A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
A piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló (EU) 2019/1020 rendelet 4. cikkének gyakorlati alkalmazására vonatkozó iránymutatás a gazdasági szereplők és a piacfelügyeleti hatóságok számára
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2021/C 100/01)
1. BEVEZETES
A piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a rendelet) a fogyasztók nem biztonságos és nem megfelelő termékektől való védelmét és minden gazdasági szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító átfogó keretrendszert határoz meg.
Az Unió egységes piaca minden tagállamban lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára a fogyasztókhoz és más végfelhasználókhoz való hozzáférést, feltéve, hogy mind a gazdasági szereplők, mind a termékeik megfelelnek azoknak az uniós jogi követelményeknek, melyek célja a biztonság, a környezetvédelmi teljesítmény és az egyéb közérdekek biztosítása. Ezeket a követelményeket a piacfelügyeleti hatóságoknak és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzéséért felelős hatóságoknak (2) („határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok”) kell ellenőrizniük és betartatniuk. Ez azonban kihívást jelenthet, főként távértékesítés esetén.
A piacfelügyeletre és a termékmegfelelőségre vonatkozó új szabályoknak biztosítaniuk kell a követelményeknek való megfelelést. Ezek a szabályok segítenek minden gazdasági szereplő számára biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket, azaz a tisztességtelen versennyel szembeni védelmet. Emellett a piacfelügyeleti hatóságokat is megóvják a vizsgálataik során felmerülő indokolatlan költségektől.
Ez az iránymutatás a rendelet legfontosabb rendelkezése, a gazdasági szereplők bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos feladataira vonatkozó 4. cikk végrehajtására vonatkozik (ld. a 6. szakaszt). A 4. cikk lényegében előírja, hogy bizonyos, az uniós piacon forgalomba hozott termékek esetében szükség van egy uniós gazdasági szereplőre, aki kérés esetén információt szolgáltat az adott hatóságnak, vagy megtesz bizonyos intézkedéseket. Ezt a rendeletet 2021. július 16-tól kell alkalmazni (a rendelet 44. cikke).
Ez az iránymutatás útmutatást ad arra vonatkozóan, hogyan kell a gazdasági szereplőknek végrehajtaniuk a 4. cikket:
|
— |
a 2. szakasz bemutatja a cikk hatályát, valamint azt, hogy melyik gazdasági szereplőnek kell a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként eljárnia egy adott termék vonatkozásában; |
|
— |
a 3. szakasz tisztázza a 4. cikkben említett gazdasági szereplő feladatait; valamint |
|
— |
a 4. szakasz további részleteket tartalmaz a 4. cikknek a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként eljáró gazdasági szereplő típusától függő gyakorlati alkalmazásáról. |
Továbbá mivel a 4. cikk célja a piacfelügyeleti és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok munkájának elősegítése, az 5. szakasz bemutatja, hogyan alkalmazhatják a hatóságok ezt a követelményt a gyakorlatban.
Az iránymutatás célja a gazdasági szereplőknek való segítségnyújtás és az egységes végrehajtás megkönnyítése. Kizárólag a 4. cikk alkalmazását érinti, és nem vonatkozik az általuk le nem fedett, a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokra, melyek hasonló, de nem azonos követelményeket írhatnak elő (3). A jelen iránymutatás az elfogadásának napján hatályos uniós harmonizációs jogszabályokban foglalt követelményeket követi. Az uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatos átfogó útmutatás a jelen iránymutatásban hivatkozott kék útmutatóban olvasható (4). A Bizottság a más területeken bekövetkező további jogalkotási fejlemények (5) – például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály – fényében aktualizálni fogja ezt az iránymutatást.
Ez a dokumentum mindössze iránymutatásként szolgál – jogi erővel kizárólag a rendelet szövege bír. Az iránymutatás az Európai Bizottság nézeteit tükrözi, így jogilag nem kötelező erejű. Az uniós jogszabályok kötelező érvényű értelmezésére kizárólag az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel. Az itt kifejezett vélemények nincsenek kihatással a Bizottságnak a Bíróság előtt esetleg képviselendő álláspontjára. Sem a Bizottság, sem a nevében eljáró más fél nem vállalja a felelősséget az itt található információk felhasználásáért.
2. HATALY ES ALKALMAZASI KÖR
2.1. Hatály
A 4. cikkben említett gazdasági szereplőre akkor van szükség, ha egy termék:
|
— |
egy vagy több, a 4. cikk (5) bekezdésében említett irányelv vagy rendelet, vagy más, a 4. cikkre kifejezetten hivatkozó jogszabály hatálya alá tartozik. Ezek az „ágazatspecifikus jogszabályok” a játékbiztonságra, az elektronikus berendezésekre, a rádióberendezésekre, az elektromágneses összeférhetőségre, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozására („RoHS”), az energiával kapcsolatos termékekre („környezettudatos tervezés”), a gázüzemű berendezésekre, az építési termékekre, a gépekre, a kültéri berendezésekre („kültéri zajkibocsátás”), a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre (ATEX), a nyomástartó berendezésekre, az egyszerű nyomástartó edényekre, a pirotechnikai árucikkekre, a kedvtelési célú vízi járművekre, a mérőműszerekre, a nem automatikus működésű mérlegekre, az egyéni védőeszközökre és a pilóta nélküli légijármű-rendszerekre (6) („drónok”) terjednek ki (7); valamint |
|
— |
forgalomba kerül az uniós piacon (8) – vagyis 2021. július 16-án vagy azt követően először hozzák forgalomba az Uniós piacon (az uniós piacon valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében rendelkezésre bocsátják értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, ellenérték fejében vagy ingyenesen) (9) (a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 44. cikke). Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termékek akkor tekintendők a piacon forgalomba hozottnak, ha az ajánlat uniós végfelhasználókat céloz meg. Az értékesítésre kínálás akkor tekinthető uniós végfelhasználókra irányulónak, ha az érintett gazdasági szereplő bármely eszközzel valamelyik tagállamba irányítja tevékenységeit (a rendelet 6. cikke) (ez eseti alapon kerül meghatározásra, melyhez olyan releváns tényezőket kell figyelembe venni, mint például azok a földrajzi területek, ahová a feladás lehetséges, és az ajánlat, illetve a megrendelés vagy a fizetési lehetőségek céljára rendelkezésre álló nyelvek stb. (10)). |
Ezért azok a gazdasági szereplők, amelyek 2021. július 16-án vagy azt követően a 4. cikk által szabályozott terméket kívánnak forgalomba hozni az uniós piacon, előbb kötelesek biztosítani egy, a 4. cikkben említett gazdasági szereplő meglétét az Unió területén. Ellenkező esetben 2021. július 16-tól kezdve ezek a termékek nem hozhatók forgalomba az uniós piacon.
