EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.12.19.
COM(2022) 736 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről
(negyedik jelentés)
{SWD(2022) 429 final}
1.BEVEZETÉS
Az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény, valamint az alapvető jogok súlyos megsértését jelenti. Az emberkereskedelem elleni küzdelem elsőbbséget élvez az Európai Unió számára 1 . A 2011/36/EU irányelv 2 20. cikke úgy rendelkezik, hogy kétévente jelentést kell tenni az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről. Az elmúlt években elért eredmények ellenére továbbra is nagy a veszély. A közelmúltban bekövetkezett súlyos válságok, különösen a Covid19-világjárvány és az Ukrajnával szembeni orosz agresszió tovább súlyosbította az emberek kizsákmányolással szembeni kiszolgáltatottságát.
Az Európai Unió súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének 2021. évi értékelése 3 (EU SOCTA 2021) szerint az emberkereskedelem az Unióban a súlyos és szervezett bűnözés fő tevékenységei közé tartozik, és a belátható jövőben továbbra is fenyegetést fog jelenteni. A bűncselekmények megelőzése céljából uniós és tagállami szinten hozott intézkedések csökkentik az emberkereskedelmet ösztönző keresletet; ellehetetlenítik az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét; védik és támogatják az áldozatokat; valamint foglalkoznak a nemzetközi dimenzióval.
E jelentés a következőket veszi figyelembe:
·az összes tagállam által a nemzeti előadók vagy azzal egyenértékű mechanizmusok uniós hálózatán (NREM) keresztül nyújtott észrevételek,
·az emberkereskedelem elleni uniós civil társadalmi platform tagjainak észrevételei,
·kilenc uniós ügynökség észrevételei 4 ,
·az uniós ügynökségek, az uniós intézmények és a nemzetközi szervezetek jelentései és egyéb dokumentumai.
Egész pontosan a jelentés i. azonosítja az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos legfontosabb mintákat és kihívásokat, ii. vázolja a 2019 és 2022 közötti időszakban hozott főbb, emberkereskedelem elleni intézkedéseket, és iii. elemzi a 2019–2020-as időszakra vonatkozó statisztikákat, amit egy szolgálati munkadokumentum tartalmaz 5 . A jelentésben és a szolgálati munkadokumentumban szereplő adatokat az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokon keresztül a tagállamokból gyűjtötte össze.
2.AZ EMBERKERESKEDELEM ELLENI KÜZDELEMMEL KAPCSOLATOS KIHÍVÁSOK ÉS TENDENCIÁK AZ EU-BAN
2.1.Az emberkereskedelemhez kapcsolódó jelenlegi kihívások
Az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről szóló harmadik jelentés 6 már rávilágított a Covid19-világjárvány emberkereskedelemre gyakorolt hatásaira. Az Europol szerint a világjárvány gazdasági hatásai fokozni fogják a munkaerő-kizsákmányolás iránti keresletet. A civil társadalmi szervezetek hangsúlyozták, hogy a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos intézkedések, köztük az utazási korlátozások, aránytalan mértékben érintettek egyes embercsoportokat, például az okmányokkal nem rendelkező migránsokat, az idénymunkásokat, a bizonytalan munka- és életkörülmények között élő személyeket és a prostituáltakat. Következésképpen ezek a csoportok jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy emberkereskedők áldozatává válnak.
A világjárvány a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemre is jelentős hatással volt, különösen mivel csökkent az emberkereskedők, az áldozatok és az ügyfelek közötti fizikai kapcsolat, és több művelet is az online térben zajlott 7 . Ehhez hasonlóan több tagállam számolt be arról, hogy a Covid19-világjárvány következtében felgyorsult az utcai prostitúció magánlakásokba, rövid távú bérleményekbe és szállodákba 8 , valamint az online környezetbe 9 való áthelyeződése. Ez megnehezítette a bűnüldöző hatóságok és más érintett szereplők számára a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem lehetséges áldozatainak felderítését és elérését.
A Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások és különféle kijárási korlátozások hozzájárultak ahhoz, hogy az áldozatok még jobban elszigetelődtek, néha az emberkereskedőkkel együtt. Ez különösen azokra az áldozatokra volt jellemző, akik nem térhettek vissza származási országukba. A tagállamok és a civil társadalmi szervezetek kihívásokat tapasztaltak az áldozatok azonosítása és a segítségnyújtási, támogatási és védelmi szolgáltatásokhoz (pl. egészségügyi ellátáshoz, tanácsadáshoz, közigazgatási szolgáltatásokhoz, jogi segítségnyújtás) való továbbirányítása, valamint az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése terén. Az érdekelt felek emellett kiemelték a határokon átnyúló bűnüldözési és igazságügyi együttműködés terén a világjárvány idején jelentkező növekvő nehézségeket, a távmeghallgatások miatt elhúzódó büntetőeljárásokat, valamint a munkaügyi ellenőrzések számának csökkenését.
A Covid19-világjárvány számottevően felgyorsította a bűncselekmények digitális környezetbe való átkerülését, különösen a szexuális kizsákmányolás, de emellett a kizsákmányolás más formái céljából folytatott emberkereskedelem tekintetében is. Az emberkereskedők a bűncselekmény minden szakaszában igénybe veszik a technológiát és az internetet (a látható webet és a dark webet egyaránt), ideértve az áldozatok toborzását (amely gyakran a közösségimédia-platformokon keresztül történik), az emberkereskedők, az áldozatok és az ügyfelek közötti kommunikációt, a szolgáltatások hirdetését, az áldozatok szállításának megszervezését, valamint a kifizetések lebonyolítását is. A gyermekek kiváltképp kiszolgáltatottabbá váltak az online toborzással és gyermekcsábítással szemben. A technológia emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények elkövetéséhez való használata jelentős kihívások elé állította a bűnüldöző és igazságügyi hatóságokat, mivel a bűnözők így több potenciális áldozatot és ügyfelet érhetnek el, az áldozatokat könnyebben elszállíthatják egyik helyről a másikra, tevékenységeiket pedig távolról is végezhetik. Az emberkereskedők a fokozott anonimitásból is hasznot húznak, különösen a titkosított kommunikációs megoldások révén 10 .
A jelentéstételi időszakra az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió is rányomta a bélyegét, amely 2022. február 24-én vette kezdetét, és a háború elől az Unióba menekülő emberek tömeges beáramlásához vezetett, akiknek a 90 %-a nő és gyermek volt. Az emberkereskedelem kockázatát kezdettől fogva nagyon magasnak ítélték. Az Ukrajna és az EU közötti határon már a háború előtt is tevékenykedtek bűnszervezetek. A 2019–2020-as időszakban Ukrajna az első tíz olyan ország közé tartozott, ahonnan az Unióban azonosított, nem uniós állampolgársággal rendelkező áldozatok származtak, főleg a szexuális kizsákmányolás és munkaerő-kizsákmányolás tekintetében. A háború következtében az emberkereskedőknek még több lehetőségük nyílt arra, hogy pénzügyi haszonszerzés céljából kihasználják az agresszió elől menekülő emberek – főként nők és gyermekek – kiszolgáltatott helyzetét. Különösen fennáll annak a kockázata, hogy növekedni fog az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolásával nyújtott szolgáltatások iránti kereslet, mind offline, például a magánszállással, szállítással és segítségnyújtással kapcsolatos rosszindulatú ajánlatokkal összefüggésben, mind pedig online, többek között a közösségi médiában, például az ukrán nők által nyújtott szexuális szolgáltatásokra vonatkozó online hirdetések révén.
2.2.Az emberkereskedelem tendenciái
2.2.1. Áldozatok (nem, kor, állampolgárság)
A 2019–2020-as jelentési időszakban az emberkereskedelem terén 14 311 áldozatot regisztrálták az Unióban. Ez a szám valamivel magasabb, mint amit az előző kétéves időszakban az Unióban regisztráltak (14 145). 2021-ben az áldozatok számát 7 109-re becsülték 11 . A regisztrált áldozatok számának 2019 (7 777) és 2020 (6 534) közötti csökkenése nagy valószínűséggel összefügg a Covid19-világjárvánnyal, amely kihívásokhoz vezetett az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása terén. Meg kell jegyezni, hogy az áldozatok tényleges száma valószínűleg jóval magasabb, mint amire a bejelentett adatok alapján következtetni lehet, mivel a statisztikák csak azokat az áldozatokat tartalmazzák, akikről valamelyik nyilvántartást kezelő szervezet tudomást szerez, és sok áldozatról továbbra sem szereznek tudomást.
Az emberkereskedelem továbbra is jelentős nemi dimenzióval rendelkező bűncselekmény. Az Unióban regisztrált áldozatok 63 %-a nő és lány volt. A férfi áldozatok aránya (33 %) 12 azonban nőtt a 2017–2018-as időszakhoz képest (23 %) 13 .
Az áldozatok 53 %-a uniós, 43 %-a pedig nem uniós állampolgár volt
14
.
