Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Európai bútoripar – Az ágazat helyreállítása az innovatív, zöld és körforgásos gazdaság jegyében

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 365/02)

Előadó:	Anastasis YIAPANIS
Társelőadó:	Rolf GEHRING

Közgyűlési határozat:	2021.10.21.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.5.13.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.6.15.
Plenáris ülés száma:	570.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	207/1/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az európai bútorágazat nagyon dinamikus, és a vállalatok mérete, a munkafolyamatok és a tervezés tekintetében is rendkívül változatos. Az ágazat a teljes életciklusra kiterjed, és jó lehetőséget kínál a fenntarthatóság és a körkörös gazdasági modellekre való átállás megvalósítására.

1.2

Az európai vállalatoknak szigorú környezetvédelmi, termék-, egészségügyi és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, ami természetesen növeli a működési költségeket. A nemzetközi versenyt torzítják a kormányzati támogatásban részesülő külső versenytársak és a piacra jutás érdekében – különösen az ázsiai gazdasági szervezetek által – alkalmazott tisztességtelen gyakorlatok.

1.3

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a gazdasági növekedés, a fenntarthatóság és a társadalmi jólét közötti megfelelő egyensúly a helyes cél az EU bútoripari ágazata szempontjából. Az EGSZB úgy véli, hogy a vállalkozásoknak olyan koherens jogi keretre van szükségük a szellemi tulajdon tekintetében, amely védi az érdekeiket, és megfelel a zöld és digitális átállásnak.

1.4

Az EGSZB határozottan amellett száll síkra, hogy minden importált bútoripari termék szigorúan feleljen meg az uniós szabályoknak, és tartsák tiszteletben a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeket is. Az EGSZB továbbá olyan koherens uniós jogszabályokat szorgalmaz, amelyek szabványosított kialakítású címkék használatát írják elő minden termék esetén.

1.5

Mivel az iparág számos nyersanyagot használ, létfontosságú az ágazat számára a kiváló minőségű alapanyagokhoz való megbízható és akadálytalan hozzájutás, valamint az értékláncok stabilitása. Továbbá mivel folyamatosan növekszik a kereslet a fa iránt, amely a bútoripar fő nyersanyaga, az EGSZB létfontosságúnak tartja, hogy bővüljenek, korszerűsödjenek és fenntarthatóbbá váljanak az erdészeti infrastruktúrák, valamint javuljanak a készségek és a technológiák.

1.6

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európában termelt fa nagyon fontos eszköz, amelyet magas hozzáadott értékű termékek előállítására kell felhasználni. Az EGSZB meggyőződése, hogy a fa nyersanyagként történő kivitele gazdaságilag teljesen értelmetlen, és olyan kereskedelemvédelmi eszközöket kér, amelyek védik a helyi bútorgyártókat.

1.7

Az EGSZB továbbá arra kéri a tagállamokat, hogy vessenek véget a fa energetikai célú elégetésére irányuló támogatásoknak és egyéb ösztönzőknek, és mozdítsák elő a lépcsőzetes felhasználás elvét.

1.8

Az EGSZB az importált elsődleges és másodlagos fa nyersanyagok esetében vámcsökkentést vagy a vámok megszüntetését kéri. Az EGSZB kéri továbbá, hogy a politikai döntéshozók biztosítsák a kereskedelmi megállapodások fenntarthatósági kritériumainak betartatását, az importok esetén pedig a munkafeltételekre, az egyesülési szabadságra és a munkavállalókkal való méltányos bánásmódra vonatkozó ellenőrzési kritériumok alkalmazását szorgalmazza. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az átvilágítási eljárásoknak ki kell terjedniük az emberi jogokra, teljes mértékben tiszteletben tartva az ILO emberi és munkavállalói jogokról szóló egyezményeit.

1.9

A bútoripari ágazatnak részt kell vennie az új európai Bauhaus (1) kezdeményezésben, és hozzá kell járulnia a fenntarthatósággal összhangban lévő új életmódhoz szükséges fenntartható és inkluzív termékek létrehozásához.