2.2. A 4. cikkben említett gazdasági szereplő meghatározása
A gazdasági szereplők négy típusa járhat el a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként:
|
— |
az Unióban letelepedett gyártó (11); |
|
— |
egy (lényegénél fogva az Unióban letelepedett) importőr (12), amennyiben a gyártó nem az Unióban letelepedett; |
|
— |
egy (lényegénél fogva az Unióban letelepedett) meghatalmazott képviselő (13), akit a gyártó írásbeli meghatalmazással a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatoknak a gyártó nevében történő elvégzésére jelölt ki; |
|
— |
az Unióban letelepedett logisztikai szolgáltató (14), ha nincsen az Unióban letelepedett gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő. |
A 4. szakasz ismerteti az ezen gazdasági szereplők az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti szerepét, valamint azt, hogyan viszonyulnak ezek a 4. cikk szerinti feladataikhoz.
Az, hogy melyik gazdasági szereplő jár el a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként, az ellátási lánc alapján dől el. Az 1. háttérmagyarázat rövid áttekintést ad erről a kérdésről, alatta pedig további magyarázat is található.
1. háttérmagyarázat
A 4. cikkben említett gazdasági szereplő a különböző ellátási láncokban
|
|
1. lépés: Amennyiben a gyártó (függetlenül attól, hogy az Unióban letelepedett-e vagy sem) írásban megbíz egy meghatalmazott képviselőt a 4. cikk szerinti konkrét feladatok elvégzésével, a képviselő minősül a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek. Egyéb esetekben az ellátási lánc alapján dől el.
2. lépés: Az Unióban letelepedett gyártók termékeit – függetlenül attól, hogy online vagy hagyományos üzlethelyiségben kerülnek értékesítésre – általában az uniós gyártó hozza forgalomba (15). Ilyen termékek esetén az uniós gyártó minősül a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek (kivéve, ha kijelölt egy meghatalmazott képviselőt a 4. cikkben foglalt feladatok elvégzésére).
3. lépés: Az unión kívül letelepedett gyártók termékeit, amelyeket az Unión belül hagyományos üzlethelyiségekben értékesítenek, elvben egy importőr hozza forgalomba az uniós piacon (16). Ilyen termékek esetén az importőr minősül a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek (kivéve, ha a gyártó kijelölt egy meghatalmazott képviselőt a 4. cikkben foglalt feladatok elvégzésére). A 4.2. szakasz ismerteti, mi történik, ha ugyanazon terméktípus esetében több importőrről beszélhetünk.
4. lépés: Az Unión kívül letelepedett gyártók online (vagy egyéb távértékesítés útján) értékesítésre kínált termékei esetében is lehet szó importőrről, például aki maga kínálja online értékesítésre a termékeket, vagy azokat a későbbiekben online értékesítésre kínáló forgalmazónak értékesíti.
5. lépés: Amennyiben nincsen importőr, de a termékeket az Unióban letelepedett logisztikai szolgáltató kezeli, a logisztikai szolgáltató minősül a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek (kivéve, ha a gyártó kijelölt egy meghatalmazott képviselőt a 4. cikkben foglalt feladatok elvégzésére). Az importőrökkel és a meghatalmazott képviselőkkel ellentétben a logisztikai szolgáltatók nem állnak automatikusan hivatalos kapcsolatban a gyártóval, amely lehetővé tenné a számukra a 4. cikkben említett gazdasági szereplő feladatainak elvégzését. Éppen ezért meg kell állapodniuk azokkal a gazdasági szereplőkkel, amelyeknek logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak („ügyfelek”), és biztosítaniuk kell, hogy előbb megkapják az ügyféltől vagy közvetlenül a gyártótól a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként fennálló kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges eszközöket (lásd a 4.4. szakaszt);
6. lépés: Amennyiben a terméket az Unió területén kívülről közvetlenül szállítják uniós végfelhasználóknak, és a 4. cikkben szereplő konkrét feladatok elvégzésére meghatalmazott képviselőt jelöltek ki írásban, ez a képviselő minősül a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek. Amennyiben a gyártó nem jelölt ki meghatalmazott képviselőt, a termék nem kínálható értékesítésre uniós végfelhasználóknak. Annak a gazdasági szereplőnek, amely uniós végfelhasználóknak kívánja értékesítésre kínálni a terméket (17), biztosítania kell, hogy a gyártó kijelöljön egy meghatalmazott képviselőt az adott termék vonatkozásában (lásd a 2. háttérmagyarázatot).
2. háttérmagyarázat
Az Unión kívül letelepedett gazdasági szereplő nézőpontja, aki online értékesítésre kíván termékeket kínálni uniós fogyasztóknak vagy más végfelhasználóknak: Hogyan biztosítsam a 4. cikkben említett gazdasági szereplő meglétét? (példa)
|
2.3. A 4. cikkben említett gazdasági szereplővel kapcsolatos információk
A 4. cikkben említett gazdasági szereplő nevét (vagy bejegyzett kereskedelmi nevét/védjegyét) és elérhetőségeit (beleértve a postai címét is) legalább az alábbiak egyikén fel kell tüntetni (a rendelet 4. cikkének (4) bekezdése):
|
— |
a terméken; |
|
— |
a csomagoláson, azaz a kereskedelmi csomagoláson; |
|
— |
az árukötegen, azaz a kezelést és a szállítást megkönnyítő csomagoláson; |
|
— |
a kísérő dokumentumon, pl. a megfelelőségi/teljesítménynyilatkozaton (18). |
Megjegyzés: Amennyiben a 4. cikkben említett gazdasági szereplő uniós gyártó vagy importőr, általában az ágazatspecifikus jogszabályok értelmében is köteles megadni ezeket az információkat (lásd a 4. szakaszt). Ezek a követelmények szigorúbban meghatározhatják az információ feltüntetési helyét, és betartásuk kötelező.
A (jellemzően utcanévből/postafiókszámból, házszámból, irányítószámból és településnévből álló) postacím mellett megadható weboldal is, az azonban nem helyettesítheti a postacímet. Emellett az illetékes hatóságokkal folytatott gyors kommunikáció elősegítése érdekében érdemes egy e-mail-címet és/vagy telefonszámot is feltüntetni.