Az emberkereskedelem áldozatainak állampolgársága szerint a számokat tekintve az első öt uniós tagállam Románia, Franciaország, Olaszország, Bulgária és Lengyelország volt. Az Unióban folytatott emberkereskedelem áldozatainak állampolgársága szerint az első öt nem uniós ország Nigéria, Kína, Moldova, Pakisztán és Marokkó volt. A regisztrált áldozatok 37 %-a annak az országnak az állampolgára volt, ahol regisztrálták (belső emberkereskedelem). Az Észtország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia által regisztrált áldozatok mindegyike vagy majdnem mindegyike saját állampolgár volt.
2.2.2. A szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem
A 2019–2020-as időszakban az Unióban továbbra is a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem jelentette a kizsákmányolás legelterjedtebb formáját (51 %). Az áldozatok túlnyomó többsége nő (87 %), ebből 73 % felnőtt nő és 27 % lány.
A korábbi évekhez hasonlóan a szexuális kizsákmányolás szempontjából magas kockázatú területek közé tartoznak a következők: prostitúció, escortügynökségek és -szolgáltatások, pornóipar, masszázsszolgáltatások, bárok és éjszakai szórakozóhelyek. A tagállamok azt vették észre, hogy a világjárvány idején nőtt a nők és lányok elleni erőszak. Az Europol rávilágított, hogy escort- és társkereső weboldalakon, valamint közösségimédia-platformokon hirdetik a kizsákmányoló szexuális szolgáltatásokat. Egyre többen számolnak be „szextúrákról”, amelyek során az áldozatok különböző városokba utaznak, hogy bérelt lakásokban és szállodai szobákban találkozzanak az ügyfelekkel. A fentiekben már említettek szerint a tagállamok azt is megerősítették, hogy széles körben használják a technológiát az áldozatok toborzásának, hirdetésének és szexuális kizsákmányolásának eszközeként. Az Europol továbbá arról számolt be, hogy az emberkereskedők önkéntes üzleti megállapodások megkötésére veszik rá az áldozatokat, amelyek keretében vállalják a prostitúciót, valamint a védelemért és az adminisztratív ügyekben nyújtott támogatásért cserébe átadják keresetük egy részét. Az ilyen típusú megállapodásokban részt vevő személyek nem feltétlenül tekintik magukat áldozatnak, ami megkönnyíti az emberkereskedők számára, hogy kihasználják őket.
A tagállamok 15 gyakran Nigériát jelölték meg a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatainak egyik fő származási országaként. Emellett több tagállam 16 , valamint az Europol is jelezte, hogy megnövekedett a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatává vált dél-amerikai nők és transzneműek száma.
2.2.3. A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem
A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem az emberkereskedelem második legelterjedtebb formája az Unióban (28 %). Mértéke jelentősen nőtt a 2017–2018-as időszakhoz képest (15 %). A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatainak többsége férfi (66 %), míg 34 %-uk nő. A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem hét tagállamban a kizsákmányolás meghatározó formája 17 . Az Europol hangsúlyozta, hogy bár a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemről a korábbinál gyakrabban számolnak be az Unióban, sok eset marad felderítetlenül.
A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek főként nagy készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások keretében működnek, ahol nagyszámú, alacsony bérezésben részesülő munkavállalót, valamint idénymunkásokat alkalmaznak. Az ilyen nagy kockázatú ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság, az építőipar, az erdészet, az élelmiszer-feldolgozás, a szerelősorok, a vendéglátás, a kiskereskedelem, az autómosók, a szépségszalonok és takarítási szolgáltatások, a szállítás, a házvezetés és a háztartási segítségnyújtás. Az emberkereskedők egyre inkább online toborozzák a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatait, mégpedig úgy, hogy munkaközvetítő ügynökségeket és alvállalkozókat hoznak létre vagy ilyenekkel működnek együtt annak érdekében, hogy a jogszerűség álcája mögé bújtassák tevékenységüket.
Míg a munkaerő-kizsákmányolás áldozatai túlnyomórészt férfiak (66 %), több tagállam arról számolt be, hogy egyre gyakrabban válnak nők a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatává (34 %), különösen a háztartási munka vagy a takarítási szolgáltatások terén. Gyakran láthatatlanok maradnak, hiszen kizsákmányolásuk rendszerint a magánszférában történik, és sokan közülük nem uniós országból származnak.
Ami a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatait illeti, a 2019–2020-as időszakban az Unióban közel azonos arányban regisztráltak uniós (45 %) és nem uniós (50 %) áldozatokat 18 . A tagállamok azonban hangsúlyozták, hogy a migránsok különösen kiszolgáltatottak a kizsákmányolás e formájával szemben. Őket gyakran a származási országukban toborozzák az azonos állampolgárságú emberkereskedők, és a magasabb bérek kilátásba helyezésével csalogatják őket az Unióba.
A tagállamok 19 arról számoltak be, hogy a nem uniós áldozatok gyakran vízummal lépnek be az Unióba, bár az emberkereskedők olykor hamisított okmányokat használnak (pl. személyazonossággal való visszaélés, hamis munkaszerződések, valamint fedőcégeken keresztül, a jogszerű lehetőségekkel visszaélve megszerzett törvényes munkavállalási engedélyek). Néhány tagállam 20 arról tett említést, hogy a nem uniós országokból, különösen Ázsiából (pl. Vietnamból) származó áldozatok gyakran például körömszalonokban vagy kannabiszültetvényeken kénytelenek munkát vállalni, hogy visszafizessék az utazási költségekből eredő adósságukat.
A tagállamok nem szolgáltattak adatokat olyan jogi személyekről, akik ellen 2019–2020-ban emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények miatt nyomozás vagy büntetőeljárás indult volna, illetve ítélet született volna.
2.2.4. A kizsákmányolás egyéb formái céljából folytatott emberkereskedelem
A jelentéstételi időszakban az emberkereskedelem egyéb – a szexuális és munkaügyi kizsákmányoláson kívüli – formái az összes eset 11 %-át tették ki 21 . A kizsákmányolás ilyen formái közé tartoznak a bűnözésre kényszerítés, a koldulásra kényszerítés, a szerveltávolítás és a 2011/36/EU irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében foglalt meghatározásban nem szerepelő „egyéb” formák, ideértve a jogellenes örökbefogadást, a kényszer- és színlelt házasságokat, a jogellenes béranyaságot és a társadalombiztosítási juttatással való visszaélést 22 .
Jóllehet a 2019–2020-as időszakban az Unióban a bűnözésre kényszerítés és a koldulásra kényszerítés az összes regisztrált áldozat csupán 3 %-át érintette, több tagállam 23 a kizsákmányolás ezen formáinak növekedéséről számolt be. A bűnözésre kényszerítés gyakran lopáshoz, kisebb bűncselekményekhez, zsebtolvajláshoz, bolti lopáshoz és kábítószer-értékesítéshez kapcsolódik. Észtországban a koldulásra kényszerítés volt a második fő kizsákmányolási forma (20 %), Görögországban pedig a bűnözésre kényszerítés volt a második legelterjedtebb kizsákmányolási forma (42 %).
A tagállamok beszámolói szerint a nők, a gyermekek és az irreguláris migránsok különösen ki vannak téve az e célokból folytatott emberkereskedelem veszélyének. Az áldozatok gyakran hátrányos helyzetűek, hajléktalanok, illetve alkohol- vagy egyéb függőségben szenvednek. Néhány tagállam 24 hangsúlyozta, hogy a koldulásra kényszerítés céljából folytatott emberkereskedelem áldozatai többnyire roma közösségekből és a fogyatékossággal élő személyek közül kerülnek ki. A koldulásra kényszerítés céljából folytatott emberkereskedelem áldozatainak számára vonatkozó 2019–2020-as adatok szerint 47 %-uk gyermek volt 25 .
Több tagállam 26 is beszámolt a kényszer- és színlelt házasság céljából folytatott emberkereskedelem eseteiről, amelyek főként a kiszolgáltatott migráns nőket, valamint az etnikai kisebbségeket, például a romákat érintik. A tagállamok hangsúlyozták, hogy a kizsákmányolás e formájának áldozatai gyakran válnak szexuális kizsákmányolás, munkaerő-kizsákmányolás vagy koldulásra kényszerítés céljából folytatott emberkereskedelem áldozatává is. Az Eurojust szerint a tagállamok roma közösségeiből származó nők különösen ki vannak téve a harmadik országbeli állampolgárok Unióba való szabad beutazását és Unión belüli szabad mozgását lehetővé tevő színlelt házasságok céljából folytatott emberkereskedelemnek és kizsákmányolásnak 27 . A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete továbbá arról számolt be, hogy a kényszerházasság áldozatául esett nőket és lányokat gyakran a magánháztartásokban és a prostitúciós szektorban rejtik el, ami megnehezíti felderítésüket és azonosításukat.
Az Europol, az Eurojust és néhány tagállam 28 illegális béranyaság és kényszerterhesség céljából folytatott emberkereskedelemről számolt be, amikor is azzal a céllal toboroznak nőket, hogy ellenszolgáltatás ígérete ellenében átadják újszülött gyermeküket, vagy jogellenes béranyasági programokban vegyenek részt.