1.10

A szociális partnerek között a formaldehid falemezgyártásban való használatának visszaszorításáról létrejött megállapodás kiváló példa arra, hogy a szociális partnerek európai szintű önkéntes megállapodásai is hozzá tudnak járulni az egészségi kockázatok mérsékléséhez. Az EGSZB ezenkívül kéri, hogy a csomagolások legyenek fenntarthatóak és teljes mértékben újrahasznosíthatóak, továbbá amellett foglal állást, hogy felül kell vizsgálni a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2).

1.11

Az EGSZB megítélése szerint az anyagok és az energia lineáris áramlásáról gyorsan át kell állni egy körforgásos modellre annak érdekében, hogy lehetővé váljon az értékvisszanyerés a termékekből, illetve biztosítani lehessen a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

1.12

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a bútorgyártók úgy tervezzék meg termékeiket, hogy az lehetővé tegye az értékvisszanyerést, és megkönnyítse az újrafelhasználást, a javítást, a felújítást és az újrahasznosítást. A bútoripari ágazatban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek növelhetik az Unióban az újrafelhasználási és újrahasznosítási kapacitást. Az EGSZB továbbá európai jogszabályi tilalom bevezetését szorgalmazza a bútorok hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozóan, mert így növelni lehetne az értékes anyagok visszanyerését és újrafelhasználását.

1.13

Az ágazatnak magasan képzett munkaerőre van szüksége, és vonzóbbá kell válnia a fiatalabb generáció számára. Törekednie kell a munkafeltételek folyamatos javítására, emellett képzési lehetőségeket kell teremtenie, valamint arra kell ösztönöznie a magasan képzett és digitális szakembereket, hogy csatlakozzanak az iparághoz.

1.14

Az EGSZB arra kéri az európai jogalkotókat, hogy aktívan támogassák azokat a transznacionális kezdeményezéseket, amelyek növelik a tanulószerződéses gyakorlati képzés valamennyi formájának minőségét a bútoripari ágazatban. Egy tanulószerződéses tanulóknak szóló, ambiciózusabb Erasmus program segítene az európai bútorgyártás gazdag és sokszínű hagyományainak és innovatív potenciáljának jobb átadásában.

1.15

Oktatási programokat, egész életen át tartó tanulási kezdeményezéseket, valamint szakoktatást és szakképzést kell kidolgozni a szociális partnerek, az oktatási intézmények és más érintett nem kormányzati szervezetek aktív részvételével. Rendkívül fontos a munkaerő felkészítése az ágazat jövőbeli kihívásaira.

1.16

Az EGSZB beruházásokat szorgalmaz a készségek, a formatervezés, a kreativitás és az értéklánc fejlesztése terén, valamint kéri a bútorgyártók K+F+I finanszírozási programokhoz való hozzáférésének javítását. A kkv-knak megfelelő forrásokat kell biztosítani a körkörös, innovatív és fenntartható üzleti fejlődésük elemzéséhez.

1.17

Az EGSZB meggyőződése, hogy a használt bútorok iránti kereslet megteremtése és a használt bútorok újrafeldolgozási folyamatában és értéknövelő újrahasznosításában részt vevő nonprofit szereplők támogatása pozitív hatással lehet a zöld átállási célkitűzésekre.

1.18

Végezetül az EGSZB egy olyan európai platform kialakítását kéri, amely kiterjed a vállalatokra, a szociális partnerekre, a civil társadalmi szervezetekre, a kutatóintézetekre, az egyetemekre és más érdekelt felekre, valamint támogatja a bútoriparban az üzleti vállalkozások fejlődését.

2.   Bevezető megjegyzések

2.1

Az új európai iparstratégia (3) középpontjában a visszafordíthatatlan és fokozatos átmenet áll egy olyan fenntartható gazdasági rendszer felé, amelyben senki sem marad le. E stratégia alapja a digitalizáció és a környezetbarát fejlesztések, valamint az ipar, a szociális partnerek, a hatóságok és az érintett civil társadalmi szervezetek közötti partnerségek kiépítése.