Előfordulhat, hogy a terméken vagy a termék mellett több gazdasági szereplő neve és elérhetősége is fel van tüntetve. Bár nincs kifejezett követelmény arra nézve, hogy ezek előtt szerepeljenek a „manufactured by”, „imported by”, „represented by” vagy „fulfilled by” kifejezések, a feltüntetett információk nem vezethetik félre a piacfelügyeleti hatóságokat. Ahol a szereplő szerepe nincsen meghatározva, azt a hatóságoknak kell megállapítaniuk. Mindegyik gazdasági szereplőnek tudnia kell bizonyítani a saját szerepkörét. A „manufactured by”, „imported by”, „represented by” és „fulfilled by” angol nyelvű fogalmak lefordítása nem kötelező; ezek az angol fogalmak az Unió teljes területén könnyen érthetőnek tekinthetők.
A 4. cikkben említett gazdasági szereplő nevét és elérhetőségeit megfelelően fel kell tüntetni a termék szabad forgalomba bocsátására vonatkozó nyilatkozat a vámhivatalhoz való benyújtásakor (a rendelet 26. cikke (1) bekezdésének d) pontja). Ezért abban az esetben, ha a terméket az EU-ban szabad forgalomba bocsátásra szánták, és nem várható a termék további feldolgozása annak szállítása után (19), az Unión kívül található, termékeket értékesítésre kínáló gazdasági szereplőknek gondoskodniuk kell arról, hogy ezek az adatok a fent bemutatott módon kerüljenek feltüntetésre, szükség esetén a szállítás előtt feltüntetve azokat (vagy biztosítva azok feltüntetését).
2.4. Az online piactereken értékesített termékek
Az online piacterek olyan e-kereskedelmi szolgáltatások, ahol több gazdasági szereplő kínál termékeket értékesítésre (20). Termékértékesítési ügyletek megkötését teszik lehetővé egyrészről a gazdasági szereplők, másrészről pedig a végfelhasználók számára.
A 4. cikk alkalmazandó az online piactereken értékesített termékekre.
A cikk nem ró konkrét kötelezettséget azokra az online piacterekre, amelyek csak közvetítői szolgáltatásokat nyújtanak harmadik feleknek, és a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (b) bekezdésének hatálya alá tartoznak (21). Abban az esetben, ha egy online piactér egy olyan, a 4. cikk hatálya alá tartozó termék uniós végfelhasználóknak értékesítésre való felkínálását közvetíti, melyre vonatkozóan nincs szó a 4. cikkben említett gazdasági szereplőről (22), és az online piactér jogellenes tevékenységről ténylegesen tudomást szerez (pl. egy piacfelügyeleti hatóság kellően pontos és megfelelően alátámasztott közleménye révén), csak a 2000/31/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében megállapított felelősségi mentességre hivatkozhat, ha miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.
Abban az esetben, ha az online piactér egyben gyártó, importőr, meghatalmazott képviselő vagy logisztikai szolgáltató is, az is minősülhet a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek.
3. A 4. CIKKBEN EMLITETT GAZDASAGI SZEREPLO FELADATAI
Ez a szakasz kategóriákba sorolja a 4. cikkben említett gazdasági szereplő feladatait, és iránymutatást ad velük kapcsolatban. Ennek a gazdasági szereplőnek – főleg ha uniós gyártó vagy importőr – az ágazatspecifikus jogszabályok értelmében (a besorolásától függően) már egyébként is fennállhatnak az ezeket a feladatokat részben vagy teljesen lefedő kötelezettségei (lásd a 4. szakaszt).
Először is a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek számos feladatot el kell végeznie, amikor megkezdi tevékenységét, vagy amikor egy új terméket vesz fel a portfóliójába:
|
— |
ellenőriznie kell, hogy elkészült-e a megfelelőségi/teljesítménynyilatkozat, és meg kell őriznie azt – ilyen nyilatkozatot a 4. cikk által lefedett minden ágazatspecifikus jogszabály megkövetel (23). A 4. cikk által lefedett jogszabályok szerint ezt a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig kell megőrizni (24). Abban az esetben, ha egy termékre egynél több jogalkotási aktus alkalmazandó, az összes vonatkozó jogszabály vonatkozásában egy megfelelőségi nyilatkozat kerül kiállításra (25); valamint |
|
— |
ellenőriznie kell, hogy elkészült-e a műszaki dokumentáció (26), és biztosítania kell, hogy a műszaki dokumentáció kérésre a piacfelügyeleti hatóságok számára rendelkezésére bocsátható legyen – abban az esetben, ha a 4. cikkben említett gazdasági szereplő nem maga őrzi a dokumentációt, ez azt jelenti, hogy ellenőriznie kell a dokumentáció meglétét, és biztosítékot kell szereznie a gyártótól, hogy kérés esetén meg fogja osztani azt a 4. cikkben említett gazdasági szereplővel vagy közvetlenül a piacfelügyeleti hatóságokkal (lásd alább). |
Másodszor, a 4. cikk (3) bekezdésének c) és d) pontja értelmében amennyiben a 4. cikkben említett gazdasági szereplő okkal feltételezi, hogy a termék kockázatot jelent (27), köteles:
|
— |
tájékoztatni az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat. Ezt minden tagállamban meg kell tennie, amelyben a termék forgalomban van (28); emellett az is fontos, hogy tájékoztassa őket a megtett vagy tervezett korrekciós intézkedésekről; valamint |
|
— |
biztosítani az azonnali, szükséges korrekciós intézkedések meghozatalát az adott termékre meghatározott követelmények nem teljesítése bármely esetének orvoslása érdekében vagy, ha az nem lehetséges, csökkenteni az adott termék jelentette kockázatot (lásd alább). |
Végezetül pedig a 4. cikk (3) bekezdésének a), b) és d) pontja értelmében a piacfelügyeleti hatóság kérése esetén a 4. cikkben említett gazdasági szereplő köteles megtenni bizonyos intézkedéseket:
|
— |
elérhetővé kell tennie a megfelelőségi/teljesítménynyilatkozatot a hatóság számára; |
|
— |
be kell nyújtania a hatóságnak a műszaki dokumentációt, vagy amennyiben nem a 4. cikkben említett gazdasági szereplő őrzi ezt a dokumentációt, biztosítania kell a műszaki dokumentáció a hatóság számára való elérhetővé tételét (elsődlegesen a gyártó által); |
|
— |
át kell adnia az adott hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges minden információt és dokumentációt (ebbe beletartozhatnak pl. tanúsítványok és a bejelentett szervek határozatai) egy, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven (erről a hatósággal kell megállapodni – az adott nyelv eltérhet a nemzeti nyelv(ek)től); |
|
— |
együtt kell működnie a hatósággal. A szükséges intézkedés a hatóság kérésétől függ, melynek összhangban kell lennie az arányosság elvével (a rendelet 14. cikkének (2) bekezdése); valamint |
|
— |
biztosítania kell az azonnali, szükséges korrekciós intézkedések meghozatalát az adott termékre alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelmények nem teljesítése bármely esetének orvoslása érdekében vagy, ha az nem lehetséges, csökkentenie kell az adott termék jelentette kockázatot. Az intézkedés szükség szerint kiterjedhet a terméknek az előírásokkal való összhangba hozatalára, forgalomból történő kivonására vagy visszahívására (29). A 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek nem kell saját magának korrekciós intézkedéseket hoznia vagy csökkentenie a termék jelentette kockázatot, ha az ágazatspecifikus jogszabályok értelmében az adott gazdasági szereplő nem köteles így tenni, azt azonban biztosítania kell, hogy sor kerüljön az intézkedésekre, pl. azzal, hogy megkéri a gyártót a kérés megválaszolására, majd ellenőrzi, hogy ez megtörtént-e. |
A 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek észszerű időn vagy bármely, a piacfelügyeleti hatóságok által meghatározott határidőn belül kell intézkednie. A megfelelőségi/teljesítménynyilatkozat haladéktalanul, az egyéb dokumentumokat pedig észszerű időn belül be kell nyújtania (30).
