|
2021.3.16. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 89/23 |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele
(2021/C 89/09)
Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosítást.
A szóban forgó kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság eAmbrosia adatbázisában tekinthető meg.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„MIEL DE GALICIA”/„MEL DE GALICIA”
EU-szám: PGI-ES-0278-AM01 – 2020.9.16.
OEM ( ) OFJ (X)
1. Elnevezés(ek)
„Miel de Galicia”/„Mel de Galicia”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Spanyolország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Miel de Galicia” vagy „Mel de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) védett termék azt a mézet jelenti, amely megfelel az ebben a termékleírásban meghatározott feltételeknek, továbbá a minőségbiztosítási kézikönyvben és a hatályos jogszabályokban előírt összes követelmény betartásával került előállításra, feldolgozásra és csomagolásra. Ezt a mézet hordozható keretes kaptárokban, csurgatással vagy pergetéssel állítják elő. Állaga lehet folyékony, kristályos vagy krémszerű. Lépesmézként is forgalomba hozható.
– Növénytani eredete szerint a galíciai méz a következőképpen osztályozható:
|
— |
vegyes virágméz, |
|
— |
eukaliptusz-virágméz, |
|
— |
gesztenyevirágméz, |
|
— |
szedervirágméz, |
|
— |
hangavirágméz, |
|
— |
mézharmatméz. |
|
— |
maximális nedvességtartalom: 18,5 %, |
|
— |
diasztázaktivitás: legalább 9 a Schade-skála szerint. Az alacsony enzimtartalmú mézek esetében az említett skála szerint legalább 4, feltéve, hogy a hidroxi-metil-furfurol-tartalom nem haladja meg a 10 mg/kg-ot, |
|
— |
hidroxi-metil-furfurol-tartalom legfeljebb: 28 mg/kg. |
A virágpor-összetételnek egészében véve meg kell felelnie a galíciai mézekre jellemző összetételnek.
A Helianthus annuus – Olea europaea – Cistus ladanifer virágpor-kombináció semmiképpen sem haladja meg a teljes virágportartalom 5 %-át.
Ezenkívül az említett mézfajtáknak az őket alkotó virágok eredete szerinti virágpor-összetétele meg kell feleljen az alábbi követelményeknek:
|
a) |
vegyes virágméz: virágpora túlnyomórészt az alábbi növényekből származik: Castanea sativa, Eucalyptus sp., Ericaceae, Rubus sp., Rosaceae, Cytisus sp-Ulex sp., Trifolium sp., Lotus sp., Campanula, Centaurea, Quercus sp., Echium sp., Taraxacum sp. és Brassica sp. |
|
b) |
virágmézek:
|
|
c) |
mézharmatméz: a virágpor-összetételnek meg kell felelnie a galíciai vegetáció jellegzetes növényeinek, ezen belül is többek között a Castanea sativa, Rubus, Cytisus/Genista és Erica taxonoknak. |
A mézeknek a szín, az illat és az íz tekintetében általában a virágeredetnek megfelelő organoleptikus jellemzőkkel kell rendelkezniük. A növényi eredet szerint a legfontosabb érzékszervi tulajdonságok a következők:
|
— |
Vegyes virágméz: színe a világos borostyánsárgától a sötét vagy egészen sötét borostyánszín között változhat. Illata virágos vagy növényre emlékeztető. Édes ízében az uralkodó virágtól függően különböző ízjegyek mutatkozhatnak meg. Ízébe fanyarság is vegyülhet. |
|
— |
Eukaliptusz-virágméz: világos borostyán vagy borostyánszínű, virágos illatú, általában viaszos méz. Uralkodó íze az édes, amit egy leheletnyi savanykás íz egészít ki, és egy csipetnyi sós íz is érezhető lehet. |
|
— |
Gesztenyevirágméz: borostyánsárga vagy sötét borostyánszínű, néha vöröses. Illata leginkább növényre emlékeztető. Uralkodó íze az édes, amit általában egy csipetnyi sós íz egészít ki. Kesernyés és/vagy savanykás ízeket is érezni lehet. Ízükbe fanyarság is vegyülhet. |
|
— |
Szedervirágméz: világos borostyánsárga vagy sötét borostyánszínű. Virágos és/vagy gyümölcsös illatú méz. Alapvető édes ízű, bár savanykás, sós és/vagy kesernyés ízek is érzékelhetők lehetnek. |
|
— |
Hangavirágméz: színe a vöröses árnyalatú borostyánsárga, a sötét borostyánsárga vagy a sötét szín között változik. Illata növényre emlékeztető, de virágos is lehet. Uralkodó íze az édes, amit általában egy leheletnyi keserű íz egészít ki. Sós és/vagy savanykás ízek is megmutatkozhatnak. |
|
— |
Mézharmatméz: sötét borostyán vagy sötét színű, és gyakran növényi illatú. Íze édes, egy csipetnyi érezhető sós és/vagy keserű ízzel. |
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
—
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
Az előállítás, illetve a későbbi kinyerési, tárolási és csomagolási műveletek is a körülhatárolt földrajzi területen történnek.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
A méz csomagolása a szabályozó tanács megfelelő nyilvántartásába bejegyzett létesítményekben történik. A közvetlen fogyasztásra szánt mézek általában 500 és 1 000 g-os csomagban kerülnek forgalomba.
Az edényt úgy kell lezárni, hogy megőrizhető legyen a méz természetes aromája, megakadályozza más szagok átvételét vagy a környezeti nedvesség behatolását, ami ronthatja a termék minőségét. A csomagolásnak átlátszó és színtelen üvegből kell készülnie, de más anyagok is engedélyezhetők, ha megfelelnek az élelmiszerek csomagolására vonatkozó előírásoknak. A boltok polcaira kerülő mézet engedélyezett anyagból készült csomagolásba kell csomagolni.
Ezenfelül a kiszerelésre csak olyan csomagolóüzemekben kerülhet sor, amelyekbe az oltalom alatt álló földrajzi jelzés nyilvántartásába bejegyzett gazdaságokból szállítják a mézet, és amelyekben a címkézés és hátcímkézés az ellenőrző szerv felügyelete mellett történik. Mindez a minőségmegőrzést és a termék nyomonkövethetőségét hivatott biztosítani.
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
A „Miel de Galicia” földrajzi jelzés oltalma alatt forgalomba hozott mézeket, miután a minőségi tanúsítványt megkapták, az egyes csomagolóüzemek saját márkájuknak megfelelően a csak az oltalom alá tartozó mézeken alkalmazható címkével, valamint a szabályozó tanács által jóváhagyott és kiadott, sorszámozott, alfa-numerikus kóddal jelölt ellenőrző címkével látják el, amelyen szerepel a földrajzi jelzés hivatalos logója.
Az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölést és a kétféle megnevezés egyikét, vagyis a „Miel de Galicia” vagy a „Mel de Galicia” megnevezést mind a kereskedelmi címkén, mind a hátcímkén kötelezően fel kell tüntetni.
A mézharmatmézek címkéjén feltüntethető a „Miel de forêt” (erdei méz) felirat.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A „Miel de Galicia” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mézek előállítása, feldolgozása és csomagolása teljes egészében Galícia Autonóm Közösség területén történik.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
E földrajzi jelzést a hírneve, valamint a természetes előállítási környezettel összefüggő bizonyos egyedi jellemzők megléte alapján jegyezték be.
Hírnév
Galíciában a méhészet a cukor megjelenése előtt élte fénykorát, mivel a bizonyítottan gyógyító tulajdonságokkal bíró méz édesítő hatása miatt keresett élelmiszernek számított. 1752–1753-ban az Ensenada telekkönyvben összesen 366 339 hagyományos kaptár (trobo vagy cortizo) volt feltüntetve, ezek sok helyen a mai napig megtalálhatók. Ez az adat egyértelműen bizonyítja, hogy régóta mennyire fontos a méhészet Galíciában, amit a galíciai helységnevek is tükröznek.
A „cortín, albar, abellariza, albiza vagy albariza” szabadtéri, ovális, kerek vagy ritkábban négyszögletes falusi építmény, amelynek magas falai a kaptárok védelmét és az állatok (főleg medvék) távoltartását szolgálják. Ezek az adott korra jellemző építmények még mindig láthatók és néhány esetben a mai napig is használatosak sok hegyi térségben, főként Ancares és Caurel nyugati hegyláncaiban, valamint a Suido hegységben.
1880-ban Argozón (Chantada, Lugo) plébánosa, Don Benigno Ledo telepíti az első hordozható kaptárat, majd néhány évvel később megépíti az első szaporító kaptárat, ahol a méhek királynőt nevelhetnek. Ezt „tenyésztető kaptárnak” nevezi el. Roma Fábrega a méhészetről írt könyvében a galíciai Don Benigno Ledót, az első, hordozható kaptárakkal rendelkező spanyolt a „méhek plébánosaként” említi, ebből is látható, hogy mekkora volt a jelentősége mind a galíciai, mind a spanyol méhészet számára.
Galíciában az első méhészeti kiadványt ismereteink szerint Ramón Pimentel Méndez jelentette meg 1893-ban, műve kifejezetten a galíciai méhészek számára írott kézikönyv volt.