2.2

Az európai bútorágazat dinamikus, a vállalatok mérete és a munkafolyamatok tekintetében pedig rendkívül változatos. Az ágazat általában munkaigényes, és az értékláncok még mindig helyiek vagy regionálisak, amelyeket erősen uralnak a kkv-k és a mikrovállalkozások. Mintegy 1 millió munkavállalót foglalkoztat, és a világ teljes bútorgyártásának negyedét teszi ki (4).

2.3

Az ágazat a teljes életciklusra kiterjed: a nyersanyagokra, a feldolgozásra, a felhasználásra, a karbantartásra, az újrafelhasználásra, az újrahasznosításra és az energetikai célú biomassza előállítására. Ezért jó lehetőséget kínál a fenntarthatóság és a körkörös gazdasági modellekre való átállás megvalósítására,

2.4

A Covid19-világjárvány jelentősen sújtotta a bútoripari ágazatot, különösen a határokon átnyúló értékláncokat, amelyeket súlyosan érintett az áruk és a személyek szabad mozgására vonatkozó nagyszámú korlátozás. Ez megmutatta, mennyire fontos az integrált és jól működő egységes piac.

3.   Versenyképességi szempontok

3.1

Az eltérő nemzeti szabályozások, szabványok, tanúsítási rendszerek és címkézési követelmények akadályt jelentenek az uniós gyártók számára, és aránytalan költségeket okoznak a vállalatoknak. A szabványosítás és az egész Unióra kiterjedő harmonizált szabályok lehetőséget kínálnak az akadályok minimalizálására, valamint arra, hogy a piac valamennyi szereplője számára biztonságot és egyetértést teremtsenek.

3.2

Az energiaárak közelmúltbeli növekedése Európában negatívan hat az ágazat versenyképességére, és súlyosbítja az erőforrások szűkösségének és a nyersanyagárak emelkedésének problémáját.

3.3

A nemzetközi piacon tapasztalható általánosan erősödő verseny mellett a harmadik országok vállalatai – különösen az adott esetben a kormányuk által támogatott ázsiai gazdasági szervezetek – olykor tisztességtelen gyakorlatokat alkalmaznak a piacra jutás érdekében. Emellett az európai vállalatoknak szigorúbb környezetvédelmi, termék-, egészségügyi és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, ami természetesen növeli a működési költségeket. A harmadik országokban alkalmazott alacsony környezetvédelmi normák szintén hátrányos helyzetbe hozzák a valódi fából készült európai bútortermékeket. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a szempontok torzítják a helyi vállalatok versenyképességét a világpiaci versenyben.

3.4

A belső piacot illetően az EGSZB határozottan amellett száll síkra, hogy az importált bútoripari termékek szigorúan feleljenek meg az uniós szabályoknak, beleértve a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeket, például a fogyasztókat segítő, megfelelő címkézést. Az EGSZB továbbá olyan koherens uniós jogszabályokat szorgalmaz, amelyek előírják, hogy a bútoripari termékeket szabványosított kialakítású címkén megadott információk – származási ország, felhasznált anyagok, a termék valamennyi összetevőjének egyértelmű feltüntetése, termékbiztonság, tartósság, használati utasítás, tisztítás és karbantartás, termékszavatosság stb. – kísérjék. Az importált bútorok minőségét értékelő fokozott piacfelügyeleti intézkedéseknek biztosítaniuk kell a fogyasztók tájékoztatását és az azonos feltételeket a helyi uniós gyártók számára.

3.5

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság elektronikus termékútlevelekre vonatkozó kezdeményezését, amely a fenntartható termékekre vonatkozó, hamarosan útjára induló kezdeményezés (5) részét képezi. Ezek az eszközök – megfelelő tervezés és összehangolás esetén – a termékinformációk értékláncok mentén történő továbbításával előmozdíthatják a körforgásos gazdaságot, többek között azáltal, hogy ösztönzik a körforgásos keresletet, és a fogyasztók számára biztosítják a tudatos választáshoz szükséges információkat.