Egyes tagállamok szerveltávolítás 29 és társadalombiztosítási juttatással való visszaélés 30 céljából folytatott emberkereskedelemről is beszámoltak. A kizsákmányolás e két formája az Unióban 2019–2020-ban regisztrált esetek kevesebb mint 1 %-át tette ki.
2.2.5. Gyermekkereskedelem
2019–2020-ban az emberkereskedelem áldozatainak közel egynegyede (23 %) gyermek volt. A gyermekáldozatok többsége (75 %) lány volt. A regisztrált gyermekáldozatok között aránytalanul nagy számban találhatók uniós polgárok (85 %), akiknek 75 %-át a saját állampolgárságuk szerinti országban regisztrálták. A gyermekáldozatok 10 %-a nem uniós állampolgár volt 31 . A regisztrált gyermekáldozatok fele (50 %) szexuális kizsákmányolás, 17 %-a munkaerő-kizsákmányolás, 4 %-a pedig koldulásra kényszerítés céljából esett az emberkereskedelem áldozatául 32 .
A társkereső és escort-weboldalak gyakran felnőttként hirdetik a gyermekáldozatokat. Olyan speciális weboldalakon is hirdetnek gyermekeket, ahol felnőttek kifejezetten gyermekekkel kívánnak szexuális kapcsolatot létesíteni. A gyermekeket gyakran titkos helyszíneken, például „pop-up” (ideiglenes) bordélyházakban és néha nyilvános helyeken (szállodákban, éttermekben, valamint szex-, éjszakai és sztriptízklubokban) is bántalmazzák.
Több tagállam 33 kiemelte az emberkereskedők által alkalmazott „loverboy-módszert”, amelynek segítségével szexuális kizsákmányolás céljából csábítanak el gyermekeket és fiatal, felnőtt nőket. A jelentéstételi időszakban az Europol és az Eurojust két különböző művelet keretében kiváltképp Romániának, Franciaországnak és Spanyolországnak nyújtott segítséget. E műveletek olyan bűnszervezetek ellen irányultak, amelyek a „loverboy-módszerrel” toboroztak áldozatokat. A „lover boy” olyan emberkereskedő, akinek a tevékenysége rendszerint azon alapul, hogy megpróbál magába bolondítani fiatal lányokat vagy fiúkat, vagy más eszközökkel manipulál fiatalokat annak érdekében, hogy kizsákmányolja őket, például a szexiparban. Napjainkban a „lover boy-ok” zsarolást és erőszakot alkalmazva egyre hamarabb és gyakrabban fenyegetik áldozataikat 34 .
Az Europol és több tagállam 35 is arról számolt be, hogy az uniós családi klánok továbbra is saját gyermekeikkel, valamint a velük egy közösségben élő más gyermekekkel kereskednek, főként koldulás, zsebtolvajlás és bolti lopás vagy háztartási munkavégzés céljából. Az Unióban tevékenykedő bűnszervezetek szintén használnak – gyakran nem uniós országokból származó – gyermekeket különböző típusú bűncselekmények elkövetése, például zsebtolvajlás, bolti lopás vagy termékértékesítés céljából 36 . A gyermekek jogellenes örökbefogadási programok keretében is emberkereskedelem áldozatává válnak 37 .
2.2.6. Emberkereskedelem a migrációval összefüggésben
Az emberkereskedelem továbbra is kihívást jelent a migrációval összefüggésben 38 , különösen néhány tagállamban, amelyek arról számoltak be, hogy az áldozatok többsége migráns háttérrel rendelkezik. Az irreguláris migráció profitszerzési lehetőségeket teremtett az emberkereskedelmi hálózatok számára, és a migránsok nemcsak a célországokban, hanem a tranzitállomásokon és a menekülttáborokban is ki vannak téve az emberkereskedelem különböző formáinak. Egyértelmű kapcsolat áll fenn a migránscsempészéssel, amelynek áldozatait a származási országban toborozzák, néha az Unióban végezhető tisztességes munka ígéretével, majd a célországokban kényszermunka vagy szexuális kizsákmányolás céljából emberkereskedelem áldozatává válnak, hogy törlesszék az Unióba való elszállításuk költségeit 39 . Ebben az esetben az emberkereskedők gyakran az áldozatokkal azonos nemzetiségűek vagy ugyanahhoz az etnikai csoporthoz tartoznak 40 . Előfordultak olyan esetek is, amikor más áldozatok önként toboroztak áldozatokat 41 , de olyan esetek is, amikor véletlenül, a származási országukba továbbított, a célországokon belüli munkavállalással vagy a tartózkodási engedély megszerzésével kapcsolatos lehetőségekre vonatkozó információk alapján toboroztak áldozatokat 42 . Számos olyan eset is előfordult, amikor az Unióba jogszerű úton érkező migránsok váltak emberkereskedelem, majd kizsákmányolás áldozatává 43 .
3.AZ EMBERKERESKEDELEM KEZELÉSÉT CÉLZÓ UNIÓS ÉS TAGÁLLAMI INTÉZKEDÉSEK
3.1. Az emberkereskedelem kezelésére irányuló átfogó megközelítés
2021 áprilisában a Bizottság elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiát (2021–2025) 44 , amely átfogó megközelítést alkalmaz a bűncselekmények megelőzésétől kezdve az áldozatok védelmén át az emberkereskedők büntetőeljárás alá vonásáig és elítéléséig. Ahogyan az a következő szakaszokban is szerepel, az uniós stratégia négy területén bejelentett jogi, szakpolitikai és operatív kezdeményezések közül sok esetében már jelentős előrehaladás történt, illetve sokukat már meg is valósították 45 .
Az uniós stratégia egyik kiemelt intézkedése a 2011/36/EU irányelv értékelése 46 . Az értékelés arra a megállapításra jutott, hogy az irányelv szilárd keretet biztosít az emberkereskedelem megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez, valamint az áldozatok védelméhez, és uniós szinten közös alapot teremtett a bűncselekmény kezeléséhez. Az értékelés azonban számos olyan problémát is azonosított, amelyek akadályozzák a bűncselekmény mértékének csökkentését, az emberkereskedőkkel szembeni hatékony bűnüldözési és igazságügyi válaszlépések biztosítását, valamint az áldozatok mihamarabbi azonosítását, segítését és támogatását. E hiányosságok kezelése érdekében a Bizottság 2022. december 13-án az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló irányelvre irányuló javaslatot nyújtott be 47 . Ezenkívül, ahogyan azt az értékelés eredményei is alátámasztják, az uniós stratégia főbb nem jogalkotási intézkedései továbbra is rendkívül nagy jelentőséggel bírnak az irányelv tagállami végrehajtásának javítása szempontjából.
Az uniós stratégia hangsúlyozza, hogy javítani kell az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatrögzítést és adatgyűjtést, hogy az egyedi igényeket kielégítő szakpolitikákhoz megbízható és összehasonlítható információkat lehessen biztosítani. A Bizottság 2021-ben a féléves adatgyűjtésről az éves adatgyűjtésre tért át, amely adatok az előző jelentéstételi évek adataival együtt az Eurostat weboldalán lesznek elérhetőek 48 . A Bizottság a 2011/36/EU irányelv módosítását javasolja annak érdekében, hogy a tagállamokat az emberkereskedelemre vonatkozó adatok gyűjtésére, valamint arra kötelezzék, hogy a Bizottságnak évente beszámoljanak az ilyen statisztikai adatokról. Így az Unióban lehetőség nyílik majd a jelenség mértékének naprakészebb áttekintésére és nyomon követésére.
Az emberkereskedelem elleni küzdelmet a tematikus eszköz 2021–2022-es munkaprogramjain keresztül, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA) 49 és a Belső Biztonsági Alap (BBA) 50 keretében finanszírozták (összesen 13 millió EUR költségvetést biztosítottak az uniós fellépésekhez, valamint a közvetlen és megosztott irányítás keretében végrehajtott egyedi fellépésekhez).
2021. július 1-jén nevezték ki az emberkereskedelem elleni küzdelem jelenlegi európai uniós koordinátorát 51 . Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora azóta különböző érdekelt felekkel találkozott a tagállamokban és nem uniós országokban, az emberkereskedelem elleni irányelv és az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló uniós stratégia végrehajtásával összefüggésben pedig megerősítette a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést. A nemzeti előadók és azzal egyenértékű mechanizmusok uniós hálózata hat ülést, az emberkereskedelem elleni uniós civil társadalmi platform pedig négy ülést tartott. Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora az emberkereskedelem kockázatainak kezelése és az ukrajnai háború elől menekülők közül kikerülő esetleges áldozatok támogatása érdekében a nemzeti előadókkal és koordinátorokkal, az uniós ügynökségekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, Ukrajnával és Moldovával szoros együttműködésben kidolgozta az emberkereskedelem elleni közös tervet 52 és koordinálta annak végrehajtását.
Az emberkereskedelem kezeléséhez nemzeti szinten is átfogó megközelítést alkalmaznak. A jelentéstételi időszakban a tagállamok jogi és szakpolitikai eszközöket fogadtak el az emberkereskedelem elleni küzdelem és a 2011/36/EU irányelv végrehajtásának támogatása érdekében. Ezek közé tartoztak a következők: új vagy megújított nemzeti stratégiák és cselekvési tervek 53 , az érintett érdekelt feleknek az áldozatok felderítése, azonosítása és védelme terén való támogatását célzó iránymutatások, protokollok és eljárások 54 , valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemben tett erőfeszítések összehangolására irányuló intézkedések 55 .
3.2. Az emberkereskedelem megelőzése és a bűnözést előmozdító kereslet csökkentése
Az uniós stratégia rávilágított, hogy a megelőzésére irányuló kezdeményezések ellenére sem csökkent a kizsákmányolt áldozatok által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet. Az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bűncselekményére vonatkozó 2019–2020-as statisztikák szerint 11 tagállam összesen 159 gyanúsítottról, 46 büntetőeljárásról és 51 bűnösséget megállapító ítéletről számolt be. Ezek a számok jóval alacsonyabbak, mint az előző jelentéstételi időszakban 56 , ami összefüggésben állhat a Covid19-világjárvány büntető igazságszolgáltatási rendszerre gyakorolt hatásával.
Az uniós stratégia kulcsfontosságú intézkedései közé tartozott azon lehetőség vizsgálata is, hogy módosíthatók-e a 2011/36/EU irányelvnek az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bűncselekménnyé nyilvánítására vonatkozó rendelkezései. A tagállamok különböző megközelítésekkel igyekeznek visszaszorítani és csökkenteni a keresletet, de nem mindegyikük alkalmazta a 2011/36/EU irányelv 18. cikkének (4) bekezdését, amely előírja számukra, hogy mérlegeljék az áldozatoktól kikényszerített szolgáltatások tudatos igénybevételének bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló intézkedések meghozatalát. A jelentéstételi időszakban Magyarország új jogszabályt fogadott el, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az áldozatok kizsákmányolásával nyújtott szolgáltatások tudatos igénybevételét, és szigorította az igénybevevőkre kiszabható büntetési tételeket, ha az áldozat gyermek. Hollandia bűncselekménnyé nyilvánította a szexuális szolgáltatások igénybevételét, amennyiben az igénybevevő tudta vagy alapos oka volt azt feltételezni, hogy az adott személy emberkereskedelem áldozata. Szigorúbb a büntetés, ha az áldozat gyermek. Németország, amely már korábban is bűncselekménnyé nyilvánította az áldozatok kizsákmányolásával nyújtott szexuális szolgáltatások tudatos igénybevételét, 2021-ben szigorúbb megközelítést fogadott el, amikor a kizsákmányolással nyújtott szexuális szolgáltatások meggondolatlan igénybevétele esetén büntetőjogi felelősséget állapított meg. Ciprus 2019-ben módosította jogszabályait, hogy szigorítsa az áldozatok kizsákmányolásával nyújtott szolgáltatások bármelyike igénybevételének bűncselekményével kapcsolatban kiszabható büntetési tételeket, és eltörölte azt a követelményt, miszerint szexuális kizsákmányolás esetén a igénybevevőnek „alapos gyanúval” kell rendelkeznie. Emellett néhány tagállamban, például Szlovákiában és Spanyolországban is viták folynak az áldozatok kizsákmányolásával nyújtott szolgáltatások tudatos igénybevételének és a szexuális szolgáltatások iránti kereslet bűncselekménnyé nyilvánításáról. Három tagállam 57 egyúttal értékelte vagy most értékeli az áldozatok kizsákmányolásával nyújtott szolgáltatások igénybevételének bűncselekménnyé nyilvánítására vonatkozó jogszabályokat.
A kereslet visszaszorítására adott büntető igazságszolgáltatási válaszlépések megerősítése érdekében a Bizottság a 2011/36/EU irányelv módosítását javasolja azzal a céllal, hogy kötelezővé tegye az emberkereskedelem áldozataitól kikényszerített szolgáltatások tudatos igénybevételének bűncselekménnyé nyilvánítását.
Az uniós stratégiával összhangban a Bizottság számos intézkedést fogadott el azzal a céllal, hogy foglalkozzon a vállalatok és a vállalkozások azzal kapcsolatos felelősségével, hogy a tevékenységeik során és ellátási láncaikon belül csökkentsék a keresletet, valamint felderítsék az emberkereskedelem lehetséges eseteit. 2021 júliusában a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat iránymutatást tett közzé, hogy segítse az uniós vállalkozásokat a kényszermunka kockázatának a tevékenységeikben és ellátási láncaikban történő kezelésére alkalmas intézkedések meghozatalában 58 . A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslat továbbá horizontális keretet határoz meg annak érdekében, hogy előmozdítsa az egységes piacon működő vállalkozásoknak az emberi jogok tiszteletben tartásához való hozzájárulását saját tevékenységeik során és értékláncaik mentén azáltal, hogy azonosítják, megelőzik és mérsékelik az emberi jogokra gyakorolt káros hatásaikat, valamint számot adnak azokról, ideértve az emberkereskedelmet is. A Bizottság 2022. szeptember 14-én benyújtotta a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló rendeletre irányuló javaslatot 59 . Ezek a javaslatok – elfogadásukat követően – megerősítik az Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a jogi személyeket szigorúbban felelősségre vonják az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekért. Nemzeti szinten a tagállamok olyan intézkedéseket hoztak vagy terveznek hozni, amelyek egy bizonyos méret felett arra kötelezik vállalatokat, hogy az ellátási láncuk mentén az esetleges munkaerő-kizsákmányolás felderítése és megelőzése érdekében átvilágítást végezzenek. Németországban 2023. január 1-jén fog hatályba lépni az ellátási láncokban alkalmazandó vállalati átvilágításról szóló törvény. Belgium, Finnország, Hollandia és Románia hasonló jogszabályok elfogadásán dolgozik. Belgium létrehozott egy eszköztárat, amely iránymutatással szolgál a vállalatok számára az emberi jogi jogsértések és a munkaerő-kizsákmányolás azonosításához.
Emellett a Bizottság arra irányuló intézkedéseket 60 javasolt, hogy fokozzák a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelv 61 eredményességét, amely tiltja az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok – köztük az emberkereskedelem áldozatainak – foglalkoztatását. A közlemény kimondta, hogy a Bizottság elő fogja mozdítani a kizsákmányolás és az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása területén bevált gyakorlatok cseréjét, többek között a kifejezetten ezzel foglalkozó egységek közös ellenőrzéseivel kapcsolatban is. A Bizottság részt vesz az Európai Munkaügyi Hatóság égisze alatt a be nem jelentett munkavégzés kezelésével foglalkozó európai platform ülésein, amely mozgósítja a tagállami munkaügyi felügyelőségeket annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a be nem jelentett munkavégzés és a munkaerő-kizsákmányolás problémájára, és megossza az emberkereskedelem lehetséges áldozatainak felderítésével kapcsolatos gyakorlatokat. Emellett az Európai Munkaügyi Hatóság részt vesz az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) azon fellépéséiben, amelyek célja a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem kezelése.
Az uniós stratégia szerint az emberkereskedelem kockázataira vonatkozó figyelemfelhívó kampányok a bűncselekmény felderítésének és megelőzésének fontos eszközei. A tagállamok 62 emberkereskedelemmel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokat hajtottak végre többek között a közösségi médiában, videókon, szórólapokon és plakátokon keresztül, a médiában és az iskolákban. Egyes tagállamok 63 kampányokat indítottak a közösségi médiában, a társkereső weboldalakon és a szexuális szolgáltatásokat hirdető platformokon jelen lévő ügyfeleket megcélozva, hogy felhívják a figyelmüket az emberkereskedelem kockázataira, és felelősségteljesebb magatartásra ösztönözzék őket. Más tagállamok 64 a munkavállalói jogokról és a biztonságos munkalehetőségekről, valamint a munkaerő-kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem veszélyeiről folytattak figyelemfelhívó kampányokat.
A Covid19-világjárvány ellenére a tagállamok továbbra is nyújtottak képzéseket az érdekelt felek széles körének, többek között a bűnüldöző és igazságügyi hatóságoknak, az áldozatokkal közvetlenül érintkező szakembereknek, a határőröknek, a menekültügyi és bevándorlási tisztviselőknek, az egészségügyi szakembereknek, a szociális munkásoknak, a szociális és munkaügyi felügyelőknek, a konzulátusi személyzetnek, az önkormányzati személyzetnek, valamint a légi járatok személyzetének, hogy képesek legyenek felderíteni és azonosítani az emberkereskedelemmel kapcsolatos eseteket.
3.3. Az emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése
A bűnüldözési együttműködés uniós és nemzetközi szinten egyaránt jelentősen fokozódott a 2019–2022-es időszakban 65 . Ez abban is megmutatkozik, hogy az emberkereskedelemmel gyanúsított személyek teljes száma 29 %-kal nőtt az előző jelentéstételi időszakhoz képest 66 . A 2019–2020-as időszakban az Unióban regisztrált összes gyanúsított 62 %-a uniós polgár volt.
