P9_TA(2022)0265

Az Erasmus+-program integrációs intézkedései (2014–2020)

Az Európai Parlament 2022. június 23-i állásfoglalása az Erasmus+ program keretében az integrációs intézkedések végrehajtásáról (2014–2020) (2021/2009(INI))

(2023/C 32/07)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6., 10., 165. és 166. cikkére,

—	tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

—	tekintettel az Európai Parlament és a Tanács az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/817 rendeletre (2),

—	tekintettel a Bizottságnak az Erasmus+ program (2014–2020) félidős értékeléséről szóló, 2018. január 31-i jelentésére (COM(2018)0050),

—	tekintettel „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén – az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz” című, 2017. november 14-i bizottsági közleményre (COM(2017)0673),

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérének intézményközi kihirdetéséről (3),

—	tekintettel a Bizottság „Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025)” című, 2020. november 12-i közleményére (COM(2020)0698), amely az LMBTI-személyek egyenlőségéről szóló, 2016. június 16-i tanácsi következtetésekre épül,

—

tekintettel a Bizottság „Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra” című, 2020. szeptember 18-i közleményére (COM(2020)0565), amely a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvet (4) (faji megkülönböztetés elleni irányelv) kívánja aktualizálni;

—	tekintettel az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európai Szolidaritási Testület környezetbarátabbá tételét célzó hatékony intézkedésekről szóló, 2020. szeptember 15-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

—	tekintettel a Petíciós Bizottság véleményére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0158/2022),

mivel a mobilitás a digitális és a jelenléti tanulás rendkívül fontos része; mivel az esélyegyenlőség és az inkluzív lehetőségek mindenki számára történő biztosítása az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik, és továbbra is oda kell tartoznia, és mivel az Erasmus+ programból a különböző hátterű és az eltérő élethelyzetű embereknek is teljes mértékben és egyenlően részesülniük kell; kiemeli, hogy az Erasmus+ nem csak a résztvevők, hanem egész közösségek és társadalmak számára is előnyös, és teljesíti az ENSZ 4. számú fenntartható fejlődési célját; megjegyzi, hogy ez demokratikusabb, erősebb, összetartóbb és reziliensebb társadalmakhoz vezet;

mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Erasmus+ programot szabályozó rendelet hangsúlyt fektet a társadalmi befogadás előmozdítására és a sajátos nevelési igényű vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek részvételére, az Erasmus+ befogadási és sokszínűségi stratégiában meghatározottak szerint, amely kiterjed a fogyatékossággal élő, az egészségügyi problémákkal és oktatási nehézségekkel küzdő, a más kulturális háttérrel rendelkező, valamint a gazdasági, földrajzi és társadalmi akadályokkal küzdő személyekre; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Erasmus+ program szorosan összekapcsolódik a zöld és a digitális átállással is;

mivel a Covid19-világjárvány súlyos hatást gyakorolt az oktatási ágazat egészére, tovább súlyosbítva az oktatáshoz való hozzáférés terén meglévő egyenlőtlenségeket, és hangsúlyozva, hogy fenn kell tartani az integrációs intézkedéseket az Erasmus+ programban, és meg kell tenni a szükséges javításokat;

D.	mivel az Erasmus+ programra vonatkozóan európai szinten nem hoztak létre harmonizált és kötelező befogadási stratégiát a 2014–2020 közötti időszakra, és ez a hiányosság korlátozta a befogadási intézkedések hatását a programon belül;

E.	mivel a fizikai mobilitás lehetővé teszi a más kultúrákban való elmélyülést és az azokkal való optimális interakciót, és mivel a virtuális cserék és a tanulás kiválóan kiegészítik a fizikai mobilitást, de nem nyújtanak ugyanolyan minőségű tapasztalatot és előnyöket;

F.	mivel a világjárvány felgyorsította a digitális átállást, és rávilágított a jó digitális készségek fontosságára; hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ jelentősen hozzájárulhat a digitális továbbképzéshez és átképzéshez;

mivel az Erasmus+ által kínált mobilitás során szerzett tapasztalatok átalakíthatják a résztvevők szemléletmódját, és pozitív hatással lehetnek a kommunikációs készségeikre, önbizalmukra, nyitottságukra, kritikai gondolkodásukra, személyes és szakmai fejlődésükre, foglalkoztathatóságukra, jóllétükre és az egyesült Európa előnyeinek megértésére azáltal, hogy az életüket gazdagító inkluzív tanulási lehetőségeket nyújtanak, és az életre szóló ismeretek megszerzése mellett lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy megtapasztalhatják Európa nyelvi és kulturális örökségét;