3.6

A harmadik országbeli gyártók technológiailag felzárkóznak, így ez az uniós versenyelőny veszít a jelentőségéből. Ezért olyan új üzleti modellekre van szükség, amelyek a versenyképességet és a fenntarthatóságot ötvözik, és piaci hozzáférést biztosítanak a helyi termelők számára.

3.7

Az ágazat nagyon érzékeny a szellemi tulajdonjogok védelme tekintetében is, különösen azért, mert még mindig a minőség, az innováció és a formatervezés képviselik az EU fő versenyelőnyeit. Az EGSZB úgy véli, hogy a vállalkozásoknak olyan koherens jogi keretre van szükségük, amely védi az érdekeiket, és megfelel a zöld és digitális átállásnak.

3.8

Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy a gazdasági növekedés, a fenntarthatóság és a társadalmi jólét közötti megfelelő egyensúly a helyes cél az EU bútoripari ágazata és általában a gazdaság jövőjének a szempontjából.

4.   A nyersanyagokhoz való hozzájutás

4.1

A bútoripari ágazat a gyártási folyamat során számos nyersanyagot használ fel (például fát, nádat, bőrt, fémet, műanyagot, textíliát, üveget, habot stb.). Az európai termelők számára létfontosságú a kiváló minőségű alapanyagokhoz való megbízható és akadálytalan hozzájutás, és az EGSZB olyan megerősített értékláncok kialakítását kéri, amelyek lehetővé teszik az ipar fejlődését. Az EGSZB az európai piacra kerülő nem faipari anyagoknak a fogyasztókat tájékoztató, megfelelő címkézését is kéri, hogy megvédjük az európai bútoripart a harmadik országokból származó olcsó és gyakran nem fenntartható nyersanyagoktól.

4.2

A fa az egyik legkönnyebben elérhető és természetesen megújuló nyersanyag. A kereslet folyamatosan nő, miközben az uniós szabályoknak és előírásoknak megfelelő nyersanyagok ára emelkedik, és ez további nyomást gyakorol az ágazatra. A fa iránti megnövekedett belső piaci kereslet kezelése érdekében létfontosságú, hogy bővüljenek, korszerűsödjenek és fenntarthatóbbá váljanak az erdészeti infrastruktúrák, valamint javuljanak a fakitermelők készségei, technológiái és logisztikája.

4.3

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy – a többcélú és különösen a megújuló energia előállításában történő felhasználás miatt – az iparág fő nyersanyaga általában csökkenő mértékben áll rendelkezésre, és növekszik az ára. Az EGSZB úgy véli, hogy a bútoripar és a fafeldolgozó ipar sokkal több haszonnal jár a hozzáadott érték és a foglalkoztatás tekintetében, mint a fa közvetlen elégetése, és felhívja a tagállamokat, hogy vessenek véget a támogatásoknak és egyéb ösztönzőknek a fa energiacélú égetése terén, továbbá ismételten arra szólít fel, hogy „támogatni kellene a »lépcsőzetes felhasználási lánc« elvét (először termékek előállítása, majd újrafelhasználás, javítás, újrahasznosítás, és csak végül az energiatartalom hasznosítása)” (6). Az EGSZB javasolja továbbá az európai faanyag belső piaci promóciójának megerősítését a valódi fatermékek és bútorok ismertségének és használatának növelése révén.

4.4

Ezenkívül a fa EU-n kívüli vásárlói számára nyújtott támogatások torzítják a keresleti oldalt. Az EGSZB olyan kereskedelemvédelmi eszközöket kér, amelyek védik a helyi bútorgyártókat, és meggyőződése, hogy a fa nyersanyagként történő kivitele gazdaságilag teljesen értelmetlen.

