|
2021.3.5. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 76/23 |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyása nyomán módosított egységes dokumentum közzététele
(2021/C 76/08)
Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosítást.
A szóban forgó kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a Bizottság eAmbrosia adatbázisában tekinthető meg.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„JIHOČESKÁ ZLATÁ NIVA”
EU-szám: PGI-CZ-0406-AM02 – 2020.8.28.
OEM ( ) OFJ (X)
1. Elnevezés(ek)
„Jihočeská Zlatá Niva”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Cseh Köztársaság
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.3. osztály: Sajtok
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
Külső jelleg: A sajt 180–200 mm átmérőjű és körülbelül 10 cm vastagságú korong formában készül (hozzávetőleges súlya 2,8 kg), a kérgén lemosás, esetleg kaparás útján történő kezelés nyomai találhatók. A sajtot teljes terjedelmében átjáró kékeszöld belső penész, valamint a sajt felszínén található, részint viaszos bevonat nem jelent minőségi hibát. A sajt felszínének színe a krémszínűtől a világosbarnásig terjedhet.
Belső jelleg: a sajt belsejének színe a krémszínűtől a vajszínűig terjed, amelyet egyöntetű, a zöldtől kékeszöldig terjedő színű penészerezet és jól látható benyomódások tarkítanak.
A sajt állaga: lágyabb, mint a „Jihočeská Niva” sajt (amelyben a szárazanyag zsírtartalma 50 %), krémes, egyenletesen érlelődő; idegen penész jelenléte nem megengedett.
Íz és aroma: a Penicillium roqueforti nemespenészre jellemző sós, erős, aromás íz, csípős utóízzel.
A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt egész korong és félkorong formában, valamint különböző súlyú adagolásban kerül forgalomba.
Fizikai/kémiai követelmények:
Szárazanyag-tartalom: 52 %, megengedett negatív eltérés a szárazanyag-tartalomban: –1 %, pozitív eltérés a szárazanyag-tartalomban nem számít hibának.
Zsírtartalom a szárazanyagban: 60 %, a szárazanyag zsírtartalmának megengedett tartománya: legalább 60 %, de kevesebb mint 65 %.
Sótartalom: 2,5–6 %.
Mikrobiológiai tulajdonságok:
A sajt PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti nemespenészt tartalmaz. A sajt előállításához más termelőktől származó és az e dokumentumban említett tulajdonságoknak megfelelő Penicillium roqueforti nemespenésztörzsek is felhasználhatók. Ezenkívül a sajt mikrobiológiai szempontból megfelel az általános élelmiszer-biztonsági és a gyártási folyamatokra vonatkozó higiéniai feltételeknek.
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
Az e nemespenész-tartalmú természetes sajt előállítása során használt legfőbb alapanyag a tejüzemben feldolgozott tehéntej. Ez a sajt kizárólag a meghatározott területről származó tejből készül. További alapanyagok: PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti nemespenész (vagy más termelőktől származó és az e dokumentumban említett tulajdonságoknak megfelelő Penicillium roqueforti nemespenésztörzsek), étkezési só, tejipari kultúrák, tejoltó, kalcium-klorid.
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A fő alapanyagnak – azaz a tejnek – a meghatározott földrajzi területről kell származnia. Annak érdekében, hogy a sokéves helyi tapasztalatok és az eredeti érlelő pincék maximális mértékben kihasználásra kerülhessenek, az előállítást és az érlelést szintén teljes egészében a meghatározott területen kell végezni.
A tejüzemben feldolgozott, 5,35 % (esetlegesen +/– 0,15 %) zsírtartalmú tejet a sajtkészítő gépbe öntik, majd olyan, gyakran használt penészkultúrákat adnak hozzá, amelyek megfelelő módon biztosítják a sajt savanyítását a gyártási és érlelési folyamat teljes tartama alatt. A „Jihočeská Zlatá Niva” sajt jellegzetes ízét a már évtizedek óta használt Penicillium roqueforti nemespenész biztosítja (a törzstenyészet az élelmiszeriparban általánosan elérhető). Az oltóenzim hozzáadása és a tej megalvadása után az alvadékot korong alakú formákba helyezik. A savó lecsepegtetése és a mikroflóra tenyésztése meghatározott hőmérsékleten történik. A sajtot vagy két lépésben sózzák, azaz sós lében áztatják, majd durva szemcsés sóval bedörzsölik, vagy a felületét sóval meghintik. A sajt érlelését korábban kizárólag természetes, mészkőbe vájt érlelő pincékben végezték. A penészes sajt termelési volumenének növekedése nyomán 2005-ben szabályozható hőmérsékletű és páratartalmú, légkondicionált érlelő pincék épültek. A sajt legalább 6 hétig érlelődik a pincében.