A galíciai méz szerepel a spanyol mezőgazdasági, halászati és élelmiszer-ipari minisztérium által 1996-ban összeállított, a spanyolországi hagyományos termékeket tartalmazó jegyzékben (Inventario español de productos tradicionales, 174. és 175. oldal). Az őszi vásárokon ez az egyik legkeresettebb termék.
1998-ban a mezőgazdasági és halászati minisztérium tanulmányt készített a méz forgalmazásáról Spanyolországban. Ez a tanulmány egyértelműen rámutat, hogy az ország északnyugati részén (Galíciában) több mézet fogyasztanak, mint a többi országrészben, a méz ára pedig itt a legmagasabb. A fogyasztók az ókori idők óta nagy becsben tartják a Galíciában előállított mézet, ez növeli meg piaci értékét, ami a többi szomszédos autonóm közösségről nem mondható el.
A természeti környezethez kapcsolódó egyedi jellemzők
Az Ibériai-félsziget északnyugati csücskében fekvő Galícia Spanyolország egyik legrégebbi területi egysége. A római kor óta szinte változatlanul őrzi nevét (a rómaiak „Gallaecia”-ként ismerték), határai gyakorlatilag nyolcszáz éve ugyanazok. A közigazgatási határ e régió esetében egybeesik azokkal a földrajzi határokkal, amelyek északról délre és keletről nyugatra elhatárolják a szomszédos régióktól; saját nyelvét is ennek köszönhetően tudta megőrizni.
Ez a földrajzi elhatároltság meghatározza Galícia éghajlatát is. A délnyugati és északkeleti irányú folyótorkolatok és folyóvölgyek jelenlétének köszönhetően az óceáni hatás a szárazföld belsejébe is elér (ez a jellemző Spanyolország partjain sehol máshol nem található meg), a hegyláncok pedig megakadályozzák a különböző frontok behatolását, ami különleges hőmérsékleti és csapadékviszonyokat teremt a régióban.
Ezen túlmenően a galíciai területek nagy része geomorfológiai, kőzettani és talajtani szempontból is különbözik a többi hagyományos mediterrán méztermelő régiótól. Túlnyomórészt savanyú talajok fordulnak itt elő, ami meghatározza a növényzet összetételét, és ezáltal a nektár és a mézek jellemzőit.
Tehát az Ibériai-félsziget többi részétől különböző természeti régió jött létre. A különbség, geomorfológiai, éghajlati, biológiai és talajtani tényezőkből adódik, a növényzet az ezek által teremtett természetes feltételekhez alkalmazkodott.
A méz termeléséhez nektárt biztosító növények szempontjából a galíciai terület meglehetősen homogén. A méz előállítását meghatározó legfontosabb tényezőt a méhészeti szempontból értékes legfontosabb növények gyakorisága jelenti. A Galíciában előállított mézek összetételében az esetek többségében öt fő taxon található meg: Castanea sativa, Rubus, t. Cytisus, Erica és Eucalyptus. A tengerpart közelében jelentős eukaliptuszerdők találhatók. A tengertől távolabb fekvő részeken a méztermelést az alábbi három növény gyakorisága határozza meg: Castanea Sativa, Erica és Rubus.
Kétségkívül Galícia földrajzi helyzetének és sajátosságainak köszönhető, hogy egyedi tulajdonságokkal rendelkező mézek készülnek itt, amelyek ennek következtében eltérnek a más területeken előállított mézektől.
A virágpor-analízis az egyik leghasznosabb módszer a mézek földrajzi egyedülállóságának kimutatására. A virágpor-analízis tanúsága szerint a galíciai mézeket a következő jellemzők különböztetik meg a más földrajzi eredetű mézektől:
|
— |
olyan virágpor-összetétel, amely tipikusan és kizárólag ezekre a mézekre jellemző, és megkülönbözteti azokat a szomszédos régiók mézétől, |
|
— |
az ajakosvirágú növények, többek között a levendula, a rozmaring, a menta és a kakukkfű pollenjeinek teljes hiánya vagy igen kis arányú (1 % alatti) jelenléte, |
|
— |
a Helianthus annuus, Citrus vagy Olea europaea pollenjeinek teljes hiánya vagy igen kis arányú (1 % alatti) jelenléte, |
|
— |
a Cistus ladanifer pollenjeinek teljes hiánya vagy igen kis arányú (1 % alatti) jelenléte, |
|
— |
a Hedysarum coronarium, Hypecoum procumbens és Diplotaxis erucoides teljes hiánya. |
Vagyis a galíciai méz számos olyan jellemzővel rendelkezik, amely a természeti környezetre vezethető vissza.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)
https://mediorural.xunta.gal/sites/default/files/produtos/en-tramitacion/Pliego_de_condiciones_Miel_de_Galicia_julio_2020_final.pdf