4.5

A faimportot illetően rendkívül fontos, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások mozdítsák elő az EU-n kívüli elsődleges faanyagok forrásaihoz való könnyű hozzájutást. Ezzel kapcsolatban az EGSZB az importált elsődleges és másodlagos fa nyersanyagok esetében vámcsökkentést vagy a vámok megszüntetését kéri. Ezenkívül bizonyos országok esetében az onnan származó importált fa tanúsítási rendszerei nem teljesen hatékonyak. Az EGSZB kéri, hogy a politikai döntéshozók biztosítsák a kereskedelmi megállapodások fenntarthatósági kritériumainak betartatását, az importok esetén pedig a munkafeltételekre, az egyesülési szabadságra és a munkavállalókkal való méltányos bánásmódra vonatkozó ellenőrzési kritériumok alkalmazását szorgalmazza. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az átvilágítási eljárásoknak ki kell terjedniük az emberi jogokra, teljes mértékben tiszteletben tartva az ILO emberi és munkavállalói jogokról szóló egyezményeit. Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosítana a piacon.

5.   Fenntarthatóság és zöld átállás

5.1

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság új európai Bauhausról szóló közleménye kiváló lehetőséget kínál a bútoripar számára arra, hogy hozzájáruljon a fenntarthatósággal összhangban lévő új életmódhoz szükséges fenntartható és inkluzív termékek létrehozásához. Az ágazat teljes átállása csak akkor lehet sikeres minden szempontból, ha elősegítjük a munkavállalók és képviselőik aktív részvételét.

5.2

Az EGSZB megállapítja, hogy a fogyasztók egyre inkább olyan környezetbarát termékeket keresnek, amelyeket tisztességes munkafeltételek mellett gyártottak. Ezenkívül a bútoripari ágazat javíthatja környezeti hatását tartósabb termékek gyártásával, valamint újrafeldolgozott anyagok vagy fenntartható (például tölgy, fenyő, akác stb.) és újrahasznosított fa felhasználásával.

5.3

Az EGSZB koherens európai jogi keretet sürget, amely a belső piacon értékesített valamennyi termék esetén megtiltja, hogy azok veszélyes égésgátló anyagokat tartalmazzanak. A veszélyes anyagokat fel kell váltani, például vízbázisú habokkal, kevésbé veszélyes ragasztókkal vagy kevéssé illékony szerves vegyületet tartalmazó anyagokkal. A szociális partnerek között a formaldehid falemezgyártásban való használatának visszaszorításáról létrejött megállapodás kiváló példa arra, hogy a szociális partnerek európai szintű önkéntes megállapodásai is hozzá tudnak járulni a veszélyes anyagokból fakadó egészségi kockázatok mérsékléséhez.

5.4

Az EGSZB amellett foglal állást, hogy a fenntartható és teljes mértékben újrahasznosítható csomagolások kötelezőek legyenek, és kéri a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv felülvizsgálatát. Az EGSZB ezenkívül úgy véli, hogy az adókedvezmények fontos szerepet játszhatnának a fenntarthatósági projektek előmozdításában.

6.   Körforgásosság

6.1

Az európai zöld megállapodásban (7) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben (8) bejelentett ambíciók nyomán az EU gazdasága annak jeleit mutatja, hogy befogadja a körforgásosságot és ösztönzi a fenntartható új gazdasági modellek felé mutató innovációt. A gazdasági növekedésnek az erőforrás-felhasználástól való függetlenítése döntő fontosságú ahhoz, hogy 2050-re az éghajlatsemlegesség megvalósuljon.

6.2

A számadatok azt mutatják, hogy az EU települési szilárd hulladékokban található bútorhulladékának 80–90 %-át elégetik vagy hulladéklerakóba küldik. Az EGSZB-t különösen aggasztja a fogyasztói tájékoztatás és a pótalkatrészek hiánya, ami miatt az új bútorok vásárlása vonzóbbnak tűnik, mint a körforgásos gazdaság. Európai jogszabályi tilalom bevezetését szorgalmazza a bútorok hulladéklerakókban való elhelyezésére vonatkozóan, mert így növelni lehetne az értékes anyagok visszanyerését és újrafelhasználását.