H.	mivel a Bizottság 2018-ban közzétett, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó Erasmus+ program félidős értékelésében hangsúlyozta, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek közül többet, illetve kisebb szervezeteket is meg kell szólítani minden régióban;

megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Erasmus+ 2014–2020-as programozási időszakában összességében pozitívan fogadták az integrációt célzó intézkedések terén történt fejleményeket;

kiemeli, hogy az Erasmus+ programnak támogatnia kell az érdekelt felek és a program résztvevői nemzetköziesítési terveit, amelyek hozzájárulnak a tanulási mobilitás és az európai projektek fizikai, pszichológiai, társadalmi-gazdasági, nyelvi, digitális és egyéb akadályainak felszámolásához, egyértelmű és részletes tájékoztatást és minőségi támogatást kínálva az alulreprezentált csoportokból származó és a sajátos nevelési igényű résztvevők számára;

hangsúlyozza, hogy elengedhetetlenül szükség van testre szabott finanszírozásra és támogatásokra, például előfinanszírozásra, kiegészítő támogatásokra, előzetes kifizetésekre és átalányösszegekre a kevesebb lehetőséggel rendelkező vagy hátrányos helyzetű személyek részvételének növelése érdekében, mivel a pénzügyi akadályok továbbra is az Erasmus+ egyik legnagyobb akadályát képezik; hangsúlyozza e tekintetben, hogy rugalmas szabályokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy elegendő pénzügyi összeget biztosítsanak szükségleteik, különösen megélhetési költségeik fedezésére;

felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az Erasmus+ finanszírozási eszközeit, és alakítson ki szinergiákat más programokkal;

hangsúlyozza, hogy a mobilitási támogatásokon keresztül szétosztott pénz összege egyes esetekben még mindig nem elegendő, és társadalmi kirekesztésre adhat okot azon diákok és családok esetében, akik nem engedhetik meg maguknak a mobilitást; felszólít a 2023. évi költségvetés növelésére az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület integrációs intézkedéseinek teljes körű végrehajtása érdekében;

sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a meglévő digitális eszközök megfelelően és teljes mértékben működjenek, valamint haladéktalanul foglalkozzon az Erasmus+ informatikai eszközeivel kapcsolatos súlyos, tartósan fennálló problémákkal, amelyek nemcsak a kisebb szervezetek, a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek, az idősebb résztvevők és az adminisztratív papírmunkát végző munkatársak részvételét, hanem mindenféle kedvezményezett részvételét is akadályozzák; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg és valamennyi csoport számára tegye hozzáférhetővé az újonnan bevezetett informatikai eszközök folyamatát, és végrehajtásuk előtt kellően nagy mintán tesztelje azokat;

megjegyzi, hogy az adminisztratív akadályok sok potenciális tanulót gátolnak abban, hogy részt vegyenek a programban; sürgeti a Bizottságot, hogy csökkentse a bürokráciát, és egyszerűsítse a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárásokat a folyamat észszerűsítése, valamint érthetőbbé és hozzáférhetőbbé tétele érdekében; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív terhek mindenki számára akadályozzák a hozzáférést, de leginkább a kevesebb lehetőséggel rendelkező vagy a sajátos nevelési igényű személyeket érintik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jelentkezési eljárások valamennyi európai nyelven rendelkezésre álljanak;

méltatja a tanárok, az ifjúságsegítők és a szociális munkások, a civil társadalmi szervezetek, az egyesületek és az oktatási személyzet szerepét mint a részt vevő intézmények hajtóerejét a programmal kapcsolatos tudatosság növelésében a jövőbeli tanulók tájékoztatása és támogatása, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek azonosítása révén; megjegyzi, hogy nélkülük a résztvevők többsége, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők nem tudnának részt venni a programban; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a nemzeti ügynökségeket, hogy értékeljék és ismerjék el gyakran önkéntes munkájukat, támogassák őket saját mobilitásuk megkönnyítésével, és biztosítsanak számukra megfelelő finanszírozást és támogatást, miközben segítik a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőket, és az igényeiknek megfelelő speciális képzést kínálnak számukra; megjegyzi, hogy naprakésszé kell tenni a lehetséges résztvevők azonosítására használt különböző eszközöket, és jobban testre kell szabni az Erasmus+ tapasztalatait az egyes résztvevők igényeinek kielégítése érdekében;

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az oktatók számára megfelelő képzést és támogatást nyújtsanak a kihívások és lehetőségek hatékony kezeléséhez, valamint az e téren kialakult bevált gyakorlatok cseréjének elősegítéséhez;

10.