Számos tagállam 67 számolt be arról, hogy részt vesz az EMPACT emberkereskedelem elleni küzdelmet célzó operatív intézkedéseiben, többek között a nem uniós országokkal együttműködésben 68 . Az Europol Unió-szerte számos nagyszabású, szexuális kizsákmányolás, gyermekkereskedelem, munkaerő-kizsákmányolás (ideértve a mezőgazdasági ágazatban végrehajtott célzott intézkedéseket is), valamint koldulásra kényszerítés és bűnözésre kényszerítés elleni intézkedést támogatott. Az Europol tovább működtette a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó, 2019-ben létrehozott közös összekötői munkacsoportot, amely a migránscsempészéssel és emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetekkel szembeni, hírszerzési információkon alapuló koordinált intézkedések kidolgozására összpontosít. Ezenkívül a tagállamok 69 kétoldalú együttműködést folytattak más uniós tagállamokkal, nem uniós országokkal 70 , valamint az uniós ügynökségekkel 71 és az Interpollal, többek között nyomozások, az összekötő tisztviselők kiküldetése, képzés és kapacitásépítés, valamint a bevált gyakorlatok cseréje terén.
A 2019–2020-as időszakban 6 539 büntetőeljárást és 3 019 bűnösséget megállapító ítéletet regisztráltak az Unióban. Ez enyhe növekedést jelent az előző jelentéstételi időszakhoz képest 72 . Mindazonáltal a büntetőeljárások számának gyanúsítottak számához viszonyított aránya a 2017–2018-as 52 %-ról a 2019–2020-as időszakban 43 %-ra csökkent. Az elítéltek számának büntetőeljárások számához viszonyított aránya 39 %-ról 46 %-ra nőtt a 2019–2020-as időszak során 73 . 2021-ben a büntetőeljárások becsült száma 4 452 74 , a bűnösséget megállapító ítélet becsült száma pedig 2 507 75 volt. Mindazonáltal az általános növekedés ellenére a büntetőeljárások és a bűnösséget megállapító ítéletek abszolút száma továbbra is alacsony, különösen a regisztrált áldozatok és a gyanúsítottak számához képest.
2019 és 2021 között 486 nyomozást és büntetőeljárást utaltak az Eurojusthoz segítségnyújtás céljából 76 . Az Eurojust ugyanebben az időszakban 156 közös nyomozást támogatott 77 . Az Eurojust által koordinált nyomozások és büntetőeljárások száma a 2019-es 183-ról 2020-ban 163-ra, 2021-ben pedig 140-re csökkent, ami arra világíthat rá, hogy a tagállamok nehézségekbe ütköznek az ügyek uniós ügynökséghez történő továbbításával kapcsolatban vagy nem rendelkeznek ezzel kapcsolatos ismeretekkel. Több tagállam 78 számolt be arról, hogy részt vett az Eurojust által koordinált közös nyomozócsoportokban – uniós tagállamokkal és nem uniós országokkal együtt egyaránt.
2022. június 14-én az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora az Eurojusttal közösen megszervezte az emberkereskedelem elleni küzdelemre szakosodott ügyészekből álló fókuszcsoport első ülését, amely az uniós stratégia kulcsfontosságú intézkedései közé tartozik 79 . Az ülésen az uniós tagállamok ügyészei és bírái vettek részt a szakértelem megteremtése és az emberkereskedelem elleni igazságügyi együttműködés fokozása érdekében, többek között az ukrajnai háborúval összefüggésben is.
Ahogy azt az uniós stratégia is hangsúlyozza, a bűnüldöző és igazságügyi szakemberek szisztematikus képzése fontos az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelemhez. A CEPOL további képzéseket nyújtott az emberkereskedelem elleni küzdelem fő szempontjaival, többek között a megelőzéssel, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és a gyermekek szempontját figyelembe vevő megközelítéssel, a pénzügyi és online nyomozásokkal, a határokon átnyúló bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel, valamint az áldozatok korai azonosításával, segítésével, támogatásával és védelmével kapcsolatban.
A korábbiakban már említettek szerint az emberkereskedők az emberkereskedelem minden szakaszát egyre inkább áthelyezték az online felületekre. Az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia egyik kulcsfontosságú intézkedéseként a Bizottság az uniós internetfórum tevékenységét az internetes és technológiai vállalatokkal folytatott egyeztetésekre, valamint az emberkereskedelemmel kapcsolatos tartalmak megelőzésére, felderítésére és eltávolítására irányuló intézkedésekre is kiterjesztette. A Bizottság javasolja továbbá, hogy az emberkereskedelem fogalommeghatározása terjedjen ki az információs vagy kommunikációs technológiák segítségével elkövetett vagy elősegített bűncselekményekre is.
Ezen túlmenően a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 80 fontos eszközként fog szolgálni az emberkereskedelemmel kapcsolatos online tartalmak felderítésében, nyomon követésében és eltávolításában, mivel a közvetítő szolgáltatók – például az online platformok – számára átvilágítási kötelezettséget vezet be a jogellenes és káros online tartalmak csökkentése érdekében, ideértve az emberkereskedelmet is.
Az emberkereskedők üzletszerű tevékenységének digitalizálása lehetőséget teremtett a bűnüldöző hatóságok számára az áldozatok felderítésére és az emberkereskedők letartóztatására, különösen a digitális bizonyítékok felkutatása és összegyűjtése révén, amelyek hozzájárulhatnak az ügy felépítéséhez és kiegészíthetik az áldozat tanúvallomását 81 . Az EMPACT több, az uniós ügynökségek – köztük az Europol – által támogatott összehangolt online együttes fellépése olyan bűnszervezetek ellen irányult, amelyek weboldalakat és közösségimédia-platformokat, köztük a kiszolgáltatott ukrán menekültekkel kapcsolatos online platformokat használnak az áldozatok szexuális kizsákmányolás céljából történő toborzásához 82 .
A tagállamok 83 különböző stratégiákat fogadtak el a technológia használatával elősegített emberkereskedelem eseteinek felderítésére. Ide tartozik az internet (mind a látható web, mind a dark web) nyílt forrásból származó, valós idejű értékelt felderítési információk elemzésével összekapcsolt megfigyelése, az emberkereskedelem elleni küzdelemre szakosodott kiberbiztonsági egységek létrehozása, valamint „kiberjárőrök” olyan szakosodott tisztviselőkkel együtt történő bevetése, akiknek feladata az internetes nyomozások lefolytatása a vonatkozó jogi követelményekre is figyelemmel. Egyes bűnüldöző hatóságok kifejezetten a weboldalakra vonatkozó információk megszerzésre kifejlesztett webes szüretelő eszközöket használnak, különösen a felnőtteknek szóló szolgáltatások weboldalain jelentkező kockázatok és sebezhetőségek azonosítása céljából 84 . Számos tagállam vezetett be olyan rendszereket, amelyek segítségével az internetfelhasználók jelenthetik azokat a tartalmakat és weboldalakat, amelyekről feltételezik, hogy illegális tevékenységekhez – többek között szexuális és munkaerő-kizsákmányoláshoz – kapcsolódnak. Ausztria megemlítette, hogy a bűnüldöző hatóságok digitális bizonyítékok felhasználásával nyomozzák ki az emberkereskedelem áldozatává vált nők munkaidejét és munkakörülményeit, szállítási logisztikáját, napi jövedelmét, fenyegetését, valamint folyamatos ellenőrzését és bántalmazását.
A tagállamok 85 munkaügyi ellenőrzéseket végeztek a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem lehetséges eseteinek felderítése érdekében, többek között az EMPACT emberkereskedelemmel kapcsolatos prioritása keretében. Néhány tagállam 86 az emberkereskedelem terén a munkaügyi ellenőrzések javítását célzó egyedi intézkedéseket is elfogadott, ideértve a pénzügyi hatóságok ellenőrzési és vizsgálati hatáskörét kiterjesztő jogalkotási aktusokat, a bűnüldöző és munkaügyi hatóságok közötti együttműködési megállapodások megkötését, valamint az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben illetékes munkaügyi felügyelők külön egységének létrehozását
Ezen túlmenően a tagállamok intézkedéseket hoztak a pénzügyi nyomozások emberkereskedelmi ügyekben való alkalmazásának fokozása és javítása céljából, beleértve a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok képzését, a pénzügyi információs egységek, a nemzeti munkaügyi hatóságok és a bankok közötti köz-magán társulások létrehozását, a bűnüldöző hatóságok azzal kapcsolatos kapacitásának megerősítését, hogy emberkereskedelmi ügyekben pénzmosással kapcsolatos nyomozásokat folytassanak; valamint a pénzügyi nyomozásokra és vagyonvisszaszerzésre vonatkozó kézikönyvek kidolgozását 87 is. A tagállamok továbbá arról számoltak be, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatos büntetőeljárások keretében vagyontárgyak és jövedelmek lefoglalására és elkobzására is sor került. A vagyonvisszaszerzésről és elkobzásról szóló új irányelvre irányuló bizottsági javaslat 88 azzal járul hozzá az emberkereskedelem elleni küzdelemhez, hogy olyan új szabályokat vezet be, amely megerősíti a vagyonvisszaszerzést a felkutatástól és azonosítástól kezdve a befagyasztáson és kezelésen át a bűncselekményekből – többek között az emberkereskedelemből – származó jövedelmek és eszközök elkobzásáig és végleges elidegenítéséig.
A Bizottság az uniós jogi keret további harmonizálása érdekében a 2011/36/EU irányelv módosítását javasolja azzal a céllal, hogy az emberkereskedelmi ügyekben megkönnyítse a határokon átnyúló együttműködést és kezelje a felmerülő veszélyeket. A fent említetteken felül e módosítások magukban foglalják a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás tagállamok által bűncselekménnyé nyilvánítandó kizsákmányolási formák közé való felvételét, valamint a jogi személyekkel szembeni, a javukra elkövetett emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményekhez kapcsolódó szankciórendszer megerősítését.
2022-ben a Bizottság a Belső Biztonsági Alap keretében, összesen 3 millió EUR költségvetéssel pályázati felhívást tett közzé az emberkereskedelem elleni fellépésekkel kapcsolatban 89 azzal a céllal, hogy lehetetlenné tegye az emberkereskedők üzletszerű bűnözői tevékenységének folytatását. Az emberkereskedelem elleni küzdelem teljes mértékben beépül az EMPACT által nyújtott támogatásokba, amelyek a Tanács által az EMPACT-ciklus keretében meghatározott tíz bűnüldözési prioritással kapcsolatos multidiszciplináris fellépéseket támogatják 90 .
3.4. Az áldozatok korai azonosítása, segítése és védelme
2022-ben a Bizottság a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében, összesen 4 millió EUR költségvetéssel pályázati felhívást tett közzé az emberkereskedelem áldozatául esett harmadik országbeli állampolgárok segítésére, támogatására és integrációjára 91 . A felhívás olyan konkrét transznacionális intézkedéseket támogat, amelyek célja, hogy az áldozatok sajátos szükségleteire és körülményeire tekintettel, valamint a kiszolgáltatott csoportokba tartozó áldozatokat figyelembe véve javítsák az áldozatok befogadó országon belüli beilleszkedését.
Az uniós ügynökségek beszámoltak az áldozatok korai azonosításában és védelmében játszott szerepükről és ezzel kapcsolatos intézkedéseikről 92 . Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége kidolgozott egy sebezhetőségi eszköztárat, amely átfogó megközelítéssel szolgál az emberkereskedelem kérdésének az egyéb sebezhetőségi tényezőkkel együtt történő kezelésére, nagy hangsúlyt helyezve a sajátos szükségletekkel rendelkező áldozatokra is. A FRONTEX kidolgozta a gyermekekre vonatkozó VEGA kézikönyveket, hogy a légi, szárazföldi és tengeri határokon javítsa a veszélyben lévő vándorló gyermekek azonosítását. A FRONTEX emberkereskedelemmel kapcsolatos kockázati profilokról szóló kézikönyve szintén egy olyan gyakorlati, operatív szempontból lényeges eszközt jelent, amely a határőrizeti szervek és a nemzeti hatóságok emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos igényeit hivatott kielégíteni. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) oktatói kézikönyvet készített a kísérő nélküli gyermekek, köztük az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek gyámságáról, a határokon pedig ellenőrzéseket végez, hogy segítsen a személyzetnek az emberkereskedelem áldozatainak azonosításában.
A tagállamok intézkedéseket hoztak azzal a céllal, hogy javítsák és fokozzák az emberkereskedelem áldozatainak korai azonosítását, valamint a segítségnyújtási és támogató szolgáltatások biztosítását. Az ilyen intézkedések közé tartoznak a következők: a befogadóállomásokon használt felderítési és értékelési eszközök, az emberkereskedelem repülőterekre érkező, nem uniós áldozatainak kezelésére vonatkozó iránymutatások, valamint az emberkereskedelem jeleinek felismerését szolgáló projektek, iránymutatások, protokollok, kézikönyvek és mutatók kidolgozása 93 . A tagállamok továbbá az áldozatokkal közvetlenül érintkező ügyintézőknek, rendőröknek és határőröknek nyújtott, az emberkereskedelem lehetséges áldozatainak korai azonosításával kapcsolatos képzésekről is beszámoltak 94 . Néhány tagállam 95 a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve, valamint a gyermekvédelmi szolgálatok, többek között közigazgatási, igazságügyi és szociálpedagógiai munkatársak bevonásával célirányos multidiszciplináris képzést is szervezett azon gyermekek azonosításával és védelmével kapcsolatban, akik könnyen az emberkereskedelem áldozatává válhatnak.
A tagállamok kezdeményezéseket tettek az informális vagy formális nemzeti áldozatkezelési mechanizmusok javítása érdekében. Portugália például elkezdte végrehajtani a nemzeti áldozatkezelési mechanizmust, amely a (lehetséges) gyermekáldozatok azonosítására és kezelésére vonatkozó eljárásokat meghatározó protokollból áll. Franciaország most dolgozza ki nemzeti áldozatkezelési mechanizmusát egy olyan dokumentum formájában, amely az áldozatok azonosítására vonatkozó mutatókat tartalmaz, valamint meghatározza az érintett érdekelt felek feladat- és hatásköreit. Írország jóváhagyta a felülvizsgált nemzeti áldozatkezelési mechanizmus létrehozását, amely más intézkedések mellett azt is lehetővé teszi, hogy a kiválasztott civil társadalmi szervezetek foglalkozzanak az áldozatokkal. A Bizottság a 2011/36/EU irányelv módosításában azt javasolja, hogy a tagállamokat kötelezzék arra, hogy az érintett támogató szervezetekkel együttműködve hozzanak létre az áldozatok korai azonosítását, segítését és támogatását célzó nemzeti áldozatkezelési mechanizmusokat, valamint jelöljenek ki egy áldozatkezeléssel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot.
Az uniós stratégiával összhangban a Bizottság arra ösztönözte a tagállamokat, hogy uniós finanszírozással hozzanak létre külön az emberkereskedelem áldozatai számára biztosított menedékhelyeket. Minden tagállam számolt be annak biztosítását célzó intézkedésekről és fellépésekről, hogy minden azonosított áldozat – a sajátos nemi szükségleteket és a gyermekek sajátos igényeit figyelembe véve – segítséget, támogatást és védelmet kapjon. Ezek az intézkedések és fellépések magukban foglalják a felnőtt áldozatok és a gyermekek számára biztosított lakhatást és speciális menedékhelyeket, valamint az orvosi, pszichológiai és jogi segítségnyújtást. A civil társadalmi szervezetek emellett különféle tanácsadási szolgáltatást kínáltak az emberkereskedelem esetleges áldozatai számára, továbbá védelmet, menedéket, orvosi, pszichológiai és pszichiátriai támogatást, jogi segítségnyújtást, szociális ellátást, oktatást és szakszerű gondozást biztosítottak.
Számos tagállam 96 az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott kártérítések konkrét – egy év alatt 1 000 EUR-tól 29 295 EUR-ig terjedő – összegeiről számolt be. Az áldozatok továbbra is akadályokba ütköznek az igazságszolgáltatáshoz és a kártérítéshez való hozzáférés terén, különösen amiatt, hogy nem feltétlenül vannak tisztában a jogaikkal, nem rendelkeznek információkkal a polgári vagy büntetőeljárásokkal kapcsolatban, vagy nem jogszerűen tartózkodnak a tagállamokban. A tagállamok és a civil társadalmi szervezetek tájékoztató anyagokat készítettek a bűncselekmények – többek között az emberkereskedelem – áldozatai számára a jogaikról és a vonatkozó eljárásokról. Emellett módosításokat fogadtak el a hatályos jogszabályok tekintetében; képzést tartottak a bűnüldöző hatóságok és a szakszolgálatok számára az áldozatok meghallgatásával kapcsolatban; az emberkereskedelem áldozatainak meghallgatására szolgáló helyiségeket hoztak létre; valamint új eljárásokat dolgoztak ki a kártérítést igénylő áldozatok egyedi körülményeinek értékeléséhez 97 .
A nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatban 98 előirányzott konkrét megelőzési, védelmi és támogatási intézkedések kiegészítik a 2011/36/EU irányelvben meghatározott intézkedéseket.
3.5. Nemzetközi dimenzió
Az uniós stratégia nemzetközi vonatkozású bűncselekményként kezeli az emberkereskedelmet. A 2019–2020-ban regisztrált áldozatok közel fele nem uniós állampolgár volt. Az uniós stratégiában foglaltaknak megfelelően a Bizottság elfogadta a migránscsempészés elleni uniós cselekvési tervet (2021–2025) 99 , amelynek célja, hogy védelmet és támogatást biztosítson a kiszolgáltatott helyzetben lévő, csempészett migránsok számára, különös tekintettel a gyermekekre és a nőkre, valamint hozzájárul a csempészhálózatok elleni küzdelemhez és az áldozatok kizsákmányolás céljából az Unióba történő szállításával kapcsolatos üzleti tevékenységük felszámolásához.