6.3

Az éghajlatváltozás és a Föld természeti erőforrásainak túlterhelése elleni küzdelem egyetlen megoldása egy gyors átállás az anyagok és az energia lineáris áramlásáról egy körforgásos modellre. A bútoripari ágazatban alkalmazott körforgásos gazdasági modellek lehetővé tudják tenni az értékvisszanyerést a termékekből, valamint gazdasági növekedést biztosítanak és munkahelyeket teremtenek. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a bútorok, és különösen a valódi fatermékek, kulcsfontosságúak a szén-dioxid tárolásához, és így hatékonyan hozzájárulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

6.4

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a bútorgyártók úgy tervezzék meg termékeiket, hogy az lehetővé tegye az értékvisszanyerést, és megkönnyítse az újrafelhasználást, a javítást, a felújítást és az újrahasznosítást. A gyártási eljárásoknak az erőforrás- és energiahatékonyság ösztönzésére és a termelési költségek csökkentésére kell összpontosítaniuk.

6.5

A bútoripari ágazatban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek növelhetik az Unióban az újrafelhasználási és újrahasznosítási kapacitást, arra ösztönözve a gyártókat, hogy a tervezési szakasztól a termék élettartamának a végéig vegyék figyelembe a környezetre gyakorolt hatást.

7.   Oktatás, digitalizáció és munkafeltételek

7.1

Egy friss tanulmány szerint a bútoripari ágazatban a legtöbb alkalmazott nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és nem ismeri a körforgásos gazdasági szempontokat (9). Ugyanakkor a magasan képzett munkaerő iránti igény nagy, és az ágazat a munkaerő folyamatos elöregedésével is szembesül, valamint nehezen tudja magához vonzani a fiatalabb generációt. Az ágazat vonzerejének növelése érdekében rendkívül fontos, hogy folyamatosan javuljanak a munkafeltételek (a munkahelyi egészségvédelem és biztonság), bővüljenek a képzési lehetőségek, illetve a magasan képzett és digitális szakemberek ösztönzést kapjanak arra, hogy csatlakozzanak a bútoriparhoz.

7.2

A világ más részeihez viszonyítva az EU-ban a munkaerő költsége valamivel magasabb, de a termelékenység és az innováció is megelőzi a többi régiót. Az EGSZB már említette, hogy „A termelékenység növelése és a versenyben az élen maradás érdekében az ágazatnak olyan dolgozókra van szüksége, akik elsajátították a legújabb szakismereteket és technológiákat” (10).

7.3

Az EGSZB arra kéri az európai jogalkotókat, hogy aktívan támogassák azokat a transznacionális kezdeményezéseket, amelyek növelik a tanulószerződéses gyakorlati képzés valamennyi formájának minőségét a bútoripari ágazatban, mint például az egységes európai képesítési profilokra vonatkozó elképzelés. (11)

7.4

A készségek és az új ágazati kompetenciák előmozdítása érdekében fejleszteni kell a szakmai alap- és továbbképzést. Ezekbe be kell vonni szociális partnereket, oktatási intézményeket és más érintett nem kormányzati szervezeteket. A bútoripari ágazatban a munkaerő jövőjét a csúcstechnológiájú és tudásintenzív munkahelyek jelentik, amelyek szilárd szociális párbeszédre és kollektív megállapodásokra épülnek, tisztességes fizetést és munkakörülményeket garantálnak, és vonzóak a fiatalabb generáció számára.