Amennyiben a 4. cikkben említett gazdasági szereplő megállapítja, hogy egy vagy több feladatát a gyártóval fennálló kapcsolatában felmerülő probléma miatt (31) (pl. a gyártó nem válaszol egy kérésre) nem tudja elvégezni, megfelelő nyomonkövetési intézkedésként érdemes emlékeztetnie a gyártót az uniós jogszabályok által előírt kötelezettségeire. Amennyiben a probléma továbbra is fennáll, logikus következményként megteheti az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a továbbiakban ne minősüljön a kérdéses termékek vonatkozásában a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek, arra az indokra hivatkozva, hogy nem tudja teljesíteni a 4. cikkben foglalt feladatait. Más szóval:
|
— |
importőr esetén – megteheti, hogy nem forgalmazza tovább a terméket a piacon; |
|
— |
meghatalmazott képviselő esetén – megpróbálhatja megszakítani a gyártóval fennálló kapcsolatát; |
|
— |
logisztikai szolgáltató esetén – dönthet úgy, hogy nem kezeli tovább a termékeket, azaz nem adja fel azokat a végfelhasználóknak. |
A 4. cikkben említett gazdasági szereplővel szemben szankciók (32) alkalmazhatók, amennyiben nem teljesíti a 4. cikkben foglalt feladatait. Minden szankciónak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie (a rendelet 41. cikkének (2) bekezdése). A termék az ágazatspecifikus jogszabályoknak való megfeleléséért továbbra is a gyártó felelős, és (az ellátási lánc többi szereplőjéhez hasonlóan) továbbra is fennállnak a termékekre, a garanciákra, a hibás termékekre stb. vonatkozó jogi kötelezettségei. A 4. cikk nem ír elő a fogyasztókkal vagy más végfelhasználókkal szembeni további jogi kötelezettségeket.
4. A GAZDASAGI SZEREPLOKET ERINTO GYAKORLATI KÖVETKEZMENYEK
A 4. cikkben említett gazdasági szereplő feladatai (a 4. cikkben leírtaknak megfelelően) az azokat elvégző gazdasági szereplő típusától függetlenül azonosak, azonban a gazdasági szereplő egyéb ágazatspecifikus jogszabályokban előírt feladataival való átfedésük változó mértékű. Függetlenül attól, mit írnak elő az ágazatspecifikus jogszabályok a kérdéses gazdasági szereplő számára, minden, „a 4. cikkben foglalt kötelezettség” érvényes rá. Vannak ugyan bizonyos ágazatbeli eltérések, de a legtöbb jogszabály szorosan követi a gazdasági szereplők kötelezettségeiről szóló mintarendelkezéseket (33). Ez a szakasz a 4. cikk végrehajtására hatást gyakorló különbségeket emeli ki.
4.1. Az Unióban letelepedett gyártók
Gyártó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza (a rendelet 3. cikke) (34). Amennyiben az Unióban telepedett le, elvben a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek minősül, kivéve, ha kijelölt egy meghatalmazott képviselőt a 4. cikkben foglalt feladatok elvégzésére.
Az Unióban letelepedett gyártókra az ágazatspecifikus jogszabályok értelmében olyan kötelezettségek vonatkoznak, amelyek általában lefedik a 4. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeket, és túlmutatnak azokon. Ez alól kivételt jelent, hogy – a 4. cikkel ellentétben – a kültéri zajkibocsátásról, a gépekről és a környezetbarát tervezésről szóló uniós jogszabályok nem írják elő a számukra kifejezetten a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatását abban az esetben, ha okkal feltételezik, hogy egy, az adott jogszabály által szabályozott termék kockázatot jelent. Az Unióban letelepedett és a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként eljáró gyártók azonban kötelesek így tenni az ezen jogszabályok által szabályozott termékek esetében.
A legtöbb ágazatspecifikus jogszabály előírja a gyártó nevének/védjegyének és címének feltüntetését a terméken; ugyanakkor:
|
— |
egyes ágazatok esetében ez az információ bizonyos feltételek fennállása esetén a csomagoláson vagy egy kísérő dokumentumon is feltüntethető; |
|
— |
a környezetbarát tervezésére vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak ilyen követelményt; |
|
— |
a kültéri zajkibocsátásról és a gépekről szóló jogszabályok a név és a cím a megfelelőségi nyilatkozaton (35) (vagy részben kész gépek esetén a beépítési nyilatkozaton (36)) való feltüntetését és a nyilatkozat a termékhez való mellékelését írják elő (37). |
Ezért abban a kivételes esetben, ha egy termék a környezetbarát tervezésről szóló jogszabály hatálya alá tartozik, de nem alkalmazandók rá a 4. cikk által lefedett egyéb ágazatspecifikus jogszabályok, a 4. cikk előírja az Unióban letelepedett és a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként eljáró gyártók számára a nevük és az elérhetőségeik feltüntetésének kötelezettségét.
4.2. Importőrök
Importőr az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon (a rendelet 3. cikke). Amennyiben az Unióban van importőr, elvben az minősül a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek, kivéve, ha a gyártó kijelölt egy meghatalmazott képviselőt a 4. cikkben foglalt feladatok elvégzésére.
Az ágazatspecifikus jogszabályok általában olyan kötelezettségeket írnak elő az importőrrel szemben, amelyek átfedésben vannak a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségekkel, és túlmutatnak azokon (38). Ez alól szintén kivételt jelent, hogy – a 4. cikkel ellentétben – a kültéri zajkibocsátásról, a gépekről és a környezetbarát tervezésről szóló uniós jogszabályok nem írják elő az importőrök számára kifejezetten a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatását abban az esetben, ha okkal feltételezik, hogy egy, az adott jogszabály által szabályozott termék kockázatot jelent. Az adott jogszabály hatálya alá tartozó termékek a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként eljáró importőrei azonban kötelesek így tenni az ezen jogszabályok által szabályozott termékek esetében.
Az importőr nevének és elérhetőségeinek a terméken vagy annak kíséretében való feltüntetésére vonatkozó ágazatspecifikus jogszabályok nagyrészt megegyeznek a gyártóra vonatkozó előírásokkal (ld. fent). Ezért a 4. cikk kizárólag kivételes esetekben írja elő a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként eljáró importőr számára a nevének és elérhetőségének feltüntetését.
Abban az esetben, ha egy adott típusú terméket több importőr kezel, mindegyik a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek minősül azon egységek vonatkozásában, amelyeket ő hozott forgalomba az uniós piacon, és mindegyiknek gondoskodnia kell arról, hogy az előírásoknak megfelelő módon szerepeljen a neve az adott egységeken vagy azok kíséretében. Az ágazatspecifikus jogszabályok értelmében ez jelenleg is így van azokban az esetekben, ahol egy azonos terméktípust több importőr kezel. Az egyes terméken ezért elvben csak a releváns importőr nevének kell szerepelnie.
4.3. Meghatalmazott képviselők
Meghatalmazott képviselő az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártónak a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokból vagy az (EU) 2019/1020 rendelet követelményeiből fakadó kötelezettségeivel összefüggő meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon (a rendelet 3. cikke). Amennyiben egy gyártó azt szeretné, hogy egy meghatalmazott képviselő járjon el a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként, gondoskodnia kell arról, hogy a felhatalmazásban szerepeljenek a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt feladatok. A meghatalmazott képviselőnek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges megfelelő eszközökkel (a rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).
Az ágazatspecifikus jogszabályok sok esetben lehetővé teszik a meghatalmazott képviselők kijelölését (39). E lehetőség igénybevételekor a képviselőt általában legalább az alábbiak elvégzésével kell megbízni:
|
— |
a megfelelőségi/teljesítménynyilatkozat és a műszaki dokumentáció a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára meghatározott időszakig (a 4. cikk által lefedett ágazatspecifikus jogszabályok esetében általában 10 év) való elérhetővé tétele; |
|
— |
az illetékes nemzeti piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges minden információ és dokumentáció átadása az adott hatóság részére; valamint |
|
— |
az illetékes nemzeti hatóságok kérésére a velük való együttműködés azon intézkedések tekintetében, amelyek célja a megbízatása körébe tartozó termékek (40) által képviselt veszélyek kiküszöbölése. |
Ez alól kivételt képeznek a kültéri zajkibocsátásról, a gépekről és a környezetbarát tervezésről szóló jogszabályok, melyek értelmében a meghatalmazott képviselőnek különböző, a gyártó feladataihoz közelebb álló feladatokat kell ellátnia.
Ahol egy gyártó valamely ágazatspecifikus jogszabály alapján kijelölt egy meghatalmazott képviselőt, és azt akarja, hogy a képviselő járjon el a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként, ellenőriznie kell a felhatalmazását, és biztosítania kell, hogy szerepeljen benne a 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt összes feladat. Előfordulhat, hogy további feladatokkal kell kibővítenie a felhatalmazást, mely feladatokat abban az esetben kell a képviselőnek elvégeznie, ha okkal feltételezi, hogy a termék kockázatot jelent.
Hasonlóképpen, amennyiben egy gyártó a 4. cikknek való megfelelés elősegítése érdekében egy meghatalmazott képviselő kijelölését tervezi, és amennyiben az ágazatspecifikus jogszabályok keretében kíván meghatalmazott képviselőt kijelölni, ellenőriznie kell, nem tartalmaznak-e a vonatkozó ágazatspecifikus jogszabályok a 4. cikkben előírt feladatokon túl további lehetséges feladatokat.
A 4. cikk (3) bekezdésében felsorolt feladatok mellett a felhatalmazás egy példányát kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a piacfelügyeleti hatóság által meghatározott uniós nyelven (a rendelet 5. cikkének (2) bekezdése).
A kültéri zajkibocsátásról, a gépekről és az építési termékekről szóló jogszabályok előírják a meghatalmazott képviselő nevének és elérhetőségeinek feltüntetését a megfelelőségi/teljesítménynyilatkozaton (41), melynek kísérnie kell ezeket a termékeket (42). A jogszabályok sok más ágazatban előírják a gyártók számára az értesítési címük a terméken vagy annak kíséretében való feltüntetését; ez a cím a meghatalmazott képviselő címe is lehet. Amennyiben a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként eljáró meghatalmazott képviselő neve és elérhetősége nincs feltüntetve a terméken vagy annak kíséretében, a terméket az uniós piacon forgalomba hozó gazdasági szereplőnek kell gondoskodnia arról, hogy azok az előírásoknak megfelelően feltüntetésre kerüljenek (a zökkenőmentesebb folyamat biztosítása érdekében megkérheti a gyártót, hogy következetesen így járjon el).
4.4. Az Unióban letelepedett logisztikai szolgáltatók
logisztikai szolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál az alábbiak közül, az érintett termékek tulajdonlása nélkül:
|
— |
raktározás; |
|
— |
csomagolás; |
|
— |
címzés; valamint |
|
— |
feladás. |
A vonatkozó szolgáltatások nem foglalják magukban a postai szolgáltatásokat (43), a csomagkézbesítési szolgáltatásokat (44), valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást (a rendelet 3. cikke).
A logisztikai szolgáltatók általában az Unióban raktároznak termékeket annak érdekében, hogy azok az online megrendelést követően gyorsan kiszállíthatók legyenek az uniós fogyasztóknak vagy más végfelhasználóknak. Így tehát más gazdasági szereplőknek nyújtanak szolgáltatásokat. Egy megrendelés beérkezésekor becsomagolják a terméket (kivéve, ha az már szállításra alkalmas módon van csomagolva), feltüntetik rajta a szállítási címet, és feladják a csomagot – ehhez vagy átadják azt egy postai, csomagküldő vagy fuvarozási szolgáltatónak, vagy saját maguk szállítják ki.
A logisztikai szolgáltatások különféle működési formákban nyújthatók, de a fentiekben leírtak szerint mindenképpen túlmutatnak a postai/csomagküldő szolgáltatók feladatain (a csomagok kezelése és szortírozása, valamint kiszállítása). Amennyiben egy jogi vagy természetes személy mind logisztikai szolgáltatásokat, mind postai/csomagküldő vagy árufuvarozási szolgáltatásokat kínál, a 4. cikk csak a logisztikai szolgáltatásai keretében kezelt termékek tekintetében lehet releváns.
Az Unióban letelepedett logisztikai szolgáltatók a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek minősülnek az általuk kezelt termékek vonatkozásában azokban az esetekben, amelyekben az adott termékek vonatkozásában nincsen uniós gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő. Ezért mielőtt beleegyeznek a logisztikai szolgáltatás egy, a 4. cikk hatálya alá tartozó termékre vonatkozó biztosításába, meg kell kérdezniük az ügyfelüket, hogy létezik-e már másik típusú uniós gazdasági szereplő e termék vonatkozásában. Amennyiben nincsen, ők minősülnek a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek.
Az ágazatspecifikus jogszabályok nem hivatkoznak a logisztikai szolgáltatókra. Ezért ha egy logisztikai szolgáltató jár el a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként, a szolgáltatásnyújtás vállalása előtt meg kell állapodnia az ügyfeleivel, és biztosítania kell, hogy megkapja az ügyféltől vagy közvetlenül a gyártótól a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközöket, különös tekintettel a következőkre:
|
— |
a kérdéses termékekre vonatkozó megfelelőségi/teljesítménynyilatkozat; valamint |
|
— |
biztosíték az egyéb feladatok elvégzésében tanúsított együttműködésre, mint például:
|
Az ügyfélnek biztosítania kell, hogy a szolgáltató neve és elérhetősége fel legyen tüntetve a terméken vagy annak kíséretében, kivéve, ha ezt a gyártó már megtette. Az ügyfél maga is megteheti ezt, de mást is megbízhat ennek elvégzésével azelőtt, hogy a terméket bejelentik szabad forgalomba bocsátásra a vámhivatalnál (lásd a 2.3. szakaszt).
Akárcsak az importőrök esetén, itt is előfordulhat, hogy egy adott típusú terméket több logisztikai szolgáltató kezel. Ilyen esetben mindegyik a 4. cikkben említett gazdasági szereplőnek minősül, és köteles feltüntetni a nevét és az elérhetőségeit az általa kezelt egységeken vagy azok kíséretében.
A gyártó logisztikai szolgáltatót is kijelölhet meghatalmazott képviselőként. Ezekre az esetekre a jelen iránymutatás meghatalmazott képviselőkre vonatkozó részei relevánsak.
3. háttérmagyarázat
Az Unióban letelepedett logisztikai szolgáltató vagyok – mit kell tennem? (példa)
|
A gyakorlati ellenőrző lista az alábbiakat foglalja magában:
|
5. PIACFELÜGYELET ES AZ UNIO PIACARA BELEPO TERMEKEK ELLENORZESE
5.1. Piacfelügyelet
A piacfelügyeleti hatóságok megfelelő mértékben ellenőrzik a termékek jellemzőit (a rendelet 11. cikkének (3) bekezdése). Annak eldöntésekor, hogy milyen ellenőrzéseket, mely terméktípusokon és milyen mértékben végezzenek el, kockázatalapú megközelítést (ugyanott) kell alkalmazniuk, melynek célja a piacra gyakorolt lehető legnagyobb mértékű hatás elérése.
Az ellenőrizni kívánt termékek meghatározása után kérhetik a megfelelőségi dokumentáció benyújtását. Ezen információk beszerzésében a 4. cikkben említett gazdasági szereplő nyújt nekik segítséget a gyártóval való kapcsolattartás és együttműködés elősegítése által. A piacfelügyeleti hatóságok akkor is felvehetik a kapcsolatot közvetlenül a 4. cikkben említett gazdasági szereplővel, ha az egy másik tagállamban található (45). Pontosan meg kell határozniuk, mely termékek vonatkozásában milyen dokumentumtípusokra van szükségük.
Az online vagy egyéb távértékesítés esetén, amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok a termék vizsgálata előtt vagy nélkül akarják ellenőrizni a megfelelőségi dokumentációt, előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésükre a 4. cikkben említett gazdasági szereplő neve és elérhetősége. Ilyen esetekben felvehetik a kapcsolatot e tekintetben a terméket értékesítésre kínáló gazdasági szereplővel (a rendelet 3. cikkében foglalt meghatározás szerint) (46).
A dokumentáción túlmutató kérdések vagy problémák megoldása érdekében a 4. cikkben említett gazdasági szereplő jár el kapcsolattartóként (a rendelet 4. cikke (3) bekezdésének d) pontja). Ezekben az esetekben a hatóságoknak egyértelműen a gazdasági szereplő tudomására kell hozniuk a vele szemben támasztott elvárásaikat.
A piacfelügyeleti hatóságok felvehetik a kapcsolatot a 4. cikkben említett gazdasági szereplővel az általa kezelt termék(ek) gyártóját érintő, de nem kifejezetten a 4. cikk hatálya alá tartozó, azaz a 4. cikk által le nem fedett jogszabályokkal vagy termékekkel kapcsolatos kérdésekben. Bár a 4. cikk nem ír elő kifejezetten ilyen feladatot, fontos, hogy a 4. cikkben említett gazdasági szereplő elősegítse a hatóságok és a gyártók közötti kapcsolattartást e cél érdekében.
5.2. Az Unió piacára belépő termékek ellenőrzése
A határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok kötelesek ellenőrizni az Unióba belépő termékeket. Az ellenőrzést kockázatelemzés alapján végzik. A 4. cikk hatálya alá tartozó fizikai vizsgálatok elvégzésekor célszerű ellenőrizniük, hogy szerepel-e a 4. cikkben említett gazdasági szereplő neve és elérhetősége a terméken, a csomagoláson, az árukötegen vagy a kísérő dokumentumokon (a rendelet 4. cikkének (4) bekezdése). Amennyiben nem, vagy okuk van azt feltételezni, hogy a termék bármely más okból nem felel meg a 4. cikknek (47), fel kell függeszteniük a szabad forgalomba bocsátását, majd értesíteniük kell a piacfelügyeleti hatóságokat (a rendelet 26. cikke), és meg kell várniuk a válaszukat.
5.3. A 4. cikk megsértése
Tekintettel arra, hogy a 4. cikk célja elsődlegesen a megfelelőségi dokumentumok ellenőrzésének megkönnyítése, a 4. cikkben említett gazdasági szereplő nevének és elérhetőségeinek hiánya problémát jelent, mivel akadályozza a piacfelügyeletet. Emellett arra is utalhat, hogy a terméket nem az uniós piacra szánták, és/vagy az nem felel meg az uniós szabályoknak.
Ezért ha a piacfelügyeleti hatóságok vizsgálataik során megállapítják, hogy a 4. cikkben említett gazdasági szereplő neve és elérhetőségei nincsenek feltüntetve, fel kell szólítaniuk az érintett gazdasági szereplőt (48) a korrekciós intézkedés megtételére. Emellett szankciókat is kiszabhatnak (a rendelet 14. cikke (4) bekezdésének i) pontja).
Ugyanez érvényes abban a helyzetben is, ha a 4. cikkben említett gazdasági szereplő neve és elérhetőségei szerepelnek ugyan egy terméken vagy annak kíséretében, de a vizsgálat során a hatóságok megállapítják, hogy azok nem valósak, pl. a cím nem létezik, vagy nem található ilyen gazdasági szereplő az adott címen.
A 4. cikkben említett gazdasági szereplő nevének és elérhetőségeinek feltüntetésére vonatkozó követelmény nem szolgál a vizsgálatok fő tárgyaként. A piacfelügyeleti hatóságok azonban tehetnek konkrét intézkedéseket ezen a területen az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívás összefüggésében, esetlegesen az Unió teljes területére kiterjedő közös fellépésen keresztül.
A 3. szakaszban említettek szerint a 4. cikkben említett gazdasági szereplőre szankciók szabhatók ki, amennyiben nem teljesíti a kötelezettségeit, és különösen ha nem tanúsít együttműködést (a rendelet 41. cikkének (1) bekezdése). Minden szankciónak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie (a rendelet 41. cikkének (2) bekezdése).
6. A RENDELKEZÉS SZÖVEGE
|
4. cikk A gazdasági szereplők bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos feladatai (1) Az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott kötelezettségektől eltérve, az (5) bekezdésben említett jogszabály hatálya alá tartozó termék csak akkor hozható forgalomba, ha van olyan, az Unióban letelepedett gazdasági szereplő, aki felel e termék tekintetében a (3) bekezdésben meghatározott feladatokért. (2) E cikk alkalmazásában az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő a következők valamelyike:
(3) Az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok szerint a gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő a következő feladatokat látja el:
(4) Az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok szerint a gazdasági szereplőkre alkalmazandó kötelezettségek sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplő nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és elérhetőségeit, beleértve a postai címét fel kell tüntetni a terméken vagy annak csomagolásán, az árukötegen vagy a kísérő dokumentumon. (5) E cikk csak a 305/2011/EU, az (EU) 2016/425 és az (EU) 2016/426 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2000/14/EK, a 2006/42/EK, a 2009/48/EK, a 2009/125/EK, a 2011/65/EU, a 2013/29/EU, a 2013/53/EU, a 2014/29/EU, a 2014/30/EU, a 2014/31/EU, a 2014/32/EU, a 2014/34/EU, a 2014/35/EU, a 2014/53/EU és a 2014/68/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó termékekre vonatkozik. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
(2) A tagállamok által a rendelet 25. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt hatóságok.
(3) pl. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.), amely 13. cikkében előírja a tagállamok területén kívüli gyártók számára, hogy meghatalmazott uniós képviselőt nevezzenek ki; és az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.), melynek 4. cikke előírja a Közösségben egy „felelős személy” kijelölését. Ezekre nem terjed ki a 4. cikk és a jelen iránymutatás.
(4) A Bizottság közleménye – Útmutató a termékekre vonatkozó uniós szabályozásról (2016) (HL C 272., 2016.7.26., 1. o.) vagy az ezt felváltó új dokumentum.
(5) Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (COM(2020) 825, 2020. december 15.).
(6) A pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 152., 2019.6.11., 1. o.) 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint.
(7) Az adott termékekre vonatkozó irányelvekről vagy rendeletekről az „Európa Önökért” (Your Europe) portálon található további információ; https://europa.eu/youreurope/business/product-requirements/compliance/identifying-product-requirements/index_hu.htm
(8) A földrajzi hatály kiterjeszthető; azután például, hogy a rendelet bekerül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás mellékletei közé, magában foglalja majd Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát is.
(9) Lásd a rendelet 3. cikkének (1) és (2) fogalommeghatározását.
(10) A rendelet (15) preambulumbekezdése. A forgalomba hozatallal kapcsolatos további részletekért (pl. az időpontokkal kapcsolatos információkért, beleértve azokat a termékeket, amelyek gyártása az értékesítésre felkínálás időpontjában még nem fejeződött be, valamint a kereskedelmi vásárokra készült termékeket is) lásd a kék útmutatót.
(11) A rendelet 3. cikkének (8) bekezdésében foglalt meghatározás szerint „az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza”.
(12) A rendelet 3. cikkének (9) bekezdésében foglalt meghatározás szerint „az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon”.
(13) A rendelet 3. cikkének (12) bekezdésében foglalt meghatározás szerint „az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártónak a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokból vagy az e rendelet követelményeiből fakadó kötelezettségeivel összefüggő meghatározott feladatok céljából a gyártó nevében eljárjon”.
(14) A rendelet 3. cikkének (11) bekezdésében foglalt meghatározás szerint „az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során legalább két szolgáltatást kínál az alábbiak közül: raktározás, csomagolás, címzés és feladás, az érintett termékek tulajdonlása nélkül, kivéve a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott postai szolgáltatásokat, az (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott csomagkézbesítési szolgáltatásokat, valamint bármely más postai szolgáltatást vagy árufuvarozási szolgáltatást”.
(15) A rendelet 3. cikkében foglalt meghatározás szerint a gyártó „az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza”. A meghatározás szerint az importőr „az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon”. Ez azt jelenti, hogy ha a terméket az Unión kívül gyártják, de egy, az Unió területén belül megtalálható vállalkozás a saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza azt, akkor ez a vállalat minősül gyártónak. Amennyiben pedig ez a gyártó hozza forgalomba a terméket az uniós piacon, akkor abban az esetben sem beszélhetünk a rendelet szerinti importőrről, ha a tényleges behozatalt egy másik vállalat végzi.
(16) Kivéve, ha a gyártásra az Unióban kerül sor, de a gyártó nincs az Unióban letelepedve. Ebben az esetben nincs szó sem az Unióban letelepedett gyártóról, sem importőrről, ezért csak a meghatalmazott képviselő vagy a logisztikai szolgáltató járhat el a 4. cikkben említett gazdasági szereplőként.
(17) Nem tévesztendő össze az ajánlatot mindössze online értékesítésre befogadó szervezettel; ezeket lásd a 2.4. szakaszban.
(18) Az (elektronikus) vám-árunyilatkozaton való feltüntetés nem megfelelő, mivel az nem kíséri fizikailag a terméket.
(19) A rendelet (53) preambulumbekezdése emlékeztet arra, hogy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) 220., 254., 256., 257. és 258. cikke szerint az uniós piacra belépő azon termékeket, amelyek az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelés érdekében további feldolgozást igényelnek, az ezen feldolgozást lehetővé tevő megfelelő vámeljárás alá kell vonni.
(20) A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (fogyasztói online vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 1. o.) 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt meghatározás szerint az „online piactér”: „a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) 2. cikkének b) pontjában meghatározott szolgáltató, aki olyan szolgáltatást nyújt, amely egy online piac weboldalán keresztül online adásvételi és szolgáltatási szerződések megkötését teszi lehetővé fogyasztók és kereskedők között”.
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
(22) Ez a 2000/31/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott „jogellenes tevékenység vagy információ” körébe tartozik, mivel nem felel meg a rendelet 4. cikkének.
(23) Az építési termékek esetén teljesítménynyilatkozat; egyéb esetekben megfelelőségi nyilatkozat.
(24) A kültéri zajkibocsátásról, a gépekről és a környezetbarát tervezésről szóló jogszabályok az utolsó gyártási dátumtól számított 10 évet írnak elő.
(25) A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.) 5. cikke.
(26) A 4. cikk által lefedett összes jogszabály előírja a gyártó számára a műszaki dokumentáció elkészítését.
(27) A rendelet 3. cikkének (19) bekezdésében foglalt meghatározás szerint „kockázatot jelentő termék” az „olyan termék, amely a rendeltetését tekintve vagy szokásos vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett – beleértve a használat időtartamát és adott esetben a rá vonatkozó használatbavételi, üzembe helyezési és karbantartási követelményeket is – az észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket meghaladó mértékben hátrányosan érintheti az emberek egészségét és biztonságát általában, a munkahelyi egészséget és biztonságot, a fogyasztók védelmét, a környezetet, a közbiztonságot és az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályok által védett egyéb közérdeket”.
(28) Az elérhetőségeket lásd: https://ec.europa.eu/growth/single-market/goods/building-blocks/market-surveillance/organisation_en
(29) A legtöbb ágazatspecifikus jogszabály kifejezetten ezeket az opciókat említi a gyártók és az importőrök vonatkozásában; további lehetséges korrekciós intézkedések a rendelet 16. cikkében találhatók.
(30) Egyes ágazatspecifikus jogszabályok (pl. a játékok biztonságára vonatkozó és a környezetbarát tervezési jogszabályok) részletesebb rendelkezéseket tartalmaznak azzal a határidővel kapcsolatban, amelyen belül bizonyos gazdasági szereplőknek be kell nyújtaniuk a piacfelügyeleti hatóságoknak bizonyos dokumentumokat. Ezek a továbbiakban is alkalmazandók.
(31) Vagy ha egy logisztikai szolgáltatót egy ügyfelével kapcsolatos vagy egy ügyfele és a gyártó között fennálló probléma akadályoz.
(32) A rendelet 41. cikkének (1) bekezdése az ezzel és a rendelet bizonyos egyéb rendelkezéseivel kapcsolatos szankciók szabályainak megállapítására kötelezi a tagállamokat.
(33) A 768/2008/EK határozatban meghatározottak szerint; a kék útmutató további iránymutatást biztosít a gazdasági szereplők kötelezettségeivel kapcsolatban.
(34) Néhány ágazatspecifikus jogszabály másképp határozza meg a gyártó fogalmát. Az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.) nevezetesen nem említi a „vagy terméket terveztet vagy gyártat” részt.
(35) A kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 162., 2000.7.3., 1. o.) II. melléklete, valamint a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.) II. mellékletének 1.A.1. pontja.
(36) A 2006/42/EK irányelv II. mellékletének 1.B.1. pontja.
(37) A 2000/14/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és a 2006/42/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja.
(38) A kültéri zajkibocsátásról szóló uniós jogszabály (a 2000/14/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése) és a gépekről szóló uniós jogszabály (a 2006/42/EK irányelv 2. cikkének i) pontja) nem használja az „importőr” fogalmát, de megemlít „minden [más] olyan természetes vagy jogi személyt, aki [terméket] helyez forgalomba”.
(39) A pirotechnikai árucikkre vonatkozó jogszabály kivételével. A rendelet 4. és 5. cikke alapján azonban a pirotechnikai árucikkek esetében kijelölhető egy meghatalmazott képviselő; ebben az esetben a képviselőnek a 4. cikkben felsorolt feladatokat kell elvégeznie.
(40) A RoHS-jogszabály esetén bármely, a megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedés tekintetében (az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve [2011. június 8.] egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról [HL L 174., 2011.7.1., 88. o.], a 8. cikk (b) bekezdése), a drónokról szóló jogszabály esetében pedig bármely, a meg nem felelés által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében hozott intézkedés tekintetében (a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete [2019. március 12.] a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról [HL L 152., 2019.6.11., 1. o.], a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja).
(41) A 2000/14/EK irányelv II. melléklete, a 2006/42/EK irányelv II. mellékletének 1.A.1. szakasza, valamint az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.) III. melléklete.
(42) A 2000/14/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése, a 2006/42/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja és a 305/2011/EU rendelet 7. cikke.
(43) A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.) 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerint.
(44) A határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/644 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 112., 2018.5.2., 19. o.) 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt meghatározás szerint.
(45) Amennyiben ez nehézséget jelent egy piacfelügyeleti hatóság számára, a rendelet VI. fejezetében foglalt eljárásokon keresztül és feltételek teljesülése esetén segítséget kérhet egy másik tagállam valamely hatóságától.
(46) A rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a (3. cikkben foglalt meghatározás szerinti) gazdasági szereplők bizonyos intézkedések vonatkozásában kötelesek együttműködni a piacfelügyeleti hatóságokkal. A rendelet (24) preambulumbekezdése értelmében ez magában foglalja a bizonyos uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban feladatokat ellátó gazdasági szereplők elérhetőségének megadását, amennyiben a hatóságok kérik, és amennyiben ezek a rendelkezésükre állnak.
(47) Például ha a 4. cikkben említett gazdasági szereplő neve és elérhetőségei szerepelnek ugyan egy terméken vagy annak kíséretében, de az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy azok nem valósak, pl. a cím nem létezik, vagy nem található ilyen gazdasági szereplő az adott címen.
(48) Általában a gyártó (kivéve, ha például a gyártó nem az uniós piacon való forgalomba hozatalra szánta a termékeket, de egy másik gazdasági szereplő ennek ellenére így tett). Ez csak akkor lehetséges, ha a gyártó (és annak elérhetőségei) beazonosítható(ak).