megfigyelőként való részvételét a félvezetőkkel foglalkozó európai testületben a nyomon követésről és a válságreagálásról szóló IV. fejezettel kapcsolatos üléseken. A megfigyelők és a szakértők nem rendelkeznek szavazati joggal, és nem vehetnek részt a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és alcsoportjai véleményeinek, ajánlásainak vagy tanácsainak megfogalmazásában.

(5)A félvezetőkkel foglalkozó európai testület megteszi a szükséges intézkedéseket a bizalmas információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosítása érdekében.

2. szakasz

Illetékes nemzeti hatóságok

26. cikk
Az illetékes nemzeti hatóságok és az egyedüli kapcsolattartó pontok kijelölése

(1)Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes nemzeti hatóságot e rendelet nemzeti szintű alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása céljából.

(2)Amennyiben a tagállamok egynél több illetékes nemzeti hatóságot jelölnek ki, egyértelműen meghatározzák az érintett hatóságok felelősségi körét, és biztosítják, hogy azok hatékonyan és eredményesen együttműködjenek az e rendelet szerinti feladataik ellátása érdekében, beleértve a (3) bekezdésben említett nemzeti egyedüli kapcsolattartó pont kijelölését és tevékenységeit is.

(3)Minden tagállam kijelöl egy nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontot (a továbbiakban: egyedüli kapcsolattartó pont), amely összekötő szerepet tölt be a többi tagállam illetékes nemzeti hatóságaival, a Bizottsággal és a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel való, határokon átnyúló együttműködés biztosítása érdekében. Amennyiben valamely tagállam csak egy illetékes hatóságot jelöl ki, ez az illetékes hatóság lesz egyúttal az egyedüli kapcsolattartó pont is.

(4)Minden tagállam értesíti a Bizottságot az illetékes nemzeti hatóság kijelöléséről és adott esetben az egynél több illetékes nemzeti hatóság kijelölésének indokairól, valamint az egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontról, beleértve az e rendelet szerinti pontos feladataikat és felelősségi köreiket, kapcsolattartási adataikat és azok későbbi változásait.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok – beleértve a kijelölt egyedüli kapcsolattartó pontot is – pártatlanul, átláthatóan és időben gyakorolják hatáskörüket, és hogy rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges hatáskörökkel és megfelelő technikai, pénzügyi és emberi erőforrásokkal.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok adott esetben, valamint az uniós és a nemzeti joggal összhangban konzultáljanak és együttműködjenek más érintett nemzeti hatóságokkal és az érintett érdekelt felekkel. A Bizottság elősegíti a nemzeti illetékes hatóságok közötti együttműködést.

VI. fejezet

Titoktartás és szankciók

27. cikk
A bizalmas információk kezelése

(1)A Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok, azok tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek, valamint a tagállamok egyéb hatóságainak tisztviselői és köztisztviselői nem közölhetik az e rendelet alapján általuk megszerzett vagy velük megosztott olyan információkat, amelyekre üzleti titoktartási kötelezettség vonatkozik. Tiszteletben kell tartaniuk a feladataik és tevékenységeik végzése során megszerzett információk és adatok bizalmas jellegét oly módon, hogy megvédik különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat és az érzékeny üzleti információkat vagy üzleti titkokat. Ez a kötelezettség a tagállamok minden olyan képviselőjére, megfigyelőjére, szakértőjére és egyéb résztvevőire vonatkozik, akik a 23. cikk értelmében részt vesznek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein, valamint alkalmazandó a 33. cikk (1) bekezdése szerinti bizottság tagjaira.

(2)A Bizottság és a tagállamok szükség esetén bizalmas információkat oszthatnak meg azon harmadik országok illetékes hatóságaival, amelyekkel a megfelelő szintű titoktartás biztosítása érdekében két- vagy többoldalú titoktartási megállapodásokat kötöttek.

(3)A Bizottság az információgyűjtés során szerzett tapasztalatok alapján szükség szerint végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a bizalmas információknak az e rendelet szerinti információcserével összefüggésben történő kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályok meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

28. cikk
Szankciók és pénzbírságok

(1)A Bizottság – amennyiben szükségesnek és arányosnak ítéli – határozat útján:

a)pénzbírságot szabhat ki, ha a vállalkozásokat képviselő szervezet vagy egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a 20. cikk szerinti kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt;

b)pénzbírságot szabhat ki, amennyiben egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tájékoztatja a Bizottságot a 20. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk (3) bekezdése szerinti, harmadik országokra vonatkozó kötelezettségéről;

c)kényszerítő bírságot szabhat ki, amennyiben egy vállalkozás szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget a 21. cikk szerinti, a válság szempontjából releváns termékek gyártásának előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségének.

(2)Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben kiszabott pénzbírságok összege nem haladhatja meg a 300 000 EUR-t.

(3)Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetekben kiszabott kényszerítő bírságok a határozatban megállapított időponttól számítva nem haladhatják meg az előző üzleti év átlagos napi forgalmának 1,5 %-át a 21. cikk szerinti kötelezettség nem teljesítésének minden egyes munkanapjára vonatkozóan.

(4)A Bizottság a pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegét az arányosság és a megfelelőség elvét kellően figyelembe véve a jogsértés jellegére, súlyosságára és időtartamára tekintettel állapítja meg.

(5)Amennyiben a vállalkozás teljesítette a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozatban foglalthoz képest alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

(6)Az Európai Unió Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik a Bizottság pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

29. cikk
A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési idők

(1)A 28. cikk alapján a Bizottságra ruházott jogkörökre a következő elévülési idők vonatkoznak:

a)két év a 20. cikk szerinti információkérésre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén;

b)két év a 20. cikk (5) bekezdése és a 21. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén;

c)három év a 21. cikk szerinti, a válság szempontjából releváns termékek előállításának előnyben részesítésére irányuló kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.

(2)Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)A Bizottság vagy a tagállamok illetékes hatóságai által az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében tett intézkedések megszakítják az elévülési időt.

(4)Az elévülési idő megszakítása minden olyan félre vonatkozik, aki a jogsértésben való részvételért felelősnek minősül.

(5)Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. Az elévülési idő azonban legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési idő kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság bírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az időtartammal, amely alatt az elévülési idő nyugszik amiatt, hogy a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

30. cikk
A szankciók végrehajtásának elévülési ideje

(1)A Bizottságnak a 28. cikk értelmében elfogadott határozatok érvényesítésére vonatkozó hatáskörére hároméves elévülési idő alkalmazandó.

(2)Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napján kezdődik.

(3)A pénzbírságok és kényszerítő bírságok végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)a bírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés;

b)a Bizottságnak vagy a Bizottság kérelmére eljáró valamely tagállamnak a bírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4)Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik.

(5)A pénzbírság és az időszakos kényszerítő bírság végrehajtására vonatkozó elévülés nyugszik:

a)ha a kötelezett fizetési haladékot kapott;

b)ha a kifizetés kikényszerítését a Bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

31. cikk
A meghallgatáshoz való jog pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabása esetén

(1)A 28. cikk szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett vállalkozásnak vagy vállalkozások képviseleti szervezeteinek arra, hogy meghallgassák őket a következőkről:

a)a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve minden olyan ügyet, amellyel szemben a Bizottság kifogást emelt;

b)olyan intézkedések, amelyeket a Bizottság az e bekezdés a) pontja szerinti előzetes megállapítások kapcsán kíván meghozni.

(2)Az érintett vállalkozások vagy vállalkozások képviseleti szervezetei a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatos észrevételeiket a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott határidőn belül nyújthatják be, amely 14 napnál nem lehet kevesebb.

(3)A Bizottság határozatait kizárólag azon kifogásokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett vállalkozások és vállalkozások képviseleti szervezetei észrevételt fogalmaztak meg.

(4)Az érintett vállalkozások vagy vállalkozások képviseleti szervezeteinek védelemhez való jogát bármely eljárásban teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett vállalkozás vagy vállalkozások képviseleti szervezete jogosult hozzáférni a Bizottság irataihoz egy tárgyalásos közzététel feltételei alapján, tekintettel a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére. A betekintési jog nem terjed ki a bizalmas jellegű információkra és a Bizottság vagy a tagállami hatóságok belső dokumentumaira. Különösen az iratbetekintéshez való jog nem terjedhet ki a Bizottság és a tagállami hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információkat feltárja és felhasználja.

VII. fejezet

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól e jogalkotási aktus hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő bármely felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 9. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

A bizottság

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a félvezetőkkel foglalkozó bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 5. cikkével összefüggésben.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

34. cikk

A Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/694 rendelet módosításai

(1)A 2021/694/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

„f) 6. sz. egyedi célkitűzés – Félvezetők.”

2.A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

6. sz. egyedi célkitűzés – Félvezetők

A 6. sz. egyedi célkitűzés (Félvezetők) keretében nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás a(z) XX/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének a)–d) pontjában meghatározott célkitűzések megvalósítására irányul.”

3.    A 9. cikk (1) és (2) bekezdése a következőképpen módosul:

„9. cikk

Költségvetés

(1) A programnak a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 8 638 000 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg indikatív felosztása a következő:

2 076 914 000 EUR az 1 sz. egyedi célkitűzésre: nagy teljesítményű számítástechnika;

1 841 956 000 EUR a 2 sz. egyedi célkitűzésre: mesterséges intelligencia;

1 529 566 000 EUR a 3. sz. egyedi célkitűzésre: kiberbiztonság és bizalom;

517 347 000 EUR a 4. sz. egyedi célkitűzésre: fejlett digitális készségek;

1 022 217 000 EUR az 5. sz. egyedi célkitűzésre: digitális kapacitások telepítése és legjobb felhasználása és interoperabilitás;

1 650 000 000 EUR a 6. sz. egyedi célkitűzésre: félvezetők.”

4.A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett harmadik országokkal és szervezetekkel az 1. sz., a 2. sz., a 3. sz. és a 6. sz. egyedi célkitűzés tekintetében folytatott együttműködés a 12. cikk hatálya alá tartozik.”

5.    A 12. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Ha biztonsági okokból kellően indokolt, a munkaprogram rendelkezhet úgy is, hogy társult országokban letelepedett jogalanyok és az Unióban letelepedett, de harmadik országokból irányított jogalanyok csak akkor jogosultak részt venni az 1. sz., 2. sz. és 6. sz. egyedi célkitűzés alá tartozó valamennyi vagy egyes fellépésekben, ha megfelelnek az Unió és a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek védelmét garantáló és a minősített dokumentumokban foglalt információ védelmét biztosító, ezen jogi személyek által teljesítendő követelményeknek. Az említett követelményeket a munkaprogramban kell meghatározni.”

6.A 13. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)    A 6. sz. egyedi célkitűzés és más uniós programok közötti szinergiákat a(z) XX/XX rendelet 6. cikke és III. melléklete ismerteti.”

7.A 14. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

8.„(1)A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással, vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett szervek egyes végrehajtási feladatokkal történő megbízása révén, közvetett irányítással kell végrehajtani e rendelet 4–8a. cikkével összhangban. A program végrehajtásával megbízott szervek csak akkor térhetnek el az e rendeletben megállapított részvételi és terjesztési szabályoktól, ha az ilyen eltérésről az ezen szerveket létrehozó vagy az ezen szervekre költségvetés-végrehajtási feladatokat átruházó jogi aktus rendelkezik, vagy – a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése (c) pontjának ii., iii. vagy v. alpontjában említett szervek esetében – ha az ilyen eltérésről a hozzájárulási megállapodás rendelkezik, és ezt a szervek sajátos működési igényei vagy a fellépés jellege megkövetelik.”

9.A 14. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a(z) XX/XX rendelet 22. cikkében meghatározott feltételek teljesülnek, az említett cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.”

10.A 17. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Kizárólag a 3–8a. cikkben említett célkitűzések megvalósításához hozzájáruló fellépések jogosultak finanszírozásra.”

11.Az I. melléklet a következő bekezdéssel egészül ki:

„6. sz. egyedi célkitűzés – Félvezetők

A 6. sz. egyedi célkitűzéshez tartozó intézkedéseket a(z) XX/XX rendelet I. melléklete tartalmazza.”

12.A II. melléklet a következő bekezdéssel egészül ki:

„6. sz. egyedi célkitűzés – Félvezetők

A(z) XX/XX rendelet II. melléklete tartalmazza a 6. sz. egyedi célkitűzés végrehajtásának nyomon követésére és az elért eredményekről való jelentéstételre szolgáló mérhető mutatókat.”

13.A III. melléklet a következő bekezdéssel egészül ki:

„6. sz. egyedi célkitűzés – Félvezetők    A 6. sz. egyedi célkitűzés uniós programjaival való szinergiákról a(z) XX/XX rendelet III. melléklete rendelkezik.”

35. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)A Bizottság e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő három évvel később, majd azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. A jelentéseket közzé kell tenni.

(2)Az értékelés és a felülvizsgálat céljából a félvezetőkkel foglalkozó európai testület, a tagállamok és az illetékes nemzeti hatóságok kérésre tájékoztatják a Bizottságot.

(3)A Bizottság az értékelés és felülvizsgálat során figyelembe veszi a félvezetőkkel foglalkozó európai testület, az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb érintett szervek vagy források álláspontját és megállapításait.

36. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI    

1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe    

1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek)    

1.3.    A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:    

1.4.    Célkitűzés(ek)    

1.4.1.    Általános célkitűzés(ek)    

1.4.2.    Konkrét célkitűzés(ek)    

1.4.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)    

1.4.4.    Teljesítménymutatók    

1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása    

1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével    

1.5.2.    Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.    

1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága    

1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák    

1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is    

1.6.    A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása    

1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)    

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK    

2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések    

2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek)    

2.2.1.    Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása    

2.2.2.    A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk    

2.2.3.    A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)    

2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések    

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.    A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.    Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.3.2.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

4.3.2.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

5.3.2.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

(3,3)    A bevételre gyakorolt becsült hatás    

Ez a pénzügyi kimutatás bemutatja az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a csipekről szóló jogszabály) és a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról szóló (EU) 2021/2085 tanácsi rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat költségvetési következményeit. Kiegészíti a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozásra (KDT Közös Vállalkozás) vonatkozó pénzügyi kimutatást, amely a Horizont Európa keretében a közös vállalkozások létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2021) 87, 2021. február 23.) részét képezi.

A pénzügyi kimutatásban említett költségvetési következmények kettősek:

Az Európai Csipkezdeményezés kiadásai (a Csipfinanszírozási Alap kivételével) és a KDT Közös Vállalkozás folyamatban lévő tevékenységei, amelyeket a csipekkel foglalkozó közös vállalkozásnak kell irányítania. A korábban „Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás” néven ismert csipekkel foglalkozó közös vállalkozás által irányítandó teljes kiadás 4,175 milliárd EUR, amelyből 1,8 milliárd EUR-t korábban a KDT Közös Vállalkozás keretében kötöttek le.

Az Európai Bizottság azon munkatársaival kapcsolatos kiadások, akik a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás felügyeletével, az Európai Csipinfrastruktúra-konzorcium kérelmeinek felülvizsgálatával és elbírálásával, az integrált gyártólétesítményre vagy nyílt uniós üzemre vonatkozó kérelmek felülvizsgálatával és elbírálásával, a félvezetőkkel foglalkozó európai testület támogatásával, valamint – a tagállamokkal együtt – a félvezető-ellátási láncok nyomon követésével és adott esetben az intézkedések meghozatalával kapcsolatban a Bizottságra ruházott új feladatok ellátásához szükségesek. E tevékenységekre összesen 9 teljes munkaidős egyenértéket irányoztak elő.

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.1.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 67  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.2.Célkitűzés(ek)

1.2.1.Általános célkitűzés(ek)

1.2.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Az Európai Csipkezdeményezés létrehozása a nagyszabású technológiai kapacitásépítés támogatása érdekében a határokon átnyúló és nyíltan hozzáférhető innovatív infrastruktúrákba történő beruházások során, amelyek lehetővé teszik az élvonalbeli és új generációs félvezető technológiák kifejlesztését, ami megerősíti az EU fejlett tervezési, rendszerintegrációs és csipgyártási képességeit (1. pillér, „Európai Csipkezdeményezés”).

Az ellátás biztonságát garantáló keret létrehozása a félvezetőgyártásba történő beruházások és gyártási kapacitások növelése, valamint a fejlett csomagolás, tesztelés és összeszerelés révén a maguk nemében első integrált gyártólétesítményeken és a nyílt uniós üzemeken keresztül (2. pillér, „Az ellátás biztonsága”).

Koordinációs mechanizmus létrehozása a tagállamok és a Bizottság között a tagállamokkal való és a tagállamok közötti együttműködés megerősítése, a félvezető-ellátás nyomon követése, a kereslet becslése, a hiányok előrejelzése, a válságszakasz aktiválásának kiváltása, valamint egy célzott intézkedési eszköztár (3. pillér, „Felkészültség és nyomon követés”) révén történő fellépés érdekében.

1.2.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.2.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.3.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.3.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.3.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.3.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.3.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.3.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.4.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

    az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a csipekről szóló európai jogszabály) irányuló javaslat elfogadásának napjától hatályos

    pénzügyi hatás: 2023-tól 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2023-tól 2031-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam    

1. beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

2. azt követően: rendes ütem.

1.5.Tervezett irányítási módszer(ek) 

 Bizottság általi közvetlen irányítás

 a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

 harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

 nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

 az EBB és az Európai Beruházási Alap;

 a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;

 közjogi szervek;

 magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

 valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

 az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Adja meg a gyakoriságot és a feltételeket.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A javaslat nem növeli a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 1. fejezetében programozott kiadások teljes szintjét. Az uniós költségvetésből az Európai Csipkezdeményezéshez nyújtott hozzájárulást a Horizont Európa programból és a Digitális Európa programból vonják össze, és – az Európai Innovációs Tanács keretében megvalósuló fellépés kivételével – a végrehajtás céljából a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák (jövőbeni Csipek) Közös Vállalkozáshoz irányítják. E célból a Digitális Európa program keretében egy hatodik egyedi célkitűzést hoznak létre.

Ezt a hatodik egyedi célkitűzést az alábbiakból finanszírozzák:

i.    a Digitális Európa program jelenlegi keretének belső átcsoportosítása;

ii.    az 1. fejezet lekötetlen mozgásterének felhasználása; és

iii.    csökkentés az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ágának pénzügyi keretéből.

A 3.2.4. szakaszban található összefoglaló táblázat teljes áttekintést nyújt az összes finanszírozási forrásról.

·A Horizont Európa keretében elkülönített vagy átcsoportosított operatív előirányzatok az Európai Csipkezdeményezés céljaira történő felhasználás céljából

·A Digitális Európa program hatodik egyedi célkitűzése keretében összevonandó operatív előirányzatok a jövőbeli csipekkel foglalkozó közös vállalkozás által végrehajtandó Európai Csipkezdeményezés céljából:

Operatív előirányzatok a Digitális Európa program hatodik célkitűzése keretében				2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
Más programokból (Horizont Európa, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) újra elosztott operatív előirányzatok
01 02 02 40 – Horizont Európa – „Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				80,000	80,000	80,000	80,000	80,000		400,000
02 03 01 – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Közlekedés	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					96,000	86,000	34,000	34,000		250,000
02 03 03 01 – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Digitális gazdaság	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					57,600	51,600	20,400	20,400		150,000
A Digitális Európa programon belül átcsoportosított operatív előirányzatok
02 04 01 10 – Digitális Európa program – Kiberbiztonság	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				16,320	18,960	16,560	4,080	4,080		60,000
02 04 01 11 – Digitális Európa program – Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				16,320	18,960	16,560	4,080	4,080		60,000
02 04 02 11 – Digitális Európa program – Nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (EuroHPC)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				40,800	47,400	41,400	10,200	10,200		150,000
02 04 03 – Digitális Európa program – Mesterséges intelligencia	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				59,840	69,520	60,720	14,960	14,960		220,000
02 04 04 – Digitális Európa program – Készségek	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				16,320	18,960	16,560	4,080	4,080		60,000
02 04 05 01 – Digitális Európa program – Telepítés	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				10,880	12,640	11,040	2,720	2,720		40,000
02 04 05 02 – Digitális Európa program – Telepítés/Interoperabilitás	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				2,720	3,160	2,760	0,680	0,680		10,000
A többéves pénzügyi keret 1. fejezete keretében elérhető mozgástérből való hozzájárulás
Lekötetlen mozgástér – 1. fejezet	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)				50,000	50,000	50,000	50,000	50,000		250,000
A Digitális Európa programra összevont TELJES pénzügyi előirányzat	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1a				293,200	473,200	433,200	225,200	225,200	–	1 650,000

Tájékoztatás céljából: az Európai Innovációs Tanács és a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás általi végrehajtás áttekintése

AHorizont Európa

Az Európai Innovációs Tanács általi végrehajtás

A Horizont Európa – EIC keretében elkülönített operatív előirányzatok			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
01 02 03 01 – Európai Innovációs Tanács 73	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)			75,251	55,054	55,501	56,499	57,696		300,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)			45,151	48,082	51,836	58,030	56,973	39,928	300,000

A csipekkel foglalkozó közös vállalkozás általi végrehajtás

A Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás már meglévő pénzügyi keretösszegén belül 500 millió EUR-t különítettek el az Európai Csipkezdeményezés céljaira, amelyet a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás hajt végre:

A Horizont Európa keretében átcsoportosított 850 millió EUR-t a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák (jövőbeli Csipek) Közös Vállalkozás fogja végrehajtani, és az operatív és támogatási kiadások között az alábbiak szerint kell felosztani:

A Horizont Európa keretében működő Kulcsfontosságú Digitális Technológiák (jövőbeni Csipek) Közös Vállalkozás konszolidált előirányzatai – beleértve a KDT Közös Vállalkozás korábbi, az Európai Csipkezdeményezés részét nem képező tevékenységeit fedező előirányzatokat is – a következők:

BDigitális Európa program

A Digitális Európa program keretében – az InvestEU keretében végrehajtandó 125 millió EUR kivételével – 1 525 millió EUR-t a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák (jövőbeli Csipek) Közös Vállalkozás fog végrehajtani, és az operatív és támogatási kiadások között az alábbiak szerint oszlik meg:

A jövőbeli csipekkel foglalkozó közös vállalkozás által az Európai Csipkezdeményezés céljaira az 1. fejezetben összevont kiegészítő előirányzatok összege 2 375 millió EUR, ebből 850 millió EUR a Horizont Európa, 1 525 millió EUR pedig a Digitális Európa program keretében. Az operatív kiadások (3. cím) és a támogatási kiadások (1. cím és 2. cím) a következőképpen oszlanak meg:

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
1. cím	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)			0,792	1,535	2,489	2,538	9,924		17,277
	Kifizetési előirányzatok	(5)			0,792	1,535	2,489	2,538	2,589	7,335	17,277
2. cím	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)			0,301	0,584	0,947	0,966	3,775		6,572
	Kifizetési előirányzatok	(5)			0,301	0,584	0,947	0,966	0,985	2,790	6,572
3. cím	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)			489,307	700,182	629,865	270,996	260,801		2 351,152
	Kifizetési előirányzatok	(5)			293,147	517,342	566,045	407,126	349,586	217,905	2 351,152
Előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=4+ 6			490,400	702,300	633,300	274,500	274,500		2 375,000
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6			294,240	519,460	569,480	410,630	353,160	228,030	2 375,000

A jövőbeli csipekkel foglalkozó közös vállalkozás által a Horizont Európa és a Digitális Európa keretében végrehajtandó teljes pénzügyi előirányzat – beleértve a KDT Közös Vállalkozás korábbi, az Európai Csipkezdeményezés részét nem képező tevékenységeit fedező előirányzatokat is – 4 175 millió EUR-t tesz ki. Az operatív kiadások (3. cím) és a támogatási kiadások (1. cím és 2. cím) a következőképpen oszlanak meg:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETÉHEZ tartozó  előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,125

1,125

1,125

1,125

1,125

5,625

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Az alábbi táblázatban szereplő indikatív célok és eredmények az első tervezetek, amelyek nagyrészt a javasolt rendelet II. mellékletében szereplő mutatókon alapulnak. A részletesebb fogalommeghatározások várhatóan egy későbbi szakaszban válnak elérhetővé.

Kötelezettségvállalási előirányzat millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETE
Humán erőforrások			1,125	1,125	1,125	1,125	1,125	5,625
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETE összesen			1,125	1,125	1,125	1,125	1,125	5,625

A 7. FEJEZETBE nem tartozó előirányzatok 76   of the multiannual financial framework
Humán erőforrások
Egyéb igazgatási   jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret  7. FEJEZETÉN kívüli részösszeg

ÖSSZESEN

1,125

1,125

1,125

1,125

1,125

5,625

Mivel ez egy új kezdeményezés, a főigazgatóságon belül nincsenek olyan munkatársak, akiket már kijelöltek a fellépés irányítására, és akiket ezért át lehetne csoportosítani a főigazgatóságon belül. A szükséges humán erőforrásokhoz ezért további személyi állománynak kell csatlakoznia, amelyet az irányító főigazgatóságnak kell odaítélni az éves elosztási eljárás során, a költségvetési korlátokat is figyelembe véve.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Az alábbi táblázat tartalmazza a javasolt rendelet következtében a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás számára biztosított többletszemélyzetet.

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

Mivel ez egy új kezdeményezés, a főigazgatóságon belül nincsenek olyan munkatársak, akiket már kijelöltek a fellépés irányítására, és akiket ezért át lehetne csoportosítani a főigazgatóságon belül. A szükséges humán erőforrásokhoz ezért további személyi állománynak kell csatlakoznia, amelyet az irányító főigazgatóságnak kell odaítélni az éves elosztási eljárás során, a költségvetési korlátokat is figyelembe véve.

Az alábbi táblázat tartalmazza a javasolt rendelet következtében a csipekkel foglalkozó közös vállalkozás számára biztosított teljes személyzetet.

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A javasolt rendelet eredményeként a Bizottság további személyzete 5 teljes munkaidős egyenértékben foglalkoztatott tisztviselőből és 4 teljes munkaidős egyenértékből álló szerződéses alkalmazottból áll a 2023–2027-es időszak minden egyes évében.

Mivel ez egy új kezdeményezés, a főigazgatóságon belül nincsenek olyan munkatársak, akiket már kijelöltek a fellépés irányítására, és akiket ezért át lehetne csoportosítani a főigazgatóságon belül. A szükséges humán erőforrásokhoz ezért további személyi állománynak kell csatlakoznia, amelyet az irányító főigazgatóságnak kell odaítélni az éves elosztási eljárás során, a költségvetési korlátokat is figyelembe véve.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

A vonaltól		Összeg (millió EUR)	Költségvetési sor:
01 02 03 01	Európai Innovációs Tanács	300,000	célhoz kötött
01 02 02 30	„A társadalmat szolgáló polgári biztonság” klaszter	150,000	01 02 02 42
01 02 02 40	„Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter	400,000	01 02 02 42
01 02 02 40	„Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter	400,000	02 04 06 11
01 02 02 42	Horizont Európa program – Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás	500,000	célhoz kötött
01 02 02 50	„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter	300,000	01 02 02 42
Részösszeg HE	Horizont Európa program	2 050,000
02 03 01	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Közlekedés	250,000	02 04 06 11
02 03 03 01	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – Digitális hálózatok	150,000	02 04 06 11
Részösszeg CEF	Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)	400,000
02 04 01 10	Digitális Európa program – Kiberbiztonság	60,000	02 04 06 11
02 04 01 11	Digitális Európa program – Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont	60,000	02 04 06 11
02 04 02 11	Digitális Európa program – Nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (EuroHPC)	150,000	02 04 06 11
02 04 03	Digitális Európa program – Mesterséges intelligencia	220,000	02 04 06 11
02 04 04	Digitális Európa program – Készség	60,000	02 04 06 11
02 04 05	Digitális Európa program – Telepítés	50,000	02 04 06 11
Részösszeg DEP	Digitális Európa program	600,000
	Összesen	3 050,000