ösztönzi a tagállamokat és a nemzeti ügynökségeket, hogy segítsenek elő több oktatási szeminárium megvalósítását az Erasmus+ munkatársai számára projektek végrehajtása, inkluzív módszerek kidolgozása és a program jövőbeli kedvezményezettjeinek megszólítására szolgáló új módszerek feltárása érdekében;

11.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nemzeti ügynökségeknek minden területen – különösen a legkülső régiókban, a szigeteken és a távoli, hegyvidéki, vidéki és kevésbé megközelíthető térségekben – jobban kell támogatniuk az alulról szerveződő szervezeteket, köztük a közösségi irányítású és a kisebb szervezeteket, és biztosítaniuk kell a források és projektek méltányos elosztását az egyes tagállamokban;

12.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a továbbképzés és a további szakértelem biztosítása mellett megfelelő pénzügyi és anyagi támogatást nyújtsanak a személyzetnek, hogy kapcsolatba léphessenek a résztvevőkkel, családjukkal és a kedvezményezettekkel a hozzáférés javítása, valamint a projektek sikerének és hatásának fokozása érdekében, ugyanakkor biztosítva a mobilitási projektek zökkenőmentes lebonyolítását; megjegyzi, hogy a tagállamok nemzeti ügynökségei jelentős segítséget nyújthatnak azáltal, hogy azonosítják a szervezetek és intézmények szükségleteit és biztosítják a szükséges támogatást;

13.

megjegyzi, hogy az iskolás gyermekek rövid távú mobilitása pozitív hatással van a mentális és pszichoszociális akadályok leküzdésére, és kéri a Bizottságot és a nemzeti ügynökségeket, hogy támogassák a gyermekeket és tizenéveseket célzó mobilitási projekteket;

14.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szervezzenek célzott – online és offline – tájékoztató kampányokat annak érdekében, hogy a közoktatási létesítményekben, például könyvtárakban, iskolákban és egyetemeken a médiával és a közösségi médiával való együttműködés révén növeljék a polgárok tudatosságát és tájékoztatását az Erasmus+ előnyeiről;

15.

kéri az összes nemzeti ügynökséget, hogy nevezzenek ki integrációval és sokszínűséggel foglalkozó külön tisztviselőket a közvetlenül a sajátos nevelési igényű és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók megszólítására; e tekintetben felhívja az Erasmus+ fellépések végrehajtására kiválasztott szervezeteket, hogy jelöljenek ki külön kapcsolattartó személyeket a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára, és emlékeztet arra, hogy a sajátos nevelésű igényű személyeknek nyújtott támogatási szolgáltatásokra vonatkozó információknak egyértelműnek, naprakésznek, teljesnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük;

16.

kéri a Bizottságot, hogy javítsa a nemzeti szakpolitikai iránymutatásokat, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi problémákkal, kulturális különbségekkel és gazdasági, földrajzi és társadalmi akadályokkal küzdő tanulók részvételének fokozását, és felügyelje a végrehajtásukat, és tegyen róluk jelentést;

17.

támogat minden, a hallgatói mobilitás megkönnyítését célzó uniós kezdeményezést, például az Erasmus+ mobilalkalmazást, a „papírmentes Erasmus” programot és az európai diákigazolványt; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az Erasmus+ és más programok szorosabb összekapcsolásának lehetőségét, valamint mozdítsa elő az ágazatközi együttműködést, többek között az Interrail programokat a részvétel fokozása és a nagyobb egyenlőség előmozdítása érdekében, ami jobb hozzáférést biztosít a résztvevők, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők számára a környezetbarátabb közlekedési eszközökhöz; felhívja a Bizottságot, hogy tegye inkluzívabbá a DiscoverEU kezdeményezést is, lehetővé téve több ember részvételét;

18.

hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a nyelvi kompetenciákra, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők esetében; ezért célzott és csoportspecifikus nyelvtanulási támogatást szorgalmaz a mobilitásra való felkészülés során, és kitart amellett, hogy ez a támogatás nem korlátozódhat az online tanfolyamokra;

19.

elismeri a magas szintű tanulási és képzési lehetőségeket nyújtó erőforrásközpont (SALTO, befogadás és sokszínűség) fontos szerepét az Erasmus+ ifjúsági ága integrációs intézkedéseinek végrehajtásában, és megjegyzi, hogy a jelenlegi programozási időszakban szorosan nyomon kell követni az integrációs stratégiáknak az oktatási és képzési ágra való kiterjesztését, mivel a célcsoportok eltérőek; hangsúlyozza, hogy a nemzeti ügynökségeknek szorosabban együtt kell működniük a munkaközvetítő ügynökségekkel és a felnőttképzésben érintett más érdekelt felekkel a felnőtt tanulók Erasmus+ (2021–2027) programba való integrációjának megkönnyítése érdekében;