2022-ben az Ukrajnával szembeni orosz katonai agresszió következtében az emberkereskedelem háború elől menekülőket fenyegető veszélyeinek kezelése került a középpontba. Az EU azonnal intézkedett. A fentiekben már említettek szerint a szolidaritási platform 2022. május 11-én jóváhagyta az emberkereskedelem elleni közös tervet 100 , amelyet az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátorának vezetésével, a nemzeti előadókkal vagy azzal egyenértékű mechanizmusokkal, az uniós ügynökségekkel és az Európai Külügyi Szolgálattal szoros együttműködésben dolgoztak ki és hajtottak végre. A terv konkrét uniós szintű intézkedéseket és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára a bűncselekmények megelőzése, a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fokozása, valamint az esetleges áldozatok védelme érdekében. A terv elismeri továbbá a helyszínen működő uniós missziók, köztük az EUAM Ukrajna pozitív szerepét, amely segíti az ukrán hatóságokat a határigazgatásban, és hozzájárul az Ukrajnából az Unióba irányuló menekültáramlás megkönnyítéséhez. A Tanács egyúttal aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet 101 , amely csökkentette a háború elől menekülő személyek emberkereskedelemmel szembeni kiszolgáltatottságát, és kiegészítette az emberkereskedelem elleni közös tervben meghatározott intézkedéseket és ajánlásokat.
A tervben foglalt minden intézkedés befejeződött vagy folyamatban van. A Bizottság külön weboldalt indított az Ukrajnából menekülő emberek számára, amelynek egyik menüpontja gyakorlati tanácsokat tartalmaz a menekültek számára arra vonatkozóan, hogy miként kerülhetik el, hogy az emberkereskedők kezébe kerüljenek 102 . Összeállították és online közzétették az emberkereskedelem elleni sürgősségi segélyvonalak jegyzékét, amelyeken az esetleges áldozatok segítséget kaphatnak 103 . Az EMPACT operatív cselekvési terv keretében Ukrajna tekintetében az emberkereskedelem visszaszorítását célzó intézkedéseket hajtottak végre 104 . Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora elnökölt az uniós internetfórum keretében az internetes platformokkal és technológiai vállalatokkal annak érdekében tartott találkozón, hogy az online platformokat és a közösségi médiát az emberkereskedelem megelőzésére és felderítésére, illetve arra ösztönözzék, hogy felhívják a figyelmet az emberkereskedelem kockázataira. A be nem jelentett munkavégzés megakadályozását célzó európai platform külön alcsoportot hozott létre, amely az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és menekültek be nem jelentett munkavégzésével foglalkozik.
A tagállamok és a civil társadalmi szervezetek, valamint az ukrajnai és moldovai uniós küldöttségek és uniós missziók figyelemfelhívó és megelőző intézkedéseket hoztak az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülő személyek kiszolgáltatottságának csökkentése és az emberkereskedelem konkrét kockázatainak kezelése érdekében. Az azonnali uniós és nemzeti szintű válaszlépések minden bizonnyal hozzájárultak az emberkereskedelem megerősített eseteinek igen korlátozott számához.
A jelentéstételi időszakban a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal karöltve együttműködött az áldozatok és az emberkereskedők más fő származási és tranzitországaival (Nigéria, Kína, Moldova, Pakisztán, Marokkó, Nyugat-Balkán, Törökország stb.) bevonva őket az operatív intézkedésekbe, a szakpolitikai párbeszédekbe és a célzott finanszírozásba. Ennek során Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát is bevonták az EMPACT emberkereskedelemmel kapcsolatos operatív intézkedéseibe. 2022 júliusában az EU létrehozta a moldovai belső biztonsági és határigazgatási támogatóközpontot 105 , amelynek egyik legfőbb tematikus prioritása az emberkereskedelem. A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a célzott emberi jogi és biztonsági párbeszédek keretében, valamint számos külpolitikai eszköz és a partnerországokkal folytatott operatív együttműködés révén is rendszeresen foglalkozik az emberkereskedelemmel.
A szomszédos országokban az EU 2019–2022-ben az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében 15 millió EUR értékben finanszírozott emberkereskedelem elleni intézkedéseket, a 2021–2022-es időszakra pedig további 84 millió EUR értékben fog szerződést kötni a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) keretében annak érdekében, hogy kezelje a bűnszervezetek irreguláris migrációban való növekvő részvételét, ami fokozza az emberkereskedelem veszélyét a migrációs útvonalak mentén, különösen a szomszédos országokban. Az EU a nemzetközi partnerségi költségvetéséből a nemzeti projektek esetében 27,8 millió EUR-val (majd további, még lekötésre váró 13 millió EUR-val), valamint a regionális vagy több országot érintő projektek esetében 575,5 millió EUR-val (majd további, még lekötésre váró 38 millió EUR-val) finanszírozott emberkereskedelem elleni intézkedéseket. Jelenleg további pénzügyi hozzájárulásokról folynak tárgyalások. A Bizottság a Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszközén keresztül 11,6 millió EUR-val támogatta az Unióba vezető migrációs útvonalak mentén fekvő partnerországokkal folytatott, a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre és azok megelőzésére irányuló projekteket, ideértve az Elefántcsontparttal, Guineával (Conakry), Nigériával, Gambiával, Afrika szarvával, Törökországgal és a Nyugat-Balkánnal folytatott együttműködést is.
Az EU – többek között az emberkereskedelem elleni ügynökségközi koordinációs csoport (ICAT) keretében – fokozta a területen tevékenykedő nemzetközi és regionális szervezetekkel 106 folytatott együttműködést. Továbbra is együttműködött az Európa Tanáccsal és annak az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Szakértői Csoportjával (GRETA). Az EU aktívan részt vett az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény részes feleinek munkacsoportjaiban és konferenciáin. Emellett részt vesz az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény felülvizsgálati mechanizmusában is.
A tagállamok hozzájárultak a nemzetközi dimenzió kezeléséhez, többek között figyelemfelhívó kampányok, képzések, operatív együttműködés, technikai segítségnyújtás és célzott finanszírozás 107 révén, ugyanakkor nemzetközi szervezetekkel is együttműködtek. Az uniós ügynökségek kapacitásépítési tevékenységet és operatív együttműködést folytattak, valamint technikai segítségnyújtást biztosítottak a partnerországokban.
4.KÖVETKEZTETÉSEK
Az EU 2019 és 2022 között példátlan kihívásokkal nézett szembe az emberkereskedelem elleni küzdelem terén. A Covid19-világjárvány jelentős mértékben kihatott az emberkereskedelem áldozataira, valamint lényegesen befolyásolta a bűnözők változó elkövetési módjait, akik a kizsákmányolás valamennyi formája tekintetében egyre inkább és gyors ütemben tértek át az emberkereskedelem digitális üzleti modelljére. Jóllehet az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdetétől fogva nagyon komolyan vették az emberkereskedelem kockázatát, a veszély továbbra is jelentős. Az Ukrajnából menekülők gazdasági helyzete romolhat, ami egyre több lehetőséget kínál a kiszolgáltatott embereket kihasználó emberkereskedők számára a bűncselekmény elkövetésére. Ezért továbbra is figyelemmel kell kísérni a helyzetet.
A tagállamok által szolgáltatott adatokból az derül ki, hogy nem csökkent az emberkereskedelem. Bár az azonosított áldozatok számának enyhe növekedése a jobb azonosításnak tudható be, sok áldozatról továbbra sem szereznek tudomást. A jelentéstételi időszakban jelentősen nőtt a munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem. A kizsákmányolás e formájáról ritkán tesznek bejelentést, ami azt jelenti, hogy az áldozatok tényleges száma valószínűleg jóval magasabb. A határokon átnyúló bűnüldözési és igazságügyi együttműködés terén elért eredmények ellenére még mindig alacsony a bíróság elé állított és elítélt emberkereskedők száma. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások száma a gyanúsítottak számához viszonyítva 9 %-kal csökkent a jelentéstételi időszakban a 2017–2018-as időszakhoz képest, ami az igazságügyi hatóságok által a világjárvány idején tapasztalt kihívásoknak, többek között az elhúzódó büntetőeljárásoknak is betudható.
Mindazonáltal uniós és tagállami szinten számos intézkedést hoztak e kihívások kezelése érdekében, különösen az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia (2021–2025) és az emberkereskedelem elleni közös terv végrehajtásával összefüggésben. Ezen intézkedések hozzájárulnak az emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó átfogó megközelítéshez, és azokat tovább kell folytatni. Ezenkívül a 2011/36/EU irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslat további célja az emberkereskedelemre adott jogi válaszok megerősítése és az emberkereskedelem elleni uniós jogi keret harmonizálása.
Közlemény az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról 2021–2025, COM(2021) 171 final ; A Tanács következtetései (2021. május 26.) az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, 2022 és 2025 közötti uniós prioritásainak meghatározásáról.
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15.).
Europol: A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség 2021-es uniós értékelése, elérhető ezen a linken .
A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA), az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX), az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége.
SWD(2022) 429.
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv 20. cikkében előírtak szerinti harmadik jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről (2020), COM(2020) 661 final, valamint az azt kísérő szolgálati munkadokumentum, SWD(2020) 226 final.
A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja: 5. éves tevékenységi jelentés , 2021.
Ausztria, Belgium, Franciaország, Horvátország és Magyarország.
Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország.
A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja: 6. éves tevékenységi jelentés , 2022.
Az Eurostat 2021-re vonatkozóan adatgyűjtést indított, amelyet nem lehetett teljes egészében befejezni, mivel néhány tagállam nem tudta időben benyújtani a teljes adatkészletet. Ezért az Eurostat a késő tagállamok esetében becsléseket készített az előző évek értékei alapján. Az áldozatok számát illetően DE és SE nem tudott adatokat szolgáltatni.
A jelentésben az ugyanazon mutatókra és a jelentéstételi évre vonatkozó százalékos arányok nem mindig teszik ki a 100 %-ot, mivel a tagállamok néhány áldozatot az „ismeretlen” vagy „egyéb” kategóriába soroltak. A statisztikai elemzésről szóló szolgálati munkadokumentum részletesebb információkkal szolgál.
Az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak 4 %-a esetében a regisztrált biológiai nem „ismeretlen” volt.
A regisztrált áldozatok 2 %-ának állampolgársága „ismeretlen”, 2 %-ának állampolgársága pedig „egyéb” volt. Ezeket az adatokat az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokon keresztül a tagállamokból összegyűjtött adatok alapján becsülte meg.
Többek között Belgium, Franciaország, Írország, Spanyolország és Svédország.
Észtország, Franciaország, Hollandia és Spanyolország.
Belgium, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Szlovákia.
A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem regisztrált áldozatainak 5 %-a esetében „egyéb” állampolgárság szerepel a nyilvántartásban.
Belgium, Ciprus, Észtország, Franciaország, Litvánia és Málta.
Belgium, Írország, Spanyolország.
2017–2018-ban az Unióban a kizsákmányolás egyéb formái az emberkereskedelem eseteinek 18 %-át tették ki.
Az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak fennmaradó 10 %-a esetében a kizsákmányolás regisztrált formája „ismeretlen” volt.
Bulgária, Görögország, Horvátország, Írország, Románia és Spanyolország.
Ausztria és Bulgária.
31 %-uk felnőtt volt, 22 %-uk kora pedig ismeretlen.
Bulgária, Ciprus, Írország, Görögország és Litvánia.
Eurojust: Report on national legislation and Eurojust casework on sham marriages (2020), sham-marriage-oct-2020-redacted.pdf (europa.eu) .
Bulgária, Ciprus és Görögország.
Görögország, Hollandia és Lengyelország.
Ciprus, Litvánia és Szlovákia.
Az emberkereskedelem regisztrált gyermekáldozatainak 3 %-a esetében a bejelentett állampolgárság „ismeretlen”, 2 %-a esetében pedig „egyéb, nem meghatározott” volt.
8 %-ukat a kizsákmányolás egyéb formáinak áldozataiként regisztrálták. A regisztrált gyermekáldozatok 20 %-a esetében a kizsákmányolás formája ismeretlen volt.
Belgium, Bulgária, Észtország, Finnország, Luxemburg, Magyarország, Románia és Spanyolország.
„Lover boy-ok” | Emberkereskedelem és embercsempészés | Government.nl .
Görögország, Magyarország és Románia.
Europol: A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség 2021-es uniós értékelése, elérhető ezen a linken .
Europol és Szlovákia.
Írország, Görögország, FRONTEX és civil társadalmi szervezetek.
Franciaország és Spanyolország.
Olaszország és Svédország.
Franciaország.
Portugália.
Franciaország, Málta.
COM(2021) 171 final.
Az emberkereskedelmet ösztönző kereslet csökkentése a kizsákmányolás minden formája tekintetében; az emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése; az áldozatok védelme, támogatása és helyzetük megerősítése, különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre; valamint a nemzetközi dimenzió.
SWD(2022) 427.
Az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslat (COM(2022) 732)
Az adatokat az Eurostat honlapján ( Database – Eurostat (europa.eu) ) a Population and social conditions/Crime and criminal justice [Népesedési és szociális feltételek/Bűnözés és büntető igazságszolgáltatás] menüpontban teszik majd közzé.
AMIF – Thematic Facility Work Programme 2021-2022_en.pdf (europa.eu) .
ISF – Thematic Facility Work Programme 2021-2022_en.PDF (europa.eu) .
Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátora (europa.eu) .
Új emberkereskedelem elleni terv az ukrajnai háború elől menekülők védelme érdekében (europa.eu) .
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Spanyolország, Magyarország, Olaszország, Írország, Görögország, Finnország, Litvánia, Lettország, Hollandia, Románia, Szlovákia, Portugália.
Németország, Horvátország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Lettország.
Németország.
A 2017–2018-as jelentéstételi időszakban 11 tagállam összesen 170 gyanúsítottról, 162 büntetőeljárásról és 133 bűnösséget megállapító ítéletről számolt be az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások igénybevételének bűncselekményével kapcsolatban.
Írország, Franciaország és Luxemburg.
Új uniós iránymutatás segíti a vállalkozásokat a kényszermunka elleni küzdelemben (europa.eu) .
COM(2022) 453 final.
COM(2021) 592 final.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).
Például Belgium, Bulgária, Finnország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália és Spanyolország.
Belgium és Hollandia.
Bulgária, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország.
Az Europol 2021-ben 60 operatív találkozót támogatott, szemben a 2020-ban tartott 32 operatív találkozóval. Az Europol csak 2022 első felében 37 operatív találkozót támogatott.
A 2019–2020-as időszakban 15 214 gyanúsítottat regisztráltak, szemben a 2017–2018-ban regisztrált 11 788 gyanúsítottal.
Például Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia.
Kína, Nigéria, Vietnám, valamint a balkáni régió és Észak-Afrika.
Például Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lettország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország.
Például Bosznia-Hercegovina, Kína, Jordánia, Moldova, Montenegró, Nigéria, Észak-macedón Köztársaság, Szerbia, Törökország, Egyesült Királyság stb.
Europol, Frontex és CEPOL.
2017–2018-ban 6 163 személy ellen indult büntetőeljárás.
2017–2018-ban 2 426 személyt ítéltek el.
A Portugáliára vonatkozó értéket megbecsülték.
A Németországra és Portugáliára vonatkozó értéket megbecsülték.
Az előző jelentéstételi időszakban (2017–2018) 273, emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyet utaltak az Eurojusthoz.
Az Eurojust 2017–2018-ban 107 közös nyomozócsoportot támogatott.
Például Bulgária, Finnország, Írország, Magyarország, Málta, Németország, Románia és Spanyolország.
Az emberkereskedelem elleni küzdelemre szakosodott ügyészekből álló fókuszcsoport első ülése | Eurojust | Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (europa.eu) .
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.). Lásd még: EUR-Lex – 32022R2065 – HU – EUR-Lex (europa.eu) .
Europol: The challenges of countering human trafficking in the digital era (2020), https://www.europol.europa.eu/publications-events/publications/challenges-of-countering-human-trafficking-in-digital-era
Lásd például: 20 ország szövi hálóját az emberkereskedőknek egy hackathon keretében | Europol (europa.eu) .
Például Spanyolország, Franciaország, Horvátország és Hollandia.
A Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja: Online and technology-facilitate trafficking in human beings (2022), https://rm.coe.int/online-and-technology-facilitated-trafficking-in-human-beings-summary-/1680a5e10c
Például Franciaország, Hollandia, Horvátország és Írország.
Litvánia, Magyarország és Németország.
Ciprus, Hollandia és Spanyolország.
A Tanács következtetései a 2022 és 2025 közötti EMPACT súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós prioritásainak meghatározásáról, https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-8665-2021-INIT/hu/pdf
Például Belgium, Észtország, Finnország, Horvátország, Magyarország, Olaszország és Spanyolország.
Például Ciprus, Finnország, Lettország, Luxemburg és Románia.
Például Franciaország.
Belgium, Lettország és Szlovákia.
Csehország, Franciaország, Hollandia, Litvánia és Németország.
COM(2021) 591 final.
Új emberkereskedelem elleni terv az ukrajnai háború elől menekülők védelme érdekében (europa.eu) .
A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről.
Tudnivalók az ukrajnai háború elől menekülők számára | Európai Bizottság (europa.eu) .
Az ukrán menekülteket a világhálón csalogató emberkereskedők ellen irányuló uniós szintű hackathon | Europol (europa.eu) .
Informális Belügyi Tanács: Az EU létrehozza a moldovai belső biztonsági és határigazgatási támogatóközpontot (europa.eu) .
Ilyen például az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR), a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ).
Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Hollandia, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia.