AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. június 7.)

az egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról és működéséről

(CON/2022/20)

(2022/C 307/03)

Bevezetés és jogalap

Az Európai Bizottság 2021. november 25-én jogalkotási csomagot (1) (a továbbiakban: javaslat) tett közzé, amelyben javaslatot tett a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító európai egységes hozzáférési pont létrehozására, a Bizottság által 2020 szeptemberében elfogadott, a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben előirányzottaknak megfelelően. Az Európai Központi Bank (EKB) úgy ítéli meg, hogy a javaslat a hatáskörébe tartozik, és úgy határozott, hogy gyakorolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (4) bekezdésének második mondatán és 282. cikkének (5) bekezdésén alapuló, vélemény előterjesztésére irányuló jogát.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik az EKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) 5. cikke szerinti, a statisztikák gyűjtésére vonatkozó feladatát, valamint a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése és a KBER alapokmányának 3.3. cikke szerinti, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által történő támogatására vonatkozó feladatát.

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

Az EKB a tőkepiaci unió megvalósítása szempontjából fontos mérföldkőnek tekinti az egységes európai hozzáférési pont létrehozását, és üdvözli a javaslat azon célkitűzését, hogy diszkriminációmentes és hatékony módon az EU egészére kiterjedően központi hozzáférést biztosítson az uniós gazdálkodó egységekre és értékpapírokra vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető, pénzügyi és nem pénzügyi – többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos – információkhoz. Az egységes európai hozzáférési ponton keresztül elérhető információk megkönnyítik a befektetők számára a megfelelő cégek és projektek határokon átnyúló azonosítását, és nagyobb láthatóságot biztosíthatnak a finanszírozást kereső gazdálkodó egységek számára, ideértve a kis- és középvállalkozásokat és a kisebb nemzeti tőkepiacok részét képező vállalatokat is. Az egységes európai hozzáférési pont, amennyiben jól tervezik meg és hajtják végre, lehetővé teszi az Unió egészére kiterjedő hatékonyabb tőkeallokációt, hozzájárulva a tőkepiacok további fejlődéséhez és integrációjához. A szorosabbra fűzött és integráltabb tőkepiacokra több okból is szükség van. Először is mozgósítják azokat az erőforrásokat, amelyek a piaci szereplők zöld finanszírozáshoz és a digitális gazdaságra való átállás finanszírozásához való hozzáférésének megkönnyítéséhez szükségesek. Másodszor, az európai tőkepiacok integrációja várhatóan javítja az egységes monetáris politika transzmisszióját az euroövezet minden részére. Harmadszor, a szorosabbra fűzött és jól integrált tőkepiacok ellenállóbbá teszik a pénzügyi rendszert. A határokon átnyúló finanszírozás és beruházások javítják a kockázatmegosztást az Unióban, és ezáltal ellenállóbbá teszik a tagállamok gazdaságait a sokkhatásokkal szemben. Ezért az EKB ismételten (2) hangsúlyozza, hogy haladéktalanul el kell fogadni és végre kell hajtani a Bizottság 2020. évi, a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervében szereplő kezdeményezéseket.

1.2.

Az egységes európai hozzáférési pont az EKB számára is jelentőséggel bír, mivel létrehozása nemcsak javítaná – feladatainak ellátása érdekében – a KBER hozzáférését a nyilvános pénzügyi és nem pénzügyi információkhoz, az információkhoz való költségmentes, azonnali és közvetlen hozzáférés révén, hanem segítene leküzdeni néhány olyan főbb akadályt is, amely a különböző uniós irányelvekből és rendeletekből eredő, az információ és adatállomány alaposabb statisztikai és gazdasági elemzésére irányuló igényből ered. Ezen akadályok közé tartoznak a következők: i. az információ ritkán kerül központi jelleggel közzétételre és nem egészítik ki megfelelő metaadatok; ii. hiányoznak azok a közös standardok, interoperábilis formátumok és műszaki funkciók, amelyek révén strukturált, géppel olvasható formában lehet információt közzétenni és letölteni; iii. különböző uniós irányelvek és rendeletek különböző azonosítókat használnak ugyanazon gazdálkodó egységekre; és iv. hiányoznak vagy korlátozottak a gyors keresést és adatfeldolgozást lehetővé tevő felhasználói interfészek. E problémáknak az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és a végrehajtás-technikai standardok révén történő kezelése elő fogja segíteni az adatgyűjtést és az adatok statisztikai célú hozzáférhetőségét, végső soron pedig azok alkalmazandó jogi kerettel összhangban álló felhasználását és (különösen a más uniós intézményekkel való) megosztását. Emellett javítani fogja az EKB operatív és elemző munkáját, és ezáltal támogatni fogja a döntéshozatali folyamatait.

1.3.

Az EKB üdvözli továbbá a fenntarthatósággal kapcsolatos információk pénzügyi és nem pénzügyi adatokkal való integrálását (3). Ez az integráció és az ilyen „egyablakos rendszer” létrehozása, amely a gazdálkodó egységre vonatkozó valamennyi kulcsfontosságú információt tartalmazza, ideértve annak fenntarthatósági profilját is, nemcsak a befektetők számára lenne előnyös – elősegítve ezáltal a zöld tőkepiacok növekedését és létrehozva a zöld tőkepiaci uniót –, hanem a pénzügyi és fenntarthatósági beszámolás iránt érdeklődő valamennyi magán- és állami szereplő számára is. Az EKB szempontjából az összehasonlítható, fenntarthatósággal kapcsolatos információk – különösen a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló javasolt irányelvből (4) eredő – jobb elérhetősége támogatná és elősegítené a megalapozott döntéseket és azok végrehajtását a monetáris politikai kerettel, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításának támogatásával összefüggésben. A fenntarthatósággal kapcsolatos információk egységes európai hozzáférési ponton belüli koncentrációja különösen támogatná az EKB arra irányuló cselekvési tervének végrehajtását, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítse monetáris politikai keretébe (5).

2.   Különös észrevételek

2.1.   Jogalany-azonosító

2.1.1.

Az EKB üdvözli, hogy annak biztosítása érdekében, hogy az egységes európai hozzáférési pontnak nyújtott információkat ne változtassák meg indokolatlanul, a javaslat előírja, hogy a gazdálkodó egységek által küldött információknak tartalmazniuk kell egy minősített elektronikus bélyegzőt, amely adott esetben a tanúsítvány kötelező attribútumaként tartalmazhatja az egyedi jogalany-azonosítót és azt a felhasználók rendelkezésére kell bocsátani (6).

2.1.2.

Az EKB üdvözölné a jogalany-azonosító kötelező attribútumként való előírását az egész Unióban, az érintett gazdálkodó egységek különböző uniós irányelvek és rendeletek szerinti bármely más általános azonosítója elé rangsorolva, mivel ez nemcsak e gazdálkodó egységek azonosítását könnyítené meg, hanem elősegítené az egységes európai hozzáférési pontnak szolgáltatott információk pontosságát, kereshetőségét, lekérdezését, felhasználását és interoperabilitását is.

2.1.3.

A jogalany-azonosító hiányában az EKB azt javasolja, hogy hívják fel az alapul szolgáló irányelvekben és rendeletekben (7) címzett gyűjtőszervezetek figyelmét az érintett gazdálkodó egységek egyedi azonosítását hatékonyan biztosító alternatív eszközökre. Ilyen lehet különösen a hivatkozás azokra az általánosan használt és így a tagállamokban széles körben elérhető nemzeti és ágazati azonosítókra, amelyeket az EKB tesz közzé és tart fenn (8). Ezzel párhuzamosan az ilyen hivatkozás arra is ösztönözheti a gyűjtőszervezeteket, hogy vegyék figyelembe a cégnyilvántartásokra vonatkozó egyéb uniós kezdeményezéseken keresztül elérhető azonosítókat (9).

2.1.4.

Az érvényes jogalany-azonosítóra vonatkozó követelményeket továbbá meghatározza a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) jogalany-azonosítóra vonatkozó 17442. sz. szabványa (10). E szabvány értelmében az érvényes jogalany-azonosító 20 karakterből áll, amelyek meghatározott attribútumok sorozatát rögzítik, közülük az utolsó kettő egy adott rendszer alapján meghatározott ellenőrzési azonosító. A jogalany-azonosító esetében tehát nem történt olyan uniós szintű harmonizáció, amely egységes eszközt biztosítana az egyes gazdálkodó egységek által közzétehető vagy bejelenthető valamennyi információ azonosítására.

2.1.5.

A javaslat nem foglalkozik azokkal a problémákkal, amelyek abból erednek, hogy a jogalany-azonosító nem szolgál Unió-szerte kötelező attribútumként, és felhatalmazást ad az információt a megfelelő gyűjtőszervezetnek benyújtó gazdálkodó egységek jogalany-azonosítóját meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozására. Az EKB elismeri azt a rugalmasságot, amelyet ez a felhatalmazás kínálhat. Az EKB azonban úgy véli, hogy a jogalany-azonosító további meghatározásáig az egységes európai hozzáférési pont korlátozottan lesz használható, és célszerűnek tartja annak pontosítását a javaslatban, hogy az információt szolgáltató gazdálkodó egységeknek a konkrét jogalany-azonosítót (11), vagy jogalany-azonosító hiányában más eszközt kell használniuk az egyedi azonosítás biztosítására.

2.2.   Adatminőség

2.2.1.

A javaslatban szereplő adatminőségi keretrendszer (12) a gazdálkodó egységek által megküldött információknak a gyűjtőszervezetek és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által végzett automatikus vizsgálatára korlátozódik annak ellenőrzése érdekében, hogy i. azok megfelelnek-e az előírt formátumnak; ii. rendelkezésre állnak-e és hiánytalanok-e az előírt metaadatok; iii. benyújtottak-e minősített elektronikus bélyegzőt; és iv. az információk nyilvánvalóan nem helyénvalóak-e, visszaélést valósítanak-e meg, vagy egyértelműen kívül esnek-e az érintett körön. Ezen automatizált vizsgálatokon túlmenően a gyűjtőszervezetek vagy az ESMA nem ellenőrzik az egységes európai hozzáférési pontban megadott információk pontosságát, ami adott esetben lehetővé teszi, hogy pontatlan és megbízhatatlan információ kerül az egységes európai hozzáférési pontba.

2.2.2.

A javaslatból továbbá nem derül ki egyértelműen, hogy a javaslatban hivatkozott jogi aktusok szerinti különböző közzétételekre esetlegesen alkalmazandó adatminőségi keretek kiterjesztés útján alkalmazandóak lennének-e e közzétett adatoknak az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli hozzáférés érdekében a gyűjtőszervezetekhez való benyújtására.

2.2.3.

A pontatlanságok kockázatának minimalizálására szolgáló rendszer hiánya alááshatja az egységes európai hozzáférési ponton keresztül elérhető információk megbízhatóságát, veszélyeztetve a nyilvánosság platformba vetett bizalmát, és ezáltal akadályozva az egységes európai hozzáférési pont azon célkitűzését, hogy az összehasonlítható és megbízható információkhoz való uniós szintű hozzáférés biztosításával előmozdítsa az uniós pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok további integrációját.

2.2.4.

Az EKB elismeri a javaslat dinamikus jellegét és azt a tényt, hogy a tervek szerint idővel továbbfejlesztésre kerül, egyensúlyt teremtve a megvalósíthatóság és a használhatóság között. Az adatminőségi keret jövőbeli fejlesztésére irányuló lehetőség belefoglalása megfelelő mértékű megbízhatóságot biztosítana az egységes európai hozzáférési pont számára azon cél eléréséhez, hogy összehasonlítható és pontos információk uniós szintű forrása legyen. Így az egységes európai hozzáférési pont funkcióinak fokozatos bevezetése érdekében követett stratégiához hasonlóan az adatminőségi keret és az egyértelmű adatkormányzás kidolgozása – szerepeltetve az időszerűséggel, az adatvédelemmel és az integritással kapcsolatos megfontolásokat is – bekerülhetne a javaslatba, késleltetett hatálybalépéssel. Ez a megközelítés azt is lehetővé tenné, hogy elegendő információ gyűljön össze az egységes európai hozzáférési pontban és elegendő tapasztalat annak használatával kapcsolatban ahhoz, hogy idővel szabályalapú minőségellenőrzéseket tervezzenek és hajtsanak végre. Ezt a szempontot már a végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásakor figyelembe lehetne venni.

2.3.   Jogkövetési keretrendszer

2.3.1.

Az EKB üdvözli, hogy a gazdálkodó egységeknek gondoskodniuk kell az általuk a gyűjtőszervezeteknek megküldött információk helytállóságáról (13). A javaslat azonban semmilyen jogkövetkezményt nem állapít meg arra az esetre, ha a gazdálkodó egységek nem szolgáltatnak helytálló információkat. Így, bár a rendelkezés megfelelően jelzi, hogy sem a gyűjtőszervezetek, sem az ESMA – mint az egységes európai hozzáférési pontot működtető szerv – nem vállalnak felelősséget az egységes európai hozzáférési pontba beemelt információk pontosságáért, az egységes európai hozzáférési pont felhasználói nem részesülnek semmilyen kifejezett védelemben az olyan esetleges veszteséggel vagy kárral szemben, amely az egységes európai hozzáférési pontból származó helytelen vagy hiányos információk felhasználásából adódhat.

2.3.2.

A javaslat továbbá nem tisztázza, hogy a javaslatban hivatkozott jogi aktusok (14) szerinti különböző közzétételekre esetlegesen alkalmazandó jogkövetési keretrendszer kiterjedne-e a közzétett adatoknak az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli hozzáférés érdekében a gyűjtőszervezetekhez való benyújtására.

2.3.3.

A gyűjtőszervezeteknek információt benyújtó gazdálkodó egységekre vonatkozó kötelezettségeket meghatározó, világos és egyértelmű keret biztosítaná azok helytálló információk benyújtására vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését. Ez javítaná az egységes európai hozzáférési pontban rendelkezésre álló adatok minőségét, és hozzájárulna annak használhatóságához és megbízhatóságához. Ennek eredményeként az egységes európai hozzáférési pont bizalmat keltene a felhasználókban az információi iránt, hatékonyan megvalósítva azt a célját, hogy összehasonlítható és pontos információk uniós szintű, egységes forrása legyen.

2.4.   Az adatok köre

2.4.1.

Az EKB üdvözli, hogy az egységes európai hozzáférési pont azokra az információkra összpontosít, amelyeket a gazdálkodó egységeknek már eleve közzé kell tenniük, és hogy nem vezet be további közzétételi vagy adatszolgáltatási követelményt. Továbbá a meglévő információkhoz való hozzáférés javításával az egységes európai hozzáférési pont elősegíti az adatok szélesebb körű felhasználását, és maximalizálja a vállalatok jelentéstételi erőfeszítéseinek előnyeit. Tekintettel arra, hogy a javaslatban szereplő jogi aktusok szerinti teljeskörű közzétételre vonatkozó követelményekhez képest (15) korlátozott az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető adatok köre, az EKB az egységes európai hozzáférési pontban előírt adatokat közzétevő, automatizált rendszer alkalmazását javasolja. Az adatszolgáltatás szempontjából ezt előre meghatározott megfeleltetési szabályok alapján lehetne elvégezni, hasonlóan a kis méretű és nem összetett intézmények nyilvánosságra hozatali módjaira vonatkozó bizottsági javaslatban foglaltakhoz (16), ám ebben az esetben minden gazdálkodó egységre alkalmazandóan.

2.4.2.

Miközben az egységes európai hozzáférési pont a létrehozását követő időszakra vonatkozó információ gyűjtésével indít, a javaslat nem irányozza elő a létrehozása előtt közzétett, múltbeli adatok gyűjtését. Az egységes európai hozzáférési pont létrejöttétől kezdődően idősort lehetne létrehozni a pénzügyi és fenntarthatósággal kapcsolatos adatokra vonatkozó azon adatkészletek számára, amelyeket már több évvel az egységes európai hozzáférési pont létrehozása előtt gyűjtöttek össze és tettek közzé. Az EKB a rendelkezésre álló és megvalósítható adatkészletek esetében ösztönzi az ilyen múltbeli adatok beemelését, mivel ez hasznos információ lenne azon befektetők és hatóságok számára, akik érdeklődnek a pénzügyi és fenntarthatósággal kapcsolatos adatok tendenciáinak és fejleményeinek elemzése iránt.

---

(1)  A pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 723 final (a továbbiakban: az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet); az egyes rendeleteknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 725 final; valamint az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozásával és működésével összefüggő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2021) 724 final.

(2)  Lásd a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló irányelv iránti javaslatról szóló, 2021. szeptember 7-i CON/2021/27 európai központi banki vélemény (HL C 446., 2021.11.3., 2. o.) 1.4. bekezdését. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen. Lásd Luis de Guindos (az EKB alelnöke), valamint Fabio Panetta és Isabel Schnabel (az EKB igazgatósági tagjai) „Europe needs a fully-fledged capital markets union – now more than ever” című blogbejegyzését, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu. Lásd továbbá Christine Lagarde „Towards a green capital markets union for Europe” című beszédét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(3)  Lásd a CON/2021/27 vélemény 1.4. bekezdését.

(4)  A 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2021) 189 final.

(5)  Lásd az „ECB presents action plan to include climate change considerations in its monetary policy strategy” című, 2021. július 8-i sajtóközleményt, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(6)  Lásd az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet (15) preambulumbekezdését.

(7)  Lásd az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet mellékletét.

(8)  Lásd a bankhitelekre vonatkozó AnaCredit adatgyűjtési rendszerrel összefüggésben az EKB által közzétett háttéranyagokat, elérhetőek az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(9)  Lásd a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelven (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.) és az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírások és eljárások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 18-i (EU) 2021/1042 bizottsági végrehajtási rendeleten (HL L 225., 2021.6.25., 7. o.) alapuló, az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszert (BRIS), vagy az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendeleten (HL L 327., 2019.12.17., 1. o.) és az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti technikai előírások és szabályok meghatározásáról szóló, 2020. július 30-i (EU) 2020/1197 bizottsági végrehajtási rendeleten (HL L 271., 2020.8.18., 1. o.) alapuló, a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásának európai keretét.

(10)  Lásd az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i (EU) 909/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.), a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a központi értéktárak engedélyezésére, felülvizsgálatára és értékelésére, a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam hatóságai közötti együttműködésre, a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának engedélyezésében részt vevő hatóságokkal folytatott konzultációra, a központi értéktárakkal kapcsolatos hozzáférésre vonatkozó formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások tekintetében és a központi értéktárak által vezetett nyilvántartások formátuma tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló, 2016. november 11-i (EU) 2017/394 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 65., 2017.3.10., 145. o.) 11. cikkének (7) bekezdését, valamint az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet mellékletének 1.10. pontját. Lásd továbbá a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.) és az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkében előírt, illetékes hatóságoknak történő jelentéstételkor a pénzpiaci alapok kezelői által használandó űrlapra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2018. április 17-i (EU) 2018/708 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 119., 2018.5.15., 5. o.), valamint az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet mellékletének 1.16. pontját.

(11)  Lásd az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló, 2014. június 24-i CON/2014/49 európai központi banki vélemény (HL C 336., 2014.9.26., 5. o.) 2.4. bekezdésének hatodik albekezdését; az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló, 2016. március 17-i CON/2016/15 európai központi banki vélemény (HL C 195., 2016.6.2., 1. o.) 2.2. bekezdését; az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról szóló, 2016. szeptember 12-i CON/2016/44 európai központi banki vélemény (HL C 394., 2016.10.26., 2. o.) 2.1. bekezdését; valamint a CON/2021/27 vélemény 2.5.3. bekezdését.

(12)  Lásd az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 5. cikkének (2) bekezdését és 10. cikkének (1) bekezdését.

(13)  Lásd az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet 5. cikkének (4) bekezdését.

(14)  Lásd az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet mellékletét.

(15)  Lásd az egységes európai hozzáférési pontról szóló javasolt rendelet mellékletét.

(16)  Az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló COM(2021) 664 final javaslat 1. cikkének 182. pontja