20.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre megbízható – mennyiségi és minőségi – adatok a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek Erasmus+ programban való részvételéről, mivel ezeket az adatokat fel lehetne használni annak meghatározására, hogy mely csoportokra kellene összpontosítani az integrációs intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy világos statisztikát eredményező értékelési rendszereket kell kidolgozni, és megfelelően fel kell mérni a problémás kérdéseket annak érdekében, hogy az integrációs intézkedések tekintetében egy irányítási eszközt lehessen létrehozni olyan módszereket alkalmazva, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a magánéletet és az adatvédelmi rendeletet, és nem rónak indokolatlan adminisztratív terheket a szervezetekre és a résztvevőkre; megerősíti, hogy a személyzet esetében a befogadással kapcsolatos mutatókat és nyomonkövetési rendszereket illetően fokozott kapacitásépítésre van szükség;

21.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jelenlegi programozási időszakban több uniós szintű kutatást és tanulmányt finanszírozzanak a befogadással kapcsolatban annak érdekében, hogy értékelni lehessen a nemzeti ügynökségek és az érdekelt felek által a kevesebb lehetőséggel rendelkező szervezetek és személyek bevonására tett intézkedések hatását; kiemeli, hogy fontos olyan nyilvántartást és statisztikákat vezetni, amelyek a jövőbeli programok konzultációs adatbázisaként szolgálhatnak;

22.

kéri, hogy vegyék figyelembe a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit annak érdekében, hogy megkönnyítsék részvételüket a programban azáltal, hogy a mobilitásuk időszakára való felkészülés révén hibrid mobilitást kínálnak számukra, lehetőséget biztosítanak számukra, hogy kísérjék őket, valamint az igényeiknek megfelelő és hozzáférhető szállást és speciális támogató szolgáltatásokat biztosítanak számukra; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kedvezményezettek részvételének javítása érdekében a mobilitási időszakot követően visszajelzéseket kell gyűjteni; kiemeli, hogy olyan konkrét támogatásra, iránymutatásra és eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élők számára az Erasmus+ programban való regisztrációt és részvételt; emlékeztet arra, hogy a kísérő személyek számára is hozzáférést kell biztosítani pénzeszközökhöz és támogatásokhoz a mobilitási programban való részvétel érdekében;

23.

hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ program jelentős szerepet játszik a tolerancia és a sokféleség értékének előmozdításában; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre szinergiákat az EU rasszizmus elleni cselekvési terve és az Erasmus+ között a sajátos igények kezelése és a rasszizmus valamennyi formája elleni küzdelem érdekében;

24.

üdvözli a nemek közötti egyenlőség javításával és a nőknek az oktatás valamennyi ágazatába, különösen a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek, a művészetek és a matematika (STEAM) területén történő bevonásával kapcsolatos és arra összpontosító Erasmus+ projektek kidolgozását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szakpolitikáikban és intézkedéseikben továbbra is tegyék láthatóvá a nemek közötti egyenlőséget;

25.

üdvözli azokat a projekteket, amelyek előmozdítják és felhívják a figyelmet a szexuális sokszínűségre, és ösztönzik az LMBTIQ+ személyek tiszteletét, és felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre valódi kapcsolatokat az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló uniós stratégia és az Erasmus+ program között;

26.

hangsúlyozza, hogy célzott megoldásokra és igényalapú megközelítésre van szükség a marginalizált csoportokból származó személyek tanulási célú mobilitási lehetőségei tekintetében a programban való részvételük fokozása és a megfelelő támogatás biztosítása érdekében, szem előtt tartva, hogy továbbra is a pénzügyi és intézményi akadályok jelentik részvételük egyik legnagyobb akadályát;

27.

felkéri a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Erasmus+ programmal kapcsolatos valamennyi információ – különösen megfelelő és akadálymentes online eszközök segítségével – valamennyi európai nyelven hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élők számára; emlékeztet arra, hogy a tervezési és értékelési folyamatoknak akadálymentesnek kell lenniük; üdvözli az „Erasmus-napok” létrehozását, és hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ korábbi résztvevői és öregdiák-hálózatai fontos szerepet játszanak abban, hogy széles körben népszerűsítsék a programot, valamint abban, hogy a program egy lehetséges egyablakos ügyintézési pontként szolgáljon minden jövőbeli tanuló számára;

28.

kéri a tagállamokat, hogy az Erasmus+ programban való részvétel, külünösen a mobilitás növelése és az e téren bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében értékeljék a meglévő szakpolitikáikat, és fogadjanak el célzott programokat és fellépéseket a kevesebb lehetőséggel rendelkező és sajátos nevelési igényű, valamennyi korcsoportból származó és bármilyen hátterű tanulók számára; megjegyzi, hogy a nemzeti ügynökségek és az önkéntes szervezetek kulcsszerepet játszanak e folyamat elősegítésében;

29.

hangsúlyozza az Erasmus+ programnak az európai integrációs folyamat tényezőjeként és az EU láthatóságának erősítésében kifejtett, harmadik országokban megnyilvánuló pozitív hatását; hangsúlyozza, hogy a társult országokban és más jogosult országokban – nevezetesen a Nyugat-Balkánon és a keleti és déli szomszédságban – megvalósuló Erasmus+ projekteknek jobb partnerséggel kell rendelkezniük, és befogadóbbnak kell lenniük, ami fokozná az EU láthatóságát; kéri a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok, tanácsok és stratégiák cseréje érdekében segítse elő a tagállamok és a részt vevő országok nemzeti ügynökségei közötti (digitális és személyes) nemzetközi konzultációt; megjegyzi, hogy ez még inkább megerősíti együttműködésüket, és lehetővé teszi számukra, hogy helyileg új megoldásokat és ötleteket valósítsanak meg, illetve hasznosítsák a levont tanulságokat, aminek következtében nő az Erasmus+ programban részt vevők száma;

30.

hangsúlyozza, hogy válság esetén nagyobb rugalmasságot kell biztosítani az Erasmus+ program számára, amint az az ukrajnai háború kezdete óta megmutatkozott; üdvözli a Bizottság által bejelentett intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a háború által érintett ukrán diákok és oktatási személyzet számára, hogy tovább folytassák oktatási és szakmai tevékenységüket Ukrajnában és bármely tagállamban; kéri, hogy nyújtsanak több segítséget az ukrán diákoknak, és kínáljanak további támogatást Ukrajna felsőoktatási intézményeinek és tudományos közösségének fenntartásához;

31.

sajnálatát fejezi ki az Egyesült Királyság kormányának azon döntése miatt, hogy az Európai Unióból való kilépését követően a jelenlegi programozási időszakban nem vesz részt az Erasmus+ programban, ami mind az EU-ban, mind az Egyesült Királyságban csökkenti a fiatalok lehetőségeit;

32.

hangsúlyozza, hogy fontos a szakképzésben részt vevő hallgatók mobilitásának előmozdítása annak érdekében, hogy a különböző hátterű fiatalokat is meg lehessen szólítani, és elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban bővültek hosszú távú mobilitási lehetőségeik;

33.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel az ifjúság európai évét és a kapcsolódó rendezvényeket az Erasmus+ program által kínált lehetőségek hatékony előmozdítására, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők és a hátrányos helyzetűek számára annak biztosítása érdekében, hogy az ifjúság európai éve valódi hatást gyakoroljon különösen a fiatalok életkörülményeire, oktatási lehetőségeire és demokratikus részvételére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ifjúság európai évére elkülönített költségvetés nem elegendő a kezdeményezés szükségleteinek kielégítéséhez;

34.

emlékeztet a képesítések és a tanulmányi időszakok Európai Oktatási Térségen belüli automatikus elismerésének kiemelt fontosságára, amely kiegészítő fontosságú eszközt jelent abból a szempontból, hogy az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület keretében hozott integrációs intézkedések teljes mértékben hatékonyak legyenek;

35.

üdvözli, hogy a Bizottság nemrégiben elfogadta a 2021–2027-es időszakra vonatkozó intézkedési keretet, amelynek célja a sokféleség fokozása és az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület jelenlegi programjaiba való integráció, és felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon e keret nemzeti szinten történő, jövőbeli végrehajtását, és évente tájékoztassa a Parlamentet; kiemeli, hogy az integrációs intézkedések célzott keretének teljes körű végrehajtása hasznos tapasztalatokkal és referenciaként szolgálhat más, a polgárok életére közvetlen hatást gyakorló uniós programok – például a Kreatív Európa és a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program – számára;

36.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.2.20., 50. o.

(2) HL L 189., 2021.5.28., 1. o.

(3) HL C 428., 2017.12.13., 10. o.

(4) HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(5) HL C 385., 2021.9.22., 2. o.