Az érett sajtkorong felszínét lemosással vagy lekaparással kezelik.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
A termék biotechnológiai természetére való tekintettel e márványsajtot a gyártás helyszínén azonnal be kell csomagolni. Ez többek között a termék minőségének és higiéniai tisztaságának fenntartásához szükséges, illetve ahhoz, hogy a sajtot ne keverhessék össze más régióból származó sajttal, és végül, de nem utolsósorban a termék jobb nyomonkövethetősége érdekében.
A sajtkorongokat vagy azok részeit alumíniumfóliába vagy speciális oxigénáteresztő fóliába csomagolják. A termék egy részét feldarabolják és nyomtatott műanyag fóliával lezárt műanyag dobozokba csomagolják.
A csomagolásnak sértetlennek és tisztának kell lennie, és azt megfelelő jelzésekkel kell ellátni.
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
A „Jihočeská Zlatá Niva” megjelölést jól látható módon kell a termék csomagolásán feltüntetni.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
A földrajzi terület a Dél-csehországi kerület (Jihočeský kraj), amelynek határait a cseh állam területi felosztásáról szóló, 36/1960 Sb. számú törvény módosított szövege jelöli ki.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
A Dél-csehországi kerület a Cseh Köztársaság legkevésbé szennyezett területei közé tartozik; mindig is túlnyomórészt mezőgazdasági célokra használt területként volt számontartva. Ez a tendencia mind a mai napig érvényes.
A tej Dél-Csehország területéről származik. A legelők Novohradské Hory, Blanský Les és Šumava védett területein találhatók, melyek egyedülálló növényvilága jó hatással van a tej ízére.
E változatos, tagolt, érintetlen erdőkkel, mezőkkel, legelőkkel és tiszta vízfolyásokkal ellátott vidéket rendkívül tiszta környezet jellemzi; ez különösképp Český Krumlov régióra és a Šumava-hegységre igaz (1990 óta UNESCO természetvédelmi terület). A dél-csehországi természeti környezet rendkívüli értékéről számos terület hivatalos védetté nyilvánítása tanúskodik; e területek közül kettő az UNESCO védelme alatt áll.
Ezek olyan, fajokban gazdag legelők (elsősorban mezofil mezők), melyek a régióra jellemző növényvilággal rendelkeznek. A rövidszárú növények (római nárdus, csenkesz) számos fajtája jellemző itt, illetve bizonyos ritka, a területre jellemző fajták. Az egyik különleges, itt honos növény a Phyteuma nigrum, továbbá például a Gentiana pannonica, a Gentiana cruciata, a Ligusticum mutellina, az Arnica montana, a Gentianella praecox subsp. Bohemica, a Carex Michelii, az Andropogon ischaemum, a Veronica teucrium, a Stachys recta, a Koeleria pyramidata stb.
A „Jihočeská Zlatá Niva” sajt minőségére és sajátosságainak kialakulására a helyiek nemzedékről nemzedékre továbbadott, a sajt készítésével kapcsolatos tapasztalatai is kétségkívül nagy hatással voltak.
Ezek a tényezők jelentősen megkülönböztetik az adott területet a környező területektől.
A „Jihočeská Zlatá Niva” sajtot, amely már évtizedek óta változatlan módszerrel készül e dokumentum 3.5. pontjának megfelelően, minőségi kivitelezés és ízvilág jellemzi a szárazanyag, a zsír és a só harmonikus arányának köszönhetően. A termék alapjául a Dél-Csehország területéről származó tej szolgál.
A Český Krumlov üzemben 1951 óta gyártanak „Jihočeská Zlatá Niva” márványsajtot változatlan gyártási eljárás alkalmazásával. A „Niva” sajt gyártásának történetét számos sajtóforrás igazolja. A sajt šumavai legelőkről és rétekről (csehül: niva) kapta a nevét, ahonnan a termék fő alapanyaga – a tehéntej – származik. A terület egyedülálló növényvilága jó hatással van a tej ízére, így a végtermékre is.
A „Jihočeská Zlatá Niva” márványsajt nagy elismerésnek örvend a cseh piacon mind a szélesebb nyilvánosság, mind a tejipari szakértők körében. A „Jihočeská Zlatá Niva” sajt az országos sajtkiállításokon a szakértő zsűri ítélete alapján a „Márványsajtok” kategóriában rendszeresen előkelő helyezést ér el. A „Jihočeská Zlatá Niva” sajtot a laikus közönség is nagyra értékeli.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)
https://isdv.upv.cz/doc/vestnik/2020/vestnik_UPV_202010.pdf#page=157
Hivatalos Közlöny 10. szám, 2020.3.4., a 157. oldaltól.