7.5

Egy tanulószerződéses tanulóknak szóló ambiciózusabb Erasmus kezdeményezés szintén segítene abban, hogy Európában jobban átadják a bútorgyártás gazdag és sokszínű hagyományait, illetve innovációs potenciálját, továbbá hozzájárulna ahhoz, hogy a bútoripar vonzóbb legyen a fiatalok és a társadalom egésze számára. Az EGSZB javasolja továbbá olyan érvényesítési rendszerek előmozdítását, amelyek támogatják a képesítések kölcsönös elfogadását.

8.   Finanszírozás és beruházások

8.1

Az európai vállalatoknak olyan K+F+I finanszírozási programokhoz kell hozzáférniük, amelyek segítik őket abban, hogy bővítsék a tevékenységüket, fokozzák a termelékenységet, valamint befogadják a körforgásosságot és az új technológiákat. Beruházásokra van szükség a körforgásos hurkoknak, valamint a termékek élettartamának, javítási vagy felújítási és újrafeldolgozási képességeiknek az előmozdítása terén is. Ezenkívül a használt bútorok iránti kereslet megteremtése és a használt bútorok újrafeldolgozási folyamatában és értéknövelő újrahasznosításában részt vevő nonprofit szereplők támogatása pozitív hatással lehet a zöld átállási célkitűzésekre.

8.2

A kkv-k által uralt ágazat egyik leggyengébb pontját továbbra is a finanszírozási lehetőségek jelentik. Rendkívül fontos, hogy a kkv-k megfelelő forrásokkal rendelkezzenek körkörös, innovatív és fenntartható üzleti fejlődésük elemzéséhez, valamint a felújított és újragyártott bútorokra vonatkozóan átmeneti adókedvezményekkel és alacsonyabb héakulcsokkal kell őket támogatni.

8.3

A bútoripari termékek kiválósága a formatervezés, a minőség, a funkcionalitás, a tartósság vagy az ergonómia tekintetében képes ellensúlyozni az alacsony munkabérű országok gyártói által kínált árelőnyt. Ezen felül az anyagfelhasználás és a fejlett technológiájú termelési létesítmények terén megvalósuló innovációnak további versenyképességi hatása van. Az EGSZB ezért beruházásokat szorgalmaz a formatervezés, a kreativitás, a készségek és az értéklánc fejlesztése terén.

8.4

Végezetül az EGSZB egy olyan európai platform kialakítását kéri, amely támogatja a bútoriparban az üzleti vállalkozások fejlődését, valamint kéri az új technológia társadalmi hatásának elővigyázatossági értékelését. Ennek ki kell terjednie a vállalatokra, a szociális partnerekre, a civil társadalmi szervezetekre, a kutatóintézetekre, az egyetemekre és más érdekelt felekre, és támogatást kell nyújtania az ágazat növekedéséhez, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja (12) teszi, amely e tekintetben kiváló példa.

---

(1)  Az új európai Bauhaus – Szép, fenntartható, közös, COM(2021) 573 final.

(2)  HL L 365., 1994.12.31., 10. o.

(3)  Új európai iparstratégia, COM(2020) 102 final.

(4)  Európai Bizottság – Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság.

(5)  Kezdeményezés a fenntartható termékekért.

(6)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A fenntartható foglalkoztatás kilátásai a vasúti ágazatban, a gördülőállomány és az infrastruktúrák területén. Hogyan befolyásolja az ipari szerkezetváltás az európai foglalkoztatást és készségbázist? (saját kezdeményezésű vélemény)(HL C 24., 2012.1.28., 18. o.).

(7)  COM/2019/640 final

(8)  COM/2020/98 final

(9)  Innovation in the Furniture Industry in the era of circular economy [Innováció a bútoriparban a körkörös gazdaság korában].

(10)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A fenntartható foglalkoztatás kilátásai a vasúti ágazatban, a gördülőállomány és az infrastruktúrák területén. Hogyan befolyásolja az ipari szerkezetváltás az európai foglalkoztatást és készségbázist? (saját kezdeményezésű vélemény)(HL C 24., 2012.1.28., 18. o.).

(11)  European Furniture Professions [Európai Bútoripari Szakmák].

(12)  A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja.